Általában a hifiről

[SoundMania]

ha filozofiai melysegig vihetjük: "original music is analogue" én még ebben sem vagyok biztos.

A makroszkópikus univerzumunkban általunk érzékelhető és technikai eszközeink túlnyomó többsége által ábrázolható, tárolható és kezelhető zenei információra szerintem igaz, amennyiben az "analógot" a praktikusan folyamatosnak tekinthető jelenség szinonímájaként alkalmazzuk.
Valójában azonban az "analóg" ennél többet jelent, egészen pontosan azt, hogy az ábrázolt információ minden egyes pillanatban analóg módon jellemzi a változó folyamatot. Ezért aztán fokozottan érzékeny az információ sérülésére, egy karc a lemezen, egy pici szalagnyúlás óhatatlanul torzításként jelentkezik.
KI is elköveti azt a hibát, hogy az "analóg" hangrögzítésnél figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a zenei információ szintén kódolva kerül tárolásra, legyen szó a pre-ekvalizált elektromos jel konverziójáról műanyagfelületbe vésett mechanikai rezgésekbe, vagy egy folyamatosan mozgó mágnesezhető szalagra rögzített fluxusváltozásokba. És valójában ha megvizsgáljuk az így keletkező kódolt "analóg" távközlési csatorna transzparenciáját (sávszélességét, zaját, linearitását), már rég nem tekinthető a "digitálissal" szemben felsőbbrendűnek, különösen, ha figyelembe vesszük az emberi érzékelés korlátait is. Ettől függetlenül ugyanakkor tetszhet egyeseknek jobban, az analóg csatorna finom nem-linearitása kellemes "simító" hatást ereményezhet (Újházy Lászlót idézve).

Hm.. Egy folytonos jel csak elvileg állítható tökéletesen vissza a mintáiból!
Mintavételezés előtt aluláteresztő szűrőket alkalmaznak!
Az ideális átalakító teljesítményét rontja a kvantálási zaj aminek olyan hatása van mintha az átalakító kisebb bitszámú lenne.
Differenciális nemlineáris torzítás, ami a valós karakterisztika lépcsőinek szélességének a szórása.
Ezek sem túl biztatóak......

[chord]

Az is felmerülhet, hogy K.I. munkássága mit adott konkrétan nekünk, a zenehallgatóknak.
Mármint, ha nem olvassuk a szövegeit. Hanem 'vakon' hallgatjuk a berendezéseit, ill. amelyeken ott a keze nyoma.

[greenbio]

Egy full analóg lemezjátszóra épülő rendszerben is érdemes a wifi router vagy set top box tápot kicserélni, még akkor is ha semmilyen számítógépes vagy hálózati lejátszó sem megy, de van internet.

ezt nem teljesen értem, kérlek magyarázd el...

[SoundMania]

egy kis olvasnivaló Ken Ishiwata-tól/ról > https://www.stereolifemagazine.com/inte ... ta-marantz

Csak azt nem értem, miért nem maradt meg a CD-lejátszás zenitjét képviselő 0. generációs, kerámia tokos TDA1540-es vonalnál! Onnét minden egyéb már lefelé a lejtőn.

Gondolom Ő sem képviselt akkora nyomást a gyártóra, hogy gyártásban maradjon.

[juliush]

ha filozofiai melysegig vihetjük: "original music is analogue" én még ebben sem vagyok biztos.

A makroszkópikus univerzumunkban általunk érzékelhető és technikai eszközeink túlnyomó többsége által ábrázolható, tárolható és kezelhető zenei információra szerintem igaz, amennyiben az "analógot" a praktikusan folyamatosnak tekinthető jelenség szinonímájaként alkalmazzuk.
Valójában azonban az "analóg" ennél többet jelent, egészen pontosan azt, hogy az ábrázolt információ minden egyes pillanatban analóg módon jellemzi a változó folyamatot. Ezért aztán fokozottan érzékeny az információ sérülésére, egy karc a lemezen, egy pici szalagnyúlás óhatatlanul torzításként jelentkezik.
KI is elköveti azt a hibát, hogy az "analóg" hangrögzítésnél figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a zenei információ szintén kódolva kerül tárolásra, legyen szó a pre-ekvalizált elektromos jel konverziójáról műanyagfelületbe vésett mechanikai rezgésekbe, vagy egy folyamatosan mozgó mágnesezhető szalagra rögzített fluxusváltozásokba. És valójában ha megvizsgáljuk az így keletkező kódolt "analóg" távközlési csatorna transzparenciáját (sávszélességét, zaját, linearitását), már rég nem tekinthető a "digitálissal" szemben felsőbbrendűnek, különösen, ha figyelembe vesszük az emberi érzékelés korlátait is. Ettől függetlenül ugyanakkor tetszhet egyeseknek jobban, az analóg csatorna finom nem-linearitása kellemes "simító" hatást ereményezhet (Újházy Lászlót idézve).

