Kábelezzünk

[asebestyen]

Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

Nem pont, de oké. Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.

[lehoako]

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Nanááááá...

Különben nem lesz fémes érintkezés, és nem fog átugrálni rendesen az elektron se szorítva, se forrasztva .

[tonee73]

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

[asebestyen]

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

[lehoako]

Szerintem a kabelgyartok is egyensulyoznak valoszinu ebben a kerdesben. Egyreszt a felhasznalok egy jelentos resze a konnyebb irany fele szeret huzni, csak egy mozdulattal installalhato legyen a kabel es kesz. Erre a banan csati tokeletes, a villa mar problemasabb (itt is fura, hogy keves esetben talalkoztam olyannal, amikor a villa eleg nagy volt a terminalhoz... jo lenne valami szabvany).
A masik oldal pedig, hogy regebben is gondolkodtam ezen, valoszinu egy direkt csatlakozas pl. hangfalterminalba beszoritassal ha elegendo az erintkezesi felulet velhetoen eloremutatobb/igazabb lehet, mint egy kabel-forraszanyag-banandugo anyaga jelutvonal. Hogy ez mennyit jelent a hangban, hanyan vagyunk akik meghalljak a kulonbsegeket, az mar egyenfuggo.
Amennyit regen maceraltam a rendszeremet teljesen megbolondultam a szoritos, stb. megoldasok szet- es osszeszerelesetol, orultem a banan vagy villa megoldasnak is. Manapsag mar tokmindegy lenne, mert nem birizgalom annyit, ennek ellenere bananos, ilyet tett ra a gyarto.

Istvan01 bejegyzesere reagalva valoban erdekes kerdes, hogy az analog jelkabeleknel miert nem terjedt el ugyanugy a BNC vagy SMA, MMCX csatlakozas, mint a digit jelkabeleknel. Talan a kabelgyartok nem tulajdonitanak ennek ekkora jelentoseget?

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

[lehoako]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

A CD játékosomból én is kikaptam az IEC-csatit, fixen kötöttem be a tápkábelt, ezáltal kiesett több deka pléh és sárgaréz a hangból. "Magától" kategóriákat ugrott.

[Tctronic]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

Long/hosszú hifi szaktárs előszeretettel forraszt minden kábelt, IC, hangfal kábelt mindkét végen, talán még a hálózatit is??. Ha 10-en évekig nem kell szétbontani, még takarítás, portalanításhoz sem, akkor lehet ez opció. De az átlag hifis félévente cserél valamit, 3-6évente a teljes cucc cserélődik, tehát ekkor a fix forrasztások rontják az eladhatóságot is.

Igazad van. Ő volt Nyilván nem ez a szokványos, de minden esetre érdekes kísérlet.

[lehoako]

Én a HM-erősítőmnél helyprobléma miatt kénytelen vagyok a hangfalkábel-végeket közvetlenül az erősítő csatlakozóiba szorítani.

Nyilván rákrimpelt vagy forrasztott banándugók jobb csatlakozást tudnának biztosítani. Az viszont már felmerült bennem a csavarozott banándugók kapcsán, hogy mennyivel lehet jobb csavarral egy banándugóba szorítani a kábelvégeket, majd a banándugókat még bele az erőlködő csatlakozóiba, mint a csupasz kábelvégeket direktben az erősítő erre kialakított szorítós csatlakozóiba szorítani....

Vintage hangfalak esetében pedig még egészen komolyaknál (pl. Yamaha NS-1000M) is láttam csak kábelvég-becsiptetős csatikat, amelyek ugye nem fogadnak (?) banándugókat, és mostanában “kimentek a divatból”...

Jó az a beszorítás, pici ezüstözött cint a végére, hogy ne kócosodjon/korrodáljon (én is csináltam, míg meg nem jöttek a Note ezüstbanánok)!

