Audiophile ösvény és tápszűrő kondicionáló

[gomolalaci]

Neeem! Egy kapcsolóüzemű táp sokkal bonyibb és sokkal több zavart szór mindenfelé, ami tuti nem tesz jót a hifinek.....

Nálam a legnagyobb zavart a tápszűrő okozta. Addig, amíg el nem adtam
A Lindemann Musicbook Source tápja egy MeanWell gyárilag. Vajon a Lindemann tervezői tudják, hogy milyen zavart kelt a hálózaton a sz@r termékük?

Persze,hogy tudják cssk tojnak rá.

Nem hinném, hogy a Lindemann tojna rá. Több más készüléken tapasztaltam, hogy az analóg táp nem a megváltás! Sajnos ezen a téren sem kellene a beidegződésekhez ragaszkodni. Pl. ,,csak a német" autó jó.....

[supravox]

Neeem! Egy kapcsolóüzemű táp sokkal bonyibb és sokkal több zavart szór mindenfelé, ami tuti nem tesz jót a hifinek.....

Nálam a legnagyobb zavart a tápszűrő okozta. Addig, amíg el nem adtam
A Lindemann Musicbook Source tápja egy MeanWell gyárilag. Vajon a Lindemann tervezői tudják, hogy milyen zavart kelt a hálózaton a sz@r termékük?

Persze,hogy tudják cssk tojnak rá.

[gomolalaci]

Neeem! Egy kapcsolóüzemű táp sokkal bonyibb és sokkal több zavart szór mindenfelé, ami tuti nem tesz jót a hifinek.....

Nálam a legnagyobb zavart a tápszűrő okozta. Addig, amíg el nem adtam
A Lindemann Musicbook Source tápja egy MeanWell gyárilag. Vajon a Lindemann tervezői tudják, hogy milyen zavart kelt a hálózaton a sz@r termékük?

[istvan01]

Kösz a hozzászólást . Én nem akartam bővebben kifejteni, de nem azért mert nem tudnám...csak fölösleges....Amúgy eddig a legjobb külső táp ami járt nálam a Hypsos volt, na az meg hibrid....nagy toroiddal indul csinál asszem 60V-ot , aztán ezt konvertálja lefele.....Az én áteresztős nagy trafós nyomába sem ért...igaz nem is került annyiba

A hibrid ami analóg trafóval indul, majd azt követő valamilyen elvű kapcsoló tápot már nem is szoktuk kapcsi tápok közé sorolni. Mint ahogy az én CA851N média játszóm is egy valóban csendes toroiddal indul, aminek több szekunderéből egyik ág megy egy egyszerű kapcsoló szabályozású tápra, ami a digit részt látja el +5VDC és 3,3VDC-vel. Az analóg áramkörök tápjai, van belőle sok, azok végig analógok.

A tisztán kapcsi tápok a 230VAC egyenirányítása után szabadon futó magas frekvenciával "rángatják" az áramot, amit már nagyon kicsi trafóval lehet feszültség csökkenteni és galvanikusan leválasztani. De ezt a szapora (és többnyire terheléstől is függő) impulzus alakzatot több fojtó körrel lehet elfogadható DC szintre simítani.

[takiszer]

Kösz a hozzászólást . Én nem akartam bővebben kifejteni, de nem azért mert nem tudnám...csak fölösleges....Amúgy eddig a legjobb külső táp ami járt nálam a Hypsos volt, na az meg hibrid....nagy toroiddal indul csinál asszem 60V-ot , aztán ezt konvertálja lefele.....Az én áteresztős nagy trafós nyomába sem ért...igaz nem is került annyiba

[istvan01]

Na! Ezért jobb egy kapcsoló üzemű táp egy transzformátorosnál. Nincsenek fránya tekercsek, primer-szekunder oldalak. Egyszerűbb. Mindíg az egyszerűbb megoldások jobbak, az életben legalábbis.....

