DAC-olás

[kargidje]

SMSL D300 RoHM dac chipes dac-kal kinek milyen tapasztalata van? Esetleg osszevetve massal?

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan, a papiron gyengebb parameterek ellenere is:
https://www.euphonicreview.com/blog/the ... -the-rules

Én is ezt nézegetem már 1-2 hónapja a chip miatt. Az ára is egész kellemes, főleg kintről.

[Voyager]

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Szép belső. Itt nincs kondi a jelútban?

[Voyager]

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan....

Itt is van egy Amirm tollából.
https://www.audiosciencereview.com/foru ... dac.28919/

[fülelek]

Tapasztalatom szerint ez egy kitűnő dac, áramkörileg külön megvalósított szimmetrikus és aszimmetrikus kimenetekkel, modern és nagyon jó minőségű alkatrészekkel, normális ár, sokféle képesség, nyugodt hangzás de nem a részletek rovására.
Akinek eddig ajánlottam, mind elégedettek a kapott hanggal.

[wittao]

SMSL D300 RoHM dac chipes dac-kal kinek milyen tapasztalata van? Esetleg osszevetve massal?

Itt talaltam egy tesztet, ki van nyulva tole a tesztelo, mennyire jobb neki az AKM-ESS hegemonia utan, a papiron gyengebb parameterek ellenere is:
https://www.euphonicreview.com/blog/the ... -the-rules

[istvan01]

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

Kondenzátor vagy IT trafó jelútban?
Ez bizony nehéz kérdés, vagyis magyarázni az IT és IC (itt most nem kábel, hanem csatolás értelemben) Mindkettőn átmegy a jelváltozás az aktív, méretezett sávjában. Elvben a kondi könnyebben tud nagyobb sávszélességet, kivezérlési amplitúdó tartománya is magasabb, nincs, vagy elhanyagolható a telítése magas jelszinten. Kondi DC-re abszolult érzéketlen. Ezzel szemben a trafó ezekben mind szűkebb, problémásabb. Primer/szekunder illesztés sokkal érzékenyebb mint a kondival. Akkor van még egy lényeges alaptulajdonság, amiben eltér a két technika. Feszültség/áram fázis 180fokban. Kondinál az áram siet, trafónál késik.
Akkor mégis, miért van néhány high-end eszközben, csöves technikában gyakrabban jelcsatoláshoz IT trafó?

Tényleg nehéz erre érdemi választ adni. Más az "íze", fűszere a hangnak trafóval, még akkor is, ha a trafó mérve mindig kevéssel többet torzít.
Írod, ne legyen jelútban kondi, vagy legyen minél kevesebb. Nálam pont így van. Attól a ponttól, ahol a DAC-ban analóggá válik a jel, hangsugárzóig sorosan csak Lundhal IT trafókon, toroid kimenő trafón és elektron csöveken halad a jel, hangsugárzóban csak a magas sugárzó előtt van egy db kondenzátor (elsőrendű 6db/okt váltó).
Sütinek igaza van abban, hogy a tápegységek simító kondenzátorain is részben átmegy az aktív jel, de csak és kizárólag a jel AC tápárama. Ezért is kell a tápban utolsó kondikat minőségi kondival bypasszolni.

[Aszpirin]

Sziasztok! Hifiman R2R DAC-kal van valakinek értékelhető tapasztalata? Pl.: https://www.muzix.hu/HiFiMan/DAC-and-AM ... bit-768kHz

[SoundMania]

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

Attól is függ milyen kondit hasonlítasz milyen trafóhoz. Jó kondival és jó trafóval nehéz a választás. Bár nem azért mert egyformák... :) Viszont egy gyenge kondi és egy jó között lényegesen nagyobb a különbség.

[Balage84]

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

Nem úgy van bekötve, mint egy line-out kimenő/illesztő transzformátor?

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Én erre írtam.

Értem, köszi! Csak siettem gondolatban..
Arra lennék kíváncsi, hogy mit hoz hangban ill. miben más a trafós kicsatolás a kondenzátoroshoz képest.
Ugye a trafónak is vannak vesztségei, pl. vasmag miatt hiszterézis, kicsit lassú, kicsit vágja a magasat, stb.

