Egyébként viszonylag közel ültem a szinpadhoz ( 6. sor), és párszor hallottam egy fura halk diszharmonikus felhangot, amikor egy nagyon halk kitartott akkord végén felengedte a forte pedált. Nem a rokon húrokon megszólaló természetes felhangok voltak, hanem olyasmi, mintha ha a tompítósor puha anyaga helyett valami keményebb anyag érintkezett volna a húrral.alto írta: ↑2021.09.23., csüt. 07:32A kortárs zongoristák egyik legnagyobbikát hallottuk tegnap, tényleg fantasztikus volt. Talán senki más nem ért annyira ahhoz, hogy különböző zeneszerzők különböző darabjait úgy fűzze össze, hogy az egységes koncepciót alkosson, mint ő. Ez már a Debussy-Rameau lemezén is így volt, de az új Mozart and Contemporaries albumán csúcsosodott ki, a koncerten is ez a műsor hangzott el, gyakorlatilag egy az egyben A saját Cimarosa átiratai különösen jól sikerültek, szerintem azok voltak az est fénypontjai.
A kortárs zongoristák egyik legnagyobbikát hallottuk tegnap, tényleg fantasztikus volt. Talán senki más nem ért annyira ahhoz, hogy különböző zeneszerzők különböző darabjait úgy fűzze össze, hogy az egységes koncepciót alkosson, mint ő. Ez már a Debussy-Rameau lemezén is így volt, de az új Mozart and Contemporaries albumán csúcsosodott ki, a koncerten is ez a műsor hangzott el, gyakorlatilag egy az egyben A saját Cimarosa átiratai különösen jól sikerültek, szerintem azok voltak az est fénypontjai.
A hangminőség pedig pazar.
), az nekem is nagyon tetszik. A Brahms-a se lehet rossz!Ezt Fröst fiút én is nagyon kedvelem, a kedvencem tőle ez a Mozart album:
), de ez a csúcs lézerfényben fürödve éteri szépséget hordoz, színtiszta varázslat.
Igen, ez is egy teljesen jó álláspont szerintem. Nagyon sok minden eszembe jutott ezekkel kapcsolatban, de nincs most kedvem hosszan írogatni, úgyhogy inkább kitöröltem. Szerintem egyébként amit az érzelmekről írtál az nagyon fontos de ezek szinte minden zenében benne vannak, kérdés kinek melyikhez van receptora.alto írta: ↑2021.07.29., csüt. 07:30Érdekes, nekem épp Vivaldi és Debussy a kedvenceim Bach és Satie mellett, és a Beethoven, Schubert, Mahler, Wagner vonal az ami nem nagyon vonz, vagy nem értek igazán. És persze sokkal inkább Ligeti mint Kurtág. Botcsinálta műkedvelőként egy képzett zenekritikus biztos kinevetne, de nekem a zenében a hangulatok, az érzelmek átadása, a játékosság, a spontaneitás, a kiszámíthatatlanság vonz, és kevésbé érdekel a történetmesélés, a vizuális élmények zenei megfogalmazása, a kiszámított precízség, és a patetika. Ezerszer inkább egy Mozart zongoraverseny, mint egy Beethoven. Beethovenben ott van Mozart öröksége, csak a játékosság és a spontaneitás helyén kiszámíthatóság van. Talán ha sikerült volna neki Mozartnál tanulni, és nem Salieri lett volna 8 évig a mestere, minden másképp alakul.
Érdekes, nekem épp Vivaldi és Debussy a kedvenceim Bach és Satie mellett, és a Beethoven, Schubert, Mahler, Wagner vonal az ami nem nagyon vonz, vagy nem értek igazán. És persze sokkal inkább Ligeti mint Kurtág. Botcsinálta műkedvelőként egy képzett zenekritikus biztos kinevetne, de nekem a zenében a hangulatok, az érzelmek átadása, a játékosság, a spontaneitás, a kiszámíthatatlanság vonz, és kevésbé érdekel a történetmesélés, a vizuális élmények zenei megfogalmazása, a kiszámított precízség, és a patetika. Ezerszer inkább egy Mozart zongoraverseny, mint egy Beethoven. Beethovenben ott van Mozart öröksége, csak a játékosság és a spontaneitás helyén kiszámíthatóság van. Talán ha sikerült volna neki Mozartnál tanulni, és nem Salieri lett volna 8 évig a mestere, minden másképp alakul.Robici írta: ↑2021.07.28., szer. 21:12Egy nagyon kedves régi barátom mondta, hogy ő egészen szereti Wagner zenéjét csak az a baj hogy mindig elkezdenek énekelni. :-)
Illetve a gondolom mindenki által ismert Rossini-idézet: "Wagnernek csodaszép pillanatai vannak de rossz negyedórái" :-)
De én mindenesetre a Ring, a Trisztán és a Parsifal feltétlen rajongója vagyok.
Mondjuk épp a napokban gondolkodtam el, hogy nem is nagyon tudnék mondani olyan "kanonizált" zeneszerzőt a barokktól kezdve akinek a művészetét ne szeretném valamilyen fokon. Vannak művek amik kevésbé állnak közel hozzám (vagy még csak nem értem meg rájuk) de zeneszerzők konkrétan nem igazán. 1-2 van akit kevésbé ismerek és nem vonz annyira (pl Vivaldi vagy Debussy) de lehet hogy még csak nem jött el az idejük. Na meg a kortársak közül Kurtág, ha lehet őt már "kanonizáltnak" tartani. :-)
)Egy nagyon kedves régi barátom mondta, hogy ő egészen szereti Wagner zenéjét csak az a baj hogy mindig elkezdenek énekelni. :-)
Ezt nagyon dícsérik. Én belehallgattam de nekem iszonyatosan gyors...
Hát igen, csak ehhez szeretni kellene Wagnert, és ez nekem sehogy se megy.
Ezt még nem hallottam. Nekem Böhm Mozart felfogása általában nem szokott tetszeni (bár tudom hogy régen nagy név volt), de operát bevallom még nem hallottam vele. Ami még itt vár rám a polcon viszont és Böhm vezényel:
