A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Szerintem sok múlik a zenehallgatási szokásokon is. Az aki szeret egy pontban (sweet) leülni és úgy zenét hallgatni annak talán a klasszikus értelembe vett hangsugárzók a jók, aki meg szeret zenehallgatás közben mozogni, (ne adj Isten fekve zenét hallgatni és jól bealudni közben) meg fel-alá mászkálni, annak meg ez a típus ajánlott. Persze ha van rá ilyen sok pénze ...
Ez komoly? Amit körbeírtál, az szinte azonos a háttér zeneéléssel (amit én háttér zajelnyomásnak tartok) megérne közel 50millió FT-ot, ha jól emlékszem a nagyobb változat USA árára?
Komoly. Nekem is van olyan "hifibarátom" aki elég durván nyomja a "hifizést" és az ágyon dögölve szeret leginkább zenét hallgatni ...
Viszont juliush éppen a zaj az, ami miatt releváns, hogy a digitális áramkörök valójában analóg fokozatokból épülnek fel. Ha lenne valódi digitális fokozat, ami nem fel és lefutóéleken meghatározott határértékre billen, akkor valójában semmilyen hatása nem lenne a zajnak ezekre az áramkörökre még jitter szempontjából sem.
A gond az, hogy megint kivetíted az analóg világ problémáit egy olyan tartományra, ahol ezek elhanyagolhatók a funkció szempontjából! A számítógépes hálózatok analóg fokozatokból felépített áramköreinek annyira egyszerű a feladata a kódolt információ elemi részecskéinek továbbításával, hogy azt észvesztő sebességgel igen alacsony hibarátával képesek a fizikai rétegben végrehajtani még zaj jelenlétében is, ráadásul efölött még a protokollban, illetve a kódolásban újabb védelmi rétegekkel biztosítják azt, hogy az adó és vevő között a kódolt információ maradéktalanul és hibátlanul továbbításra kerüljön.
Amit nagyon fontos belátni, hogy nem a zenei jel kerül továbbításra, hanem az a szabványosított és kódolt formátumú információ, ami ahhoz szükséges, hogy a vevő oldalán annak felhasználásával reprodukáljuk a zenei jelet!
Akár beiktathatnánk a rendszerbe 2 manót is, akik közül az egyik a folyó felső szakaszán sorszámozott papírhajókra körmöli a biteket, a másik a folyó alsó végén azokat tetszőleges sorrendben kihalászva, a sorszámozás szerint haladva begépeli, ha kell visszakiabál, melyiket küldje újra, mert olvashatatlanná ázott vagy meg se jött. Szorgos tevékenységük eredményeképp ugyanúgy minden adott az eredeti jel reprodukciójához, függetlenül (nyilvánvalóan bizonyos határok között) a papír vízálló képességétől.
Ez komoly? Amit körbeírtál, az szinte azonos a háttér zeneéléssel (amit én háttér zajelnyomásnak tartok) megérne közel 50millió FT-ot, ha jól emlékszem a nagyobb változat USA árára?
Még ez is szebb dolog, mint amit a legtöbb hasonlóan drága hifivel, bármi holmival csinálnak: csak dísz, szimbólum.
Szerintem sok múlik a zenehallgatási szokásokon is. Az aki szeret egy pontban (sweet) leülni és úgy zenét hallgatni annak talán a klasszikus értelembe vett hangsugárzók a jók, aki meg szeret zenehallgatás közben mozogni, (ne adj Isten fekve zenét hallgatni és jól bealudni közben) meg fel-alá mászkálni, annak meg ez a típus ajánlott. Persze ha van rá ilyen sok pénze ...
Ez komoly? Amit körbeírtál, az szinte azonos a háttér zeneéléssel (amit én háttér zajelnyomásnak tartok) megérne közel 50millió FT-ot, ha jól emlékszem a nagyobb változat USA árára?
