Általában a hifiről

[fülelek]

Ahol érdemes gondolkodás nélkül kicserélni a kapcsoló üzemű tápokat, azok a különböző általános célú informatikai, hálózati eszközök, routerek, switchek, NAS-ok és tárolók és esetleg a számítógépek ATX kapcsolóüzemű tápjai. Az olcsó informatikai eszközök tápjai általában elég gonoszak, semmiféle módon nincsenek egy hifi rendszer zavarvédelmi dolgaihoz optimalizálva.

Ez egy visszatérő ajánlás tőled. Nem a hatását szeretném megkérdőjelezni, hanem a fontosságát és gyakorlati megvalósítását értékelni.

1. szempont: villany hálózat felépítése. Elfogadva, hogy gagyi kapcsoló üzemű tápok zajt szórnak, az kell a logikus legyen, hogy akkor a hifivel azonos fázison lévő minden ilyen eszköz tápolását kijavítjuk. Ez viszont nagyon sok eszköz lehet, akár 5-10 is és akkor nem beszéltünk olyanokról, hogy pl. led világítás, tv, monitor, stb. - felmerülő kérdés, hogy biztosan ez a járható út? ha csak 20 ezrével számolok ez már komoly pénz, nem jobb megoldás a hifi előtti szűrés? emi/rfi szűrők, leválasztó trafók, stb.? - és akkor még nem beszéltünk az általunk nem befolyásolható dolgokról, hogy pl. mi van a szomszédban.

2. szempont: Rendszerérték. Hiába "utáljátok", az átlag ember akkor cselekszik bölcsen ha rendszerszintű ár/érték szemlélettel gondolkodik. Mégis, mekkora az a hifi rendszer érték, aminél már a router analóg tápolása a logikus következő fejlesztés? Mert azt oké, hogy 10 milliós rendszerben egy fő komponens csere helyett érdemes a 20 ezreket ilyesmire költeni. De hogy alakul ez 1 milliónál? vagy fél milliónál? vagy csak 200 ezernél? (korábban már pedzegettem, hogy ársávokban lenne jó gondolkodni, ez is erre tipikus példa)

Ezen kívül, elfogadva az ajánlást rengeteg kérdés merül fel. Leginkább az, hogy egy átlag hobbi hifis ha nincs egyszerre pénze mindet analógra cserélni (vagy az meg sem valósítható, pl. led fényforrások), mégis, hogyan tudná eldönteni, hogy mivel érdemes kezdeni? Esetleg felépítésre, paraméterre, márkára lehet tippelni? vagy mérni mint azt akusztikát?

Ezek elég komoly kérdések, és örvendetes, hogy feltetted.
Ráadásul, ha megfejtettük a tápolás vonzatát, mindjárt utána jön a többi, a készülékek ár/minőség vonzata, a megelégedettségi szint hiszterézis probléma, az anyagi lehetőségek, és az akusztikát se felejtsük ki.
A bemutatótermemben ledes világítás van, és gondolkoztam az elején, hogy analóg, vagy kapcsolóüzemű tápot használjak-e. Vettem egy profi cég által gyártott, de amúgy nem drága (<7000Ft) kapcsolóüzemű 12V120VA tápot, és kipróbáltam, megmértem és meghallgattam, van-e bármilyen hatása a hangzásra. Hívtam másokat is, akik nem is tudták, mi a teszt tárgya, a ledek egy lezárt fekete táskában világítottak, nem szereltem fel még, hisz a világítás befolyásolja a hangzás megítélését. (Sötétben minden másképp szól, mint világosban)
A eredmény meggyőzött, semmilyen problémát nem okozott a kapcsolóüzemű led tápegység (amúgy 80W terhelés volt a 2 ledszalag)
Az oszcilloszkópos vizsgálat azt mutatta, hogy elenyészően kicsi zavart juttatott a tápegység a hálózatba, ami az audio készülékek bemeneténél már nem volt detektálható.

[fülelek]

Aszpirin hozzászólására:
Nem.
Az a lényeg, mit ír, és nem az, hogy hogy hívják.
Amit ír, annak egy része teljesen igaz, más része elfogadható szubjektív ítélet (dsd tetszik neki), harmadik része meg nem életszerű, amit ő is elismer (szalagos magnó felvétel dícsérete) , másrészt egyszerűen cáfolható.
A felvételeken múlik a legtöbb -ez a lényeg a mondanivalójában!