[sutemenyx]

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

Nem úgy van bekötve, mint egy line-out kimenő/illesztő transzformátor?

“Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban”

Én erre írtam.

[Balage84]

Luminból a P1 vagy az X1 lehetne feljebb lépés, de azokat meg nem szokták használtan eladni, tipikus végállomás kategória.

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

Nem úgy van bekötve, mint egy line-out kimenő/illesztő transzformátor?

[sutemenyx]

Szerintem lényegesen egyik sem fogja felülmúlni az A1-et. Ahogy alto írta, inkább mások lesznek. Próbálj inkább a Lumin vonalon ( ha az tetszik) feljebb lépni, használtan.
Még valami:
Ha az aláírásod stimmel akkor a jelenlegi rendszeredben az A1 a legerősebb láncszem. Ez viszont csak az én privát véleményem és nem szent írás.

Luminból a P1 vagy az X1 lehetne feljebb lépés, de azokat meg nem szokták használtan eladni, tipikus végállomás kategória.

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

Ne izgasd magad, ha tápkörben van egy kondenzátor, az is pont olyan, mintha a jelútban lenne. Ráadásul néha még jobb, ha sorosan a jelútban van, mintha pl katod/source/emitter körben, mert úgy csak a vezérlőjelnek kell rajta áthaladni, és nem keveredik rajta két áramkör árama.

[Voyager]

Erről egy Hofi vicc jut eszembe.

"Összeomlottam, mert azt mondja a tévé: élvezni csak Maresivel lehet. Kész! A felismerést gondold el, elkótyavetyéltem az életemet. Nem mondom, hát egy pár dolgot kipróbáltam én is… Na de ez a hülye Maresi szóba nem jött!"

[Balage84]

Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban.

Történt egyszer a történelemben, hogy azonos zenei tartalmú, de technikailag különböző módon készített hangfelvételeket mutattunk be nem is kicsi, több száz fős közönség előtt. Akkor is voltam olyan gonosz, hogy provokáltam a hallgatóságot és sikerült is néhányakból karakán állásfoglalást kikényszerítenem. Egy úriember a lelkesen bólogató barátjával kórusban kijelentette még a meghallgatás előtt, hogy neki aztán bárki bármit mondhat a digitális technikáról, ő egyszerűen képtelen elviselni azt a hangzást, így hát borítékolja, hogy neki csak az analóg anyag lesz elviselhető. Így is lett, mikor az analóg szalagról játszottuk be a műsort, ők elégedetten mosolyogtak, hogy na ugye... Szerintem azóta sem tudják, hogy a lejátszó rendszerben digitális jelfeldolgozású aktív hangsugárzókat használtunk, amik minden beérkező jelet digitalizáltak 88 kHz/24bit felbontással.

Szóval csak óvatosan a vak hittel és a prekoncepciókkal!

Ezzel is előbbre vagyunk. Egy DAC topikban én úgy gondolom, hogy témába vág a különböző kicsatolások közötti hangzásbeli különbség kérdése.
A műszaki világ az nem vallás. Van olyan tárgy, hogy eszközfizika..
Az elko egy olcsó, nagy kapacitású, kis méretű kondenzátor, ami tápegységekbe való elsősorban. Millió vesztesége van és teleírhatnám vele az oldalt.
Komolyabb készülékekben fóliát és mint lsd. lent trafót használnak inkább.
De a fejlesztőcsapat biztos tudatlan a Linn-nél és a Luminnál is..

[Luxor Audio]

Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban.

Történt egyszer a történelemben, hogy azonos zenei tartalmú, de technikailag különböző módon készített hangfelvételeket mutattunk be nem is kicsi, több száz fős közönség előtt. Akkor is voltam olyan gonosz, hogy provokáltam a hallgatóságot és sikerült is néhányakból karakán állásfoglalást kikényszerítenem. Egy úriember a lelkesen bólogató barátjával kórusban kijelentette még a meghallgatás előtt, hogy neki aztán bárki bármit mondhat a digitális technikáról, ő egyszerűen képtelen elviselni azt a hangzást, így hát borítékolja, hogy neki csak az analóg anyag lesz elviselhető. Így is lett, mikor az analóg szalagról játszottuk be a műsort, ők elégedetten mosolyogtak, hogy na ugye... Szerintem azóta sem tudják, hogy a lejátszó rendszerben digitális jelfeldolgozású aktív hangsugárzókat használtunk, amik minden beérkező jelet digitalizáltak 88 kHz/24bit felbontással.

Szóval csak óvatosan a vak hittel és a prekoncepciókkal!

[Balage84]

Sziasztok!
Néhány év nyugalom után elkezdett mozgolódni a hifibogár!
Már egy ideje agyalok azon, hogy mivel tudnám tovább fejleszteni a rendszeremet. Arra jutottam, hogy a Lumin A1 belső dacját (Wolfson WM8741) szeretném kiváltani egy külső eszközzel.
Igazából egy olyan jó hangú, jó ár/értékű használt dac-ot szeretnék ami coax bemeneten lényegesen felülmúlja a Lumin dacját.
Szívesen veszek minden ötletet, hogy milyen irányba érdemes indulnom. Persze jó lenne minél olcsóbban megúszni de a hifi-ben ritkán vannak csodák kis pénzért úgyhogy a keret nagyon max 1M forint de inkább alatta.
Amiket eddig nézegettem:
- Denafrips Pontus II, Venus II, Terminator I
- Holo audio Spring2
- Audio gd R8MK2 (persze az R7HE MK2 jobb lenne de az már erősen túlmegy a lélektani határon)
- Gustard R26
Sajnos egyiket sem tudtam eddig meghallgatni pláne nem a saját rendszeremben! És nem is sok esélyt látok rá, hogy a jövőben ez összejönne!

Szerintem lényegesen egyik sem fogja felülmúlni az A1-et. Ahogy alto írta, inkább mások lesznek. Próbálj inkább a Lumin vonalon ( ha az tetszik) feljebb lépni, használtan.
Még valami:
Ha az aláírásod stimmel akkor a jelenlegi rendszeredben az A1 a legerősebb láncszem. Ez viszont csak az én privát véleményem és nem szent írás.

Luminból a P1 vagy az X1 lehetne feljebb lépés, de azokat meg nem szokták használtan eladni, tipikus végállomás kategória.

Itt van tapasztalat, hogy az X1 hangban miben jobb vagy más a T3-nál? Egy bizonyos szinten nem szeretnek elko-t látni a hangfrekvenciás jelútban. S még mielőtt hi-fi pornóval lennék vádolva a Linn is u.e. a Lundahl trafókat használja a csúcs Klimax DSM-ben, ami biztos nem véletlen.
De ott persze van előtte Organik DAC és sok egyéb más is.

[fericske]

Wittao

"... 10 fos hallgatosag..."


Ékezet nélküli irományod eléggé degradálóan utal a hallgatóságra.

[wittao]

Sokan megveszik a DSD512 kepes eszkozeiket, sot minimum elvaraskent tekintenek ra a vasarlasnal, majd hallgatnak Spotify streamet, 16/44.1 albumaikat fajlbol… szoval lehetetlen megjosolni mi a jo irany.

Nagyon "érdekes" eredménye lenne egy olyan felmérésnek, amikor megkérdezik a "hifit" fogyasztó tömegeket, hogy mit tudnak ezekről a fogalmakról. Nemhogy arról nincs tudomása a zembereknek, amiket itt leírtatok, de a dsd-ről, 16/44.1-ről sem sok. A felbontásokról is mindenki csak annyit sejt, hogy a nagyobb szám jobb, ja meg az mqa is kell. Meg kell venni azt, amire a legnagyobb szám van írva, de hogy mit tud kihozni ebből a rendszer többi eleme, azt már bonyolult lenne összerakni.