Azt miből gondolod, hogy a kapcsi tápban nincsen transzformátor, tekercs? Bizony van.
Egy dolog igaz a kapcsitápokkal. Kevésbé érzékenyek a villamos hálózat anomáliákra, ellenben amit onnan kevésbé vesznek fel, előállítják maguknak házon, dobozon belül. Sőt, jól meg is szórják a kapcsi zajukkal vissza a hálózatot, vezeték közelben erre érzékeny készülékeket.

Kapcsi elven is lehet jó, jobb, kiváló tápolást gyártani, de valamiért magas high-endben mégis ritkán lehet velük találkozni. De ha készüléken belül jól viselkednek, attól még azok is visszaszórnak a külső villamos hálózatra.

[xilop]

Látszik hogy nem értesz hozzá, különben nem írnál ilyeneket.
Nemrég járt nálam egy végfok kapcsolóüzemű tápja volt, okozott meglepetést, nem is kicsit.

[takiszer]

Neeem! Egy kapcsolóüzemű táp sokkal bonyibb és sokkal több zavart szór mindenfelé, ami tuti nem tesz jót a hifinek.....

[gomolalaci]

Azt azért Te is feltételezed,hogy aki ilyesmi gyártasára adja a fejét az ezekkel képben van..

Gyártásra? az tisztában van? mivel is?
Vegyük a hifiben sokkal gyakoribb kábeleseket. Az a néhány fajta analóg, digit, koax, USB, speaker valódi (és nem konfekcionálós) kábel gyártóit. Ezeknél 10-50szer pontosabban definiált az a környezet, feszültség, frekvencia, impedancia, energia tartomány amibe ezek szánva vannak ... és mégis kábel és kábel másként viselkedik egy bizonyos összekötésben, nem feltétlen a fifikásabb, és pláne nem a drágább és jobban promótált kábel lesz átlagban optimális.

Ehhez képest a villamos hálózatba iktatott áramjavító eszközök, de az áram kábeleket is ide lehet venni, sokkal nagyobb variációs és előre ki sem számítható környezetbe kerülnek. Még az is van, hogy milliós passzív-aktív eszköz is inkább ronthat a hangzás végeredményben, miközben a hibák egy részét eltünteti (a fülünk elő) de nem eltünteti, csak másutt jeleníti meg. A villamos hálózati bajok másik jellemzője, hogy az alacsony, de ismeretlen impedancia környezetben nagy energiával mozognak, keringenek.

Na! Ezért jobb egy kapcsoló üzemű táp egy transzformátorosnál. Nincsenek fránya tekercsek, primer-szekunder oldalak. Egyszerűbb. Mindíg az egyszerűbb megoldások jobbak, az életben legalábbis.....

[istvan01]

Azt azért Te is feltételezed,hogy aki ilyesmi gyártasára adja a fejét az ezekkel képben van..

Gyártásra? az tisztában van? mivel is?
Vegyük a hifiben sokkal gyakoribb kábeleseket. Az a néhány fajta analóg, digit, koax, USB, speaker valódi (és nem konfekcionálós) kábel gyártóit. Ezeknél 10-50szer pontosabban definiált az a környezet, feszültség, frekvencia, impedancia, energia tartomány amibe ezek szánva vannak ... és mégis kábel és kábel másként viselkedik egy bizonyos összekötésben, nem feltétlen a fifikásabb, és pláne nem a drágább és jobban promótált kábel lesz átlagban optimális.

Ehhez képest a villamos hálózatba iktatott áramjavító eszközök, de az áram kábeleket is ide lehet venni, sokkal nagyobb variációs és előre ki sem számítható környezetbe kerülnek. Még az is van, hogy milliós passzív-aktív eszköz is inkább ronthat a hangzás végeredményben, miközben a hibák egy részét eltünteti (a fülünk elő) de nem eltünteti, csak másutt jeleníti meg. A villamos hálózati bajok másik jellemzője, hogy az alacsony, de ismeretlen impedancia környezetben nagy energiával mozognak, keringenek.

