Zeneszoba

[istvan01]

Nálam most ilyen. A két mérés nem teljesen azonos mikrofon pozícióban és eltérő napon készült. Nem érzek túlcsillapítást, Két hete beraktam 2újabb diffuzort és 2db széles sávú nyelőt a hangfalakhoz közel, elsődleges reflexió csökkentésre. REW mérhető további hatásukat nem tudtam kimutatni, viszont szubjektíve javult a sztereo fókusz és torzítás érzet is. Ez utóbbin magam is csodálkoztam.

[greenbio]

Megmasszíroztam kicsit az RT60-at, ez a legjobb, amit ki tudtam hozni:

Kicsit túlmasszíroztad, ez már a túlcsillapítás minősített esete, ami ugyanúgy hiba, mint a túlságosan zengő tér. Bár a mérési körülmények ismerete nélkül kijelentésemnek nincs komoly súlya.

igen, túllőttem a célon, ez látszik, és azt is elfogadom, hogy ez neked, mint szakmabelinek ez hiba. viszont az eredmény a kiindulási állapotokhoz képest meglepően jó. mind esztétikailag, mind fülre. soha nem hallottam még ennyi részletet az általam ismert zenéket hallgatva. csak kapkodom a fejem, hogy jé, ez rajta van a felvételen? és szerencsére ez nem lakótér.
mindezt házirozi erősítővel, és egy finoman szólva sem túl jó átvitelű dobozzal!

[Luxor Audio]

Ahogy olvasgattam, az optimális utózengési idő szobaméret függő (kisebb szobánál alacsonyabb, nagyobbnál magasabb is elmegy), illetve függhet egyéni ízléstől vagy akár a hangsugárzók lesugárzási szögétől is. Ezt felhasználói tapasztalatok is alátámasztják, sok helyen 0,2 s körüli érték hozta a megelégedettséget.

Én olyat is olvasgattam már, hogy Hitler eltitkolt fia a Hold sötét oldalán egy rejtett űrbázison építi az SS űrhadosztályát és hamarosan indul a Föld megszállása, aminek előkészítése volt a Covid járvány.

0,2 sec utózengési idő stúdiók feljátszó helyiségeiben ajánlott érték, lakóterekben az már inkább túlcsillapításnak számít és nem is igazán komfortos. Az ideális érték valóban függ a helyiség méretétől és funkciójától, de a 0,2 érték még kis méretű szobákban sem mondható ideálisnak. A hangstúdiók lehallgató helyiségeiben kínosan ügyelnek a 0,3 - 0,4 sec érték betartására, tehát a zenei kiadványok hangzását ilyen terekben állítják be. Logikusan gondolkodva belátható, hogy ha ettől jelentősen eltérünk otthon, akkor nem azt fogjuk hallani zenehallgatás közben, amit az alkotók szerettek volna megmutatni. Persze tudom, hogy manapság ezt nem mindenki tartja hibának. Én igen.

Az ideális lehallgatási körülményekről itt (is) lehet tájékozódni. Az EBU ajánlásai szerintem kicsit alaposabbak, mint az aktuális HiFi celebek kijelentései.

[denesdr]

Megmasszíroztam kicsit az RT60-at, ez a legjobb, amit ki tudtam hozni:

Kicsit túlmasszíroztad, ezt már a túlcsillapítás minősített esete, ugyanúgy hiba, mint a túlságosan zengő tér.

Ahogy olvasgattam, az optimális utózengési idő szobaméret függő (kisebb szobánál alacsonyabb, nagyobbnál magasabb is elmegy), illetve függhet egyéni ízléstől vagy akár a hangsugárzók lesugárzási szögétől is. Ezt felhasználói tapasztalatok is alátámasztják, sok helyen 0,2 s körüli érték hozta a megelégedettséget.

[Luxor Audio]

Megmasszíroztam kicsit az RT60-at, ez a legjobb, amit ki tudtam hozni:

Kicsit túlmasszíroztad, ez már a túlcsillapítás minősített esete, ami ugyanúgy hiba, mint a túlságosan zengő tér. Bár a mérési körülmények ismerete nélkül kijelentésemnek nincs komoly súlya.