Én készséggel elfogadom, hogy többeknek bejön a sok switch sorba kötve, meg az egyes UTP kábelek "hangja" más. Én a műszaki indoklásukat viszont képtelen vagyok befogadni, bocsánat. Juliush olyan szépen leírta azt, ami biztos. A többi...
Ez a sok switch csak a jel szemponjából van sorba kötve, tápfeszre nézve ezek párhuzamosak.
"Az ördög nem olyan szörnyű, mint a matematikai modellje!" (Wavebourn)
Elnézést a pongyola fogalmazásért, de pontosan nem tudom mióta léteznek ezek a hangsugárzók.
Néhány éve már tudomásom van a létezéséről, tehát biztosan nem "vadonatúj" fejlesztés.
Ezen a henger alakú közép-magas sugárzón, ahogy én tudom, már elég régóta dolgozik Bay Zoltán.
Sajnos még nem hallottam ilyen hangsugárzót, de egyszer nagyon szeretnék.
Volt szerencsém hallgatni ezt a hajlított szénszál anyagú hangsugárzót, a nagyobbat, de nem biztos hogy a végleges mostani állapotot Zoli lakásán. Érdekes hangázása van. Egyik a körsugárzókra jellemző széles sweet point, azonban pontosan a szélesség okán mégsem annyira koncentrált, nem annyira éles hangtér rajzolatú mint a nem polársugárzók, kónuszosok képesek ezt leadni. Másik, ami már inkább rendszer jellemző volt, hogy nem volt elég gyors, olyan finomkodó, kevesebb "prat" amit én inkább jobbnak szoktam várni, sőt még saját otthoni hangzásban, több, jóval több csöves torzításban megszoktam. Igen, Zoli rendszer hangzásában az alacsony torzítás már nem sok előnnyel járt. De mind ez akkor, ott, abban a rendszerben, nekem szubjektív vélemény.
Jól fogalmazol, a körsugárzóknál megosztó lehet ez a "kevesebb prat", ezt én is megerősítem. Főleg, ha egy nagyon direkt hangzású doboz után ülsz le eléjük. Bizonyos zenéken kifejezetten rossz, pl. Elektronikus, illetve dinamikusabb jazz, jazzrock számokon, amikben várnád a dimanikus dobokat. Viszont emiatt nagyon fülkímélő őket hallgatni. Csöves erősítő, ezüstözött kábelezéssel kicsit tud emelni a középmagas tartományon, tehát a "prat", vagy attack, presence feelingen.
Szerintem sok múlik a zenehallgatási szokásokon is. Az aki szeret egy pontban (sweet) leülni és úgy zenét hallgatni annak talán a klasszikus értelembe vett hangsugárzók a jók, aki meg szeret zenehallgatás közben mozogni, (ne adj Isten fekve zenét hallgatni és jól bealudni közben) meg fel-alá mászkálni, annak meg ez a típus ajánlott. Persze ha van rá ilyen sok pénze ...
[/quote]
Valóbban megbocsájtóbbak, és diffúzabb leképezésűek az omnik, de náluk is van sweet point. Néha beszoktam feküdni közéjük, vagy járkálok a szobában, úgy elmúlik az igazi jó hang, megszűnik a koncentrált hifi hangélmény ami miatt valójában bekapcsolsz egy normális rendszert.
Én készséggel elfogadom, hogy többeknek bejön a sok switch sorba kötve, meg az egyes UTP kábelek "hangja" más. Én a műszaki indoklásukat viszont képtelen vagyok befogadni, bocsánat. Juliush olyan szépen leírta azt, ami biztos. A többi...
Az a nagyon fura, hogy zajgyűjtés tekintetében nemhiszem, hogy sokban különbözik egy sima cat7 kábel egy aq forest cat kábeltől. Mégis az AQ-nak kifejezetten jól hallható ezüst karaktere van, mintha csak a digi coaxot, vagy az usb-t, vagy akár az analóg összekötőt cserélnéd ki. Nálam szintre grammra pontosan ugyanolyan mértékben is hallani a cserét. Hogy a fenébe lesz jól hallható ezüst karaktere a hangnak, ha jeltovábbítás tekintetében nem, csak zajgyűjtés szempontjából különböznek egymástól esetleg egy picit?