[SoundMania]

Ekkora, kVA-es nagyságrendű trafóknál már érdemes elgondolkodni fázisjavító kondik beépítéséről. Ezek a spéci,drága trafók lehet,hogy csak 0,7-0,8 T-ig vannak gerjesztve ellentétben a közönséges mezei trafók jellemzően 1T értékével. Talán itt(is)lehet a kutya elásva.

Itt valamit félre értelmezel. Ha egy trafóvas méretezésileg alul gerjesztett 50Hz-en, akkor annak jellemző hatása a szekunder oldalon kevesebb hozzáadott torzítás a primerhez képest. Hatás még az is, kevesebb lesz a vas melegedése, kevesebb mechanikus zaj, nagyobb primer DC tűrés.
Egy trafó primer oldali áram fázisa induktív jellegű amíg üresjáratban megy. Ha viszont a szekunder oldalon jellemzően kapacitív terhelés van, akkor annak fázisszög hatása fog dominálni a trafó primer oldalon is. Kapacitások rákapcsolásával tovább romlik a fázis szög.

Fázisjavító ipari egységek csúnya kapcsoló művek. Mert lépcsős fokozatban kapcsolgatnak növekvő kapacitásokat szükség esetén. Azért kapacitásokat, mert a villanymotoros, ide számítva a szervo- és frekiváltós hajtásokat is, induktív terhelések. Fordítva, nem tudom létezik-e induktivitásokat kapcsolgató fázis javító berendezés, ami a túlzott kapacitív terhelések fázis tolását javítanák.

Természetesen a primer körben van a helye a fázisjavítónak.

Ez így egyre rosszabb lesz.... :)

[istvan01]

Ekkora, kVA-es nagyságrendű trafóknál már érdemes elgondolkodni fázisjavító kondik beépítéséről. Ezek a spéci,drága trafók lehet,hogy csak 0,7-0,8 T-ig vannak gerjesztve ellentétben a közönséges mezei trafók jellemzően 1T értékével. Talán itt(is)lehet a kutya elásva.

Itt valamit félre értelmezel. Ha egy trafóvas méretezésileg alul gerjesztett 50Hz-en, akkor annak jellemző hatása a szekunder oldalon kevesebb hozzáadott torzítás a primerhez képest. Hatás még az is, kevesebb lesz a vas melegedése, kevesebb mechanikus zaj, nagyobb primer DC tűrés.
Egy trafó primer oldali áram fázisa induktív jellegű amíg üresjáratban megy. Ha viszont a szekunder oldalon jellemzően kapacitív terhelés van, akkor annak fázisszög hatása fog dominálni a trafó primer oldalon is. Kapacitások rákapcsolásával tovább romlik a fázis szög.

Fázisjavító ipari egységek csúnya kapcsoló művek. Mert lépcsős fokozatban kapcsolgatnak növekvő kapacitásokat szükség esetén. Azért kapacitásokat, mert a villanymotoros, ide számítva a szervo- és frekiváltós hajtásokat is, induktív terhelések. Fordítva, nem tudom létezik-e induktivitásokat kapcsolgató fázis javító berendezés, ami a túlzott kapacitív terhelések fázis tolását javítanák.

Természetesen a primer körben van a helye a fázisjavítónak.

Még mindig hibásan értelmezed. A trafó szekunderét terhelő erős kapacitív terhelés (minden jól megépített analóg tápegységű elektronika kapacitív terhelés) kapacitív áram fázist okoz primer oldalon. Ha hálózat fele be van iktatva még egy trafó (leválasztó), akkor annak primer oldalán is kapacitív áram-fázis lesz.

[József1960]

Ekkora, kVA-es nagyságrendű trafóknál már érdemes elgondolkodni fázisjavító kondik beépítéséről. Ezek a spéci,drága trafók lehet,hogy csak 0,7-0,8 T-ig vannak gerjesztve ellentétben a közönséges mezei trafók jellemzően 1T értékével. Talán itt(is)lehet a kutya elásva.

Itt valamit félre értelmezel. Ha egy trafóvas méretezésileg alul gerjesztett 50Hz-en, akkor annak jellemző hatása a szekunder oldalon kevesebb hozzáadott torzítás a primerhez képest. Hatás még az is, kevesebb lesz a vas melegedése, kevesebb mechanikus zaj, nagyobb primer DC tűrés.
Egy trafó primer oldali áram fázisa induktív jellegű amíg üresjáratban megy. Ha viszont a szekunder oldalon jellemzően kapacitív terhelés van, akkor annak fázisszög hatása fog dominálni a trafó primer oldalon is. Kapacitások rákapcsolásával tovább romlik a fázis szög.

Fázisjavító ipari egységek csúnya kapcsoló művek. Mert lépcsős fokozatban kapcsolgatnak növekvő kapacitásokat szükség esetén. Azért kapacitásokat, mert a villanymotoros, ide számítva a szervo- és frekiváltós hajtásokat is, induktív terhelések. Fordítva, nem tudom létezik-e induktivitásokat kapcsolgató fázis javító berendezés, ami a túlzott kapacitív terhelések fázis tolását javítanák.

Természetesen a primer körben van a helye a fázisjavítónak.

[istvan01]

Ekkora, kVA-es nagyságrendű trafóknál már érdemes elgondolkodni fázisjavító kondik beépítéséről. Ezek a spéci,drága trafók lehet,hogy csak 0,7-0,8 T-ig vannak gerjesztve ellentétben a közönséges mezei trafók jellemzően 1T értékével. Talán itt(is)lehet a kutya elásva.

Itt valamit félre értelmezel. Ha egy trafóvas méretezésileg alul gerjesztett 50Hz-en, akkor annak jellemző hatása a szekunder oldalon kevesebb hozzáadott torzítás a primerhez képest. Hatás még az is, kevesebb lesz a vas melegedése, kevesebb mechanikus zaj, nagyobb primer DC tűrés.
Egy trafó primer oldali áram fázisa induktív jellegű amíg üresjáratban megy. Ha viszont a szekunder oldalon jellemzően kapacitív terhelés van, akkor annak fázisszög hatása fog dominálni a trafó primer oldalon is. Kapacitások rákapcsolásával tovább romlik a fázis szög.

Fázisjavító ipari egységek csúnya kapcsoló művek. Mert lépcsős fokozatban kapcsolgatnak növekvő kapacitásokat szükség esetén. Azért kapacitásokat, mert a villanymotoros, ide számítva a szervo- és frekiváltós hajtásokat is, induktív terhelések. Fordítva, nem tudom létezik-e induktivitásokat kapcsolgató fázis javító berendezés, ami a túlzott kapacitív terhelések fázis tolását javítanák.

[József1960]

Ekkora, kVA-es nagyságrendű trafóknál már érdemes elgondolkodni fázisjavító kondik beépítéséről. Ezek a spéci,drága trafók lehet,hogy csak 0,7-0,8 T-ig vannak gerjesztve ellentétben a közönséges mezei trafók jellemzően 1T értékével. Talán itt(is)lehet a kutya elásva.

[supravox]

Azt azért Te is feltételezed,hogy aki ilyesmi gyártasára adja a fejét az ezekkel képben van..

[istvan01]

Hálózati táplálás ON.
Az áram hálózati eszközök hifis szemléletéből hiányzik egy a többi eszköznél természetesként kezelt, pontosabban meghatározott tulajdonság, az impedancia illesztés.

Amit kapunk az áramszolgátlótól, feszültség, frekvencia, áramkeresztmetszet norma szerinti toleranciákkal. Impedancia előírás? Sehol. De az sem definiált, mekkora torzítás, felharmonikus és DC tartalmú lehet az áram. Miért? mert igazából konyhai eszközök, mosógép, villanymotor, világító stb energia ellátásban nem sokat számít. Egy dolog azért mégis, az is inkább áramszolgáltatót zavarja, ipari fogyasztóknál büntetik is a feszültség-áram fázis szög erős eltérését, amit inkább az induktív-motoros fogyasztók okoznak vissza a hálózatra. Ez pedig már impedancia viszonyra utal.

