DAC-olás

[zizi8003]

Ja meg R2R, mi? Oszt' a koronás TDA1541 lenyomná mint a szél...

Nem nyomná le.

Talán a TDA1543

[suprnova]

Urak, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé, ha nem tűnt fel, ironizáltam.

Veszélyesen élsz.

Vissza is vonulok.

[tonee73]

Innentől, ha lehet autózzatok tovább az autós topikban.Köszi.

[avl2]

OFF.
...A 2 literes motorblokk, turbó, minden alkatrész ugyanaz. Eltérés csak a motorvezérlő szoftverben (és természetesen a teljesítményben meg a fogyasztásban) van/volt. ...

persze.
en tudok olyan motorrol, aminel 5 teljsitmenylepcsö van (ez az extrem, ennel többröl nem tudok), kizarolag a "Volllastbegrenzung" más

[Tctronic]

OFF

"Az irónia nem más mint a szellemes emberek gorombáskodása."

[Luxor Audio]

Urak, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé, ha nem tűnt fel, ironizáltam.

Veszélyesen élsz.

[juliush]

Rendkívül hiányos és téves informácók alapján vontok le következtetéseket...

Talán érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy egy termék(család) teljes életciklusában (értsd első koncepcionális elképzeléstől a piacról történő kivezetéséig) termelt hozzájárulása a cég fenntartható és profitábilis hosszútávú működéséhez kimerül-e csupán a "gyártási költségek" és a "fogyasztói ár" között realizálható árrésben! Érdemes-e mindig különböző teljesítmény és nyilván árbéli kategóriákat képviselő termékeket önállóan fejleszteni, gyártásuk vagy épp karbantartásuk körülményeit számtalan egyedi specifikációhoz önállóan igazítani?

[Alex_Aston]

OFF.

Nem erről beszéltem. Ezt már kiveséztük az indexes E90-es és F30-as topikokban is, és megerősítést is nyert. Amit Te írsz, az a 320D-nél a 163 lovas vs 180 lovas verziókra vonatkozik.

De itt nálunk is lehetett rendelni pl. E9x LCI-ből 316D-t és 318D-t is. Érted? Mindkettőt. Tudom, mert konkrétan rendeltem is E91 LCI 318D-t magamnak. A 2 literes motorblokk, turbó, minden alkatrész ugyanaz. Eltérés csak a motorvezérlő szoftverben (és természetesen a teljesítményben meg a fogyasztásban) van/volt.
De te persze az égvilágon mindenhez (is) jobban értesz.

A többivel meg semmi olyant nem írtál, amivel cáfoltad volna azt, amit én is írtam.

Előző Mazda 6 2.2-es diesele esetében is ugyanez volt, hogy minden mechanika ugyanaz, csak a szoftver más. És itt ráadásul 3 teljesítmény lépcső volt. Egy hozzáértő tuner a 129LE-s verzióból így könnyen csináltatott 189-ast. Mindezt a gyári felár töredékéért.

[Aszpirin]

A BMW és sok más gyártó köryezetvédelmi és adózási szempontok miatt bizonyos országokba csökkentett teljesítménnyel szállítja az autóit. Az előállítási költség minden esetben megegyezik, mivel a beszállító nem szoftver verzió alapján határozza meg a motorvezérlő árát. A végleges fogyasztói árat a forgalombahelyezés költségei csökkentik, nem pedig a butított alkatrészek.

OFF.

Nem erről beszéltem. Ezt már kiveséztük az indexes E90-es és F30-as topikokban is, és megerősítést is nyert. Amit Te írsz, az a 320D-nél a 163 lovas vs 180 lovas verziókra vonatkozik.

De itt nálunk is lehetett rendelni pl. E9x LCI-ből 316D-t és 318D-t is. Érted? Mindkettőt. Tudom, mert konkrétan rendeltem is E91 LCI 318D-t magamnak. A 2 literes motorblokk, turbó, minden alkatrész ugyanaz. Eltérés csak a motorvezérlő szoftverben (és természetesen a teljesítményben meg a fogyasztásban) van/volt.
De te persze az égvilágon mindenhez (is) jobban értesz.

