Általában a hifiről

[Robici]

Egy gondolat a kiadókról. Saját tapasztalat és saját gyűjtemény alapján. (Megint hozzáteszem, csak komolyzenéből, azért mert én ebben vagyok járatosabb és ez foglalkoztat. Más témában szívesen olvasnám mások beszámolóját, ajánlásait :-) Akit nem érdekel a dolog, nyugodtan ugorja át a hosszú hozzászólásomat.) Én nem állítok fel sorrendet az ismertebb kiadók között. Az én tapasztalatom az, hogy minden kiadónak (amúgy a zenésznek is) vannak jobb meg kevésbé jobb napjai, mindenhol vannak jó meg felejthető felvételek is. Zeneileg és hangminőségben egyaránt. Hacsak nincs valami durva hibája a felvételnek akkor én mindegyikben próbálom az értéket és a szépet megtalálni. Éppen ezért a hifistáknál ebben a tekintetben sokkal megengedőbbnek gondolom magam (a beírások és tapasztalataim alapján...). A zenei minőségről csak egy gondolat; mostanában sokat hallgatom David Hurwitz amerikai zenekritikus youtube csatornáját (szerintem baromi jó bár időnként nyilván provokatív). Valamelyik videójában azt mondja, hogy az emberek azt hiszik hogy a zenei minőség megítélése teljesen szubjektív és ezért, "mindenkinek igaza van". Ez szerinte nem igaz. Vannak nyilvánvalóan szélsőséges(en ellentétes) vélemények de neki az a tapasztalata hogy azok akik jártasabbak a komolyzenei világban azok véleménye azért nagy átlagban eléggé egy irányba szokott mutatni, ugyanígy a valóban hozzáértő kritikusoké is. Mármint abban, hogy mi a jó és mi a rossz előadás.

Na de vissza a kiadókra. Nem százas, de sokszor tízes (egyelőre ) nagyságrendű mintavétel alapján (és kizárólag CD hordozóról) az én tapasztalatom (és ajánlok is mindegyikhez egy-egy jól szóló példát):

DECCA: így hirtelen nem tudnék nagyon rossz hangminőségű felvételüket mondani, kiemelkedő cég (volt), talán csak a korai mono évekből vannak gyengébb produkcióik, de mind analóg mind a digitális világban nagyon jó felvételeket csináltak. Sokszor van egyfajta "direktebb" hangzásuk, amiről felismerhetőek, de nem mindig.
Analóg példa: a "Legends" sorozatban megjelent Falla: Háromszögletű kalap (Suisse Romande/Ansermet). Direkt hangzású, nagyon élénk, nagyon erőteljes felvétel (és fantasztikus előadás).
https://www.discogs.com/release/1286709 ... ero-De-Tre
Digitális példa: Mahler: 9. szimfónia (CSO/Solti): egyik kedvencem, nagy dinamikájú, erőteljes előadás, de leheletfinom befejezéssel.
https://www.discogs.com/release/4290268 ... o-9-Lieder

EMI: vannak nagyon jó és rosszabb felvételeik is (főleg az analóg korszakban), az ő katalógusuk is óriási méretű, a modern remastereik között viszont néhány csapnivaló lett. Én a "Great Recordings" sorozatukat vadászom (ami még EMI feliratos), azok általában tetszenek. Béke poraikra, a Warner mióta felvásárolta őket is, még az emléküket is kiirtotta.
Analóg példa: Strauss: Don Quixote (BPO/Karajan): nagyon szépen szóló, különösen szép színpadképű felvétel.
https://www.discogs.com/release/9074933 ... uixote-Sch
Digitális példa: Verdi: Requiem (Pappano): demonstrációs lemez, fantasztikus előadás, áttetsző hangzás és óriási dinamikatartomány.
https://www.discogs.com/release/8304568 ... Da-Requiem

