DAC-olás

[white-tiger]

Elsőre az M2tech Young II vagy III. amit mondanék - ezek nyilván használtan,
de a Gustardot vagy Nuprime 9 dacot sem zárnám ki.
Mondjuk a mostanában felkapott Topping, Schmidt, Heel, RME dacok
hangjára én is kiváncsi lennék…

[Robici]

Attila...de kötözködős hangulatban vagy ma!!!
Felvetettem egy gondolatkísérletet, amelyet Te (picit pikírt hangnemben) félresöpörtél, mondván, hogy a kvantálás során elveszett amplitúdó információ már nem nyerhető vissza. Erre hivatkoztam arra a tényre, hogy meglepő módon megfelelő dither alkalmazásával minden józan paraszti észnek ellentmondóan bizony az ábrázolhatatlannak tűnő információ is előszedhető. Amikor újra belekötöttél, elővettem egy konkrét bemutatót, melyben még csak nem is ezoterikus eszközökkel demonstrálják 1/4 bitnek megfelelő amplitúdójú jel visszanyerését. Nem igazán látom, ebből a szempontból mit számít az, hogy "generált egykomponensű jelekkel" demonstrálták!

Valószínűleg nagyon félreérthetően fogalmaztál mert az eredeti állítás ha jól emlékszem valami olyasmi volt, hogy nem rögzített információt is elő lehetne szedni ami nem igaz. Ahogy Aszpirin írta, max "közelíteni" lehetne. (Más kérdés, hogy van-e értelme akár rögzíteni akár közelíteni de ezt a szelencét nem akarom kinyitni. )
A dither se arra való, hogy elveszett információt visszanyerjenek, hanem arra, hogy olyan információt tároljanak bizonyos zaj információ megfelelő hozzáadásával ami dither nélkül nem lehetséges. Vagyis az információ mindvégig ott van.

[Robici]

Monty Montgomery már leírta egy cikkében, hogy a köznyelvben használt -96 dB-s zajszint és a "6 x bitek száma" meghatározás hibás. A képen látható program azonban ha jól értem ezen meghatározás alapján próbálja "megmutatni" a dither szépségét és jóságát, ezért számol "tört bitekben". Mert a bit itt nem az információtárolás mértékegysége, hanem a fent már említett (hibás) köznapi "6 x bitek száma" meghatározásból származik. Persze szigorúan informatikus/programozó szemmel nézve butaság, hogy 1/4 bit, de itt mint írtam nem információtárolást "mér" ezzel, hanem "zajszintet".
Nem tudom amúgy hányadik percnél van ez a kép de nekem nagyon fura hogy 44,1 kHz-es mintavétellel számol miközben a zajszint egyenletesen oszlik el a teljes tárolt frekvenciatartományban. Milyen dither ez? Én már elég sokszor megnéztem ezt a videót de ez eddig nem tűnt fel.
Egyébként amennyit én foglalkoztam meg olvasgattam a témával kapcsolatban, az a gyanúm, hogy a digitális hangrögzítés nagyon nem úgy működik mint az átlag hifista/amatőr konstruktőr elképzeli.

[Aszpirin]

És hadd említsem meg még, hogy olyan, hogy egynegyed bit, nem létezik. Nem ertelmezhető matematikailag. Sejtem ugyan, hogy mire próbálsz kilyukadni ezzel, de - minden tiszteletem mellett, sőt pont ezért - elvárnám tőled sz ilyen pongyola megfogalmazások mellőzését.

Attila!
Egy 16-bit felbontású csatornában a -100 dB alatti szintű, 1 kHz-es színuszjel épp matematikailag írható le 1/4 bit amplitúdójúnak. De ha nekem nem hiszel, talán a szemednek. De lehet, hogy már csak azért sem akarsz...
xiph.jpg

Nos, ha ez a program egy jel amplitúdóját bitekben méri, akkor nem ugyanarról a bit-fogalomról beszélünk, mert az a bit, amit én informatikusként ismerek, nem egy mértékegység. (talán ezért mondta egy mérnök kollégám, hogy utálja az informatikusokat. Minek akadnak fenn ilyen apróságokon)
De mondom, feladom, neked van igazad. Negyedbit. Sőt másfél bit. kettő egész hatszázhetvenhétezred bit. Amplitúdó.
Ma is tanultam valamit.

Ez volt az utolsó, most tényleg befogom a számat.

[juliush]

És hadd említsem meg még, hogy olyan, hogy egynegyed bit, nem létezik. Nem ertelmezhető matematikailag. Sejtem ugyan, hogy mire próbálsz kilyukadni ezzel, de - minden tiszteletem mellett, sőt pont ezért - elvárnám tőled sz ilyen pongyola megfogalmazások mellőzését.

Attila!
Egy 16-bit felbontású csatornában a -100 dB alatti szintű, 1 kHz-es színuszjel épp matematikailag írható le 1/4 bit amplitúdójúnak. De ha nekem nem hiszel, talán a szemednek. De lehet, hogy már csak azért sem akarsz...

xiph.jpg (126.36 KiB) Megtekintve 2040 alkalommal

[Aszpirin]

Nem értem az összefüggést azzal, amiről beszéltünk.
De vonatkoztassunk el az én butaságomtól, meg a szkepticizmusomtól, amivel az ilyen, generált egykomponensű jelekkel bizonygatják a nagy igazságokat…
Csak egy nagyon alapvető kérdés a józan paraszti észből: elméletileg a Nyquist-frekvencia (Redbook-esetben 22.05 kHz) alatti komponensek tökéletesen visszaállíthatóak bármely, az afölöttieket pedig nem halljuk. Ezek szerint a felkonvertalás is teljesen fölösleges, nem? Akkor miért is vettél Exogal DAC-ot?
(sőt, egyszer már oda is eljutottál a gondolatmenetedben, hogy elméletileg minden DAC-nak azonos a hangja. Akkor pedig… a kérdésem ugyanaz )
Szóval, így talán érted, hogy miért írtam, hogy a hangsúly az “elvileg”-en van. És tényleg.

Attila...de kötözködős hangulatban vagy ma!!!
Felvetettem egy gondolatkísérletet, amelyet Te (picit pikírt hangnemben) félresöpörtél, mondván, hogy a kvantálás során elveszett amplitúdó információ már nem nyerhető vissza. Erre hivatkoztam arra a tényre, hogy meglepő módon megfelelő dither alkalmazásával minden józan paraszti észnek ellentmondóan bizony az ábrázolhatatlannak tűnő információ is előszedhető. Amikor újra belekötöttél, elővettem egy konkrét bemutatót, melyben még csak nem is ezoterikus eszközökkel demonstrálják 1/4 bitnek megfelelő amplitúdójú jel visszanyerését. Nem igazán látom, ebből a szempontból mit számít az, hogy "generált egykomponensű jelekkel" demonstrálták!
Tehát az tény, hogy nem veszik el az információ, csak a meglevő adatokat kell máshogy néznünk, értelmeznünk és feldolgoznunk, hogy kinyerjük!
Egyébként meg ha visszaolvasol, korábban amellett érveltem, hogy már egy CD-felbontású rendszer elméletileg minden hallható információt tartalmazhat a hétköznapi környezetben történő zenehallgatáshoz, figyelembe véve a fiziológiai korlátainkat, így ideális kivitelezésben nemigen lehetnének megkülönböztethetők. Ugyanakkor a rekonstrukcióhoz szükséges szűrő határfrekvenciája ennél a felbontásnál túl közel esik a hallási tartományhoz, így a szűrő viselkedése már hallható tartományban is befolyásoló tényezővé válhat. Mivel egy ideálishoz közeli viselkedésű szűrő tervezése és előállítása byonyolult és költséges, a probléma elkerülése végett a tervezők több-kevesebb sikerrel fordulnak a kifinomult digitális szűrőkkel végrehajtott felkonvertálás felé, így igazítva a választott DAC architektúrában rejlő lehetőségekhez. Annak idején illusztrációként még Bob Katz vonatkozó tesztjét is citáltam.
Számomra az Exogal a sikeresebb gárdák közé tartozik ebből a szempontból, így nagy örömömet lelem a zene hallgatásában rajta keresztül. Mint ahogy gondolom te is a Wadiával!

Gyula, szerintem elbeszélünk egymás mellett.
Amit te videón bemutattál. az nem más, mint hogy Shannon és Nyquist tétele működik kvantált mintákkal is, és meglehetős tökéletességgel visszanyerhető a Nyquist frekvencia alatti frekvenciájú analóg szinuszjel jel a digitális mintasorozatból is. Ezt mindannyian tudtuk. De te nem ezt állítottad (pontosabban sugalltad) előtte. Hanem, hogy olyan digitális mintasorozat is előállítható az eredeti mintákból, amely jobban “megközelíti” az eredeti mérési eredményeket, mint az a mintasorozat, amiből előállították. Ha a kettő között nem érzékelsz különbséget, akkor csalódnom kell benned. Mindenesetre, én nem tudok egyenlőséget tenni egy származtatott digitális mintasorozat (amiről beszéltél) és egy analóg jel közé, akkor sem, ha mindkettő ugyanabból az eredeti digitalis mintasorozatból áll elő. Ezért (is) nem látom, mit is bizonyítottál (a közismerten kívül) a belinkelt filmmel. Ezzel legfeljebb annyit mutattál meg, hogy az eredetileg a kvantáláskor elveszített információ nem szükséges az analóg jel Nyquist frekvencia alatti frekvenciájú komponenseinek (majdnem) tökéletes visszaállításához. Mindezt egy lényegében egykomponensű jelen bemutatva.
És hadd említsem meg még, hogy olyan, hogy egynegyed bit, nem létezik. Nem ertelmezhető matematikailag. Sejtem ugyan, hogy mire próbálsz kilyukadni ezzel, de - minden tiszteletem mellett, sőt pont ezért - elvárnám tőled sz ilyen pongyola megfogalmazások mellőzését.
És itt most feladom.

[fülelek]

Az a lényeg, mindenki szeresse azt, amit hallgat, a zene maradjon a központban. Nemrég lehet hozzáférni a komplett leíráshoz egyes ESS dac csipeknél, hát bizony kiderül már az adatlapról, hogy nem annyira jó, mint azt harangozták, és többen is panaszkodnak az általában érdes hangzás miatt.
Én maradok a Wolfson dac csipnél, lehet mondani, hogy persze ha Dave-re nem telik, akkor a szamár is jó.
Akinek meg a Dave se jó, annak szívesen megmutatom, milyen akusztikai anomáliákkal él és hallgat zenét, hadd örüljön

[juliush]

Nem értem az összefüggést azzal, amiről beszéltünk.
De vonatkoztassunk el az én butaságomtól, meg a szkepticizmusomtól, amivel az ilyen, generált egykomponensű jelekkel bizonygatják a nagy igazságokat…
Csak egy nagyon alapvető kérdés a józan paraszti észből: elméletileg a Nyquist-frekvencia (Redbook-esetben 22.05 kHz) alatti komponensek tökéletesen visszaállíthatóak bármely, az afölöttieket pedig nem halljuk. Ezek szerint a felkonvertalás is teljesen fölösleges, nem? Akkor miért is vettél Exogal DAC-ot?
(sőt, egyszer már oda is eljutottál a gondolatmenetedben, hogy elméletileg minden DAC-nak azonos a hangja. Akkor pedig… a kérdésem ugyanaz )
Szóval, így talán érted, hogy miért írtam, hogy a hangsúly az “elvileg”-en van. És tényleg.

Attila...de kötözködős hangulatban vagy ma!!!
Felvetettem egy gondolatkísérletet, amelyet Te (picit pikírt hangnemben) félresöpörtél, mondván, hogy a kvantálás során elveszett amplitúdó információ már nem nyerhető vissza. Erre hivatkoztam arra a tényre, hogy meglepő módon megfelelő dither alkalmazásával minden józan paraszti észnek ellentmondóan bizony az ábrázolhatatlannak tűnő információ is előszedhető. Amikor újra belekötöttél, elővettem egy konkrét bemutatót, melyben még csak nem is ezoterikus eszközökkel demonstrálják 1/4 bitnek megfelelő amplitúdójú jel visszanyerését. Nem igazán látom, ebből a szempontból mit számít az, hogy "generált egykomponensű jelekkel" demonstrálták!
Tehát az tény, hogy nem veszik el az információ, csak a meglevő adatokat kell máshogy néznünk, értelmeznünk és feldolgoznunk, hogy kinyerjük!
Egyébként meg ha visszaolvasol, korábban amellett érveltem, hogy már egy CD-felbontású rendszer elméletileg minden hallható információt tartalmazhat a hétköznapi környezetben történő zenehallgatáshoz, figyelembe véve a fiziológiai korlátainkat, így ideális kivitelezésben nemigen lehetnének megkülönböztethetők. Ugyanakkor a rekonstrukcióhoz szükséges szűrő határfrekvenciája ennél a felbontásnál túl közel esik a hallási tartományhoz, így a szűrő viselkedése már hallható tartományban is befolyásoló tényezővé válhat. Mivel egy ideálishoz közeli viselkedésű szűrő tervezése és előállítása byonyolult és költséges, a probléma elkerülése végett a tervezők több-kevesebb sikerrel fordulnak a kifinomult digitális szűrőkkel végrehajtott felkonvertálás felé, így igazítva a választott DAC architektúrában rejlő lehetőségekhez. Annak idején illusztrációként még Bob Katz vonatkozó tesztjét is citáltam.
Számomra az Exogal a sikeresebb gárdák közé tartozik ebből a szempontból, így nagy örömömet lelem a zene hallgatásában rajta keresztül. Mint ahogy gondolom te is a Wadiával!

[Aszpirin]

Régi klasszikus, gondolom nem újdonság, de frissítésül úgy 13:45-től:

Nem értem az összefüggést azzal, amiről beszéltünk.
De vonatkoztassunk el az én butaságomtól, meg a szkepticizmusomtól azzal szemben, hogy mindig ilyen generált egykomponensű jelekkel bizonygatják a nagy igazságokat…
Csak egy nagyon alapvető kérdés a józan paraszti észből: elméletileg a Nyquist-frekvencia (Redbook-esetben 22.05 kHz) alatti komponensek tökéletesen visszaállíthatóak bármely, az afölöttieket pedig nem halljuk. Ezek szerint a felkonvertalás is teljesen fölösleges, nem? Akkor miért is vettél Exogal DAC-ot?
(sőt, egyszer már oda is eljutottál a gondolatmenetedben, hogy elméletileg minden DAC-nak azonos a hangja. Akkor pedig… a kérdésem ugyanaz )
Szóval, így talán érted, hogy miért írtam, hogy a hangsúly az “elvileg”-en van. És tényleg.

[juliush]

Tényleg elvész? Akkor hogy lehet, hogy megfelelő dither zaj alkalmazásával elvileg végtelen, de praktikusan is 1-bit alatti amplitúdó-felbontás érhető el?

Nem gudom, talán a hangsúly az “elvileg” -en meg a “megfelelő”-n van, ami olyan mint az intelligens Omo-mosópormolekula.

Régi klasszikus, gondolom nem újdonság, de frissítésül úgy 13:45-től:

youtu.be/cIQ9IXSUzuM

[sutemenyx]

“praktikusan is 1-bit alatti amplitúdó-felbontás érhető el”

Ez mit akar jelenteni?

Mármint talán szűklátókörű vagyok, de ez így nekem random idegen szavakból összedobált értelmetlen mondatnak tűnik.

[Aszpirin]

Tényleg elvész? Akkor hogy lehet, hogy megfelelő dither zaj alkalmazásával elvileg végtelen, de praktikusan is 1-bit alatti amplitúdó-felbontás érhető el?

Nem gudom, talán a hangsúly az “elvileg” -en meg a “megfelelő”-n van, ami olyan mint az intelligens Omo-mosópormolekula.

[juliush]

Néha eljátszok a gondolattal, hogy az eredeti, 16-biten ábrázolt mintánk amúgy is tartalmaz egy kvantálási zajban kifejeződő, inherens hibát. Vajon készíthető-e olyan nagyon sok mintára támaszkodó, kifinomult digitális szűrő, amely által a jóval nagyobb felbontásban, adott eredeti mintavételi pontokra kiszámolt amplitúdóértékek statisztikailag kimutathatóan pontosabb közelítései a kvantálás előtt eredetileg mért értékeknek, mint maguk az eredeti 16-biten kvantált minták?

És mire jutsz? Igen vagy nem?
Információ nem születik a semmiből. Amit elvesztetté. a 16 bitre kvantálással, az -attól tartok - elveszett. Valószínűsíteni talán lehet valamiféle illesztéssel nyert görbével, hogy mi veszett el, de a mintavételezéskor végzet ditherelés miatt ez a pálya szerintem igencsak nehezített…. bár nem akarok veled szemben okoskodni, biztosan jobban átgondoltad ezt a dolgot…

Tényleg elvész? Akkor hogy lehet, hogy megfelelő dither zaj alkalmazásával elvileg végtelen, de praktikusan is 1-bit alatti amplitúdó-felbontás érhető el?

[sutemenyx]

Ugye megmondtam…

Különben sajnos általában jobb az eredeti mintát tartalmazó izé. Képnél eléggé látványos.

[Aszpirin]

Néha eljátszok a gondolattal, hogy az eredeti, 16-biten ábrázolt mintánk amúgy is tartalmaz egy kvantálási zajban kifejeződő, inherens hibát. Vajon készíthető-e olyan nagyon sok mintára támaszkodó, kifinomult digitális szűrő, amely által a jóval nagyobb felbontásban, adott eredeti mintavételi pontokra kiszámolt amplitúdóértékek statisztikailag kimutathatóan pontosabb közelítései a kvantálás előtt eredetileg mért értékeknek, mint maguk az eredeti 16-biten kvantált minták?

És mire jutsz? Igen vagy nem?
Információ nem születik a semmiből. Amit elvesztetté. a 16 bitre kvantálással, az - attól tartok - elveszett. Valószínűsíteni talán lehet valamiféle illesztéssel nyert görbével, hogy mi veszett el, de az eredeti mintavételezéskor végzett ditherelés miatt ez a pálya szerintem igencsak nehezített és megkérdőjelezhető…. bár nem akarok veled szemben okoskodni, biztosan jobban átgondoltad ezt a dolgot…

[juliush]

Elméleti megfontolásból és soha nem konvertáltatnék fel 16 bit / 44.1 Hz mintavételezési jelet 24/96-tá vagy 24/192-vé, sokkal inkább 24/88.2-vé vagy 24/176.4-gyé. Mindent lehet ugyan, de nem minden jó ötlet. N-edszer-is: szerintem.

Amennyire én tudom, az upsampling algoritmusok jelentős része nem is ragaszkodik olyan pontosan az eredeti mintákhoz sem (már látom is, sutemenyx kollégánk "na ugye, megmondtam" posztját! ), ez az ún. "closed-form" szűrők kiváltsága, amelyek ragaszkodnak is az egész szorzóhoz, miközben a módosítatlan eredeti minták közé interpolálnak újakat. Ugyanakkor a piacot praktikusan uraló, legelterjedtebb szigma-delta átalakítók nagy mintavételi frekvenciájú, alacsony bitszámú ábrázolása amúgy is valamennyi eltérést fog mutatni, tehát itt már csökkenni látszik a szorzó jelentősége, a hangsúly áthelyeződik a digitális szűrő karakterisztikájára. Mindezt nyilván valamilyen egyéb realizálható előny érdekében az átalakító architektúrájához igazodva alkalmazzák.
Néha eljátszok a gondolattal, hogy az eredeti, 16-biten ábrázolt mintánk amúgy is tartalmaz egy kvantálási zajban kifejeződő, inherens hibát. Vajon készíthető-e olyan nagyon sok mintára támaszkodó, kifinomult digitális szűrő, amely által a jóval nagyobb felbontásban, adott eredeti mintavételi pontokra kiszámolt amplitúdóértékek statisztikailag kimutathatóan pontosabb közelítései a kvantálás előtt eredetileg mért értékeknek, mint maguk az eredeti 16-biten kvantált minták?

[Aszpirin]

A stackoverflow c/p-el kire gondoltal?

Mindenki magából indul ki, ugye Ezért írtam, hogy tutira nem c/p-elt

[Aszpirin]

Márpedig szerintem - de lehet, hogy tévedek - az eredeti 16 bites anyag eredeti mintáival jobb helyeken első körben ez történik, egész pontosan LSB-kként lesznek hozzáragasztva az extra 0-k. Mondom, szerintem. És ezzel - szintén szerintem - le is képezi a teljes dinamikatartományra.

Ha a cél csupán 16->24-bit lenne, mondjuk kizárólag digitális hangerőszabályzónak, akkor matematikailag így is lenne! De a valódi eszközökben nem véletlenül élnek az oversampling lehetőségével is, ennek okairól már sok szó esett, jó eséllyel valamilyen minimál- vagy lineáris fázisú digitális szűrővel (sokszor választhatóan) konvertálják fel bitmélységben és mintavételi frekvenciában jóval magasabb felbontású, belső, natív ábrázolási formátum(ok)ra, majd ezen hajtanak végre transzformációkat. "32-bit/1.4MHz up sampling using Wadia’s proprietary DigiMaster algorithm and filtering technology" - ismerős???

Nem az oversamplingen volt a lényege a mondandómnak (azért neidézhetted bolna a végét is), hanem hogy milyen frekvenciára történik az oversampling.
A Wadia is sokszorozza a frekit, a DigiMaster pedig FPGA-val megvalósított 12-edrendű polinomilális interpoláció. Valódi mérnöki gyöngyszem, by the way. Egy ilyent igazi kihívás megoldani, nem a sokmagos erős procira a magasszintű programnyelvben megírt (khm… és tutira nem opensource forrásból lenyúlt :) ) matematikai algoritmusokat :)

Ismerős a Digimaster igen :)

És ha már így megemlítetted, a többiek kedvéért, mert Te biztosan emlékszel, hogy volt már ezügyben eszmefuttatásunk, íme a hozzászólás, ahol beidéztem a DigiMaster filter működési elvének leírását: viewtopic.php?p=2505178#p2505178

Ezt kiemelném:

Although DigiMaster 4 calculates
the interpolated samples using 64-bit calculations to 32-bit precision, the original data samples
from the source are not altered in any way

Ami azt jelenti, hogy a (nullákkal kiegészített) eredeti mintaértékeket nem bántja, csak közbeszúr további interpolációval számított mintaértékeket.
Ez ugye értelemszerűen csak a mintavételi frekvencia egész számú többszörösére oversamplingelést jelentheti, tehát nem akármilyen frekvenciára…

[juliush]

Márpedig szerintem - de lehet, hogy tévedek - az eredeti 16 bites anyag eredeti mintáival jobb helyeken első körben ez történik, egész pontosan LSB-kként lesznek hozzáragasztva az extra 0-k. Mondom, szerintem. És ezzel - szintén szerintem - le is képezi a teljes dinamikatartományra.

Ha a cél csupán 16->24-bit lenne, mondjuk kizárólag digitális hangerőszabályzónak, akkor matematikailag így is lenne! De a valódi eszközökben nem véletlenül élnek az oversampling lehetőségével is, ennek okairól már sok szó esett, jó eséllyel valamilyen minimál- vagy lineáris fázisú digitális szűrővel (sokszor választhatóan) konvertálják fel bitmélységben és mintavételi frekvenciában jóval magasabb felbontású, belső, natív ábrázolási formátum(ok)ra, majd ezen hajtanak végre transzformációkat. "32-bit/1.4MHz up sampling using Wadia’s proprietary DigiMaster algorithm and filtering technology" - ismerős???

[denesdr]

Na, errefelé lesz a kutya elhantolva, nem egész számú többszörösség, nem SMPS:
https://www.audiosciencereview.com/foru ... post-98746

[denesdr]

Elméleti megfontolásból és soha nem konvertáltatnék fel 16 bit / 44.1 Hz mintavételezési jelet 24/96-tá vagy 24/192-vé, sokkal inkább 24/88.2-vé vagy 24/176.4-gyé. Mindent lehet ugyan, de nem minden jó ötlet. N-edszer-is: szerintem.

A korábbi különálló Hypex ADC/DSP/DAC előfok és a jelenlegi Hypex Fusionampok ugyanilyen funkciójú modulja is 24/93.75-re mintavételez minden bejövő jelet (aztán a DSP 32 biten dolgozik belül) valószínűleg azért, hogy még véletlenül se legyen egész számú többszörösre való átmintavételezés semmilyen hanganyag mintavételi frekvenciáról. De csak valószínűleg, mert nem árulják el, hogy egészen pontosan miért van ez így, meg miért pont ennyire konvertál. Fülre azt mondom, hogy működik, mérési eredmények is jók.

Miért, az egész számú többszörösnek mi itt a hátránya?

Nem biztos, hogy az egésszámú többszörös miatt van így, lehet, hogy a saját SMPS-ükkel (micsoda szitokszó ez egy hifi fórumon ) való jobb együttműködés miatt, passz, csak találgatás.
Igazából annyira nem érdekel, hogy voodoo-e vagy valami más, mert jelenleg a Fusionampoknak nincs alternatívája többutas aktív DSP DIY hangsugárzó epítés szempontjából (formát és funkciót tekintve), nagy szabadságot nyújtanak és amúgy jól is szólnak. Csak érdekességként írtam. Ha nagyon ártana ez a fajta újramintavételezés, akkor valószínűleg nem használnák.

[Aszpirin]

Elméleti megfontolásból és soha nem konvertáltatnék fel 16 bit / 44.1 Hz mintavételezési jelet 24/96-tá vagy 24/192-vé, sokkal inkább 24/88.2-vé vagy 24/176.4-gyé. Mindent lehet ugyan, de nem minden jó ötlet. N-edszer-is: szerintem.

A korábbi különálló Hypex ADC/DSP/DAC előfok és a jelenlegi Hypex Fusionampok ugyanilyen funkciójú modulja is 24/93.75-re mintavételez minden bejövő jelet (aztán a DSP 32 biten dolgozik belül) valószínűleg azért, hogy még véletlenül se legyen egész számú többszörösre való átmintavételezés semmilyen hanganyag mintavételi frekvenciáról. De csak valószínűleg, mert nem árulják el, hogy egészen pontosan miért van ez így, meg miért pont ennyire konvertál. Fülre azt mondom, hogy működik, mérési eredmények is jók.

Miért, az egész számú többszörösnek mi itt a hátránya? Mert én inkább csak előnyt érzékelek abban, hogy borzasztó egyszerűen megtarthatóak az eredeti mintavételi pontok, végülis lehet, hogy nem véletlenü kerültek pont azok a felvétel digitális változatába. Ha először 32bit / 93.75 kHz-re konvertál a DAC, akkor tutibiztos, hogy digitális hangerőszabályozás nélkül sincs egyetlen eredeti minta sem a tényleges DAC-egységre való küldéskor. Ez mire jó? Valamiféle dithering-helyettesítő akar lenni? Vagy valami egyéb matematikai woodoo?
Én azt vallom, hogy minél kevesebb műveletet kell elvégezni az eredeti digitális minták alapján, annál jobb. Minden diszkrét értéken végzett művelet hibát visz be (lebegőpontos formátumnál is!!!! - most épp egy olyan valósidejű szimulációs projekten dolgozom, ahol iszonyat gyorsan kell lebegőpontos interpolációt és egyéb komplexebb műveleteket végezni, ne tudd meg mit szopunk a lebegőpontos számábrázolás pontatlanságaival...), ami a legrosszabb esetben kumulálódnak, és szignifikánssá válhatnak. Ez ilyen nagy mennyiségű elvégzett műveletnél már csak a nagy számok törvénye miatt is meg fog történni, egy lejátszás során is rengetegszer (nem számoltam utána, csak érzésből írom, de akár kiszámolhatnuk...).
Nos, ha a mintavételi frekvencia egész többszörösére konvertálsz, érthetően ugyanolyan korrekt felkonvertáláshoz jóval kevesebb műveletre van szükség... ami talán nem utolsó sorban performancia-kérdés is lehet (na jó, mondjuk pl. egy Exogalnak a maga n-magos hipiszupi processzorával nyilván ez nem jön képbe, és máris indokolt lesz a hipiszupi nagyteljesítményű processzor a DAC-ba, hadd drágítsa az eszközt...).

[Robici]

Márpedig szerintem - de lehet, hogy tévedek - az eredeti 16 bites anyag eredeti mintáival jobb helyeken első körben ez történik, egész pontosan LSB-kként lesznek hozzáragasztva az extra 0-k. Mondom, szerintem. És ezzel - szintén szerintem - le is képezi a teljes dinamikatartományra. Más kérdés, hogy ha közbelső pontokat kell kiszámolni, vagy az eredeti mintavételi frekvenciának nem a többszörösére kell konvertálni (amely utóbbi művelet szerintem az igazi botorság, de ismétlem, megint csak szerintem), akkor az extra 8 darab LSB jóval zajmentesebb interpolációt, a hangerőszabályozásnál pedig jóval kisebb dinamikavesztést tesz lehetővé, mert ugye az nem csak 0 lehet...
Persze mindez lineáris PCM-re és egész (integer) típusokkal végzett műveletekre érvényes, a lebegőpontos ábrázolásnál más szempontok érvényesülnek...
Persze lehet, hogy tévedek.

Eredetileg én is így gondoltam, hogy simán 0-val kiegészíti, az elvégzett művelet onnantól úgyis pontosabb lesz mert több helyiérték lesz az eredmény ábrázolására. De lehet lassan be kéne hívni ide a fórumra az RME firmware fejlesztőit. Bár lehet nem szívesen árulnának el ilyen titkokat, hogy hogy csinálják.

N-edszer-is: szerintem.

Szerintem igazad van.

[denesdr]

Elméleti megfontolásból és soha nem konvertáltatnék fel 16 bit / 44.1 Hz mintavételezési jelet 24/96-tá vagy 24/192-vé, sokkal inkább 24/88.2-vé vagy 24/176.4-gyé. Mindent lehet ugyan, de nem minden jó ötlet. N-edszer-is: szerintem.

A korábbi különálló Hypex ADC/DSP/DAC előfok és a jelenlegi Hypex Fusionampok ugyanilyen funkciójú modulja is 24/93.75-re mintavételez minden bejövő jelet (aztán a DSP 32 biten dolgozik belül) valószínűleg azért, hogy még véletlenül se legyen egész számú többszörösre való átmintavételezés semmilyen hanganyag mintavételi frekvenciáról. De csak valószínűleg, mert nem árulják el, hogy egészen pontosan miért van ez így, meg miért pont ennyire konvertál. Fülre azt mondom, hogy működik, mérési eredmények is jók.

[sutemenyx]

Hacsak valaki nem olyan botor, hogy a 16-bites anyagot ebbe a térbe egyszerűen 8 db 0 bitet LSB-ekként (vagy MSB-ekként) hozzáragasztva helyezi, hanem intelligensen átmintavételezve a teljes dinamikatartományra leképezve, akkor ebben a matematikai térben jópár bitnyi felbontást feláldozhat a "hangerő" szabályozás vagy egyéb transzformációk oltárán a

Márpedig szerintem - de lehet, hogy tévedek - az eredeti 16 bites anyag eredeti mintáival jobb helyeken első körben ez történik, egész pontosan LSB-kként lesznek hozzáragasztva az extra 0-k. Mondom, szerintem. És ezzel - szintén szerintem - le is képezi a teljes dinamikatartományra. Más kérdés, hogy ha közbelső pontokat kell kiszámolni, vagy az eredeti mintavételi frekvenciának nem a többszörösére kell konvertálni (amely utóbbi művelet szerintem az igazi botorság, de ismétlem, megint csak szerintem), akkor az extra 8 darab LSB jóval zajmentesebb interpolációt, a hangerőszabályozásnál pedig jóval kisebb dinamikavesztést tesz lehetővé, mert ugye az nem csak 0 lehet...
Persze mindez lineáris PCM-re és egész (integer) típusokkal végzett műveletekre érvényes, a lebegőpontos ábrázolásnál más szempontok érvényesülnek...

Elméleti megfontolásból és soha nem konvertáltatnék fel 16 bit / 44.1 Hz mintavételezési jelet 24/96-tá vagy 24/192-vé, sokkal inkább 24/88.2-vé vagy 24/176.4-gyé. Mindent lehet ugyan, de nem minden jó ötlet. N-edszer-is: szerintem.

Persze lehet, hogy tévedek.

Navégre…