[Luxor Audio]

ha filozofiai melysegig vihetjük: "original music is analogue" én még ebben sem vagyok biztos.

Erős egyszerűsítéssel élve az akusztikus hangszerek által létrehozott rezgések, hanghullámok az analóg világba sorolhatók, de a hallásunk inkább illik a digitális világba, ahhoz hasonló mintavételezési, feldolgozási korlátai vannak. Ám ez tényleg csak filozofálás, szerintem nincs sok köze ahhoz, ki milyen hanghordozót, lejátszási módot választ. Szerintem sokan nem kizárólag a hangzás alapján döntöttünk. Ha ez lenne az egyetlen szempont, még mindig fekete lemezeket pakolgatnék. De ahányszor szóba kerül ez a kérdés, mindig bezárom a fórumot 2-3 napra, mert borítékolható, hogy véres veszekedés alakul ki, mivel néhányak képtelenek tisztelni az övéktől eltérő véleményeket, döntéseket.

Az iskolában bölcs tanáraim azt verték a fejembe, hogy soha ne azt nézzem, ki mondja, hanem arra figyeljek, mit mond. Nem vagyok benne biztos, hogy totálisan igazuk volt, ez egy komplexebb kérdés.

[juliush]

egy kis olvasnivaló Ken Ishiwata-tól/ról > https://www.stereolifemagazine.com/inte ... ta-marantz

Csak azt nem értem, miért nem maradt meg a CD-lejátszás zenitjét képviselő 0. generációs, kerámia tokos TDA1540-es vonalnál! Onnét minden egyéb már lefelé a lejtőn.

[avl2]

ha filozofiai melysegig vihetjük: "original music is analogue" én még ebben sem vagyok biztos.

és nem inkább: ha elegendöen finoman, igen jó felbontással (elemi reszecskék szintjén) tudjuk vizsgálni, nem digitális-e ?
ala kvantumfizika, elemi reszecske vagy igy vagy ugy, vagy ilyen, vagy olyan, de köztes allapotok barmelyike is lehet (mint egy igazan folyamatos analog dolog), de akár az érzékelésünk is: egy-egy szörsejt ad-e vagy nem elektromos impulzust (1 vs. 0). vagy ott folyamatos a jel ?

azt nem állítom, hogy ez gyakorlati jelentösegü, de ha valaki az "analog felsöbbrendüsegét" hirdeti, elgondolkodhat: tenyleg analog ?? ...szerintem nem

provokativabban: egy analog nem azert tünik-e csak analognak, mert nagyon durvan nezzük, nem latjuk, hogy sok igen apro lepesböl all es nem folyamatos

[fülelek]

Ahol érdemes gondolkodás nélkül kicserélni a kapcsoló üzemű tápokat, azok a különböző általános célú informatikai, hálózati eszközök, routerek, switchek, NAS-ok és tárolók és esetleg a számítógépek ATX kapcsolóüzemű tápjai. Az olcsó informatikai eszközök tápjai általában elég gonoszak, semmiféle módon nincsenek egy hifi rendszer zavarvédelmi dolgaihoz optimalizálva.

Ez egy visszatérő ajánlás tőled. Nem a hatását szeretném megkérdőjelezni, hanem a fontosságát és gyakorlati megvalósítását értékelni.