Elegge emlekezetes, amikor az egyik demo napunkon egy kb. 10 fos hallgatosagnal vegig nyomtunk egy demo szettet. Tobben kerdeztek, hogy hogyan tudunk ilyen minosegi nagy felbontasu felveteleket szerezni. Nem kis megdobbenes volt, amikor kozoltem amiket hallgattunk minden 1411kbits .wav volt, 1db kivetellel, ami egyik kedvenc Manoya notam volt .mp3-ban…
Sajnos betort a tobb/nagyobb = jobb gondolkodasmod sok helyre, ami csak reszigazsag, mert tenyleg tudnak ezek a nagy szamok ervenyesulni, de csak nagyon szuk a rendszerek szam szerintem ahol igazan kijon ez.

[pali923]

Sokan megveszik a DSD512 kepes eszkozeiket, sot minimum elvaraskent tekintenek ra a vasarlasnal, majd hallgatnak Spotify streamet, 16/44.1 albumaikat fajlbol… szoval lehetetlen megjosolni mi a jo irany.

Nagyon "érdekes" eredménye lenne egy olyan felmérésnek, amikor megkérdezik a "hifit" fogyasztó tömegeket, hogy mit tudnak ezekről a fogalmakról. Nemhogy arról nincs tudomása a zembereknek, amiket itt leírtatok, de a dsd-ről, 16/44.1-ről sem sok. A felbontásokról is mindenki csak annyit sejt, hogy a nagyobb szám jobb, ja meg az mqa is kell. Meg kell venni azt, amire a legnagyobb szám van írva, de hogy mit tud kihozni ebből a rendszer többi eleme, azt már bonyolult lenne összerakni.

[Balage84]

Ne haragudj, de ez mar megint honnan jott hogy a minoseghez I2S kell? Egy jol implementalt USB tokeletesen megfelelo manapsag, arrol nem is beszelve hogy maga az I2S leginkabb chipek kozotti kommunikaciora lett kifejlesztve annak megfeleloen extra rovid jelutakkal.

Uh, itt leszek mindig a problémás ember?

Ez onnan jött, hogy saját tapasztalat. Évek óta használok Ayon NW-T és Stealth párost s volt időm tesztelni.
Az NW-T-n van minden, csöves bufferelt RCA, BNC, XLR és I2S RJ45-ön, DoP RJ45-ön és 3 db BNC-vel is viheted az I2S-t.
Szóval itt aztán elszabadulhat a játék.
I2S-el sokkal jobban szól, hiába teszel többszázezres Ag vagy Ag-Pt ultra High-End kábelt.
Semmi köze a 24/192 PCM-nek ehhez. A sima CD is ég és föld I2S-el.
És pont, hogy egy filléres CAT6 patch kábellel is átviheted a jelet, nincs minőségromlás, úgy is sokkal jobb az Ag vagy AgPt SPDIF-nél.
De lehet betenni ezüst CAT-kábelt ide is, meg is tettük..
Az tény, hogy az I2S nincs szabványosítva így változhat az RJ45 lábkiosztás s idegen DAC-hoz egyedi kábel kellhet.

Ezert jo az ha ember kontextusba helyezi a dolgokat az altalanos kinyilatkoztatasok elott (milyen DAC, milyen forras, milyen jelut, stb). Jelen esetben nalad az I2S a legjobb megoldas, de ez koszonheto talan annak is hogy az Ayon erre kulon figyelmet forditott a sajat eszkozeik kozott. Minden esetben az adott eszkoz adott beviteli megoldasanak aktualis implementacioja lesz a meghatarozo, ezert nem szerencses kijelenteni hogy az I2S a tuti.

De ezt explicite nem írják le, csak akkor derül ki, ha meghallgatod.
SPDIF-en idegen DAC-al szépen muzsikál.
Egyébként mindkét világ korrektül ki van szolgálva szerintem.
Tehát nem tudom, hogy más márkák esetében ez miért nem lehetne érvényes?

IMG_5576.JPG (1.16 MiB) Megtekintve 2384 alkalommal

[wittao]

Én úgy tudom - de lehet tévedek - hogy DSD256 az DoP (DSD over PCM) kapcsolat esetén a felső korlát, a DoP nélkül ez DSD512.

Nem tevedsz, Robi a mi keszulekunkre kerdezett ra, itt van limitalva DSD256-ra. Annyira nem banjuk a fellelheto 3-4db DSD512 felvetel miatt (256-bol felkonvertaltakkal meg nem foglalkozom a magam reszerol).