Amikor jobb, tisztább, zavar mentesebb feszültséget szeretnénk tudni erre érzékenyebb hifis készülékeink táp csatlakozójánál, akkor nagyjából sejthető, vagy mérhető is lenne a készülék fogadó impedanciája, ami esetek nagy részében trafóval indul, trafó után meg sok minden mással. De mit mutat a lakás Schuko aljzatában a hálózat mint generátor impedancia? Egy biztos, valamilyen alacsony impedanciát, amit elsőre gondolhatnák, az a generátor alacsony impedancia jó "meghajtó" képességű. Ez még rendben van.

De számít-e a lakás, az előtti társasházi, -> utcai közműhálózat -> körzet ellátó transzformátor mindenütt más impedanciája sorban egymást is módosító nagyon vegyes hatása? Bizony számít. Bármilyen eszköz, kábel, vezetők-kábelek nyomvonal, görbület, csavarása, kötések a sorban, kismegszakítók, FI-relé, árammérő ki ad valami véletlen elosztott impedanciát, amin keresztül a készülékünk felveszi az áramát. Vegyük a legegyszerűbb puffer kondenzátoros impulzus-áram terhelést. Ez a 10ms-onként megjelenő 2-5ms-os áramimpulzus a hálózati áramágakon lengéseket fog okozni, ami persze a távoli 100-200m vezeték távolságban már csillapodik. De mi van, ha már a lakás hálózatban lévő bármilyen eszköz impedancia illesztetlenség miatt közeli reflexiót okoz, meg még a távolabbiak is de mást és máshogy?

Akkor erre a viselkedésre tessék hozzá gondolni, a közeli villamos hálózatban sok és sztohasztikus viselkedésű és még kapcsi tápos terhelő okoz magas felharmonikus tartalmú áram->feszültség zajt, azok reflexiós hullámzásával együtt.

De mi történik, ha ez ellen közbe iktatunk valami áramtisztítónak szánt eszközt? Az esetek nagyobb részében inkább rosszabb lesz. Az egyik ok, az a valami szűrő egy újabb impedancia illesztetten eszköz a bemenete és kimenet oldalon is. Másik ok, hogy zavar kezelése közben maga is termel áram-feszültség zavart, miközben persze csillapít, elnyom, disszipál zavar komponenst is. Az aktív áramjavítók egy fokkal jobban viselkednek ebből a szempontból, mert a külső/input hálózat impedancia viszonyait képesek szeparálni a kimenetükre csatlakozó készülék felé, miközben zavar/felharmonikus tartalmat is csökkentenek. Leválasztó trafó képes hasonló impedancia szeparálásra? Csak részben, mert minden trafó, energia és jelátvivő trafó is, impedancia illesztő is. De ha nem jól definiált a trafó primer/szekunder hálózat impedanciája, akkor azzal lehet még nagyobb illesztetlenséget okozni.

A hálózati áram minőség javító további módszerei /vezető anyag kristály szerkezet, érintkezők bevonat anyaga, kígyó bőrözés stb/ nagyság renddel kisebb befolyásúak a hifi igényű áram minőségére.

[supravox]

Valószínüleg rózsaszínű!( Köd a fejekben)
Elindult az őrület,
ha már minden drága vackot összevásároltál a rendszeredhez, akkor a betáp hálózatot kezded okolni a remélt hangminőség meg nem valósulásáért.
Kezdetben jött a passzív eszközök próbálása, nem hozott kellő hatást, meg hát a fórumok már az aktív elektronikáról zengenek ódákat, természetesen követni kell a trendet, beleölsz egy véka forintot, de nem jött az eredmény, nem hozta meg a zenehallgatási kedvet, hiába a lelkesedés, még is csak a hirdetések közé kerül 1-2 hónap múlva az a bizonyos tápszűrő, aztán jött ez az újabb megoldás, ehhez még ugyan kevés a tapasztalat, de a végeredmény újra csak az lesz, hogy ezek nélkül még is csak jobban szól a rendszered, és újra van kedved végighallgatni az eddig mellőzött albumokat.
Én is megjártam a saját utamat a passzív-aktív szürőkkel, de most ott tartok hogy ezek nélkül is van élet.
[/quote]