Audiomeca J1 + Airtangent + Kiseki Blue NS, Phono 23 prototípus, Streamer 23 prototípus, Sofia 19 Signature erősítő, Galactic JCS 22 ezüst kábelek
Elnézést a pongyola fogalmazásért, de pontosan nem tudom mióta léteznek ezek a hangsugárzók.
Néhány éve már tudomásom van a létezéséről, tehát biztosan nem "vadonatúj" fejlesztés.
Ezen a henger alakú közép-magas sugárzón, ahogy én tudom, már elég régóta dolgozik Bay Zoltán.
Sajnos még nem hallottam ilyen hangsugárzót, de egyszer nagyon szeretnék.
Volt szerencsém hallgatni ezt a hajlított szénszál anyagú hangsugárzót, a nagyobbat, de nem biztos hogy a végleges mostani állapotot Zoli lakásán. Érdekes hangázása van. Egyik a körsugárzókra jellemző széles sweet point, azonban pontosan a szélesség okán mégsem annyira koncentrált, nem annyira éles hangtér rajzolatú mint a nem polársugárzók, kónuszosok képesek ezt leadni. Másik, ami már inkább rendszer jellemző volt, hogy nem volt elég gyors, olyan finomkodó, kevesebb "prat" amit én inkább jobbnak szoktam várni, sőt még saját otthoni hangzásban, több, jóval több csöves torzításban megszoktam. Igen, Zoli rendszer hangzásában az alacsony torzítás már nem sok előnnyel járt. De mind ez akkor, ott, abban a rendszerben, nekem szubjektív vélemény.
Jól fogalmazol, a körsugárzóknál megosztó lehet ez a "kevesebb prat", ezt én is megerősítem. Főleg, ha egy nagyon direkt hangzású doboz után ülsz le eléjük. Bizonyos zenéken kifejezetten rossz, pl. Elektronikus, illetve dinamikusabb jazz, jazzrock számokon, amikben várnád a dimanikus dobokat. Viszont emiatt nagyon fülkímélő őket hallgatni. Csöves erősítő, ezüstözött kábelezéssel kicsit tud emelni a középmagas tartományon, tehát a "prat", vagy attack, presence feelingen.
[/quote]
Szerintem sok múlik a zenehallgatási szokásokon is. Az aki szeret egy pontban (sweet) leülni és úgy zenét hallgatni annak talán a klasszikus értelembe vett hangsugárzók a jók, aki meg szeret zenehallgatás közben mozogni, (ne adj Isten fekve zenét hallgatni és jól bealudni közben) meg fel-alá mászkálni, annak meg ez a típus ajánlott. Persze ha van rá ilyen sok pénze ...
Én készséggel elfogadom, hogy többeknek bejön a sok switch sorba kötve, meg az egyes UTP kábelek "hangja" más. Én a műszaki indoklásukat viszont képtelen vagyok befogadni, bocsánat. Juliush olyan szépen leírta azt, ami biztos. A többi...
Alces 6 | Mac Mini M1 | Audio-gd Reference 10.32 | Genelec 1031APM aktív monitorok | DIY Oyaide kábelezés
Tunerman felvetése pedig megérne szintén egy próbát. Ki tudja, hogy a tapasztalt hatásnak mekkora részét okozza pusztán az a 12db csatlakozási pont és 6db pluszkábel.
Passzív megoldás lévén se bg, se cső nem szükséges.
Ki tudja talán lenne hatása egy olcsón előállítható passzív 2portos audiofil switchnek is. És nem poénkodásbol, vagy ironiából mondom ezt, hanem akár miért ne alapon. A long tud ennél durvábbakat is.