DG: szintén vannak nagyon jó és rosszabb felvételeik is, bár szerintem a digitális felvételeik jobban sikerültek mint az analógok (kivéve a korai digitálisakat, azok tényleg nem a legjobbak). A 4D felvételek hangja viszont nagyon jó. Az "Archiv" nevű részlegük (főként historikus előadók és "régizene") pedig szintén kiemelkedő felvételeket csinált. Egyébként Ujházy László a könyvében szintén többek között két modern DG felvételt hoz fel példaként a nagyon szép hangzásesztétikájú felvételek tárgyalásakor. Én személy szerint sose értettem a DG köpködését, de mint írtam, valószínűleg mások a preferenciáim mint a hifistáké ebben a tekintetben. Szerintem a mono korszakban készült felvételeik a leggyengébbek. Különösen azok az operafelvételek ahol kiemelik az énekeseket, a zenekart meg letompítják. Azokat én is nehezen viselem. (Sajnos Fricsay több kiváló operfelvételét rontották el így.)
Analóg példa: Beethoven: az utolsó zongoraszonáták (Pollini): nagy kedvencem ez az album, szép és telt hangzású, de nem nagyon zengetett zongorahang.
https://www.discogs.com/release/4192186 ... iersonaten
Digitális példa: Gubajdulina: In tempus praesens (Mutter, Gergiev/LSO): szerintem a 2000-es évek egyik legzseniálisabb zeneműve, rendkívül erőteljes és mégis áttetsző hangzás.
https://www.discogs.com/master/420260-B ... s-Praesens
És egy Archiv példa: a kedvenc Charpentier: Te Deum-om 4D felvételen (Minkowski):
https://www.discogs.com/master/1300098- ... -De-Minuit

Philips: szintén változó, nekem a korai digitális felvételeik közül van ami nagyon tetszik, még akár demonstrációs célból is használnék közülük. Például ezt: Strauss: Zarathustra (Ozawa/BSO)
https://www.discogs.com/release/8240310 ... arathustra

Sony: az általuk felvásárolt cégek hagyatékát szerintem (ma már) jól kezelik, van tervben nagy összkiadásaik megvétele (a nagy Széll dobozról lemaradtam, legnagyobb sajnálatomra). A modern digitális felvételeik szerintem szépen, áttetszően, plasztikusan, tisztán szólnak, a korai CBS/Sony digitális felvételeknek pedig van egy olyan kristálytiszta hangzása ami eléggé egyedi és én nagyon szeretem.
Modern digitálisra példa: Bruckner: 5. szimfónia (Harnoncourt/WPO, bár ez még RCA név alatt futott)
https://www.discogs.com/master/1589086- ... phony-No-5

Columbia (és Epic): mostanában kezdtem el gyűjteni (főként Széll/Cleveland és Ormándy/Philadelphia vonalon, de mások is). Szerintem nagyon változó az analóg felvételeik minősége, sajnos amiket én hallottam azok többsége dinamikában limitált, összemosott és néha kifejezetten kétoldalas volt. Ma már ők se léteznek, a Sony kezeli a hagyatékukat.
Analóg példa: Bizet: Carmen szvitek (Ormándy/Philadelphia): ez mondjuk tetszett, szerintem szépen átjön rajta a jellegzetes, buja, érzéki Ormándy-féle Philadelphia-hangzás. (És várom a Sony-féle Ormándy sztereó összkiadást.)
https://www.discogs.com/release/2044418 ... ance-Of-Th

RCA "Living Stereo": változó minőség. Vannak nagyon jó felvételeik de nagyon átlagosak is. A CD átírásokon nekem sokszor dinamikában limitáltak, sőt van olyan is ami a fortisszimókban hallhatóan torzít. Természetesen sokszor legendás és szép hangú felvételek, de a hírnevük alapján én a hangzásuktól általában nem vagyok elájulva.
A példám/ajánlásom a Rimszkij-Korszakov: Seherezádé (Reiner/CSO): a mű referencia felvétele, nincs vita.
https://www.discogs.com/release/1089370 ... heherazade

Mercury "Living Presence": szintén sok (főleg hifisták között) legendás felvétel. Sajnos a korai CD átírások sokszor túlvezérléstől szenvednek, ezt a modern remasterek orvosolják. Szintén vannak jó és kevésbé jó produkcióik, a hangzásuk eléggé egyedi és jellegzetes, megvan a maga szépsége. Szerintem leginkább a vége felé, a 60-as években készült 35mm-es filmszalagos felvételeik jelentik náluk a csúcsot. A korai felvételeik között azért van ami dobozhangú, sokuk pedig szerintem az alkalmazott mikrofonok minden csak nem egyenletes átvitele miatt erősen kiemel prezensz tartományban (ami miatt rosszabb napokon erőszakos, éles hangjuk van).
Az én példám: Dvorák: Csellóverseny (Starker, Doráti/LSO) nagyon szépen, tisztán szóló 35 mm-es felvétel remek színpadképpel és nem egy pontból szóló vonóskarral!
https://www.discogs.com/release/3428020 ... erto-In-B-