És itt leírtad a lényeget. Minek ez a számháború? Sokan azt hiszik, hogyha megveszik a DSD512-es DAC-ot, akkor már High-End lesz és minden letudva. Megúsztuk ennyivel.
Pedig a legtöbben olyan rendszeren hallgatnak zenét, ami a „sima” CD-hez is kevés.

Nem szamhaboru ez annyira.
A studiotechnika is nagyon komoly fejlodesben van, es elkezdett elmenni egy olyan iranyba, ahol direkt nagy felbontasu felveteleket keszitenek a meglevo alacsonyabb felbontasok mellett, azokkal parhuzamosan.
Erdemes ranezni a nativedsd kinalatara, sok szaz felvetel jelent meg az utobbi idoben.
Nem tudom, mi lesz a dsd formatummal fogyasztoi oldalon, az SACD sem tudott attorni, annak ellenere, hogy szerintem nagyszeru.
Sokan megveszik a DSD512 kepes eszkozeiket, sot minimum elvaraskent tekintenek ra a vasarlasnal, majd hallgatnak Spotify streamet, 16/44.1 albumaikat fajlbol… szoval lehetetlen megjosolni mi a jo irany.
Nalunk ez uzleti es erzelmi dontes is volt: egyresz tetszett a produkcio DSD64-128-256 minosegekben, masreszt ha ebbol lesz valami, nem szeretnenk ha elavult lenne a keszulek.

[Balage84]

DSD256 a korlat USB-n.

Én úgy tudom - de lehet tévedek - hogy DSD256 az DoP (DSD over PCM) kapcsolat esetén a felső korlát, a DoP nélkül ez DSD512.

Nem tevedsz, Robi a mi keszulekunkre kerdezett ra, itt van limitalva DSD256-ra. Annyira nem banjuk a fellelheto 3-4db DSD512 felvetel miatt (256-bol felkonvertaltakkal meg nem foglalkozom a magam reszerol).

És itt leírtad a lényeget. Minek ez a számháború? Sokan azt hiszik, hogyha megveszik a DSD512-es DAC-ot, akkor már High-End lesz és minden letudva. Megúsztuk ennyivel.
Pedig a legtöbben olyan rendszeren hallgatnak zenét, ami a „sima” CD-hez is kevés.

[Balage84]

".....Ha mas megoldasban / szeparacioban gondolkodsz akkor meg az U2 es akar egy R2R DAC vagy barmi mas neked tetszo....."

Na végre!
Visszatértünk a kiinduló kérdésemhez.
Köszi Robi!
;-)

Megnéztem az összes Lumin-t: csak BNC kimenet van, ami SPDIF..
Ha a minőség a cél, akkor I2S kell (RJ45 - HDMI), így nem látom értelmét a külső DAC-olást egy Luminnal.

Bocs, de megint vitatkoznék veled. Ahogy írtam korábban, önmagában egy adott technológia nem tud garantálni hangminőséget, azt az implementáció minősége tudja csak.
Az I2S-nek kétségtelen megvan az a hatalmas előnye, hogy külön átviszi az órajelet is, így azt nem kell PLL-el a fogadó oldalon újra előállítani, ami mindenképp belevisz valamennyi jittert a történetbe. Ugyanakkor a I2S készüléken belüli, néhány centiméteres kábelhosszra lett kitalálva, két készülék között, lényegesen hosszabban vezetve ez már problémákat generál, amit kompenzálni kell. Ahogy mondtam, minden technológiának vannak előnyei is hátrányai is. Tehát így ebben a formában nem igaz az az állítás, hogy minőséget kizárólag I2S-el lehet elérni. Lehet persze, de ezt is el lehet rontani.
A Koax SPDIF-el az az alapvető probléma, hogy mivel a digitális jeleket egy magasfrekvenciás vivőjel modulációjával továbbítják, minél pontosabb hullámimpedancia illesztést kell a csatlakozóknál megvalósítani, különben a magasfrekvenciás jel az illesztetlen végeken visszaverődik, ami megint jittert okoz. Sajnos a szokásos RCA csatlakozó teljesen alkalmatlan hullámimpedancia illesztésre (aki ezt anno szabványosította, biztos nem volt otthon a mikrohullámú technológiában), viszont a BNC csatlakozó pont erre van kitalálva, az összes nagyfrekvenciás mérőműszer BNC csatlakozókkal működik. Szóval az SPDIF jel koax kábelen továbbítására a legjobb megoldás a BNC csatlakozós megoldás (mindkét oldalon, ha RCA/BNC fordítót kell használni, már megette a fene). Sajnos viszonylag kevés készülék használja ezt. Hasonlóan jó továbbá az AES/EBU szabványú kapcsolat XLR csatlakozókkal.
Az elméletileg legjobb megoldás szerintem erre a problémára ha a forrás és DAC is külső órajel bemenettel rendelkezik, és egy külső órajel generátor tartja tökéletes szinkronban a két készüléket, vagy alternatív megoldásként a Master/Slave kapcsolat, amikor az egyik készülék órajele diktálja az ütemet a másiknak az órajelet szintén külön kábelen átvezetve. Digitális stúdiókban ez teljesen elterjedt megoldás, otthoni hifiben is előfordul, de elég ritka.

