Általában a hifiről

[Luxor Audio]

A koncert/üzlet kapcsolathoz viszont még annyit: Ákos 30-ert? Nem érint, de kicsit túlzó!

Teltház volt, tehát nem túlzó. No de akkor tápkábel 2 millió forintért? Kinek mi...

[SoundMania]

Megértem ha te a kedvenc előaddóid zenéit keresed és nem az albumaikat, de otthon zenét hallgatni sajnos csak komplett albumokat érdemes. Legalábbis annak van igazi művészi értéke. Soha nem szerettem a "best of" -okat. Soha nem éreztem egységesnek őket, olyannak mint egy komplett albumot. Főleg igaz ez a klasszikus zenére, jazzra, de könnyebb műfajokra is. Szóval más úton járunk és fogunk járni, így számomra nem releváns a zenei ízlésed és a gyűjtési vagy hallgatási módszereid.

Valamit félreérthettél, mert gyakorlatilag soha nem hallgatok válogatás albumokat. A gyűjteményemben két ilyen kiadvány van, azok is csak azért, mert tartalmaznak olyan felvételeket, amiket semmilyen más módon nem adtak ki. No de ez mindegy is a beszélgetés szempontjából.

Nem teljesen mindegy. De félreérthető volt valóban. Ettől függetlenül szerimtem nincs változás. A koncert/üzlet kapcsolathoz viszont még annyit: Ákos 30-ert? Nem érint, de kicsit túlzó!

[Luxor Audio]

Megértem ha te a kedvenc előaddóid zenéit keresed és nem az albumaikat, de otthon zenét hallgatni sajnos csak komplett albumokat érdemes. Legalábbis annak van igazi művészi értéke. Soha nem szerettem a "best of" -okat. Soha nem éreztem egységesnek őket, olyannak mint egy komplett albumot. Főleg igaz ez a klasszikus zenére, jazzra, de könnyebb műfajokra is. Szóval más úton járunk és fogunk járni, így számomra nem releváns a zenei ízlésed és a gyűjtési vagy hallgatási módszereid.

Valamit félreérthettél, mert gyakorlatilag soha nem hallgatok válogatás albumokat. A gyűjteményemben két ilyen kiadvány van, azok is csak azért, mert tartalmaznak olyan felvételeket, amiket semmilyen más módon nem adtak ki. No de ez mindegy is a beszélgetés szempontjából.

[SoundMania]

Vajon szükségszerű-e, hogy a kényelem leuralja a hifi forrás oldali komponenseit?

Az emberiség technológiai fejlődésének leghangsúlyosabb hajtóereje a kényelemre törekvés, még ha ezt nem is esik jól beismernünk. Nincs ez másként a zenehallgatásra használt eszközöknél sem. De ha a kissé pejoratív "kényelem" szót lecseréled a "praktikum" szóra, akkor szerintem sokan lelki tusa nélkül rábólintunk, én is. Hogy kicsit átélhetőbb legyen az álláspontom mögötti érvelés, leírom, nálam általában miről szól a zenehallgatás.

Jó ideje már nem műveket, hanem előadókat keresek, hallgatok. Rockzenében már régóta így van, kedvenc előadóimtól bármit örömmel hallgatok, komolyzenében csak pár éve jutottam ide, ott sokáig tartották magukat a művek (kották). Egykor komoly gyűjteménnyel rendelkeztem LP-ből és kazettából is. CD-ből már kevésbé, mert mire abból felugrott volna a darabszám, megjelent nálam a számítógépes zenehallgatás (1996-ban), ezzel párhuzamosan elkezdtem távolodni a fizikai adathordozóktól. Ennek leginkább praktikus okai voltak, utáltam a hegyekben álló lemezek, kazetták látványát a lakásomban, meg hogy mindenki tőlem kér kölcsön lemezeket, de kb soha nem, vagy karcosan adják vissza.

De ami ennél sokkal fontosabb, hogy ezek a kiadványok konkrét művekről szóltak, én viszont már akkor is meg akartam hallgatni kedvenc zenekaraim szimpatikusabb tagjainak saját szóló, vagy vendég projectjeit is. Ez akkoriban úgy volt lehetséges, hogy szaklapokat bújva kinyomoztam az illető munkásságát, más projektjeinek nevét, elérhetőségét, aztán valahogy próbáltam beszerezni a lemezeket, ami - pláne Magyarországon - egyáltalán nem volt könnyű dolog néhány kevésbé ismert kiadvány esetében. Ez most a streaming világában egyetlen kattintás a közreműködő muzsikus nevére és máris előttem az illető teljes munkássága. Ilyen módon brutális mennyiségű, nem ritkán nagyszerű új zenével találkoztam az elmúlt 3-4 évben, zenehallgatási pályafutásom legintenzívebb és a legfényesebb korszakát élem, lubickolok a kínálatban. És ami szintén örömteli számomra, ez már nem a tulajdonlásról, gyűjtőszenvedélyről szól, hanem tisztán a zenéről. Ha valaki ebben az új lehetőségben valami sötét dolgot, visszalépést, degradációt, hanyatlást lát, az számomra enyhén szólva is furcsa, de persze tudom, hogy a szabadság csak néhányaknak áldás, sokaknak inkább sorscsapás, de ez már filozófiai kérdés.