[s4tch]

youtu.be/lVfxxUEhmnQ

[greenbio]

Megmasszíroztam kicsit az RT60-at, ez a legjobb, amit ki tudtam hozni:

RT_60_best.png (11.15 KiB) Megtekintve 1835 alkalommal

mértem egyet közvetlenül a doboz elé helyezve a mikrofont, hát ez a doboz ennyit tud:

Yamaha_near_field.png (22.62 KiB) Megtekintve 1835 alkalommal

torzítása szintén közelről:

Dist_near_field.png (18.16 KiB) Megtekintve 1835 alkalommal

[greenbio]

a hangnyomás görbére nem vagyok büszke

hu

Ezt hogy sikerült összehozni? Hova raktad a mérőmikrofont, illetve milyen hangsugárzóról van szó?

A mikrofon a hallgatási pozícióban fülmagasságban van. A sugárzók Yamaha NSG-40-esek, ami nem a szakma csúcsa, ahogy ezt lentebb is említettem.
Ez csak egy test setup, mert még pakolászni fogom az elemeket, és még vannak kisebb munkák is hátra.

[Luxor Audio]

a hangnyomás görbére nem vagyok büszke

Ezt hogy sikerült összehozni? Hova raktad a mérőmikrofont, illetve milyen hangsugárzóról van szó?

[greenbio]

majdnem a teljes mennyezet (kb 80%-a), és majdnem teljes 2 oldalfal (szintén kb. 80%) 10cm kőzetgyapot borítást kapott.

Mit tettél a kőzetgyapotra fedést?

még nincs rajta semmi, de már vettem rá vékony színes textíliát

[greenbio]

Közkívánatra a mérések, egyelőre a mélyhang elnyelő dobozok nélkül:

RT_60_20-20k_nincs_elem.png (8.47 KiB) Megtekintve 1771 alkalommal

SPL_20-20k_nincs_elem.png (19.95 KiB) Megtekintve 1771 alkalommal

a hangnyomás görbére nem vagyok büszke

[ZolaBA]

majdnem a teljes mennyezet (kb 80%-a), és majdnem teljes 2 oldalfal (szintén kb. 80%) 10cm kőzetgyapot borítást kapott.

Mit tettél a kőzetgyapotra fedést?

[greenbio]

nagyon rossz a kiindulási alap, szuterén szoba, minden (!) felület beton, majdnem négyzet alaprajz. ebből kell dolgozni!
mivel még nem végleges, ezért nincs diagram. de a változás drasztikus pozitív irányban. majd mikor már elégedett leszek, rakok fel diagramot.
majdnem a teljes mennyezet (kb 80%-a), és majdnem teljes 2 oldalfal (szintén kb. 80%) 10cm kőzetgyapot borítást kapott. velem szemben fa diffúzorok, mögöttem 2db 10cm vastag kőzetgyapot elnyelő. a sarkokban gumi membrános mélyhang elnyelő dobozok, főleg ezekkel megy a tili-toli, mérés.
nálam egyelőre korrelálnak a mérések a hallottakkal, de ebben még sokat kell tapasztalnom

[istvan01]

tisztelt tömbtársak!

a zeneszobám rekonstruckiója a végéhez közeledik, jelenleg az akusztikai finomhangolás folyik (mikrofonnal, merőszoftverrel). tegnap sikerült egy viszonylag jó eredményt elérni a 20-200 Hz-es tartományban, nekem (is) ott van a legtöbb gond. a test setup a következő volt:
-olcsó Pioneer DVD lejátszó cd futóműként használva digitális kimenettel az erősítő felé
-Yamaha házimozi erősítő (sztereóban) 2002-ből
-Yahama NSG-40 dobozok
Kanócok: amit találtam gyorsan a kanócos dobozból, sztenderd fekete 500 Ft-os, a hangsugárzó "kábel" led szalag világítás tápkábele, nagyon kicsi keresztmetszettel

na most ezek olyan cuccok, hogy egy magára valamit is adó hifista rá sem néz ezekre
s mégis úgy szólt a zene, hogy hihetetlen. a térérzet, az énekhang, a hangszerek szeparációja, torzítás, ritmika együttese nagyon élvezhetővé tette a produkciót. ott is maradtam előtte másfél órára, pedig már késő este volt...
mindezzel 2 dolgot szeretnék mondani:
-bármilyen hifi berendezés IGAZI képességei csakis jó akusztikával fognak megmutatkozni
-a legtöbbet az akusztikára fordított forintok hozzák a konyhára

az akusztikai az alfája és az omegája ennek a hobbinak, ezt megkerülni nem lehet szvsz

A lényeget mégis kihagytad. Milyen volt, milyen lett és milyen akusztika elemek tették ezt? Ha mértél. főleg hallgató pozícióból, akkor néhány görbét is.
Mivel én is kínlódok még a 300Hz alatti bajokkal, de hallom azt, hogy a mérve nem ideális görbék ellenére az akusztika elemek hangzásra, tér stb érzetre mégis tudnak jól hatni.

[greenbio]

tisztelt tömbtársak!

a zeneszobám rekonstruckiója a végéhez közeledik, jelenleg az akusztikai finomhangolás folyik (mikrofonnal, merőszoftverrel). tegnap sikerült egy viszonylag jó eredményt elérni a 20-200 Hz-es tartományban, nekem (is) ott van a legtöbb gond. a test setup a következő volt:
-olcsó Pioneer DVD lejátszó cd futóműként használva digitális kimenettel az erősítő felé
-Yamaha házimozi erősítő (sztereóban) 2002-ből
-Yahama NSG-40 dobozok
Kanócok: amit találtam gyorsan a kanócos dobozból, sztenderd fekete 500 Ft-os, a hangsugárzó "kábel" led szalag világítás tápkábele, nagyon kicsi keresztmetszettel

na most ezek olyan cuccok, hogy egy magára valamit is adó hifista rá sem néz ezekre
s mégis úgy szólt a zene, hogy hihetetlen. a térérzet, az énekhang, a hangszerek szeparációja, torzítás, ritmika együttese nagyon élvezhetővé tette a produkciót. ott is maradtam előtte másfél órára, pedig már késő este volt...
mindezzel 2 dolgot szeretnék mondani:
-bármilyen hifi berendezés IGAZI képességei csakis jó akusztikával fognak megmutatkozni
-a legtöbbet az akusztikára fordított forintok hozzák a konyhára

az akusztikai az alfája és az omegája ennek a hobbinak, ezt megkerülni nem lehet szvsz

[fülelek]

Van nálunk is egy ilyen párna, nosza megnéztem, hát ez zárt cellás hab, közel nulla elnyeléssel persze. Elhiszem, hogy van nyílt cellás is, de egyáltalán nem gondolom, hogy jobb lenne azonos sűrűség esetén, mint a hagyományos habszivacs. Sok évvel ezelőtt elég sok anyagnak és anyagok kombinációnak végeztem hangelnyelési vizsgálatot, 50kg/m3 körül elég hasonló minden szóba jöhető hab és szálas anyag elnyelése a frekvencia és vastagság függvényében, mondjuk +/-5% belül van.
Annyi rossz információ van a neten akusztika témában, a hangelnyelési táblázatok nagy része nem igaz, láttam már 30mm vastagságra 90%-os elnyelési tényezőt 500Hz-en, valaki rajzolt egy görbét, mert megkérték rá... Arról nem beszélve, hogy némely táblázatban előfordulnak egynél nagyobb számok is, ami ugye lehetetlen, mert nem nyelhet több hangenergiát egyik anyag sem, mint ami éri a felületét, ezek bizonyos fajta mérések számolási hibái, de talán nem kellene ezeket publikálni, hanem kerekíteni kellene egyre.

[istvan01]

Ezt az ábrát a link nélkül (https://nickcreative2.wordpress.com/)nem kellett volna betenni, a cikket a pongyolasága miatt meg elolvasni sem érdemes. Memóriahabot nem láttam még eleddig sehol akusztikai alkalmazásban, ennek valószínűleg az az oka, hogy az ugyanolyan(!) sűrűségű nyílt pórusú poliuretán habszivacshoz képest lényegesen magasabb ár nem takar lényeges akusztikai előnyt, de lehet, hogy semmilyent sem.

Szabványos memóriahab sűrűségét 16-80kg/m3 tartományban jelölik, matrac használathoz 48–72 kg/m3-t írnak. A mi ágy-fedő matracunk, teljes térfogatában memória hab, térfogat, súlyából ítélve lehet 50kg/m3. Ezek a térfogat sulyok, és mikrocellás lassú-lágyság alkalmas lehet alacsonyabb hangtartományú hangelnyelésre, mint a szokásos poliuretán alapú szivacsok, akusztika szivacsok. Persze ez még mindig csak feltételezés tőlem.

/most az ártényezőt ne vegyük figyelembe. Ezt az anyagot NASA űrhajósai számára kísérletezték még az Apollo program idejében, de hétköznapi és civil használatra 2000-2005-évektől van, és ennek is fokozatosan csökken a fajlagos ára./

[fülelek]

Ezt az ábrát a link nélkül (https://nickcreative2.wordpress.com/)nem kellett volna betenni, a cikket a pongyolasága miatt meg elolvasni sem érdemes. Memóriahabot nem láttam még eleddig sehol akusztikai alkalmazásban, ennek valószínűleg az az oka, hogy az ugyanolyan(!) sűrűségű nyílt pórusú poliuretán habszivacshoz képest lényegesen magasabb ár nem takar lényeges akusztikai előnyt, de lehet, hogy semmilyent sem.

[Luxor Audio]

A berakott grafikon olvashatatlan, talán a felső kék vonal lehet valamilyen memória szivacs? Azonban hiányzik az anyag vastagság adat, elnyelésnél lényeges tényező.
A memória szivacs szemrevételezéssel felszíne zártabb-simább mint a hagyományos szivacs, ezért is feltételezhető a magasabb frekvencián nagyobb reflexiója, kevesebb elnyelés. Alacsony frekin viszont a 2-3szor nagyobb fajlagos sűrűsége és "lassú-nehéz mozgása", tehát nagyobb energia vesztés alacsonyabb frekin. Az ábrádon ennek semmi jele.

István, nem tudhatom, milyen anyag van a kezedben. Memória szivacsból is sokféle létezik. A bemutatott ábra egy összehasonlítás eredménye, többféle szivacs elnyelési képességét mutatja és vastagságtól függetlenül látható rajta, hogy komoly különbségek és csodák nincsenek. Ezt a mérést nem én végeztem, így nem tudok róla többet mondani. Nálam olvasható, hogy a zöld vonal mutatja a memória szivacs elnyelési képességét. Megnövelt rétegvastagságnál nyilván más lenne az eredmény az alsó oktávokban, de ez majdnem minden anyagnál így van. Hogy a tárgyalt anyagnak nincs komoly irodalma az interneten, szerintem jól jelzi azt, hogy nem igazán használják akusztikai feladatokra.

[istvan01]

... lehet ez jó abszorber anyag akusztika kezelésre? /árától függetlenül/

Minden anyag jó valamire, csak tudni kell használni. Szivacsból sokféle létezik. A memória szivacs kialakítása és viselkedése ?

A berakott grafikon olvashatatlan, talán a felső kék vonal lehet valamilyen memória szivacs?
Azonban hiányzik az anyag vastagság adat, elnyelésnél lényeges tényező.
A memória szivacs szemrevételezéssel felszíne zártabb-simább mint a hagyományos szivacs, ezért is feltételezhető a magasabb frekvencián nagyobb reflexiója, kevesebb elnyelés. Alacsony frekin viszont a 2-3szor nagyobb fajlagos sűrűsége és "lassú-nehéz mozgása", tehát nagyobb energia vesztés alacsonyabb frekin. Az ábrádon ennek semmi jele.

[istvan01]

..

