Általában a hifiről

[huszti-zsolt]

Bocsánat az OFF-ért, de ez annyira aranyos, nem tudtam kihagyni!

be.jpg (52.16 KiB) Megtekintve 3198 alkalommal

[Tctronic]

Nem vagyok nagy zeneszakértő, de én értettem mit akar mondani....

A magyar nyelv értelmező szótára alapján a nagy szó egyik jelentése:

"9. Kimagasló tehetségű, a közösség életében jelentős szerepet játszó, kiváló, kiemelkedő <személy>. Nagy hadvezér, költő; a legnagyobb magyar; a nagy palóc ←; minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője."

[Robici]

Azt magyarázza már el nekem valaki, mitől számít egy zenész nagy zenésznek? Van ennek valami mérhető száma, jelzője? Ha lehet műfajokra és hangszerekre is kérném a meghatározásokat.

Mérni akarod a művészetet? :-)

[istvan01]

De azt nem mondanám, hogy jobb a jelenlegi helyzet.

De hogy nem is rosszabb, az tuti.

Ja meg az, hogy kihaltak a nagy zenészek...

Még szerencse, hogy születtek helyettük más nagy zenészek.
Egy ismerősöm akivel sokat jártunk koncertekre mondogatta az anekdotát, amikor a nagy öreg koncertlátogató mondja a fiatalnak, hogy ő mennyi olyan nagy zenészt hallhatott még élőben akit a fiatal már nem fog tudni. Mire a fiatal úgy válaszol, hogy ő meg mennyi olyan nagy zenészt fog még hallani, akit az öreg már nem.

Azt magyarázza már el nekem valaki, mitől számít egy zenész nagy zenésznek? Van ennek valami mérhető száma, jelzője? Ha lehet műfajokra és hangszerekre is kérném a meghatározásokat. Ha lehet, a médiával feltuningolt reklámokat fényezést azt vegyük ki a tényezőkből.
Ha ez nem megy, akkor ne mondjunk már blődségeket, kihaltak a nagy zenészek .

[Robici]

De azt nem mondanám, hogy jobb a jelenlegi helyzet.

De hogy nem is rosszabb, az tuti.

Ja meg az, hogy kihaltak a nagy zenészek...

Még szerencse, hogy születtek helyettük más nagy zenészek.
Egy ismerősöm akivel sokat jártunk koncertekre mondogatta az anekdotát, amikor a nagy öreg koncertlátogató mondja a fiatalnak, hogy ő mennyi olyan nagy zenészt hallhatott még élőben akit a fiatal már nem fog tudni. Mire a fiatal úgy válaszol, hogy ő meg mennyi olyan nagy zenészt fog még hallani, akit az öreg már nem.

[Aszpirin]

Akkoriban (80-as évek) árultak magnófej lemágnesezőt. Összeálltunk M. Vilmos kollégámmal ketten vettünk egyet. Ugy volt, hogy felváltva fogjuk használni. Ő kezdte, aztán mire rám került volna sor már nem dolgozott nálunk. Ha olvasod Vili, akkor hozd el nekem :)

Egyetlen bibi van csak: hogy amíg a magnófej-lemágnesezőnek igen komoly értelme van (azt hiszem, ezt egyetlen műszaki vénájú emberkének sem kell magyarázni, aki ismeri a magnószalagok működési elvét, amely a mágnesezettségre épül), addig a CD-lemágnesező sokak szerint (köztük szerintem is) “snake oil”.
A kettőt, főleg hatásukat, ne emlegessük egy lapon, kérlek, mert ezzel megtévesztjük a magnó ill. CD műszaki hátterét nem ismerő embereket, akik egyértelműen tapasztalhatták a magnófej-lemágnesezés hatását, és azt hiszik, ha valamit ugyanúgy hívnak a CD esetében, akkor ugyanolyan hatása is lesz...

[cables]

Akkoriban (80-as évek) árultak magnófej lemágnesezőt. Összeálltunk M. Vilmos kollégámmal ketten vettünk egyet. Ugy volt, hogy felváltva fogjuk használni. Ő kezdte, aztán mire rám került volna sor már nem dolgozott nálunk. Ha olvasod Vili, akkor hozd el nekem :)

[Klaca]

( audiolife.hu)
https://audiolife.blog.hu/2018/12/06/hifi_magazin_2

Ezt most gyorsan megolvastam. Vicces írás (megint). Hogy is mondta Freud: a kis különbségek nárcizmusa ....

[cables]

Annak idején harmincezren olvasták a hifi magazint, ma már senki?

Azért az a remek magazin még egy nagyon más világban született és prosperált. A mai fiatalok, akikre szinte ráöntik a Hi-Fi legujabb termékeit el sem tudják képzelni, hogy mi volt akkor. De azt nem mondanám, hogy jobb a jelenlegi helyzet.

Akkor az információ hiány és készülék hiány volt a gond, ma meg ennek az ellenkezője és a gyors elavulás. Ja meg az, hogy kihaltak a nagy zenészek...

[hollohazi]

A Szerzők engedelmével talán ebbe a topikba (is) illeszkedik és lehet vannak közülünk páran akik emlékeznek ...és örülnek a reinkarnációnak :

http://hifimagazin.net/4-dimenzio
Ear ( audiolife.hu)
https://audiolife.blog.hu/2018/12/06/hifi_magazin_2

Annak idején harmincezren olvasták a hifi magazint, ma már senki?

[Hiccusz]

Reszeltek a Bose kiskereskedelmi boltoknak

[lehoako]

A Szerzők engedelmével talán ebbe a topikba (is) illeszkedik és lehet vannak közülünk páran akik emlékeznek ...és örülnek a reinkarnációnak :

http://hifimagazin.net/4-dimenzio
Ear ( audiolife.hu)
https://audiolife.blog.hu/2018/12/06/hifi_magazin_2

Köszönöm, hogy belinkelted az Audiolife-ot is.

[ajkamici]

A Szerzők engedelmével talán ebbe a topikba (is) illeszkedik és lehet vannak közülünk páran akik emlékeznek ...és örülnek a reinkarnációnak :

http://hifimagazin.net/4-dimenzio
Ear ( audiolife.hu)
https://audiolife.blog.hu/2018/12/06/hifi_magazin_2

[juliush]

Kicsit továbbgondolva az alábbi élményemből levonható következtetéseket, érdemes lehet azt is szem előtt tartani, hogy amennyiben az MQA, mint átfogó szabvány nagyobb gondot fordít a digitális master elkészítésének szabályozására, előírva számos követelménynek való megfelelőségét, az eljárás szigorú értelemben vett technológiai fölénye nélkül is profitálhatunk abból, hogy következetesen jobb minőségű mastert biztosítanak nekünk, hallgatóknak, szemben az eresszük át a 24/192-es ADC-n és jó is lesz, ne adj'Isten konvertáljuk fel 16/44,1-ből iskolával!

[marconi]

Előrebocsátom, az alábbi példával nem kívánok állást foglalni a valódi HiRes vs. MQA vitában, pusztán egy friss élményemet osztom meg egy konkrét lemezzel! A Rush együttes "Moving Pictures" c. klasszikusát hallgattam, ami épp rendelkezésemre áll 24/192-es formátumban (ha jól emlékszem ez praktikusan a HDTracks-on keresztül elérhető verzió), majd összevetettem a TIDAL-ról stream-elt MQA változattal. Mindkettő a Roon-on keresztül került lejátszásra a referencia kedvéért csatolom a Roon összefoglalóját a jelutakról és processzálási lépésekről:
hires_vs_mqa.jpg
Fontos még megjegyezni, hogy a DAC-om nem MQA-képes, így az MQA reprocesszálást teljessé tevő második dekódolási lépés nem is került végrehajtásra, a DAC 24/96-ba kicsomagolt adatfolyammal dolgozott! Az én rendszeremben, az én ízlésem szerint egyszerűen nem volt verseny a két változat között, az MQA gyakorlatilag minden szempontból felülmúlta a 24/192-őt!
Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez legalább úgy szólhat a két digitális masterelés/konverzió különbségéről az adott lemez kapcsán, mint valamelyik technológia felsőbbrendűségéről!

Mondjuk én azt tapasztaltam a hdtracks ról származó anyagokkal hogy mindig azok a legrosszabb hangúak..
A helyedben a tapasztalat kedvéért letölteném a rutrackeren fellelhető változatokat ezen albumról. Elég nagy eltérések szoktak lenni a különböző kiadványok között. De elsősorban a régebbi analógmódon rögzített és azután digitalizált felvételek esetében. A digitális korban keletkezett albumoknál már nincs ilyen szórás.

