Filmajánlók,sorozatok,vélemények,csevegő...

2 hours ago, Lemmy9 said:

Aztabetyárjómindenitnekije, de odalett szegény.

A szokásos plecsnire gondolsz? Szerencsére a megbélyegzésnek e formája, mely engem a Legyek Urára emlékeztet, reményeim szerint "Kimegy" a divatból. Ha mondjuk az a könyv elolvasódik és tanulódik belőle. :-)

7 hours ago, Aszpirin said:

A művészi alkotás képessége viszont olyasmi, amit szinte biztos, hogy el fognak sajátítwni a gépeink, minden művészeti ágban vannak már hasonló (sajnos eléggé kecsgtető) próbálkozások.

Azt viszont magam sem tudom eldönteni, hogy szeretnék-e olyan világot, ahol a gépek minden emberi belső tulajdonság, köztük a művészi értékteremtés képességét bírják... Talan inkább nem. Az általad idézett megjegyzésem erre vonatkozott. Bár sajnos valószínűleg eljön majd... unokáink talán már megérik.

Nagyon jó közelítések, az említett filmeket mind adom, a Blade Runner azonnal kiugrik, naná, h művészfilm, majd nem...

Pont az a kérdés, hogy KI alkot... Nem az, h mit látsz... Ha gép rajzol Dalí stílusában, vagy szoftver ír Camus vagy rajzprogram Apollinaire mintájára, nekem nem éri majd el művészi produkció nívóját...

A művészet lényege, hogy pár generáció simán kimaradhat, amíg kipusztulnak a gépek (:-)))) ), mert aki művészetre vágyik, már most megtalálhatja, amit keres, párezer éve már van művészt e bolygón...

Sajnos ezert nem szerepel annyit mar filmekben az egyik kedvenc szineszem es ugy nez ki nem is fog. (Jet Li)

https://24.hu/kultura/2018/05/22/jet-li ... -betegseg/

bitrograde

A minap fejeztük be A tó tükre című ausztrál-új zélandi sorozat első évadát (a 2017-es második sajnos még nincs a Netflixen). Csupa ismerős szereplő: A szolgálólány meséjéből Elisabeth Moss, David Wenham (a.k.a. Faramir), Peter Mullan (afféle "vízhordó", számtalan remek mellékszerep megformálója), Holly Hunter (A zongoraleckéből lehet ismerős), és persze ismerős a sorozat egyik kiötlője is, Jane Campion is (A zongoralecke rendezője). Aki könnyű szórakozásra vágyik, messze kerülje el a filmet, a végkifejlet görög mitológia magasságáig emelkedik: mintha az utódaikat felfaló titánok és istenek csatáinak modern változata köszönne vissza a képernyőn, s a törzsi formájában megőrzött patriarchátus rémuralmának története hirtelen elemelődik, hogy aztán a kóda visszarángassa a nézőt az itt és most szürke-szennyes világába. És mindez A gyűrűk urából már ismerős, csodálatos, szinte emberfeletti, vagy legalábbis az emberi világ iránt érzéketlen, szépségesen szép új zélandi táj előterében.

A második évad visszatér majd Sydneybe, oda is követni fogjuk. 8/10

1 órája, lehoako írta:

Igen, többek között ezt, a sztorin túlmutató kérdést is fel lehet vetni.

...vigyázat, a következők nyomokban SPOILERt tartalmaznak...

Ez egy elég aktuális filozófiai kérdés, amelyet a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek sem tudnak megválaszolni, messze vezet nagyon, de ugyanakkor öles léptekkel haladunk a válasz felé.

Naná, hogy régóta foglalkoztatja az írókat és filmeseket is. Fel is vetették már “mi lenne, ha a gépek minden emberi belsó tulajdonsággal rendelkeznének” formában elég sok (és egyre több) filmben is (hagy teljesen ontopikok legyünk), sőt legújabban sorozatokban is foglalkoznak vele, lásd az épp kurrens téma Westworld-öt. Az Electric Dreams egyik részében pl. az érző, lélekkel rendelkező “emberek” egy ellenálló csoportja harcol a gépek ill központi vezető intelligenciájuk, a “gyár” ellen egy apokalipszis utáni, nyuomorúsagos világban. A végére pedig kiderül, hogy ők maguk is gépek, a szó teljes értelmében...

