DAC-olás

[wittao]

Es ha esetleg valaki megnyugodott volna, hogy az AKM 4118-as van beepitve a dac-jaba ami sokkal jobban teljesit:

S/PDIF Receiver
Time deviation Jitter typ; 100ps RMS Cycle-to-Cycle Jitter typ; 50ps RMS
AK4118

[wittao]

"Ugyanakkor akkor is ott van annak a problémája, hogy maga a SPDIF vezérlő 50ps jittert visz be a digitfolyamba, amit mindenképpen ideális 1piko alá leszorítani. Ha ezt megteszik, akkor az egy jó dolog, és nem érdemes foglalkozni a továbbiakban, amennyiben 24/192 alatt maradunk."
1. Milyen SPDIF vezérlőre gondolsz, és miért pont 50pS?
2.Miért kellene 1pS alá menni? Van erről bármilyen érdemleges teszt, kísérlet? Saját meghallgatás nem releváns. Az órajel jittere csak egy összetevője a SPDIF jelfolyam minőségének.
3. Miért is kellene 192kHz és 24 bit felett rögzíteni, azonkívül, hogy vannak rá eszközök

1. Nezz meg egy Wolfsson 8805-ost. Azert 50ps, mert ennyit ir a gyarto a specifikacioban (es hiszunk neki), emellett mertuk clock regeneralas utan mennyivel lehet kiszallni belole, az durvan teljes savszelre 1Hz-100MHz 1ps tudott maradni.
2. Nem kell, nekem tokeletes, ha valaki 50ps-en marad.
3. Nem kell 24/192 felett rogziteni, sokan 24/96-ban rogzitenek PCM-be most is, es mellette nyomjak a nagy felbontast fajl alapu ertekesitesre, a 24/96 meg jol lenyomkodva jo lesz CD-gyartasra es LP-nyomashoz.
Amiota az MQA elterjedt, eleg sokan gondolkodnak a 24/384 felbontasban torteno rogzitesben is, mint maximalis MQA unfold. A lehetoseg adott, hogy ki mikent el vele gyartokent es vevokent, az az o dolga. Vevoi oldalrol egyre inkabb mutatkozik egy legalabb 24/96 nativ felbontas iranti igeny hifista korben, nem hifista korben jo az OGG is.

[fülelek]

"Ugyanakkor akkor is ott van annak a problémája, hogy maga a SPDIF vezérlő 50ps jittert visz be a digitfolyamba, amit mindenképpen ideális 1piko alá leszorítani. Ha ezt megteszik, akkor az egy jó dolog, és nem érdemes foglalkozni a továbbiakban, amennyiben 24/192 alatt maradunk."
1. Milyen SPDIF vezérlőre gondolsz, és miért pont 50pS?
2.Miért kellene 1pS alá menni? Van erről bármilyen érdemleges teszt, kísérlet? Saját meghallgatás nem releváns. Az órajel jittere csak egy összetevője a SPDIF jelfolyam minőségének.
3. Miért is kellene 192kHz és 24 bit felett rögzíteni, azonkívül, hogy vannak rá eszközök

[alto]

Érdeklődnék milyen tipusú DAC-okat részesítetek előnyben?
Delta-sigma, avagy R2R?

Egyébként oda szeretnék kilyukadni hogy szerintetek mi lehet az üdvözítőbb megoldás:

1. LUMIN U2 mini + DENAFRIPS PONTUS II

vagy

2. önálló LUMIN T3 ?

Egy bizonyos szint felett ez inkább ízlés kérdése, no meg rendszerfüggő is lehet, egy adott rendszerbe lehet hogy a T3 illik jobban, egy másikba meg Denafrips. Utóbbival nekem nincs tapasztalatom, a T3 hangja szerintem kiváló.

[paramania]

Érdeklődnék milyen tipusú DAC-okat részesítetek előnyben?
Delta-sigma, avagy R2R?

Egyébként oda szeretnék kilyukadni hogy szerintetek mi lehet az üdvözítőbb megoldás:

1. LUMIN U2 mini + DENAFRIPS PONTUS II

vagy

2. önálló LUMIN T3 ?

[Balage84]

Azért mielőt bárki számháborúba kezd, hallgasson meg akár egy sima CD-t referencia szintű DAC-al referencia renszeren.
Ha az analóg rész nincs rendben a 384kHz 24bit mit sem ér.