Sok hangfalat eleve fix kábellel gyártanak, nekem egy Sanyo-matricájú ilyen dobozom volt régen egy ITT music centerrel, a music center rég kilomizódott, de ezeknek a dobozoknak, amikre még annak idején Kalmival mértünk rá és kb minden értékében és komponensében megfelelt az Orion HS 280asnak, fix kábele volt. Telken ők a hangulatfelelősök és soha nem volt panasz a zenére pinpong, szalonnasütés, kertészkedés közben .

[istvan01]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

Long/hosszú hifi szaktárs előszeretettel forraszt minden kábelt, IC, hangfal kábelt mindkét végen, talán még a hálózatit is??. Ha 10-en évekig nem kell szétbontani, még takarítás, portalanításhoz sem, akkor lehet ez opció. De az átlag hifis félévente cserél valamit, 3-6évente a teljes cucc cserélődik, tehát ekkor a fix forrasztások rontják az eladhatóságot is.

[Aszpirin]

Én a HM-erősítőmnél helyprobléma miatt kénytelen vagyok a hangfalkábel-végeket közvetlenül az erősítő csatlakozóiba szorítani.

Nyilván rákrimpelt vagy forrasztott banándugók jobb csatlakozást tudnának biztosítani. Az viszont már felmerült bennem a csavarozott banándugók kapcsán, hogy mennyivel lehet jobb csavarral egy banándugóba szorítani a kábelvégeket, majd a banándugókat még bele az erőlködő csatlakozóiba, mint a csupasz kábelvégeket direktben az erősítő erre kialakított szorítós csatlakozóiba szorítani....

Vintage hangfalak esetében pedig még egészen komolyaknál (pl. Yamaha NS-1000M) is láttam csak kábelvég-becsiptetős csatikat, amelyek ugye nem fogadnak (?) banándugókat, és mostanában “kimentek a divatból”...

[La_Valse]

Forrasztás, krimpelis, csavaros rögzítés, ezek kombinált alkalmazása, van választási lehetőség. Valahogy be kell azt a kábelt vinni a készülékbe.
Létezik egy minden szempontból ideális csatlakozó fajta, amiben nem kell forrasztani, nincs krimpelés és léynegében nincs közbenső csatlakozó fém sem, F csati antenna kábelekhez.
Ez pofon egyszerű, stabil, könnyen kivitelezhető, olcsó, stabil csatlakozást ad, kábel könnyen újra szerelhető, a csatlakozás rögzítése csavarzással rezgés-kicsúszás álló . Kár hogy ehhez hasonló nem tudott kialakulni alapsávi hang technikában alacsony jelszinthez, ahol kis áramok folynak. Persze ekkor a "kábelgyártók" nem tudnának variálni annyit mint manapság látható.

Létezett ilyen RCA dugó, a WBT-0125. Mondjuk "inverz" F megoldással.

[tonee73]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

Kinek mi jön be, vagy mit kényszerű alkalmazni.Nyilván vannak készülékek / dobozok / rendszerek amelyek minden ilyen változatást jobban megmutatnak.Az én szintemen például nekem megfelel a csatik használata-sőt az erősítőmnél például a gyártó direkt javallotta, hogy használjak banándugót a hangsugárzó csatiknál.

[bitrograde]

[Tctronic]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

[istvan01]

Forrasztás, krimpelis, csavaros rögzítés, ezek kombinált alkalmazása, van választási lehetőség. Valahogy be kell azt a kábelt vinni a készülékbe.
Létezik egy minden szempontból ideális csatlakozó fajta, amiben nem kell forrasztani, nincs krimpelés és léynegében nincs közbenső csatlakozó fém sem, F csati antenna kábelekhez.
Ez pofon egyszerű, stabil, könnyen kivitelezhető, olcsó, stabil csatlakozást ad, kábel könnyen újra szerelhető, a csatlakozás rögzítése csavarzással rezgés-kicsúszás álló . Kár hogy ehhez hasonló nem tudott kialakulni alapsávi hang technikában alacsony jelszinthez, ahol kis áramok folynak. Persze ekkor a "kábelgyártók" nem tudnának variálni annyit mint manapság látható.

