Ez egy remek példa volt, köszönjük. Zárójelben megjegyezném, hogy a toroidok búgását tipikusan a hálózati tápfeszültség DC komponense okozza, ami megszüntethető egy DC blokkoló közbeiktatásával, erre szolgál például a Heed Q-FLT szűrője.chord_ írta: ↑2022.12.22., csüt. 20:12Valóban, ez q.vadrága.BLX írta: ↑2022.12.22., csüt. 15:56
Ha már szóba került az X2-es táp, engedjetek meg egy véleményt:
https://www.bartimexaudio.hu/termekek/k ... -x2-detail
Szerintem szomorú, hogy manapság egy trafó, két egyenirányító, 4db kondi ennyibe kell, hogy kerüljön bedobozolva, és még elképzelhető, hogy "rosszabbul" is szól vele az Si3-as Obelisk erősítő.![]()
Heed X2.jpg
Csakhogy, mindig van egy 'de'. Vagy inkább egy 'miért'.
Jómagam, a Nexusokat külső táppal hajtom, pontosabban, az áram-cucc a szobában minden létező toroid trafót búgásra invitál. A Nexusokét is. Megoldás?, igen, kivettem, beleraktam egy nagy kerámiabödönbe, és elástam a két trafót, úgy, ahogyan van. Most zúgjatok, ha tudtok... Innentől, évek óta sík csönd és jó hang.
De ez a helyzet egyenesen ingerlő. Egy kis trafó-próbálgatáshoz, nem? Két pár ártatlan drót, hopp, máris odaugrik egy másmilyen trafó. A szekunder feszültségek passzoljanak, innentől szabad a pálya.
Bevallom, megtörtént. Eleinte csak a búgás-csökkentés miatt, meg hát én is lógok a neten, olvasok okosságokat a trafókról, van sok-sok írás. pl. a 'toroid, az audio célra nem is igazán szerencsés, a háttérben nem hangi összefüggés van, hanem inkább gazdasági / hatásfok / méret / zavarvédettség', stb... stb...
Javaslom mindenkinek a horizont szélesítését; pár nap olvasgatás után úgy érzi az ember, hogy a profitéhes audio-ipar korrektül átb..szta a fejét, és belenyomta a sz@r toroid trafót a készülékébe, ami éppen volt, hogy csökkenjen a költség.
Meghogy van nálam most hely ezerrel, debezzeganagytrafók, meg a fluxustartalék az ezeknél a piciknél (300 VA amúgy) egyenlő a zérussal, és a basszus ilyenformán szintén egyenlő a zérussal, a hang vékony, legalább egy 600 VA-es, egy még nagyobb magon,
meg az E mag, az a brutál, 'egy ősrégi BEAG (BRG?) trafót beraktunk a barátomnál, 1kW-os, szurkostetejű, és elájultunk, annyia-q..vajó hanot csinált', meg az 'O' az valami mennyei, az alulgerjesztéses tekerés mindent megold, és bizony, az AN sem toroidokat használt, nem véletlenül, és így tovább, egy napig tudnám nyomni ezeket.
A valóság? A Heed-eknél?,
hát, jóval árnyaltabb.
Kiderült ugyanis, hogy ez egy annyira sérülékeny terület, hogy a tápkábel-, vagy hangfalkábel-cserélgetés ehhez képest egy ártatlan játék; az a hajszálvékony varázslat, ami ül egy gamba hangján, vagy egy felharmonikus-bőség egy régi csembalón, ami miatt nálam ment a hifizés, az egy oda nem illő trafóval eltűnik, mindenestül, és marad ugyan egy rendkívül jó minőségű és szép hangú erősítő, ami Patricia Barber lemezén besz@rás, meg a són mondjuk körbeállnák, de az AliaVox meg csak 'tényleg nagyon jó' lesz...
Zsolt csak annyit mondott erre, hogy van a gyárban hátul valahol egy polc, és kb. 90 db trafóval, ott pihennek szépen, amik nem is voltak nagyon olcsók, és hogy mindegyik 'hangilag alkalmatlan volt arra, hogy egy Heed-be beletegyük'.
Szóval, nálam most is az eredeti van, a homokban; a sufniban nekem is lett egy polcom, csak mondjuk jóval kisebb.
Tanulság?, nem biztos, hogy van, ez csak eszembe jutott erről a dologról.
Drága?
Az. Ezzel kezdtem.
Aki tud jobbat, jobb hangút, kevesebbért, hajrá.
Hoznék akkor egy másik példát, hasonlítsuk össze nagy vonalakban egy népszerű chifi gyártó, a Topping és a Heed DAC vonalon folyó fejlesztési/tervezési gyakorlatát.
A Topping esetén érdemes megfigyelni, hogy amint kijön a SABRE vagy az AKM egy új DAC chippel, 1-2 hónapon belül már rendelhető is a Topping ezeket alkalmazó új terméke. Mondhatnánk, hogy micsoda impresszív gyors fejlesztés folyik a gyártónál. A valóság ugyanakkor az, hogy a Topping nem sokat bíbelődik a fejlesztéssel, egyszerűen megépíti a Sabre vagy az AKM referencia kapcsolását (ezt a chip gyártó mellékeli a DAC chip adatlapjához, nem azért referencia, mert ez lenne a lehető legideálisabb áramköri terv, ez csak egy példa arra, hogy kell egy ilyen chipet áramkörileg kiszolgálni, segítség gyanánt a fejlesztéshez), beépíti azokat az alkatrészeket, amelyek a megcélzott fogyasztói árba még beleférnek, tesz hozzá tápot, kijelzőt, vezérlést, bedobozolja, és kész is az új termék.
A Heed ezzel szemben 1-1,5 éves fejlesztési ciklussal dolgozik. Különböző prototipusok készülnek, ezeket gondos mérésekkel és meghallgatással hasonlítják össze, ez alapján kiválasztják a nyerő áramköri megoldást. Ezt tovább finomítgatják ez egyes alkatrészek cserélgetésével, míg végül elérik azt a megcélzott hangminőséget, amihez a Heed már bátran adhatja a nevét.
Az Abacus DAC gyártását az AKM gyár leégése miatt kialakult chiphiány miatt le kellett állítani. Az új Abacus S fejlesztési folyamatai 1,5 évet vettek igénybe a fenti módon.
Költséges egy ilyen fejlesztési gyakorlat? - Nyilvánvalóan
Beépül ez a készülék árába? - Hát persze
Megéri? - Ezt mindenki el tudja dönteni, ha az Abacus S-t odateszi bármelyik Topping mellé


- nincsenek 



