A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Na jó. Nem szeretnék a mérleg nyelve lenni, igazából nem is akartam véleményt formálni ebben a kérdésben -több okból is-, de kicsit szeretném a helyzetet tisztázni. Igen én hallgattam össze saját Holo Audio DACII (level 2) dacomat Süti Teac D500 TDA 1541 modificalt DAC-jával. Két ízben is. Elsőre nem volt rossz de még alul maradt, másodjára viszont (sajnos ) jobbnak bizonyult. Nálam , nekem. Igen kérdeztem Sütitől mikor tudna ilyet készíteni, de nagyon sok mindennel van elfoglalva jelenleg, tehát egyhamar még nem lesz belőle semmi. Viszont tudtommal egy ilyen Teac D500-at már modifikált még egyet. Több ember hallotta mindenki elismerően nyilatkozott róla. De:
Az én DAC-om level 2 tehát nem a lentebb említett ezüst trafós, ezüst kábeles stb. Így sem rossz, de a kettő azért nagyon nem ugyanaz
Azért én személy szerint a Süti DAC-ját se mondanám hibátlannak. A felső tartomány kicsit fedett volt (A Holo-hoz képest) de ez már inkább a TDA1541 sajátossága. (Akkor, azóta lehet már változott) Ennek ellenére már egyszer valahol itt a fórumon írtam ilyen jó CD hangot itthon még nem hallottam.
Valamint Wittao-nál meghallgattuk Süti DAC-ját és Wittaoék akkor még talán prototípus DAC-ját, és ott azért nem volt akkora eltérés. Ez nem azt jelenti hogy egyik jobb vagy rosszabb, én akkor inkább a hangfalra mint nem kellő "áteresztő képességű" elemre gondoltam. (Bocs aki nem így gondolja)
Óvatos vagyok a témával, mert azért mert nálam jobbnak bizonyult nem vagyok róla meggyőződve, hogy másnál is egyértelműen biztosan így lenne. Szerintem ez erősen rendszer függő, hogy egy DAC minőségét meg lehessen ítélni. Viszont akit érdekel tényleg tegyen vele próbát mert nálam tényleg meglepetést okozott. Előtte hallgattam már TDA 1541 köré épült DAC-ot, de azok közül egyik sem jött be,
"A szépség nem maguknak a dolgoknak a tulajdonsága, hanem pusztán az azokat szemlélő elmében keletkezik."
Nézd engem nem izgat dolog, leírtam már többször ugyanazokat a dolgokat. Aztán valaki vagy elhiszi vagy nem, vagy kipróbálja vagy nem. Hova vitatkozzak, teljesen parttalan. Ez itt így ebben a formában nem vezet igazabol sehova. Ear-nak nyilván sokan adnak a szavára, hiszen elég sok dolgot próbált, èn meg egy senki vagyok, nincs sem blogom, se semmi.
Ellenben ismerek olyan embert, akinek Ilyen Holo Audio DAC-ja van és meghallgatta a vitatott TDA dacot, majd azt kérdezte, hogy akkor hogyan tudna ő ilyenhez jutni.
De azt el kell mondanom -akkor most újra-, hogy az említett TDA-s dac nem azért, vagy inkább nem csak azért szól úgy ahogy, mert koronás TDA chip van benne. Nagyonnagy százalèkban a körülötte lévő alkatrészeken múlilk. Ugyan a TDA működési elve, meghajtási módja az, ami miatt a hangminősége meg tudja haladni a bitstream-es dacokét azonos körítés mellett, de mégsem ez adja a kapott hang nagyját, hanem a passzív alkatrészek. Az R2R egyébként egy tökjó technológia lehetne, az elvi működése hasonlatos a TDA-hoz, ráadásul benne van az ígéret a HD tartalmakhoz is (mondjuk ez reszben a tda-nal is megvan. majd kifejtem ha erdekel valakit). Csak az a probléma, hogy nem tudnak az ellenallas letraba normalis ellenallasokat tenni, mert szén vagy grafit ellenállásbol nincs ilyen precizios tipus, főleg nem ilyen méretben. De persze a TDA-ban sincs. A nagyonkorrekt összehasonlítás egyébként az lehetne, hogy fogni egy ilyen holo dacot, szetbombazni, beletenni ami kell, és úgy összehasonlítani. Ezt viszont senki nem fogja vállalni, mert senki sem akarja, hogy a millio körüli dacját szétverjék egy kétséges eredmény reményében. Utàna az már nem eredeti, eladni nem lehet. Szóval ilyen összehasonlitasra nem fog sor kerulni. Viszont akár szívesen felajánlom ear-nak kipróbálásra ezt az említett TDA-s dacot, aztán akkor meglátja mivan. Nem üzleti céllal, mert én nem tervezek ilyeneket eladni. Nem kell leirni a blogján se, ide beirja melyik jobb azt kesz. Ezt barmikorra felajanlom.
