Általában a hifiről

[Luxor Audio]

A fiatalsag hozza szerintem a mobil eszkozok tulsulyat, ahogy korabban is. Az 5.5 millio fo zenehallgatobol 17% hifi rendszeren hallgat zenet, ez viszont 900.000 fo. Ha hozzaszamoljuk a halmazok metszespontjait, akkor is kevesebbnek gondoltam.

Ami elgondolkodtatott az az, hogy vajon a streaminget hogy kalkulaljak? A szolgaltatok visszadobjak, hany felhasznalojuk hasznalja a szolgaltatast magyar IP-rol?

Ha elolvasnád az anyagot, minden kérdésedre választ kapnál. A zenehallgatási szokásokról szóló adatok közvéleménykutatásból származnak, a piaci adatok pedig hivatalos pénzügyi elszámolásokból. A megkérdezett korosztály 18-59 év közötti, tehát a tinik és nyugdíjasok szokásai nincsenek az adatok között. A HiFi rendszeren történő zenehallgatásba beleértendők az egybeépített félgagyi eszközök (rádiósmagnók, music centerek, stb.) is, szóval ez nem csak az általunk HiFi-nek nevezett készülékek számát mutatja.

[rTom]

A napokban került ki a hazai zeneipar 2019-es és 2020-as évéről készült tanulmány, ami szerintem itt is érdekes lehet. Sok más mellett a hifisták rendkívül alacsony piaci részesedése is tetten érhető benne, így talán jobban érthető - a néhányunk által régóta emlegetett - rájuk irányuló elenyésző figyelem.

Néhány meglepő (?) idézet:

"A zene továbbra is szervesen velünk van a mindennapokban, hiszen felmérésünk alapján a 18-59 közötti
magyar lakosság 79%-a hallgat zenét naponta." (Ez ugye nagyjából 5,5 millió ember. Kis fejszámolást javaslok a hifisták piaci részesedését illetően.)

A zeneforrásokat illetően magasan vezet a rádiózás és a Youtube, míg a hifisták kedvenc forrásai (CD, hanglemez, streaming) csupán 15 % körüli részesedést képviselnek. Ezen belül a talán legnépszerűbb HiFi streaming forrást, a Tidalt mérhetetlenül alacsony arányban használják a teljes zenefogyasztó lakosságra vetítve. Hasonlóan érdekes tény a zenehallgatáshoz használt eszközökről:

Milyen eszközökkel hallgatott zenét?

Okostelefon / tablet 69%
Autós hifi 63%
Rádió 57%
Számítógép 48%
TV 29 %
Hifi lejátszó / CD-s vagy kazettás magnó 17%
Hordozható zenelejátszó (pl. mp3 lejátszó) 11%
Egyéb (pl.: konzol, zenegép) 1%

A magyar zenei piac 2019-ben 74 milliárd forintot mozgatott meg, ebből 22 milliárdot a hangfelvételekért, 52 milliárdot élőzenei eladásokért fizettek. A hangfelvételek hazai piacán a fizikai adathordozók népszerűsége kb. 30 %-kal csökkent, a streamingé 40 %-kal nőtt. Ezen adatok azóta vélhetően tovább fokozódtak.

Koszi a statisztikai adatokat.
A fiatalsag hozza szerintem a mobil eszkozok tulsulyat, ahogy korabban is.
Az 5.5 millio fo zenehallgatobol 17% hifi rendszeren hallgat zenet, ez viszont 900.000 fo. Ha hozzaszamoljuk a halmazok metszespontjait, akkor is kevesebbnek gondoltam.

Ami elgondolkodtatott az az, hogy vajon a streaminget hogy kalkulaljak? A szolgaltatok visszadobjak, hany felhasznalojuk hasznalja a szolgaltatast magyar IP-rol?

A hazai előadók esetében kell, hogy legyen elszámolás az Artisjus felé. Ezen számok és a hazaiszerzők általi fizikai adathordozok forgalmának csökkenését alapul véve jó becslést lehet adni az egészre.
Gondolom.

