Általában a hifiről

A lengőtekercs ellenállásának változása a hőmérséklet függvényében. pl. 200 C-on (akár ezt is elérheti a lengőtekercs hőmérséklet) 1,73 szorosa lehet a 20C fokon mérthez képest az ellenállás. Ez kb.-4,7 dB változást jelent az érzékenységben. Lila :ezüst, kék: alumínium, piros: réz anyagminőség esetén.
lehet az még több is. Én most hirtelen 0,0038/C-nál kisebbet nem találtam réz ellenállás hőfoktényezőt. márpedig ez kis matekkal 20-ról 200C fok emelkedésnél 1,98 szoros ellenállás növekedést ad.

Mint említettem volt, az a szerencse, hogy csak rövid ideig éri a lengőt nagy áram, nagyobbrészt mély frekvenciákon, ahol tud hűlni, mivel mozog rendesen. A pillanatnyi áramsűrűség elérheti a 100A/mm2-t, hangosításnál használt mélyhangszóróknál akár a 250A/mm2-t! Én szedtem már szét koncert utáni mélyládát, amiben a mélyhangszórót csak kesztyűvel lehetett megfogni.
Könnyű belátni,. hogy a magassugárzók miért terhelhetők jóval kevésbé, ott nincs számottevő mozgás, ami a hőátadást serkentené, igaz, előfordul a "mágneses folyadék" használata, ami nem más, mint némi vasporral dúsított szilikonzsír, ami ezerszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő. Gyakran találkozni apró neodímium-vas--bór (NeFeB) mágnessel szerelt magassugárzóval, aminek a hátulján alu hűtőborda van -nem véletlenül.

A lengőtekercs ellenállásának változása a hőmérséklet függvényében. pl. 200 C-on (akár ezt is elérheti a lengőtekercs hőmérséklet) 1,73 szorosa lehet a 20C fokon mérthez képest az ellenállás. Ez kb.-4,7 dB változást jelent az érzékenységben. Lila :ezüst, kék: alumínium, piros: réz anyagminőség esetén.

itt a chart 4 idetartozo ugye ? ezek azert eleg szep görbek, nem ? 70->90-re szep, 95-re mar kezd "megbicsklani"

vagy ugy erted, hogy pl. 70dB-röl 95 dB-re több erösitöteljesitmenynövekedes kell, mint a szamok matematikailag adnak (azaz romlik a hatasfok) ?

https://www.soundstagenetwork.com/measu ... focus_110/

Szerintem ez a mérés nem korrekt.
"Deviation from linearity - Measured with a frequency sweep across the audible spectrum on axis at 2 meters.
Purpose: Shows how a speaker is stressed and if it compresses at certain frequencies as the sound-pressure level is increased."

A frequency sweep lassú mérés, a nagy hangnyomású zenei részlet ennél sokkal gyorsabb szokott lenni, rövid ideig nincs számottevő kompresszió.
Ráadásul pont egy dínónál vizsgálták, amely büszkén hirdeti, hogy 1ms-ig 1kW teljesítményen sem komprimál, legalábbis a 75mm átmérőjű lengőtekercses hangszórói. Akkor mit várhatunk egy 30mm vagy 25mm lengő átmérőjű hangszórótól?
Szóval ne tessék ezt véresen komolyan venni, akkor se, ha épp Kanadában mérték nemzeti süketszobában...

...Eddig nem említett szempont, hogy a hangsugárzók is kompresszálnak, nagyobb hangerőn akár 5-6dB-t is ( frekvenciától függően )
...

itt a chart 4 idetartozo ugye ? ezek azert eleg szep görbek, nem ? 70->90-re szep, 95-re mar kezd "megbicsklani"

vagy ugy erted, hogy pl. 70dB-röl 95 dB-re több erösitöteljesitmenynövekedes kell, mint a szamok matematikailag adnak (azaz romlik a hatasfok) ?

https://www.soundstagenetwork.com/measu ... focus_110/

Aki hangfalakat csinál, nyilván mér, mert kell a gyártási folyamathoz...
Már miért kellene? Simán összerakhatsz egy hangsugárzót mérés nélkül, hallás után is be tudod hangolni. Ez nem lehetetlen, csak (nem lebecsülve a képességeidet) szerintem elég kicsi a siker esélye.