[juliush]

Előrebocsátom, az alábbi példával nem kívánok állást foglalni a valódi HiRes vs. MQA vitában, pusztán egy friss élményemet osztom meg egy konkrét lemezzel! A Rush együttes "Moving Pictures" c. klasszikusát hallgattam, ami épp rendelkezésemre áll 24/192-es formátumban (ha jól emlékszem ez praktikusan a HDTracks-on keresztül elérhető verzió), majd összevetettem a TIDAL-ról stream-elt MQA változattal. Mindkettő a Roon-on keresztül került lejátszásra a referencia kedvéért csatolom a Roon összefoglalóját a jelutakról és processzálási lépésekről:

hires_vs_mqa.jpg (28.19 KiB) Megtekintve 3085 alkalommal

Fontos még megjegyezni, hogy a DAC-om nem MQA-képes, így az MQA reprocesszálást teljessé tevő második dekódolási lépés nem is került végrehajtásra, a DAC 24/96-ba kicsomagolt adatfolyammal dolgozott! Az én rendszeremben, az én ízlésem szerint egyszerűen nem volt verseny a két változat között, az MQA gyakorlatilag minden szempontból felülmúlta a 24/192-őt!
Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez legalább úgy szólhat a két digitális masterelés/konverzió különbségéről az adott lemez kapcsán, mint valamelyik technológia felsőbbrendűségéről!

[juliush]

.... és pont emiatt nem értem az MQA-hoz ragaszkodást. Ha veszteségmentes tömörítéssel adnák azt, amit ma MQA-val, akkor valószínűleg minőségben is verhetetlenek lennének...

Sávszélesség mint költségelem és/vagy műszaki korlát. Alacsony havidíjak, ergo a megfelelő bevétel és profit (értsd nem feltétlenül a mohóság miatt, de a működtetés és fejlesztés céljából) csak nagyobb felhasználói bázissal biztosítható, vagyis magasabb egyidejű stream-számmal kell tervezni, következésképp a stream-enkéni sávszélesség kézben tartása kívánatos.

[Tctronic]

Akárhogy nézzük, ma még "audiofil" felhasználásra a Tidal a legjobb ár/érték arányú szolgáltatás, de van nála jobb hangminőséget nyújtó, és pont emiatt nem értem az MQA-hoz ragaszkodást. Ha veszteségmentes tömörítéssel adnák azt, amit ma MQA-val, akkor valószínűleg minőségben is verhetetlenek lennének (csak nem tudom, mekkora a részük az MQA DAC-bizniszben, mert az úgy kihalna... most meg az emberek jó részének MQA-képes DAC-kell /jól látszik ez a hirdetésekben feltett kérdések alapján/).

Egyszer már volt téma ha jól tudod az új szabványok-formátumok. Anno a DSD most MQA holnap ki tudja mi. Úgy érzem a készülék gyártók megtalálták hogyan lehet nagyon egyszerűen keresletet generálni, és egy pillanat alatt leamortizálni a régebbi készülékeket, amik nem tudják az új formátumot. Hasonlóan az informatikához, új program új hardver.
A DAC-oknak, média lejátszóknak ezért (is) a legnagyobb az értékvesztése.

[Aszpirin]

Én nem igazán értem, miért erőlteti a Tidal az MQA-t, amikor már a Qobuz, HRA Straming, stb HighRes FLAC-okat ad?
Egyelőre nagy az előny a Tidalnak (Qobuz HD-ben eléggé akadozik nálunk, és nekem nem igazán sikerült jobbnak érzékelnem a HighRes felvételek hangját a Qobuz-on, sőt a Tidal mindig jobb az én fülem szerint és az én szegényes rendszeremben. HRA Straming viszont egyértelműen jobb minőségű mint a Tidal, csak épp a választéka kb 1%-a a Tidal választékának). Az MQA-t nem tudom megítélni, mert nem lévén MQA-renderer DAC-om, az MQA-k nálam semmivel sem szólnak jobban, mint a "normál" CD-minőségű cuccok.

Ezt akkor lehetne objektíven megítélni, ha lenne egy MQA képes dac-od (nekem sincs), akkor ő végezné a konverziót, nem a tidal valamit.
Egyébkent egy nüansznyival így is jobb az mqa szvsz.
[/quote]

Igen, ezért írtam, hogy az MQA-t magát nem tudom megítélni. Viszont beszteséges formátum lévén, nehezen hiszem, hogy jobban szólna, mint a Qobuz vagy HRA Streaming veszteségentes 24/96 vagy 24/192 FLAC-ja.

Nálam az első lépést a számítógépen futó lejátszó (Mac, Audirvana) elvégzi, és 24/96 vagy 24/192 PCM-streamet küld ki USB-n a DAC-nak, de spéci "MQA-renderer" DAC nélkül az én rendszeremen, az én fülemmel hallgatva nem szól jobban (igaz rosszabbul sem), mint ugyanazon album nem-MQA változata (Tidalon ugye a legtöbb MQA FLAC-ba kódolt album megvan nem-MQA FLAC-ban is, és a legdrágább előfizetéssel látni lehet mindkettőt).