[Luxor Audio]

... lehet ez jó abszorber anyag akusztika kezelésre? /árától függetlenül/

Minden anyag jó valamire, csak tudni kell használni. Szivacsból sokféle létezik. A memória szivacs kialakítása és viselkedése miatt valóban kilógni látszik a családból, ám akusztikailag nagyjából ugyanazt csinálja, mint a testvérei: közép és felső sávban igen hatékony elnyelő anyag, basszus sávban 20 % körül produkál, szubbasszus sávban kb nulla.



Fentiek miatt irodahelyiségekben, beszédhang csillapításra alkalmas, de oda vannak olcsóbb megoldások hasonló akusztikai képességekkel. Zenehallgató szobákban odafigyeléssel kell használni, mert könnyen felborítja a hangzási egyensúlyokat. Sok ilyen esettel találkozom, mikor ilyen puha anyagokkal pakolják meg a falakat és örülnek, hogy a taps zengése csökkent, de az oktávok utózengési ideje közötti különbség drámai tud lenni.

Hogy a memory foam jó abszorber-e? Igen, de kockázatos dolog egy anyagra rásütni, hogy JÓ, mert onnan kezdve mindenre fogják használni, arra is, amire biztosan nem jó. Lásd a nyitott cellás szivacsból készült basszuscsapdákat! No meg a JÓ/ROSSZ jelzők nem egzakt paraméterek a tudományban.

Jó autó-e a Ferrari F40? Sokan csípőből rávágják, hogy igen, de komfortban, fogyasztásban, ár/érték arányban, terepjáró képességben biztosan nagyon rosszul teljesít. Szóval máris jön a logikus visszakérdés: mire?

[istvan01]

Egy érdekes anyagnak tűnik akusztikus tulajdonsága szerint a memória habszivacs.
A piramis formázott 5-7cm vastagságú nyitott cellás akusztika szivacs viccnek tűnik a memória szivacshoz képest. Azonban a memória szivacs teljesen más. Két-háromszor nagyobb fajsúlyú, lassú alakváltózó, átszellőzik, mikro-nyitott cellás. Az alakváltozása, memória viselkedése a gél jellegű anyagából is származik. Mivel évek óta memória fedőszivacson alszunk, párnám is ilyen, tényleg kellemes, szellős, soha nem izzadós melegben sem.

Tehát hanghullámmal szemben áramlási ellenállása plusz géles deformálódása együtt jó hang elnyelést okozhat. Van 3db 40x60x10cm párnám, amit próbálgattam a többi akusztika panel mellett, de nem tudtam kihallani, sem mérni a hatását. A 200x160x10cm fedőmatracot nem tudom fel-odacipelni, nehéz és függőlegesen nem öntartó.
Kérdezem a szakértőket, lehet ez jó abszorber anyag akusztika kezelésre? /árától függetlenül/

[gnagy]

Itt olvashatsz pár ötletet a problémádra.

http://carbon4copy.blogspot.com/2015/10 ... okrol.html
http://carbon4copy.blogspot.com/2018/12 ... egint.html

Radiátor csillapításhoz van valamilyen bevált módszer? Szinte minden frekin zeng bong egy ideig ha hangos zenénél nyomok egy pillanat álljt…

[peterson]

Radiátor csillapításhoz van valamilyen bevált módszer? Szinte minden frekin zeng bong egy ideig ha hangos zenénél nyomok egy pillanat álljt…
D187A923-BB5A-4567-AA50-FAB4EBFE262D.jpeg6D25BB48-9783-45AE-8431-FAAF54CCD6F6.jpeg

Első körben levenném a takaró lemezeket a tetejéről és az oldaláról. Ezek csak rá vannak pattintva és eléggé önálló életet élnek, rezegnek. A fűtő panelek sokkal merevebbek és a bennük levő víz is csillapít, azok talán önmagukban nem produkálják a jelenséget.
Ha ez beválik, viszont a radiátor így nem tetszik, akkor valamilyen fa burkolatot lehet rá tenni. Pl.: http://keryfa.hupont.hu/16/radiatorburk ... erkleidung