Minden hobbit sokféleképpen lehet űzni. Továbbra is állítom, hogy felesleges ezen utak között ellentétet állítani, feszültséget kelteni. Hogy számodra a műszaki mérés butaságnak, vagy időpocsékolásnak számít, csupán azért van, mert számodra a görbék nem sokat mondanak. Nem tudom, pontosan mit értesz hangminőség alatt, de biztos vagyok benne, hogy a mért adatok és a szubjektív hangélmény között szoros összefüggések vannak, még ha nem is 100 %-os átfedéssel. Elég kevés olyan példát tudunk hozni, mikor egy készülék mérési eredményei csapnivalóak, de a produkciója világbajnok, de még az ellenkezőjére sincs sok esetünk. Hogy számodra milyen hangzás tetszik, annak nincs sok köze az objektív hangminőséghez. A frekvenciaválasz, vagy a harmonikus torzítás szerinted mennyiségi, vagy minőségi paraméter?

Ha az ember tisztában van a méréstechnikával és a saját elvárásaival, illetve azokat meg is tudja fogalmazni műszaki nyelven, akkor műszerek, szaktudás és némi szerencse segítségével fülelés nélkül is meg tudja valósítani a vágyott megszólalást. Erre a kellő tudás hiányában nagyon kevesen képesek, így hát a konstruktőrök, építkezők, DIY-erek, rendszertelepítők többsége párhuzamosan használja műszereit és füleit. Még a legtapasztaltabb szakember sem képes fülre, pár perc alatt beállítani egy szoba akusztikáját, egy szubsugárzó korrekt illesztését, vagy egy keresztváltó működését, így hát mérnek, ellenőriznek, majd ha az adatok már elfogadhatóak, jöhet a (felhasználói) füllel történő finomhangolás. Számomra ez a korrekt és leginkább hatékony ügymenet.

Ellenpéldákat napokon át lehetne sorolni. A rossz fázissal bekötött középsugárzót és az elcseszett keresztváltót másfél éven át hallás alapján csiszolgató hobbitársunk története elevenen él néhányunk memóriájában. Egy 2 perces méréssel megspórolt volna magának 18 hónapot és 2 maroknyi hajszálat. De az is nehezen feledhető, mikor házimozis fórumtársunk több hónapig tekergette és tologatta a szubsugárzóját, mire egy akusztikai mérés során kiderült, hogy hibás az elektronika, a cucc egyáltalán nem azt csinálja, amit a leírás és a kezelőszervek feliratai szerint kellene. Arra pedig rengeteg példám van, mikor emberek a rossz akusztika tükrében cserélgetik végtelenül a készülékeiket és mérés nélkül nem veszik észre, hogy újra és újra ugyanabba a gödörbe pottyannak bele, ami persze nem tilos, csak kellemetlen.

Persze ha mezei végfelhasználóként kizárólag gyári, korrekt módon beállított készülékeket használsz, akkor nincs sok mérni valód, elboldogulsz egy mérőszalaggal is, de a hifisták nagy hányada nyúl bele itt-ott a rendszere elemeibe. Többségük tisztában van vele, hogy mérés nélkül csak sötétben tapogatózás történik. Te magad is sokszor hangsúlyoztad, hogy szívesen módosítod a készülékeidet, kísérletezel alkatrészek cseréjével. Amíg ez kimerül kábelek, csatlakozók cserélgetésében, nyilván elvagy műszerek nélkül, de a tuningnak van néhány mélyebb rétege is. Nyugalmi áramot, DC offsetet, processzor terhelést fülre beállítani nem lehet.