Audiomeca J1 + Airtangent + Kiseki Blue NS, Phono 23 prototípus, Streamer 23 prototípus, Sofia 19 Signature erősítő, Galactic JCS 22 ezüst kábelek
Viszont juliush éppen a zaj az, ami miatt releváns, hogy a digitális áramkörök valójában analóg fokozatokból épülnek fel. Ha lenne valódi digitális fokozat, ami nem fel és lefutóéleken meghatározott határértékre billen, akkor valójában semmilyen hatása nem lenne a zajnak ezekre az áramkörökre még jitter szempontjából sem.
Audiomeca J1 + Airtangent + Kiseki Blue NS, Phono 23 prototípus, Streamer 23 prototípus, Sofia 19 Signature erősítő, Galactic JCS 22 ezüst kábelek
Lényegében tehát olyasmi eljárás történik -persze ez eddig is nyilvánvaló volt-, mint a dacoknál, amikor reclockoljuk a bejövő adatfolyamot, hogy aztán egy szuperpontos masterclock-kal időzítve továbbítsuk azt. Tehát konyhanyelven mintha lenne egy nagy húsdaráló, aminek a betoltonyilasa magas, a tengelye konstans sebesseggel forog, mert a masterclock idoziti, s emiatt nem muszaj szabalyosan beledobálni a húsokat, hanem lehet összevissza is, csak annyi a lényeg, hogy sose legyen egy adott minimalis szint alatt a betoltocsöben a husmennyiseg. Talan pontosabb a pelda szines golyokkal, amik a csigatengely vegen egyben jonnek ki, es a betoltonyilasban sem keverednek össze, mert megfeleloen szűkre van véve. Merthogy bitpontos dolgokrol beszelunk, nincs keveredes mint a husdaraloban.
Na szoval hogy elmeletileg ha atereszted egy ilyenen, akkor alacsonyabb jitterrel fog kijönni az adat, ez idaig oke. Azt mar kevesbe ertem, hogy 4-ig hogy lehet ugy elmenni, hogy mégkevesebb legyen. Talán az lehet egy magyarázat, hogy a következő switch az alacsonyabb jitterű bejövő jellel kevesebbet fog melózni, kevesebb zaj fog benne belül termelődni, s ezáltal ő már mégalacsonyabb jitterű jelet fog tudni kiadni.
Ez akár megmagyarázhatná azt is, hogy már a fogadó audio pc vagy streamer miért fog “jobban” működni, hiszen így az alacsonyabb jitterű jellel már neki is kevesebbet kell dolgoznia, és talán kevesebb zajt fog termelni, amivel az ő kimenő jele is “szebb” lesz. Ez pedig a lánc további elemeiben előnyös.
Ugye itt nem is arról van szó, hogy magával az adattal (INFORMÁCIÓ) bármi változás történne, egyszerűen csak a kvázi hordozott zajtartalma csökken. Ez akár egybevághat juliush véleményével is.
Audiomeca J1 + Airtangent + Kiseki Blue NS, Phono 23 prototípus, Streamer 23 prototípus, Sofia 19 Signature erősítő, Galactic JCS 22 ezüst kábelek
Létezik ez már több mint 10éve. Akkor még Penna-Koscsó Feri együttműködésben is, még nem ezzel a hajlított kályhacső formában. Talán akkor még nem volt világszabadalmi oltalomban, bemutatási időszak volt.
Elnézést a pongyola fogalmazásért, de pontosan nem tudom mióta léteznek ezek a hangsugárzók.
Néhány éve már tudomásom van a létezéséről, tehát biztosan nem "vadonatúj" fejlesztés.
Ezen a henger alakú közép-magas sugárzón, ahogy én tudom, már elég régóta dolgozik Bay Zoltán.
Sajnos még nem hallottam ilyen hangsugárzót, de egyszer nagyon szeretnék.