Nekem most a PCM is nagyon tetszik úgy hogy SPDIF helyett I2S-el van átvíve.

[wittao]

Van am. egy tuning Tri-Vistám. A szerintetek mennyit érhetben vannak belső képek.

Nem dobogtatta meg a szívem, nem látok benne Amanero panelt.

Igazából ezen a szinten nem szabadna USB-t használni.
Lehet elé tenni bármilyen DD konverert, 96kHz/24bit még ma is elég jó, ezt tudja SPDIF-en.
Főleg, hogy kb. 99%-ban CD-t hallgatunk, mivel nincs meg minden régi "számunkra kedves" zene nagyobb felbontásban és jó minőségben. 48kHz/24bit volt régen a stúdió szabvány.
Hálózatiról I2S-el lenne jó kipróbálni

Inkább úgy fogalmaznám meg, hogy van a zenehallgatóknak (digitális formátum esetén) egy köre, aki nem nagyon megy a S/PDIF szabvány adta lehetőségek felé felbontást tekintve. Ugyanakkor akkor is ott van annak a problémája, hogy maga a SPDIF vezérlő 50ps jittert visz be a digitfolyamba, amit mindenképpen ideális 1piko alá leszorítani. Ha ezt megteszik, akkor az egy jó dolog, és nem érdemes foglalkozni a továbbiakban, amennyiben 24/192 alatt maradunk.
Manapság viszont egyre inkább elterjednek a 24/384 PCM folyamok, valamint legalább DSD256-ig natív anyagok, nehéz helyzetbe állítva ezzel ezt a portot. Bizony a felhasználók nagy többsége a nagyfelbontású anyagok miatt USB-portért könyörög a DAC-jára, és az sem baj már manapság ha csak egy ethernet IN, XLR analóg out van a készüléken...

Korábban nagyjából én is megmaradtam ebben a 16/44.1 és néha 24/96-24/192 világban. Egyrészt sajnáltam a tárhelyet is, másrészt bőven elegendő volt az, ami. Azután elkezdtem SACD, DSD64-128-256 anyagokat hallgatni és bizony -számomra- van bennük valami nyugalom, amit a PCM-es változatnál jobban szeretek.

Szerencsére manapság még lehet választani.

[Balage84]

Van am. egy tuning Tri-Vistám. A szerintetek mennyit érhetben vannak belső képek.

Nem dobogtatta meg a szívem, nem látok benne Amanero panelt.

Igazából ezen a szinten nem szabadna USB-t használni.
Lehet elé tenni bármilyen DD konverert, 96kHz/24bit még ma is elég jó, ezt tudja SPDIF-en.
Főleg, hogy kb. 99%-ban CD-t hallgatunk, mivel nincs meg minden régi "számunkra kedves" zene nagyobb felbontásban és jó minőségben. 48kHz/24bit volt régen a stúdió szabvány.
Hálózatiról I2S-el lenne jó kipróbálni

[La_Valse]

Van am. egy tuning Tri-Vistám. A szerintetek mennyit érhetben vannak belső képek.

Nem dobogtatta meg a szívem, nem látok benne Amanero panelt.

[gomolalaci]

Létezik, hogy ilyen "hibát" követtek volna el az MF-nél?

http://www.asiaaudiosoc.com/2017/12/12/ ... -dac-pt-5/

Látom, nagyon izgat a Tri-Vista. Megértelek. Elárulom, régebben járt nálam egy MF kW DM25-DAC.
Megfordult a fejemben az USB bemenet, de elengedtem, mert kapcs. rajz nélkül reménytelen még az
ötletelés is, nemhogy a megvalósítás. Ugyanez vonatkozik a kérdésedre is, doksi nélkül én nem
mernék vélemény megfogalmazni. Viszont találkoztam hasonlóval, valamelyik SMSL DAC v1 és v2
változat közötti különbség a konverter chip analóg tápjának módosítása, ezzel javult az SNR.

Van am. egy tuning Tri-Vistám. A szerintetek mennyit érhetben vannak belső képek.

Ezt nem igazán értem! Csak sejtem, mint macska az esőt..