Még ennyit sem tud, mert ne a 18cm legyen a mérvadó méret, hanem a tényleges löket átmérője, ami ennél jóval kevesebb.
24mm-t kellene egy irányba libbennie a membránnak -ennyit nem tud -ettől még ez egy kitűnő és drága hangszóró...
A valóságban a reflexnyílás sokat segít az ügyben -a linkelt kalkulátor zárt dobozra számol.

Nem ezért találták ki többek között a több utas (mondjuk 3) nagyobb és több mélysugárzókkal szerelt dobozokat?

Dragonweed, fülelek, köszönöm szépen a válaszokat.

Még ennyit sem tud, mert ne a 18cm legyen a mérvadó méret, hanem a tényleges löket átmérője, ami ennél jóval kevesebb.
24mm-t kellene egy irányba libbennie a membránnak -ennyit nem tud -ettől még ez egy kitűnő és drága hangszóró...
A valóságban a reflexnyílás sokat segít az ügyben -a linkelt kalkulátor zárt dobozra számol.

Pl.: egy 18 cm-es mélyközépből 40 Hz-en 100 dB-t elérni (1 méterről), a membránnak 14 mm-t kellene mozdulni -lineárisan-, kompresszió nélkül.

http://www.baudline.com/erik/bass/xmaxer.html

Bocsánat, vállaltan laikusként kérdezem, hogy ez nem lehetséges, vagy valami elvi problémát jelent?

Gondolom, itt már az erősítő is lényeges, igazából az áll a produkált hangminőség mögött, nem?

Ismét próbálsz ellentétet kreálni ott, ahol nem kell. Ha eltekintünk a márkafanoktól és a számok bűvöletében élőktől, a HiFi-ben szerintem a többség a saját (vagy még inkább valaki más) fülére hallgat, de köztük (!) vannak olyanok is, aki a megélt jelenségeket érteni, esetleg tudatosan befolyásolni is szeretnék, nem csak találomra kísérletezni. Miért baj ez? Te is profitálsz belőle, felhasználhatod az adatokat, hivatkozhatsz a paraméterekre (és szoktál is).

Tökéletesen értelek, minden hobbiban vannak méricskélők, vannak, akik méreteik alapján ítélnek meg nőket, hozzávalók, receptek alapján egy ételt, görbék alapján hangfalakat, és vannak, akik próbát tesznek és nem többet várnak, hanem jobbat, sajnos, ezt műszer nem mondja meg.

Aki hangfalakat csinál, nyilván mér, mert kell a gyártási folyamathoz, de asszem a hifisták elenyésző hányada épít hangfalat, számuk a statisztikai hibahatáron jóval belül van. Ugyanakkor minőséget műszerrel mérni ők sem tudnak, sajnálom őket, ha nehéz eldönteniük, hogy nekik mi a fontosabb, amit mérnek (mennyiségi mutatók) vagy amit hallanak (minőségi jellemzők), eddig ax+b alkalommal írtam le, hogy túl sokáig túl különböző szempontból elmélyülten elemezni szitukat az állásfoglalás kényszerével, skizofréniához vezethet, amiből komoly bajok származhatnak.

Ha a mért eredmények hasonlóak, de valamelyik változat a fülünknek kellemesebb, hallgathatóbb, akkor azt kell választani. Igen, azért, mert sajnos mindent megmérni nem tudunk, ezt meg el kell fogadni mint tényt....

Köszönöm, pont ezt írtam. Más a frekivadászat, mint a zeneélvezet. Az én dobozomat megmérték a gyárban és én totál elégedetten hallgatom már n+1 éve. Biztos, hogy másik doboz is produkálna hasonló mérési eredményt, de valamiért a hifisták se csak grafikonokat meg görbéket mutogatnak egymásnak egy közösségi hallgatózás alkalmával.

Analógiával élve: lehet, hogy a 90-60-90-es csajsziméretet fogadjuk el "ideálisnak", de kívánom mindenkinek, aki ez alapján kötelezi el magát hosszú időre, hogy csak ez alapján ne kötelezze el magát hosszú időre :-))).

