Általában a hifiről

[LIMAR]

Istenigazából a high-end audio "iparban" nincs a szó szoros értelmében vett kutatás, ahogy ezt látom és ipari méretekben fejlesztési újdonság sem nagyon, talán még a pro audióban néhány nagyobb cégcsoport esetében (mint a Harman (ami ugye Samsung)). Más iparágak kutatási eredményeit veszik át (valamelyest), ha egyáltalán. A filmezésben, televíziózásban, otthoni mozizásban és ma már ugye a Netflix jellegű streamingben két átlagosan piacvezető cégnek akkora az éves forgalma, mint a high-end audioban, hifiben kb 15-20 piacvezető cégé.

Ez csak egy dolgot bizonyít, hogy a jelenlegi televíziózás azon a szinten van, mint az audiozás 40-50 évvel ezelőtt.
A video eszközök csupán számháborút vívnak egymással, mint a 40-50 évvel ezelőtti sztereo rendszerek.
Egyébként is a megjelenítők egyfajta képeslapra hasonlítanak, két dimenziósak. Valósághoz közeli vizuális élményt még nyomokban sem képesek nyújtani. Túlszaturált színekkel próbálják elfedni a rendkívül súlyos műszaki hiányosságaikat.
Majd ha a videotechnika arra a szintre eljut, mint a Mézga családban a Köbükitől kapott eszköz, amin Harangozó Terit próbálta molesztálni Aladár, akkor majd beszélhetünk eredményről a videotechnikában. Addig csupán játék megy a számokkal. Topogás egy helyben. A szolgáltatások fejlesztése (Netflix...) nem tartozik a video technika fejlesztésének a témakörébe. Ezekkel is hibákról terelik el a figyelmet. Jó lesz az nekünk.
Sajnálatosan annyira egy helyben topog az iparág, hogy még a jeleit sem látni a valós, körbe járható 3D-s megjelenítőknek.
A szemüveg zsákutca.
Zsákutca a mozik vetítő rendszere is. Amióta digitális kivetítők vannak, számomra nulla élményt nyújt az a kép, amit ott látok. Nyomokban sem emlékeztet egy Volt Egyszer egy Vadnyugat analóg filmes képi élményéhez. Nem hogy fejlődést, de jelentős visszaesést látok a digitális projektorok által vetített képekben az analóg filmes vetítők alkotta képekhez képest.
Sajnálatosan a jelen generációknak már nem adatott meg, hogy "rendes" mozi képet lássanak, így azt veszik természetesnek, amit éléjük öntenek. Olcsó és tömegesen terjeszthető. Az analóg filmes gyártás, sokszorosítás, vetítés drága volt - de legalább jó.
Egy jó audio lánc esetében becsukott szemmel magad előtt látod a színpadot, az előadókat. Az ott vagyok a helyszínen bizony erősen megjelenik. Szinte tapintható a valóság élmény.
A video esetében jó esetben egy festett világ kétdimenziós képét láthatjuk. A valósághoz a látvány nyomokban sem közelít.
Lehet növelni a pixelszámot milliárdig, a dinamika tartományt felvevői oldalon lehet közelíteni az emberi szem képességéhez, de csak közelíteni. Még az is rettenetesen messze van a biológiai határoktól. Megjelenítő oldalon a dinamika tovább romlik. A vetített színtartomány sem fedi le a szem által látható színtartományt....
Míg audio esetében mind felvétel, mind lejátszó oldalon már rég elértük az emberi érzékelés határait.
Hova kéne még fejlődnie? Minek?
A video technikának kellene már valamit produkálnia, de ahogy látom, még nagyon nem megy neki.

[cables]

Elnézést, hogy megszakítom a magas röptű, de nem túl messzire vezető elmélkedést egy gyakorlatias kérdéssel.

Ma valaki írt a topikomba kontaktus javító ecsetelésről. Eszembe jutott, hogy pár éve vettem a KÁCSA Audiónál egy Furutech Nano Liquid ecsetelőt, egy ideig használtam csatlakozó érintkezők kezelésére, de aztán leszoktam róla, pedig hallható volt a hatása. Most találtam egy tesztet kontaktus ecsetelőkről. Ezt

kontakt javító folyadékok.jpg (28.47 KiB) Megtekintve 2630 alkalommal

From left to right:
1) Furutech Nano Liquid
2) Kryton Setten Silver
3) Krypton Setten Gold
4) Deocyit Gold
5) Deoxyit Cleaner

Since it was almost impossible to do a blind test given how limited the quantity in each bottle was, what my group did was to separately record down how we felt the application of each contact enhancement to the 2.5 or 3.5 jack and 2 pin affected our gears, before comparing our observations and then looking for trends.

In general;
1) Furutech was the most conflicting of all, but in general it led to an increase in clarity across the mids and highs. It led to a decrease in the sub-bass bloat on some IEMS.
2) Setten Silver: The middle ground. Consider it something that just enhances the presence in the mids and highs. Little to no alterations in the presence of the lower signatures.
3) Setten Gold: Its biggest impact would be in enhancing the bass regions to the point. Bassheads loved it. I detested it, it felt so damn bloated.
4) Deoxyit Gold: Narrowed sound stage due to a tightening of the sound presence; e.g. bass became less diffused (rumbly) but increased in impact as a result. Effects were rather subtle compared to the other 3.

Personal Verdict: Go for the furutech if you wish for a contact enhancement that you can't go wrong with. The Setten silver would serve those who enjoy their mid and highs best, while bassheads would love the Setten Gold. Use deoxyit for everything else if you just cant decide.
-----------------------------------------------------

Elég furcsa ez a személyes és ezért nyilván szubjektív vélemény sor. Valakinek van a témáról határozott saját tapasztalata?

[kaef2]

Nem mennek komoly erőforrások a hifibe? Láttál már például München hifi kiállítást élőben vagy videókon?

Korom a szembe, nincs mögötte érdemi kutatás, fejlesztés, beruházás, maximum néhány lelkes szaki, aki brutális profit reményében eljátszadozik valamivel. A HiFi és a High End ugyanazzal a 20-30 trükkel játszadozik évtizedek óta, ezeket ciklikusan előveszik pár évente, ahogy a divatipar is teszi. Az ide bedolgozó cégek összes fejlesztése eltörpül pl. egy televíziós jelátviteli protokoll, vagy egy új távközlési megoldás fejlesztése mögött, pedig ezekből kb évente érkezik új. Kaef kolléga hosszasan tudna mesélni, ezek mögött micsoda fejlesztési potenciál van, amihez képest a komplett HiFi iparág egy falusi kürtőskalács sütöde szintjén van. Ha nem így lenne, ma már nem rúgnának labdába a 30-40 éves matuzsálem készülékek és nem hallgatnának LP-t az emberek. A távközlés-, vagy videó technikában mutass egy olyan készüléket a 70-80-90-es évekből, amit ma is használnak!

Istenigazából a high-end audio "iparban" nincs a szó szoros értelmében vett kutatás, ahogy ezt látom és ipari méretekben fejlesztési újdonság sem nagyon, talán még a pro audióban néhány nagyobb cégcsoport esetében (mint a Harman (ami ugye Samsung)). Más iparágak kutatási eredményeit veszik át (valamelyest), ha egyáltalán. A filmezésben, televíziózásban, otthoni mozizásban és ma már ugye a Netflix jellegű streamingben két átlagosan piacvezető cégnek akkora az éves forgalma, mint a high-end audioban, hifiben kb 15-20 piacvezető cégé. Annak a magyar szoftverfejlesztő cégnek, akinek az egyik szoftverét például a Netflix nagy számban és nagy jelentőséggel használja, jó eséllyel több szoftver fejlesztője, tesztere van, mint a Naim/Focal és Devialet cégeknek együttvéve.

A hifi és a házi audio un "niche" iparág. Vagyis igencsak marginális, pici, nagyon egyedi igényekkel. Sajnos.

[kaef2]

Nekem itt most lenne egy kérdésem a stúdió világban járatosabb jelenlévők felé.
Ha a hangstúdiók többségében alkalmazott magasabb minőségű mikrofonok a gyártók által is lényegében 20kHz-ig vannak specifikálva és a görbéket nézve a többségének 20 kHz felett már tényleg jelentősen esik az átvitele egyéb, például ott már fázis problémákkal együtt is, akkor a 44,1, 48kHz digitális mintavételezésnél magasabbaknak hol, miért van bármi értelmük? Ahogy a szuper magas sugárzóknak a hifi hangfalakban?
(főleg ha még olyanokat nézek hogy lehet nekem így 50 felett már nem is nagyon hall a fülem 15kHz-nél tovább)

A különböző torzítások, torzulások, időzítési hibák egymásra hatása, szuperponálódása nagyon trükkös dolog. Minél magasabbra toljuk a mintavételzést, annál magasabbra megy ezek hatásainak jó része, és ott egyre kevésbé lehet hatásuk a hallható tartományra.
Persze lépnek fel más torzítások is, de ezek hatását kevésbé jelentősnek mondják.

[pärt]

A fentiekhez - virtuális világhoz- kapcsolódó, eldugott "hírecske", amin talán érdemes elgondolkodni kicsit...
https://uzletihirszerzes.hu/sajto-hirfi ... ebook.html

Elég sok agyat megvettek már kilóra, most részletesen is megvizsgálják, hogy hogyan és mire használhatók a leghatékonyabban.

[kupecke]

...csak egy csatlakozási pont kell, amin keresztül közvetlenül az agyunkba érkezik az információ, a virtuális inger.
...Nekem már volt alkalmam kipróbálni és egészen lenyűgöző élmény, a technológia végtelen mennyiségű felhasználási területre fog betörni. Nem, én sem örülök feltétlenül ennek az iránynak, de megváltoztatni úgysem tudom, hát próbálom majd a magam céljaira használni.

hasonloan latom a lehetösegeket (es veszelyeket)
en a magam reszeröl igyekszem keveset hasznalni is, mert veszelyesnek tartom (a felhasznalora nezve is, a hasznalattal keresletgeneralas miatt is, ami gyorsitja a megkerdöjelezhetö folyamatokat, stb...)

A fentiekhez - virtuális világhoz- kapcsolódó, eldugott "hírecske", amin talán érdemes elgondolkodni kicsit...
https://uzletihirszerzes.hu/sajto-hirfi ... ebook.html

[zz7]

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

Akár nagyon valós is lehetne az az analóg impulzus. Nem számoltam utána de szerintem kb. egy 200kHz-ig lineáris analóg átviteli és rögzítő lánc esetén és persze a 200kHz-ig lineáris mikrofonnal együtt. Meg a hasonló képességű hifink, hangsugárzónk és fülünkkel együtt.

Ne tessék viccelni, mert még nevetek. Számolni? Tessék mutatni analóg felvételi láncra, méréssel egy ehhez hasonló impulzus mérést. És mióta jellemez egy db mért görbe hangbeli viselkedést?

Pedig itt arról van szó, hogy a DSD előnyét a lejjebb PCM-ekkel szemben ezzel igazolják.
Ami amúgy nincs is, mert azt úgy az analóg se tudja. Meg a mikrofonok se, meg a hangsugárzók se, meg a fülünk se.

[istvan01]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

Akár nagyon valós is lehetne az az analóg impulzus. Nem számoltam utána de szerintem kb. egy 200kHz-ig lineáris analóg átviteli és rögzítő lánc esetén és persze a 200kHz-ig lineáris mikrofonnal együtt. Meg a hasonló képességű hifink, hangsugárzónk és fülünkkel együtt.

Ne tessék viccelni, mert még nevetek. Számolni? Tessék mutatni analóg felvételi láncra, méréssel egy ehhez hasonló impulzus mérést. És mióta jellemez egy db mért görbe hangbeli viselkedést?

[alapigabor]

Köszi a hozzászólást! Én csapdában vagyok vele. Azért lettem volna kíváncsi kinek mi a tapasztalata vele, mert nem tudom elengedni és nincs racionális oka, illetve lehet... :))) Szóval egy System Audio SA 1280 mkII-t hallgatok egy ideje, és elképesztő. Olyan részletező, és dinamikus, hogy szinte bánt. És már 5. alkalommal kötöm oda-vissza őket. A phonar nem olyan ügyes, de - nem tudom jobban leírni - kedvesebb hang. És a kedvessége miatt újra és újra leviszem a nappaliba az SA1280-akat, és felhozom a Phonart. Aztán hallgatom és elkezdem magam furán érezni, hogy az elvileg tehetségesebb házimozira van ítélve. Csere. Aztán megint hiányzik a kedvessége. Hülye vagyok nagyon?

Sziasztok! Van itt valakinek esetleg tapasztalata Phonar P20s-el kapcsolatban?

Szerintem nagyon jó hangfal. Németben pedig nevetségesen olcsón mennek.

[-KP-]

Sziasztok! Van itt valakinek esetleg tapasztalata Phonar P20s-el kapcsolatban?

Szerintem nagyon jó hangfal. Németben pedig nevetségesen olcsón mennek.

[alapigabor]

Sziasztok! Van itt valakinek esetleg tapasztalata Phonar P20s-el kapcsolatban?

[zz7]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

Akár nagyon valós is lehetne az az analóg impulzus. Nem számoltam utána de szerintem kb. egy 200kHz-ig lineáris analóg átviteli és rögzítő lánc esetén és persze a 200kHz-ig lineáris mikrofonnal együtt. Meg a hasonló képességű hifink, hangsugárzónk és fülünkkel együtt.

[istvan01]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Ehhez gyorsan hozzá kéne tenni as szűrővágási karakterisztikát, a csillapítási-hallható sáv feletti zajspektrumot, a egyszerű és intermodulációs torzítási spektrumot, tovább a jitter spektrumot is. Ja, olyan egyik megoldásban sincs, ahol ez mind közelít az ideálishoz, telis-tele kompromisszummal. Hatalma erőfeszítések kellenek hogy jó legyen a hangzás minőség, de az is igaz, ma már tudnak jóval hagyományos analógnál, LP vagy szalagos felvételi módnál jobb hangot felvenni, de nem egyszerű, lejátszani sem.

/én még eddig nem láttam az analóg láncon mért impulzus alakot, ami itt az első, nekem gyanús is, hogy nem valós/

[zz7]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Analógon mit kell érteni az ábra szerint?

Nincs részletezve. Lényegében csak annyit hogy egy 3 µs-os impulzus analógban szerintük így néz ki.

[Indy]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

Analógon mit kell érteni az ábra szerint?

[zz7]

Van gyártó aki például a DSD digitális minőségi fölényét és az analóghoz hűségét ezzel az ábrával magyarázza.
Mi a véleményetek róla?

[zz7]

Ha a hangstúdiók többségében alkalmazott magasabb minőségű mikrofonok a gyártók által is lényegében 20kHz-ig vannak specifikálva és a görbéket nézve a többségének 20 kHz felett már tényleg jelentősen esik az átvitele egyéb, például ott már fázis problémákkal együtt is, akkor a 44,1, 48kHz digitális mintavételezésnél magasabbaknak hol, miért van bármi értelmük?

Léteznek nagy sávszélességet tudó mikrofonok, amik 40-50 kHz környékén is képesek értékelhető elektromos jelet adni. Ám én a magasabb felbontás esetében a mintavételi frekvencia helyett inkább a nagyobb bitmélységet tartom lényegesnek, jobban hallhatónak.

Igen, tudom hogy léteznek olyan mikrofonok. Csak a hangfelvételek túlnyomó többsége nem azokkal a típusokkal készül és készült a múltban.
Én is hasonlóan gondolom. A bitmélység sokkal fontosabb.

[Luxor Audio]

Ha a hangstúdiók többségében alkalmazott magasabb minőségű mikrofonok a gyártók által is lényegében 20kHz-ig vannak specifikálva és a görbéket nézve a többségének 20 kHz felett már tényleg jelentősen esik az átvitele egyéb, például ott már fázis problémákkal együtt is, akkor a 44,1, 48kHz digitális mintavételezésnél magasabbaknak hol, miért van bármi értelmük?

Léteznek nagy sávszélességet tudó mikrofonok, amik 40-50 kHz környékén is képesek értékelhető elektromos jelet adni. Ám én a magasabb felbontás esetében a mintavételi frekvencia helyett inkább a nagyobb bitmélységet tartom lényegesnek, jobban hallhatónak.

De ha a nagyok által a hifikbe nem mennek, akkor a hangfelvételek többségébe se nagyon, vagy kb. hasonló arányban, szinteken. Na de akkor milyen fajta csodákat várunk a hifiktől, ha a hangfelvételek többsége is csak egy olyan átlag igény szinten van?

A hangfelvételi technika fejlesztései elsősorban az egyszerűséget, gyorsaságot célozzák már jó ideje. A döntéshozók szerint már évekkel ezelőtt elértük a megfelelő hangminőséget, csak a gyártási folyamatot kell gyorsítani, olcsóbbá tenni és persze a drága szakembereket feleslegessé tenni benne. Ennek egyik fő csapásiránya a Home stúdiók elterjedése, ami nagyjából a hangmérnöki szakma végét is jelenti.

[zz7]

Nem mennek komoly erőforrások a hifibe? Láttál már például München hifi kiállítást élőben vagy videókon?

Korom a szembe, nincs mögötte érdemi kutatás, fejlesztés, beruházás, maximum néhány lelkes szaki, aki brutális profit reményében eljátszadozik valamivel. A HiFi és a High End ugyanazzal a 20-30 trükkel játszadozik évtizedek óta, ezeket ciklikusan előveszik pár évente, ahogy a divatipar is teszi. Az ide bedolgozó cégek összes fejlesztése eltörpül pl. egy televíziós jelátviteli protokoll, vagy egy új távközlési megoldás fejlesztése mögött, pedig ezekből kb évente érkezik új. Kaef kolléga hosszasan tudna mesélni, ezek mögött micsoda fejlesztési potenciál van, amihez képest a komplett HiFi iparág egy falusi kürtőskalács sütöde szintjén van. Ha nem így lenne, ma már nem rúgnának labdába a 30-40 éves matuzsálem készülékek és nem hallgatnának LP-t az emberek. A távközlés-, vagy videó technikában mutass egy olyan készüléket a 70-80-90-es évekből, amit ma is használnak!

Igen, természetesen így van. Ehhez képest elég nagy szintű a vetítés hogy micsoda szuper technika és fejlesztés is lehet benne, mármint a felső hifiben. Aminek nagyobb része persze valószínűleg inkább marketing.

[Aszpirin]

A varázsszó a pszichoszomatikus (és nem a pszichoakusztika, mert az egész más tudományterület) és ez természetesen éppoly jól vizsgálható, tudományos módszertana van, mint bármely más VALÓS területnek. De itt a játék másról szól és ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése (még inkább az eredménye) olyan itt mint vámpírnak a fokhagyma.
[...] Ahhoz, hogy ezt akár empirikus, akár filozófiai úton megismerjük, valóban a tudományos módszertant kellene alkalmazni. Azaz a pszichoszomatikus jelenségeket elválasztani a valóstól. Mindenfajta még fel nem tárt műszaki magyarázat csak ezután következhetne.
Csakhogy sokkal könnyebb egy észlelt jelenséget azonnal manifesztálni és tényként kezelni, mint pszichoszomatikus jelenségnek feltételezni és alapos tudományos következetességgel bizonyítani vagy kizárni. Üzletileg is az, de az audiofíliában oly sokszor tapasztalt ön-piedesztálra-emelés végett is.
Szóval maradjunk annyiban, hogy bármiféle valós hatásnak VAN magyarázata [...]

Erre már többször utaltunk itt egy páran, kitéve magunkat a kiutáltatásnak, de végre valaki feketén fehéren le is írta! Max respect!

[Luxor Audio]

Nem mennek komoly erőforrások a hifibe? Láttál már például München hifi kiállítást élőben vagy videókon?

Korom a szembe, nincs mögötte érdemi kutatás, fejlesztés, beruházás, maximum néhány lelkes szaki, aki brutális profit reményében eljátszadozik valamivel. A HiFi és a High End ugyanazzal a 20-30 trükkel játszadozik évtizedek óta, ezeket ciklikusan előveszik pár évente, ahogy a divatipar is teszi. Az ide bedolgozó cégek összes fejlesztése eltörpül pl. egy televíziós jelátviteli protokoll, vagy egy új távközlési megoldás fejlesztése mögött, pedig ezekből kb évente érkezik új. Kaef kolléga hosszasan tudna mesélni, ezek mögött micsoda fejlesztési potenciál van, amihez képest a komplett HiFi iparág egy falusi kürtőskalács sütöde szintjén van. Ha nem így lenne, ma már nem rúgnának labdába a 30-40 éves matuzsálem készülékek és nem hallgatnának LP-t az emberek. A távközlés-, vagy videó technikában mutass egy olyan készüléket a 70-80-90-es évekből, amit ma is használnak!

[huszti-zsolt]

Foglalkozott-e valaki hallás-íz-látvány érzékszervi pszichoszomatikus jelenségekkel?
Pl ha csinálok egy fejlesztést, tudom hogy műszakilag jobb megoldás, akkor azt jobbnak is fogom hallani
Cserélve lettek az opampok + tápszűrés - meghallgatom és igen jobb lett, persze hogy jobb, jobbnak kell lenni hiszen ...
50 millás cucc, persze hogy atomjó, hiszen 50 guriga
Többünket beszippantott a fekete lyuk

Meleg, meleg, forró...

De ne várd, hogy ezzel sokan foglalkoznának. A varázsszó a pszichoszomatikus (és nem a pszichoakusztika, mert az egész más tudományterület) és ez természetesen éppoly jól vizsgálható, tudományos módszertana van, mint bármely más VALÓS területnek. De itt a játék másról szól és ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése (még inkább az eredménye) olyan itt mint vámpírnak a fokhagyma.
Én százalékok számolásába nem merülnék bele, de maradjunk annyiban, hogy a műszaki tudományok (az ismertek) lefedik egy adott részét a témának, de sok nyitott kérdés van még. Ahhoz, hogy ezt akár empirikus, akár filozófiai úton megismerjük, valóban a tudományos módszertant kellene alkalmazni. Azaz a pszichoszomatikus jelenségeket elválasztani a valóstól. Mindenfajta még fel nem tárt műszaki magyarázat csak ezután következhetne.
Csakhogy sokkal könnyebb egy észlelt jelenséget azonnal manifesztálni és tényként kezelni, mint pszichoszomatikus jelenségnek feltételezni és alapos tudományos következetességgel bizonyítani vagy kizárni. Üzletileg is az, de az audiofíliában oly sokszor tapasztalt ön-piedesztálra-emelés végett is.
Szóval maradjunk annyiban, hogy bármiféle valós hatásnak VAN magyarázata, de ahogy itt többen is írták, nincs a tudománynak motivációja, hiszen miért is lenne? A témában "jártasaknak" meg végképp nincs ilyen motivációjuk, hiszen úgy vannak vele, hogy amíg van még fehér folt, addig abba bele lehet magyarázni bármit IS!

[zz7]

Foglalkozott-e valaki hallás-íz-látvány érzékszervi pszichoszomatikus jelenségekkel?
Pl ha csinálok egy fejlesztést, tudom hogy műszakilag jobb megoldás, akkor azt jobbnak is fogom hallani
Cserélve lettek az opampok + tápszűrés - meghallgatom és igen jobb lett, persze hogy jobb, jobbnak kell lenni hiszen ...
50 millás cucc, persze hogy atomjó, hiszen 50 guriga
Többünket beszippantott a fekete lyuk

Ilyenekre is alkalmas lehetne egy fórum, hogy abból a fekete lyukból kimásszunk. Kezdve azzal hogy tegyük fel magunknak elejéről az alap kérdéseket hogy mire is van a hifi, mi a célja, mire kell nekünk, mit tehet meg egyáltalán, mit adhat vissza és mit kevésbé vagy biztosan nem.

Egyébként pont az ilyenekkel tágítják néha azt a fekete lyukat. Amikor például egy gyártó amikor a stúdió világ számára elkészít egy legeslegfelső minőségi szintű digitális készüléket és az még ma is csak 2-3 millióba kerül legfeljebb. Aztán amikor megjelenik a high-end audio piacon szintén a legfelső szintű digitális technikával, akkor ott már az 10-30 milliót is megér szerintük.

[zz7]

Nem mennek komoly erőforrások a hifibe? ....Meg érdemes az árszinteket is megnézni és utána elgondolkozni azon mennyi erőforrás is van bele tolva manapság a hifibe, annak felső felébe. ...

nem, nem mennek.

eröforrás: pl. alkalmazottak száma (söt: mérnökök, fejlesztök, "tudósok" száma). azt gondolom, hogy az összes "high-end" + felsö felebe tartozo hifis ceg eltörpül a valoban komoly ágazatok mellett (lehet az összes "high-end" ceg egyetlen más területü cégnél kevesebb eröforrással gazdálkodik) ...teszem hozza: szerencsere !!!

árszint: igen, ott is lehet rabolni, "extra"profithoz jutni. és a darabszám ? (ismerjük a viccet: nagy forgalom kis haszon vs. nagy fajlagos haszon kis forgalom) hány db mondjuk 30e $ feletti hifis eszköz megy el ? ez viszonyitva barmi mashoz (auto, repülö, mobiltelefonok, energiaipar, ...ha lehet ne a bargyu peldaim ragadjanak meg :-)

Ez így igaz.
De ha a nagyok által a hifikbe nem mennek, akkor a hangfelvételek többségébe se nagyon, vagy kb. hasonló arányban, szinteken.
Na de akkor milyen fajta csodákat várunk a hifiktől, ha a hangfelvételek többsége is csak egy olyan átlag igény szinten van? Amit azért hallgatni szeretnénk, mert a zene az esetleg jó rajta és kell nekünk. A szuper hifi mit adjon vissza mindebből mint magasabb hangminőség?

[zz7]

Nekem itt most lenne egy kérdésem a stúdió világban járatosabb jelenlévők felé.
Ha a hangstúdiók többségében alkalmazott magasabb minőségű mikrofonok a gyártók által is lényegében 20kHz-ig vannak specifikálva és a görbéket nézve a többségének 20 kHz felett már tényleg jelentősen esik az átvitele egyéb, például ott már fázis problémákkal együtt is, akkor a 44,1, 48kHz digitális mintavételezésnél magasabbaknak hol, miért van bármi értelmük? Ahogy a szuper magas sugárzóknak a hifi hangfalakban?
(főleg ha még olyanokat nézek hogy lehet nekem így 50 felett már nem is nagyon hall a fülem 15kHz-nél tovább)