Persze ha a streamerben benne van a DAC, akkor a digitális jeltovábbítás fentebb vázolt anomáliái elkerülhetők.

Semmi baj, mindennel egyetértek! Ilyen hozzászólások kellenek, ebből sokan tanulhatnak. :)
Vettem direkt 75 Ohm Telegartner kábelt és az sem segített.. de nem is rontott a lenti tapasztalataimon.

[Balage84]

".....Ha mas megoldasban / szeparacioban gondolkodsz akkor meg az U2 es akar egy R2R DAC vagy barmi mas neked tetszo....."

Na végre!
Visszatértünk a kiinduló kérdésemhez.
Köszi Robi!
;-)

Megnéztem az összes Lumin-t: csak BNC kimenet van, ami SPDIF..
Ha a minőség a cél, akkor I2S kell (RJ45 - HDMI), így nem látom értelmét a külső DAC-olást egy Luminnal.

Ne haragudj, de ez mar megint honnan jott hogy a minoseghez I2S kell? Egy jol implementalt USB tokeletesen megfelelo manapsag, arrol nem is beszelve hogy maga az I2S leginkabb chipek kozotti kommunikaciora lett kifejlesztve annak megfeleloen extra rovid jelutakkal.

Uh, itt leszek mindig a problémás ember?

Ez onnan jött, hogy saját tapasztalat. Évek óta használok Ayon NW-T és Stealth párost s volt időm tesztelni.
Az NW-T-n van minden, csöves bufferelt RCA, BNC, XLR és I2S RJ45-ön, DoP RJ45-ön és 3 db BNC-vel is viheted az I2S-t.
Szóval itt aztán elszabadulhat a játék.
I2S-el sokkal jobban szól, hiába teszel többszázezres Ag vagy Ag-Pt ultra High-End kábelt.
Semmi köze a 24/192 PCM-nek ehhez. A sima CD is ég és föld I2S-el.
És pont, hogy egy filléres CAT6 patch kábellel is átviheted a jelet, nincs minőségromlás, úgy is sokkal jobb az Ag vagy AgPt SPDIF-nél.
De lehet betenni ezüst CAT-kábelt ide is, meg is tettük..
Az tény, hogy az I2S nincs szabványosítva így változhat az RJ45 lábkiosztás s idegen DAC-hoz egyedi kábel kellhet.

[wittao]

Az USB bemenet limitalva van 24/192 PCM felett?

Nos igen, az I2S nem plug'n'play hanem plug'n'pray a legtobbszor

DSD256 a korlat USB-n.

Én úgy tudom - de lehet tévedek - hogy DSD256 az DoP (DSD over PCM) kapcsolat esetén a felső korlát, a DoP nélkül ez DSD512.

Nem tevedsz, Robi a mi keszulekunkre kerdezett ra, itt van limitalva DSD256-ra. Annyira nem banjuk a fellelheto 3-4db DSD512 felvetel miatt (256-bol felkonvertaltakkal meg nem foglalkozom a magam reszerol).