[lehoako]

Több hangsugárzó gyártó kihagyja a sarus csatlakozást a hangsugárzókban és a belső kábelezés beforrasztását választja. Abban az esetben mondjuk a csatlakozó is kimarad a történetből, de valamiért a forrasztás mellett döntenek.

Hogy ez a hangminőség miatt történik, vagy a gyártástechnológia nekik egyszerűbb módját jelenti, az nagyon sokismeretlenes, szerintem. Ehhez a gyárak pénzügyi vezetőinek és tech főnökeinek kommunikációját is ismerni kéne, meg, hogy mit mond az ügyben a főfőnök a gyárban/márkánál.

Ami biztos, hogy forrasztva house-ra jobb , mert ugye, ez a lényeg

"The second most popular game that we played as children, is house..."


youtu.be/V8iqZMEwDfk

[Vinkler]

Több hangsugárzó gyártó kihagyja a sarus csatlakozást a hangsugárzókban és a belső kábelezés beforrasztását választja. Abban az esetben mondjuk a csatlakozó is kimarad a történetből, de valamiért a forrasztás mellett döntenek.

[lehoako]

Mi változik hangzásban a forrasztásoshoz képest?

Sokáig használtam ugyanazt a típusú xlr kábelt forrás/előfok, előfok/végfok között forrasztós Neutrik csatlakozókkal. Miután megtudtam, hogy a Neutrik-nak van forrasztást nélkülöző krimpelős xlr csatlakozója - átálltam arra. A hang egyértelműen változott. A forrasztó anyagot nélkülözve tisztább, picit vékonyabb és szárazabb hangot kaptam.
Gondolom ezért is létezik annyiféle forraszanyag, melyekkel lehet hangolni a kábeleket a kívánt irányba.

Jópár évvel ezelőtt, mikor modolni kezdtem az első Dynomat, az Audience 40est, első dolgom volt, hogy a sugárzókra menő pléh csúszósarukat a kábelvégeknek a pólusokra forrasztásával váltottam ki (Siltech silver solder mkII) és pont úgy éreztem, mint Te, csak visszafelé, hogy teltebb, több sávszéles és középen is sűrűbb lett a hang, ezt a jobb érintkezésnek tulajdonítottam. Annak idején képekkel illusztrált történetet készítettem ebből a Dyno-topikba, vita is kezdődött, hogy ha így jobb lenne a hang, akkor a Dynonál is így csinálnák. A konklúzió az lett, hogy nem biztos, mert nagyüzemileg egyszerűbb csavarhúzót meg krimpelőfogót adni a munkás kezébe, mint minden munkaasztalon forrasztóállomást parkoltatni, meg a MEOnál ellenőrizni a forrasztás minőségét. Meg nyilván visszaalakítani is nehezebb valamit, ami már forrasztva lett, mint kicsavar-becsavar aztán kész.

Igen, sokféle forraszanyag létezik, mint ahogy a légies és levegős ezüst WBT (ami ezüst létének ellenére picit ellenkezője a Note P-dugójának, ami inkább izlésesen trappolósabb), meg kicsit "földhözragadtabb" réz megfelelője, ami pl nálam is nagyon jó harapósabb ezüstdrót megfékezésére. MIndenkinek a saját ízlése/rendszerigénye szerint.

[Töki]

Mi változik hangzásban a forrasztásoshoz képest?

Sokáig használtam ugyanazt a típusú xlr kábelt forrás/előfok, előfok/végfok között forrasztós Neutrik csatlakozókkal. Miután megtudtam, hogy a Neutrik-nak van forrasztást nélkülöző krimpelős xlr csatlakozója - átálltam arra. A hang egyértelműen változott. A forrasztó anyagot nélkülözve tisztább, picit vékonyabb és szárazabb hangot kaptam.
Gondolom ezért is létezik annyiféle forraszanyag, melyekkel lehet hangolni a kábeleket a kívánt irányba.