1. szempont: villany hálózat felépítése. Elfogadva, hogy gagyi kapcsoló üzemű tápok zajt szórnak, az kell a logikus legyen, hogy akkor a hifivel azonos fázison lévő minden ilyen eszköz tápolását kijavítjuk. Ez viszont nagyon sok eszköz lehet, akár 5-10 is és akkor nem beszéltünk olyanokról, hogy pl. led világítás, tv, monitor, stb. - felmerülő kérdés, hogy biztosan ez a járható út? ha csak 20 ezrével számolok ez már komoly pénz, nem jobb megoldás a hifi előtti szűrés? emi/rfi szűrők, leválasztó trafók, stb.? - és akkor még nem beszéltünk az általunk nem befolyásolható dolgokról, hogy pl. mi van a szomszédban.

2. szempont: Rendszerérték. Hiába "utáljátok", az átlag ember akkor cselekszik bölcsen ha rendszerszintű ár/érték szemlélettel gondolkodik. Mégis, mekkora az a hifi rendszer érték, aminél már a router analóg tápolása a logikus következő fejlesztés? Mert azt oké, hogy 10 milliós rendszerben egy fő komponens csere helyett érdemes a 20 ezreket ilyesmire költeni. De hogy alakul ez 1 milliónál? vagy fél milliónál? vagy csak 200 ezernél? (korábban már pedzegettem, hogy ársávokban lenne jó gondolkodni, ez is erre tipikus példa)

Ezen kívül, elfogadva az ajánlást rengeteg kérdés merül fel. Leginkább az, hogy egy átlag hobbi hifis ha nincs egyszerre pénze mindet analógra cserélni (vagy az meg sem valósítható, pl. led fényforrások), mégis, hogyan tudná eldönteni, hogy mivel érdemes kezdeni? Esetleg felépítésre, paraméterre, márkára lehet tippelni? vagy mérni mint azt akusztikát?

Ezek elég komoly kérdések, és örvendetes, hogy feltetted.
Ráadásul, ha megfejtettük a tápolás vonzatát, mindjárt utána jön a többi, a készülékek ár/minőség vonzata, a megelégedettségi szint hiszterézis probléma, az anyagi lehetőségek, és az akusztikát se felejtsük ki.
A bemutatótermemben ledes világítás van, és gondolkoztam az elején, hogy analóg, vagy kapcsolóüzemű tápot használjak-e. Vettem egy profi cég által gyártott, de amúgy nem drága (<7000Ft) kapcsolóüzemű 12V120VA tápot, és kipróbáltam, megmértem és meghallgattam, van-e bármilyen hatása a hangzásra. Hívtam másokat is, akik nem is tudták, mi a teszt tárgya, a ledek egy lezárt fekete táskában világítottak, nem szereltem fel még, hisz a világítás befolyásolja a hangzás megítélését. (Sötétben minden másképp szól, mint világosban)
A eredmény meggyőzött, semmilyen problémát nem okozott a kapcsolóüzemű led tápegység (amúgy 80W terhelés volt a 2 ledszalag)
Az oszcilloszkópos vizsgálat azt mutatta, hogy elenyészően kicsi zavart juttatott a tápegység a hálózatba, ami az audio készülékek bemeneténél már nem volt detektálható.

[fülelek]

Aszpirin hozzászólására:
Nem.
Az a lényeg, mit ír, és nem az, hogy hogy hívják.
Amit ír, annak egy része teljesen igaz, más része elfogadható szubjektív ítélet (dsd tetszik neki), harmadik része meg nem életszerű, amit ő is elismer (szalagos magnó felvétel dícsérete) , másrészt egyszerűen cáfolható.
A felvételeken múlik a legtöbb -ez a lényeg a mondanivalójában!

[ZolaBA]

Ahol érdemes gondolkodás nélkül kicserélni a kapcsoló üzemű tápokat, azok a különböző általános célú informatikai, hálózati eszközök, routerek, switchek, NAS-ok és tárolók és esetleg a számítógépek ATX kapcsolóüzemű tápjai. Az olcsó informatikai eszközök tápjai általában elég gonoszak, semmiféle módon nincsenek egy hifi rendszer zavarvédelmi dolgaihoz optimalizálva.

Ez egy visszatérő ajánlás tőled. Nem a hatását szeretném megkérdőjelezni, hanem a fontosságát és gyakorlati megvalósítását értékelni.