Nah, ilyen ez a hifi. Semmit sem tudtunk meg dacokról, technológiákról, elvekről, gyakorlati megvalósításokról, összefüggésekről, ok-okozatokról, csak azt hogy van 2 ember aki a legjobban tudja, de a 2 legjobb nem egyforma. Ajjjaj....
Aki innen szeretne hiteles infokhoz jutni, az biza bajban van.
Jól megfigyelhető, már a tápegységek kapcsán is, hogy aki 1 szeletéhez ért vagy érzi hogy ért dolgoknak, az abba a szegmensbe ássa bele magát. Addig kísérletezik, míg kiválasztja magának a neki legjobban tetszőt és onnantól az a mindenek felett álló, a legjobb. Szerintem ez gáz.
Az én cuccaimban is lineáris tápegységek vannak, de hallottam már kiváló hangú kapcsolóüzemű tápról etetett dacokat, hálózati lejátszókat, sőt az eddigi egyik legneutrálisabb és biztosan a leggyorsabb végfok, amit hallottam, az is kapcsolóüzemű tápról ment. Ráadásul az egész erősítő tápostól DIY volt. Szóval lehet jót kapcsi tápot is csinálni, csak érteni kell hozzá. És kb ez igaz mindenre.
Alces 6 | Mac Mini M1 | RME ADI-2 DAC FS | Genelec 1031APM aktív monitorok
Pár cég ennek érdekében még azt is bevállalja, hogy némelyik terméke veszteséget termel. Lásd pl. Tesla!
Azt azért tegyük hozzá, hogy ezt a gyakorlatot tudtommal (tévedés nem kizárt!) az európai versenyjog tiltja (tisztességtelen piaci magatartásnak és piaci erőfölénnyel való visszaélésnek tartja, jogosan). Pár éve a Lidl-nek is volt idehaza egy botránya ebből, ami valami tetemes bírságba torkollott, akkor talán a tejet árulta a beszerzési értéke alatt... És nem kizárt, hogy az amerikai versenyjog sem tolerálja, az ilyesmit, ha bizonyítható...
Itt nem keverném a gyártókat és kereskedőket. A kereskedelmi piac szabályzás valóban tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést, ez könnyedén ellenőrizhető, mert van egy beszerzési számla. A gyártási költségek viszont összetettebbek, ahogy erről szó is volt. Ha valami az egyik sorban veszteséget termel, egy másik sorban kimutatható nyereség is lehet.
Elkerülhető lenne a sajtreszelés, ha bólogatóhifis fanklubbon kívül néha feldolgoznátok hiteles külső információt is.
A hoaxokra építkezés minőségromlással jár.
Ez sok emberre igaz lehet itt az AVX-en (akár még rám is), de Aszpirinre nagyon-nagyon nem. Persze ne foglalkozz ezzel, biztos van még vaktöltényed, durrogtasd csak...
Alces 6 | Mac Mini M1 | RME ADI-2 DAC FS | Genelec 1031APM aktív monitorok
A többivel meg semmi olyant nem írtál, amivel cáfoltad volna azt, amit én is írtam.
Részemről ennyi, hagyom hogy az utolsó szó a tiéd legyen, mert Zuzu Petals és a sajtreszelő esetét érzékelem.
Az "okos üzletpolitika" teóriádat 3 egymást még csak nem is érintő, eltérő okozatú érvekkel támasztottad alá.
Miközben az egyik minőségi problémákból ered, a második törvényi szabályozásokon alapul, a harmadik marketing gyökerű.
Mindhárom esetben más és más az alkalmazott szoftverelés oka, költségviselője és az ebből adódó előnyök/hátrányok elszenvedője.
Elkerülhető lenne a sajtreszelés, ha bólogatóhifis fanklubbon kívül néha feldolgoznátok hiteles külső információt is.
A hoaxokra építkezés minőségromlással jár.
OFF.