Szép számolás, tetszik meg minden, de mintha keveredne a csúcs és az RMS. Ha csúcsokban van 80 Watt igény, akkor nem elegendő egy olyan erősítő, ami csúcsokban tud 80 Wattot, biztonsággal, a másodperc tört részére?

Az is megérne egy misét, hogy mondjuk a 70-es években a Marantz (Superscope), Harman mennyire szigorúan specifikálta a teljesítményt és ahhoz képest az elmúlt évtizedkeben a nagy gyárak mennyiben más szempontok szerint specifikáltál, különösen HM vasaknál.

Másrészt fölmerül a nagyobb mindig jobb (erősítőkre szorítkozva) én annyiban vitatom ezt, hogy egy nagyobb teljesítményű erősítő összetettebb kapcsolást igényel, amit úgymond könnyebb elrontani. Nem azt modnom, hogy nincs jó és nagy teljesítményű erősítő, de azért vigyáznék az ennyire általános kijelnetésekkel.

Igazából nem olyan bonyolult ez a csúcs- és folyamatos kimeneti teljesítmény témakör.
Általánosságban minél nagyobb teljesítményű-, minél inkább túlméretezett tápegység van egy erősítőben, annál kisebb az eltérés a két adat között.

Pl. 40W-hoz képest 80W kimenti teljesítmény mindössze 3dB-lel nagyobb hangnyomást hoz létre. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hangsugárzók is egyre jobban torzítanak a teljesítmény növekedésével.
Eddig nem említett szempont, hogy a hangsugárzók is kompresszálnak, nagyobb hangerőn akár 5-6dB-t is ( frekvenciától függően )

Szóval, ha a dinamikát valóban szeretnénk visszaadni, akkor kellenek tartalékok. Határhelyzetre tervezve meg csak torzítás és dinamikakompresszió lesz belőle...

Ismét az origóban vagyunk. Van, akinek mérve számít, van, akinek hallgatva :-))) Szeretném hinni, hogy inkább a fülünknek hallgatózunk, mint frekiket idomítunk mérőműszerek kedvéért :-))).
Ismét próbálsz ellentétet kreálni ott, ahol nem kell. Ha eltekintünk a márkafanoktól és a számok bűvöletében élőktől, a HiFi-ben szerintem a többség a saját (vagy még inkább valaki más) fülére hallgat, de köztük (!) vannak olyanok is, aki a megélt jelenségeket érteni, esetleg tudatosan befolyásolni is szeretnék, nem csak találomra kísérletezni. Miért baj ez? Te is profitálsz belőle, felhasználhatod az adatokat, hivatkozhatsz a paraméterekre (és szoktál is).

... mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Ismét az origóban vagyunk. Van, akinek mérve számít, van, akinek hallgatva :-)))

Szeretném hinni, hogy inkább a fülünknek hallgatózunk, mint frekiket idomítunk mérőműszerek kedvéért :-))).

WHAT ...?
A https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_powerlinken a 3.1...3.4 szakaszokra utalok.

Szép számolás, tetszik meg minden, de mintha keveredne a csúcs és az RMS. Ha csúcsokban van 80 Watt igény, akkor nem elegendő egy olyan erősítő, ami csúcsokban tud 80 Wattot, biztonsággal, a másodperc tört részére?

WHAT ...?

Egy használható formula:

dBW=Lreq-Lsens+20*Log(D2/Dref)+HR

W=1W*10(dBW/10)

ahol,
Lreq= elvárt SPL, adott hallgatói távolságban
Lsens= hangsugárzó engedékenység (1Watt/1Méter)
D2= hangsugárzótól mért hallgatói távolság
Dref= referencia távolság (1Méter)
HR= elvárt headroom (zárt helyiségek estén minusz 6dB kiindulási, a szoba erősítő utóhatása miatt)
dBW= a teljesítmény mértéke 1 Wattra vonatkoztatva
W= szükséges teljesítmény, Watt RMS csatornánként

Példa:
1)
dBW= 90-90+20*log(5/1)+6
= 90-90+20*0,69897+6
= 0+13,9794+6
= 19,9794

W1= 1W*10(19,9794/10)
W1= 1W*10(1,9979)
W1= 100 Watt RMS, csatornánként

2)
dBW= 90-90+20*log(5/1)+19
= 90-90+20*0,69897+19
= 0+13,9794+19
= 32,9794

W2= 1W*10(32,9794/10)
W2= 1W*10(3,2979)
W2= 1986 Watt RMS, csatornánként

Ez a példák esetében azt jelenti, hogy
• zárt helyiségben,
• a kiválasztott 90 dB 1W/1M érzékenységű passzív (elektronikus keresztváltó nélküli) hangsugárzónkhoz,
• 5 méteres hallgatói távolságban,
• 90dBSPL hangnyomású zenei műsor hallgatásához,
olyan erősítőt KELL/ÉRDEMES választanai, amely az átlagos szintek feletti tranziens csúcsok torzítás mentes kezelése érdekében,

1) kompresszált és limitált rock és pop stb. műsorforrás esetén, a referencia mínusz ~6 dB kabin erősítés
és a referencia plusz ~12 dB headroom, azaz összesen 6 dB headroom tartalékkal,
2) kompresszió mentes élő zene esetén, a referencia mínusz ~6 dB kabin erősítés
és a referencia ~25 dB plusz headroom, azaz 19 dB headroom tartalékkal,

1) 79 Watt RMS teljesítményt szolgáltat csatornánként. Biztonsággal, (szinte) klippelés nélkül.
2) 1986 Watt RMS ... ua.

Jól látszik, hogy
<< a csúcsok SOKKAL nagyobb teljesítményt fogyasztanak mint az átlagos szintek, és
>> a rövid-ideig tartó kvázi hallhatatlan klippelésekkel együtt lehet élni - ergó kisebb teljesítményű erősítőkkel,
kevesebb tartalék headroommal számolva. A fenti példáknál maradva, tehát
19 dB headrommal számolva 1986 Watt RMS csatornánként,
17 dB headroommal 1253 Watt,
15 dB headroommal 791 Watt,
12 dB headroommal 396 Watt,
10 dB headroommal 250 Watt,
8 dB headroomal 158 Watt,
6 dB headroommal számolva pedig 100 Watt RMS csatornánként a teljesítmény igény.

Szóval, ezért jobb MINDIG a nagyobb! A nagyobbal maximum a pénztárcánk "fürdik be", a kisebbel viszont már bánta jó pár hangszóró!

A fentiek alapján az is érthető, miért ÉRDEMES az igényeinkhez és a lehetőségeinkhez mérten a relatíve magasabb érzékenységű hangsugárzók közül választani, amikor a nagyobb SPL szintű zenehallgatás a cél.
...
(Legalább a Boulder NEM TÁKOLMÁNY, 100k$ -ért! )

A csatolt képen egy másik nem tákolmány, egy Gryphon...
>

Szép számolás, tetszik meg minden, de mintha keveredne a csúcs és az RMS. Ha csúcsokban van 80 Watt igény, akkor nem elegendő egy olyan erősítő, ami csúcsokban tud 80 Wattot, biztonsággal, a másodperc tört részére?

Az is megérne egy misét, hogy mondjuk a 70-es években a Marantz (Superscope), Harman mennyire szigorúan specifikálta a teljesítményt és ahhoz képest az elmúlt évtizedkeben a nagy gyárak mennyiben más szempontok szerint specifikáltál, különösen HM vasaknál.

Másrészt fölmerül a nagyobb mindig jobb (erősítőkre szorítkozva) én annyiban vitatom ezt, hogy egy nagyobb teljesítményű erősítő összetettebb kapcsolást igényel, amit úgymond könnyebb elrontani. Nem azt modnom, hogy nincs jó és nagy teljesítményű erősítő, de azért vigyáznék az ennyire általános kijelnetésekkel.