[Balage84]

Létezik, hogy ilyen "hibát" követtek volna el az MF-nél?

http://www.asiaaudiosoc.com/2017/12/12/ ... -dac-pt-5/

Látom, nagyon izgat a Tri-Vista. Megértelek. Elárulom, régebben járt nálam egy MF kW DM25-DAC.
Megfordult a fejemben az USB bemenet, de elengedtem, mert kapcs. rajz nélkül reménytelen még az
ötletelés is, nemhogy a megvalósítás. Ugyanez vonatkozik a kérdésedre is, doksi nélkül én nem
mernék vélemény megfogalmazni. Viszont találkoztam hasonlóval, valamelyik SMSL DAC v1 és v2
változat közötti különbség a konverter chip analóg tápjának módosítása, ezzel javult az SNR.

Van am. egy tuning Tri-Vistám. A szerintetek mennyit érhetben vannak belső képek.

[Gabcsika]

Sziasztok. Hátha van ötletetek. Nemrég hadrendbe állítottam itthon egy Topping DX3Pro+ DAC-ot. Az optikai bemenetére a TV van kötve, a TV-re pedig egy Xbox Series X. Csak így tudom megoldani, nincs külön audiokimenet az X-en. Mikor elindítok egy játékot, vagy kilépek belőle, (azaz jelet kap a DAC, vagy elveszem tőle) a jobb oldali hangsugárzóból egy hangosabb pukkanás hallatszik. Mi lehet a nyűg itt? Az előző DAC-al (Cambridge DacMagic 100) nem volt ilyen anomália.

[La_Valse]

Létezik, hogy ilyen "hibát" követtek volna el az MF-nél?

http://www.asiaaudiosoc.com/2017/12/12/ ... -dac-pt-5/

Látom, nagyon izgat a Tri-Vista. Megértelek. Elárulom, régebben járt nálam egy MF kW DM25-DAC.
Megfordult a fejemben az USB bemenet, de elengedtem, mert kapcs. rajz nélkül reménytelen még az
ötletelés is, nemhogy a megvalósítás. Ugyanez vonatkozik a kérdésedre is, doksi nélkül én nem
mernék vélemény megfogalmazni. Viszont találkoztam hasonlóval, valamelyik SMSL DAC v1 és v2
változat közötti különbség a konverter chip analóg tápjának módosítása, ezzel javult az SNR.

[Balage84]

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy elméletileg lehetséges-e a Musical Fidelity Tri-Vista 21 DAC-ra I2S digit bemenetet építeni?

Ha nem is mindjárt a Tri-Vista, hanem a DAC IC, de mások is eljátszadoztak a gondolattal.

https://www.diyaudio.com/community/thre ... rt.355079/

Ha könnyen megoldható lenne, már árulnák ebayen a kitet az átalakításhoz. Az Amanero kitűnő
USB-IIS panel, nem is ezzel van a gond, hanem a 1792 SW vezérlés módosításával, hogy hangot
is adjon. Egy ilyen kaliberű eszközt szerintem arra, és úgy kell használni, ahogy van.

Létezik, hogy ilyen "hibát" követtek volna el az MF-nél?

http://www.asiaaudiosoc.com/2017/12/12/ ... -dac-pt-5/

[Balage84]

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy elméletileg lehetséges-e a Musical Fidelity Tri-Vista 21 DAC-ra I2S digit bemenetet építeni?

Ha nem is mindjárt a Tri-Vista, hanem a DAC IC, de mások is eljátszadoztak a gondolattal.

https://www.diyaudio.com/community/thre ... rt.355079/

Ha könnyen megoldható lenne, már árulnák ebayen a kitet az átalakításhoz. Az Amanero kitűnő
USB-IIS panel, nem is ezzel van a gond, hanem a 1792 SW vezérlés módosításával, hogy hangot
is adjon. Egy ilyen kaliberű eszközt szerintem arra, és úgy kell használni, ahogy van.

Rendben, értem, persze 2004-ben a CD-hez ez bőven elég volt. Csak kár, hogy egyébként a DAC IC mennyi mindent tudna, ha lenne előtte megfelelő digit kiszolgálás. Mert amúgy ki van szolgálva rendesen.
Igen, az MF azóta sem épített ilyen szintű DAC-ot..

[La_Valse]

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy elméletileg lehetséges-e a Musical Fidelity Tri-Vista 21 DAC-ra I2S digit bemenetet építeni?