Denon: tisztán szóló, áttetsző, szép és jó színpadképű digitális felvételek. Sajnos a művészek közül sokszor nem engedhették meg maguknak az elsőrangúakat, de találni kincseket köztük. (Supraphon név alatt csináltak cseh előadókkal sok felvételt, ezek hangzásban szerintem kevésbé sikerültek.)
Példám: Mahler: 3. szimfónia (Inbal/Frankfurt LSO): egyik kedvenc Mahler Harmadikom, szerintem Inbal sorozatának egyik legjobb felvétele. (Egyébként a Denon is szeretett kevésmikrofonos technikát alkalmazni csak ők digitális felvételen, még a Mahler 8.-juk is hellyel-közzel két mikrofonnal készült.)
https://www.discogs.com/release/3269253 ... phony-No-3

Harmonia Mundi: hirtelenjében tőlük se jut eszembe rosszul szóló felvétel. Nagyon szép, esztétikus, plasztikus digitális felvételek. Hangminőségben legalábbis szerintem velük nem lehet nagyon melléfogni.
Példám: Haydn: A teremtés (Jacobs): nagy kedvencem ez a kiváló felvétel (Ráadásul az album tartalmaz egy érdekes "így készült" DVD-t is. Egyébként a másik oratóriumot is ajánlhattam volna Jacobssal, amiben érdekességként a vadász-jelenetben valódi puskalövés hangzik el :-).
https://www.discogs.com/release/6801711 ... Barockorch

Channel Classics: a kis holland kiadó szintén fantasztikus digitális felvételeket készít (egy-két cuccuk Philips újrakiadás, amit valójában már szintén ők csináltak). Többször nagyon nagy (távoli) perspektívájú, egyáltalán nem "direkt" hangzású zenekari felvételek, nagyon sokszor óriási dinamikatartománnyal.
Példám: Mahler: 4. szimfónia (Fischer/BFZ): Fischer Iván sorozatának egyik ékköve szerintem. Csodaszép, transzparens hangzás, "értelmező" keveréssel és fantasztikus belső szólamokkal.
https://www.discogs.com/release/6735023 ... phony-No-4

BIS: szintén nem hallottam még nagyon rossz felvételüket, mind kamarazenében, mind zenekari felvételben esztétikus, gyakran nagy dinamiktartományú, egységesen, tisztán és szépen szóló digitális felvételek.
Példám: Mozart: Vonósötösök (Orlando Quartet): az én referencia vonósötös-sorozatom, bársonyos hangzás, nagyon szép színpadkép és mindezt egy korai digitális, az amúgy amatőr piacra szánt Sony PCM-F1-gyel készített felvételen.
https://www.discogs.com/master/426827-W ... D-Major-KV

Hyperion: egy picit szerintem technikailag a BIS és a Channel Classics alatt álló de élvezetes hangminőségű felvételek.
Példám: Sosztakovics: Zongoratriók (The Florestan Trio): szerintem a Florestan Trio egyetlen felvételével sem lehet melléfogni, de ez különösen jól sikerült.
https://www.discogs.com/release/5037999 ... ces-Op-127

Hungaroton: Általában erősen átlagos, kissé óvatoskodó hangzás, főleg az analóg korszakban. Amit kiemelnék az a nagyon fontos archívumuk, van néhány archív kiadásuk (Bartók, Szigeti játéka vagy a Klemperer korszak) amik jó ízléssel, igényesen restaurált kiadások (nem úgy mint például az EMI néhány csapnivaló restaurálása). És én még élesen szóló hegedűhanggal Hungaroton felvételen nem találkoztam (ami pedig még a legnagyobbakkal is megesik néhanapján). A korai digitális felvételeik szintén túl óvatoskodóak, ebből a gyerekbetegségből később aztán kinőttek. Nekem a hibák ellenére a Hungaroton mégis közel áll a szívemhez, hiszen a magyar zeneszerzők műveit és magyar művészek játékát sokszor ők örökítették meg. Ma ahogy elnézem tetszhalott állapotban vannak. (Érdekességképp: a statisztikám alapján a gyűjteményem második legnagyobb dinamikatartományú lemeze épp egy digitális Hungaroton felvétel, az Amadinda John Cage Edition 3. albuma.)
Digitális példám viszont: mi más is lehetne, mint Bartók: Concerto (Kocsis/NFZ)
https://www.discogs.com/release/5526217 ... tra-Dance-

Teldec: ma már szintén a Warner tulajdonában. Ami nekem van tőlük, azok általában tetszenek, szép színpadképpel és tiszta, plasztikus, szép hangú digitális felvételek.
Példa: Ligeti György: Síppal, dobbal, nádihegedűvel (Károlyi Katalin, Amadinda) (De ez az album tele van jobbnál jobb felvételekkel egyébként is)
https://www.discogs.com/master/1288326- ... ti-Project