Meg tudja valaki mondani, hogy egy opera / nagy zenekarra írt mű frekvencia terjedelme mekkora ? Lefelé halottam 41 Hz-t (nagybőgő C húr), illl hihetetlen 18 Hz-t (kontrabasso) , felfelé "mennyi a vége" ?
Alaphangokat tekintve 5 kHz fölött - az orgona kivételével - semmilyen hangszer nem képes megszólalni, de a felharmonikusok 20-30 kHz-ig is felérnek.

Ez a "fogyaték" szinte mindenkinél bekövetkezik idősebb korára, főleg ha nagyvárosban él. A zenei élvezethez nincs köze és ahogy írod, nem is igazán veszik észre az emberek.
Meg tudja valaki mondani, hogy egy opera / nagy zenekarra írt mű frekvencia terjedelme mekkora ? Lefelé halottam 41 Hz-t (nagybőgő C húr), illl hihetetlen 18 Hz-t (kontrabasso) , felfelé "mennyi a vége" ?

Csak óvatosan a hangerővel.Ez azért túlzás,nekem már süketnek kellene lennem!

Itt van pl. egy alapvető, elég közkeletű tévedés.
Teljesítmény/hatásfok/csillapítás/dB-ek/akármi-műszaki-formula csoport szempontjából, valóban igaz lehet
Meg talán akkor is, ha ipari méretű tereket kell hangosítani.

Otthon kicsit más a helyzet. Bonyolultabb.
Mert ha beugrik egy nagyobb teljesítményű dolog, a nagyobb trafójával, tápjával, kondijával, stb-jével, sokszor történik az, hogy a lóerő meg a hajtás meg a mélykontroll meg a nagyhangerő javul, de a zeneiség, a finomság, az cizelláltság nagyot sérül.
Nagyot, amivel elvész a lóerőnyeremény.
Van, hogy beszűkül, vagy lassúsodik, vagy lemegy az az érzékeny hártya, amit szeretünk.
Természetesen van úgy, hogy tényleg jobb lesz minden, de aggasztóan sokszor előfordul a vissszafejlődés.

A csöves technika erre kitűnő példa. És hatalmas kelepce, amibe nagyon sokan belekerültünk már. Finom SE hang egy kisteljesítményű triódával, álomország, tényleg. De pont olyan a dobozunk, ami kívánna kicsit több kakaót. Próbálunk lépkedni felfelé. és amit itt nyerünk, amott elvesztjük...

A tranzisztoros birodalomban is túlságosan sok hasonló történet van. Sokan megfigyelték, hogy nem célszerű ész nélkül növelni a táptrafók méretét, mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

ne vedd kötegedésnek, de ezek ebben az összefüggésben csak maszatolás.
A nagy teljesítmény bizony az átlagos (90dB) hatásfokú, ilyen olyan keresztváltójú hangsugárzókhoz alacsony torzítás nélküli tranziens közvetítéshez szükséges (lenne).
A nagyteljesítényű és magas dampingú végerősítők minősége, meghajtóképessége nem aránylik a trafóik nagyságával, sem felfele, sem lefele. A megépítés, konstrukció milyenségével igen. És bizony van egy olyan összefüggés, hogy a nyolcszor (+9dB) nagyobb csúcs terhelésre, vagy folyamatos terhelésre épített jó hangú erősítők annyiszor, vagy még inkább exponenciálisan komplikáltabbak és/vagy annyival költségesebbek megépíteni, akár diy, akár profi zászlóshajóként.