Nem kérdés, egy stream szolgáltatás nagyon gazdaságos, és egy havi előfizetés bárkinek elérhető. Éppen ezért nem értem azokat, akik társakat toboroznak maguk mellé egy családi csomagba, csak hogy minél olcsóbb legyen. Közben meg sok száz Watt teljesítményfelvetelű, sok 100e Ft értékű csőkészletű erősítőket hallgatnak, tartanak fenn. Temérdek pénzt költenek kábelekre, állvanyokra, alátétekre. Itt érzek némi ellentmondást.

Emberi sajátosság és Kelet-Európában különösen igaz: amit megkaphatsz féláron, vagy esetleg ingyen, azt ne vedd meg teljes áron! Ez eddig talán még rendben is van, de néha nem árt a nagyobb képet is nézni és nem feltétlenül kifacsarni az utolsó fillért is az akciókból. Gedeon FB csoportjában pár órával ezelőtt alakult meg egy újabb Tidal család, ennek apropóján néhányan nem tudták megállni, hogy beszóljanak. Nekem ott sikerült, de itt szóba hozom.

El lehet osztani a havi 3e forintot ötfelé és paskolgatni a hátunkat, hogy milyen ügyesek voltunk, megspróroltuk két kávé árát, de... A szolgáltatók sem hülyék. Látva, hogy vadidegenek használják ki a családi csomagok árelőnyét, szépen elkezdték ezeket megnyirbálni. A Quboz-nál már csak azok használhatják a családi csomagot, akik egy lakcímre vannak bejelentve, de a Netflix is áttért erre a rendszerre. Következésképp barátnőm és a közvetlen szomszédjában élő lánya kiestek a családi csomagból, mert nem pontosan ugyanaz a címük, hiába családtagok. Másrészt (bár tudom, ez sokak szemében romantikus picsogás) a streaming szolgáltatók azt a pénzt osztják vissza a zenészeknek, filmgyártóknak, alkotóknak, amit beszednek. A hifisták szeretnek nyávogni a zenei kiadványok minősége miatt, közben sokuk mindent megtesz, hogy az ilyen kiadványok ne legyenek rentábilisak. Sejthető, hova visz ez a folyamat.

Ó jaj, szinte sejtettem! Ez olyan, mint az őnvezető autó, az emberre már lassan nincs is szükség az egyenletben. Biztos, hogy ezek azok a dolgok, amit a technológiának meg kell oldani? Biztos, hogy mindenkinek erre van szüksége? Ennél nincs fontosabb, ahol a technológiai tudást kamatoztatni tudnák?

Két barátomnál is üzemel Alexa, szerintem teljesen rendben van, a nagyobbik típusnál még a hangzás sem gáz. Ez egy eszköz, ami azt csinálja, amire utasítod, magától semmit nem erőltet rád, csendben van és figyel. A kapával is lehet embert ölni és/vagy kigyomlálni a veteményest. Emlékezzünk vissza, micsoda rettegés övezte az internet megjelenését, sokan még ma is az ördög arcmását látják benne. Meg lehet rajta találni a pokolgépek elkészítési módját, de fellelhető rajta az emberiség kulturális értékeinek nagy része is rengeteg oktató anyaggal, illetve lehet rajta kommunikálni is, pl. mi sem beszélgetnénk nélküle. Minden eszköz pontosan annyira hasznos, amennyire hasznos dologra használjuk.

Koncertek sem azért vannak, mert szeretnének az embereknek oromet okozni. Az is csak egy üzleti húzás, a kiadók sem abból élnek, hogy ingyen osztogatják a lemezeket az aluljáróban.

Remélem, ezt nem gondolod komolyan, ha egy kicsit belemerülsz a témába. Nem tudom, hány zenész van a világon, aki azért választotta a hivatását, mert meg akar gazdagodni, de szerintem elenyésző az arányuk azokhoz képest, akik alkotni, szórakoztatni akarnak, azaz örömet szerezni. Jómagam is ezerszer álltam színpadon, de nem igazán az érdekelt, aznap este mennyit keresek, sokkal érdekesebb volt, mekkora lesz a taps a buli végén, meg hogy mit írnak majd a szaklapok a lemezünkről és szerintem a zenészek többsége pont így van vele. A Te logikáddal mindenféle tevékenységre ráfoghatjuk, hogy "üzleti húzás", de szerintem a világ nem ennyire sötét hely, bár tény, hogy egyre kevésbé világos, főleg a szűklátókörűség terjedése miatt.

Megértem ha te a kedvenc előaddóid zenéit keresed és nem az albumaikat, de otthon zenét hallgatni sajnos csak komplett albumokat érdemes. Legalábbis annak van igazi művészi értéke. Soha nem szerettem a "best of" -okat. Soha nem éreztem egységesnek őket, olyannak mint egy komplett albumot. Főleg igaz ez a klasszikus zenére, jazzra, de könnyebb műfajokra is. Szóval más úton járunk és fogunk járni, így számomra nem releváns a zenei ízlésed és a gyűjtési vagy hallgatási módszereid.

[PgSpa]

Köszönöm, de Qobuz hozzáférésem nincsen. Engem főként a '89 előtti felvételek érdekelnek, és a legkorábbiak, amelyek felvétele idején Arvo Pärt még nem emigrált, azaz hatással lehetett a munkásságára.