Ha nem is mindjárt a Tri-Vista, hanem a DAC IC, de mások is eljátszadoztak a gondolattal.

https://www.diyaudio.com/community/thre ... rt.355079/

Ha könnyen megoldható lenne, már árulnák ebayen a kitet az átalakításhoz. Az Amanero kitűnő
USB-IIS panel, nem is ezzel van a gond, hanem a 1792 SW vezérlés módosításával, hogy hangot
is adjon. Egy ilyen kaliberű eszközt szerintem arra, és úgy kell használni, ahogy van.

[Balage84]

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy elméletileg lehetséges-e a Musical Fidelity Tri-Vista 21 DAC-ra I2S digit bemenetet építeni?
A DAC IC BB dsd1792a - mely tud I2S-t és DSD-t is - lsd. csatolt kép
Gyárilag max. 96kHz 24bit-et tud SPDIF-el.
És a CS8420-es Digital Audio Sample Rate Converter sem tesz jót a hangnak, azzal csinál 192kHz 24bit-et.

[Marcaudio]

Sziasztok!

DOGE 7 dac-ja van valakinek itt?

M.

[tomrider]

Ez teljesen érthető.
DE, egy prémium gyártótól elvárható lenne, hogy adjon garanciaidőn túli javításokra kedvezményes lehetőséget, ne adj isten "élettartam" garanciát (erre van több példa is, igaz nem hifiben). Ha megnézzük a meghibásodási arányokat, akkor valószínűleg valami egészen alacsony szám jön ki, és egy alaplap csere (akár úgy is, hogy a vevő csak a munkadíjat fizeti), a prémium ár miatt bele kellene hogy férjen.
Alto te biztosan tudod, hogy Lumin készülékeknél mekkora a meghibásodási arány, és ez mekkora terhet jelentene a gyártónak...és így tulajdonképpen mindenki jól járna. A vevő, a kereskedő, és a gyártó is, nem is beszélve a kialakuló márkahűségről..Lehet, hogy ha az én régi, hibásan működő Ariesemet is ingyen megjavították volna kínában, de ki meri ezt bevállalni (posta oda, és ki tudja visszakapom-e valaha) magánszemélyként, egy szerviz támogatása nélkül?
Én is szívesen kifizettem volna 30-40 ezer forintot, csak munkadíjra...
Nagyon sokat dobna egy márka megítélésén, ha valamelyik márka ezt bevállalná.
Tudom, sokan azt fogják mondani, hogy ez álom, de vannak termékek, ahol ez működik
(Élettartam=10...20év, nem örökké)

Azért érdemes leszögezni, hogy bár az Auralic ma már prémium gyártónak számít, de az Aries idejében egy friss márkának számított, max. középkategóriás termékekkel. Ettől persze még illene megoldaniuk a javítást, ezzel nem vitatkozom.

Ez az "élettartam garancia" felvet egy pár olyan kérdést - például mi van akkor ha gyártó az élettartam garancia ideje alatt jogutód nélkül megszűnik, ilyenkor az itthoni forgalmazóra hárulna a felelősség, ami vállalhatatlanul magas és hosszútávú pénzügyi kockázatot jelent, amit egy felelős cégvezető nem fogadhat el - ami miatt szerintem ez sosem fog elterjedni.

Közben találtam egyet: Simaudio, 10 év garancia (csak az első tulajnak). Ezek szerint, azért van aki hisz ebben...

[alto]

Ez teljesen érthető.
DE, egy prémium gyártótól elvárható lenne, hogy adjon garanciaidőn túli javításokra kedvezményes lehetőséget, ne adj isten "élettartam" garanciát (erre van több példa is, igaz nem hifiben). Ha megnézzük a meghibásodási arányokat, akkor valószínűleg valami egészen alacsony szám jön ki, és egy alaplap csere (akár úgy is, hogy a vevő csak a munkadíjat fizeti), a prémium ár miatt bele kellene hogy férjen.
Alto te biztosan tudod, hogy Lumin készülékeknél mekkora a meghibásodási arány, és ez mekkora terhet jelentene a gyártónak...és így tulajdonképpen mindenki jól járna. A vevő, a kereskedő, és a gyártó is, nem is beszélve a kialakuló márkahűségről..Lehet, hogy ha az én régi, hibásan működő Ariesemet is ingyen megjavították volna kínában, de ki meri ezt bevállalni (posta oda, és ki tudja visszakapom-e valaha) magánszemélyként, egy szerviz támogatása nélkül?
Én is szívesen kifizettem volna 30-40 ezer forintot, csak munkadíjra...
Nagyon sokat dobna egy márka megítélésén, ha valamelyik márka ezt bevállalná.
Tudom, sokan azt fogják mondani, hogy ez álom, de vannak termékek, ahol ez működik
(Élettartam=10...20év, nem örökké)

Azért érdemes leszögezni, hogy bár az Auralic ma már prémium gyártónak számít, de az Aries idejében egy friss márkának számított, max. középkategóriás termékekkel. Ettől persze még illene megoldaniuk a javítást, ezzel nem vitatkozom.

Ez az "élettartam garancia" felvet egy pár olyan kérdést - például mi van akkor ha gyártó az élettartam garancia ideje alatt jogutód nélkül megszűnik, ilyenkor az itthoni forgalmazóra hárulna a felelősség, ami vállalhatatlanul magas és hosszútávú pénzügyi kockázatot jelent, amit egy felelős cégvezető nem fogadhat el - ami miatt szerintem ez sosem fog elterjedni.

[tomrider]

Alto utolsó bekezdésével nagyon egyetértek.
De nyilván nem csak dacoknál, hanem minden műszaki terméknél adott ez a probléma, amiben elektronika van. Kondenzációs kazán, vagy autó, tök mindegy. Már annak is örül a szerelő, ha arra rájön melyik panelt kell kicserélni.
Aztán, ha kiderül, hogy mégsem az volt a ludas, jövő héten kicseréli a másikat, újabb százezerért.
" De azért a másik is rossz volt "- mondja , és elhúz. Katasztrófa...

---
Így talán egy laikus megértheti, hogy például 100.000 Ft alatti fogyasztói árú készülék esetén a javítás lényégében gazdaságtalan, illetve azt is, hogy egy bonyolult készülék esetén a 2-3 napos hibakeresés helyett sokszor gazdaságosabb egy teljes panelcsere, főleg úgy, hogy ehhez elég a kevésbé képzett munkaerő is.

Ez teljesen érthető.
DE, egy prémium gyártótól elvárható lenne, hogy adjon garanciaidőn túli javításokra kedvezményes lehetőséget, ne adj isten "élettartam" garanciát (erre van több példa is, igaz nem hifiben). Ha megnézzük a meghibásodási arányokat, akkor valószínűleg valami egészen alacsony szám jön ki, és egy alaplap csere (akár úgy is, hogy a vevő csak a munkadíjat fizeti), a prémium ár miatt bele kellene hogy férjen.
Alto te biztosan tudod, hogy Lumin készülékeknél mekkora a meghibásodási arány, és ez mekkora terhet jelentene a gyártónak...és így tulajdonképpen mindenki jól járna. A vevő, a kereskedő, és a gyártó is, nem is beszélve a kialakuló márkahűségről..Lehet, hogy ha az én régi, hibásan működő Ariesemet is ingyen megjavították volna kínában, de ki meri ezt bevállalni (posta oda, és ki tudja visszakapom-e valaha) magánszemélyként, egy szerviz támogatása nélkül?
Én is szívesen kifizettem volna 30-40 ezer forintot, csak munkadíjra...
Nagyon sokat dobna egy márka megítélésén, ha valamelyik márka ezt bevállalná.
Tudom, sokan azt fogják mondani, hogy ez álom, de vannak termékek, ahol ez működik
(Élettartam=10...20év, nem örökké)

[pali923]

érdemes talán körbejárni a témát szervíz oldalról is

Még a 2000-es évek közepén dolgoztam egy nagykereskedő cégnél, Vestel gépeket hoztunk be nagy tételben. Volt egy tv-széria, amik elég hamar rendre meghibásodtak a kedves vevőknél. Kiderült, hogy akkori áron 1,40 Ft-ba(!) kerülő alkatrészt kellett cserélni bennük, a szerelők járták sorra a vevőket. Aztán megkezdődött a huzavona a törökökkel, akik mondták, hogy semmi gond, az 1,40 Ft/db költséget szívesen kifizetik. Csakhogy a történet nem erről szólt, ugye.
Bocsánat, off vége.

