Mélysugárzók

[Quetz]

Találtam néhány érdekes cikket:

https://svsound.hu/megis-milyennek-kell ... lyladanak/

https://svsound.hu/18680-2/

Az első az marketing szöveg, önigazolás a miért kerülhet ennyibe egy SVS sub, a második link viszont korrekten leírja a különbségeket és szintén cáfolja Alto sztereotípiáit.
Érdemes azért megnézni, hogy az SVS-hez képest mennyivel jobb mélynyomók vannak: Data Bass sytem comparison

Köszönöm!
Az egyik fontos dolog, hogy mi beszerezhető?
A méret és a hangzás is nagyon fontos és az ár-érték arány is (sajnos).
A hangzás beli plusznak ára van és sajnos nem ritka eset, hogy szorzó tényezősen és a hallás és az ízlés egyedi.
Mivel egy helyen minden nem meghallgatható, meg annyi időm sincs, így elő kell szűrnöm, hogy milyen alternatívák vannak és aszerint mérlegelnem, hogy mit lesz érdemes meghallgatni.

A legjobb minőségű hangszórók 80-160k körül beszerezhetők, hozzáadva a doboz elkészítésének költséget plusz egy végfokot azt lehet mondani, hogy nagyságrendileg 300k fölötti mélynyomót nem érdemes megvenni, ár/érték arányban jobban jössz ki ha magad csinálod vagy akár csináltatod.

A 20-80Hz tartományra nem kéne ráhúzni az ízlést meg egyéb audiofil marketing rizsát. Egyenes átvitelt akarsz, minimális torzítással nagy hangnyomás mellett. Ha ez megvan, akkor jól fog szólni a mélynyomó, ha megfelelő akusztikai környezetbe kerül.

[Palm]

Találtam néhány érdekes cikket:

https://svsound.hu/megis-milyennek-kell ... lyladanak/

https://svsound.hu/18680-2/

Az első az marketing szöveg, önigazolás a miért kerülhet ennyibe egy SVS sub, a második link viszont korrekten leírja a különbségeket és szintén cáfolja Alto sztereotípiáit.
Érdemes azért megnézni, hogy az SVS-hez képest mennyivel jobb mélynyomók vannak: Data Bass sytem comparison

Köszönöm!
Az egyik fontos dolog, hogy mi beszerezhető?
A méret és a hangzás is nagyon fontos és az ár-érték arány is (sajnos).
A hangzás beli plusznak ára van és sajnos nem ritka eset, hogy szorzó tényezősen és a hallás és az ízlés egyedi.
Mivel egy helyen minden nem meghallgatható, meg annyi időm sincs, így elő kell szűrnöm, hogy milyen alternatívák vannak és aszerint mérlegelnem, hogy mit lesz érdemes meghallgatni.

[Quetz]

Találtam néhány érdekes cikket:

https://svsound.hu/megis-milyennek-kell ... lyladanak/

https://svsound.hu/18680-2/

Az első az marketing szöveg, önigazolás a miért kerülhet ennyibe egy SVS sub, a második link viszont korrekten leírja a különbségeket és szintén cáfolja Alto sztereotípiáit.
Érdemes azért megnézni, hogy az SVS-hez képest mennyivel jobb mélynyomók vannak: Data Bass sytem comparison

[Palm]

Találtam néhány érdekes cikket:

https://svsound.hu/megis-milyennek-kell ... lyladanak/

https://svsound.hu/18680-2/

[Palm]