[juliush]

-Sok ritka felvétel egyszerűen nem érhető el sem CD-n, sem stream-en. Én barokkban és régizenében utazom, pl. Arvo Pärt munkássága kapcsán felfigyeltem a Hortus Musicus észt régizene együttesre. Őket anno a Melogyija adta ki. Online szinte semmi, csak néhány új, CD ugyanez. Most LP-n vadászom, annyira nem tartják semmire, hogy olcsón lehet hozzájutni, de kb. a felét szórhatom ki, mert hibás, karcos, szakadt, stb.

A Roon-on keresztül a Tidal kínálatából ezt látom, de a discogs szerint skandináv kiadók is jelentettek meg CD-n tőlük. Nyilván a teljes oeuvre eléréséhez, különös tekintettel a 80-as évektől visszafelé, a szovjet vinilgyártásból is kell mazsolázni.

hortus_musicus.jpg (330.94 KiB) Megtekintve 2423 alkalommal

[Luxor Audio]

Sok ritka felvétel egyszerűen nem érhető el sem CD-n, sem stream-en. Én barokkban és régizenében utazom, pl. Arvo Pärt munkássága kapcsán felfigyeltem a Hortus Musicus észt régizene együttesre. Őket anno a Melogyija adta ki. Online szinte semmi, csak néhány új, CD ugyanez...

A Qobuz kínálatában 17 albumuk látható, ami számomra nem a szinte semmi, bár nem ismerem a munkásságukat:

Hortus Musicus.jpg (349.62 KiB) Megtekintve 2279 alkalommal

Nagyon klassz muzsika, köszönet a tippért!

[cables]

Jómagam is ezerszer álltam színpadon, de nem igazán az érdekelt, aznap este mennyit keresek, sokkal érdekesebb volt, mekkora lesz a taps a buli végén, meg hogy mit írnak majd a szaklapok a lemezünkről ....

Laci! Milyen színpadokon álltál ezerszer és milyen lemezeken hallhatjuk a játékodat? Konkrétan.

[PgSpa]

Érdekes volt végigolvasni az elmúlt kb. egy nap hozzászólásait. A sarkalatos véleményekkel szemben (az Lp halott v. csak fizikai hordozót hallgatok v. már csak stream) én élek mindenféle forrás lehetőségével. Szerintem a hozzállás személyes beállítottság, felszereltség, emlékekek, gyűjtemény megléte stb. kérdése. Néhány érzelmi és parktikus szempont:
-Szerintem mindegyik formátum tud jól szólni jó rendszeren, ha a felvétel is jó.
-A fizikai formátumok használata nagyobb odafigyelést igényel, a zenehallgatás rítusa érzelmi többletet ad az élményhez.
-Vannak felvételek, amelyek pl. LP-n jobbak, és ezek már hibridek!, nem igazán értem, hogy miért. Ezért határoztam el pl., hogy a Capella Savaria korai felvételeit LP-n gyűjtöm össze.
-Sok ritka felvétel egyszerűen nem érhető el sem CD-n, sem stream-en. Én barokkban és régizenében utazom, pl. Arvo Pärt munkássága kapcsán felfigyeltem a Hortus Musicus észt régizene együttesre. Őket anno a Melogyija adta ki. Online szinte semmi, csak néhány új, CD ugyanez. Most LP-n vadászom, annyira nem tartják semmire, hogy olcsón lehet hozzájutni, de kb. a felét szórhatom ki, mert hibás, karcos, szakadt, stb.
-Sokszor már két CD kiadás is nagyon különböző minőséget képvisel azonos kiadótól is! Több felvételt összehasonlítottam letöltés, stream, és két CD változatban. érdekes, hogy az eredeti első kiadás volt a legjobb...
-A szubjektív végeredmény nálam végül is az, hogy a "szertartás" az LP, a CD, SACD a hátradőlős zenehallgatás, a stream az autó és a szaksajtóban emlegetett újdonságok, előadók megismerése - a javát fizikai hordozón igyekszem megszerezni.

[Luxor Audio]

Vajon szükségszerű-e, hogy a kényelem leuralja a hifi forrás oldali komponenseit?

Az emberiség technológiai fejlődésének leghangsúlyosabb hajtóereje a kényelemre törekvés, még ha ezt nem is esik jól beismernünk. Nincs ez másként a zenehallgatásra használt eszközöknél sem. De ha a kissé pejoratív "kényelem" szót lecseréled a "praktikum" szóra, akkor szerintem sokan lelki tusa nélkül rábólintunk, én is. Hogy kicsit átélhetőbb legyen az álláspontom mögötti érvelés, leírom, nálam általában miről szól a zenehallgatás.

Jó ideje már nem műveket, hanem előadókat keresek, hallgatok. Rockzenében már régóta így van, kedvenc előadóimtól bármit örömmel hallgatok, komolyzenében csak pár éve jutottam ide, ott sokáig tartották magukat a művek (kották). Egykor komoly gyűjteménnyel rendelkeztem LP-ből és kazettából is. CD-ből már kevésbé, mert mire abból felugrott volna a darabszám, megjelent nálam a számítógépes zenehallgatás (1996-ban), ezzel párhuzamosan elkezdtem távolodni a fizikai adathordozóktól. Ennek leginkább praktikus okai voltak, utáltam a hegyekben álló lemezek, kazetták látványát a lakásomban, meg hogy mindenki tőlem kér kölcsön lemezeket, de kb soha nem, vagy karcosan adják vissza.

De ami ennél sokkal fontosabb, hogy ezek a kiadványok konkrét művekről szóltak, én viszont már akkor is meg akartam hallgatni kedvenc zenekaraim szimpatikusabb tagjainak saját szóló, vagy vendég projectjeit is. Ez akkoriban úgy volt lehetséges, hogy szaklapokat bújva kinyomoztam az illető munkásságát, más projektjeinek nevét, elérhetőségét, aztán valahogy próbáltam beszerezni a lemezeket, ami - pláne Magyarországon - egyáltalán nem volt könnyű dolog néhány kevésbé ismert kiadvány esetében. Ez most a streaming világában egyetlen kattintás a közreműködő muzsikus nevére és máris előttem az illető teljes munkássága. Ilyen módon brutális mennyiségű, nem ritkán nagyszerű új zenével találkoztam az elmúlt 3-4 évben, zenehallgatási pályafutásom legintenzívebb és a legfényesebb korszakát élem, lubickolok a kínálatban. És ami szintén örömteli számomra, ez már nem a tulajdonlásról, gyűjtőszenvedélyről szól, hanem tisztán a zenéről. Ha valaki ebben az új lehetőségben valami sötét dolgot, visszalépést, degradációt, hanyatlást lát, az számomra enyhén szólva is furcsa, de persze tudom, hogy a szabadság csak néhányaknak áldás, sokaknak inkább sorscsapás, de ez már filozófiai kérdés.

Nem kérdés, egy stream szolgáltatás nagyon gazdaságos, és egy havi előfizetés bárkinek elérhető. Éppen ezért nem értem azokat, akik társakat toboroznak maguk mellé egy családi csomagba, csak hogy minél olcsóbb legyen. Közben meg sok száz Watt teljesítményfelvetelű, sok 100e Ft értékű csőkészletű erősítőket hallgatnak, tartanak fenn. Temérdek pénzt költenek kábelekre, állvanyokra, alátétekre. Itt érzek némi ellentmondást.

Emberi sajátosság és Kelet-Európában különösen igaz: amit megkaphatsz féláron, vagy esetleg ingyen, azt ne vedd meg teljes áron! Ez eddig talán még rendben is van, de néha nem árt a nagyobb képet is nézni és nem feltétlenül kifacsarni az utolsó fillért is az akciókból. Gedeon FB csoportjában pár órával ezelőtt alakult meg egy újabb Tidal család, ennek apropóján néhányan nem tudták megállni, hogy beszóljanak. Nekem ott sikerült, de itt szóba hozom.

El lehet osztani a havi 3e forintot ötfelé és paskolgatni a hátunkat, hogy milyen ügyesek voltunk, megspróroltuk két kávé árát, de... A szolgáltatók sem hülyék. Látva, hogy vadidegenek használják ki a családi csomagok árelőnyét, szépen elkezdték ezeket megnyirbálni. A Quboz-nál már csak azok használhatják a családi csomagot, akik egy lakcímre vannak bejelentve, de a Netflix is áttért erre a rendszerre. Következésképp barátnőm és a közvetlen szomszédjában élő lánya kiestek a családi csomagból, mert nem pontosan ugyanaz a címük, hiába családtagok. Másrészt (bár tudom, ez sokak szemében romantikus picsogás) a streaming szolgáltatók azt a pénzt osztják vissza a zenészeknek, filmgyártóknak, alkotóknak, amit beszednek. A hifisták szeretnek nyávogni a zenei kiadványok minősége miatt, közben sokuk mindent megtesz, hogy az ilyen kiadványok ne legyenek rentábilisak. Sejthető, hova visz ez a folyamat.

Ó jaj, szinte sejtettem! Ez olyan, mint az őnvezető autó, az emberre már lassan nincs is szükség az egyenletben. Biztos, hogy ezek azok a dolgok, amit a technológiának meg kell oldani? Biztos, hogy mindenkinek erre van szüksége? Ennél nincs fontosabb, ahol a technológiai tudást kamatoztatni tudnák?

Két barátomnál is üzemel Alexa, szerintem teljesen rendben van, a nagyobbik típusnál még a hangzás sem gáz. Ez egy eszköz, ami azt csinálja, amire utasítod, magától semmit nem erőltet rád, csendben van és figyel. A kapával is lehet embert ölni és/vagy kigyomlálni a veteményest. Emlékezzünk vissza, micsoda rettegés övezte az internet megjelenését, sokan még ma is az ördög arcmását látják benne. Meg lehet rajta találni a pokolgépek elkészítési módját, de fellelhető rajta az emberiség kulturális értékeinek nagy része is rengeteg oktató anyaggal, illetve lehet rajta kommunikálni is, pl. mi sem beszélgetnénk nélküle. Minden eszköz pontosan annyira hasznos, amennyire hasznos dologra használjuk.

Koncertek sem azért vannak, mert szeretnének az embereknek oromet okozni. Az is csak egy üzleti húzás, a kiadók sem abból élnek, hogy ingyen osztogatják a lemezeket az aluljáróban.