Az én nagy trafóim azt hiszem 12 éve vannak meg.
A 120VA ezüst AC meg kb. 15 éve
Nem alakult még úgy,hogy jobban tetszene ezek nélkül.a sound.
Igaz ezek nem is szűrők mint ahogy az elnevezésükből is lehet erre következtetni

[xilop]

OFF
Óvatosságra inteném azokat akik ettől a svájci manufaktúra dolgaitól beájulnának.
Egykori régebbi hifis fórum társunk L.Tamás lelkes híve és gyűjtője volt AC termékeinek és rendszer építési elveinek. Be is vásárolta ennek a furcsa hangfalnak korábbi változatát, körbe rakta "szükséges" és ajánlott ezüst holmikkal, szobányi akkumulátor tápolással stb. Egyik hifis barátom a hájpolások hatására elment hozzá hallgatózni.
Bár ne tette volna, mondta. Borzasztó defektes hangzást tapasztalt, főleg ahhoz képest, hogy mennyibe került és ez a példány most 100300CHF/pár.
Pár évvel később L.Tamás eladott mindent, a hifizés hobbit felszámolta, fórumozást is lezárta.
http://www.audio-consulting.ch/?Product ... e_Dvaijnoy

/Nem minden aranyhifi ami svájci, különben is az AC fő tulaja-tervezője orosz/

Nekem nem barátom járt nála, hanem én személyesen, és nem is egyszer.
És, amit a barátod mondott neked, anno azt a ő kicsi fülével hallotta.
Én meg a sajátommal, és frenetikus volt.
(Én csöves AC elektronikával halottam, ja és nem olyan dobozza, mint ide linkeltél)
Az akkori, és a mostani ismert hang megközelítéshez képest nagyon más volt.
Hihetetlenül letisztult volt, és salang mentes.

Innen indulnak ki az urban legendek.

Össze tenné sok ember a két kezét, ha csak egyszer is hallott volna olyan hangot.
Tudod?
És nem azért mert annyiba került mint amennyibe, hanem mert fogalma sincs miről beszél.

Meséld már el, hogy az ide ki milyen nemzetiségű, és hol lakik?

Vagy már ez is befolyásolja a hangot?

A valószínű milyen színű?
[/quote

Valószínüleg rózsaszínű!( Köd a fejekben)
Elindult az őrület,
ha már minden drága vackot összevásároltál a rendszeredhez, akkor a betáp hálózatot kezded okolni a remélt hangminőség meg nem valósulásáért.
Kezdetben jött a passzív eszközök próbálása, nem hozott kellő hatást, meg hát a fórumok már az aktív elektronikáról zengenek ódákat, természetesen követni kell a trendet, beleölsz egy véka forintot, de nem jött az eredmény, nem hozta meg a zenehallgatási kedvet, hiába a lelkesedés, még is csak a hirdetések közé kerül 1-2 hónap múlva az a bizonyos tápszűrő, aztán jött ez az újabb megoldás, ehhez még ugyan kevés a tapasztalat, de a végeredmény újra csak az lesz, hogy ezek nélkül még is csak jobban szól a rendszered, és újra van kedved végighallgatni az eddig mellőzött albumokat.
Én is megjártam a saját utamat a passzív-aktív szürőkkel, de most ott tartok hogy ezek nélkül is van élet.