[Luxor Audio]

A napokban került ki a hazai zeneipar 2019-es és 2020-as évéről készült tanulmány, ami szerintem itt is érdekes lehet. Sok más mellett a hifisták rendkívül alacsony piaci részesedése is tetten érhető benne, így talán jobban érthető - a néhányunk által régóta emlegetett - rájuk irányuló elenyésző figyelem.

Néhány meglepő (?) idézet:

"A zene továbbra is szervesen velünk van a mindennapokban, hiszen felmérésünk alapján a 18-59 közötti
magyar lakosság 79%-a hallgat zenét naponta." (Ez ugye nagyjából 5,5 millió ember. Kis fejszámolást javaslok a hifisták piaci részesedését illetően.)

A zeneforrásokat illetően magasan vezet a rádiózás és a Youtube, míg a hifisták kedvenc forrásai (CD, hanglemez, streaming) csupán 15 % körüli részesedést képviselnek. Ezen belül a talán legnépszerűbb HiFi streaming forrást, a Tidalt mérhetetlenül alacsony arányban használják a teljes zenefogyasztó lakosságra vetítve. Hasonlóan érdekes tény a zenehallgatáshoz használt eszközökről:

Milyen eszközökkel hallgatott zenét?

Okostelefon / tablet 69%
Autós hifi 63%
Rádió 57%
Számítógép 48%
TV 29 %
Hifi lejátszó / CD-s vagy kazettás magnó 17%
Hordozható zenelejátszó (pl. mp3 lejátszó) 11%
Egyéb (pl.: konzol, zenegép) 1%

A magyar zenei piac 2019-ben 74 milliárd forintot mozgatott meg, ebből 22 milliárdot a hangfelvételekért, 52 milliárdot élőzenei eladásokért fizettek. A hangfelvételek hazai piacán a fizikai adathordozók népszerűsége kb. 30 %-kal csökkent, a streamingé 40 %-kal nőtt. Ezen adatok azóta vélhetően tovább fokozódtak.

[diagnet]

Ezekben nem dinamikus hangszórók működnek?

Push_Engeneering_2x.jpg (35.47 KiB) Megtekintve 1955 alkalommal

[istvan01]

-------
A technikai fejlődésnek sem lehet mindig örülni, mert a profit nagyon előtérbe került.

Tungsgram 50éve gyártott kis diódák, (pl 1N4148) lábai is mágnesezhetők voltak. Ennek praktikus okai voltak akkor is. Tehát régen minden jobb volt nem teljesen igaz. Akkor még szinte sehol sem voltak automata tömegbeültetők.

[denesdr]

Az utóbbi 10 évben rendesen felzárkózott a hangsugárzó fejlesztés/gyártás, csak épp a célközönség nem vett róla tudomást. Sokuk látóköre továbbra is csak az éjjeliszekrényekbe csavarozott papírtölcsérekig, vagy az iparművészeti alkotásnak indult asztalos munkákig terjed.
Fejlesztések és valós eredmények nélkül nem lett volna értelme bevezetni a hi-res audiót. Nem lennének soundbarok, boomboxok, focilabda méterű 1000W-os szatellit rendszerek. Az itt nemrég emlegetett dolby atmos néhány verziója sem létezhetne.

Ezekben nem dinamikus hangszórók működnek?

Sokan többféle képpen feltalálták már a sík sugárzókat, akár már modulárisan skálázható méretekben is.
Egyenlőre hyper drágán, a konsumerbe még nem szivárgott le. Ez pedig szépen integrálható lenne a modern enteriőrbe falpanelek formájában, akár egyesítve a szobaakusztikai elnyelőkkel.
Na persze marad a basszus mumus. Mondjuk nálam 20nm feszített fólia mehetne a mennyezetre....csak elég lenne?!

Na ez már így tényleg jobban hasonlítana egy hangfalra (a szó legszorosabb értelmében), mint egy doboz a szoba közepén (tudom, a hangdobozt inkább hangsugárzónak illik nevezni).

[rTom]

Éz mi a helyzet a hangsugárzás terén? A dinamikus hangszóró már jó idelye velünk van, valami forradalmi innovázió nincs a láthatáron? Ahogy én tudom, egy zene reprodukáló lánc leginkább kompromisszumos eleme a hangsugárzó, és mégsem ennek "felzárkóztatására" fordítják a legnagyobb figyelmet a fejlesztők.

Az utóbbi 10 évben rendesen felzárkózott a hangsugárzó fejlesztés/gyártás, csak épp a célközönség nem vett róla tudomást. Sokuk látóköre továbbra is csak az éjjeliszekrényekbe csavarozott papírtölcsérekig, vagy az iparművészeti alkotásnak indult asztalos munkákig terjed.
Fejlesztések és valós eredmények nélkül nem lett volna értelme bevezetni a hi-res audiót. Nem lennének soundbarok, boomboxok, focilabda méterű 1000W-os szatellit rendszerek. Az itt nemrég emlegetett dolby atmos néhány verziója sem létezhetne.

Ezekben nem dinamikus hangszórók működnek?

Sokan többféle képpen feltalálták már a sík sugárzókat, akár már modulárisan skálázható méretekben is.
Egyenlőre hyper drágán, a konsumerbe még nem szivárgott le. Ez pedig szépen integrálható lenne a modern enteriőrbe falpanelek formájában, akár egyesítve a szobaakusztikai elnyelőkkel.
Na persze marad a basszus mumus. Mondjuk nálam 20nm feszített fólia mehetne a mennyezetre....csak elég lenne?!

[zoli73]

Éz mi a helyzet a hangsugárzás terén? A dinamikus hangszóró már jó idelye velünk van, valami forradalmi innovázió nincs a láthatáron? Ahogy én tudom, egy zene reprodukáló lánc leginkább kompromisszumos eleme a hangsugárzó, és mégsem ennek "felzárkóztatására" fordítják a legnagyobb figyelmet a fejlesztők.

Az utóbbi 10 évben rendesen felzárkózott a hangsugárzó fejlesztés/gyártás, csak épp a célközönség nem vett róla tudomást. Sokuk látóköre továbbra is csak az éjjeliszekrényekbe csavarozott papírtölcsérekig, vagy az iparművészeti alkotásnak indult asztalos munkákig terjed.
Fejlesztések és valós eredmények nélkül nem lett volna értelme bevezetni a hi-res audiót. Nem lennének soundbarok, boomboxok, focilabda méterű 1000W-os szatellit rendszerek. Az itt nemrég emlegetett dolby atmos néhány verziója sem létezhetne.

Ezekben nem dinamikus hangszórók működnek?

[cables]

-------
A technikai fejlődésnek sem lehet mindig örülni, mert a profit nagyon előtérbe került.

Zajszűrő fejlesztéskor vettem észre, hogy az új alkatrészek lábai nagyon egyenesek, kemények és tapadnak a mágneses csavarhúzóhoz.

Régi és új alkatrész kivezetések.jpg (36.2 KiB) Megtekintve 1962 alkalommal

Régi és új alkatrész kivezetések2.jpg (29.14 KiB) Megtekintve 1962 alkalommal

CP leads.jpg (35.54 KiB) Megtekintve 1962 alkalommal

CP kivezetés szerkezete.jpg (29.41 KiB) Megtekintve 1962 alkalommal

Szóval a lényeg: a vas olcsóbb, mint a réz és a merev lábú alkatrészeket könnyebb gépekkel beültetni a NYÁK lapokra.
Csakhát...

-----

[rTom]

...A távoli jövő (15-20 év) zenehallgató egysége pedig egy virtuális élményközpont lesz, ahol nem lesz már akusztikus hanghullám, sem vizuális inger, az élmények elektromos impulzusok hatására közvetlenül az agyban jönnek majd létre. ....

Azért ez ennél sokkal távolibb jövő.
Az általad vázolt technológia legpozitívabb hatása nem a szórakoztató iparban lesz, hanem a szervi látás- és halláskárosodás gyógyításában. (És mi lesz a testet érő hullámokkal, azok érzékelésével?)

