Általában a hifiről

A cikkben a néhai Steve Jobs rendszere van.

As musician and audio quality champion Neil Young said in 2012, "Steve Jobs was a pioneer of digital music. But when he went home, he listened to vinyl."

Érdekes....

https://www.wired.com/2014/04/steve-jobs-stereo-system/

Én ma hangosítás nélkül élvezem a zenét, az első sorból.
7F0B27D2-E514-41FE-B1FC-E4BE2678DD03.jpeg

Hát ugye amig az embernek nincs rendes hangfala kénytelen ilyeneket hallgatni:)

Már régóta foglalkoztat egy gondolat. Mi itt a társadalom szinte minden rétegét képviseljük, de arról alig van tudomásom, hogy idehaza, vagy a nagyvilágban, ismert, híres emberek között ki az aki a mi hobbynkat űzi? Audiofil, hifista, stb.
Pl. Angela Merkel német kancellár-ról olvastam, hogy high-end rendszeren hallgat zenét, és nagy analóg hívő.

Ez elég közismert kép Dmitrij Medvegyevről:

Azzal a kárpittal a hangszerszéken nem fog jól szólni! Én most szóltam!!!

Már régóta foglalkoztat egy gondolat. Mi itt a társadalom szinte minden rétegét képviseljük, de arról alig van tudomásom, hogy idehaza, vagy a nagyvilágban, ismert, híres emberek között ki az aki a mi hobbynkat űzi? Audiofil, hifista, stb.
Pl. Angela Merkel német kancellár-ról olvastam, hogy high-end rendszeren hallgat zenét, és nagy analóg hívő.

Én ma hangosítás nélkül élvezem a zenét, az első sorból.
7F0B27D2-E514-41FE-B1FC-E4BE2678DD03.jpeg

Azt szeretném kérdezni, hogy a hangszereket hangológép segítségével, vagy fülre hangolták-e be. Azaz a mennyiségre, vagy a minőségre mentek?

Én ma hangosítás nélkül élvezem a zenét, az első sorból.
7F0B27D2-E514-41FE-B1FC-E4BE2678DD03.jpeg

Nem tudni elég lesz-e a hangnyomás meg a dinamika, majd szóljál hogy tépjék a húrokat rendesen. A színpad meg elég kicsi, mind széltében, mind mélységében, nem lehet ezzel kezdeni valamit?

Én ma hangosítás nélkül élvezem a zenét, az első sorból.

Ok, de azt lehet tudni, hogy ezek melyik gépek? Milyen időszakban volt ez nagy divat? Miről ismerem meg?

Pl a Marantz pm 550 dc az eléggé kommersz* is, meg korai 80-as évek, Grundig SV 2000 dettó.

(*Valójában magam a kommersz és a Hi-Fi termékeket elkülönítem, de az itteni szokásos terminológiával élve egy nagyszériás japán gép a 80-as évekből megkaphatja a kommersz jelzőt.)

70-es, 80-as évek.
Megismerni csak a kapcsolástechnika, alkatrészlista ismeretében lehet és persze a hangjukról.

A konkrét típusokat nem ismerem személyesen. Nekem is utána kellene néznem.

A Marantz azért a nívósabb gyártók közé tartozik, aki igyekezett mindig jó ár/minőség viszonyú és tisztességesen megépített készülékeket gyártani.

.
Árától függetlenül, az alkatrészek minősége rendkívül fontos, de önmagában az még garantál jó hangot. Ha te ezen akarsz vitatkozni, akkor jó szórakozást.

na tessék, nem olvasom vissza rendesen.
Ezt akartam írni: önmagában az még nem garantál ...

Én ide már egyre ritkábban merek érdemi hozzászólást írni, mert nagyon félre tudják érteni egyesek (meg nullák ), és további magyarázkodáshoz meg nem fűlik a fogam.
Talán ideje lenne egy tűzszünetet, vagy böjti időszakot hirdetni, mert már tényleg minden betűt félremagyaráznak páran. Ilyenkor jut eszembe az a játék, amiben mindenki új néven írna hozzászólásokat. Szépen átrendeződnének a frontvonalak.

Én ide már egyre ritkábban merek érdemi hozzászólást írni, mert nagyon félre tudják érteni egyesek (meg nullák ), és további magyarázkodáshoz meg nem fűlik a fogam.

Megint egy urban legend.
Ill. egy akkora vitatéma, hogy a CD-LP keresztes háború csak békés kávézgatásnak tűnik...

A 'jobb alkatrész jobb hangot eredményez' sokszorosan betámadott és sokszorosan megvédett axiómára gondolok.

Nézelődjetek a hificollective oldalán, az alkatrészeknél. Ill. megtettétek, tudom, velem együtt.
Én kerek perec nem hiszek ebben a dologban, mert nem alkatrészeket halgatunk, hanem rendszereket, de az tény, hogy néhány dolog, Duelund és társai, egészen rendkívül kívánatosak. Én is fizettem már 5e árat egyetlen darab ellenállásért...csatolókondiért meg mittudoménmennyit, de fájt, arra emlékszem...
Aztán ki lehet ebből gyógyulni.
Most ezt nem b@szogatásképp mondom a csillogó szemű kondikkalrohangáló kollégáknak. Én is csináltam, eleget, és olykor tényleg nagy az öröm.

Urbán legend. manapság minden téma felvetésed belesüllyed valami összeesküvés elméletbe.

Láttál te már sárból épült várat, ami túl élt 1-2 támadást? Na ugye. Kondenzátor mánia, lehet ám építeni dolgokat kondenzátorok nélkül, csak nagyon macerás, amit nyerünk azt elveszítjük másutt.
Speciel volt módom egyszer meghallgatni hangváltóban egy gyors cserés Mundorf SilverGold 4,7uF kondit Duelund rézre. Mellbevágó hatás volt, legalábbis abból a szempontból, egy kondenzátor mennyi hatással tud lenni, vagy éppen fordítva, nem alakítgatja a zenét. Akkor osztottam, szoroztam, gondolkoztam, nekem hangváltóba 2db 1,5uF Dulelund mibe fájna, 180eFt iszonytató sok, ezért nem lett belőle semmi.
Árától függetlenül, az alkatrészek minősége rendkívül fontos, de önmagában az még garantál jó hangot. Ha te ezen akarsz vitatkozni, akkor jó szórakozást.

Igen, az alkatrészek minőségén múlik. Minden rendszer annyi, mint az alkatrészei összesen. Ugyanolyanra mért de rosszhangú alkatrészekből ugyanolyan értékű rosszhangú rendszert lehet építeni.

A 'jobb alkatrész jobb hangot eredményez' sokszorosan betámadott és sokszorosan megvédett axiómára gondolok.

Szerintem már abból izgalmas tanulmányt lehetne írni, mennyire másképp tudjuk a hozzászólásokat értelmezni!

Érdekes módon Lehoako fenti megjegyzéséből nekem nem a 'jobb alkatrész jobb hangot eredményez' üzenet jött le, inkább a 'sz...ból nem lehet várat építeni', vagy legalábbis az 'egy rohadt alma is meg tud rohasztani egy egész kosárnyit'.

A jobb hangú eszközök azért túlnyomórészt minőségibb alkatrészekből való építkezés termékei, de a jó alkatrészek még egyáltalán nem jelentenek biztosítékot a kiemelkedő hangzásra!

Na akkor képzeld el, hogy otthon minden odafigyelős zenehallgatásod alkalmával kapod a füledbe úgy a zenét (megfelelő dinamikával), mint ha a szobádban tőled2,5-3méterre játszana egy szaxofonos, egy harsonás, egy Paganinit játszó hegedűs, vagy egy Alkant játszó zongorista (persze kinyitott hangversenyzongorán)
Ha nem hallottál esetleg még Alkanról, érdemes ezt megfülelni:

Koszonom, meg fogom hallgatni. Es nem, en nem favorizalom mindenek felett a dinamikat, csak egyszeruen ramutattam egy ervelesi hibara, illetve javasoltam attekinteni a dinamika definiciojat. Egyebkent pedig szokott lenni hangszer a kezemben.

chord

Igen, az alkatrészek minőségén múlik. Minden rendszer annyi, mint az alkatrészei összesen. Ugyanolyanra mért de rosszhangú alkatrészekből ugyanolyan értékű rosszhangú rendszert lehet építeni.

Megint egy urban legend.
Ill. egy akkora vitatéma, hogy a CD-LP keresztes háború csak békés kávézgatásnak tűnik...

A 'jobb alkatrész jobb hangot eredményez' sokszorosan betámadott és sokszorosan megvédett axiómára gondolok.

Nézelődjetek a hificollective oldalán, az alkatrészeknél. Ill. megtettétek, tudom, velem együtt.
Én kerek perec nem hiszek ebben a dologban, mert nem alkatrészeket halgatunk, hanem rendszereket, de az tény, hogy néhány dolog, Duelund és társai, egészen rendkívül kívánatosak. Én is fizettem már 5e árat egyetlen darab ellenállásért...csatolókondiért meg mittudoménmennyit, de fájt, arra emlékszem...
Aztán ki lehet ebből gyógyulni.
Most ezt nem b@szogatásképp mondom a csillogó szemű kondikkalrohangáló kollégáknak. Én is csináltam, eleget, és olykor tényleg nagy az öröm.

A valosag teljes tagadasa nem segit a megertesben. Csodak nincsenek, dinamikahoz teljesitmeny kell. Vagy felfele terjeszkedsz aminek a teljesitmeny szab gatat, vagy lefele, aminek meg a (kornyezeti) zajszint. Az utobbit nem igazan tudjuk befolyasolni, szoval marad a teljesitmeny. Lehet megint magunkat gyozkodni, hogy kis hangeron is milyen jol szol a cucc (plane, ha nagy teljesitmeny megvalosithatatlan), de az bizony egy erosen dinamikakomprimalt hang lesz. Ettol meg tetszhet, csak utana ne folytassunk oldalakon at zajlo vitat a dinamika fontossagarol.
Na akkor képzeld el, hogy otthon minden odafigyelős zenehallgatásod alkalmával kapod a füledbe úgy a zenét (megfelelő dinamikával), mint ha a szobádban tőled2,5-3méterre játszana egy szaxofonos, egy harsonás, egy Paganinit játszó hegedűs, vagy egy Alkant játszó zongorista (persze kinyitott hangversenyzongorán)
Ha nem hallottál esetleg még Alkanról, érdemes ezt megfülelni:

Ugye tudjátok, hogy a névadó és nyilván a székhelyül szolgáló Boulder City annak idején a Hoover-gátat építő munkások elszállásolására épült ki? Nyilván nem kell a rendelkezésre álló áram mennyiségével mint szűk keresztmetszettel tervezniük!
Ahogy nagyon régen mostoha faterom mondogatt
"Még jó,hogy lehet kapni":)

Sajna egy ilyen majdnem drót Boulder 2150, ami képes csúcsban 4kW-ot leadni 2ohm, 2kW 4ohm és 1kW 8ohmra leadni, 99ezer$/pár és 100kg/monoblock.
Aki mégis határtalan dinamikára vágyik otthon, az jó lesz ha nagyobb áramot kér az áramszolgáltatótól. Nem tudom mennyi lehet a nyugalmi áramfelvétele, de induláskor is megránthatja a hálózatot, akkor is ha csak 30W átlagon hallgat vele zenét.
Akinek még feljebb is van érdeklődése teljesítmény plafonban ott van a Boulder 3050, 6kW peek/2ohm-ra.

Ugye tudjátok, hogy a névadó és nyilván a székhelyül szolgáló Boulder City annak idején a Hoover-gátat építő munkások elszállásolására épült ki? Nyilván nem kell a rendelkezésre álló áram mennyiségével mint szűk keresztmetszettel tervezniük!

Ez is tökéletesen igaz. A korai kommersz fogyasztói félvezetős elektronikákra, ahol a torzítást csupán a nagy negatív visszacsatolással minimalizálták.
De ezeknek az erősítőknek katasztrofális a nyílthurkú átvitelük, lassúak, így a tranziens IM torzításuk rendkívül magas. Ez jellemző a korai kommersz félvezetős erősítőkre. A tranzisztorai belső működése nagy arányban kilépett a linearitásuk tartományából, amit persze statikus méréssel kívülről nem látni.
Mára azért már megtanultak a tervezők jó hangú és mérési eredményű félvezetős erősítőket tervezni. Ehhez szükséges volt az eszközök nagyságrendekkel nagyobb sávszélessége, ami a sebességet növelte nagyságrendekkel, csökkentette a tranziens torzításokat. Megtanultak nyílthurkú szélessávú lineáris erősítőket tervezni, ami szükségtelenné tette a hatalmas negatív visszacsatolás alkalmazását a mérhető paraméterek csökkentése érdekében. A korai 60-80 dB-s hurokerősítés lecsökkent 20-30 dB közé. Ráadásul ez konstans a teljes átviteli tartományban, míg a korai félvezetősök hurokerősítése folyamatosan csökkent amiatt, mert a nyílthurkú erősítésük pár HZ-től folyamatosan esett. Ma nyílthurokban is bőven a hallható tartomány felett van a konstans erősítés. A hurokerősítés konstans a teljes tartományban és alacsony.
Ezért szólnak ma már sokkal jobban a jól megtervezett és megépített félvezetősök, mint a koraiak.

Ok, de azt lehet tudni, hogy ezek melyik gépek? Milyen időszakban volt ez nagy divat? Miről ismerem meg?

Pl a Marantz pm 550 dc az eléggé kommersz* is, meg korai 80-as évek, Grundig SV 2000 dettó.

(*Valójában magam a kommersz és a Hi-Fi termékeket elkülönítem, de az itteni szokásos terminológiával élve egy nagyszériás japán gép a 80-as évekből megkaphatja a kommersz jelzőt.)

Ezért szólnak ma már sokkal jobban a jól megtervezett és megépített félvezetősök, mint a koraiak.

Sajna egy ilyen majdnem drót Boulder 2150, ami képes csúcsban 4kW-ot leadni 2ohm, 2kW 4ohm és 1kW 8ohmra leadni, 99ezer$/pár és 100kg/monoblock.
Aki mégis határtalan dinamikára vágyik otthon, az jó lesz ha nagyobb áramot kér az áramszolgáltatótól. Nem tudom mennyi lehet a nyugalmi áramfelvétele, de induláskor is megránthatja a hálózatot, akkor is ha csak 30W átlagon hallgat vele zenét.
Akinek még feljebb is van érdeklődése teljesítmény plafonban ott van a Boulder 3050, 6kW peek/2ohm-ra.

Igen, az alkatrészek minőségén múlik. Minden rendszer annyi, mint az alkatrészei összesen.
Értem. Tehát ha van egy vödörnyi jó hangú (?) alaktrészem, akkor már garantáltan lesz egy jó rendszerem belőlük? Egyre meredekebb dolgokat írsz.

Nem. Itt a kulonbseg az elemi fizika, sot az elemi logika es a hit kozott. A dinamikatartomany a leghalkabb es a leghangosabb hang kozotti terulet, es ez akkor is igy lesz, ha a hallgato nem hisz benne. Bármilyen high end méterrudat veszel, attol meg az 1 méter az 100 centibol fog allni, se hosszabb nem lesz, se rovidebb. Legyen az a rud rodiumbol, vagy szinezustbol, akkor sem.