...A 2 literes motorblokk, turbó, minden alkatrész ugyanaz. Eltérés csak a motorvezérlő szoftverben (és természetesen a teljesítményben meg a fogyasztásban) van/volt. ...
persze.
en tudok olyan motorrol, aminel 5 teljsitmenylepcsö van (ez az extrem, ennel többröl nem tudok), kizarolag a "Volllastbegrenzung" más
Rendkívül hiányos és téves informácók alapján vontok le következtetéseket...
Talán érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy egy termék(család) teljes életciklusában (értsd első koncepcionális elképzeléstől a piacról történő kivezetéséig) termelt hozzájárulása a cég fenntartható és profitábilis hosszútávú működéséhez kimerül-e csupán a "gyártási költségek" és a "fogyasztói ár" között realizálható árrésben! Érdemes-e mindig különböző teljesítmény és nyilván árbéli kategóriákat képviselő termékeket önállóan fejleszteni, gyártásuk vagy épp karbantartásuk körülményeit számtalan egyedi specifikációhoz önállóan igazítani?
Nem erről beszéltem. Ezt már kiveséztük az indexes E90-es és F30-as topikokban is, és megerősítést is nyert. Amit Te írsz, az a 320D-nél a 163 lovas vs 180 lovas verziókra vonatkozik.
De itt nálunk is lehetett rendelni pl. E9x LCI-ből 316D-t és 318D-t is. Érted? Mindkettőt. Tudom, mert konkrétan rendeltem is E91 LCI 318D-t magamnak. A 2 literes motorblokk, turbó, minden alkatrész ugyanaz. Eltérés csak a motorvezérlő szoftverben (és természetesen a teljesítményben meg a fogyasztásban) van/volt.
De te persze az égvilágon mindenhez (is) jobban értesz.
A többivel meg semmi olyant nem írtál, amivel cáfoltad volna azt, amit én is írtam.
Előző Mazda 6 2.2-es diesele esetében is ugyanez volt, hogy minden mechanika ugyanaz, csak a szoftver más. És itt ráadásul 3 teljesítmény lépcső volt. Egy hozzáértő tuner a 129LE-s verzióból így könnyen csináltatott 189-ast. Mindezt a gyári felár töredékéért.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Alex_Aston 2021.04.16., pén. 17:21-kor.
A BMW és sok más gyártó köryezetvédelmi és adózási szempontok miatt bizonyos országokba csökkentett teljesítménnyel szállítja az autóit. Az előállítási költség minden esetben megegyezik, mivel a beszállító nem szoftver verzió alapján határozza meg a motorvezérlő árát. A végleges fogyasztói árat a forgalombahelyezés költségei csökkentik, nem pedig a butított alkatrészek.
OFF.
Nem erről beszéltem. Ezt már kiveséztük az indexes E90-es és F30-as topikokban is, és megerősítést is nyert. Amit Te írsz, az a 320D-nél a 163 lovas vs 180 lovas verziókra vonatkozik.
De itt nálunk is lehetett rendelni pl. E9x LCI-ből 316D-t és 318D-t is. Érted? Mindkettőt. Tudom, mert konkrétan rendeltem is E91 LCI 318D-t magamnak. A 2 literes motorblokk, turbó, minden alkatrész ugyanaz. Eltérés csak a motorvezérlő szoftverben (és természetesen a teljesítményben meg a fogyasztásban) van/volt.
De te persze az égvilágon mindenhez (is) jobban értesz.
A többivel meg semmi olyant nem írtál, amivel cáfoltad volna azt, amit én is írtam.
Részemről ennyi, hagyom hogy az utolsó szó a tiéd legyen, mert Zuzu Petals és a sajtreszelő esetét érzékelem.
Fő rendszer: Mac (Roon Server) | Thorens 206 + Goldring 2200 | NAD M55 → NAD M33 → Audio Physic Classic 20
A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?
Ha pl. olcsóbb kondikra cserélik egy részét, akkor még értem, de ezt? gondolkodik.gif
Sima, okos üzletpolitika.
A hiedelemmel ellentétben a profitot nem csak az alkatrész-és gyártásköltség csökkenti, hanem egy csomó egyéb is, amelyekből a legjelentősebb a fejlesztési költség (már ott, ahol fejlesztenek, és nem lopják mások fejlesztését). Egy videókártya esetében, főleg ha nagy szériában gyártják, a fajlagos alkatrész- és gyártásköltség az ár töredéke. A firmware-ek ("valami szoftver") fejlesztése egész elképesztő összegeket felemészthet. Ha van egy "butított" verzió olcsóbban, az még mindig a fajlagos gyrtás-és alkatrészköltség fölött van, tehát minél többet eladnak belőle, annéál jobb. A "fullos" pedig természetesen jobban hozzájárul a fejlesztési költségek "legoldozásához", illetve végső soron a profithoz.