[ZolaBA]

Ahol érdemes gondolkodás nélkül kicserélni a kapcsoló üzemű tápokat, azok a különböző általános célú informatikai, hálózati eszközök, routerek, switchek, NAS-ok és tárolók és esetleg a számítógépek ATX kapcsolóüzemű tápjai. Az olcsó informatikai eszközök tápjai általában elég gonoszak, semmiféle módon nincsenek egy hifi rendszer zavarvédelmi dolgaihoz optimalizálva.

Ez egy visszatérő ajánlás tőled. Nem a hatását szeretném megkérdőjelezni, hanem a fontosságát és gyakorlati megvalósítását értékelni.

1. szempont: villany hálózat felépítése. Elfogadva, hogy gagyi kapcsoló üzemű tápok zajt szórnak, az kell a logikus legyen, hogy akkor a hifivel azonos fázison lévő minden ilyen eszköz tápolását kijavítjuk. Ez viszont nagyon sok eszköz lehet, akár 5-10 is és akkor nem beszéltünk olyanokról, hogy pl. led világítás, tv, monitor, stb. - felmerülő kérdés, hogy biztosan ez a járható út? ha csak 20 ezrével számolok ez már komoly pénz, nem jobb megoldás a hifi előtti szűrés? emi/rfi szűrők, leválasztó trafók, stb.? - és akkor még nem beszéltünk az általunk nem befolyásolható dolgokról, hogy pl. mi van a szomszédban.

2. szempont: Rendszerérték. Hiába "utáljátok", az átlag ember akkor cselekszik bölcsen ha rendszerszintű ár/érték szemlélettel gondolkodik. Mégis, mekkora az a hifi rendszer érték, aminél már a router analóg tápolása a logikus következő fejlesztés? Mert azt oké, hogy 10 milliós rendszerben egy fő komponens csere helyett érdemes a 20 ezreket ilyesmire költeni. De hogy alakul ez 1 milliónál? vagy fél milliónál? vagy csak 200 ezernél? (korábban már pedzegettem, hogy ársávokban lenne jó gondolkodni, ez is erre tipikus példa)

Ezen kívül, elfogadva az ajánlást rengeteg kérdés merül fel. Leginkább az, hogy egy átlag hobbi hifis ha nincs egyszerre pénze mindet analógra cserélni (vagy az meg sem valósítható, pl. led fényforrások), mégis, hogyan tudná eldönteni, hogy mivel érdemes kezdeni? Esetleg felépítésre, paraméterre, márkára lehet tippelni? vagy mérni mint azt akusztikát?

[Aszpirin]

egy kis olvasnivaló Ken Ishiwata-tól/ról > https://www.stereolifemagazine.com/inte ... ta-marantz

Köszi!
Azt azért érdemes kiemelni, mi Ishiwata mester álláspontja a digitális vs analóg kérdésben:

Actually, digital formats were invented for convenience and possibility of maintaining quality unchanged, but, as you know very well, original music is analogue. In other words, we always need to convert every digital format to analogue for listening. First of all you have to convert analogue to digital for recording then again from digital to analogue for the playback. Of course those conversions are never a good thing, but it i's a necessity. My favorite format is high speed open reel tape, 2 tracks 38 cm/s, but unfortunately not many records are available in this format. So if we are talking about the digital music, SACD and DSD files are my favorite. However, most important thing is always the original recording quality. There are many very good recordings with 44.1 kHz/16 bit format. DSD or 192 kHz/24 bit files don't guarantee highest quality at all, unless the recording itself is good. (Ken Ishiwata, 2017)

Nem perdöntő, mert ez is csak egy vélemény, na de hogy kinek a véleménye, az már nyom azért valamit a latban, nem?

[kaef2]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Ahol érdemes gondolkodás nélkül kicserélni a kapcsoló üzemű tápokat, azok a különböző általános célú informatikai, hálózati eszközök, routerek, switchek, NAS-ok és tárolók és esetleg a számítógépek ATX kapcsolóüzemű tápjai. Az olcsó informatikai eszközök tápjai általában elég gonoszak, semmiféle módon nincsenek egy hifi rendszer zavarvédelmi dolgaihoz optimalizálva. A NAS-okat kivéve általában 12V, 2-3A elgendő szokott lenni. A háttértárak azért ettől többet szoktak kérni, minimum 5-6A-t. Sajnos jó esély van rá, hogy egy olcsó lineáris táp is többe fog hozzájuk kerülni, mint maga az eszköz, 20e ft feletti összegekről beszélünk mindenképpen. Egy full analóg lemezjátszóra épülő rendszerben is érdemes a wifi router vagy set top box tápot kicserélni, még akkor is ha semmilyen számítógépes vagy hálózati lejátszó sem megy, de van internet.

[ZolaBA]

Tegnap kicsit túltoltam a matekot már az esti órákban 4 Borsodi Mester után.

Viszont jól jött, mert utána olyan kinyilatkoztatásokat olvashattunk, amiket le kéne menteni későbbi szócsatákhoz hűsítőnek

[huszti-zsolt]

Csak egy rövid kérdés (nem bírtam végigböngészni a dolgot): alább tényleg arról folyt elég komolyan a vita, hogy igaz-e az, hogy nemcsak a készülékek hangját befolyásolja a szobaakusztika, hanem fordítva: a szobaakusztikát is befolyásolhatják a készülékek, illetve a hangjuk?

Attól tartok, nem jól érted.
A katedrális az marad olyan, amilyen, bármilyen próféta szónokol benne. Arányok, szögek, fizika, enyhe misztika, de marad. Adott helyen akkor is lesznek kiemelések meg állóhullámok meg mittudoménmik, ha az egész AVX közönsége 2 percig a fejére áll.

Arról megy a polémia, hogy mi a teendő, ha nem úgy szól a kórus, ahogyan az mennyei.
Van, aki akusztikai kezelést irányozna, jöjjenek a kőművesek.
Van, aki a kóristalányokat cserélgetné szebb hangúra. Vagy legalább mozgatná őket. Fal tövébe, állványra, stb.. (nem úgy.:))

Most valamiért hirtelen mégis érteni vélem, mit is akarhattatok. Talán egy másik példa még jobban szemlélteti, mint az ear által korábban becitált. Asszem Huszti Zsolt írt egyszer valami legendás hangfalról, ami neki sehogyan sem akart jól szólni. Aztán rájött hogy kizárólag teljesen csillapítatlan szobában (asszem így mondják: nagy üvegfalak, csupasz kőburkolat ilyesmi) szól fenomenálisan, mert hogy ilyen helyiségekbe tervezték (majd kijavít, ha nem) Szal, hogy mivel mindkét dolog (hifi és szoba) benne van a kapott hangban, így egy hibát (vagy legalább némelyik hibát) esetenként bármelyik farigcsálásval ki lehet küszöbölni vagy valami ilyesmi, nem?
Talán annyi csak a kettő között a különbség, hogy a szoba akusztikai hozzájárulását pl. egy tapasztalt hangmérnök akár ránézésre is megmondja (vagy egyszerűen kiméri), míg a hifi elemekét nem ilyen egyszerű.

Csak annyiban helyesbítek, hogy természetesen a rossz szobaakusztikát (nagy utánzengési idő, csörgőviszhang, stb.) megoldani nem lehet hangfaltervezéssel, de valamennyire lehet idomulni hozzá. És igen, találkoztam ilyen hangfallal (valóban nagynevű márka) amelyiket úgy terveztek, hogy jó akusztikájú (rendesen csillapított) térben igencsak döglötten szólt, miközben a mai modern környezetekben elfogadható eredményt nyújtott.
Tudomásul kell venni, hogy a változó világ legfontosabb eleme az életmód változás. És abban a klasszikus, otthoni kétcsatornás hifinek már egyre kevesebb szerep jut.

[LIMAR]

Néhány éve a "nagy megmondók" is szitkokat szórtak rá. Haladni kell a korral.

Haladni kell a korral, ez igaz. A gyártók ezt meg is tették már évekkel ezelőtt.
Ők már sok-sok éve sikeresen alkalmazták az abszolut csúcskategóriában is a kapcsoló üzemű tápokat.
Az általam közelről ismertek közül pl. a Linn, EMM Labs (Meitner), Soulution, Halcro....(az aktív hangfalakról és mélysugárzókról ne is beszéljünk, azokban ma már 100% a jelenlétük, ahogy a PA rendszerekben is).

[huszti-zsolt]

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Néhány éve a "nagy megmondók" is szitkokat szórtak rá. Haladni kell a korral.

A világ változik. Ha akarjuk (egyénileg), ha nem. Az evolúció már csak ilyen. :)
És ahogy az evolúció atyja mondta, nem az erősebb, nem is az okosabb kerekedik felül, hanem az alkalmazkodni képes!
Mindig amikor azt látom, hogy anakronisztikus nézetek, múltba révedések akarnak uralkodni akkor magamban jót mosolygok. Mert ideig óráig meg lehet kötni a haladás szekerének kerekét, de hosszabban nemigen.
Cső, LP, lineáris táp... bizony szépen csöndben vonulnak a vitrinbe. És ezen mit sem változtat, hogy most "reneszánszukat" élik. A mi korosztályunkkal ezek elhalnak, ahogy egyébként az audio ma ismert klasszikus formája is.
Jaj, mielőtt néhányan nekem találnak esni - természetesen SZVSZ!!!

[diagnet]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt
Tudom nagy okosság van mostanság benne
Kifaragja impulzusokból meg stb. lefedettség
De ahogy borul az egyik összetevő, magával ránt mindent
Maradnék a klasszikus trafó nagykondi figurában

Az évek múltán, ha a drága cucc műszerészhez kerül, amikor már nem stimmel a képlet
a saját haját nem fogja befonni, hogy megtalálja a hiba okát ...

A megfelelően méretezett kapcsolóüzemű táp pont addíg bírja mint a trafós. A kondenzátorok elhasználódásáig. Az egy dolog, hogy a trafós még elindítja az eszközt kipukkadt kondenzátorokkal is, de az azt megelőző években már nem beszélhetünk megbízhatóságról,vagy hallgatható minőségről.
A diszkrét áramköri elemek fillérekből cserélhetők, míg egy megszakadt, vagy zárlatos szekunder tekerccsel nem tudsz mit csinálni.

[Klaca]

Csak egy rövid kérdés (nem bírtam végigböngészni a dolgot): alább tényleg arról folyt elég komolyan a vita, hogy igaz-e az, hogy nemcsak a készülékek hangját befolyásolja a szobaakusztika, hanem fordítva: a szobaakusztikát is befolyásolhatják a készülékek, illetve a hangjuk?

Attól tartok, nem jól érted.
A katedrális az marad olyan, amilyen, bármilyen próféta szónokol benne. Arányok, szögek, fizika, enyhe misztika, de marad. Adott helyen akkor is lesznek kiemelések meg állóhullámok meg mittudoménmik, ha az egész AVX közönsége 2 percig a fejére áll.

Arról megy a polémia, hogy mi a teendő, ha nem úgy szól a kórus, ahogyan az mennyei.
Van, aki akusztikai kezelést irányozna, jöjjenek a kőművesek.
Van, aki a kóristalányokat cserélgetné szebb hangúra. Vagy legalább mozgatná őket. Fal tövébe, állványra, stb.. (nem úgy.:))

Most valamiért hirtelen mégis érteni vélem, mit is akarhattatok. Talán egy másik példa még jobban szemlélteti, mint az ear által korábban becitált. Asszem Huszti Zsolt írt egyszer valami legendás hangfalról, ami neki sehogyan sem akart jól szólni. Aztán rájött hogy kizárólag teljesen csillapítatlan szobában (asszem így mondják: nagy üvegfalak, csupasz kőburkolat ilyesmi) szól fenomenálisan, mert hogy ilyen helyiségekbe tervezték (majd kijavít, ha nem) Szal, hogy mivel mindkét dolog (hifi és szoba) benne van a kapott hangban, így egy hibát (vagy legalább némelyik hibát) esetenként bármelyik farigcsálásval ki lehet küszöbölni vagy valami ilyesmi, nem?
Talán annyi csak a kettő között a különbség, hogy a szoba akusztikai hozzájárulását pl. egy tapasztalt hangmérnök akár ránézésre is megmondja (vagy egyszerűen kiméri), míg a hifi elemekét nem ilyen egyszerű.

[audioline]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Néhány éve a "nagy megmondók" is szitkokat szórtak rá. Haladni kell a korral.

[Luxor Audio]

A kapcsolóüzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Szitokszóból és előítéletből elég jól állunk.

[Vinkler]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

[diagnet]

Úgy tudom az ilyen kütyüknél meg kell adni a doboz impedanciát

Az lehet, de max a névlegest vagy egy fix értéket lehet megadni, viszont a legtöbb hangsugárzó impedanciamenete nem egy egyenes, nem fix érték. Tehát végeredményben akkor is csak egy durván megközelítő értéket kapunk a kijelzőn.

Szerintem az egyszerü UxI lehet
Ha tud impedanciát mérni és valahogy átszámolja Watt-ba, emelem kalapom

2019-11-05 22_24_46-a-50en.pdf.png (132.05 KiB) Megtekintve 2370 alkalommal

[LIMAR]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt.....

....Az évek múltán, ha a drága cucc műszerészhez kerül, amikor már nem stimmel a képlet
a saját haját nem fogja befonni, hogy megtalálja a hiba okát ...

Sajnos ma ezek a tápok már nem megkerülhetőek. Ha valaki ésszel használja őket, akkor semmi problémát nem okoznak.
Persze ezek közt is van jó minőségű és kevésbé jó. Ma már a legkomolyabb gyártók is használják sikerrel. A Linn legalább 20 éve már csakis kapcsolóüzemű tápot használ, a végfokaiban ezt még vezérli is a pillanatnyi teljesítményigény szerint. Saját tapasztalatom szerint ezekkel a tápokkal eddig soha semmi probléma nem volt. A legnagyobb gondot a hálózatba visszatáplált szemétben érzem. Ha egy ilyen táp visszatáplált zaja kellően csillapítva van, akkor nincs nagy baj. A hagyományos puffertápok is sok szemetet táplálnak vissza, csak alacsonyabb frekvencián. A fene se tudja, mi a rosszabb. Jobb helyeken a kapcsoló üzemű táp jól izolált a sugárzott elektromágneses jelekkel szemben. Külön zárt térben található, így a sugárzott zaja nem zavarja az érzékeny áramköröket.
Az biztos, hogy egy pufferkondit, dióda hidat egyszerűbb cserélni, ha kell. A kapcsoló üzemű tápok javítása sajnos tényleg macerásabb, főleg, ha az egyedi impulzus trafóval van baj. Azt csak saját magával lehet helyettesíteni. A vezérlő IC-k, kapcsoló FET-ek, tranzisztorok cserélhetők. Azokkal nincs gond.
Szóval nem ördögtől való egy kapcsoló üzemű táp alkalmazása audio áramkörökben.

[kaef2]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt
Tudom nagy okosság van mostanság benne
Kifaragja impulzusokból meg stb. lefedettség
De ahogy borul az egyik összetevő, magával ránt mindent
Maradnék a klasszikus trafó nagykondi figurában

Az évek múltán, ha a drága cucc műszerészhez kerül, amikor már nem stimmel a képlet
a saját haját nem fogja befonni, hogy megtalálja a hiba okát ...

Sajnos az ügyes műszerész kihalóban van, egyre kevesebb házilagosan is javítható elektronika hiányában.

Itt van nálam egy Parasound P6 előfok / DAC és egy Sugden ANV-50 integrált erősítő. Mindkettő kapcsoló üzemű tápos.
A hangjuk együtt és külön-külön is kiváló. Semmilyen értelemben nem hagy kivánni valót maga után. Csak javasolni tudom bárkinek, aki igényes, nem tűzforró, "környezetbarát" és megfizethető ár/értékarányos elektronikát szeretne, hogy hallgassa meg őket. Mindkettő ritmusjátszó képessége, "PRAT"-ja a legjobb Naim hagyományokat idézi, miközben a Sugden ANV-50 nagyon hasonlóan szól, mint az 50 éve gyártott klasszikus A-osztályú Sugden A21 erősítőjük. Csak több energiával és nehezen hajtható hangfalakkal is.

Szóval szerintem nem érdemes ráhúzni a vizeslepedőt semmilyen elektronikára sem, annak valamilyen konstrukcós jellemzője alapján, látatlanban, hallatlanban.

[Luxor Audio]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

[kaef2]

Nos nem tudom, mások miként élték meg, de nekem annyi csapódott le az egészből, hogy egyik Fórumtársunk kétségeket fogalmazott meg, feltehetően információ és tapasztalatok hiányában, míg a másik Fórumtársunk tényszerűen próbálta cáfolni azt. Én személy szerint nem éreztem benne közvetlen marketing jellegű szándékot, inkább a mundér becsületének védelmét.
Szóval nekem belefért!

Tökéletesen egyetértünk. Ettől jobban nem lehett volna megfogalmazni - azt hiszem.

[LIMAR]

Kérem ez a fapaci önreklám topik?

Szerintem, ha valaki egy általános és mindenkit súlyosan érintő témában (történetesen az akusztika, ami tökéletesen egzakt és mérhető) kínál "gombokért" olyan szolgáltatást, ami alapján mindenki eldöntheti, hogy megfogadja-e az útmutatót, vagy nem, ezt én inkább pozitívumként ítélem meg és támogatom.
Egy jobb minőségű hálózati dugó árának a feléért olyan szolgáltatást, tanácsot kap, ami sok nagyságrenddel drágább berendezéssel sem (sőt semmivel sem) helyettesíthető. Ez a szolgáltatás itt a fórumon a megítélésem szerint csakis támogatandó lehet függetlenül attól, hogy ki kínálja. Minél többen tudnak róla és élnek vele, annál több boldog zenehallgató lesz. És mi ez, ha nem egy ilyen fórum célja.
Aztán, hogy ki mivel és kivel oldja meg a kivitelezést, az már a mérés megrendelőjén múlik, nem azon, aki a méréseket végezte.

[pärt]

Jó estét! Kérem ez a fapaci önreklám topik?

Szerintem részben jogos. Kompenzációként megszavaznék egy bónusz VF futtatást, esetleg egy Csodálatos Gyógyulás történetet.

[Aszpirin]

kicsi a fotel ? (ugye vannak gyerekekre meretezettek is) ...bocs.

de belesüppedni nem börbe is lehetne, en valamikor regen ugy ertettem valaki(ke)t, valami(ke)t (lehet félre ?) : bör helyett jobb masik bevonat a kanapera, ülöcuccra, jobb az akusztikanak (a legtöbb esetben) - a mértéket nem tudom ...lehet felér egy 200.000 Ft-os tápkábellel, ha kompatibilis a habtestekkel :-))))

Hogy kicsi-e? Na ezt nem mondanám. Ha nem két darabban érkezett volna (alsó rész, háttámla), akkor komolyan sem az ajtón, sem az ablakon nem tudtuk volna bejuttatni a szobába. Még igy is elég érdekes volt az alsó részét (függőleges pozícióban) átpasszírozni az ajtón... Az összeszerelés gyerekjáték volt, mert a háttámlát csak a helyére kellett csúsztatni, és “bekattintani”, az már egy kis szakértelmet fog igényelni, hogy hogyan szedjük szét, ha majd valamikor ki kell vinni, mert a bőr hátsó takarja a háttámla tartószerkezetét.

Az anyagválasztásnál - bevallom - nem gondoltam a bőr akusztikai tulajdonságaira. A fotel maga tetszett meg nagyon - hosszas keresés után - és az első választási szempont ez volt, na meg hogy opcióban lehetett kérni hozzá motoros mozgatást is - amit kértem is, mert egyrészt így a lábtámasz dőlésszögét is lehet állítani, nem csak kinyitni azt vízszintesre, de ami még fontosabb volt, hogy kipróbálva, a mechanikus visszacsukás láberővel ülő pozícióban elég sportos mutatványnak bizonyult - bár jót tett volna a lábizmaimnak a napi többszöri gyakorlása .

Ami a kárpitot illeti, bár kb 50 féle kárpitból választhattam, nem emlékszem, hogy lett volna tisztán szövet opció. Bőrszövet volt több is, olyan is, aminek a jellege inkább velúrszerű/sima bársonyszerű volt, viszont a bőrszövet tartósságával nagyon rosszak a korábbi tapasztalataim, így mindenképpen a valódi bőrnél maradtam, amiből mind mintára/vastagságra, mind színre rengeteg opció volt. Különben is imádom a bőr illatát, tapintását, stb... A színt pedig a bútorzathoz illesztettem, ahogy azt szokás. Azért az esztétikum egy ilyen bútordarabnál nem utolsó szempont, főleg ebben az árkategóriában... ami, mondjuk úgy, nem egy Ikea-kategória, de ár-érték arányban is messze az ikeás cuccok fölött van (szerintem).