Ami a modern hanghordozókat és reprodukáló rendszereket illeti, számos ismerősöm veri a fejét a falba, hogy 40 éve eladta az LP gyűjteményét a hangzatos paraméterekkel beígért CD technológia miatt. A csoda pedig 20-25 évig csak nem jött. Kb. 30 évnek kellett eltelni, hogy értékelhető CD lejátszó rendszert hozzanak létre, ami már odatehető egy komolyabb LP rendszer mellé.
Ugyanezt éljük meg ma a streaming világában. Halomra dobják ki a szemétre az emberek a CD-iket, CD játszóikat, pedig a streamerek zöme sokkal gyengébb produkciót ad, mint egy átlagosan jónak mondható CD-játszó töredék áron.
A potenciál benne van a streamingben, itt sem a technológiai alapokkal van a baj, de a minőségnek ott is megvan az ára. Olcsón ott sincs minőség, csak mennyiség.
Egy vitathatatlan előnye van: sokkal olcsóbb a hanghordozó, mint bármilyen fizikai alapú esetében.
Egy közepes nagyságú, de igényes LP/CD/SACD gyűjtemény árából viszont már egészen korrekt streamert lehet venni.
Akit csak a spórolás hajt, az olcsóbb, igénytelenebb streamerekkel sem lesz boldog.

Talán nem véletlen a face Meta-morfózisa pont napjainkban. Lehet közelebb van az a távolabbi jövő.

[diagnet]

Éz mi a helyzet a hangsugárzás terén? A dinamikus hangszóró már jó idelye velünk van, valami forradalmi innovázió nincs a láthatáron? Ahogy én tudom, egy zene reprodukáló lánc leginkább kompromisszumos eleme a hangsugárzó, és mégsem ennek "felzárkóztatására" fordítják a legnagyobb figyelmet a fejlesztők.

Az utóbbi 10 évben rendesen felzárkózott a hangsugárzó fejlesztés/gyártás, csak épp a célközönség nem vett róla tudomást. Sokuk látóköre továbbra is csak az éjjeliszekrényekbe csavarozott papírtölcsérekig, vagy az iparművészeti alkotásnak indult asztalos munkákig terjed.
Fejlesztések és valós eredmények nélkül nem lett volna értelme bevezetni a hi-res audiót. Nem lennének soundbarok, boomboxok, focilabda méterű 1000W-os szatellit rendszerek. Az itt nemrég emlegetett dolby atmos néhány verziója sem létezhetne.

[s4tch]

https://tidal.com/album/200804693

A tidal is kínál atmos felvételeket. A fenti linken szereplő lemezt pár napja dobta fel nekem. Miután nincs atmos eszközöm, csak sztereóban tudom lejátszani. Ha valakinek van kompatibilis lánca, és szereti a prog rockot, tehet vele egy próbát.

[Luxor Audio]

Éz mi a helyzet a hangsugárzás terén? A dinamikus hangszóró már jó idelye velünk van, valami forradalmi innovázió nincs a láthatáron? Ahogy én tudom, egy zene reprodukáló lánc leginkább kompromisszumos eleme a hangsugárzó, és mégsem ennek "felzárkóztatására" fordítják a legnagyobb figyelmet a fejlesztők.

Jelenlegi tudásom alapján szerintem a zenelejátszó rendszerek produkciójának leginkább kritizálható része az, ami a végerősítők és a fülünk között történik hangsugárzókkal, elektromos/mechanikai átalakítással, mechanikai/akusztikai csatolással és teremakusztikával együtt. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy a többi részegység tökéletes lenne, de a legtöbb kavics az utolsó fogaskerekek közé kerül. Ha nem csak technikai értelemben vizsgálódunk, akkor még bevenném magát a hallgatót is, mint gyenge láncszemet, amin még nagyon sokat lehetne fejleszteni az inger befogadása és feldolgozása terén. Itt van a legnagyobb szórás is "teljesítményben", ami számomra már önmagában is elégséges bizonyíték lenne.

[Luxor Audio]

...A távoli jövő (15-20 év) zenehallgató egysége pedig egy virtuális élményközpont lesz, ahol nem lesz már akusztikus hanghullám, sem vizuális inger, az élmények elektromos impulzusok hatására közvetlenül az agyban jönnek majd létre. ....

Azért ez ennél sokkal távolibb jövő.