Remélem, ezt nem gondolod komolyan, ha egy kicsit belemerülsz a témába. Nem tudom, hány zenész van a világon, aki azért választotta a hivatását, mert meg akar gazdagodni, de szerintem elenyésző az arányuk azokhoz képest, akik alkotni, szórakoztatni akarnak, azaz örömet szerezni. Jómagam is ezerszer álltam színpadon, de nem igazán az érdekelt, aznap este mennyit keresek, sokkal érdekesebb volt, mekkora lesz a taps a buli végén, meg hogy mit írnak majd a szaklapok a lemezünkről és szerintem a zenészek többsége pont így van vele. A Te logikáddal mindenféle tevékenységre ráfoghatjuk, hogy "üzleti húzás", de szerintem a világ nem ennyire sötét hely, bár tény, hogy egyre kevésbé világos, főleg a szűklátókörűség terjedése miatt.

[zoli73]

@zoli73 mi a "fájdalomhatár" az esetedben egy USA,első kiadásos,tökéletes állapotban lévő Clapton 461 Ocean Boulevrd-ért (esetleg UK példányért) ?

Alacsony, maximum 15€. Valahogy bennem még sosem alakúlt ki az az érzés, hogy egy zene annyira kelljen, hogy bármennyit megadjak érte.
Amúgy pironkodva be kell valljam, megvettem cd-n a Moses records-ban, Usa kiadás, és 5€-volt, ráadasúl jól is szól.

akkor az nem volt igazi bakancslistás dolog, ilyet én is el szoktam játszani néha ...de az igazinál ez nem megy(nekem).. ..Moses ...a szembeni hifibolt megvan még ?

Bakancslistás? Nem, annyira nem, hogy komoly pénzt adjak érte. Egy jó minőségű Német, vagy Holland nyomással beértem volna.
A "Raum acoustic"? Igen, még megvan olyannyira, hogy terjeszkedtek, a mellettük lévő üzlethelyiséget is megvették és összenyitották, hatalmas lett. Sőt, már jó ideje a Moses melletti üzlet is az övek, ott kínálják eladásra a beszámított, "second hand" készülékeket.
Kicsit most is(december elején) nézelődtem a kirakataikban, a Van Den Hul hangszedők igen csábítóak...

[dixie-chicken]

Nem tudom mik azok a "Dol-os" lemezek. Én a jó zenét szeretem, nem a különleges, értékes kiadásokat hajhászom. Csak attól, mert a lemez egy kivételes, drága kiadás, még nem lesz számomra élvezetesebb a rajta lévő muzsika.
Csak egy példa, az egyik kedvenc lemezem, egy Magyar kiadasú lemez, amit 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon. A lemez jó, de nem kiemelkedő minőségű, viszont a rajta lévő zene kiváló, és nekem elsősorban ez számít.

@zoli73 mi a "fájdalomhatár" az esetedben egy USA,első kiadásos,tökéletes állapotban lévő Clapton 461 Ocean Boulevrd-ért (esetleg UK példányért) ?

Alacsony, maximum 15€. Valahogy bennem még sosem alakúlt ki az az érzés, hogy egy zene annyira kelljen, hogy bármennyit megadjak érte.
Amúgy pironkodva be kell valljam, megvettem cd-n a Moses records-ban, Usa kiadás, és 5€-volt, ráadasúl jól is szól.

akkor az nem volt igazi bakancslistás dolog, ilyet én is el szoktam játszani néha ...de az igazinál ez nem megy(nekem).. ..Moses ...a szembeni hifibolt megvan még ?

[Bécó]

Csak hát az árak… amikor mondjuk 25ezret kell kiperkálni egyetlen szimpla LP-ért, akkor kicsitelgondolkodik az ember…

Pedig arányaiban olcsónak számít. A 90-es évek végén 70E ft-os átlagkereset mellett 3-4E Ft volt egy eredeti CD, amely sokkal alacsonyabb fajlagos előállítási költségekkel rendelkezik. Mégis rogyásig álltak az otthonok polcain, majd később a proliwagenek kesztyűtartóiban a DJ bobo és ámokfutó lemezek.
Azóta az LP halott. A fogyasztói igény milliomod részére csökkent, de a gyártásához szükséges szerszámgép, munkaerő és nyersanyag ára többszörösére emelkedett. + szállítás + raktározás és polcdíjak költségei.
Az "aki majmot tart legyen pénze banánra" elv itt is érvényesül.

Az LP halott! Ez jó.

[diagnet]

Csak hát az árak… amikor mondjuk 25ezret kell kiperkálni egyetlen szimpla LP-ért, akkor kicsitelgondolkodik az ember…

Pedig arányaiban olcsónak számít. A 90-es évek végén 70E ft-os átlagkereset mellett 3-4E Ft volt egy eredeti CD, amely sokkal alacsonyabb fajlagos előállítási költségekkel rendelkezik. Mégis rogyásig álltak az otthonok polcain, majd később a proliwagenek kesztyűtartóiban a DJ bobo és ámokfutó lemezek.
Azóta az LP halott. A fogyasztói igény milliomod részére csökkent, de a gyártásához szükséges szerszámgép, munkaerő és nyersanyag ára többszörösére emelkedett. + szállítás + raktározás és polcdíjak költségei.
Az "aki majmot tart legyen pénze banánra" elv itt is érvényesül.

[zoli73]

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Nem tudom mik azok a "Dol-os" lemezek. Én a jó zenét szeretem, nem a különleges, értékes kiadásokat hajhászom. Csak attól, mert a lemez egy kivételes, drága kiadás, még nem lesz számomra élvezetesebb a rajta lévő muzsika.
Csak egy példa, az egyik kedvenc lemezem, egy Magyar kiadasú lemez, amit 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon. A lemez jó, de nem kiemelkedő minőségű, viszont a rajta lévő zene kiváló, és nekem elsősorban ez számít.

@zoli73 mi a "fájdalomhatár" az esetedben egy USA,első kiadásos,tökéletes állapotban lévő Clapton 461 Ocean Boulevrd-ért (esetleg UK példányért) ?

Alacsony, maximum 15€. Valahogy bennem még sosem alakúlt ki az az érzés, hogy egy zene annyira kelljen, hogy bármennyit megadjak érte.
Amúgy pironkodva be kell valljam, megvettem cd-n a Moses records-ban, Usa kiadás, és 5€-volt, ráadasúl jól is szól.

[dixie-chicken]

Erről a "botrányról" én is hallottam, bár nem rég. Hogy milyenek a Mofi kiadványok nem tudom, mert nekem nincs egy sem, és ahogy az áraikat elnézem, nem is lesz. Én ennyi pénzt 1-1 lemezért nem vagyok hajlandó kiadni.

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Nem tudom mik azok a "Dol-os" lemezek. Én a jó zenét szeretem, nem a különleges, értékes kiadásokat hajhászom. Csak attól, mert a lemez egy kivételes, drága kiadás, még nem lesz számomra élvezetesebb a rajta lévő muzsika.
Csak egy példa, az egyik kedvenc lemezem, egy Magyar kiadasú lemez, amit 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon. A lemez jó, de nem kiemelkedő minőségű, viszont a rajta lévő zene kiváló, és nekem elsősorban ez számít.

@zoli73 mi a "fájdalomhatár" az esetedben egy USA,első kiadásos,tökéletes állapotban lévő Clapton 461 Ocean Boulevrd-ért (esetleg UK példányért) ?

[zoli73]

….de ez nem az az Media Markt-os tucat.

A Media Markt fikázásával csak óvatosan… menj el egyszer a budaörsi MediaMarkt-ba. Ha még ugyanaz a srác a lemezrészleg tótumfaktuma, mint kb fél éve, akkor meg fogsz lepődni a felhozataltól… és nem csak DOL és társai, képviseltetik ott magukat a legjobb kiadók is, MoFi, AP, Speakers Corner, amerikai nyomású BlueNote, általában is nem kevés USA-nyomású lemez, stb. A figura, aki a részleget vezeti, nagyon ott van a szeren, hosszasan lehetvele beszélgetni lemezkiadókról, lemezekről, előadókról. Kb barmit megrendel Neked, amit kiadtak.
Csak hát az árak… amikor mondjuk 25ezret kell kiperkálni egyetlen szimpla LP-ért, akkor kicsitelgondolkodik az ember…

Bő egy éve, hogy ott jártam utoljára, de a lemezosztály akkor kimaradt.
Az új lemezek ára már olyan szinten magas, hogy csak a legindokoltabb esetben veszek.

[Aszpirin]

….de ez nem az az Media Markt-os tucat.

A Media Markt fikázásával csak óvatosan… menj el egyszer a budaörsi MediaMarkt-ba. Ha még ugyanaz a srác a lemezrészleg tótumfaktuma, mint kb fél éve, akkor meg fogsz lepődni a felhozataltól… és nem csak DOL és társai, képviseltetik ott magukat a legjobb kiadók is, MoFi, AP, Speakers Corner, amerikai nyomású BlueNote, általában is nem kevés USA-nyomású lemez, stb. A figura, aki a részleget vezeti, nagyon ott van a szeren, hosszasan lehet vele beszélgetni lemezkiadókról, lemezekről, előadókról. Kb bármit megrendel Neked, amit kiadtak.
Csak hát az árak… amikor mondjuk 25ezret kell kiperkálni egyetlen szimpla LP-ért, akkor kicsitelgondolkodik az ember…

[zoli73]

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Nem tudom mik azok a "Dol-os" lemezek. Én a jó zenét szeretem, nem a különleges, értékes kiadásokat hajhászom. Csak attól, mert a lemez egy kivételes, drága kiadás, még nem lesz számomra élvezetesebb a rajta lévő muzsika.
Csak egy példa, az egyik kedvenc lemezem, egy Magyar kiadasú lemez, amit 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon. A lemez jó, de nem kiemelkedő minőségű, viszont a rajta lévő zene kiváló, és nekem elsősorban ez számít.

A DOL-os lemezek orosz gyártmányok, akárhonnan beszerzett műsorokkal. Szóval ez tényleg a legalja. Kerülöm. És nem csak a működő szankciók miatt. Tőlem lehet jó az ilyenről a zene, akkor is kihagyom. Inkább megveszem én is a Képzelt riportot 500 ft-ért, mert igaz, hogy nem egy jó hangú lemez, de nagyon hatásos. De ha kell megveszem az Audio Productions lemezt is ha az eredetit úgyis csak drágábban kapom meg összekarcolva és rosszabb hangzással.