....
A tranzisztoros birodalomban is túlságosan sok hasonló történet van. Sokan megfigyelték, hogy nem célszerű ész nélkül növelni a táptrafók méretét, mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Egy kis teljesítményű félvezetős erősítőt - jó hangminőséggel - talán egyszerűbb, könnyebb összehozni....de ez nem jelenti azt, hogy egy nagy teljesítményűt ne lehetne legalább olyan hangminőséggel megépíteni.Sőt...

chord

...
Szóval, ezért jobb MINDIG a nagyobb! A nagyobbal maximum a pénztárcánk "fürdik be", a kisebbel viszont már bánta jó pár hangszóró!
----

Itt van pl. egy alapvető, elég közkeletű tévedés.
Teljesítmény/hatásfok/csillapítás/dB-ek/akármi-műszaki-formula csoport szempontjából, valóban igaz lehet
Meg talán akkor is, ha ipari méretű tereket kell hangosítani.

Otthon kicsit más a helyzet. Bonyolultabb.
Mert ha beugrik egy nagyobb teljesítményű dolog, a nagyobb trafójával, tápjával, kondijával, stb-jével, sokszor történik az, hogy a lóerő meg a hajtás meg a mélykontroll meg a nagyhangerő javul, de a zeneiség, a finomság, az cizelláltság nagyot sérül.
Nagyot, amivel elvész a lóerőnyeremény.
Van, hogy beszűkül, vagy lassúsodik, vagy lemegy az az érzékeny hártya, amit szeretünk.
Természetesen van úgy, hogy tényleg jobb lesz minden, de aggasztóan sokszor előfordul a vissszafejlődés.

A csöves technika erre kitűnő példa. És hatalmas kelepce, amibe nagyon sokan belekerültünk már. Finom SE hang egy kisteljesítményű triódával, álomország, tényleg. De pont olyan a dobozunk, ami kívánna kicsit több kakaót. Próbálunk lépkedni felfelé. és amit itt nyerünk, amott elvesztjük...

A tranzisztoros birodalomban is túlságosan sok hasonló történet van. Sokan megfigyelték, hogy nem célszerű ész nélkül növelni a táptrafók méretét, mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Szerintem pár másodperces peak hold.
Egy rövid megjegyzés: úgy tűnik, elég általános a nézet, ami a teljesítményt a hangerő vagy hangerőcsúcsok mértékével azonosítja! Pedig valójában a teljesítmény arra megy el, hogy a bődületes veszteségű keresztváltó mögött elhelyezkedő mozgó elemek (lengőtekercs, membrán stb.) gyorsulását biztosítsa, ráadásul a rendszer rugalmas ellenállása, vagy például zárt hangdoboz esetén a belezárt levegő ellenállása ellenében, így könnyű belátni, hogy igazán nagy teljesítmény a nem vagy csak alig mozgó rendszer rendkívül rövid idő alatt nagy sebességre történő gyorsításánál kell - vagyis a hirtelen tranziensek esetén.
Nyilván a zene milyensége nagy mértékben befolyásolja ezek jelenlétét, így a természethű tolmácsolásához szükséges erősítő-teljesítményt is.
Nem véletlenül evangelizáltam korábban az önálló erősítésű szeparált mélynyomók alkalmazását viszonylag kisebb monitorokkal, szemben a nagyobb, gyakran többutas, több mélyt ígérő hangfalakkal (lásd Harbeth M40.1 vs. M30.1 + egy-két jó kis REL).

A hagyományos hangsugárzók relatíve nagy energiaigényének, a rossz hatásfokának fő oka, hogy rosszul illeszkednek a levegőhöz, mint közvetítő közeghez.
Ha pl. adott frekvenciájú mély hangokat szeretnénk lesugározni, akkor minél nagyobb membránfelülettel tudjuk ezt a leghatékonyabban megoldani. ( némileg bonyolítja a képet, hogy mekkora térfogattal akarjuk a célt elérni, mekkora max. hangnyomást szeretnénk )
Nem véletlen, hogy a kisméretű hangdobozok nem tudnak mélyre, menni csak jelentős érzéketlenség árán.
Olyan hangdoboz, amely mélyre is megy, érzékeny is, pl. 95dB/1W, plusz még érdemleges hangnyomást is képes kelteni, csak nagy méretben létezik.

A különálló, kisméretű szubok alapból rossz hatásfokúak.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.