A Tidal minőségével egyébként nagyon meg vagyok elégedve, már írtam, hogy szubjektíve (ismét csak az én rendszeremen, az én fülemmel megítélve) nálam a Qobuzon HighRes (24/96, 24/88.2) anyagai sem szóltak olyan jól, mint a Tidalon ugyanaz, normál 16/44.1 vagy 16/48 FLAC-ben.
A HRA már más tészta, az szubjektíve jobb, mint a Tidal, a HRA Streaming előfizetést meg is tartottam (A Qobuzt "dobtam"). A HRA viszont csak kiegészítés lehet a Tidalhoz, nem tudja helyettesíteni, mert a zeneválasztéka nagyon kis töredéke a Tidalénak.

Akárhogy nézzük, ma még "audiofil" felhasználásra a Tidal a legjobb ár/érték arányú szolgáltatás, de van nála jobb hangminőséget nyújtó, és pont emiatt nem értem az MQA-hoz ragaszkodást. Ha veszteségmentes tömörítéssel adnák azt, amit ma MQA-val, akkor valószínűleg minőségben is verhetetlenek lennének (csak nem tudom, mekkora a részük az MQA DAC-bizniszben, mert az úgy kihalna... most meg az emberek jó részének MQA-képes DAC-kell /jól látszik ez a hirdetésekben feltett kérdések alapján/).

[Vinkler]

TIDAL MQA-ra épít, talán át kell térniük veszteség mentes HD-ra? Versenytársak be fognak előzni.
https://index.hu/techtud/2020/01/09/str ... icia_keys/

Én nem igazán értem, miért erőlteti a Tidal az MQA-t, amikor már a Qobuz, HRA Straming, stb HighRes FLAC-okat ad?
Egyelőre nagy az előny a Tidalnak (Qobuz HD-ben eléggé akadozik nálunk, és nekem nem igazán sikerült jobbnak érzékelnem a HighRes felvételek hangját a Qobuz-on, sőt a Tidal mindig jobb az én fülem szerint és az én szegényes rendszeremben. HRA Straming viszont egyértelműen jobb minőségű mint a Tidal, csak épp a választéka kb 1%-a a Tidal választékának). Az MQA-t nem tudom megítélni, mert nem lévén MQA-renderer DAC-om, az MQA-k nálam semmivel sem szólnak jobban, mint a "normál" CD-minőségű cuccok.

Ezt akkor lehetne objektíven megítélni, ha lenne egy MQA képes dac-od (nekem sincs), akkor ő végezné a konverziót, nem a tidal valamit.
Egyébkent egy nüansznyival így is jobb az mqa szvsz.

[lehoako]

minden attól függ, hogy kinek hány fokos a létrája.

Amilyen szép ez a hasonlat, annyira veszélyes is. Ahogy anyagi szinten nem egyformák az emberek, úgy értelmileg és tudásszintben sem. Sokszor nehéz eldönteni, hogy magasabb létráról céloztak be, vagy alacsonyabbról kapálóznak felénk - és ez a bizonytalanság annál nagyobb, minél nagyobbnak hisszük a saját létránkat. stb.
Szóval az ilyen, -ha csak nem egyértelmű poén- számomra egy beszélgetésben inkorrekt, mint a betanult idegen szavak erőltetése. De mint tudjuk, minden attól függ, hogy kinek hány fokos a létrája

Teljesen igazad van, az emberek nagyon sokmindenben különböznek, ahogy Robici is írta, gyakorlottság, érzékenység, elvárások. Az élet élményei, az azokból levonható tapasztalatok, a tanulás mindenkinek mást jelent. A szabadság is szocializációtól függ, sokaknak a nemet mondás szabadsága, keveseknek a csaknem a végtelenbe fejlődés szabadsága.

Emiatt állok kicsit értetlenül a "szubjektív faktor"-kifejezés előtt, nyilván sokminden mindenkinek mást jelent, a zene befogadását nem tudom a befogadó szubjektum nélkül értelmezni. Ahogy a lejátszási környezet preferenciáit sem, hogy miért olyan valakinek a rendszere, amilyen, millió okból van úgy, ahogy. Mindenkinek a fejében és a fülében dől el, mit jelent számára a zene és a hifi, ízlés dolga, ahogy mondjuk, amiről nem érdemes vitatkozni, de sztem vitán felül áll, hogy van jó ízlés meg rossz ízlés, az ezzel kapcsolatos megérzéseimet mindig megtartottam magamnak, mert idővel változó, tévedhető vélemény.