Akkor megnyugodtam, ilyen lemezem nincs. Amúgy sincs sok új kiadasú lemezem, talán 50-60db, és már rég nem is vettem, a zenei ertékhez képest aránytalanúl drágák. Vagyis bő egy hónapja vettem egyet, egy Magyar kiadást, a kiadó nyomdászától, igen jutányos áron, de ez nem az az Media Markt-os tucat.

[SoundMania]

Erről a "botrányról" én is hallottam, bár nem rég. Hogy milyenek a Mofi kiadványok nem tudom, mert nekem nincs egy sem, és ahogy az áraikat elnézem, nem is lesz. Én ennyi pénzt 1-1 lemezért nem vagyok hajlandó kiadni.

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Nem tudom mik azok a "Dol-os" lemezek. Én a jó zenét szeretem, nem a különleges, értékes kiadásokat hajhászom. Csak attól, mert a lemez egy kivételes, drága kiadás, még nem lesz számomra élvezetesebb a rajta lévő muzsika.
Csak egy példa, az egyik kedvenc lemezem, egy Magyar kiadasú lemez, amit 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon. A lemez jó, de nem kiemelkedő minőségű, viszont a rajta lévő zene kiváló, és nekem elsősorban ez számít.

A DOL-os lemezek orosz gyártmányok, akárhonnan beszerzett műsorokkal. Szóval ez tényleg a legalja. Kerülöm. És nem csak a működő szankciók miatt. Tőlem lehet jó az ilyenről a zene, akkor is kihagyom. Inkább megveszem én is a Képzelt riportot 500 ft-ért, mert igaz, hogy nem egy jó hangú lemez, de nagyon hatásos. De ha kell megveszem az Audio Productions lemezt is ha az eredetit úgyis csak drágábban kapom meg összekarcolva és rosszabb hangzással.

[SoundMania]

Nos igen, az új kiadasú lp, ha szigorúan vesszük egy átverés. Csak a végtermék, az utolsó láncszem analóg, ami előtte van, az mind digitális, de ma már szinte nem is létezik más megoldás a felvételre, keverésre, stb. Igen tudom, léteznek tisztán analóg felvételek ma is, de igen kis számban, és igen borsos áron.
Nem kérdés, egy stream szolgáltatás nagyon gazdaságos, és egy havi előfizetés bárkinek elérhető. Éppen ezért nem értem azokat, akik társakat toboroznak maguk mellé egy családi csomagba, csak hogy minél olcsóbb legyen.
Közben meg sok száz Watt teljesítményfelvetelű, sok 100e Ft értékű csőkészletű erősítőket hallgatnak, tartanak fenn. Temérdek pénzt költenek kábelekre, állvanyokra, alátétekre.
Itt érzek némi ellentmondást.

Nem feltétlenül ellentmondás ez. A jó csövek el fognak fogyni. Mivel már nem gyártják őket és csak a meglevő készletek vannak. Kábelekre meg muszáj költeni ha valaki valami jót is akar hallani a streemerekből. (elég szarul szólnak egy bizonyos igényszinthez képest és ha ezt még nem túl jó "hangú" kábelekkel is társítanák, csak még kiábrándítóbb lenne a dolog)
Amúgy sem feltétlen abból lehet meggazdagodni, amit megkeres az ember, hanem amit nem költ el.... Legalábbis leegyszerüsítve a dolgot.

A streamerek "elég szarul szólnak"? Azzal együtt, hogy én nem tudok megbaratkozni a világukkal, a kezelésükkel, működésükkel sem vagyok tisztában, de ezt a kategórikus kijelentést nem értem.
Ezzel az erővel bármely forrásra, formátumra rá lehet húzni ezt a jelzőt, ha valakinek volt vele néhány negatív tapasztalata. A kábeles összefüggés számomra értelmezhetetlen. Nem a ruha teszi az embert.

Valóban csak néhány negatív tapasztalaton alapul. Jónéhányon. Kb 100ezer - 2M kategóriában. És nem kell rajt többet gondolkodnom, maradok az LP mellett.
Kábeles dolgon is van értelme tovább menni
, hogy a ruha azért nagyon le tudja rontani az összhatást. De az asszonykát sem mindig mackóban sem a legjobb nézegetni.

[SoundMania]

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Sajnos nekem sikerült belesétálnom a csapdába, és vennem egyszer DOL ill. WaxTime lemezeket.
Szerintem a DOL a legalja mindnek, nem csodálkoznék, ha internetről letöltött mp3 lenne a “forrásanyag”…
WaxTime dettó, bár azzal egy kicsit több szerencsém volt.
Sohatöbbé.

És ha belegondolunk, hogy ezek is mennyibe kerülnek… na mindegy. Az aranyszabály nálam: teljes áron kb 7ezer forint/lemez alatt nincs hallgatható újkiadású, új LP.

Erre számítottam. Források szerint akár onnan/úgy is származhatnak a tartalmuk. Szóval közel találtál...
Sajnos lassan ezek ára is a limited fölé csúszik, lassan megemelhetnéd a határvonalat. :(

[zoli73]

a MoFi-nál tavaly elég nagy balhé volt,kibukott hogy jó pár kiadványuknál,a remaster folyamatokban,digitális eszközt is használtak...publikálva is lett egy lista,melyek az érintett kiadványok,természetesen a puristák felháborodtak,birósági per is van (volt?),de az élet megy tovább,a kérdéses lemezeknek az árai nem csökkentek,nekem is van egy pár ilyen,hidegen hagy a dolog,amig úgy érzem hogy "jobbak" mint a mezei változatok,kell e foglakoznom a témával ?

Erről a "botrányról" én is hallottam, bár nem rég. Hogy milyenek a Mofi kiadványok nem tudom, mert nekem nincs egy sem, és ahogy az áraikat elnézem, nem is lesz. Én ennyi pénzt 1-1 lemezért nem vagyok hajlandó kiadni.

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Nem tudom mik azok a "Dol-os" lemezek. Én a jó zenét szeretem, nem a különleges, értékes kiadásokat hajhászom. Csak attól, mert a lemez egy kivételes, drága kiadás, még nem lesz számomra élvezetesebb a rajta lévő muzsika.
Csak egy példa, az egyik kedvenc lemezem, egy Magyar kiadasú lemez, amit 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon. A lemez jó, de nem kiemelkedő minőségű, viszont a rajta lévő zene kiváló, és nekem elsősorban ez számít.

[Aszpirin]

A DOL-os lemezek jobban megérik szerinted? Ha van olyanod....?

Sajnos nekem sikerült belesétálnom a csapdába, és vennem egyszer DOL ill. WaxTime lemezeket.
Szerintem a DOL a legalja mindnek, nem csodálkoznék, ha internetről letöltött mp3 lenne a “forrásanyag”…
WaxTime dettó, bár azzal egy kicsit több szerencsém volt.
Sohatöbbé.

És ha belegondolunk, hogy ezek is mennyibe kerülnek… na mindegy. Az aranyszabály nálam: teljes áron kb 7ezer forint/lemez alatt nincs hallgatható újkiadású, új LP.

[zoli73]

Jómagam az új zenék LP-n való megjelenítését komoly átverésnek tartom: mivel mind a felvétel, mind a feldolgozás legtöbb lépése digitális, az új zenét tartalmazó LP-k gyakorlatilag mindegyike csak a formátum hátrányait kínálja, a célközönség pedig általában az LP újra divatossá válasának hype-jára fogékony, zsebbe nyúlni haljlandó réteg. A megjelent anyag is inkább őket célozza.
Azt nem is említettem, hogy mennyivel gazdaságosabb a streaming… Erről többször leírtam a véleményemet, de akkor itt is nagyon röviden: egyetlen valóban jó minőségűl új kiadású LP (pl. à la MoFi, Analog Productions, Speakers Corner, stb) árából többhavi jóminőségű streaming szolgáltatásra lehet előfizetni.
De távol álljon tőlem, hogy a formátumok fölött pálcát törjek. Voltál nálam, Te is tanúsíthatod, hogy nálam is van szinte minden, CD-k, SACD-k, DVDA-k, LP-k is. Szerencsére még minden korosztály megtalálja a magáét.

Nálam viszont már győzött a streaming, és ez oda vezet, hogy felszámolom a CD- SACD- és DVDA-gyűjteményemet. Csak helyet foglalnak, és egyre problémásabb a lejátszóm is, meguntam a folyamatos macerát vele/velük. Most a bekataloggizálásnál tartok, hamarosan hirdetek is…

Nos igen, az új kiadasú lp, ha szigorúan vesszük egy átverés. Csak a végtermék, az utolsó láncszem analóg, ami előtte van, az mind digitális, de ma már szinte nem is létezik más megoldás a felvételre, keverésre, stb. Igen tudom, léteznek tisztán analóg felvételek ma is, de igen kis számban, és igen borsos áron.
Nem kérdés, egy stream szolgáltatás nagyon gazdaságos, és egy havi előfizetés bárkinek elérhető. Éppen ezért nem értem azokat, akik társakat toboroznak maguk mellé egy családi csomagba, csak hogy minél olcsóbb legyen.
Közben meg sok száz Watt teljesítményfelvetelű, sok 100e Ft értékű csőkészletű erősítőket hallgatnak, tartanak fenn. Temérdek pénzt költenek kábelekre, állvanyokra, alátétekre.
Itt érzek némi ellentmondást.

Nem feltétlenül ellentmondás ez. A jó csövek el fognak fogyni. Mivel már nem gyártják őket és csak a meglevő készletek vannak. Kábelekre meg muszáj költeni ha valaki valami jót is akar hallani a streemerekből. (elég szarul szólnak egy bizonyos igényszinthez képest és ha ezt még nem túl jó "hangú" kábelekkel is társítanák, csak még kiábrándítóbb lenne a dolog)
Amúgy sem feltétlen abból lehet meggazdagodni, amit megkeres az ember, hanem amit nem költ el.... Legalábbis leegyszerüsítve a dolgot.

A streamerek "elég szarul szólnak"? Azzal együtt, hogy én nem tudok megbaratkozni a világukkal, a kezelésükkel, működésükkel sem vagyok tisztában, de ezt a kategórikus kijelentést nem értem.
Ezzel az erővel bármely forrásra, formátumra rá lehet húzni ezt a jelzőt, ha valakinek volt vele néhány negatív tapasztalata. A kábeles összefüggés számomra értelmezhetetlen. Nem a ruha teszi az embert.