ECM: nagyon sok érdekes zenét jelentetnek meg, szerintem velük sem lehet nagyon mellé fogni hangzás tekintetében. Az én tapasztalatom szerint általában bársonyos, kellemes hangú felvételeket csinálnak.
Digitális példám: Veljo Tormis: A vas elátkozása (Kaljuste/Észt Filharmonikus Kamarakórus): nagyon szeretem ezt az egész albumot, a művekhez illeszkedő, kissé borongósabb, de szép perspektívájú felvételek.
https://www.discogs.com/release/2688183 ... To-Thunder

Opus Kura: főként 78-as gramofonlemezek átírásai nulla zajcsökkentéssel. A kis japán kiadó (ma szintén tetszhalott állapotban) nagyon sok fontos régi felvételt adott ki, amiről nem mellesleg meg lehet ismerni a gramofonlemezek hangját. Ha valakit nem zavar az irdatlan alapzaj, akkor kincsekre lelhet. Szintén megemlítendő a megszűnt andante kiadó akik szintén archív felvételeket adtak ki bár több zajcsökkentéssel, viszont az Opus Kuránál időnként nagyobb gondossággal. Hurwitznak van egy nagyon érdekes videója az andante-történetről.
Opus Kura példa: Csajkovszkij: 4. szimfónia (Mengelberg/Concertgebouw) ez egy 1929-es felvétel, mégis olyan mintha én is ott ülnék a teremben (ha a zajt leszámítom).
https://www.opuskura.co.uk/items/OPK2013.html

Persze sok mindent kihagytam (főleg kisebb kiadókat), ezek csak így hirtelen amik eszembe jutottak.
A kép persze ma már kissé csalóka mert valójában 3 multi van csak (Warner, Sony, Universal) és sok kisebb-nagyobb "független" kiadó, de azért a "label"-ök még megvannak nagyrészt.

[Robici]

No, offense

No offense, bár vannak átfedések de te és én nagyon máshogy látjuk a dolgokat, van ez így.

[Robici]

Én a felvételek hangminőségére gondoltam és valóban csak az enlített 3 kiadó sorredjét vettem figyelembe.
A DG lemezeken egyébként tényleg kiemelkedő előadók vannak,(Bárcsak ne ott lennének!)így nekem is jelentős számú kiadványuk van!
Üdv. Gyuri

Oké, így világos. Mondjuk én a hangminőségben sem gondolom őket rossznak (mint mindenkinek, nekik is vannak jó meg kevésbé jó felvételeik), de a kiemelkedő előadókban teljes mértékben egyetértek.

[Luxor Audio]

Egyébként igenis jelentős különbségek vannak az említett hanglemezmárkák zenei minősége között...

Én a felvételek hangminőségére gondoltam...

Az a bizonyos sokszor emlegetett szóhasználat, amin a viták nagy része elcsúszik. Pedig elsőre azt gondolnám, a zenei minőség és a hangminőség nem keverhető össze, de úgy tűnik, mégis.

[cables]

Ha már lemezekről esik szó egy személyes tapasztalat. Jó pár éve egy opera LP gyűjteményhez jutottam hozzá igen kedvező áron. Nem hallgatok operákat, de ezek vadonatúj állapotú lemezek voltak, és arra gondoltam, hogy ha idősebb leszek lesz időm erre is.(Azóta sincs persze.) De ami a lényeg. A gyűjteményben, a 60 évek legelejétől a végéig kiadott lemezek között több opera volt ugyanattól a kiadótól, más előadókkal, más időpontból. Nem volt helyem a teljes gyűjtemény tárolására és neki álltam hangminőségre kiválasztani a legjobbakat, csak azokat tartottam meg. És itt jön az érdekesség: mindig a régebbi változatok szóltak jobban, sokkal jobban. Tehát a legnagyobb kiadók hangminősége is romlott az évek múltával. szvsz persze

operák.jpg (229.44 KiB) Megtekintve 2261 alkalommal

[juliush]

Lárifári ...

dg.jpg (424.57 KiB) Megtekintve 2333 alkalommal

[istvan01]

