Mivel a történet többek érdeklődését felkeltette, úgy gondoltam, folyamatosan megosztom útkeresésem fejleményeit Enigma ügyben.
A legutóbbi jelentkezésem óta beszéltem Ear fórumtárssal, aki sok hasznos információt megosztott velem
elsősorban nem is annyira konkrét tanácsokat (bár azt is kaptam jónéhányat) hanem elmondta, mire számítsak, illetve miben más az Enigma a hagyományos hangdobozok többségéhez képest. Ez azért jó, mert így bátrabban kísérleteztem, akár előtte nem gondolt irányokban is, és nem ijedtem meg, ha valami elsőre nem úgy szólt, mint gondoltam.
Aktív Heed használóként korábban ahhoz szoktam, hogy bármi új dolgot beillesztek a rendszerbe, vagy tetszik és jó, vagy nem és akkor tovább kell lépni más irányba. Pont.
Ear előre szólt, hogy ez az Enigma esetében ez nem így működik: az Enigmának "lelke" van, és sok esetben inkább viselkedik hangszerként, mint hifi eszközként. Eközben néha egészen megbocsátó egyes rendszerhibákkal, míg másokat azonnal kiemel és büntet. Arra is figyelmeztetett, hogy lesznek majd olyan zenék/felvételek, amiket berakva azonnal elindul a "húbammeg" effektus, míg más lemezeknél (esetleg azoknál is, amiket korábban előszeretettel használtam tesztelésre) egyszerűen csak szól oxt jónapot ...
Ezeket már az első körben magam is megtapasztaltam, és mindezek tudatában úgy érzem, egész jól haladtam.
Lássuk a konkrétumokat:
- Megkaptam az Enigmához illő talpakat. Ezek nem a régebbi, "H" alakú fém keretek, hanem az Enigma alsó lapjával egyező méretű falapok, alul fém tüske foglalattal, felül kemény műanyag tappancsokkal, amire ül a doboz. A talpat a helyére téve (Blutac kuka) azonnal helyére billent a hangzási balansz, megszűnt a felső basszus kiemelése, és mosottsága. A basszus kottázhatóbb lett, bár még hajlamos néha brummogni, ezzel már így együtt lehet(ne) élni, de ebben az ügyben lesz még folytatás. Vélhetően részben a tüskék hatására a magasak enyhén forszírozottabbá váltak, de hallhatóan inkább a járatás hiánya okozza. Ez teljesen normális, mert nem volt időm az elmúlt napokban, és a járatásnak nagyon az elején tartok.
- A jumperként szolgáló sárgaréz rudacskákat kicseréltem DNM Reson kábeldarabokra, aminek következtében a magasak imént említett nyersessége javult. Tegyük hozzá, hogy reggel óta szólnak folyamatosan, ami lassan +10 óra járatás, csak ma. A jumper cserével kiegyensúlyozottabb lett a balansz, a járatással pedig egyre lendületesebben szól az egész. Egy Petrucciani és egy Sosztakovics lemeznél pedig megjött a "húbammeg" effektus is
- Ear figyelmeztetett arra is, hogy néhány ponton (kábel, táp, stb) kénytelen leszek újragondolni a rendszert. Első lépésként kiiktattam az áram útjából a Belden túlfeszvédős elosztót. Korábban azt tapasztaltam, hogy sok társával ellentétben ez semleges hangú, azaz nem szól bele a zenébe. Az Enigma kíméletlenül rámutatott, hogy DE! Mivel van hely a polc mögött, ezért a "legjobb kábel a nulla kábel" elven összedugtam két T-elosztót, arra fűztem fel az összes Heed komponenst. A kinézete elég "betyáros" de az eredmény több élet, vidámság, dinamika. A hifi tesztekben gyakran használt hasonlattal élve: elhúztak egy függönyt. OK, nem egy vastag drapériát, hanem egy könnyű csipkefüggönyt, de a különbség hallható. A következő lépés az lesz, hogy ezt a lötyögős megoldást kicserélem egy Allocacoc Powercube-ra. Ha a hang nem is javul tovább, de mindenképpen fixebb és elegánsabb.
- Ha már tápkábeleztem, elveim ellenére kipróbáltam a hagyományos komputerzsinór helyett egy tömör vezetőszálakból készült, régebben általam szerelt kábelt. Még az Amtronnál vettem anno, amikor Ákos aktív volt. Elvben a DNM forgalmazza a saját neve alatt, amúgy egy sima jeltelen fehér "vasalózsinór" - annyi a trükk benne, hogy a vastag (ha jól emlékszem 3x1,5-es) tömör vezető ellenére meglehetősen hajlékony. Mivel csak egy darab volt belőle, ezért hosszas tanakodás után a pre csatlakozójába dugtam, azzal a logikával, hogy itt gyakorlatilag az összes forrás hangja keresztülfut valamilyen módon, tehát elvben bármit hallgatok, kicsit mindig hallom a hatását. Az eredmény szignifikáns, olyan mint amit az előbb arról a bizonyos függönyről írtam, csak itt az ablakot is kinyitják, besüt a nap, jön a friss levegő ... na jó, a költészetet meghagyom azoknak, akik értőn művelik, meg picit túloztam is, de ami a lényeg: kb egy délelőttöt játszottam/kísérleteztem végig, és ha már így marad, akkor is teljesen rendben van a dolog!
Örülünk Vincent? Ja, örülünk ...
Most pár napig így fogom járatni a rendszert, de eddigieken felbuzdulva a következőkön töröm a fejem:
- más kábelek kipróbálása + biwire bekötés
- alátét lap a tüskék és a parketta közé ... öööö, ez nem egészen saját ötlet, miután a párom kiszúrta, hogy kiszúrta ... tapasztalat híján nem tudom gránit, márvány, homokkő legyen? Mindenki mást mond, ötleteket szívesen fogadok
- mivel nekem alapvetően az egyeres tömör kábelek jönnek be, szívesen tennék egy próbát azzal is, hogy a teljes láncot ezzel kötném be és össze. Anno a Creek/Epos korszakomban bevált, most is ilyen AQ hangszórókábelt használok (Type2) kedvelem a "singe core" hangzást. Ezt meghagynám későbbi projektnek, mert ehhez szereznem kell DNM kábeleket az elkótyavetyélt sajátjaim helyett
Nos, itt tartok most, ami szerintem nem is rossz.
Az biztos, hogy az Enigma valóban egy másik világ a nagy hifi univerzumon belül, és még az olyan öreg rókáknak is tud újat tanítani, akik hozzám hasonló módon azt gondolják, már (majdnem) mindent megtanultak a Magas Minőségű Zenehallgatásról.
Folytatása következik ...