[alto]

Alto utolsó bekezdésével nagyon egyetértek.
De nyilván nem csak dacoknál, hanem minden műszaki terméknél adott ez a probléma, amiben elektronika van. Kondenzációs kazán, vagy autó, tök mindegy. Már annak is örül a szerelő, ha arra rájön melyik panelt kell kicserélni.
Aztán, ha kiderül, hogy mégsem az volt a ludas, jövő héten kicseréli a másikat, újabb százezerért.
" De azért a másik is rossz volt "- mondja , és elhúz. Katasztrófa...

Ez most kicsit off lesz, de érdemes talán körbejárni a témát szervíz oldalról is. Én mérnökként és közgazdászként nem szeretem az üres süketelést, a számokban hiszek, azok sose hazudnak.
A vevők laikusként a javítási költségeket általában a készülék beszerzési árához viszonyítják - ami az ő szempontjukból valahol érthető is - ugyanakkor ez egy teljesen megalapozatlan elvárás, hiszen a javítás költséget elsősorban a munkaerő ára, másodsorban a pótalkatrész költsége határozza meg.
Az alkatrész árak is őrült módom megemelkedtek az utóbbi időben, de nézzük egy hozzávetőleges számpéldán a munkaerő költségeit.

Egy szervíztechnikust manapság 350ezer nettó alatt nemigen lehet találni. Ennek a fizetésnek nagyjából 600.000 Ft a teljes bérköltsége, rendes, bejelentett jogviszony esetén. A minimálbéres trükközést most hagyjuk, bár nyilván tisztában vagyok a magyar viszonyokkal.
Létezik egy olyan fogalom, hogy chargeability, ami azt mondja meg, hogy egy alkalmazott munkaidejének hány százalékát lehet ténylegesen kiszámlázni. Az emberek nem robotok, vannak üresjáratok, kávészünet, stb. Egy 70% körüli chargeability már igencsak jónak számít, de számoljunk most ezzel.
40 órás munkahéttel számolva, így 600.000 / (160x0,7) = kb. 5.400 Ft-os rezsióradíj jön ki. Mivel egy cégnek vannak egyéb költségei is, amit erre rá kell vetíteni, továbbá egy vállalkozásnak urambocsá némi profitot is kell termelnie, ezt a rezsióradíjat minimum 50%-al kell felszorozni, továbbá erre még rájön a 27% Áfa, ami így mindösszesen kb. 10.000 Ft kiszámlázandó szervízóradíjat jelent.
Az nagyon változó tud lenni, hogy egy adott készülék javítása (szétszerelés, hibakeresés, hibás alkatrész cseréje, összeszerelés, tesztelés, +adminisztráció) ténylegesen hány munkaórát igényel, de átlagosan 3 órával nyugodtan lehet számolni, így egy átlagos javítás 30.000 Ft + a pótalkatrész költsége, ami lehet néhányszor száz forintos tételtől akár több százeres is.

Így talán egy laikus megértheti, hogy például 100.000 Ft alatti fogyasztói árú készülék esetén a javítás lényégében gazdaságtalan, illetve azt is, hogy egy bonyolult készülék esetén a 2-3 napos hibakeresés helyett sokszor gazdaságosabb egy teljes panelcsere, főleg úgy, hogy ehhez elég a kevésbé képzett munkaerő is.

[white-tiger]

Az Audio Centrumot kerested az ügyben? Ők a szakszervíz.

Természetesen őket hívtam először.
Azóta megoldódott a probléma, egy nagyon segítőkész fórumtársunk (robi20064) segítségével, örök hála neki...javítva nem lett, lecseréltem egy másikra.

“ white-tiger írta: ↑28 dec. 2022 15:27
Ez így van.
Nálam jelentős "selling point" lesz a cserénél a szervizelhetőség. Addig amíg "csak" tanácsot kell adni, addig az Auralic support is nagyon segítőkész. Ha hardveres hiba van, magadra maradsz...”

Ezt nem én írtam, csak valaki tévesen másolta bele és azóta is így terjed…
Aláírás: white-tiger

[Rock60]

Alto utolsó bekezdésével nagyon egyetértek.
De nyilván nem csak dacoknál, hanem minden műszaki terméknél adott ez a probléma, amiben elektronika van. Kondenzációs kazán, vagy autó, tök mindegy. Már annak is örül a szerelő, ha arra rájön melyik panelt kell kicserélni.
Aztán, ha kiderül, hogy mégsem az volt a ludas, jövő héten kicseréli a másikat, újabb százezerért.
" De azért a másik is rossz volt "- mondja , és elhúz. Katasztrófa...