Talán igazad van. Én abból indulok ki, hogy az elmúlt 20-30 évben milyen technikai fejlesztések kerültek az életünkbe (kivonatosan felsorolni is émelyítő lenne), illetve azokat milyen gyorsan fogadták be tömegesen. Tudjuk, hogy a technológiai fejlődés sebessége négyzetesen növekszik, ez alapján a következő 20 évben durvábbat lépünk "előre", mint az előző 50-60 évben. Engem ez már nem fog érinteni, de jövőképként érdekesnek tartom.

[LIMAR]

...A távoli jövő (15-20 év) zenehallgató egysége pedig egy virtuális élményközpont lesz, ahol nem lesz már akusztikus hanghullám, sem vizuális inger, az élmények elektromos impulzusok hatására közvetlenül az agyban jönnek majd létre. ....

Azért ez ennél sokkal távolibb jövő.
Az általad vázolt technológia legpozitívabb hatása nem a szórakoztató iparban lesz, hanem a szervi látás- és halláskárosodás gyógyításában. (És mi lesz a testet érő hullámokkal, azok érzékelésével?)

Ami a modern hanghordozókat és reprodukáló rendszereket illeti, számos ismerősöm veri a fejét a falba, hogy 40 éve eladta az LP gyűjteményét a hangzatos paraméterekkel beígért CD technológia miatt. A csoda pedig 20-25 évig csak nem jött. Kb. 30 évnek kellett eltelni, hogy értékelhető CD lejátszó rendszert hozzanak létre, ami már odatehető egy komolyabb LP rendszer mellé.
Ugyanezt éljük meg ma a streaming világában. Halomra dobják ki a szemétre az emberek a CD-iket, CD játszóikat, pedig a streamerek zöme sokkal gyengébb produkciót ad, mint egy átlagosan jónak mondható CD-játszó töredék áron.
A potenciál benne van a streamingben, itt sem a technológiai alapokkal van a baj, de a minőségnek ott is megvan az ára. Olcsón ott sincs minőség, csak mennyiség.
Egy vitathatatlan előnye van: sokkal olcsóbb a hanghordozó, mint bármilyen fizikai alapú esetében.
Egy közepes nagyságú, de igényes LP/CD/SACD gyűjtemény árából viszont már egészen korrekt streamert lehet venni.
Akit csak a spórolás hajt, az olcsóbb, igénytelenebb streamerekkel sem lesz boldog.

[zoli73]

Megkerülhető e a jövőben, hogy a DAC-ok helyett egy processzor legyen a központi eleme egy audió rendszernek? Egyáltalán kábel (ftp) v valamilyen rádiós összeköttetés lesz a jövő?

Azt gondolom, a közeljövő (5-10 év) zenehallgató rendszere egyfajta házimozi, multimedia és kommunikációs rendszer is lesz egyben, ami áll majd egy, leginkább a mai SetTopBox-okhoz, vagy játékkonzolokhoz hasonló, nagy teljesítményű digitális központi egységből és jónéhány rejtett hangsugárzóból, vagy hangprojektorból, esetleg virtuális audiovizuális teret előállító "sisakból". A központi egység képes lesz elvégezni hatékony jelkorrekciókat, amik figyelembe veszik a helyiség akusztikai sajátosságait, a fogyasztó szokásait, ízlését és elhelyezkedését a házon/lakáson belül. A távoli jövő (15-20 év) zenehallgató egysége pedig egy virtuális élményközpont lesz, ahol nem lesz már akusztikus hanghullám, sem vizuális inger, az élmények elektromos impulzusok hatására közvetlenül az agyban jönnek majd létre. Mindezek mellett persze sokáig jelen lesznek a hagyományos lejátszó láncok is egyfajta oldtimer kuriózumként, de a tömeg hamar elfelejti őket az összes kellemetlenségükkel, esetlenségükkel együtt.

Nagy figyelmet kap a lehallgató hely akusztikájának passzív elemekkel való korrekciója. Dénesdr korábban belinkelt a zeneszoba topikban egy tanulmányt ami az aktív megoldást dolgozta ki, legalább is a mély hangok tartományában, ami egy mumus még most is. Érdekes lett volna hozzáértőtől egy recenzió.