Ez az alapvetés igaz, ne csinálj úgy, mintha ezzel bárki vitatkozna.

Amit írtam, hogy az a különbség jó és rossz erősítő/rendszer között, hogy a jó tud halkan is jól szólni, a rossz meg nem. Nem ródiumos méterrúd meg hit meg satöbbi.

Igen, az alkatrészek minőségén múlik. Minden rendszer annyi, mint az alkatrészei összesen. Ugyanolyanra mért de rosszhangú alkatrészekből ugyanolyan értékű rosszhangú rendszert lehet építeni.

Bocs, hogy megint beleszólok (pedig megfogadtam hogy nem teszem...).
Egy időben -főleg a Japánoknál, de máshol is- nagy divat volt a rendkívül alacsony torzítású (THD+IM) erősítők gyártása,
0.001%, meg az alatti értékeket mutattak a mérések -teljes kimenőteljesítménynél-, meg DC-400 kHz sávszélességet, 4-800-as Damping Factort, stb. Ezt persze szinte minden esetben nagyon kemény visszacsatolásokkal érték el....
Aztán amikor meghallgattad, valami borzalom volt.... sikítós, karcos, éles, mesterkélt hangzás, pár perc alatt fejfájást lehetett tőle kapni.
Szóval hiába a szuper adatok, ezek nem "erősítéssel rendelkező vezetékek", hanem rettenetes technikai melléfogások voltak. Akkor most pl. egy erősítőnél igazából (technikai szempontból) milyen adatok számítanak?
Mert egy 20W-os A osztályú Hiraga ezeknél nagyságrendekkel zeneibben szólalt meg, a maga 1% körüli torzítási adataival....

Ez is tökéletesen igaz. A korai kommersz fogyasztói félvezetős elektronikákra, ahol a torzítást csupán a nagy negatív visszacsatolással minimalizálták.
De ezeknek az erősítőknek katasztrofális a nyílthurkú átvitelük, lassúak, így a tranziens IM torzításuk rendkívül magas. Ez jellemző a korai kommersz félvezetős erősítőkre. A tranzisztorai belső működése nagy arányban kilépett a linearitásuk tartományából, amit persze statikus méréssel kívülről nem látni.
Mára azért már megtanultak a tervezők jó hangú és mérési eredményű félvezetős erősítőket tervezni. Ehhez szükséges volt az eszközök nagyságrendekkel nagyobb sávszélessége, ami a sebességet növelte nagyságrendekkel, csökkentette a tranziens torzításokat. Megtanultak nyílthurkú szélessávú lineáris erősítőket tervezni, ami szükségtelenné tette a hatalmas negatív visszacsatolás alkalmazását a mérhető paraméterek csökkentése érdekében. A korai 60-80 dB-s hurokerősítés lecsökkent 20-30 dB közé. Ráadásul ez konstans a teljes átviteli tartományban, míg a korai félvezetősök hurokerősítése folyamatosan csökkent amiatt, mert a nyílthurkú erősítésük pár HZ-től folyamatosan esett. Ma nyílthurokban is bőven a hallható tartomány felett van a konstans erősítés. A hurokerősítés konstans a teljes tartományban és alacsony.
Ezért szólnak ma már sokkal jobban a jól megtervezett és megépített félvezetősök, mint a koraiak.

Egy 12.000.- USD-s 300B SET erősítő mérési diagramjai.

Tisztán látszik mind a harmonikus torzításból, mind az intermodulációs torzításból, hogy 0.5W-on már rendkívül nagy számban és szinten jelennek meg olyan torzítási komponensek, amik nincsenek a jelben.
Sokan ettől tartják szebbnek a hangjukat, mivel sokkal dúsabb a hangzásuk, felharmonikusokban gazdagabb. Igen, az. Csak ezek a felharmonikusok nem voltak a jelben.
Ettől persze még lehet őket szeretni, mindenkinek jogában áll.
Nem lehet hogy túl olcsó az erősítő és ezért ilyen a mérési eredmény?

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.