A korai CD futóművek technikai csodák megbízhatóság szempontjából (a Ti nagy szerencsétekre), de egy teljesen más korszak alapvetően eltérő lehetőségeihez és körülményeihez igazodva kerültek kialakításra. A feladatuk akkor az volt, hogy izokrón üzemmódban, mindenféle újraolvasási próbálkozás nélkül tolja a CD-ről jól-rosszul (többnyire azért jóltunerman írta: ↑2019.10.23., szer. 12:20Fejlődőképesnek látom a gondolkodásodat, a "katonai" minőség csak egy lépcső az "űrtechnika" felé....amit most csak annyival támasztok alá, hogy a CDM0/CDM1 mechanika radial motorjában olyan csapágyazás van, amit soha sem kell olajozni.
Eltelt közel 40 év és meg mindig teszi a dolgat a gép (szerintem az űrtechnikában használt kivitelű lehet ez a preciziós csapágy) ugye iismered a pitek nagyságát a CD lemezen?![]()
TJ.
A manapság elérhető nagysebességű, a CD piteknél nagyságrendekkel kisebb DVD/BD/SACD... pitek tartalmát többszöri próbálkozással jóval nagyobb biztonsággal kiolvasni képes, azokat nagykapacitású átmeneti tárolóba töltő meghajtók egyszerűen feleslegesen elavulttá teszik a korai meghajtók képességeit. Sőt, ez az aszinkronicitás egészen addig fokozódik, hogy manapság már időben az esetek túlnyomó részében teljesen elkülönül a fizikai kiolvasás egyszeri eseménye (értsd CD rip) és a zenehallgatás sokszor ismétlődő élménye.
Ezek a száraz technológiai tények, amelyek Titeket nem fognak megakadályozni abban, hogy az Általatok sokkal jobbnak hallott eszközökbe, azok misztifikált részegységeibe különböző ideológákat magyarázzatok bele...lásd "az űrtechnikában használt kivitelű ... preciziós csapágy".




