Általában a hifiről

[vidor2009]

5. A szemüveg nélküli holografikus kijelzők egyik legismertebb fejlesztője a Holografika nevű magyar cég az Üllői úton. Kb 70-80 fokos szögben körüljárhatóak a kijelzett objektumok szemből nézve, igaz kb 60-70 millió forint egy kijelző és csak speciális tartalmakat tud egyelőre megjeleníteni. A holografikus hang majd akkor jön el, ha bármilyen helységben úgy tudunk egy felvételt meghallgatni hogy besétálhatok a zenészek közé és hallom az ilyenkor előálló hangzási arány változásokat is. Ettől igen nagyon messze vagyunk ez nagyon nem ugyanaz, mint a sweet spotban ülve úgy érezni hogy "holografikus" a térleképzés, majd ha arrébb ülök akkor szét is esik az egész.

Én otthon simán besétálok a zenészek közé,sehol nem esik szét az egész és nincs sweet spot!
A megoldás:SHAHINIAN Hawk omnidirekcionális hangsugárzó!!!(Vagy másik Shahinian modell az Obelisktől fölfelé!)
Üdv. Gyuri

[juliush]

Ilyen jelenlétérzetet, szinte valóságos egész teret betöltő atmoszférát, hangszerhangokat eddig semmilyen más digitális készülékből nem hallottam, de még lemezről sem...

Pontosan sikerült megfogalmaznod azt, amit jómagam is pár hónapja folyamatosan érzek, csak éppen a teljesen digitális Exogal Comet+Ion rendszert hallgatva!
Körvonalazódni látszik a tendencia, miszerint a 0. generációs CD-játszókban (illetve tuningolt változataikban) elsősorban azok találják meg a számításukat, akik számára a hangzási ideált az analóg, azon belül is az LP technológia alakította ki. A méltatásokban újra meg újra az LP bukkan fel referenciaként, megugrandó szintként és a megosztott konfigurációk alapján a legtöbbük esetén még mindig az LP tűnik az elsődleges forrásnak.
Én azonban úgy látom, hogy az elmúlt 1-2 évtizedben hallatlanul komoly fejlődés ment végbe digitális oldalon, az elérhetővé váló számítástechnikai kapacitás, a digitális rögzítés és feldolgozás matematikájának mind tökéletesebb megértése és applikációja a bitekbe kódolt információ még tökéletesebb reprodukcióját teszi lehetővé.
De ez egy szubjektív hobbi, békésen megfér egymás mellett számos vélemény, prioritás.

[cables]

Tegye fel a kezét aki hallott ilyen prototípus cd játszót tuningolva... pláne úgy hogy ugyan abban a rendszerben mellé rakott bármilyen más nívós digitális technikát.
Nincs sok jelentkező, így kénytelenek vagytok az én tapasztalataimra hagyatkozni, döbbenetes élmény! Ilyen jelenlétérzetet, szinte valóságos egész teret betöltő atmoszférát, hangszerhangokat eddig semmilyen más digitális készülékből nem hallottam, de még lemezről sem...

Ha volna rá lehetőség és mód én nagyon szívesen meghallgatnám saját rendszerben ezt Philips CD100-at, hogyan lehetne ezt összehozni, megoldani ?

Erre a meghallgatásra szívesen elmennék én is

[ZolaBA]

Szóval van hova fejlődni még. Az én életemben még biztosan nem lesz forradalmi változás ezen a téren. Egy helyben topogás van. A mennyiségi növekedés még nem csapott át minőségi változásba.

Ha azt mondjuk, hogy "audiotechnika" és "videotechnika", akkor az én egyszerű értelmezésemben a "videotechnika" egy adott sík vagy ívelt felületen történő megjelenítés. Ezért elég erős a Star trek-ből ismert holofedélzet számonkérése, mert az már "holotechnika".
Ami a videotechnikát illeti, persze, hogy van hová fejlődni, de, hogy egy helyben topogás van az erős túlzás. Az első tévém egy picit CRT volt, majd nagyobb crt, majd kisebb lcd, nagyobb lcd, most épp uhd/hdr/oled... ezek mondhatni mindig az aktuális felső-középkategóriák voltak, a fizetéshez képest hasonló vásárlóértéken. Vak lennék ha tagadnám a fejlődést

[zz7]

Amióta digitális kivetítők vannak, számomra nulla élményt nyújt az a kép, amit ott látok. Nyomokban sem emlékeztet egy Volt Egyszer egy Vadnyugat analóg filmes képi élményéhez. Nem hogy fejlődést, de jelentős visszaesést látok a digitális projektorok által vetített képekben az analóg filmes vetítők alkotta képekhez képest.