Volt szerencsém hallgatni ezt a hajlított szénszál anyagú hangsugárzót, a nagyobbat, de nem biztos hogy a végleges mostani állapotot Zoli lakásán. Érdekes hangázása van. Egyik a körsugárzókra jellemző széles sweet point, azonban pontosan a szélesség okán mégsem annyira koncentrált, nem annyira éles hangtér rajzolatú mint a nem polársugárzók, kónuszosok képesek ezt leadni. Másik, ami már inkább rendszer jellemző volt, hogy nem volt elég gyors, olyan finomkodó, kevesebb "prat" amit én inkább jobbnak szoktam várni, sőt még saját otthoni hangzásban, több, jóval több csöves torzításban megszoktam. Igen, Zoli rendszer hangzásában az alacsony torzítás már nem sok előnnyel járt. De mind ez akkor, ott, abban a rendszerben, nekem szubjektív vélemény.
Jól fogalmazol, a körsugárzóknál megosztó lehet ez a "kevesebb prat", ezt én is megerősítem. Főleg, ha egy nagyon direkt hangzású doboz után ülsz le eléjük. Bizonyos zenéken kifejezetten rossz, pl. Elektronikus, illetve dinamikusabb jazz, jazzrock számokon, amikben várnád a dimanikus dobokat. Viszont emiatt nagyon fülkímélő őket hallgatni. Csöves erősítő, ezüstözött kábelezéssel kicsit tud emelni a középmagas tartományon, tehát a "prat", vagy attack, presence feelingen.
Azért ez már nem annyira "vadonatúj" találmány. Létezik már 1-2 éve.
Létezik ez már több mint 10éve. Akkor még Penna-Koscsó Feri együttműködésben is, még nem ezzel a hajlított kályhacső formában. Talán akkor még nem volt világszabadalmi oltalomban, bemutatási időszak volt.
Elnézést a pongyola fogalmazásért, de pontosan nem tudom mióta léteznek ezek a hangsugárzók.
Néhány éve már tudomásom van a létezéséről, tehát biztosan nem "vadonatúj" fejlesztés.
Ezen a henger alakú közép-magas sugárzón, ahogy én tudom, már elég régóta dolgozik Bay Zoltán.
Sajnos még nem hallottam ilyen hangsugárzót, de egyszer nagyon szeretnék.
Volt szerencsém hallgatni ezt a hajlított szénszál anyagú hangsugárzót, a nagyobbat, de nem biztos hogy a végleges mostani állapotot Zoli lakásán. Érdekes hangázása van. Egyik a körsugárzókra jellemző széles sweet point, azonban pontosan a szélesség okán mégsem annyira koncentrált, nem annyira éles hangtér rajzolatú mint a nem polársugárzók, kónuszosok képesek ezt leadni. Másik, ami már inkább rendszer jellemző volt, hogy nem volt elég gyors, olyan finomkodó, kevesebb "prat" amit én inkább jobbnak szoktam várni, sőt még saját otthoni hangzásban, több, jóval több csöves torzításban megszoktam. Igen, Zoli rendszer hangzásában az alacsony torzítás már nem sok előnnyel járt. De mind ez akkor, ott, abban a rendszerben, nekem szubjektív vélemény.
Lenne két kérdésem - mi lenne ha azt a 6 darab switch-et kihagynánk, és csak az összeköttetésüket addig bíztosító 7 darab kábelt + csatlakozásukat használnánk? Akkor a bemeneti jelből mit kapnánk meg a kábelkígyó kimenetén?
TJ.
Úgy érzem, a zűrzavar még mindig ott van a fejekben a JEL, az INFORMÁCIÓ és a ZAJ tekintetében. Erősen tartja magát az az egyébként tényszerűen helytálló, hatásaiban, következményeiben mégis totálisan félreértett nézet, hogy valójában a digitális jel is analóg módon kerül ábrázolásra, következésképp az analóg törvényszerűségek a jelalak torzulása, mint zaj, torzítás tekintetében ugyanúgy mérendők és értelmezendők.
A valóság az, hogy kódolt csatorna esetén, mint amilyen a digitális hangrögzítés esetén alkalmazott is, az INFORMÁCIÓ nagymértékben függetlenedhet a JEL változásaitól, az utóbbi egészen szélsőséges változásai esetén is hiánytalanul megörződhet, illetve továbbításra kerülhet az előbbi, természetesen megfelelő hatékonysággal kivitelezett kódolás esetén. Amennyiben a JEL megfelelően teszi a dolgát, az adó által elküldött INFORMÁCIÓ dekódolás után hiánytalanul leképződik a vevő oldalán, a digitális jeltovábbítás során ekkor beszélünk "bithelyes" továbbításról. Ekkor a vevő oldalán minden INFORMÁCIÓ rendelkezésre áll a digitális/analóg átalakításhoz, mivel az időzítés tekintetében nem támaszkodunk a csatornában továbbított ilyen jellegű INFORMÁCIÓRA, azt az adó és vevő előzetes megállapodása (szabvány) szerint a vevő oldalán generáljuk az átalakításhoz. Ezért is dőreség a hálózati transzport protokoll időzítési paramétereire mutogatni és azzal bármit is igazolni.
A hálózati eszközök által keltett és az audió rendszerbe bejuttatott, hallható hatást kifejtő ZAJ könnyen magyarázható lehet az aktív eszközök tápegységeinek a vonalba beszivárgó zajával, amit esetleg tovább csökkenthetünk az órajelek pontosságával "rendezettebbé", szabályozottabbá" váló kommunikációs protokoll alacsonyabb tápigényével és nyilván számtalan egyéb jelenséggel, amit egy ilyen kifinomult és bonyolult rendszer produkálhat. Vicces, hogy az audió-célú felhasználásoknál tök felesleges szupernagysebességű hálózatokhoz kidolgozott magasabb specifikációjú szabványok már az aktív hálózati eszközök között galvanikus kapcsolatot teremtő árnyékolást írnak elő, amelyet az audiofil közösség és a gyártók persze lelkendezve üdvözöltek, praktikusan szupersztrádát építve így a zajoknak! A korábbi megoldások Cat5e-ig transzformátoros illesztéssel galvanikus elválasztást biztosítottak.
A problémák ott keletkeznek, mikor az INFORMÁCIÓT hordozó JELET nem megfelelő elővigyázatossággal engedjük be a vevő oldalán, így az praktikusan trójai falóként gondoskodhat arról, hogy a hálózati eszközök által keletkeztetett vagy a környezetből összeszedett ZAJOK többé-kevésbé szabadon garázdolkodjanak és különböző huncutságokat kövessenek el a digitális/analóg átalakítás különösen érzékeny eljárásában (például a létrahálózat minőség szempontjából létfontosságú létrahálózatának linearitását befolyásolva), vagy akár a feldolgozás későbbi szakaszaiban, ahol a JEL már analóg módon reprezentálja a zenei INFORMÁCIÓT. A kifejtett hatás mind nagyságában, mind jellegében természetesen erősen függ attól, hogy a vevő eszköz milyen mértékben van felfegyverkezve ezek ellen, így van bennem némi kétely, mikor konzisztens javulásról szóló beszámolókkal találkozok, de ez egy szubjektív hobbi. Az hogy ennek a ZAJNAK a hatását szubjektíve a hallgató hogyan ítéli meg, már az egyénen múlik, jómagam úgy látom, hogy elég nagy a tábor, aki számára egy kis plussz zaj még természetesebbé is teheti a hangzást.
Azért ez már nem annyira "vadonatúj" találmány. Létezik már 1-2 éve.
Létezik ez már több mint 10éve. Akkor még Penna-Koscsó Feri együttműködésben is, még nem ezzel a hajlított kályhacső formában. Talán akkor még nem volt világszabadalmi oltalomban, bemutatási időszak volt.
Elnézést a pongyola fogalmazásért, de pontosan nem tudom mióta léteznek ezek a hangsugárzók.
Néhány éve már tudomásom van a létezéséről, tehát biztosan nem "vadonatúj" fejlesztés.
Ezen a henger alakú közép-magas sugárzón, ahogy én tudom, már elég régóta dolgozik Bay Zoltán.
