Sztem ez a legfontosabb, a szülő vagy elég érett ahhoz, hogy ránevelje a gyereket arra, hogy képességek birtokában van igazi választása, akkor nincs baj, ha már a 3 éveseknek is inkább a vágyai dominálják a családot, mint a szükségletei, akkor nagy baj van, mert sose lesz másképp.Tctronic írta: ↑2020.01.18., szomb. 10:51Egy kis OFF:lehoako írta: ↑2020.01.18., szomb. 09:53
Bár nem nekem szólt, sztem annyi tartozik a témához, hogy manapság egyre nagyobb a tömegkommunikáció hatása, agymosás, vásárlói ösztönzés, közösségi online média, stb. Perckultúra lett, sok családban a TV lett a babysitter, ami a mi gyerekkorunkban azért nem így volt. Hétfőnként nem is volt TV, gyerekműsor meg max az esti mese meg a vecernicek a szlovák TVn... :-) A gyerekek figyelmét hozzászoktatják, hogy 5-10 perces epizódokra kell felosztani a koncentrációt, közben ugye reklámszünetek. Aztán miért van 5-ödikben minden gyereknek végelgyengülése már délre a suliban, meg figyelemhiánya? Na, vajon?
A 8 éves lányom árgus szemekkel tapad néha Cartoon Network mesecsatornára. Belenézek. Kiabálás, üvöltözés, fura lények, élénk színek, villogás stb. Pár perc után megkérdezem miről szól? Válasz : Hát azt nem tudom.... Azt mondtam akkor nézheti, ha el tudja mondani miről szól a "mese". Őszinte leszek egy-két részt kíváncsiságból végigszenvedtem én is csak nehezen tudtam miről van benne szó. Most már elértük, hogy leszokott róla, de jön más hülyeség....![]()
Szóval én is úgy érzem "szándékosan" megy az agymosás. Buta embereket könnyebb irányítani.
Most nem megyek bele jobban, de itt jön a szülő, család felelőssége (is)......
Ellenpélda : Felraktam egy LP-t, The Alan Parsons Project, Eye in the sky albuma. És a 12 éves fiamnak nagyon tetszett.
Szóval nincs minden elveszve![]()
bocsánat, mosmá ON