Elég sokszor leírtam már a véleményem az elektronikus szobakorrekciós eljárások jelenlegi állapotáról, tudásáról, fogyatékairól. Ez egy nagyon új terület, egyelőre néhány kisebb sikerrel és sok megoldatlan problémával, de komoly fejlesztések zajlanak itt és szerintem egy évtizeden belül áttörés várható, ami alaposan felforgathatja a zenehallgatási szokásokat. A mai EQ variációk még messze vannak attól a technikai megoldástól, amire valójában szükség lenne.

Éz mi a helyzet a hangsugárzás terén? A dinamikus hangszóró már jó idelye velünk van, valami forradalmi innovázió nincs a láthatáron? Ahogy én tudom, egy zene reprodukáló lánc leginkább kompromisszumos eleme a hangsugárzó, és mégsem ennek "felzárkóztatására" fordítják a legnagyobb figyelmet a fejlesztők.
Persze létezik néhány más megoldás is, a dinamikus hangszórón kívül is, de ha autós hasonlattal akarnék élni, akkor azt mondanám, azok olyanok, mint a Wankel-motor. Úgy gondolom, a dinamikus hangszóró már elérte a lehetőségei határát, már tényleg jönni kellene valami merőben más technikának.
Erről mi a véleményed?
Köszönöm!

[Luxor Audio]

Megkerülhető e a jövőben, hogy a DAC-ok helyett egy processzor legyen a központi eleme egy audió rendszernek? Egyáltalán kábel (ftp) v valamilyen rádiós összeköttetés lesz a jövő?

Azt gondolom, a közeljövő (5-10 év) zenehallgató rendszere egyfajta házimozi, multimedia és kommunikációs rendszer is lesz egyben, ami áll majd egy, leginkább a mai SetTopBox-okhoz, vagy játékkonzolokhoz hasonló, nagy teljesítményű digitális központi egységből és jónéhány rejtett hangsugárzóból, vagy hangprojektorból, esetleg virtuális audiovizuális teret előállító "sisakból". A központi egység képes lesz elvégezni hatékony jelkorrekciókat, amik figyelembe veszik a helyiség akusztikai sajátosságait, a fogyasztó szokásait, ízlését és elhelyezkedését a házon/lakáson belül. A távoli jövő (15-20 év) zenehallgató egysége pedig egy virtuális élményközpont lesz, ahol nem lesz már akusztikus hanghullám, sem vizuális inger, az élmények elektromos impulzusok hatására közvetlenül az agyban jönnek majd létre. Mindezek mellett persze sokáig jelen lesznek a hagyományos lejátszó láncok is egyfajta oldtimer kuriózumként, de a tömeg hamar elfelejti őket az összes kellemetlenségükkel, esetlenségükkel együtt.

Nagy figyelmet kap a lehallgató hely akusztikájának passzív elemekkel való korrekciója. Dénesdr korábban belinkelt a zeneszoba topikban egy tanulmányt ami az aktív megoldást dolgozta ki, legalább is a mély hangok tartományában, ami egy mumus még most is. Érdekes lett volna hozzáértőtől egy recenzió.

Elég sokszor leírtam már a véleményem az elektronikus szobakorrekciós eljárások jelenlegi állapotáról, tudásáról, fogyatékairól. Ez egy nagyon új terület, egyelőre néhány kisebb sikerrel és sok megoldatlan problémával, de komoly fejlesztések zajlanak itt és szerintem egy évtizeden belül áttörés várható, ami alaposan felforgathatja a zenehallgatási szokásokat. A mai EQ variációk még messze vannak attól a technikai megoldástól, amire valójában szükség lenne.

[rTom]

Én naívan pár lappal korábban tényleg azt hittem elindul egy izgalmas párbeszéd a zenehallgatás jövőjét illetően.
Akár szakmai trendek, akár a technikai ill felhasználók oldalról is.

Fapaci bedobta egy kicsit az Atmost, de jópáran vagytok akik használjátok az Apple music-ot ami már a jelenben elérhetővé tesz dolby anyagokat. Esetleg erről kaphatunk véleményt, élménybeszámolót, ad valami pluszt...? Nyílván valami trendet jelez előre minimum.

Érintőlegesen a technikai feltételeket csak említettétek. Ha csak front oldali hangforrások számát latolgatjuk, hol állhat meg (5; 6; 6.1 ....)?
Megkerülhető e a jövőben, hogy a DAC-ok helyett egy processzor legyen a központi eleme egy audió rendszernek?
Egyáltalán kábel (ftp) v valamilyen rádiós összeköttetés lesz a jövő?

Nagy figyelmet kap a lehallgató hely akusztikájának passzív elemekkel való korrekciója. Dénesdr korábban belinkelt a zeneszoba topikban egy tanulmányt ami az aktív megoldást dolgozta ki, legalább is a mély hangok tartományában, ami egy mumus még most is.
Érdekes lett volna hozzáértőtől egy recenzió.

Talán naív, laikus felvetés részemről az is pl., hogy látjátok az aktív zajszűrés lehetőségét egy hangfalas renszerben? Zajos környezetben dobhatna valamit a sokat emlegetett és gyakran hiányolt dinamikatartományon.
Persze ehhez már megint processzor kell majd....

[tonee73]

cs.jpg

..és tök véletlenül már megint a kábelek...

[kupecke]

cs.jpg (5.88 KiB) Megtekintve 1712 alkalommal

[cables]

Erről beszélgettem több stúdiós kollégával, alapvetően elmondható, hogy van egy tartás a műszaki paraméterekkel igazolhatatlan, vélt előnyöktől. De leginkább ahol 3km madzag kell, ott komoly anyagi teher lenne egy 1.000 Ft/m helyett 10.000 Ft/m kábel is, főleg úgy, hogy mi audiofilek még a 10.000 Ft/m árú stúdiós kábelen ugyanúgy fennakadnánk, akkor már miért nem 100.000 Ft/m...

Én nem is a jelkábelezésre gondoltam elsősorban, hanem arra, hogy a hálózati kábeleknek sem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Holott, ha valami fontos, akkor az a jó hálózati kábelek.

[PgSpa]

Az általam nagyra becsült hangmérnökök azért adnak a minőségre:

https://www.channelclassics.com/equipment/

http://arsaltis.com/en/equipment.php

[asebestyen]

Viszont gyakorló hangmérnökökkel beszélgetve többször megdöbbentem, hogy mennyire nem érdekli őket pl. a kábelezés. Márpedig ennek nyoma kell legyen a felvételeken, magyarul valami elvész ott a hangjelből, ami hiányzik a lejátszásnál.

Hát igen, pl a tieidhez hasonló kábelezés esetén a zajok döntő többsége hiányzik a felvételekről a stúdióban használatos kábelezéssel.

[Alex_Aston]

Viszont gyakorló hangmérnökökkel beszélgetve többször megdöbbentem, hogy mennyire nem érdekli őket pl. a kábelezés. Márpedig ennek nyoma kell legyen a felvételeken, magyarul valami elvész ott a hangjelből, ami hiányzik a lejátszásnál.

Jól értem, arra gondolsz, hogy felvételekor elveszett jelet vissza lehet hozni utólag csupán kábelekkel?

[cables]

Tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, az utóbbi 10-20 évben a zenei stúdiók, kiadók, hangmérnökök már képesek kifogástalan két-csatornára kevert, vagy only keverés nélküliben csak úgy rögzíteni muzsikát, élőben vagy stúdióban!

Érintettség miatt nyugodtan diszkvalifikálhattok, de én azért felteszem a kezem, bár nem tudom pontosan, milyen a "csak úgy" rögzítés, meg a kifogástalan felvétel. Valami olyasmi, mint a tökéletes festmény, vagy a hibátlan könyv? Ismerünk ilyeneket?

Szerintem nem lehet úgy általánosságban beszélni zenei stúdiókról, kiadókról, hangmérnökökröl. Van ilyen és olyan is. Talán két vagy 3 éve volt nálam Aszpirin és elhozott egy Djabe LPt, aminek a hangzása nekem tökéletesnek tűnt de minimum nagy élmény volt.

Viszont gyakorló hangmérnökökkel beszélgetve többször megdöbbentem, hogy mennyire nem érdekli őket pl. a kábelezés. Márpedig ennek nyoma kell legyen a felvételeken, magyarul valami elvész ott a hangjelből, ami hiányzik a lejátszásnál.