A többivel meg semmi olyant nem írtál, amivel cáfoltad volna azt, amit én is írtam.

Részemről ennyi, hagyom hogy az utolsó szó a tiéd legyen, mert Zuzu Petals és a sajtreszelő esetét érzékelem.

[diagnet]

A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?
Ha pl. olcsóbb kondikra cserélik egy részét, akkor még értem, de ezt? gondolkodik.gif

Sima, okos üzletpolitika.
A hiedelemmel ellentétben a profitot nem csak az alkatrész-és gyártásköltség csökkenti, hanem egy csomó egyéb is, amelyekből a legjelentősebb a fejlesztési költség (már ott, ahol fejlesztenek, és nem lopják mások fejlesztését). Egy videókártya esetében, főleg ha nagy szériában gyártják, a fajlagos alkatrész- és gyártásköltség az ár töredéke. A firmware-ek ("valami szoftver") fejlesztése egész elképesztő összegeket felemészthet. Ha van egy "butított" verzió olcsóbban, az még mindig a fajlagos gyrtás-és alkatrészköltség fölött van, tehát minél többet eladnak belőle, annéál jobb. A "fullos" pedig természetesen jobban hozzájárul a fejlesztési költségek "legoldozásához", illetve végső soron a profithoz.

Ezt a technikát nagyon sok helyen használják, pl. tudtommal a BMW E9x és F3x szériákban a 316D és 318D között csak a motorvezésrő szoftverben van különbség (vagyis hardver szempontjából a 18D "butított" változata a 16D). De hasonlóképp, még a processzoroknál is ez a helyzet, egy magasabb kategóriájú processzorból mondjuk 2 mag "kikapcsolásával" és alacsonyabb órajel alkalmazásával egy alacsonyabb kategóriájú processzor születik, holott maga a chip mindent tartalmaz, amit a magasabb kategóriájú...

A felhasználó viszont azt kap, amit fizet. Kevesebb pénzért kevesebb funkciót, több pénzért több funkciót.

Rendkívül hiányos és téves informácók alapján vontok le következtetéseket.

VGA piac: A gyengébben sikerült szériák órajelei, memória időzítései minőségbiztosítási okokból vissza vannak fogva és olcsóbban kerülnek értékesítésre.
A gyártási költség megegyezik a nem "selejtes" példányokéval. Aki a "butítottat" tuningolja a stabilitás és élettartam rovására teszi.

A BMW és sok más gyártó köryezetvédelmi és adózási szempontok miatt bizonyos országokba csökkentett teljesítménnyel szállítja az autóit. Az előállítási költség minden esetben megegyezik, mivel a beszállító nem szoftver verzió alapján határozza meg a motorvezérlő árát. A végleges fogyasztói árat a forgalombahelyezés költségei csökkentik, nem pedig a butított alkatrészek.
Processzorból sem fogják feleslegesen legyártani százmillió dolláros gépeken a maximális tranzisztor számú példányokat azért, hogy utána olcsóbban adhasák...Kizárólag a TDP csökkentés miatt van mag kikapcsolgatásra lehetőség. (pl. macbook thermal throttling)

[frenki485]

Nem nyomná le.

Van olyan ami igen

Ha máshogy nem, rá kell tenni a tetejére.

Biztos is lenyomná, az enyém TDA1541, plusz csövek, plusz 4 trafók, 12kg

[pali923]

Urak, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé, ha nem tűnt fel, ironizáltam.

Off
Az a szomorú (leginkább fórumos) tapasztalatom, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs róla, mi az az irónia. Nem az a baj, hogy a fogalmat nem értik, de magát az ironikus szöveget sem. Rossz esetben sértődések is előfordulnak belőle.
Én viszont imádom. Kéne valami emotikon ehhez. Valami ilyesmi: https://tenor.com/view/big-bang-theory- ... if-3463679

[suprnova]

Ja meg R2R, mi? Oszt' a koronás TDA1541 lenyomná mint a szél...