Palm, neked volna még egy javaslatom.
Ha tényleg sosem elég a mélyekből, akkor javasolnám az Elac 2070-t. Sajnos már nem gyártják, így csak használtat tudsz keresni. Két 25 cm-es tányér dolgozik zárt konstrukcióban, 18 Hz-től indul, de mondjuk azt, hogy 20 Hz-től már brutál állat mélyekre képes, tisztán és pontosan, és ennél tényleg teljesen felesleges lejjebb menni. A doboz zörejektől szinte teljesen mentes, ugyanis a két átellenes oldalra szerelt mélyhangszórót belül egy rúd köti össze extra mechanikai stabilitást adva a szerkezetnek. Ebben az árkategóriában ez nem igazán jellemző. Bluetoothos appal vezérelhető beépített és egészen jól működő DSP is van benne, ami problémás akusztika esetén nem éppen hátrány. Nem keveset adtunk el belőle, népszerű termék volt. A tudásához, hangjához képest még kezelhető méretekkel bír. Ne csábulj el a 2090-es típusra. Abban két 30 cm-es sub driver dolgozik, de azonkívül hogy 2-3 Hz-el mélyebbről indul, semmivel sem jobb mint a 2070-es, sőt. Ráadásul méretes és dög nehéz, kínszenvedés mozgatni.

Köszönöm!

Nem ismerem, ezért kicsit utána néztem az Elac nevű gyártónak:

https://www.av-online.hu/teszt/latogata ... araban_876



Komoly.

A mélyládának is:

https://www.av-online.hu/hangfal/elac-s ... szt_1528/2

Tuti fogok rá valami lehetőséget keresni, hogy meghallgathassam. Kíváncsi vagyok rá.

[-KP-]

Mit jelent ez a multiszub elhelyezés?

Itt olvashatod el a tanulmányt:

https://www.harman.com/documents/multsubs_0.pdf

Ha csak a végeredményre vagy kíváncsi, ugorj a végére a conclusions részhez.

Itt pedig még egyéb méréseket is találhatsz a több mélysugárzós felállásokról:

download/file.php?id=142684

CTA/CEDIA-CEB22 R-2018 - Home Theater Recommended Practice: Audio Design

[-KP-]

Mit jelent ez a multiszub elhelyezés?

Itt olvashatod el a tanulmányt:

https://www.harman.com/documents/multsubs_0.pdf

Ha csak a végeredményre vagy kíváncsi, ugorj a végére a conclusions részhez.

[shany]

...
Nem tudom te hogy vagy vele, de engem sztereó zenehallgatásnál elsősorban az érdekel, hogy ahol ülök, ott hogy szól valami, nem pedig az, hogy 1 méterrel mellettem, mögöttem, előttem milyen.

Nálam kereken kettő hallgatási pozíció van, a sweet spot, és egy - mondjuk - háttérzene pozíció. A kettő távolsága kb. 1,5m, a mély spektrum átrendeződésének a mértéke kb. 20dB. Mindkettő lényeges számomra, persze az első azért fontosabb.

Házimozi megint más tészta, ahol akár több sor is lehet, és soronként több ülőpozíció. Na oda tényleg multiszubos elhelyezés is kell, de az eq se úszható meg ha azt szeretnénk, hogy mindenkinek jó legyen....

Mit jelent ez a multiszub elhelyezés?
( Pl. az általam linkelt tanulmányban a sztereo 2db szub mellett használnak másik 2db-ot, speciális elhelyezéssel, invertált és időben késleltetett jellel hajtva, kvázi a hátulról visszavert hangok elnyelésére. Nem értek az AV processzorokhoz, létezik ilyen fajta üzemmód is? )

[-KP-]

....

Erre van az EQ pl. Ami minden értelmes házimozi avr vagy processzor alapkelléke manapság. De persze a feketeöves hifisták körében szitokszó. Inkább jön a mantra, hogy "nem nyúlunk bele a jelbe" és hallgatják inkább boldogan a 10-15dB-s csúcsokat a mélytartományban. Vagy használnak pici monitorsugárzókat, amelyek eleve nem tudják a szoba problémás frekvenciáit gerjeszteni.

Nem mellesleg, az hogy eleve döngő szobába valami nem szól jól, az nem a konstrukció hibája.