A kifejezetten sikerült, a témát boncolgató filmes alkotások közott megemlíteném A kétszáz éves embert Robin Williams zseniális szereplésével, a Spielberg-féle A.I.-t, a méltán kultfilm-stútuszú Blade runnert, vagy a viszonylag újak közül a kevésbe blockbuster, de nagyon elgondolkodtató A nőt vagy az Ex machinát. A lista nagyon hosszú lenne, én is csak azokat említettem, amelyek hirtelen eszembe jutottak.

A művészi alkotás képessége viszont olyasmi, amit szinte biztos, hogy el fognak sajátítwni a gépeink, minden művészeti ágban vannak már hasonló (sajnos eléggé kecsgtető) próbálkozások.

Azt viszont magam sem tudom eldönteni, hogy szeretnék-e olyan világot, ahol a gépek minden emberi belső tulajdonság, köztük a művészi értékteremtés képességét bírják... Talan inkább nem. Az általad idézett megjegyzésem erre vonatkozott. Bár sajnos valószínűleg eljön majd... unokáink talán már megérik.

4 minutes ago, bitrograde said:

Szerintem félreértesz valamit. Nem program írja a forgatókönyveket (még), hanem a forgatókönyvírókat segíti egy szoftver (90%-ban ez), ami segít nekik egy szkript minden elemét kordában tartani (így a jobb híján "jellemfejlődésnek" fordítható "character journey" alakulását: vagyis hogy honnan hová jut el egy szereplő a történet során). Ez azzal jár, hogy a forgatókönyvek egy része meglehetősen egy kaptafára íródik, mert annak a nyüves szereplőnek akkor is el kell jutnia valahová, ha éppen semmi sem indokolja ezt, vagy olyan nyakatekert módon kell pszichológiai magyarázatot produkálni a történetben, hogy a Kiskegyed olvasói is sikítva szaladnak ki a moziból. Nem véletlen, hogy az ipari termékekként létrehozott mozik jó részét a közönség erre fogékony része meglehetősen sematikusnak gondolja.

Művészfilm meg az, amit az intézmények annak fogadnak el.

OK, csak, szó szerint ezt írtad "A szereplők "jellemfejlődése" sem segít: annak ívét forgatókönyvíró program segít kiszámítani a dramaturgnak, mely rákérdez, hol jár az adott szereplő a történet előrehaladásához képest a saját útján, amit a történet végére be kell járnia." , emiatt gondoltam, h szoftver, és akkor tényleg.

Igen, amit az intézmények annak fogadnak el, valóban, de szvsz ez már annak a következménye, h milyen a film. Valamilyen szempontjaik nekik is vannak :-).

bitrograde

22 hours ago, lehoako said:

Ez már evidenciába hajló aforizma, nyilván minden műben (irodalom, film, zene stb.) van fejlődésgenerátor, hívjuk őt Marivaux-nak vagy Proustnak, Schikanedernek vagy Wagnernek. Vagy manapság szoftvernek, akár, mint mindent, ami emberi kognitív teljesítményt hivatott nyújtani. És akkor igen, köszönöm a párhuzam megerősítését a T2 és a forgatókönyvíró program között, gép is lehet mélyen emberi és alkothat művészetet?

Szerintem félreértesz valamit. Nem program írja a forgatókönyveket (még), hanem a forgatókönyvírókat segíti egy szoftver (90%-ban ez), ami segít nekik egy szkript minden elemét kordában tartani (így a jobb híján "jellemfejlődésnek" fordítható "character journey" alakulását: vagyis hogy honnan hová jut el egy szereplő a történet során). Ez azzal jár, hogy a forgatókönyvek egy része meglehetősen egy kaptafára íródik, mert annak a nyüves szereplőnek akkor is el kell jutnia valahová, ha éppen semmi sem indokolja ezt, vagy olyan nyakatekert módon kell pszichológiai magyarázatot produkálni a történetben, hogy a Kiskegyed olvasói is sikítva szaladnak ki a moziból. Nem véletlen, hogy az ipari termékekként létrehozott mozik jó részét a közönség erre fogékony része meglehetősen sematikusnak gondolja.

Művészfilm meg az, amit az intézmények annak fogadnak el.

Csutka

11 órája, tonee73 írta:

Mi most épp a West World második évadját kezdtük, kezd kibontakozni a dolog-eddig nekem többet adott mint az első évad összesen.

6 órája, Hifilala írta:

Bizony jó.Az első évad után nem is gondoltam,hogy ilyen erős lesz a folytatás.

Nekem egyelőre zagyvaság. Nem tudom ki kivel van és mi a célja. Az első nagyon erős évad volt, de volt egy íve, amit most nem tudok egyelőre "megfogni" a másodikban.

A harmadik rész kezdetekor én azt hittem véletlenül rosszat indítottam el.

Persze majd összeáll a kép - Anthony Hopkins nagyon hiányzik nekem belőle...

20 hours ago, Hifilala said:

Egy gép is lehet mélyen emberi?Szerintem csak az ember lehet emberi,mert van ndki valami ami egy gépnek nincs!

20 hours ago, Aszpirin said:

.... egyelőre, legalábbis. És reményeink szerint nem is lesz.

Igen, többek között ezt, a sztorin túlmutató kérdést is fel lehet vetni.

4 hours ago, tonee73 said:

Mi most épp a West World második évadját kezdtük, kezd kibontakozni a dolog-eddig nekem többet adott mint az első évad összesen.

Bizony jó.Az első évad után nem is gondoltam,hogy ilyen erős lesz a folytatás.

Mi most épp a West World második évadját kezdtük, kezd kibontakozni a dolog-eddig nekem többet adott mint az első évad összesen.

47 perce, Aszpirin írta:

Na akkor azt hiszem adok én is neki egy esélyt ☺︎

Azért óvatosan.

Oké, nálam a nézhető olyan, mint másnál a jó (a nem volt rossz pedig nálam az, ami másnál már, lehet, hogy a csúcsszuper - mondták már, hogy nem dicsérek jól és eleget...).

DE

Attól, hogy egy kicsit "darkos" a hangulata, nem változik a tény, hogy a tinik és Archie képregényekkel nosztalgia kapcsolatban álló (fiatal) felnőttek a célközönség.

Az más kérdés, hogy tele van csini, tini(ket játszó, valójában huszonéves) lányokkal, bár egy bizonyos életkor felett már ciki ilyen fiatal lányok miatt sorozatot nézni...

Ami a LÉNYEG: semmi komolyabb téma nincs kifejtve (az iskolai zaklatás is csak egy pillanatra bukkan fel), nem késztet továbbgondolásra, tényleg csak egy tinikrimi, de annak nem rossz.

Ha az 1. évadban is a dramaturgia időnként meg is bicsaklik, azért fenn tudja tartani annyira az érdeklődést, hogy megnézd a következő részt, mert ott motoszkál a kérdés: mi a fene történt Jason Blossom-mal...

Ugyanakkor ismétlem, a 2. évad nagyon gáz, teljesen más, mint az 1. évad volt, teljesen érdektelen, és a karakterek jelleme, egymás közötti viszonya is csúnya töréseket szenved.

Ha odajutsz/odajuttok, kíváncsi leszek a véleményekre!

19 perce, Csutka írta:

Lesz 3. évad is.

Én az első évad 3. részénél tartok csak- nagy meglepetés számomra a sorozat, mert a nézhetőnél sokkal jobb.

Na akkor azt hiszem adok én is neki egy esélyt ☺︎

Csutka

1 órája, scaurus írta:

Tinikrimi.

Az első évad, szerintem, nézhető, valójában a 12. résszel véget is ér (kiderül ki a tettes), a 13. csak a 2. évadot vezeti fel.

A 2. évad nagyon gáz, legalábbis a 18. részig - eddig láttam.

Epizódról-epizódra ötletelnek az alkotok, a szereplők közötti kapcsolatok, az események minden koncepció nélkül változnak.

Nehezen veszem rá magam a hátralévő 4-re.

Lesz 3. évad is.

Én az első évad 3. részénél tartok csak- nagy meglepetés számomra a sorozat, mert a nézhetőnél sokkal jobb.

1 órája, Csutka írta:

...

Riverdale.

Akinek tetszett a "13 okom volt" sorozat, ez is tetszeni fog. "Tini" sorozat, de a hangulat és a rejtélyek miatt megérdemli a helyezést. Már az első rész is beszippanthatja az embert és kíváncsi a folytatásra.

...

Tinikrimi.

Az első évad, szerintem, nézhető, valójában a 12. résszel véget is ér (kiderül ki a tettes), a 13. csak a 2. évadot vezeti fel.

A 2. évad nagyon gáz, legalábbis a 18. részig - eddig láttam.

Epizódról-epizódra ötletelnek az alkotok, a szereplők közötti kapcsolatok, az események minden koncepció nélkül változnak.

Nehezen veszem rá magam a hátralévő 4-re.

Egyébként Archie, Betty és Veronica 1941 óta a mai napig kerülgetik egymást (kb. egyidősek Batman-nel és Joker-rel, ők asszem' 1939 óta gyepálják egymást...) képregényben.

Amerikában annyira népszerűek, hogy számtalan spin-off is született, egészen elképesztőek is, pl. Archie vs. Predator,

Az Archie Comics kiadó nagyjából meg is él belőle.
https://en.wikipedia.org/wiki/Archie_Comics

A képregény Európában nem annyira ismert, bár a Jóbarátokban és az Agymenőkben emlegették.

Csutka

Nem láttam még ajánlást egy sorozathoz, pedig elég jó kritikákat kapott.

A legnépszerűbb sorozatok listáján a 6. helyen áll ebben a listában:

https://www.imdb.com/search/title?title_type=tv_series&

Riverdale.

Akinek tetszett a "13 okom volt" sorozat, ez is tetszeni fog. "Tini" sorozat, de a hangulat és a rejtélyek miatt megérdemli a helyezést. Már az első rész is beszippanthatja az embert és kíváncsi a folytatásra.

33 perce, Hifilala írta:

Egy gép is lehet mélyen emberi?Szerintem csak az ember lehet emberi,mert van ndki valami ami egy gépnek nincs!

.... egyelőre, legalábbis. És reményeink szerint nem is lesz.

Egy gép is lehet mélyen emberi?Szerintem csak az ember lehet emberi,mert van ndki valami ami egy gépnek nincs!

22 perce, lehoako írta:

És azokba, amelyeket TE tartasz művészfilmnek? Mik a szempontjaid, ami miatt vmire rámondod, h az?

Ez már evidenciába hajló aforizma, nyilván minden műben (irodalom, film, zene stb.) van fejlődésgenerátor, hívjuk őt Marivaux-nak vagy Proustnak, Schikanedernek vagy Wagnernek. Vagy manapság szoftvernek, akár, mint mindent, ami emberi kognitív teljesítményt hivatott nyújtani. És akkor igen, köszönöm a párhuzam megerősítését a T2 és a forgatókönyvíró program között, gép is lehet mélyen emberi és alkothat művészetet?

10 hours ago, bitrograde said:

Amellett, hogy időtálló, szerintem is mérföldkő volt a sorozatok történetében, mert (1) teljesen szétszedte a műfaji kódokat (a szappanopera keretei között működtette a horror / thriller / rejtélyes/bűnügyi történet bevett fordulatait), (2) filmes hatáskeltő eszközökkel operált a TV-ben, és (3) teljesen leszámolt a vidéki Amerika idealizált képével. Éppen ezért bukott annak idején hatalmasat: a(z amerikai) nézők csak kapkodták a fejüket, azt sem tudták, mit látnak/mit nézzenek (a művészfilmeken edződött európaiak meg imádták ). A Twin Peaks lett az új norma: egy modern TV-sorozat nem csak a régi elvárásokat kell teljesítse, hanem túl kell licitáljon a (műfaji) versenytársakon (a többi csatornán). Az új sorozat meg még rá is tesz erre néhány lapáttal, és nyilván az sem véletlen, hogy Lynch egy (akkor) feltörekvő hálózatnak, a hulunak adta oda, ami azóta - úgy tűnik - a Disneyhez kerül.

Ami pedig a drámaiságot-líraiságot-elbeszélést illeti, szerintem nem sok köze van a művészfilm meghatározásához, bár látszólag az első kettőből több jut azokba a filmekbe, amiket művészfilmeknek tartanak. A szereplők "jellemfejlődése" sem segít: annak ívét forgatókönyvíró program segít kiszámítani a dramaturgnak, mely rákérdez, hol jár az adott szereplő a történet előrehaladásához képest a saját útján, amit a történet végére be kell járnia.