1. szempont: villany hálózat felépítése. Elfogadva, hogy gagyi kapcsoló üzemű tápok zajt szórnak, az kell a logikus legyen, hogy akkor a hifivel azonos fázison lévő minden ilyen eszköz tápolását kijavítjuk. Ez viszont nagyon sok eszköz lehet, akár 5-10 is és akkor nem beszéltünk olyanokról, hogy pl. led világítás, tv, monitor, stb. - felmerülő kérdés, hogy biztosan ez a járható út? ha csak 20 ezrével számolok ez már komoly pénz, nem jobb megoldás a hifi előtti szűrés? emi/rfi szűrők, leválasztó trafók, stb.? - és akkor még nem beszéltünk az általunk nem befolyásolható dolgokról, hogy pl. mi van a szomszédban.

2. szempont: Rendszerérték. Hiába "utáljátok", az átlag ember akkor cselekszik bölcsen ha rendszerszintű ár/érték szemlélettel gondolkodik. Mégis, mekkora az a hifi rendszer érték, aminél már a router analóg tápolása a logikus következő fejlesztés? Mert azt oké, hogy 10 milliós rendszerben egy fő komponens csere helyett érdemes a 20 ezreket ilyesmire költeni. De hogy alakul ez 1 milliónál? vagy fél milliónál? vagy csak 200 ezernél? (korábban már pedzegettem, hogy ársávokban lenne jó gondolkodni, ez is erre tipikus példa)

Ezen kívül, elfogadva az ajánlást rengeteg kérdés merül fel. Leginkább az, hogy egy átlag hobbi hifis ha nincs egyszerre pénze mindet analógra cserélni (vagy az meg sem valósítható, pl. led fényforrások), mégis, hogyan tudná eldönteni, hogy mivel érdemes kezdeni? Esetleg felépítésre, paraméterre, márkára lehet tippelni? vagy mérni mint azt akusztikát?

[Aszpirin]

egy kis olvasnivaló Ken Ishiwata-tól/ról > https://www.stereolifemagazine.com/inte ... ta-marantz

Köszi!
Azt azért érdemes kiemelni, mi Ishiwata mester álláspontja a digitális vs analóg kérdésben:

Actually, digital formats were invented for convenience and possibility of maintaining quality unchanged, but, as you know very well, original music is analogue. In other words, we always need to convert every digital format to analogue for listening. First of all you have to convert analogue to digital for recording then again from digital to analogue for the playback. Of course those conversions are never a good thing, but it i's a necessity. My favorite format is high speed open reel tape, 2 tracks 38 cm/s, but unfortunately not many records are available in this format. So if we are talking about the digital music, SACD and DSD files are my favorite. However, most important thing is always the original recording quality. There are many very good recordings with 44.1 kHz/16 bit format. DSD or 192 kHz/24 bit files don't guarantee highest quality at all, unless the recording itself is good. (Ken Ishiwata, 2017)

Nem perdöntő, mert ez is csak egy vélemény, na de hogy kinek a véleménye, az már nyom azért valamit a latban, nem?

[kaef2]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Ahol érdemes gondolkodás nélkül kicserélni a kapcsoló üzemű tápokat, azok a különböző általános célú informatikai, hálózati eszközök, routerek, switchek, NAS-ok és tárolók és esetleg a számítógépek ATX kapcsolóüzemű tápjai. Az olcsó informatikai eszközök tápjai általában elég gonoszak, semmiféle módon nincsenek egy hifi rendszer zavarvédelmi dolgaihoz optimalizálva. A NAS-okat kivéve általában 12V, 2-3A elgendő szokott lenni. A háttértárak azért ettől többet szoktak kérni, minimum 5-6A-t. Sajnos jó esély van rá, hogy egy olcsó lineáris táp is többe fog hozzájuk kerülni, mint maga az eszköz, 20e ft feletti összegekről beszélünk mindenképpen. Egy full analóg lemezjátszóra épülő rendszerben is érdemes a wifi router vagy set top box tápot kicserélni, még akkor is ha semmilyen számítógépes vagy hálózati lejátszó sem megy, de van internet.

[ZolaBA]

Tegnap kicsit túltoltam a matekot már az esti órákban 4 Borsodi Mester után.

Viszont jól jött, mert utána olyan kinyilatkoztatásokat olvashattunk, amiket le kéne menteni későbbi szócsatákhoz hűsítőnek

[huszti-zsolt]

Csak egy rövid kérdés (nem bírtam végigböngészni a dolgot): alább tényleg arról folyt elég komolyan a vita, hogy igaz-e az, hogy nemcsak a készülékek hangját befolyásolja a szobaakusztika, hanem fordítva: a szobaakusztikát is befolyásolhatják a készülékek, illetve a hangjuk?

Attól tartok, nem jól érted.
A katedrális az marad olyan, amilyen, bármilyen próféta szónokol benne. Arányok, szögek, fizika, enyhe misztika, de marad. Adott helyen akkor is lesznek kiemelések meg állóhullámok meg mittudoménmik, ha az egész AVX közönsége 2 percig a fejére áll.

Arról megy a polémia, hogy mi a teendő, ha nem úgy szól a kórus, ahogyan az mennyei.
Van, aki akusztikai kezelést irányozna, jöjjenek a kőművesek.
Van, aki a kóristalányokat cserélgetné szebb hangúra. Vagy legalább mozgatná őket. Fal tövébe, állványra, stb.. (nem úgy.:))

Most valamiért hirtelen mégis érteni vélem, mit is akarhattatok. Talán egy másik példa még jobban szemlélteti, mint az ear által korábban becitált. Asszem Huszti Zsolt írt egyszer valami legendás hangfalról, ami neki sehogyan sem akart jól szólni. Aztán rájött hogy kizárólag teljesen csillapítatlan szobában (asszem így mondják: nagy üvegfalak, csupasz kőburkolat ilyesmi) szól fenomenálisan, mert hogy ilyen helyiségekbe tervezték (majd kijavít, ha nem) Szal, hogy mivel mindkét dolog (hifi és szoba) benne van a kapott hangban, így egy hibát (vagy legalább némelyik hibát) esetenként bármelyik farigcsálásval ki lehet küszöbölni vagy valami ilyesmi, nem?
Talán annyi csak a kettő között a különbség, hogy a szoba akusztikai hozzájárulását pl. egy tapasztalt hangmérnök akár ránézésre is megmondja (vagy egyszerűen kiméri), míg a hifi elemekét nem ilyen egyszerű.

Csak annyiban helyesbítek, hogy természetesen a rossz szobaakusztikát (nagy utánzengési idő, csörgőviszhang, stb.) megoldani nem lehet hangfaltervezéssel, de valamennyire lehet idomulni hozzá. És igen, találkoztam ilyen hangfallal (valóban nagynevű márka) amelyiket úgy terveztek, hogy jó akusztikájú (rendesen csillapított) térben igencsak döglötten szólt, miközben a mai modern környezetekben elfogadható eredményt nyújtott.
Tudomásul kell venni, hogy a változó világ legfontosabb eleme az életmód változás. És abban a klasszikus, otthoni kétcsatornás hifinek már egyre kevesebb szerep jut.

[LIMAR]

Néhány éve a "nagy megmondók" is szitkokat szórtak rá. Haladni kell a korral.

Haladni kell a korral, ez igaz. A gyártók ezt meg is tették már évekkel ezelőtt.
Ők már sok-sok éve sikeresen alkalmazták az abszolut csúcskategóriában is a kapcsoló üzemű tápokat.
Az általam közelről ismertek közül pl. a Linn, EMM Labs (Meitner), Soulution, Halcro....(az aktív hangfalakról és mélysugárzókról ne is beszéljünk, azokban ma már 100% a jelenlétük, ahogy a PA rendszerekben is).

[huszti-zsolt]

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Néhány éve a "nagy megmondók" is szitkokat szórtak rá. Haladni kell a korral.

A világ változik. Ha akarjuk (egyénileg), ha nem. Az evolúció már csak ilyen. :)
És ahogy az evolúció atyja mondta, nem az erősebb, nem is az okosabb kerekedik felül, hanem az alkalmazkodni képes!
Mindig amikor azt látom, hogy anakronisztikus nézetek, múltba révedések akarnak uralkodni akkor magamban jót mosolygok. Mert ideig óráig meg lehet kötni a haladás szekerének kerekét, de hosszabban nemigen.
Cső, LP, lineáris táp... bizony szépen csöndben vonulnak a vitrinbe. És ezen mit sem változtat, hogy most "reneszánszukat" élik. A mi korosztályunkkal ezek elhalnak, ahogy egyébként az audio ma ismert klasszikus formája is.
Jaj, mielőtt néhányan nekem találnak esni - természetesen SZVSZ!!!

[diagnet]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt
Tudom nagy okosság van mostanság benne
Kifaragja impulzusokból meg stb. lefedettség
De ahogy borul az egyik összetevő, magával ránt mindent
Maradnék a klasszikus trafó nagykondi figurában

Az évek múltán, ha a drága cucc műszerészhez kerül, amikor már nem stimmel a képlet
a saját haját nem fogja befonni, hogy megtalálja a hiba okát ...

A megfelelően méretezett kapcsolóüzemű táp pont addíg bírja mint a trafós. A kondenzátorok elhasználódásáig. Az egy dolog, hogy a trafós még elindítja az eszközt kipukkadt kondenzátorokkal is, de az azt megelőző években már nem beszélhetünk megbízhatóságról,vagy hallgatható minőségről.
A diszkrét áramköri elemek fillérekből cserélhetők, míg egy megszakadt, vagy zárlatos szekunder tekerccsel nem tudsz mit csinálni.

[Klaca]

Csak egy rövid kérdés (nem bírtam végigböngészni a dolgot): alább tényleg arról folyt elég komolyan a vita, hogy igaz-e az, hogy nemcsak a készülékek hangját befolyásolja a szobaakusztika, hanem fordítva: a szobaakusztikát is befolyásolhatják a készülékek, illetve a hangjuk?

Attól tartok, nem jól érted.
A katedrális az marad olyan, amilyen, bármilyen próféta szónokol benne. Arányok, szögek, fizika, enyhe misztika, de marad. Adott helyen akkor is lesznek kiemelések meg állóhullámok meg mittudoménmik, ha az egész AVX közönsége 2 percig a fejére áll.

Arról megy a polémia, hogy mi a teendő, ha nem úgy szól a kórus, ahogyan az mennyei.
Van, aki akusztikai kezelést irányozna, jöjjenek a kőművesek.
Van, aki a kóristalányokat cserélgetné szebb hangúra. Vagy legalább mozgatná őket. Fal tövébe, állványra, stb.. (nem úgy.:))

Most valamiért hirtelen mégis érteni vélem, mit is akarhattatok. Talán egy másik példa még jobban szemlélteti, mint az ear által korábban becitált. Asszem Huszti Zsolt írt egyszer valami legendás hangfalról, ami neki sehogyan sem akart jól szólni. Aztán rájött hogy kizárólag teljesen csillapítatlan szobában (asszem így mondják: nagy üvegfalak, csupasz kőburkolat ilyesmi) szól fenomenálisan, mert hogy ilyen helyiségekbe tervezték (majd kijavít, ha nem) Szal, hogy mivel mindkét dolog (hifi és szoba) benne van a kapott hangban, így egy hibát (vagy legalább némelyik hibát) esetenként bármelyik farigcsálásval ki lehet küszöbölni vagy valami ilyesmi, nem?
Talán annyi csak a kettő között a különbség, hogy a szoba akusztikai hozzájárulását pl. egy tapasztalt hangmérnök akár ránézésre is megmondja (vagy egyszerűen kiméri), míg a hifi elemekét nem ilyen egyszerű.

[audioline]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Néhány éve a "nagy megmondók" is szitkokat szórtak rá. Haladni kell a korral.

[Luxor Audio]

A kapcsolóüzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

Szitokszóból és előítéletből elég jól állunk.

[Vinkler]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt

Némi visszafogottságot javaslok a témában annak ellenére, hogy a csapból is folyik az ige egy ideje. Történetesen az új DAC/előfok készülékemben kapcsolóüzemű tápegység dolgozik, ennek dacára egészen lenyűgöző hangzásra képes, komoly köröket vert a korábbi, példaszerű analóg tápegységről üzemelő készülékemre. Számomra is tanulságos a történet, ezért osztottam meg Veled. De a Limar által néhány órája bemutatott, meglehetősen csodás készülék is egy olyan példa, ami mutatja, mennyire nem fekete/fehér ez a téma sem.

A kapcsoló üzemű táp sajnos mostanára szitokszóvá degradálódott, méltatlanul.

[diagnet]

Úgy tudom az ilyen kütyüknél meg kell adni a doboz impedanciát

Az lehet, de max a névlegest vagy egy fix értéket lehet megadni, viszont a legtöbb hangsugárzó impedanciamenete nem egy egyenes, nem fix érték. Tehát végeredményben akkor is csak egy durván megközelítő értéket kapunk a kijelzőn.

Szerintem az egyszerü UxI lehet
Ha tud impedanciát mérni és valahogy átszámolja Watt-ba, emelem kalapom

2019-11-05 22_24_46-a-50en.pdf.png (132.05 KiB) Megtekintve 2276 alkalommal

[LIMAR]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt.....

....Az évek múltán, ha a drága cucc műszerészhez kerül, amikor már nem stimmel a képlet
a saját haját nem fogja befonni, hogy megtalálja a hiba okát ...

Sajnos ma ezek a tápok már nem megkerülhetőek. Ha valaki ésszel használja őket, akkor semmi problémát nem okoznak.
Persze ezek közt is van jó minőségű és kevésbé jó. Ma már a legkomolyabb gyártók is használják sikerrel. A Linn legalább 20 éve már csakis kapcsolóüzemű tápot használ, a végfokaiban ezt még vezérli is a pillanatnyi teljesítményigény szerint. Saját tapasztalatom szerint ezekkel a tápokkal eddig soha semmi probléma nem volt. A legnagyobb gondot a hálózatba visszatáplált szemétben érzem. Ha egy ilyen táp visszatáplált zaja kellően csillapítva van, akkor nincs nagy baj. A hagyományos puffertápok is sok szemetet táplálnak vissza, csak alacsonyabb frekvencián. A fene se tudja, mi a rosszabb. Jobb helyeken a kapcsoló üzemű táp jól izolált a sugárzott elektromágneses jelekkel szemben. Külön zárt térben található, így a sugárzott zaja nem zavarja az érzékeny áramköröket.
Az biztos, hogy egy pufferkondit, dióda hidat egyszerűbb cserélni, ha kell. A kapcsoló üzemű tápok javítása sajnos tényleg macerásabb, főleg, ha az egyedi impulzus trafóval van baj. Azt csak saját magával lehet helyettesíteni. A vezérlő IC-k, kapcsoló FET-ek, tranzisztorok cserélhetők. Azokkal nincs gond.
Szóval nem ördögtől való egy kapcsoló üzemű táp alkalmazása audio áramkörökben.

[kaef2]

Én spec kapcsolóüzemü tápra semmiképp nem bíznék audió eszközt
Tudom nagy okosság van mostanság benne
Kifaragja impulzusokból meg stb. lefedettség
De ahogy borul az egyik összetevő, magával ránt mindent
Maradnék a klasszikus trafó nagykondi figurában

Az évek múltán, ha a drága cucc műszerészhez kerül, amikor már nem stimmel a képlet
a saját haját nem fogja befonni, hogy megtalálja a hiba okát ...

Sajnos az ügyes műszerész kihalóban van, egyre kevesebb házilagosan is javítható elektronika hiányában.

Itt van nálam egy Parasound P6 előfok / DAC és egy Sugden ANV-50 integrált erősítő. Mindkettő kapcsoló üzemű tápos.
A hangjuk együtt és külön-külön is kiváló. Semmilyen értelemben nem hagy kivánni valót maga után. Csak javasolni tudom bárkinek, aki igényes, nem tűzforró, "környezetbarát" és megfizethető ár/értékarányos elektronikát szeretne, hogy hallgassa meg őket. Mindkettő ritmusjátszó képessége, "PRAT"-ja a legjobb Naim hagyományokat idézi, miközben a Sugden ANV-50 nagyon hasonlóan szól, mint az 50 éve gyártott klasszikus A-osztályú Sugden A21 erősítőjük. Csak több energiával és nehezen hajtható hangfalakkal is.

Szóval szerintem nem érdemes ráhúzni a vizeslepedőt semmilyen elektronikára sem, annak valamilyen konstrukcós jellemzője alapján, látatlanban, hallatlanban.