audioline írta: ↑2019.12.25., szer. 19:26
Egy kavics
Mikor ér véget egy hifi "őrült" életében a hifi komponensek cserélgetése/fejlesztése?
Van erre recept, jó tanács, filozófia? Utóbbi tuti...
Értsd jól: ennek megítéléséhez szakember kell, a legjobb, ha gyakorló hifista a szichológus. Ejtsd: szichológus. Saját magad vagy a legjobb erre a célra egyébként. Ha bipolaritásra, mániákusságra hajlamos valaki (nem csak filmekből ismert, patológiás esetek vannak), akkor elhúzódhat a végtelenbe és még tovább, ha ezen szinteket kiszolgáló agyi kémiák nem tesznek keresztbe, azaz normálisnak mondhatók, akkor azt tudom mondani, ha valami rövid kell, hogy
kicsit bele kell unnod. Ha utána is hallgatsz még zenét, használod az elért/megszeretett rendszered, akkor a zenéért csináltad. Ha nem, akkor nem. Nem bűn szeretni a gépet menet közben és utána sem, az sem az, ha a kütyü a cél. De a zene többet ad. :)
Nincs abszolút nirvana, megállj sem, nagy mértékű lassulásról inkább beszélhetünk, amikor már csak 5-10-15 évente érzel akkora ingerenciát az újra, hogy pénzt fordíts rá és kapcsolatokat izzíts fel vagy teremts az ügy érdekében. Van egy egészséges lassulás. Ha még nem vagy ott, ne izgulj, lehet, hogy soha nem is leszel.
Ennek van azonban a kevesebb esélye.
Ha történetesen a hifivel pótolsz valamit, akkor értelemszerűen akkor van esély a végre, ha felismered, mint pótcselekvést. Felteszem művelőjét is már ténylegesen zavaró állapotról beszélünk. De ne dramatizáljunk itt. Hagyd kifutni és mindig a saját utad járd. Ha nem azt járod, körbe pörögsz és akkor tényleg never ending sztori, mellé még nem is tanultál magadról semmit, nem fejlődtél.
)