A mozi-házimozi dilemmáját értem, de nálam fel sem merül: itthon csak akkor lehet mozizni, ha a gyerek nincs itthon, vagy ha már alszik. Így marad a rendes mozi, amit én még mindig nagyon szeretek. No nem a plázamozit/multiplexet, hanem a belvárosi artmozikat, ahol az ember nem - vagy nem annyira/úgy szembesül - azzal, hogy másik mennyire nem tiszteli a filmben való elmélyüléshez való jogát. Szerintem ez úgy intim, hogy egyben társasági is, mert az élményt az ember ismeretlenekkel osztja meg, s ha ez sokszor előfordul, akkor az ismeretlenekből ismerősök lesznek - a mozi összehoz másokkal. És ez nem csak ábránd, vannak még ilyen helyek, pl. Pécsett az Apolló mozi, vagy a Dr. Stark filmklub, ami több évtizedes múltra tekint vissza. Most, hogy ő már nincs közöttünk, az egyik terem őrzi a nevét a moziban, meg persze a filmklub, ami maradt, de most mások viszik tovább. De korábban is voltak ilyen kezdeményezések: az egykori KLTE auditorium maximumának filmklubja, Szegeden a Grand Café Mozi és Kávéház, de biztosan tud más is mondani más helyeken, akár vidéken, akár Budapesten.

És azokba, amelyeket TE tartasz művészfilmnek? Mik a szempontjaid, ami miatt vmire rámondod, h az?

Ez már evidenciába hajló aforizma, nyilván minden műben (irodalom, film, zene stb.) van fejlődésgenerátor, hívjuk őt Marivaux-nak vagy Proustnak, Schikanedernek vagy Wagnernek. Vagy manapság szoftvernek, akár, mint mindent, ami emberi kognitív teljesítményt hivatott nyújtani. És akkor igen, köszönöm a párhuzam megerősítését a T2 és a forgatókönyvíró program között, gép is lehet mélyen emberi és alkothat művészetet?

bitrograde

On 2018. 05. 19. at 5:26 PM, Dorian said:

Nemrég néztük újra. Elképesztő alkotás főleg úgy, hogy ez egy 1990-es sorozat és ma is simán megállja a helyét. Basszus, '90-ban mi volt a színvonal, a Dallas, meg ezek... Igazából nem is értem, hogy hogyan lehetett akkoriban sikeres, hogyan láthatták meg benne a népek azt, ami.

Amellett, hogy időtálló, szerintem is mérföldkő volt a sorozatok történetében, mert (1) teljesen szétszedte a műfaji kódokat (a szappanopera keretei között működtette a horror / thriller / rejtélyes/bűnügyi történet bevett fordulatait), (2) filmes hatáskeltő eszközökkel operált a TV-ben, és (3) teljesen leszámolt a vidéki Amerika idealizált képével. Éppen ezért bukott annak idején hatalmasat: a(z amerikai) nézők csak kapkodták a fejüket, azt sem tudták, mit látnak/mit nézzenek (a művészfilmeken edződött európaiak meg imádták ). A Twin Peaks lett az új norma: egy modern TV-sorozat nem csak a régi elvárásokat kell teljesítse, hanem túl kell licitáljon a (műfaji) versenytársakon (a többi csatornán). Az új sorozat meg még rá is tesz erre néhány lapáttal, és nyilván az sem véletlen, hogy Lynch egy (akkor) feltörekvő hálózatnak, a hulunak adta oda, ami azóta - úgy tűnik - a Disneyhez kerül.

Ami pedig a drámaiságot-líraiságot-elbeszélést illeti, szerintem nem sok köze van a művészfilm meghatározásához, bár látszólag az első kettőből több jut azokba a filmekbe, amiket művészfilmeknek tartanak. A szereplők "jellemfejlődése" sem segít: annak ívét forgatókönyvíró program segít kiszámítani a dramaturgnak, mely rákérdez, hol jár az adott szereplő a történet előrehaladásához képest a saját útján, amit a történet végére be kell járnia.

A mozi-házimozi dilemmáját értem, de nálam fel sem merül: itthon csak akkor lehet mozizni, ha a gyerek nincs itthon, vagy ha már alszik. Így marad a rendes mozi, amit én még mindig nagyon szeretek. No nem a plázamozit/multiplexet, hanem a belvárosi artmozikat, ahol az ember nem - vagy nem annyira/úgy szembesül - azzal, hogy másik mennyire nem tiszteli a filmben való elmélyüléshez való jogát. Szerintem ez úgy intim, hogy egyben társasági is, mert az élményt az ember ismeretlenekkel osztja meg, s ha ez sokszor előfordul, akkor az ismeretlenekből ismerősök lesznek - a mozi összehoz másokkal. És ez nem csak ábránd, vannak még ilyen helyek, pl. Pécsett az Apolló mozi, vagy a Dr. Stark filmklub, ami több évtizedes múltra tekint vissza. Most, hogy ő már nincs közöttünk, az egyik terem őrzi a nevét a moziban, meg persze a filmklub, ami maradt, de most mások viszik tovább. De korábban is voltak ilyen kezdeményezések: az egykori KLTE auditorium maximumának filmklubja, Szegeden a Grand Café Mozi és Kávéház, de biztosan tud más is mondani más helyeken, akár vidéken, akár Budapesten.

18 hours ago, scaurus said:

1.) A Terminátorok egyszerű akciófilmek.

Félreértés ne essék a T2 (nem Trainspotting!) a mai napig műfaji kedvencem (azon kevés film egyike, ami BD kiadásban megvan), de, szerintem, távol áll minden többlet, amit Te gondolsz; ami benne van, azt nem nevezném művészi értékű jellemfejlődésnek.

2.) Sorozatokat beosztással is lehet nézni, annál a kevésnél, amit nézek, sokszor hónapok telnek el 1-1 epizód megtekintése között.

3.) A Mundruczó filmet?

Nem.

A Delta és a Fehér isten után nemigen érzek késztetést filmjei megtekintése iránt.

A Fehér isten az az elrettentő példa, hogy milyen az a film amiben MINDEN rossz, ami egy filmben rossz lehet : ostoba forgatókönyv, csapnivaló dramturgia, nevetséges dialógusok, gyenge színészi(nek nem is nevezhető) játék (mintha egy lelkesedés nélküli, tehetségtelen amatőr színjátszókör elsó olvasópróbája lenne), a képi világ, a zene érdektelen.

Egyben példa arra, hogy (számomra) SEMMIT nem jelent az, hogy egy film (vagy egy alkotó) bárhol, bármilyen díjat kapott.

Persze a Jupiter holdja , attól még lehet jó, hogy a rendező korábbi filmjei nem azok, de az élet rövid, Mundruczó kapott két esélyt, elbukta mindkettőt, így a filmnézésre szánt időmre másfelé orientálódom.

Ha lesz egy kis időm, inkább a 13 Reasons Why 2. évad első része kap egy esélyt, függetlenül attól, hogy az első vélemények nem túl biztatóak.

Mundruczó két korábbi filmjét nem láttam, de köszönöm, h ajánlottad őket.

Nekem a művészet sajátossága, h akárhol rám törhet, akár a T-ban, T2-ban vagy egy Örkény egypercesben, vagy, ha látom, hogy dob arany csókot a hajnal egy munkáslány kezére. :-)

A Jupiter Holdja bennem új világot nyitott, első, és pozitív Mundruczós élményem volt. Aktuális és átélhető, erős helyzetek, ott-és-akkor döntések, autós üldözés a VII. kerületben és a természetfeletti is elénk tárul, de végig ismeretlen marad. Rév Marcell (operatőr) első általam látott munkája, azonnali "jééézusom, mi a f@x"...érzés.

13 hours ago, Csutka said:

Moziba én nem járok, azért van "házi-mozim". Annyira idegesít, ha mellettem kajálnak, hogy nem tudok a filmre koncentrálni és csak feszengek.

Az előzetes alapján azért nem lesz az rossz. Remélem a hangja nem lesz gagyi, mint a többinek.

Nagyon igaz. Én is majdnem ordítani kezdtem, amikor a Saul Fia alatt ropogott a tortilla chips a szomszédban, meg böfizték rám kólással a Jalapenos sajtmártást...

3 hours ago, fapaci said:

A végén csak kibújt a szög a zsákból. Talán lezárható a kérdés azzal, hogy a művészfilm az, ami neked tetszik.

Ezt sehol nem írtam, erre reagáltál:

"Az, h művészfilm, nálam rang, minőségi mutató. Ha nem sikerül, mert elqrták, akkor nem művészfilm :-). mAx művészieskedő, közhelyező, stb."

Én elismerem a művészi értéket még akkor is, ha nekem nem a szívem csücske az a stílus, alkotó, mű, stb. Nem vitatkozom azzal sem, aki szerint fából készült Makovecz-stadionokkal kéne telerakni a körutat Pesten. Is.

Meg megismerek egy főmondatban egy múlt idejű állítmányt.

12 hours ago, bitrograde said:

Siker: http://m.hvg.hu/kultura/20180519_Cannes ... agyar_film.

Gyorsabb voltál, de majd személyesen érdekelne a líra-dráma ügy is. :-)

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.