Olvasom a hozzászólásokat, és erre elővettem egy “Printed in West Germany” (évszám nincs sajnos) feliratú DG lemezt (vinyl), amit itt a fórumon vettem kb 2 éve bontatlanul, és ez éppen nem szól rosszul, már amennyire én meg tudom ítélni az én szerény rendszeremen… de az tény, hogy ha fel kellene sorolnom a 20 kedvenc klasszikus zenei kiadványomat, DG által elkövetett valószínűleg nem lenne köztük…

DG 60-as években készült tisztán analóg korszakos albumai, amiket CD-re is átírtak, azok lényegesen "zeneibbek" vagy igényesebb felvételek a kor kiválóságai előadásában. Ez még úgy is igaz, hogy hallhatóan torzabb egy kevéssé, alapzajosak (szalag zaj többnyire) digitális korszak felvételeihez képest.
Persze ebben az is benne van, sikeresebb és jobb felvételeket adták ki ismét CD-n.
Az LP gyűjtők talán tudnak ebből a korból származó albumokra is jó példákat felhozni.

[Aszpirin]

Olvasom a hozzászólásokat, és erre elővettem egy “Printed in West Germany” (évszám nincs sajnos) feliratú DG lemezt (vinyl), amit itt a fórumon vettem kb 2 éve bontatlanul, és ez éppen nem szól rosszul, már amennyire én meg tudom ítélni az én szerény rendszeremen… de az tény, hogy ha fel kellene sorolnom a 20 kedvenc klasszikus zenei kiadványomat, DG által elkövetett valószínűleg nem lenne köztük…

[vidor2009]

(Egyébként igenis jelentős különbségek vannak az említett hanglemezmárkák zenei minősége között,ebben a DG szerintem is igencsak utolsó helyen áll!)

A DG utolsó helyen áll zenei minőségben olyan karmesterekkel, mint Fricsaytól Kubeliken át Carlos Kleiberig, zenekarban a Berlini Filharmonikusoktól a Staaskapelle Dresdenig, szólistákban Muttertől Kremeren át Martha Argerich-ig, kamarazenében az Amadeus Quartet-től a Hagen Quartett-ig??? (Hogy az énekeseket már ne is soroljam.)

Nem tudom, nekem aki ilyet leír ott hiteltelenedik az egész "évtizedek óta koncertekre járok" szöveg.

Én a felvételek hangminőségére gondoltam és valóban csak az enlített 3 kiadó sorredjét vettem figyelembe.
A DG lemezeken egyébként tényleg kiemelkedő előadók vannak,(Bárcsak ne ott lennének!)így nekem is jelentős számú kiadványuk van!
Üdv. Gyuri

[istvan01]

Ez most komoly? butaságok? amit vidor2009 írt? arra mondod ugye, hogy butaság?
Valami más dimenzióban hallgatod a zenéket?

Az, hogy a DG zeneileg utolsó helyen áll a kiadók között szerintem butaság.

Mint neked meg bárki másnak, nekem is megvan a jogom a saját vélményhez. Nem kötelező vele egyetérteni.

sorry, de kénytelen vagyok reagálni, mert nem figyelsz, pedig próbáltam világítani.
Igen, jogod van saját véleményre, arra már kevésbé, hogy a zenei és kiadói minőség véleményét butaságnak minősítsd, egy tiedénél 100xszor tanultabb aktívabb zenész-énekes saját véleményét.

De, olvasásban is figyelmetlen voltál. Szerintem vidor2009 az említett három kiadó közül sorolta a DG-t hátulra. Egészen biztos sok-sok kiadót találnánk ennél hátrább minősítésben, de ha vesszük a giga, nagy tőkéjű klasszikus zene kiadókat, már nem sokat.
Nem, tisztem védeni vidor2009-et, személyesen nem ismerem, de elfogadom amit írt, és nekem sincs túl jó véleményem a DG-ről általában. Futószalagon gyártja a neves, világklasszis zenekarokkal, előadókkal a zenéket, videókat, de sajnos mégis, a mi high-endesebb fülünknek ezek között sok a gyenge felvételi minőség, olykor előadó minőség is.
No, offense

[Robici]

Ez most komoly? butaságok? amit vidor2009 írt? arra mondod ugye, hogy butaság?
Valami más dimenzióban hallgatod a zenéket?

Az, hogy a DG zeneileg utolsó helyen áll a kiadók között szerintem butaság.

Valami más dimenzióban hallgatod a zenéket?

Mint neked meg bárki másnak, nekem is megvan a jogom a saját vélményhez. Nem kötelező vele egyetérteni.

[istvan01]

Nekem úgy tűnik, ez egy kábeles totyik ...

És én úgy látom az emberek többségét ez nem nagyon szokta zavarni... De jóvan akkor hagyom a fenébe, tőlem aztán mindenki azt hallgat amit akar. Csak a butaságok zavarnak, de inkább nem bántom az itt folyó diskurzust.

????
Ez most komoly? butaságok? amit vidor2009 írt? arra mondod ugye, hogy butaság?
Valami más dimenzióban hallgatod a zenéket?

[Robici]

Nekem úgy tűnik, ez egy kábeles totyik ...

És én úgy látom az emberek többségét ez nem nagyon szokta zavarni... De jóvan akkor hagyom a fenébe, tőlem aztán mindenki azt hallgat amit akar. Csak a butaságok zavarnak, de inkább nem bántom az itt folyó diskurzust.

[cables]

(Egyébként igenis jelentős különbségek vannak az említett hanglemezmárkák zenei minősége között,ebben a DG szerintem is igencsak utolsó helyen áll!)

A DG utolsó helyen áll zenei minőségben olyan karmesterekkel, mint Fricsaytól Kubeliken át Carlos Kleiberig, zenekarban a Berlini Filharmonikusoktól a Staaskapelle Dresdenig, szólistákban Muttertől Kremeren át Martha Argerich-ig, kamarazenében az Amadeus Quartet-től a Hagen Quartett-ig??? (Hogy az énekeseket már ne is soroljam.)

Nem tudom, nekem aki ilyet leír ott hiteltelenedik az egész "évtizedek óta koncertekre járok" szöveg.

Szerintem vidor2009 hangminőségre gondolt. A DG lemezek tényleg nem szólnak igazán jól!

[istvan01]

(Egyébként igenis jelentős különbségek vannak az említett hanglemezmárkák zenei minősége között,ebben a DG szerintem is igencsak utolsó helyen áll!)

A DG utolsó helyen áll zenei minőségben olyan karmesterekkel, mint Fricsaytól Kubeliken át Carlos Kleiberig, zenekarban a Berlini Filharmonikusoktól a Staaskapelle Dresdenig, szólistákban Muttertől Kremeren át Martha Argerich-ig, kamarazenében az Amadeus Quartet-től a Hagen Quartett-ig??? (Hogy az énekeseket már ne is soroljam.)

Nem tudom, nekem aki ilyet leír ott hiteltelenedik az egész "évtizedek óta koncertekre járok" szöveg.

Nekem úgy tűnik, ez egy kábeles totyik ...

Kelnerművek mellékesen említett példaként három lemez kiadót (az ezerből)
Ezt másként látja vidor2009, aki koncertjárásban hitelesebb közülünk bárkinél, mert színpadról és nézőtérről is megtanulta az élő zenét-hangzást úgy hogy nem zenekar közepéről énekelt. A DG-t a három kiadó közül hátra sorolta. Teheti? persze, egyéni és szubjektivitás ebben még erősebb, mint csupán egy kábel viselkedés megítélésben egy adott rendszerben.

Ha lehet nekem is véleményezem a DG-t, akkor hallgatási élményeim alapján nálam lévő-előfordult DG zenékből 10-ből 1-2 ami szó-szó eredő élvezeti élményben, amiben ugye benne van zeneszerző, előadó(k) akusztika, felvételtechnika, lejátszó rendszer, és az én zenei ízlésem, szóval minden.
DG-hez egy hasonszőrű kiadó nálam a HM és tőlük az előbbi mérce alapján 10-ből 4-5 amit visszatérően szívesen hallgatok. Persze mindkettőnél klasszikus zenéről beszélünk.

[Robici]

(Egyébként igenis jelentős különbségek vannak az említett hanglemezmárkák zenei minősége között,ebben a DG szerintem is igencsak utolsó helyen áll!)

A DG utolsó helyen áll zenei minőségben olyan karmesterekkel, mint Fricsaytól Kubeliken át Carlos Kleiberig, zenekarban a Berlini Filharmonikusoktól a Staaskapelle Dresdenig, szólistákban Muttertől Kremeren át Martha Argerich-ig, kamarazenében az Amadeus Quartet-től a Hagen Quartett-ig??? (Hogy az énekeseket már ne is soroljam.)

Nem tudom, nekem aki ilyet leír ott hiteltelenedik az egész "évtizedek óta koncertekre járok" szöveg.

[vidor2009]

Kedves kebel és kábel barátaim !

Úgy látom, kezdünk önellentmondásokba zuhanni a nagy igyekezetünkben és önigazolásunkban.
Pár éve már rágtuk ezt a kábelvéget is, hogy a hifista potméterekkel hangolja a rendszerét, a high-end tulajdonos kábelekkel teszi ugyanezt. / bocsánat, finomhangolja /

Ha egy kábeltől a hallott hang transzparensebb, szélesebb a sztereója, nagyobb mélysége van a színpadnak, megfoghatóbbak a hangszerek / jelen érzet / az szerintem belenyúlás a hangképbe, semmi esetre sem semleges.
Honnan a fészkes fenéből tudjuk, hogy a mű hogyan hangzott élőben, ha csak nem voltunk jelen a készítésekor.
Mi az etalon, amihez viszonyítjuk a kábel semlegességét, színezését?

Szerintem itt jön a nagy idea , hogy mit és hogyan szeretnénk hallani, nem azt, hogy mit gondolt a költő, hanem azt, hogy én hogy gondolom.

Ez a kábeles hangolgatás nem gond, mielőtt valaki nem gondolt és ki sem mondott szavakat adna a számba, csak ne ámítsuk se magunkat , se tettestársainkat a kábelek neutrális viselkedésével kapcsolatban.
Nem kellene egymást győzködni, hogy a nirvána eléréséhez csak egy út van / ami köztudottan járhatatlan / és csak az, amin én járok.
Aki sokat jár koncertre, annak nagyobb a ráhallása a hangdobozokból hallott és a valós közötti különbségre, de ő sem tudhatja, mi van a felvételen.
Ezért egy bejáratott rendszerben, teszem azt hanglemezről , nem szólnak jól a DG felvételek, szemben a Living Stereo, v. Stockfisch felvételekkel, akkor a DG hangmérnökei mind bénák ? Nem hinném . Nem lehet inkább, hogy ' túlhangoltuk ' a rendszerünket , monodiétássá tettük , vagy túl sokat akarunk, ami nem is létezik, csak a kicsi agyunkban?

Lehet, hogy kissé hosszú és szétszórt,de saját vélemény.

Nekem közel 60 évnyi aktív éneklés,(ebből 5 év Operett Szinház,30 év operaház)10 év hegedű tanulás a mai napig rendszeres operába,ill.koncertekre járás után jelentősen eltér a véleményem!
Természetesen a rendszer aktív alkotóinak kell jó egységet alkotnia(frontend,hangsugárzó,erősítő),azonban a kábelekkel igen sokat lehet -első sorban -rontani!
Engem sohasem érdekel,hogy mi van a felvételen,csakis az,hogy amit hallgatok,mennyire tud egy élő koncert közeli élményt adni!
(Egyébként igenis jelentős különbségek vannak az említett hanglemezmárkák zenei minősége között,ebben a DG szerintem is igencsak utolsó helyen áll!)
Üdv. Gyuri

[fülelek]

vajon egy szín vak teszt mennyire lehet eredményes?

[asebestyen]

Érdekes felvetés. A dobozaimon nincs védőszövet, úgyhogy ha bizonyos színek hatnak a hangra vagy annak észlelésére, akkor hiányukban nyilván önmagukat adják a hangsugárzóim - amivel együtt tudok élni.

Ez amúgy mehetne az ezo topikba. Oda már csak meghalni (se) járnak. Vagy kivárhatjuk, hogy elmarad-e a kedélyes, konstruktív, személyeskedést mellőző, higgadtan érvelős shitstorm.

A jobbak már magukat a színeket hallgatják, mert a hangsugárzók meg annak a drótjai meg csatlakozói - hisz ezek a legfontosabbak - nagyon beleszólnak a hangba.

[Dorian]

A dobozaimon nincs védőszövet, úgyhogy ha bizonyos színek hatnak a hangra vagy annak észlelésére, akkor hiányukban nyilván önmagukat adják a hangsugárzóim - amivel együtt tudok élni.

Én imádom a fekete hangfalaimat fehér membránokkal. Projektorral mozizásnál is, ahol elvileg minél sötétebbnek kellene lennie mindenféle környezetnek. Ez van, bocs a hard-mozisoktól.

[pärt]

Pont most postolta Sean Olive:

Érdekes felvetés. A dobozaimon nincs védőszövet, úgyhogy ha bizonyos színek hatnak a hangra vagy annak észlelésére, akkor hiányukban nyilván önmagukat adják a hangsugárzóim - amivel együtt tudok élni.

Ez amúgy mehetne az ezo topikba. Oda már csak meghalni (se) járnak. Vagy kivárhatjuk, hogy elmarad-e a kedélyes, konstruktív, személyeskedést mellőző, higgadtan érvelős shitstorm.