[arzachel]

A WBT-nél sem forrasztanak ha nem muszály....

WBT.jpg (154.16 KiB) Megtekintve 2561 alkalommal

[diagnet]

Lehet, hogy rosszul tudod? A forrasztó anyag fajlagos ellenállása ugyan valóban sokkal nagyobb a réznél, ugyanakkor a forrasztás sokkal nagyobb felületen vezet, mint a kábel keresztmetszete, ebbe nem gondoltál bele?

Lehetőség van ugyanakkora felületen sajtolni, mint forrasztani.

A forrasztásnak alacsony a rezgésekkel szembeni szilárdsága, a nagy hőmérsékletet sem bírja, ez az audioban nem probléma,vagy rosszul gondolom?

A sajtolás és a forrasztás közötti különbségekről kérdeztél. Ráadásul eleve úgy, hogy mitől jobb?
Nem a kábel-saru viszonya határozza meg a technológiát. Mert az már adott és működik. Csak el lehet dönteni, hogy ki mire és hol használja fel.

Azért csodálkozom, mert az audio lánc összes elemében van egy csomó forrasztás, pont az a kettő számít, ami a kábel végén van? És a szokásos foszforbronz, vagy sárgaréz csatlakozó a rézhez képest jóval nagyobb ellenállása nem legalább ugyanakkora probléma?

Amikor ugyanezt megkérdeztem az itt ajnározott csodakábelek kapcsán akkor ez nem volt probléma.
20 percen belül jött schrödinger macskája és a rohamosztag.

Nem érzed a gondolatmeneted bukfencét?
Remélem, nem kérdeztem rosszat?

Leírtam egy érdeklődőnek, hogy mire figyeljen a vásárláskor, ha ilyet választ. Mert sajnos megesik, hogy a kiszámlázott összegben szerepel a szolgáltatás, de a kézhez kapott termék nem tartalmazza.
Ennyi az üzenete.

[mgus]

Az erősítőbe legalább 4 forrasztás kell míg kijut egyáltalán a hang, a hangfal kábelen ismét négy forrasztás a hagfalba ismét 8 forrasztás csatornákként az nem olyan sok tényleg.

[fülelek]

Lehet, hogy rosszul tudod? A forrasztó anyag fajlagos ellenállása ugyan valóban sokkal nagyobb a réznél, ugyanakkor a forrasztás sokkal nagyobb felületen vezet, mint a kábel keresztmetszete, ebbe nem gondoltál bele?
A forrasztásnak alacsony a rezgésekkel szembeni szilárdsága, a nagy hőmérsékletet sem bírja, ez az audioban nem probléma,vagy rosszul gondolom?
Azért csodálkozom, mert az audio lánc összes elemében van egy csomó forrasztás, pont az a kettő számít, ami a kábel végén van? És a szokásos foszforbronz, vagy sárgaréz csatlakozó a rézhez képest jóval nagyobb ellenállása nem legalább ugyanakkora probléma?
Nem érzed a gondolatmeneted bukfencét?
Remélem, nem kérdeztem rosszat?

[diagnet]

Aztán mitől annyira jó az a magas nyomású krimpelés?
Milyen kábel paraméter függ tőle?
Mi változik hangzásban a forrasztásoshoz képest?

Attól, hogy a felesleges hevítést, forraszanyagot, folyasztószert és pepecselést mellőzni lehet vele.
Az átmeneti ellenállás drasztikusan csökken. Nem hiába kerülik az iparban a forrasztást és ahol indokolt hidegsajtolást,
vagy ultrahangos hegesztést alkamaznak helyette.
Az utolsó kérdésedre nem tudok választ adni, mert elsősorban technologiai okok miatt kerestem ezt a megoldást anno.

[supravox]

Aztán mitől annyira jó az a magas nyomású krimpelés?
Milyen kábel paraméter függ tőle?
Mi változik hangzásban a forrasztásoshoz képest?

Hát ez engem is érdekelne