Az külön öröm volt (és bocs, de nálam ez bevallottan szempont), hogy a magyar bútoripart támogattam ezzel a vásárlással (magyar emberek hazai munkahelyét). Felejtsétek el a régi (átkosbéli) kanizsai bútorokhoz fűződő negatív minőségi asszociációkat, a Kanizsa Trend mai termékei valódi minőséget képviselnek. Több, mint 8 hetet kellett várnom az elkészültére, de megérte. Az anyag és a kidolgozás minősége, robusztussága, és maga a termék összességében, véleményem szerint bármely hasonló árkategóriájú nyugati cuccot “überel”, ezért meleg szívvel ajánlom a Kanizsa Trend termékeit, ha valaki ilyen bútordarab beszerzésében gondolkodik a hifi-helyisége számára.

[Klaca]

Tök nagy ívben lecsokizod, amit írok?

A link alatt ezt írja:

"204. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch, x vagy q betű van, a következőképpen járunk el:

A ch-t, ha h-nak ejtjük, megtartjuk: jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus stb."...

Idegen eredetű keresztnevek és földrajzi nevek? Melyik csatornát nézed? / Jahhhh... már értem. Valami TULAJDONNÉV-magyarázat közelébe kerültél. A tulajdonnevek nem számítanak jövevényszónak, mert tulajdonnevek. Mindig minden nyelven ugyanazt a valakit/valamit jelentik, mint az eredeti nyelven, átírni se szoktuk őket fonetikusan, csak, ha nem latin betűs az eredeti nyelvük.

OK, rádhagyom, hififórumos vita ez, amiben Neked van igazad.

Akkor még egyszer válaszolnék, mert tényleg érdekes ez a vitastílus, és mivel volt, aki belájkolta a dolgot, talán mást is érdekel, akit meg idegesít (nyilván van ilyen) az át tudja ugorni.
Igazad van, reggel a nagy sietségben véletlenül úgy láttam, hogy a helyesírási szabályzat 209. pontjára mutat a link, pedig tényleg az általad idézett 204-esre mutat. (ráadásul, mivel elég biztos voltam (és vagyok is) abban, hogy igazam van, nem böngésztem végig az egész cikket,amit belinkeltél. Most megtettem.) Tehát ebben tévedtem, de azt hiszem, ez nem érinti a lényeget, és a reakciód megint csak azt mutatja, hogy nem megérteni akarod a jelenséget, hanem egyszerűen csak hibákat keresel abban, amit írtam. Ezért meg sem nézed pl., hogy amit meg most beidézel, az a helyesírási szabályzatban az idegen szavak átírására vonatkozik, és nem kifejezetten a jövevényszavakkal áll kapcsolatban. Hogy akkor miért linkelték be a dolgot a jövevényszavak átírása c. szócikkbe? Ezt a szócikk elején elmagyarázzák, és ez a dolog lényegével áll összefüggésben, (az ilyesmikre kellene összpontosítanod, ha a dolgot akarod megérteni, és nem arra hogy én figyelmetlenségből milyen rossz hivatkozásokat írok): "A jövevényszavakat (idegen nyelvekből eredő, de a magyarban elterjedt szavakat) eleinte eredeti alakjukban írjuk (ilyenkor még idegen szónak számítanak) "
Ez a kicsit szerencsétlen megfogalmazás azt jelenti, hogy a jövevényszavak idegen szavakból lesznek idővel (De ez előtt még nem jövevényszavak (ez világos a jövevényszó szócikkból) csak rossz a megfogalmazás). Ebben az esetben két eset lehetséges: "majd ha közismertté válnak, két eset lehetséges: sok esetben jóváhagyják a magyaros írásmódot – olykor az eredeti nyelvi alakhoz legközelebbi formában, máskor módosulásokkal, máskor viszont megőrződik az idegen írásmód szerinti írás " Tehát azért utalnak az idegen szavak átírására, mert bizonyos idegen szavak, akkor is megtartják az eredeti írásmódjukat, amikor már jövevényszóvá válnak. (bár az alábbiakból világos lesz, hogy ez a ritkább eset) Tehát az, amit idézel, egyáltalán nem lányeges abból a szempontból, hogy a 'psziché' szó jövevényszó-e vagy idegen szó. Ha jövevényszó lenne, akkor ebbe a ritka kategóriába tartozna, de nem az.