[Quetz]

Az egész HiFi csalóka lehet, hiszen illúziókra épül.

Pont most postolta Sean Olive:

[gomolalaci]

Brit tudósok megállapították, hogy tízből nyolc ember az kettő.

Jajj. Erre muszáj a kedvenc viccek közül felidézni:

Kisgyerek tanulja a negatív számokat... Erre a bölcs fater: Na figyelj! elmagyarázom neked. Utazik 8 ember a buszon. Ha leszáll 10, akkor utána még ketten fel kell, hogy szálljanak, hogy a buszon ne legyen senki! Na? érted már?

Ami az eredeti felvetést illeti

Filozófus énem szerint kétféle rendszer létezik. Az egyik erősíti bennem a zenehallgatási kedvet, a másik gyengíti.

Tetszik ez a megközelítés, de tovább gondolva csalóka lehet, ha ez alapján ítélkezünk. Kinek ne lenne ismerős az az érzés, amikor új zsákmány kerül a rendszerbe habzsolva hallgatja újra kedvenc albumait. Aztán idővel megszűnik varázs és újra jön a hifi bogár. Akkor előtte 'rossz' - használva az új kifejezést 'zenehallgatási kedvet gyengítő' volt - beszerzés után 'jó/jobb' azaz 'zenehallgatási kedvet erősítő' lesz a rendszer?, de miután elmúlik a varázs ebből is 'rossz', zenehallgatási kedvet gyengítő lesz? ez így nem áll össze logikailag, nem lehet egy rendszer 'jó' is meg 'rossz' is, sokkal inkább az ember hangulata ami változik. Elméletben folytatva az "örömszerző" fejlesztési lépéseket egyszer csak elérünk a legfelső lépcsőre, ahol ugyan úgy meg fog szűnni az varázs amit egy új zsákmány jelent, akkor az is rossz/zenehallgatási kedved gyengítő rendszer lesz? Nem hinném.
Szóval fontos és jó szempont a zenehallgatási kedv kérdése, csak csalóka lehet, ha az új zsákmány varázsát nem vonjuk ki az összehasonlításból.
Picit visszaidézve a "zenei" rendszer gittrágást. Valószínűleg most többen mérgesen cáfolni fognak (ne tegyék, mert nem ezért mondom), de szerintem a hifizők jelentős részének a rendszere megfelelően zenei. Zenehallgatáshoz. Persze hatalmas különbségek vannak, de attól még nem szűnik meg hegy lenni a Gellért hegy, hogy az Alpok magasabb. Csak az emberi, szubjektív viszonyítás változik. Nem a zenei rendszer a drága, hanem az új és újabb fejlesztési élmény.

Nagyon nagy igazság! Röviden összefoglalva: zseniális!

[pärt]

a KEF-es csávó (vagy a hoax) azt mondja: szaritsuk ki a levegöt, Te a párásítást említed (lehet mert Te tul szaraz felöl, a KEF-esek pedig tul nedves felöl jönnek, pl. Floridai "dzsungel")

A KEF cucc nem hoax, hanem szimpla április elsejei tréfa. Arrafelé nagy hagyománya van az ilyesminek.

A pára mennyisége egyébként sok mindenre hathat, de szerintem ránk messze a leginkább.

[Luxor Audio]

Filozófus énem szerint kétféle rendszer létezik. Az egyik erősíti bennem a zenehallgatási kedvet, a másik gyengíti.

Tetszik ez a megközelítés, de tovább gondolva csalóka lehet, ha ez alapján ítélkezünk. Kinek ne lenne ismerős az az érzés, amikor új zsákmány kerül a rendszerbe habzsolva hallgatja újra kedvenc albumait. Aztán idővel megszűnik varázs és újra jön a hifi bogár. Akkor előtte 'rossz' - használva az új kifejezést 'zenehallgatási kedvet gyengítő' volt - beszerzés után 'jó/jobb' azaz 'zenehallgatási kedvet erősítő' lesz a rendszer?, de miután elmúlik a varázs ebből is 'rossz', zenehallgatási kedvet gyengítő lesz?

Az egész HiFi csalóka lehet, hiszen illúziókra épül. Ezért írtam, hogy nehéz őszintének lenni önmagunk felé. Attól nem fog jobban szólni egy készülék, hogy új, de egy ideig nyilván örülünk az új zsákmánynak. Ha pár hét alatt elmúlik a lelkesedés és már nem halljuk kellően jónak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy becsaptuk magunkat. Van ilyen, velem is előfordult már.