Az, h milyen magas az a létra, sztem idővel kiderül.

[ZolaBA]

minden attól függ, hogy kinek hány fokos a létrája.

Amilyen szép ez a hasonlat, annyira veszélyes is. Ahogy anyagi szinten nem egyformák az emberek, úgy értelmileg és tudásszintben sem. Sokszor nehéz eldönteni, hogy magasabb létráról céloztak be, vagy alacsonyabbról kapálóznak felénk - és ez a bizonytalanság annál nagyobb, minél nagyobbnak hisszük a saját létránkat. stb.
Szóval az ilyen, -ha csak nem egyértelmű poén- számomra egy beszélgetésben inkorrekt, mint a betanult idegen szavak erőltetése. De mint tudjuk, minden attól függ, hogy kinek hány fokos a létrája

[lehoako]

Az elmúlt hetek turbulens vitáira, ezoterikus, kábelmágiás dolgaira egy gondolat erejéig visszatérve.
Ami azt illeti, szerintem a hifiben sosem lesz egyetértés. És ez nagyrészt a szubjektív faktornak köszönhető. Úgy látom, hogy a különbségek észlelésében és feldolgozásában akkora eltérések vannak az egyes emberek között, ami nagyon nehézzé, néha pedig egyenesen lehetetlenné teszi a párbeszédet, különösen egy fórumban. Nincsenek egzakt, mindenki által elfogadott fogalmak, csak olyan semmit (vagy mindenki számára mást) jelentő szavak, mint például a "zenei" vagy a "természetesebb". Ezt pedig még csak tetézi, hogy mindenkinek érzelmi kötődése van a zenéhez (ez normális), de nagyon sokaknak a készülékekhez (márkákhoz) is. Ez sem baj, hiszen sokkal jobb olyan tárgyakkal körbevenni magunkat amiket kedvelünk. Csak így ám nehéz bármilyen kritikát is higgadtan megfogalmazni és olvasni. Vagy épp egy ilyen kedvelt márkát elfogulatlanul meghallgatni.

Szerintem a különbségek súlyozása is teljesen eltérő és éppen ezért van az, hogy ami az egyik hallgatónak klasszis különbség az a másiknak elhanyagolható. Valószínűleg van aki csak egy egész kis szelet jellegzetességre hegyezte ki már a hallását és az abban lévő változást sokkal nagyobbnak érzékeli (hiszen arra koncentrált), mint aki teljesen más szempontokat vesz figyelembe. Azt is tudjuk, hogy némi gyakorlással olyan különbségeket is észlelni lehet, ami a gyakorlatlan hallgatónak nem tűnik fel (és ehhez még különösebben jó hallás sem kell). Ugyanez igaz a zajokra, torzításokra is. Van akinek egy elviselhetetlenül zavaró dolog a másik hallgatónak érdektelen és fordítva.
És mindezt még megfejeli a zenei világ is, azt tapasztaltam hogy eltérő zenei világban járó embereknek szintén eltérő preferenciájuk van arra nézvést, hogy mi a "jó hang".

Teljes mértékben egyetértek Veled.

Ahogy egy kedves ismerősnőm fogalmazta meg nemrég egy beszélgetésünk folyamán, minden attól függ, hogy kinek hány fokos a létrája.

[Robici]

Szerk.: most látom, hogy Te voltál az első, aki anno reagáltál a felvetéseimre, és itt is úgy tűnik, ugyanabba a irányba forognak a kerekeink

Igen, ezt már én is észrevettem. Annyi különbséggel, hogy én az Amused to death-t kifejezetten szeretem. :-)

[Aszpirin]

TIDAL MQA-ra épít, talán át kell térniük veszteség mentes HD-ra? Versenytársak be fognak előzni.
https://index.hu/techtud/2020/01/09/str ... icia_keys/

Én nem igazán értem, miért erőlteti a Tidal az MQA-t, amikor már a Qobuz, HRA Straming, stb HighRes FLAC-okat ad?
Egyelőre nagy az előny a Tidalnak (Qobuz HD-ben eléggé akadozik nálunk, és nekem nem igazán sikerült jobbnak érzékelnem a HighRes felvételek hangját a Qobuz-on, sőt a Tidal mindig jobb az én fülem szerint és az én szegényes rendszeremben. HRA Straming viszont egyértelműen jobb minőségű mint a Tidal, csak épp a választéka kb 1%-a a Tidal választékának). Az MQA-t nem tudom megítélni, mert nem lévén MQA-renderer DAC-om, az MQA-k nálam semmivel sem szólnak jobban, mint a "normál" CD-minőségű cuccok.