Nem tudom, hogy az akusztikus szakértők nekifutnak-e megint - sokadjára - ennek az EQ-s témának, én, csupán hifi műkedvelőként/EQ kipróbálóként két lényegesebb ellenérvet említenék:
- a problémás frekvenciák jellege, az hogy kiemelés vagy leszívás, csak egy adott térbeli ponthalmazra értelmezhető. Ha pl. 1m-rel arrébb megyünk, akkor akár az inverzét tapasztaljuk: ami eddig kiemelés volt, az most durva hiány. Ha meg-eq-zzuk egy bizonyos térbeli pontra, akkor megváltozik a besugárzott hangenergia spektrális eloszlása, más pontban még durvább hibát kapunk. ( Egy szép 3D-s illusztráció, az említett ponthalmazok elképzelésére: https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f= ... 033#p92033 )
- időtényező, torzítás: az EQ nem tudja orvosolni a szoba fizikai tulajdonságaiból, visszaverődésekből, lecsengés elnyúlásából adódó torzulást, időbeli torzulásokat

Persze, szinte mindig kompromisszummot kell kötnünk, a sajátok megtalálása az igazi feladat.

Nem tudom te hogy vagy vele, de engem sztereó zenehallgatásnál elsősorban az érdekel, hogy ahol ülök, ott hogy szól valami, nem pedig az, hogy 1 méterrel mellettem, mögöttem, előttem milyen. Házimozi megint más tészta, ahol akár több sor is lehet, és soronként több ülőpozíció. Na oda tényleg multiszubos elhelyezés is kell, de az eq se úszható meg ha azt szeretnénk, hogy mindenkinek jó legyen. Természetesen én is a szoba akusztika rendbetételének a híve vagyok, és csak utána eq. De pl. egy 30hz-es kiemelést nem nagyon raksz rendbe semmivel, max. multiszub használatával és/vagy eq-val csökkented a káros hatást. Viszont mondjuk 60-80/100hz-től felfelé a magas tartományig szépen rendbe lehet hozni a dolgokat megfelelő mennyiségű elnyelő elem használatával. Épp ezért sem vagyok híve az ilyen kijelentéseknek, mikor arról beszélünk, hogy mi jobb vagy rosszabb egy eleve döngő szobában.

[shany]

....

Erre van az EQ pl. Ami minden értelmes házimozi avr vagy processzor alapkelléke manapság. De persze a feketeöves hifisták körében szitokszó. Inkább jön a mantra, hogy "nem nyúlunk bele a jelbe" és hallgatják inkább boldogan a 10-15dB-s csúcsokat a mélytartományban. Vagy használnak pici monitorsugárzókat, amelyek eleve nem tudják a szoba problémás frekvenciáit gerjeszteni.

Nem mellesleg, az hogy eleve döngő szobába valami nem szól jól, az nem a konstrukció hibája.

Nem tudom, hogy az akusztikus szakértők nekifutnak-e megint - sokadjára - ennek az EQ-s témának, én, csupán hifi műkedvelőként/EQ kipróbálóként két lényegesebb ellenérvet említenék:
- a problémás frekvenciák jellege, az hogy kiemelés vagy leszívás, csak egy adott térbeli ponthalmazra értelmezhető. Ha pl. 1m-rel arrébb megyünk, akkor akár az inverzét tapasztaljuk: ami eddig kiemelés volt, az most durva hiány. Ha meg-eq-zzuk egy bizonyos térbeli pontra, akkor megváltozik a besugárzott hangenergia spektrális eloszlása, más pontban még durvább hibát kapunk. ( Egy szép 3D-s illusztráció, az említett ponthalmazok elképzelésére: https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f= ... 033#p92033 )
- időtényező, torzítás: az EQ nem tudja orvosolni a szoba fizikai tulajdonságaiból, visszaverődésekből, lecsengés elnyúlásából adódó torzulást, időbeli torzulásokat

Persze, szinte mindig kompromisszummot kell kötnünk, a sajátok megtalálása az igazi feladat.

[-KP-]

...
De beszélgethetünk még Hoffman's iron law-járól is, ami szerint egy hangsugárzó
- Mehet mélyre
- Lehet kicsi
- Lehet jó érzékenységű
Ebből háromból választhatsz kettőt.
...

Van még egy negyedik tényező is a maximális hangnyomás, az akusztikus teljesítmény. Ha pl. egyszerre akarunk mélyremenő és kisméretű hangsugárzót, az nem lesz lépes nagy hangnyomást kelteni a legmélyebb tartományban.

Másrészt sokkal bonyolultabb ez a szub-sugárzás, a szobai subwoofer többnyire a kis méretű zárt térbe sugárzás alapvető hatásaira ( room gain ) támaszkodik, megspékelve a különféle egyedi akusztika problémák hatásával.
Pl. mélytartományban csillapítatlan, eleve döngő szobába olyan szub, amely lekókad alul, pl. zárt a rendszerű a kevésbé fájdalmas.
Olyan helység, amely mélyben is kellően csillapított, a csúnya nagy membrános basszreflex sugárzóval is élvezet...

Erre van az EQ pl. Ami minden értelmes házimozi avr vagy processzor alapkelléke manapság. De persze a feketeöves hifisták körében szitokszó. Inkább jön a mantra, hogy "nem nyúlunk bele a jelbe" és hallgatják inkább boldogan a 10-15dB-s csúcsokat a mélytartományban. Vagy használnak pici monitorsugárzókat, amelyek eleve nem tudják a szoba problémás frekvenciáit gerjeszteni.

Nem mellesleg, az hogy eleve döngő szobába valami nem szól jól, az nem a konstrukció hibája.

[shany]

...
De beszélgethetünk még Hoffman's iron law-járól is, ami szerint egy hangsugárzó
- Mehet mélyre
- Lehet kicsi
- Lehet jó érzékenységű
Ebből háromból választhatsz kettőt.
...

Van még egy negyedik tényező is a maximális hangnyomás, az akusztikus teljesítmény. Ha pl. egyszerre akarunk mélyremenő és kisméretű hangsugárzót, az nem lesz lépes nagy hangnyomást kelteni a legmélyebb tartományban.

Másrészt sokkal bonyolultabb ez a szub-sugárzás, a szobai subwoofer többnyire a kis méretű zárt térbe sugárzás alapvető hatásaira ( room gain ) támaszkodik, megspékelve a különféle egyedi akusztika problémák hatásával.
Pl. mélytartományban csillapítatlan, eleve döngő szobába olyan szub, amely lekókad alul, pl. zárt a rendszerű a kevésbé fájdalmas.
Olyan helység, amely mélyben is kellően csillapított, a csúnya nagy membrános basszreflex sugárzóval is élvezet...

[shany]

....

...Belinkeltél egy cikket, amely felsorol állításokat, majd különösebb magyarázat, és főleg a fizikai törvényekre való hivatkozások gondos kerülésével közli hogy nem igazak. Rendkívűl meggyőző érvelés tényleg. A cikket amit én ajánlottam viszont nem sikerült megértened.
...

Más dolog emlegetni fizikai törvényeket, és megint más alkalmazni, vagy érteni a vetületük az adott esetben...


Kb. mintha átszólnál a Tesla tulajnak a lámpánál, hogy felesleges matatnia a menüben a Ludicrous mode után, mivel nagy a tömege az autójának, úgyis leálázod a SUZUKI Swift 1.0 GL-lel..... hiszen az csak 780kg-os.....a 2,2 tonnával szemben

És ekkor jön Newton...

[alto]

Palm, neked volna még egy javaslatom.
Ha tényleg sosem elég a mélyekből, akkor javasolnám az Elac 2070-t. Sajnos már nem gyártják, így csak használtat tudsz keresni. Két 25 cm-es tányér dolgozik zárt konstrukcióban, 18 Hz-től indul, de mondjuk azt, hogy 20 Hz-től már brutál állat mélyekre képes, tisztán és pontosan, és ennél tényleg teljesen felesleges lejjebb menni. A doboz zörejektől szinte teljesen mentes, ugyanis a két átellenes oldalra szerelt mélyhangszórót belül egy rúd köti össze extra mechanikai stabilitást adva a szerkezetnek. Ebben az árkategóriában ez nem igazán jellemző. Bluetoothos appal vezérelhető beépített és egészen jól működő DSP is van benne, ami problémás akusztika esetén nem éppen hátrány. Nem keveset adtunk el belőle, népszerű termék volt. A tudásához, hangjához képest még kezelhető méretekkel bír. Ne csábulj el a 2090-es típusra. Abban két 30 cm-es sub driver dolgozik, de azonkívül hogy 2-3 Hz-el mélyebbről indul, semmivel sem jobb mint a 2070-es, sőt. Ráadásul méretes és dög nehéz, kínszenvedés mozgatni.

[alto]

Egyébként nem állítottam, hogy bassreflex működési elven ne lehetne elég jó mélyládát készíteni. Ehhez a megfelelő paraméterekkel rendelkező, jó minőségű (ezért tipikusan drága) mélyhangszóró, és pontos tervezés kell. Feszes, pontos basszust jóval könnyebb zárt konstrukcióval elérni, hátránya, hogy ezzel meg nehezebb a legmélyebb tartományt elérni.

Ezek már rég megcáfolt téveszmék: Subwoofer Bass Myths. Igaz, ezt nem kereskedő írja, hanem olyasvalaki, aki évtizedek óta mér/tesztel mélynyomókat.

De beszélgethetünk még Hoffman's iron law-járól is, ami szerint egy hangsugárzó
- Mehet mélyre
- Lehet kicsi
- Lehet jó érzékenységű
Ebből háromból választhatsz kettőt.

Sokkal korrekteb lenne leírnod, hogy azért ajánlasz egy általad árult mélynyomót 650K-ért, mert neked megéri.

Ajánlottam másik 3 jóval olcsóbb típust is. Ez nálad valami becsípődés, hogy egy kereskedő alapból inkorrekt?

Belinkeltél egy cikket, amely felsorol állításokat, majd különösebb magyarázat, és főleg a fizikai törvényekre való hivatkozások gondos kerülésével közli hogy nem igazak. Rendkívűl meggyőző érvelés tényleg. A cikket amit én ajánlottam viszont nem sikerült megértened.
Kereskedőként énmagam is hosszú évek óta tesztelek, és mérek is mélynyomókat. Valószínűleg egy nagyságrenddel többet, mint amit az itt hozzászólók többsége valaha is látott. Sőt, mivel villamosmérnökként ez a szakmám, korábban számos hangsugárzót is terveztem.

Palm a vevőm, vásárolt már nálam, pusztán segíteni szerettem volna neki, de majd te megmondod neki a tutit, én ebből kiszálltam. További jó okoskodást kívánok.

[Quetz]

Egyébként nem állítottam, hogy bassreflex működési elven ne lehetne elég jó mélyládát készíteni. Ehhez a megfelelő paraméterekkel rendelkező, jó minőségű (ezért tipikusan drága) mélyhangszóró, és pontos tervezés kell. Feszes, pontos basszust jóval könnyebb zárt konstrukcióval elérni, hátránya, hogy ezzel meg nehezebb a legmélyebb tartományt elérni.

Ezek már rég megcáfolt téveszmék: Subwoofer Bass Myths. Igaz, ezt nem kereskedő írja, hanem olyasvalaki, aki évtizedek óta mér/tesztel mélynyomókat.

De beszélgethetünk még Hoffman's iron law-járól is, ami szerint egy hangsugárzó
- Mehet mélyre
- Lehet kicsi
- Lehet jó érzékenységű
Ebből háromból választhatsz kettőt.

Sokkal korrekteb lenne leírnod, hogy azért ajánlasz egy általad árult mélynyomót 650K-ért, mert neked megéri.

[-KP-]

Mielőtt minősítesz, javasolnám tanulmányozásra Newton 1. és 2. törvényét. Hangsugárzás specifikusan a téma bővebben kifejtve ebben a cikkben található:
https://www.tedpublications.com/en/why- ... ld-part-1/

Hangsugárzókról beszélünk, aminek a tulajdonságait egy seregnyi elektromos és mágneses paraméter határoz meg. Elektromos ill. elektromágneses energiát alakítunk át mechanikus energiává.

Én is linkelek egy cikket:

https://www.adireaudio.com/wp-content/u ... iggins.pdf

[alto]

Egyébként nem állítottam, hogy bassreflex működési elven ne lehetne elég jó mélyládát készíteni. Ehhez a megfelelő paraméterekkel rendelkező, jó minőségű (ezért tipikusan drága) mélyhangszóró, és pontos tervezés kell. Feszes, pontos basszust jóval könnyebb zárt konstrukcióval elérni, hátránya, hogy ezzel meg nehezebb a legmélyebb tartományt elérni.

[alto]

Ha zenéhez kell és nem házimozihoz, akkor a helyedben nem ragaszkodnék a 30 cm-es tányérokhoz. Minél nagyobb átmérőjű a mélyhangszóró, annál nagyobb a tömege, így nagyobb a tehetetlensége is, azaz lassabban reagál, magyarán késni fog a basszus.

A nagyobb membránhoz jellemzően erősebb mágnes és izmosabb lengőtekercs is jár, így nem lesz lassabb. Késni meg ugye eleve nem tud.

Sajnos a többség által vásárolt olcsóbb mélyládákban korántsem ez a helyzet. Egyébként ugye egy ideális hangsugárzó membrán végtelenül merev és végtelenül kis tömegű lenne. Ez sajnos nem megvalósítható, bár folyamatosan keresik a gyártók azokat anyagokat, amiből elég könnyű és elég merev membrán készíthető, de két feltétel pont egymás ellen hat.

[alto]

Ha zenéhez kell és nem házimozihoz, akkor a helyedben nem ragaszkodnék a 30 cm-es tányérokhoz. Minél nagyobb átmérőjű a mélyhangszóró, annál nagyobb a tömege, így nagyobb a tehetetlensége is, azaz lassabban reagál, magyarán késni fog a basszus. Ha ez ráadásul bassreflex konstrukcióval társul, ami tipikusan lötyögősebb, kevésbé kontrollált mélyeket produkál, akkor az zenére nem lesz igazán alkalmas. Én inkább valamilyen 25 cm-es vagy esetleg 20 cm-es hangszóróval szerelt zárt konstrukciót javasolnék. Zenénél nem az a lényeg hogy lemenjen 18 Hz-ig, hanem inkább az, hogy a 25-60 Hz-es tartományt feszesen, pontosan hozza. Dehogy példát is mondjak, nézz utána a KEF KC62-nek, vagy a jóval olcsóbb KEF Kube 10b-nek, a Paradigm Defiance X10-nek, a Sonus Faber Gravis II-nek, vagy a JL Audio Dominion D110-nek.

Kereskedő létedre szégyellheted magad, hogy ilyen marhaságokat terjesztesz.

Mielőtt minősítesz, javasolnám tanulmányozásra Newton 1. és 2. törvényét. Hangsugárzás specifikusan a téma bővebben kifejtve ebben a cikkben található:
https://www.tedpublications.com/en/why- ... ld-part-1/

[Cutler]

Akkor kezdj barátkozni a KEF KC62-vel. A meglepően kis mérető mélyhangszórók ellenére lemegy 11Hz-ig.

Van erről valami teszt, ahol látni, hány dB-t tud, 11Hz-en?
Nekem kissé, a scifi kaegória, ez az adat

[Luxor Audio]

Ha zenéhez kell és nem házimozihoz, akkor a helyedben nem ragaszkodnék a 30 cm-es tányérokhoz. Minél nagyobb átmérőjű a mélyhangszóró, annál nagyobb a tömege, így nagyobb a tehetetlensége is, azaz lassabban reagál, magyarán késni fog a basszus.

A nagyobb membránhoz jellemzően erősebb mágnes és izmosabb lengőtekercs is jár, így nem lesz lassabb. Késni meg ugye eleve nem tud.

[Quetz]

Ha zenéhez kell és nem házimozihoz, akkor a helyedben nem ragaszkodnék a 30 cm-es tányérokhoz. Minél nagyobb átmérőjű a mélyhangszóró, annál nagyobb a tömege, így nagyobb a tehetetlensége is, azaz lassabban reagál, magyarán késni fog a basszus. Ha ez ráadásul bassreflex konstrukcióval társul, ami tipikusan lötyögősebb, kevésbé kontrollált mélyeket produkál, akkor az zenére nem lesz igazán alkalmas. Én inkább valamilyen 25 cm-es vagy esetleg 20 cm-es hangszóróval szerelt zárt konstrukciót javasolnék. Zenénél nem az a lényeg hogy lemenjen 18 Hz-ig, hanem inkább az, hogy a 25-60 Hz-es tartományt feszesen, pontosan hozza. Dehogy példát is mondjak, nézz utána a KEF KC62-nek, vagy a jóval olcsóbb KEF Kube 10b-nek, a Paradigm Defiance X10-nek, a Sonus Faber Gravis II-nek, vagy a JL Audio Dominion D110-nek.

Kereskedő létedre szégyellheted magad, hogy ilyen marhaságokat terjesztesz.

[-KP-]

Ezt nem kötözködésnek vagy okoskodásnak szánom, de az épülő front hangfalaimban 12"-os Eton mélynyomók lesznek.
12" alatt nekem kevés mélynyomó jött be eddig.

Teljesen egyetértek. Ez a "nagyobb membrán nehezebb, tehát lassabb" "reflexes pontatlanabb" mantra nagyon beragadt és sajna nem akar kikopni a köztudatból. Az igazi mély szerintem is 25-30 centinél kezdődik, de nem ott ér véget.

[Palm]

Akkor kezdj barátkozni a KEF KC62-vel. A meglepően kis mérető mélyhangszórók ellenére lemegy 11Hz-ig.

Ezt nem kötözködésnek vagy okoskodásnak szánom, de az épülő front hangfalaimban 12"-os Eton mélynyomók lesznek.
12" alatt nekem kevés mélynyomó jött be eddig. Egyedül, amire eddig azt mondtam, hogy ez BRUTÁLIS az az Orion HCCA 10.4. Az gyors, precíz és iszonyatosan mélyre megy. Kb. 27cm-es átmérőjű. Súly kb. 20kg! És ez csak a hangszóró! Érzékenysége nem nagy, csak a teljesítménye, de hatalmasat szól és nem akárhogy. Inkább érzi az ember a hangokat, mint hallja.
A 15"-os Cerwin-Vega! Stroker (a klasszikus állítható membrán előfeszítéses autó hifi mélynyomó) volt eddig a legjobb mélynyomóim egyike. Bánom, hogy eladtam, de majd veszek egyszer egy klasszikust ilyenből de a 18 DVC-t (18", dupla tekercs, iszonyatosan nagy érzékenység, brutális dupla nagy tekercses teljesítmény és mélyre is megy).
A Focal Electra mélyládám hangzása volt nagyon komoly. Azt szeretném minimum, csak "barátságosabb" méretben.

Akkor viszont nem értem, ha ilyen hangfalad lesz, akkor mihez kell a mélyláda?

Egyébként amit eddig Cerwin-Vegából hallottam, az mind egészen szörnyű volt!

Mélyből soha sem elég!

Cerwin-Vega! cuccok terén főleg hangosítás technikait és autó hifit hallottam. Azok jók, bár a JBL komolyabb szériái jobbak.
Az otthoniak közül az E-208 van egyik ismerősömnek. Egész tűrhető. Ár-érték aránya jó. Van sokkal jobb is nála, de annak ára is van.