Nem nyomná le.

Urak, öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé, ha nem tűnt fel, ironizáltam. Azt hittem a szóhasználat és az alma-körte összehasonlítás egyértelművé teszi.

[asebestyen]

Ja meg R2R, mi? Oszt' a koronás TDA1541 lenyomná mint a szél...

Nem nyomná le.

Van olyan ami igen

Ha máshogy nem, rá kell tenni a tetejére.

[Tctronic]

Ja meg R2R, mi? Oszt' a koronás TDA1541 lenyomná mint a szél...

Nem nyomná le.

Van olyan ami igen

[Aszpirin]

Pár cég ennek érdekében még azt is bevállalja, hogy némelyik terméke veszteséget termel. Lásd pl. Tesla!

Azt azért tegyük hozzá, hogy ezt a gyakorlatot tudtommal (tévedés nem kizárt!) az európai versenyjog tiltja (tisztességtelen piaci magatartásnak és piaci erőfölénnyel való visszaélésnek tartja, jogosan). Pár éve a Lidl-nek is volt idehaza egy botránya ebből, ami valami tetemes bírságba torkollott, akkor talán a tejet árulta a beszerzési értéke alatt... És nem kizárt, hogy az amerikai versenyjog sem tolerálja, az ilyesmit, ha bizonyítható...

[Luxor Audio]

A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?

Üzleti taktika. Le kell fedni a piacot, elszívni a levegőt a konkurenciától és növelni az ismertséget. Pár cég ennek érdekében még azt is bevállalja, hogy némelyik terméke veszteséget termel. Lásd pl. Tesla!

[Aszpirin]

Ügyelve arra, hogy a végső karakter ne legyen nagyonmás, csak mindenből kevesebbet adjon.

Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.
A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?
Ha pl. olcsóbb kondikra cserélik egy részét, akkor még értem, de ezt?

Sima, okos üzletpolitika.
A hiedelemmel ellentétben a profitot nem csak az alkatrész-és gyártásköltség csökkenti, hanem egy csomó egyéb is, amelyekből a legjelentősebb a fejlesztési költség (már ott, ahol fejlesztenek, és nem lopják mások fejlesztését). Egy videókártya esetében, főleg ha nagy szériában gyártják, a fajlagos alkatrész- és gyártásköltség az ár töredéke. A firmware-ek ("valami szoftver") fejlesztése egész elképesztő összegeket felemészthet. Ha van egy "butított" verzió olcsóbban, az még mindig a fajlagos gyrtás-és alkatrészköltség fölött van, tehát minél többet eladnak belőle, annéál jobb. A "fullos" pedig természetesen jobban hozzájárul a fejlesztési költségek "legoldozásához", illetve végső soron a profithoz.

Ezt a technikát nagyon sok helyen használják, pl. tudtommal a BMW E9x és F3x szériákban a 316D és 318D között csak a motorvezésrő szoftverben van különbség (vagyis hardver szempontjából a 18D "butított" változata a 16D). De hasonlóképp, még a processzoroknál is ez a helyzet, egy magasabb kategóriájú processzorból mondjuk 2 mag "kikapcsolásával" és alacsonyabb órajel alkalmazásával egy alacsonyabb kategóriájú processzor születik, holott maga a chip mindent tartalmaz, amit a magasabb kategóriájú...

A felhasználó viszont azt kap, amit fizet. Kevesebb pénzért kevesebb funkciót, több pénzért több funkciót.

[sutemenyx]

Ügyelve arra, hogy a végső karakter ne legyen nagyonmás, csak mindenből kevesebbet adjon.

Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.
A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?
Ha pl. olcsóbb kondikra cserélik egy részét, akkor még értem, de ezt?

Ugyanez. Kell adni olcsobban is valamit. A lapkagyartosort atallitani sokkal tobbe kerul, mint szoftveresen butitani. Volt régebben több ilyen is. Mindegyik kiderult, mostanaban nem is nagyon hallani ilyenről.
Az meg egy masik vonal, hogy pl videokartyakbol/processzorokbol sem azok lesznek a extra vagy gyengebb valtoztok, amit annak gyartanak, hanem ami ugy sikerult. Majd tesztelesnel kiderül, hogy vegul melyik dobozba kerül. A jol sikerult peldanyokra sajat cimke kerul. A rosszabbul sikerulteket lehet eladni az OEM gyartoknak. Igy volt ez mindig is. Legjobb tudomasom szerint a csöveknel is. A jobbakbol lett Mullard/Philips. A bénábbakra rányomták, hogy RTC, Valvo, stb...

[pali923]

Ügyelve arra, hogy a végső karakter ne legyen nagyonmás, csak mindenből kevesebbet adjon.

Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.
A részletekre már nem emlékszem, de olvastam valamilyen videokártya sorozatról, ahol a darabok egyformák voltak hardveresen, csak valami szoftverrel, vagy más egyszerű átalakítással egy részüket lebutították, és olcsóbban adták. Aztán persze meglett ennek is a megoldása, és felturbózta, aki megvette. Ennek pl. mi volt az értelme?
Ha pl. olcsóbb kondikra cserélik egy részét, akkor még értem, de ezt?

[sutemenyx]

Szerintem két féle metódus van. Az első, hogy sikerül csinálni egy jó hangú készüléket, amit adnak valamennyiért, és kitalaljak, hogy na ez van jó annyira, hogy ebből kéne mégjobbat csinálni. És elkezdődnek a próbálkozások jobb/dragabb alkatreszekkel, aztan lesz belőle valami. A másik metódus, hogy eleve a legjobb anyagokból fejlesztenek, és lesz egy jó készülék. Majd hogy szélesítsék a termékpalettát és ezzel a vásárlói kört, elkezdik akkurátusan lerontani. Ügyelve arra, hogy a végső karakter ne legyen nagyonmás, csak mindenből kevesebbet adjon. Az AN-nél ehhez pl baromira értenek szerintem.

[Indy]

A kapott hangot pedig nagyban befolyásolják a felhasznált anyagok is. Ha sikerül összehozni egy dupla olyan jó hangot +5% anyagköltséggel, akkor a dupla árat kérik el, hiszen 2x jobb hangot kapsz a pénzedért.

De mi az hogy dupla jó hang? Adott egy tervező, aki el szeretne érni egy bizonyos hangkaraktert. Pont olyat. Nem kicsit rosszabbat, vagy kicsit jobbat (mást). Ilyenkor nem a megfelelő alkatrészt a megfelelő helyre elvet követik? Még a cost no object készülékek esetében is? Ez itt milyen?

ll1.jpg (103.85 KiB) Megtekintve 2549 alkalommal

ll2.jpg (144.02 KiB) Megtekintve 2549 alkalommal

ll3.jpg (110.77 KiB) Megtekintve 2549 alkalommal

[sutemenyx]

Ha már a transzformátorokról volt szó: Holo Audio Spring II (Level 3) DAC. Ezüstből van tekerve.




Spring.jpg

Vigyázni kell ezekkel a hülye HoloAudisokkal. Barmilyen marhaságot lenyomnak a torkodon. Ők azt nem tudják, hogy a shany szerint a Jensen elkók meg az ezüst az baromság.

Tudtommal a Jensen nem gyárt ilyen elkót, vélhetően másfélét sem. Pl. egy időben a Magyarországon gyártott EPCOS elkó volt Jensen-re feliratozva.
Én valóban szívesebban látnám a konkrét gyártót és típust/szériát az adott alaktrészen a Jensen logó helyett ( a részletes műszaki adatok-, adatlap teljes hiánya mellett ), hiszen nem mindegy, hogy belül egy KEMET, BC components, Nichicon, Elna valamelyik drágább szériája van, avagy a CapXon, Teapo, Xuansn legolcsóbbja...