Hogy miért? Megpróbálom neked összefoglalni a lényeget, ami miatt majdnem hogy biztos vagyok benne, hogy igazam van.
1) A jövevényszó alapesete az, amikor átveszünk egy idegen szót valamire, amire nincs magyar szó. Ez az ami alapból megadja a jövevényszó és idegen szó megkülönböztetés értelmét. Ezért hozzák általában az asztal szót példának, amit talán a letelepedéskor vettünk át az itt levő szlávoktól (stol) (valszeg a nomád életmódban nem kellett egy külön ilyen szó, vagy valami ilyesmi), és ezért emeli ki az általad belinkelt lista külön a modern idegen szavakat (ha megnézed ezek gyakorlatilag mind olyanok, amelyekre nincs pontosan megfelelő magyar szinonima. Nyilván (többek között) ezért nem szerepel a listádon a psziché szó (az nem ilyen).
2) A wiki szócikkből az is kiderül, hogy 1-en kívül úgy is keletkeznek/tek jövevényszavak, hogy egy idegen szó, amire ugyan van magyar szó kiszorítja azt (a másik sztenderd példa a 'sógor', ami nyilván a 'Schwager'-ből lett, kiszorította a 'rér'-t vagy mit. Nyilván egy ideig együtt volt a Schawager meg a rér, aztán lett csak az első, aztán már magyarosan írtuk, és lett belőle sógor és eltűnt a rér) Mivel ez egy hosszabb folyamat azért van olyan időszak is, hogy a két szinonim szó még együtt létezik, de amikor jövevényszó lesz belőle, addigra általában már nem (mivel a szó alapértelmét ez adja), és akkor általában eltűnnek belőle az idegen betűkapcsolatok (igen, igazad van, nem mindig, és az előbbiek miatt ez egy spektrumszerű dolog, de amikor pl. olyan régen használt szavak, mint a psziché, jövevényszavakká válva nem íródnak át magyarosra, azt a Te listád is 'kuriózumként' említi, tehát ez elég ritka.)

Ezek miatt - tehát azért mert a jövevényszó két legfontosabb jellemzője nem igaz a 'psziché' szóra - én (na jó ennyit engedek neked) nagyon valószínűnek tartom, hogy - legalábbis még napjainkban - a 'psziché' még nem jövevényszó.

Befejezhetjük, én legalábbis csak akkor fogok reagálni, ha azt látom, hogy a dolog lényegén elgondolkodsz, és végre írsz valami lényeget érintő tartalmi elemet az álláspontod mellett, és nem csak az én 'hibáimba' kapaszkodsz. (Azt pl. megírhatnád, ha már ennyire nem értesz egyet velem, hogy szerinted akkor mi a különbség az idegen és a jövevényszavak között, mert erről eddig bölcsen hallgattál).

[tonee73]

Ezt megteheted privátban is. Cablest kevesebbért is megkövezték már. Szerintem már sok volt....

Kevesebbért? Sokkal több helyen és sokkal többször nyomta a bújtatott önreklámjait, sokszor minden következmény nélkül-úgyhogy szerintem ez a kettő messze nem egyenlő.

Ne haragudj, itt mi történik? Ez még csak nem is bujtatott reklám.

Bocsánat, pontatlanul fogalmaztam: bújtatott és nem bújtatott reklámjait kellett volna írnom.Nem beszélve a bedobjuk a "bullshit kavicsot" az állóvízbe a fórum bármely pontján, s mikor valaki esetleg csuklóból cáfolja a dolgot, netán érdemi választ vár a témában akkor néma csend...
Ne keverjük ezt a két dolgot-én még mindig csak egy jogos választ látok a dologban.

[juliush]

Nos nem tudom, mások miként élték meg, de nekem annyi csapódott le az egészből, hogy egyik Fórumtársunk kétségeket fogalmazott meg, feltehetően információ és tapasztalatok hiányában, míg a másik Fórumtársunk tényszerűen próbálta cáfolni azt. Én személy szerint nem éreztem benne közvetlen marketing jellegű szándékot, inkább a mundér becsületének védelmét.
Szóval nekem belefért!