Ez pontosan így van! Azért régen sem volt minden jobb. Például Eric Clapton - 461 Ocean Boulevard albumából még nem sikerült jó kiadást találnom, pedig vettem belőle már vagy 6-7 darabot. Sajnos mind homály.dixie-chicken írta: ↑2022.11.05., szomb. 09:57ez arányokban nem vészes...a régi kiadásoknál sem minden arany ami fénylik...had ne meséljem hány darab Santana Abraxas,Miles Kind of blue,Doors Absolutely live,Howlin Wolf London session,King Crimson Island,Jethro Tull Stand up,és had ne soroljam tovább engedtem már át a kezemen,úgy hogy megvásároltam azokat,keresvén a "tökéletesnek" vélt pédányt...és ezek mind régi kiadások voltakRock60 írta: ↑2022.11.04., pén. 20:23
Nem gondoltam volna, hogy ekkora indulatokat vált ki, hogy tudniillik vannak rosszul szóló lemezeim, és azok nagy arányban véletlenűl az új nyomásúak közül kerülnek ki. 1200 - ból kb. 20 db.
Egy jelenségre mutattam rá - sry - nem mintha akkora problémát okozna.
Egyszerűen dühít a technikai visszafejlődés, a fölöslegesen kidobott pénz.
Elég egyszerű, szerintem...![]()
De ha már itt Zorán, ill. Omega is meg volt említve. Mire ezekből sikerűlt a tisztességes kollekciót összehozni, addig igen sok lemezen át kellett magam rágni. Sajnos abban az időben(70'- 80' évek) a legtöbb lemezt nagyon silány minőségű, és állapotú lemezjátszón, és hanszedővel játszották le(tisztelet a kivételnek), és ez nagyon meg is látszik(akarom mondani hallatszik) a piacon fellelhető lemezek állapotán, hangján.
Több olyan lemezzel jártam már úgy, hogy egy börzén, bolhapiacon kézbevéve, szemrevételezve szép, megkímélt állapotúnak látszott, de hazavíve, lemosva, hallgatás közben kiderült, hogy egy rosszúl beállított, vagy sérült hangszedővel lejátszva(sokszor) teljesen tönkrevágták. Pl. Zorán ll. albumával jártam így, csak negyedikre sikerült belőle vennem egy tényleg jó példányt. A Hobo Blues Band - Vadászat-ból még mindig keresem a jó állapotút. Talán majd holnap Fehérváron...