Sajnos még nem hallottam ilyen hangsugárzót, de egyszer nagyon szeretnék.
Azért ez már nem annyira "vadonatúj" találmány. Létezik már 1-2 éve.
Létezik ez már több mint 10éve. Akkor még Penna-Koscsó Feri együttműködésben is, még nem ezzel a hajlított kályhacső formában. Talán akkor még nem volt világszabadalmi oltalomban, bemutatási időszak volt.
Sőt, végülis a Greenwave Audio 2001-es GWA 1-2-3-4 szériája is hasonló elvre épül, ott is a hangszórók fonákját hallgatod, csak 2 szimpla dobozba tették be őket, nem egy rövidre zárt csőbe..
Nem pontos. Zoli szabadalmazott megoldásában nem szembe dolgozó, függőleges tengelyű mélysugárzók az újdonság, hanem a középső kis henger, ami kb 1kHz-től felfele nagyon is egyenletesen, alacsony torzítással tud elegendő hangnyomást leadni 360 fokban. Ezzel az elvvel sokkal egyszerűbben szélesebb frekvencia tartományban zenél mint pl az MBL-ek rettentő bonyolult futball labdái. Igen azokkal valóban versenyképes, talán alacsonyabb gyártás költséggel állítható elő ez a Zoli féle sugárzó.
Es hol van meg ez a jel a dac analog oldalatol?
Egyelore arrol folyik a diskurzus, hogy egy streamerbe, digit futomube milyen jel jut be, ez meg igencsak messze van a dac-tol.
Ez prekoncepció. A hifi, legyen az bármi, egy komplex rendszer, nem csak a jelutakkal kapcsolódik.
Tessék ilyen módon vizsgálni, ne csak egy logikusnak tűnő, de kiragadott részét. Egyébként téves
következtetésekre juthatunk.
"Az ördög nem olyan szörnyű, mint a matematikai modellje!" (Wavebourn)
Azért ez már nem annyira "vadonatúj" találmány. Létezik már 1-2 éve.
Létezik ez már több mint 10éve. Akkor még Penna-Koscsó Feri együttműködésben is, még nem ezzel a hajlított kályhacső formában. Talán akkor még nem volt világszabadalmi oltalomban, bemutatási időszak volt.
Sőt, végülis a Greenwave Audio 2001-es GWA 1-2-3-4 szériája is hasonló elvre épül, ott is a hangszórók fonákját hallgatod, csak 2 szimpla dobozba tették be őket, nem egy rövidre zárt csőbe..
Azért ez már nem annyira "vadonatúj" találmány. Létezik már 1-2 éve.
Létezik ez már több mint 10éve. Akkor még Penna-Koscsó Feri együttműködésben is, még nem ezzel a hajlított kályhacső formában. Talán akkor még nem volt világszabadalmi oltalomban, bemutatási időszak volt.
Azt nem tudom ki állít ilyet, hogy ez szól legszebben a világon? Aki mégis, akkor az hifiben alig járatos marketinges, és lehet többet árt vele, mint használ.
Ez egy jól felépített kör-polár sugárzó, jellemzően két utas, így nem is tud három utas lenni. Persze, ha le tudja közvetíteni a "világ legjobb" hangzását így is, legyen. Aztán ha ez lenne minden hangsugárzók szent grálja, akkor minden nagy márka abba hagyhatná a további fejlesztést, neki esne másolni, vagy licencet vásárolni. Ennek egyenlőre alig van nyoma.
Orr: Iso Tek EVO3 Polaris
Horgony: Nordost Blue Heaven, Iso Tek EVO3 premier, AudioQuest Rocket 33
Fedélzet: Asus PN 60
Híd: Mátrix X Spidf 2 (lvds hdmi)
Kormány: Cambridge cxa 81
Kémény: Musician Pegasus
Tat: Quadral Chromium Style 8
Ja és a negyedik dimenzió az biza a zene
kimenetén?