[supravox]

OFF
Óvatosságra inteném azokat akik ettől a svájci manufaktúra dolgaitól beájulnának.
Egykori régebbi hifis fórum társunk L.Tamás lelkes híve és gyűjtője volt AC termékeinek és rendszer építési elveinek. Be is vásárolta ennek a furcsa hangfalnak korábbi változatát, körbe rakta "szükséges" és ajánlott ezüst holmikkal, szobányi akkumulátor tápolással stb. Egyik hifis barátom a hájpolások hatására elment hozzá hallgatózni.
Bár ne tette volna, mondta. Borzasztó defektes hangzást tapasztalt, főleg ahhoz képest, hogy mennyibe került és ez a példány most 100300CHF/pár.
Pár évvel később L.Tamás eladott mindent, a hifizés hobbit felszámolta, fórumozást is lezárta.
http://www.audio-consulting.ch/?Product ... e_Dvaijnoy

/Nem minden aranyhifi ami svájci, különben is az AC fő tulaja-tervezője orosz/

Nekem nem barátom járt nála, hanem én személyesen, és nem is egyszer.
És, amit a barátod mondott neked, anno azt a ő kicsi fülével hallotta.
Én meg a sajátommal, és frenetikus volt.
(Én csöves AC elektronikával halottam, ja és nem olyan dobozza, mint ide linkeltél)
Az akkori, és a mostani ismert hang megközelítéshez képest nagyon más volt.
Hihetetlenül letisztult volt, és salang mentes.

Innen indulnak ki az urban legendek.

Össze tenné sok ember a két kezét, ha csak egyszer is hallott volna olyan hangot.
Tudod?
És nem azért mert annyiba került mint amennyibe, hanem mert fogalma sincs miről beszél.

Meséld már el, hogy az ide ki milyen nemzetiségű, és hol lakik?

Vagy már ez is befolyásolja a hangot?

Ez már tényleg off de a Tamásnak ilyen hangfala volt az AC elektronikák előtt

Screenshot_20230114_200501_Google.jpg (268.71 KiB) Megtekintve 2091 alkalommal

[gomolalaci]

OFF
Óvatosságra inteném azokat akik ettől a svájci manufaktúra dolgaitól beájulnának.
Egykori régebbi hifis fórum társunk L.Tamás lelkes híve és gyűjtője volt AC termékeinek és rendszer építési elveinek. Be is vásárolta ennek a furcsa hangfalnak korábbi változatát, körbe rakta "szükséges" és ajánlott ezüst holmikkal, szobányi akkumulátor tápolással stb. Egyik hifis barátom a hájpolások hatására elment hozzá hallgatózni.
Bár ne tette volna, mondta. Borzasztó defektes hangzást tapasztalt, főleg ahhoz képest, hogy mennyibe került és ez a példány most 100300CHF/pár.
Pár évvel később L.Tamás eladott mindent, a hifizés hobbit felszámolta, fórumozást is lezárta.
http://www.audio-consulting.ch/?Product ... e_Dvaijnoy

/Nem minden aranyhifi ami svájci, különben is az AC fő tulaja-tervezője orosz/

Nekem nem barátom járt nála, hanem én személyesen, és nem is egyszer.
És, amit a barátod mondott neked, anno azt a ő kicsi fülével hallotta.
Én meg a sajátommal, és frenetikus volt.
(Én csöves AC elektronikával halottam, ja és nem olyan dobozza, mint ide linkeltél)
Az akkori, és a mostani ismert hang megközelítéshez képest nagyon más volt.
Hihetetlenül letisztult volt, és salang mentes.

Innen indulnak ki az urban legendek.

Össze tenné sok ember a két kezét, ha csak egyszer is hallott volna olyan hangot.
Tudod?
És nem azért mert annyiba került mint amennyibe, hanem mert fogalma sincs miről beszél.

Meséld már el, hogy az ide ki milyen nemzetiségű, és hol lakik?

Vagy már ez is befolyásolja a hangot?

A valószínű milyen színű?

[a.gabriel]

OFF
Óvatosságra inteném azokat akik ettől a svájci manufaktúra dolgaitól beájulnának.
Egykori régebbi hifis fórum társunk L.Tamás lelkes híve és gyűjtője volt AC termékeinek és rendszer építési elveinek. Be is vásárolta ennek a furcsa hangfalnak korábbi változatát, körbe rakta "szükséges" és ajánlott ezüst holmikkal, szobányi akkumulátor tápolással stb. Egyik hifis barátom a hájpolások hatására elment hozzá hallgatózni.
Bár ne tette volna, mondta. Borzasztó defektes hangzást tapasztalt, főleg ahhoz képest, hogy mennyibe került és ez a példány most 100300CHF/pár.
Pár évvel később L.Tamás eladott mindent, a hifizés hobbit felszámolta, fórumozást is lezárta.
http://www.audio-consulting.ch/?Product ... e_Dvaijnoy

/Nem minden aranyhifi ami svájci, különben is az AC fő tulaja-tervezője orosz/

Nekem nem barátom járt nála, hanem én személyesen, és nem is egyszer.
És, amit a barátod mondott neked, anno azt a ő kicsi fülével hallotta.
Én meg a sajátommal, és frenetikus volt.
(Én csöves AC elektronikával halottam, ja és nem olyan dobozza, mint ide linkeltél)
Az akkori, és a mostani ismert hang megközelítéshez képest nagyon más volt.
Hihetetlenül letisztult volt, és salang mentes.

Innen indulnak ki az urban legendek.

Össze tenné sok ember a két kezét, ha csak egyszer is hallott volna olyan hangot.
Tudod?
És nem azért mert annyiba került mint amennyibe, hanem mert fogalma sincs miről beszél.

Meséld már el, hogy az ide ki milyen nemzetiségű, és hol lakik?

Vagy már ez is befolyásolja a hangot?

[supravox]

Nem tisztem védeni a Serge /AC/ dolgait.
Az,hogy LT-nak nem sikerült a felszerelés értékéhez kolleráló hangot kicsiholni az az Ő bénasága.
Amúgy emlékeim szerint neki nem volt Rubanoidja.
Én 2x jártam a Serge-nél
Az,hogy egy iphone5-ből könnyfakasztóan szóló hangzást tudott kicsikarni az azért megmaradt bennem.
Amúgy a termékeivel nem tudok azonosulni mert elmebajos pénzeket kér és annyiért illetve sokkal kevesebbért jobbak vannak.
De a leválasztó trafói,hogy visszatérjek a témához,
nehezen űberelhetőek.

[istvan01]

OFF
Óvatosságra inteném azokat akik ettől a svájci manufaktúra dolgaitól beájulnának.
Egykori régebbi hifis fórum társunk L.Tamás lelkes híve és gyűjtője volt AC termékeinek és rendszer építési elveinek. Be is vásárolta ennek a furcsa hangfalnak korábbi változatát, körbe rakta "szükséges" és ajánlott ezüst holmikkal, szobányi akkumulátor tápolással stb. Egyik hifis barátom a hájpolások hatására elment hozzá hallgatózni.
Bár ne tette volna, mondta. Borzasztó defektes hangzást tapasztalt, főleg ahhoz képest, hogy mennyibe került és ez a példány most 100300CHF/pár.
Pár évvel később L.Tamás eladott mindent, a hifizés hobbit felszámolta, fórumozást is lezárta.
http://www.audio-consulting.ch/?Product ... e_Dvaijnoy

/Nem minden aranyhifi ami svájci, különben is az AC fő tulaja-tervezője orosz/

[takiszer]

Lehet tekertetni kellene egyet valami szakival ha lenne.....vagy kerítek egy nagyobb ACME tarfót....az AC árait kicsit sokallom, de ezt csak meghallgatással tudnám eldönteni....Ezen ipari trafók arra valók, hogy a maximális energiát kihozzák az adott vas és rézmennyiségből. Az áudiófil trafóknál egészen más szempontoknak kell-ene megfelelni.....