( a Mundorf kondik mögött az F&T cap áll ( https://www.ftcap.de/en/ ) ez így teljesen más történet )

Hogy milyen módon lehet egy gyártásban levő, kész konstrukcióról még több bőrt lehúzni a legminimálisabb technológiai/arányos gyártási költség módosításokkal, ez nyilván komoly piaci/marketing ismereteket követel....és hát itt is látszik az eredmény: működik a dolog

Nembiztos, hogy sokra mennél vel. Ha így is volt, jóeséllyel akkor is egyedi rendelésűek voltak ezek a kondik. Ahogy régebben az Elna/Nippon is csinált egyedi szériát a Marantznak, Denonnak, Pioneernek.
Régebben pár hónapot eltöltöttem azzal, hogy ugyanabban a pozicioban meghallgattam nagyonsokféle kondenzátort, köztük volt ilyen Jensenből is négypólusú. Akkor igen jól szerepelt, sőt nagyonjól. Volt egy érdekességük, amivel semmilyen más kondinál nem találkoztam a 140 másik féléből, mégpedig hogy 0V-ra le voltak formázódva. Teljesen semmi oxidréteg nem volt már a fegyverzeteken, mert betettem egy áramkörbe, ahol 1V előfeszítés mellett kellett volna megszűnnie a szivárgóáramnak, de nem szűnt meg.
40V-ra újraformázás után viszont hibátlan lett. Nem mondom, hogy ez egy jó dolog, de talán ez is bizonyítja, hogy valami egyedi gyártású dolog volt.

A szintek belövését pedig solmindenhez lehet kötni. Lehet a szolgáltatások darabszámához, formátumok támogatásához, elvi működéshez, kinézethez vagy a kapott hanghoz is kötni. A kapott hangot pedig nagyban befolyásolják a felhasznált anyagok is. Ha sikerül összehozni egy dupla olyan jó hangot +5% anyagköltséggel, akkor a dupla árat kérik el, hiszen 2x jobb hangot kapsz a pénzedért.

[shany]

Ha már a transzformátorokról volt szó: Holo Audio Spring II (Level 3) DAC. Ezüstből van tekerve.




Spring.jpg

Vigyázni kell ezekkel a hülye HoloAudisokkal. Barmilyen marhaságot lenyomnak a torkodon. Ők azt nem tudják, hogy a shany szerint a Jensen elkók meg az ezüst az baromság.

Tudtommal a Jensen nem gyárt ilyen elkót, vélhetően másfélét sem. Pl. egy időben a Magyarországon gyártott EPCOS elkó volt Jensen-re feliratozva.
Én valóban szívesebban látnám a konkrét gyártót és típust/szériát az adott alaktrészen a Jensen logó helyett ( a részletes műszaki adatok-, adatlap teljes hiánya mellett ), hiszen nem mindegy, hogy belül egy KEMET, BC components, Nichicon, Elna valamelyik drágább szériája van, avagy a CapXon, Teapo, Xuansn legolcsóbbja...

( a Mundorf kondik mögött az F&T cap áll ( https://www.ftcap.de/en/ ) ez így teljesen más történet )

Hogy milyen módon lehet egy gyártásban levő, kész konstrukcióról még több bőrt lehúzni a legminimálisabb technológiai/arányos gyártási költség módosításokkal, ez nyilván komoly piaci/marketing ismereteket követel....és hát itt is látszik az eredmény: működik a dolog

[suprnova]

Ja meg R2R, mi? Oszt' a koronás TDA1541 lenyomná mint a szél...

Talán van, aki próbálta mindkettőt

Bízom benne (egymás mellett nem volt szerencsém hozzájuk, külön-külön igen).