Ezt a technikát nagyon sok helyen használják, pl. tudtommal a BMW E9x és F3x szériákban a 316D és 318D között csak a motorvezésrő szoftverben van különbség (vagyis hardver szempontjából a 18D "butított" változata a 16D). De hasonlóképp, még a processzoroknál is ez a helyzet, egy magasabb kategóriájú processzorból mondjuk 2 mag "kikapcsolásával" és alacsonyabb órajel alkalmazásával egy alacsonyabb kategóriájú processzor születik, holott maga a chip mindent tartalmaz, amit a magasabb kategóriájú...
A felhasználó viszont azt kap, amit fizet. Kevesebb pénzért kevesebb funkciót, több pénzért több funkciót.
Rendkívül hiányos és téves informácók alapján vontok le következtetéseket.
VGA piac: A gyengébben sikerült szériák órajelei, memória időzítései minőségbiztosítási okokból vissza vannak fogva és olcsóbban kerülnek értékesítésre.
A gyártási költség megegyezik a nem "selejtes" példányokéval. Aki a "butítottat" tuningolja a stabilitás és élettartam rovására teszi.
A BMW és sok más gyártó köryezetvédelmi és adózási szempontok miatt bizonyos országokba csökkentett teljesítménnyel szállítja az autóit. Az előállítási költség minden esetben megegyezik, mivel a beszállító nem szoftver verzió alapján határozza meg a motorvezérlő árát. A végleges fogyasztói árat a forgalombahelyezés költségei csökkentik, nem pedig a butított alkatrészek.
Processzorból sem fogják feleslegesen legyártani százmillió dolláros gépeken a maximális tranzisztor számú példányokat azért, hogy utána olcsóbban adhasák...Kizárólag a TDP csökkentés miatt van mag kikapcsolgatásra lehetőség. (pl. macbook thermal throttling)
Urak, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé, ha nem tűnt fel, ironizáltam.
Off
Az a szomorú (leginkább fórumos) tapasztalatom, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs róla, mi az az irónia. Nem az a baj, hogy a fogalmat nem értik, de magát az ironikus szöveget sem. Rossz esetben sértődések is előfordulnak belőle.
Én viszont imádom. Kéne valami emotikon ehhez. Valami ilyesmi: https://tenor.com/view/big-bang-theory- ... if-3463679
Ja meg R2R, mi? Oszt' a koronás TDA1541 lenyomná mint a szél...
Nem nyomná le.
Urak, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé, ha nem tűnt fel, ironizáltam. Azt hittem a szóhasználat és az alma-körte összehasonlítás egyértelművé teszi.
Pár cég ennek érdekében még azt is bevállalja, hogy némelyik terméke veszteséget termel. Lásd pl. Tesla!
Azt azért tegyük hozzá, hogy ezt a gyakorlatot tudtommal (tévedés nem kizárt!) az európai versenyjog tiltja (tisztességtelen piaci magatartásnak és piaci erőfölénnyel való visszaélésnek tartja, jogosan). Pár éve a Lidl-nek is volt idehaza egy botránya ebből, ami valami tetemes bírságba torkollott, akkor talán a tejet árulta a beszerzési értéke alatt... És nem kizárt, hogy az amerikai versenyjog sem tolerálja, az ilyesmit, ha bizonyítható...
Fő rendszer: Mac (Roon Server) | Thorens 206 + Goldring 2200 | NAD M55 → NAD M33 → Audio Physic Classic 20
A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?
Üzleti taktika. Le kell fedni a piacot, elszívni a levegőt a konkurenciától és növelni az ismertséget. Pár cég ennek érdekében még azt is bevállalja, hogy némelyik terméke veszteséget termel. Lásd pl. Tesla!
) jobbnak bizonyult. Nálam , nekem. Igen kérdeztem Sütitől mikor tudna ilyet készíteni, de nagyon sok mindennel van elfoglalva jelenleg, tehát egyhamar még nem lesz belőle semmi. Viszont tudtommal egy ilyen Teac D500-at már modifikált még egyet. Több ember hallotta mindenki elismerően nyilatkozott róla. De:
