Shimano írta: ↑2022.12.25., vas. 16:43Még nem dőlt el,csak egyszerűen nehezen kötök barátságot az új hangzásokkal,és ez mindig is így volt.Most is azt érzem mintha egy gát lenne köztem és a hangzás közt,amit vagy én emelek,vagy a készülék,nem tudom,de ott van,és ameddig ez a gát át nem szakad,és nem tudok önfeledten lubickolni a zenei árban,addig az van ami most is.
Nem vagyok egy egyszerű eset.De ezt már átéltem többször is,pl akkor is mikor az első si2-est adta Zsolt,mert az sem tetszett egy ideig,és egy idő után szóltam is neki hogy én kérném inkább vissza azt a régebbi si-t amit beszámolt,de annak már csak a hűlt helye volt,mert oda adta közben másnak.Ezután az si2-vel végül is sikerült egy olyan barátságot kialakítanom,ami még most is tart,szóval korai még temetni ezt az si3-at,mert végül is tetszik,csak még nem tudom úgy élvezni is,ahogyan annak értelme is van..
Majd meglátjuk,időt adok neki,és remélem ledönteti velem azt a fránya akadályt is.![]()
Ha meg nem,akkor meg úgy jártam,nem tragédia ez.
Nekem annak idején az si2 volt az első Heed erősítőm (x2-vel meg dt-vel fehérben) és azt a hangot nagyon szerettem. Amikor elkezdtem lépegetni és cserélgetni/uppgrade-elni akkor a konkrét okot nem tudtam megmondani (ma sem tudnám…) csak hoztam valamit Zsolt-tól mert volt. Amennyire vissza tudok emlékezni az si2-nél nem volt igazi hiányérzetem , később viszont hamar fészkelődni kezdtem talán azért mert nem szoktam hozzá az új hanghoz.
Azért ha szembetalálkoznék egy fehér si2-dt párossal hamar beadnám a derekam.