Spiky03 írta: ↑2022.11.15., kedd 14:15
Izgatottan várom a fejlemeényeket. :)
Ez az uprade esetelg a kis F22be is kivitelezhető lesz? Vagy csak a "nagyobb testű" gépekbe?
Hej,
ez sajnos csak a gyárilag LED-es gépekben fog működni. A pici F22-be egyelőre a fehér LED használata tűnik logikusnak, azzal kb. annyi lesz a fényereje, mint az általam régebben látott Runco Q750i-nek volt. Csak az a gép egy nagy dög, ez meg pici, helyes, szexi ... :-)
Még egy érdekesség a LED-fényerő-állítgatással kapcsolatban...
Jelenleg ezen a fronton két elmélet "harcol" egymással. Magyarul két ötletünk van arra, hogyan lehetne egy nagyon jó rendszert programozni:
1.) "Statisztikázós módszer"
Ekkor a film lejátszásának első pár percében csak finoman "piszkáljuk" a LED-ek teljesítményét, viszont alaposan "megfigyeljük" a képtartalom változásait. Megállapítjuk, hogy milyen "jellegű" filmet vetítünk: milyen hosszúak a jelenetek, mennyire "mozgalmas" a kép, milyen sűrűn és mekkorát változnak a kép fényességgel kapcsolatos paraméterei (legfényesebb pixelek fényessége, száma) mennyire sötétek a jelenetek, mennyire "hirtelen" ugrik fel (vagy le) a fényesség esetenként. Ezen paraméterek alapján felismerhető a műsor jellege és pár perc után már annak megfelelően működhet a script. Pl. egy akciófilm esetén, ahol robbanások vagy torkolattüzek villannak fel rendszeresen a képfelületen, tilos annyira lehúzni a LED-ek teljesítményét, hogy ne legyen fényerő-tartalékunk egy esetleges robbanást megfelelően megmutatni a nézőnek. Ha viszont egy "tábortüzes" jelenetben mondjuk negyedórán át meséli egy emberke az élete történetét, akkor nyugodtan lehet csökkenteni a fényerőt.
2.) Az emberi szem működésének "utánzása"
E módszertan szerint a script úgy próbálja meg "tekergetni" a LED-ek teljesítményét, hogy azt az emberi szem ne vegye észre. A szemnek idő kell, hogy reagáljon egy hirtelen fényváltozásra, ha az gyorsan történik. Ilyen esetekben (pl. villámcsapásnál a kép hirtelen fényesedése) szóval ekkor mi is gyorsan megváltoztathatjuk a LED-ek teljesítményét, ezt senki nem fogja észrevenni, mert a szem a kép hirtelen fényváltozásával lesz "elfoglalva". Viszont azt könnyen észrevesszük, ha közepes sebességgel változik a kép fényessége, különösen akkor, ha a képen amúgy kevés a változás. Amikor tehát a képtartalom (közel) statikus, akkor azt kell kihasználnunk, hogy a nagyon lassú változás megint csak láthatatlan a szem számára. Nagyon finoman ezért bármikor lehet a LED-eket "állítgatni" ... csak hát így lassabban fogják elérni az ideális teljesítményt. Ha a képtartalom mozgalmas, akkor az könnyedén elfedi a LED-ek "tekergetésének" a hatását, így egy mozgalmas jelenet közben megengedett lehet a LED-teljesítmény valamivel intenzívebb állítása. A képváltásokat is kihasználhatjuk a fényerő állítására, hiszen amikor hirtelen a teljes képfelületen megváltozik a tartalom, akkor hirtelen annyi változás van a vásznon, hogy ahhoz képest egy pár százalékos LED-fényerő változás teljesen láthatatlan lehet.
Az már most biztos, hogy SOHA nem szabad annyira lehúzni a LED-ek fényerejét, hogy ne legyen a gépnek egy értelmes fényerő-tartaléka. A gyári rendszerek sajnos "koppra" (vagy még sokkal tovább) szokták csökkenteni a fényerőt, azaz ha pl. "X nit" az aktuális kép legfényesebb pixelének az intenzitása, akkor pont "X nit" fényességgel járatja a gép a fényforrást (vagy ehhez állítja be a dinamikus írisz lamelláit ... és ez még a jobbik eset lenne, a valóság inkább ennek a fele vagy háromnegyede szokott lenni, ha a kép nagy felülete sötét). Ez nem jó, mert amikor egy picit fényesebb tárgy jelenik meg a képben (pl. a Passengers elején a távolodó űrhajó mellett beúszik a képbe egy fényesebb csillagköd) akkor vagy a fényes képtartalom durván beég, vagy a gép hirtelen plusz ad áramot a fényforrásra és ettől a szürke háttér hirtelen felfényesedik, ami nagyon zavaró a szem számára. Ennél szerintem jobb megoldás inkább valamivel nagyobb fényerőn járatni a LED-eket, akkor a csillagköd már a megjelenésekor elég fényes lehet ahhoz, hogy ne égjenek be durván a részletei, illetve a fényessége miatt magára tudja vonni a figyelmet, plusz a gép is elkezdheti finoman tovább növelni a LED-ek áramát, amit szintén nem veszünk észre, mert a fényes csillagködre fókuszál a szemünk, nem a szürke háttérre.
Nekem személy szerint a szem működéséhez alkalmazkodó rendszer a szimpatikusabb, de jelen pillanatban nincs adatunk ahhoz, hogy értelmes összehasonlítást csinálhassunk. Az viszont már most biztos, hogy a vetített képet mindig is emberi szem fogja nézni, így ha egy ahhoz jól alkalmazkodó rendszert sikerül kifejleszteni, akkor az egy végleges, "jövőbiztos" megoldás lehet.
Szerintem ha lesz rendes fényerő (márpedig biztosan lesz, csak időm lenne már megcsinálni) és ha mondjuk a jelenlegi duplája lesz majd a gép(ek) natív kontrasztja (ami még valamivel több is, mint a Barco-é volt) akkor ezt a "hiper-intelligens" dinamikus fényforrás-vezérlést hozzáadva a rendszerhez ... hát ... szerintem ez már nem is lesz rossz. A LED-ek (szinte) nem is szivárványoznak, lesz nagy színtér, az 1.5x-ös anamorf optikával lesz valós 4K felbontás is (persze csak 21:9-ben és csak függőlegesen, vízszintesen marad a 2560 pixel) ... de ez szerintem teljesen elfogadható lesz. Az anamorf optikának nem is igazán a plusz 50% függőleges felbontás lesz a lényege, hanem inkább a plusz 45% fényesség. Ez elég lesz ahhoz, hogy a jelenleg használt, pici LED-ek adjanak jó fényerőt, márpedig ezeket használva a natív kontraszt kb. másfélszer jobb, mint a nagyobb felületű (de nyilván fényesebb) változattal lenne. Ha már HDR... :-)
GyP