Ez mondjuk kb. igaz, szerintem is. Már ami a mozit illeti. Otthonokban viszont drasztikusan sokat javult az átlag TV-kkel elérhető kép minőség a több évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest.

[Luxor Audio]

A video technikának kellene már valamit produkálnia, de ahogy látom, még nagyon nem megy neki.

Itt van az 1989-es és egy idei F1 futam TV közvetítése, 30 év telt el közöttük. Én látok némi különbséget, de persze tudom, régen minden jobb volt...


youtu.be/jjL521cpIXQ


youtu.be/jnz-lc9LYgo

És akkor most hasonlítsunk össze egy 30 éves erősítőt egy mai példánnyal. Mekkora különbséget hallunk?

[Klaca]

Meleg, meleg, forró...

De ne várd, hogy ezzel sokan foglalkoznának. A varázsszó a pszichoszomatikus (és nem a pszichoakusztika, mert az egész más tudományterület) és ez természetesen éppoly jól vizsgálható, tudományos módszertana van, mint bármely más VALÓS területnek. De itt a játék másról szól és ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése (még inkább az eredménye) olyan itt mint vámpírnak a fokhagyma.

Ha jól értem, miről van szó, akkor én inkább 'pszichofizikának' hívnám ezeket a jelenségeket, mert a pszichoszomatika megint más tudományterület: orvosi, és a lelki (pszichológiai) eredetű, ám testi (szomatikus) tüneteket produkáló betegségekre utal. Másrészről persze, azt hiszem, a hifizés mögött meglehetősen gyakran (majdnem mindig) valamiféle pzsichológiai eredetű probléma, kielégületlenség stb, áll, és ez tényleg gyakran válik akár szomatikussá is, bár ezzel azok közül, akik ezt űzzük, talán ugyanolyan kevesen vagyunk tisztában, mint a dolog pszichofizikai jellegével, és ez talán éppen úgy "vámpírnak a fokhagyma", mint a dolog pszichofizikai oldalának emlegetése.
A zenehallgatáshoz, zeneszeretethez a hifizésnek gyakorlatilag soha nincs semmi köze (jókat szoktam röhögni ezen az "igényes zenehallgatás"-on). Természetesen nem zárja ki egymást a kettő, de függetlenek egymástól. És persze a "zeneszeretet" is lehet pusztán lelki eredetű probléma tünete. (Mint bármi más is, de a hifizés sztem gyakorlatilag csak az lehet.)
Érdemes ebben a témában olvasgatni Máté Gábornak pl. a "sóvárgás démona" c. könyvét. Ő például elég jól látja magáról, hogy egy masszív komolyzene-függőséget alakított ki, vagyis inkább "komoly zenei cd vásárlás /gyűjtés" függőséget. Nagyon érdekes, ahogyan az ezzel kapcsolatos szenvedéseit leírja, és az okait "nyomozza" magában. Sok hifisnek érdemes lenne olvasgatni, de a komolyzene topicba talán még inkább illene ez az "ajánlás". (Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy sajnos nagyon rosszul megírt könyv, de a tartalma nagyon érdekes, őszinte és jó. (Ugye, mint tudjuk, a mi kis kultúránkban bárki, aki megtanulta, mi az (alárendelt) összetett mondat, jól forgatja a kitaposott idiómákat, esetleg tud helyesen írni, és el tud sütni néhány szóviccet, az már "nagyon jól tud írni", és úgy érzi a világnak minimum egy blog formájában szüksége van az ő gondolataira. Ez sajnos hat mindenkire, még amúgy értelmes, mély gondolkodású emberekre is.))

[tonya]

Tegye fel a kezét aki hallott ilyen prototípus cd játszót tuningolva... pláne úgy hogy ugyan abban a rendszerben mellé rakott bármilyen más nívós digitális technikát.
Nincs sok jelentkező, így kénytelenek vagytok az én tapasztalataimra hagyatkozni, döbbenetes élmény! Ilyen jelenlétérzetet, szinte valóságos egész teret betöltő atmoszférát, hangszerhangokat eddig semmilyen más digitális készülékből nem hallottam, de még lemezről sem...

Ha volna rá lehetőség és mód én nagyon szívesen meghallgatnám saját rendszerben ezt Philips CD100-at, hogyan lehetne ezt összehozni, megoldani ?

[avl2]

Vitatkozni lehet...

érteni vélem a videotechnika kapcsán irtjaidat ...bár egy kis személyes csörtét is vélek mögötte
video es elethüseg kapcsan a virtualis valosag, pl. amit Fapaci linkelt szerintem az "élethü" ...brutálisan az.

kérdésem Feléd (az elmult hsz.-ok kapcsán): szerinted audiotechnikaban mindent, mennyit tudunk, van-e mögötte nagy erö fejleszteni (vagy már nincs hova, értelmetlen), vagy a mögöttes eröforrások - sokunk gondolatával egybecsengve - szerinted is elenyészöek más "komoly", (nagyobb hasznot hozó, társadalmilag nagyobb igenyt mutato) területekhez képest ?
köszi.

[mgus]

Elég furcsa ez a személyes és ezért nyilván szubjektív vélemény sor. Valakinek van a témáról határozott saját tapasztalata?

Én használok Furutech nano-t, és meg vagyok vele elégedve. Mondjuk javarészt furutech csatlakozóim vannak, de kipróbáltam máshol is és ott is működik, hallható a tisztább dinamikusabb hangzás. A voodoo topikban írtam már róla. A többi kencét nem ismerem nem volt még szerencsém hozzájuk. Nekem annyira bejött mint gépnek az olaj. Kipróbáltam másoknál is, más rendszereknél is hallható, már az első használatnál érezhető a hatása. Most itt nem a nagy high-end -re gondolok, hanem mezei rendszereknél is tökéletesen működött.

[LIMAR]

Hát ... vitatkoznék egy kicsit...

Vitatkozni lehet, meg szép hosszan sorolni a számháború adatait.
Attól még a videotechnika az emberi látás töredékét se tudja reprodukálni sem színtartományban, sem dinamikában, sem térlátásban, vagyis gyakorlatilag semmiben sem.
Kicsit optimistán fogalmaztam, amikor az audiotechnika 40-50 évvel ezelőtti szintjére helyeztem, hiszen akkor már bőven léteztek a teljes hallható tartomány felvételére és lejátszására képes eszközök.
Inkább az 50-es évek elejére raknám a mai állapotát a videotechnikának, amikor már tudták rögzíteni és reprodukálni a teljes hangtartományt, csak a térleképzés még nem volt elterjedt a mono felvételtechnika miatt.

Az, hogy ki és mit streamel, sugároz, közvetít X millió megabiten NEM a videotechnika eredménye, hanem a számítástechnikáé.

Szóval van hova fejlődni még. Az én életemben még biztosan nem lesz forradalmi változás ezen a téren. Egy helyben topogás van. A mennyiségi növekedés még nem csapott át minőségi változásba.

[kaef2]

Istenigazából a high-end audio "iparban" nincs a szó szoros értelmében vett kutatás, ahogy ezt látom és ipari méretekben fejlesztési újdonság sem nagyon, talán még a pro audióban néhány nagyobb cégcsoport esetében (mint a Harman (ami ugye Samsung)). Más iparágak kutatási eredményeit veszik át (valamelyest), ha egyáltalán. A filmezésben, televíziózásban, otthoni mozizásban és ma már ugye a Netflix jellegű streamingben két átlagosan piacvezető cégnek akkora az éves forgalma, mint a high-end audioban, hifiben kb 15-20 piacvezető cégé.

Ez csak egy dolgot bizonyít, hogy a jelenlegi televíziózás azon a szinten van, mint az audiozás 40-50 évvel ezelőtt.
A video eszközök csupán számháborút vívnak egymással, mint a 40-50 évvel ezelőtti sztereo rendszerek.
Egyébként is a megjelenítők egyfajta képeslapra hasonlítanak, két dimenziósak. Valósághoz közeli vizuális élményt még nyomokban sem képesek nyújtani. Túlszaturált színekkel próbálják elfedni a rendkívül súlyos műszaki hiányosságaikat.
Majd ha a videotechnika arra a szintre eljut, mint a Mézga családban a Köbükitől kapott eszköz, amin Harangozó Terit próbálta molesztálni Aladár, akkor majd beszélhetünk eredményről a videotechnikában. Addig csupán játék megy a számokkal. Topogás egy helyben. A szolgáltatások fejlesztése (Netflix...) nem tartozik a video technika fejlesztésének a témakörébe. Ezekkel is hibákról terelik el a figyelmet. Jó lesz az nekünk.
Sajnálatosan annyira egy helyben topog az iparág, hogy még a jeleit sem látni a valós, körbe járható 3D-s megjelenítőknek.
A szemüveg zsákutca.
Zsákutca a mozik vetítő rendszere is. Amióta digitális kivetítők vannak, számomra nulla élményt nyújt az a kép, amit ott látok. Nyomokban sem emlékeztet egy Volt Egyszer egy Vadnyugat analóg filmes képi élményéhez. Nem hogy fejlődést, de jelentős visszaesést látok a digitális projektorok által vetített képekben az analóg filmes vetítők alkotta képekhez képest.
Sajnálatosan a jelen generációknak már nem adatott meg, hogy "rendes" mozi képet lássanak, így azt veszik természetesnek, amit éléjük öntenek. Olcsó és tömegesen terjeszthető. Az analóg filmes gyártás, sokszorosítás, vetítés drága volt - de legalább jó.
Egy jó audio lánc esetében becsukott szemmel magad előtt látod a színpadot, az előadókat. Az ott vagyok a helyszínen bizony erősen megjelenik. Szinte tapintható a valóság élmény.
A video esetében jó esetben egy festett világ kétdimenziós képét láthatjuk. A valósághoz a látvány nyomokban sem közelít.
Lehet növelni a pixelszámot milliárdig, a dinamika tartományt felvevői oldalon lehet közelíteni az emberi szem képességéhez, de csak közelíteni. Még az is rettenetesen messze van a biológiai határoktól. Megjelenítő oldalon a dinamika tovább romlik. A vetített színtartomány sem fedi le a szem által látható színtartományt....
Míg audio esetében mind felvétel, mind lejátszó oldalon már rég elértük az emberi érzékelés határait.
Hova kéne még fejlődnie? Minek?
A video technikának kellene már valamit produkálnia, de ahogy látom, még nagyon nem megy neki.

Hát ... vitatkoznék egy kicsit...
Off lenne itt mindenre részletesen válaszolnom. Csak néhány gyors gondolat. Nem fogok válaszolni jelzem, bárki bárhogyan is reagál rá, nehogy félrevigyük ezt a szigorúan célirányos topikot.

1. Tessék megnézni egy Netflix 4k, vagy Dolby Vision HDR 50p képfrissítésű streamet egyszer egy 4k HDR-ben forgatott filmmel egy LG OLED kijelzőn a saját belső Netflix appjáról vagy egy Apple TV 4k-ról, nagyjából a képmagasság négyszeresének távolságában leüve. A túlszaturált szinek nagyon nem jellemzőek, csak akkor ha valamilyen művészi funkciója van, vagy csak akkor ha a néző úgy állítja be.... A jól felvett, jól világított 4k képnek kb hasonló mélységérzete van, mint ahogy a sztereót magunk elé képzeljük zenehallgatáskor. Egy 55 inches LG OLED tévé pár százezer forintból megvehető, kiváló, hiteles 4k felbontású képpel és színkezeléssel, akkor amikor ennyiért egy jó pár hifis kábelgyártó 1m-es hálózati tápkábelét sem lehet a hifiben megvenni.

2. Nagyon sajnálom, hogy idehaza nem lehet a 4k 50p HDR-ben közvetített eredeti Forma-1 közvetítéseket nézni, nagyon megdöbbenne az, aki az M1 erősen lebutított HD minőségéhez szokott, a tömörítetlenül 12 Gbit/s sávszélességet igénylő eredeti 4k/50p HDR videójukat az M1-en és a DVB-T-n vagy egy kábelcsatornán kb 10 Mbit/s HD-re és 50 félképesre butítják, az 50 progressziv képes 4k HDR helyett...Ez kb olyan, mintha a 192k/24 bites mintavételezésű hangfelvételt 8 kbit/s mp3-ként akarnánk élvezni s ez alapján elmondani milyen szar is a felvételi technológia. (Ráadásul az F1 által használt kamerákat idehaza gyártják, csak hogy legyen mire büszkének lennünk, mint ahogy a Netflix képi világának és elvárásainak a kidolgozásában is részt vettek magyarok és az első HDR/SDR konvertert illetve mérő és minőségellenőrző rendszert is idehaza találták ki, és fejlesztették).

3. A filmes és televíziós világ sokkal előrébb tart szabványosítás tekintetében mint ahol az audio világ. Mind a megjelenítők számos tulajdonsága, mind a felvételi és produkciós lánc szín - és meta adat kezelése, protokolljai szabványosítottak, sokkal jobban mint az audioban. Ezek ellenőrzésére és betartatására is vannak kiváló és a világ minden gyártója által elfogadott értékek és mérő megoldások. Ha a néző nem állítja el a kijelzőjét (mondjuk átkapcsolja a képi módot "demó" módra) és csak egy picit ügyel a környezeti megvilágításra akkor igen jó esélye van hogy úgy látja majd a filmet ahogy az alkotók elképzelték. Ez az otthoni zenehallgatásban gyakorlatilag lehetetlen.

4. A jövő évi tókiói olimpiát 8k/60p-ben fogják közvetíteni, mint ahogy a minapi rögbi világkupát is már igy közvetítették. Hogy ebből mi mit látunk idehaza, jó kérdés. Láttam több kiállításon és az NHK-nál Japánban referencia minőségű 8k kijelzőt, nagy szenzoros 8k kamerával. Praktikusan nincs pár centiről nézve sem pixel, olyan mint, ha egy papírra rajzolódna ki a kép, display helyett.

5. A szemüveg nélküli holografikus kijelzők egyik legismertebb fejlesztője a Holografika nevű magyar cég az Üllői úton. Kb 70-80 fokos szögben körüljárhatóak a kijelzett objektumok szemből nézve, igaz kb 60-70 millió forint egy kijelző és csak speciális tartalmakat tud egyelőre megjeleníteni. A holografikus hang majd akkor jön el, ha bármilyen helységben úgy tudunk egy felvételt meghallgatni hogy besétálhatok a zenészek közé és hallom az ilyenkor előálló hangzási arány változásokat is. Ettől igen nagyon messze vagyunk ez nagyon nem ugyanaz, mint a sweet spotban ülve úgy érezni hogy "holografikus" a térleképzés, majd ha arrébb ülök akkor szét is esik az egész.

6. A megfizethető nagy szenzoros ((Super)35 mm és 65 mm) és nagy felbontású (4k, 6, 8k) digitális kamerák eljövetelével, a 4k 50p HDR képalkotással és a megjelenítés, szinkezelés szabványosításával nagyon nagy lépések történtek a film és televíziós technikában az otthon is reprodukálható nagy felbontás és szinkezelés ügyében és az egyre hatékonyabb tömörítési eljárások segítségével egészen magas szintű filmnézési élményben lehet részünk otthon, ha csak egy picit is ügyelünk az apróságokra. 35mm-es filmet már csak akkor használnak, ha valamilyen nagyon speciális hangulatot akarnak megjeleníteni. Az obejktívek meg amúgy is felbontási korlátot képeznek még sokáig a filmes (videó) kamerák esetében, mint ahogy a mikrofonok és az erősítőik az audióban, egészen a lightfieldes technológiák elterjedéséig.

[marconi]

Fejlesztések kapcsán sajnos egyet kell érteni az előttem szólóval (Kaef el), nem véletlen hogy a legjobb hangú rendszerek sok régebbi gyártású készüléket, alkatrészt vagy részegységet tartalmaznak. Persze vannak kivételek akik ma is nagyon jóhangú alkatrészeket gyártanak (pl duelund), de eszméletlen árakon.
Katonai technológiákhoz lehet még nyúlni ha valaki átlag feletti készüléket akar létrehozni.
Az erősítők kapcsolástechnikáiban sincs fejlődés, nem sok innovációt látni ezen a téren olyan céllal ami a legjobb hangminőséget célozza meg.
De a legszerencsétlenebb történet az a digitális hang, aminek így majdnem 40 év elteltével nagyon nem ott kellene tartania ahol most tart, pedig a lehetőség megvolna benne. Megint előveszem a vesszőparipámat, a Philips cd100 at, de annak is a prototípusát, a trial run modellt, íme egy:
https://www.ebay.com/itm/123722443475
Nos egy ilyen készülék bármilyen belenyúlás nélkül (érdemes megnézni a belső fotókat) úgy szól mint egy recapolt, full tuningolt, normál sorozatgyártott cd100... és miután megkapta ugyan ezen tuningokat a hangja elképesztő magas minőségi szintre emelkedik. Mintha a sorozatgyártott termék valami hibával küszködne, annyival jobb a prototípus!
Annak idején a digitális technikát tényleg úgy alkották meg hogy jobb legyen az analógnál, a lemezjátszóknál, és tényleg jobb is!! Csak mire gyártásba került, az egyre későbbi típusok csak egyre gyengébbek lettek hangilag mert a sorozatgyártásban profitot kell termelni ahhoz pedig olcsósítani, egyszerűsíteni kell az alkatrészeket, s rögtön oda is a (hang)minőség.
Tegye fel a kezét aki hallott ilyen prototípus cd játszót tuningolva... pláne úgy hogy ugyan abban a rendszerben mellé rakott bármilyen más nívós digitális technikát.
Nincs sok jelentkező, így kénytelenek vagytok az én tapasztalataimra hagyatkozni, döbbenetes élmény! Ilyen jelenlétérzetet, szinte valóságos egész teret betöltő atmoszférát, hangszerhangokat eddig semmilyen más digitális készülékből nem hallottam, de még lemezről sem...
Szóval tényleg sajnálnivaló hogy ez az egész ilyen irányba ment, képzeljük el egy ideális világban most hol tarthatna az otthoni zenehallgatás minősége. Ehelyett számhábórúval meg mqa val szúrják ki az emberek szemét, röhejes az egész.

[LIMAR]

Istenigazából a high-end audio "iparban" nincs a szó szoros értelmében vett kutatás, ahogy ezt látom és ipari méretekben fejlesztési újdonság sem nagyon, talán még a pro audióban néhány nagyobb cégcsoport esetében (mint a Harman (ami ugye Samsung)). Más iparágak kutatási eredményeit veszik át (valamelyest), ha egyáltalán. A filmezésben, televíziózásban, otthoni mozizásban és ma már ugye a Netflix jellegű streamingben két átlagosan piacvezető cégnek akkora az éves forgalma, mint a high-end audioban, hifiben kb 15-20 piacvezető cégé.

Ez csak egy dolgot bizonyít, hogy a jelenlegi televíziózás azon a szinten van, mint az audiozás 40-50 évvel ezelőtt.
A video eszközök csupán számháborút vívnak egymással, mint a 40-50 évvel ezelőtti sztereo rendszerek.
Egyébként is a megjelenítők egyfajta képeslapra hasonlítanak, két dimenziósak. Valósághoz közeli vizuális élményt még nyomokban sem képesek nyújtani. Túlszaturált színekkel próbálják elfedni a rendkívül súlyos műszaki hiányosságaikat.
Majd ha a videotechnika arra a szintre eljut, mint a Mézga családban a Köbükitől kapott eszköz, amin Harangozó Terit próbálta molesztálni Aladár, akkor majd beszélhetünk eredményről a videotechnikában. Addig csupán játék megy a számokkal. Topogás egy helyben. A szolgáltatások fejlesztése (Netflix...) nem tartozik a video technika fejlesztésének a témakörébe. Ezekkel is hibákról terelik el a figyelmet. Jó lesz az nekünk.
Sajnálatosan annyira egy helyben topog az iparág, hogy még a jeleit sem látni a valós, körbe járható 3D-s megjelenítőknek.
A szemüveg zsákutca.
Zsákutca a mozik vetítő rendszere is. Amióta digitális kivetítők vannak, számomra nulla élményt nyújt az a kép, amit ott látok. Nyomokban sem emlékeztet egy Volt Egyszer egy Vadnyugat analóg filmes képi élményéhez. Nem hogy fejlődést, de jelentős visszaesést látok a digitális projektorok által vetített képekben az analóg filmes vetítők alkotta képekhez képest.
Sajnálatosan a jelen generációknak már nem adatott meg, hogy "rendes" mozi képet lássanak, így azt veszik természetesnek, amit éléjük öntenek. Olcsó és tömegesen terjeszthető. Az analóg filmes gyártás, sokszorosítás, vetítés drága volt - de legalább jó.
Egy jó audio lánc esetében becsukott szemmel magad előtt látod a színpadot, az előadókat. Az ott vagyok a helyszínen bizony erősen megjelenik. Szinte tapintható a valóság élmény.
A video esetében jó esetben egy festett világ kétdimenziós képét láthatjuk. A valósághoz a látvány nyomokban sem közelít.
Lehet növelni a pixelszámot milliárdig, a dinamika tartományt felvevői oldalon lehet közelíteni az emberi szem képességéhez, de csak közelíteni. Még az is rettenetesen messze van a biológiai határoktól. Megjelenítő oldalon a dinamika tovább romlik. A vetített színtartomány sem fedi le a szem által látható színtartományt....
Míg audio esetében mind felvétel, mind lejátszó oldalon már rég elértük az emberi érzékelés határait.
Hova kéne még fejlődnie? Minek?
A video technikának kellene már valamit produkálnia, de ahogy látom, még nagyon nem megy neki.

[cables]

Elnézést, hogy megszakítom a magas röptű, de nem túl messzire vezető elmélkedést egy gyakorlatias kérdéssel.

Ma valaki írt a topikomba kontaktus javító ecsetelésről. Eszembe jutott, hogy pár éve vettem a KÁCSA Audiónál egy Furutech Nano Liquid ecsetelőt, egy ideig használtam csatlakozó érintkezők kezelésére, de aztán leszoktam róla, pedig hallható volt a hatása. Most találtam egy tesztet kontaktus ecsetelőkről. Ezt

kontakt javító folyadékok.jpg (28.47 KiB) Megtekintve 3022 alkalommal

From left to right:
1) Furutech Nano Liquid
2) Kryton Setten Silver
3) Krypton Setten Gold
4) Deocyit Gold
5) Deoxyit Cleaner

Since it was almost impossible to do a blind test given how limited the quantity in each bottle was, what my group did was to separately record down how we felt the application of each contact enhancement to the 2.5 or 3.5 jack and 2 pin affected our gears, before comparing our observations and then looking for trends.

In general;
1) Furutech was the most conflicting of all, but in general it led to an increase in clarity across the mids and highs. It led to a decrease in the sub-bass bloat on some IEMS.
2) Setten Silver: The middle ground. Consider it something that just enhances the presence in the mids and highs. Little to no alterations in the presence of the lower signatures.
3) Setten Gold: Its biggest impact would be in enhancing the bass regions to the point. Bassheads loved it. I detested it, it felt so damn bloated.
4) Deoxyit Gold: Narrowed sound stage due to a tightening of the sound presence; e.g. bass became less diffused (rumbly) but increased in impact as a result. Effects were rather subtle compared to the other 3.

Personal Verdict: Go for the furutech if you wish for a contact enhancement that you can't go wrong with. The Setten silver would serve those who enjoy their mid and highs best, while bassheads would love the Setten Gold. Use deoxyit for everything else if you just cant decide.
-----------------------------------------------------

Elég furcsa ez a személyes és ezért nyilván szubjektív vélemény sor. Valakinek van a témáról határozott saját tapasztalata?

[kaef2]

Nem mennek komoly erőforrások a hifibe? Láttál már például München hifi kiállítást élőben vagy videókon?

Korom a szembe, nincs mögötte érdemi kutatás, fejlesztés, beruházás, maximum néhány lelkes szaki, aki brutális profit reményében eljátszadozik valamivel. A HiFi és a High End ugyanazzal a 20-30 trükkel játszadozik évtizedek óta, ezeket ciklikusan előveszik pár évente, ahogy a divatipar is teszi. Az ide bedolgozó cégek összes fejlesztése eltörpül pl. egy televíziós jelátviteli protokoll, vagy egy új távközlési megoldás fejlesztése mögött, pedig ezekből kb évente érkezik új. Kaef kolléga hosszasan tudna mesélni, ezek mögött micsoda fejlesztési potenciál van, amihez képest a komplett HiFi iparág egy falusi kürtőskalács sütöde szintjén van. Ha nem így lenne, ma már nem rúgnának labdába a 30-40 éves matuzsálem készülékek és nem hallgatnának LP-t az emberek. A távközlés-, vagy videó technikában mutass egy olyan készüléket a 70-80-90-es évekből, amit ma is használnak!

Istenigazából a high-end audio "iparban" nincs a szó szoros értelmében vett kutatás, ahogy ezt látom és ipari méretekben fejlesztési újdonság sem nagyon, talán még a pro audióban néhány nagyobb cégcsoport esetében (mint a Harman (ami ugye Samsung)). Más iparágak kutatási eredményeit veszik át (valamelyest), ha egyáltalán. A filmezésben, televíziózásban, otthoni mozizásban és ma már ugye a Netflix jellegű streamingben két átlagosan piacvezető cégnek akkora az éves forgalma, mint a high-end audioban, hifiben kb 15-20 piacvezető cégé. Annak a magyar szoftverfejlesztő cégnek, akinek az egyik szoftverét például a Netflix nagy számban és nagy jelentőséggel használja, jó eséllyel több szoftver fejlesztője, tesztere van, mint a Naim/Focal és Devialet cégeknek együttvéve.

A hifi és a házi audio un "niche" iparág. Vagyis igencsak marginális, pici, nagyon egyedi igényekkel. Sajnos.

[kaef2]

Nekem itt most lenne egy kérdésem a stúdió világban járatosabb jelenlévők felé.
Ha a hangstúdiók többségében alkalmazott magasabb minőségű mikrofonok a gyártók által is lényegében 20kHz-ig vannak specifikálva és a görbéket nézve a többségének 20 kHz felett már tényleg jelentősen esik az átvitele egyéb, például ott már fázis problémákkal együtt is, akkor a 44,1, 48kHz digitális mintavételezésnél magasabbaknak hol, miért van bármi értelmük? Ahogy a szuper magas sugárzóknak a hifi hangfalakban?
(főleg ha még olyanokat nézek hogy lehet nekem így 50 felett már nem is nagyon hall a fülem 15kHz-nél tovább)

A különböző torzítások, torzulások, időzítési hibák egymásra hatása, szuperponálódása nagyon trükkös dolog. Minél magasabbra toljuk a mintavételzést, annál magasabbra megy ezek hatásainak jó része, és ott egyre kevésbé lehet hatásuk a hallható tartományra.
Persze lépnek fel más torzítások is, de ezek hatását kevésbé jelentősnek mondják.

[pärt]

A fentiekhez - virtuális világhoz- kapcsolódó, eldugott "hírecske", amin talán érdemes elgondolkodni kicsit...
https://uzletihirszerzes.hu/sajto-hirfi ... ebook.html

Elég sok agyat megvettek már kilóra, most részletesen is megvizsgálják, hogy hogyan és mire használhatók a leghatékonyabban.

[kupecke]

...csak egy csatlakozási pont kell, amin keresztül közvetlenül az agyunkba érkezik az információ, a virtuális inger.
...Nekem már volt alkalmam kipróbálni és egészen lenyűgöző élmény, a technológia végtelen mennyiségű felhasználási területre fog betörni. Nem, én sem örülök feltétlenül ennek az iránynak, de megváltoztatni úgysem tudom, hát próbálom majd a magam céljaira használni.

hasonloan latom a lehetösegeket (es veszelyeket)
en a magam reszeröl igyekszem keveset hasznalni is, mert veszelyesnek tartom (a felhasznalora nezve is, a hasznalattal keresletgeneralas miatt is, ami gyorsitja a megkerdöjelezhetö folyamatokat, stb...)

A fentiekhez - virtuális világhoz- kapcsolódó, eldugott "hírecske", amin talán érdemes elgondolkodni kicsit...
https://uzletihirszerzes.hu/sajto-hirfi ... ebook.html

[zz7]

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

Akár nagyon valós is lehetne az az analóg impulzus. Nem számoltam utána de szerintem kb. egy 200kHz-ig lineáris analóg átviteli és rögzítő lánc esetén és persze a 200kHz-ig lineáris mikrofonnal együtt. Meg a hasonló képességű hifink, hangsugárzónk és fülünkkel együtt.

Ne tessék viccelni, mert még nevetek. Számolni? Tessék mutatni analóg felvételi láncra, méréssel egy ehhez hasonló impulzus mérést. És mióta jellemez egy db mért görbe hangbeli viselkedést?

Pedig itt arról van szó, hogy a DSD előnyét a lejjebb PCM-ekkel szemben ezzel igazolják.
Ami amúgy nincs is, mert azt úgy az analóg se tudja. Meg a mikrofonok se, meg a hangsugárzók se, meg a fülünk se.

[istvan01]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

Akár nagyon valós is lehetne az az analóg impulzus. Nem számoltam utána de szerintem kb. egy 200kHz-ig lineáris analóg átviteli és rögzítő lánc esetén és persze a 200kHz-ig lineáris mikrofonnal együtt. Meg a hasonló képességű hifink, hangsugárzónk és fülünkkel együtt.

Ne tessék viccelni, mert még nevetek. Számolni? Tessék mutatni analóg felvételi láncra, méréssel egy ehhez hasonló impulzus mérést. És mióta jellemez egy db mért görbe hangbeli viselkedést?

[alapigabor]

Köszi a hozzászólást! Én csapdában vagyok vele. Azért lettem volna kíváncsi kinek mi a tapasztalata vele, mert nem tudom elengedni és nincs racionális oka, illetve lehet... :))) Szóval egy System Audio SA 1280 mkII-t hallgatok egy ideje, és elképesztő. Olyan részletező, és dinamikus, hogy szinte bánt. És már 5. alkalommal kötöm oda-vissza őket. A phonar nem olyan ügyes, de - nem tudom jobban leírni - kedvesebb hang. És a kedvessége miatt újra és újra leviszem a nappaliba az SA1280-akat, és felhozom a Phonart. Aztán hallgatom és elkezdem magam furán érezni, hogy az elvileg tehetségesebb házimozira van ítélve. Csere. Aztán megint hiányzik a kedvessége. Hülye vagyok nagyon?

Sziasztok! Van itt valakinek esetleg tapasztalata Phonar P20s-el kapcsolatban?

Szerintem nagyon jó hangfal. Németben pedig nevetségesen olcsón mennek.

[-KP-]

Sziasztok! Van itt valakinek esetleg tapasztalata Phonar P20s-el kapcsolatban?

Szerintem nagyon jó hangfal. Németben pedig nevetségesen olcsón mennek.

[alapigabor]

Sziasztok! Van itt valakinek esetleg tapasztalata Phonar P20s-el kapcsolatban?

[zz7]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

Akár nagyon valós is lehetne az az analóg impulzus. Nem számoltam utána de szerintem kb. egy 200kHz-ig lineáris analóg átviteli és rögzítő lánc esetén és persze a 200kHz-ig lineáris mikrofonnal együtt. Meg a hasonló képességű hifink, hangsugárzónk és fülünkkel együtt.