Általában a hifiről

... mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Ismét az origóban vagyunk. Van, akinek mérve számít, van, akinek hallgatva :-)))

Szeretném hinni, hogy inkább a fülünknek hallgatózunk, mint frekiket idomítunk mérőműszerek kedvéért :-))).

WHAT ...?
A https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_powerlinken a 3.1...3.4 szakaszokra utalok.

Szép számolás, tetszik meg minden, de mintha keveredne a csúcs és az RMS. Ha csúcsokban van 80 Watt igény, akkor nem elegendő egy olyan erősítő, ami csúcsokban tud 80 Wattot, biztonsággal, a másodperc tört részére?

WHAT ...?

Egy használható formula:

dBW=Lreq-Lsens+20*Log(D2/Dref)+HR

W=1W*10(dBW/10)

ahol,
Lreq= elvárt SPL, adott hallgatói távolságban
Lsens= hangsugárzó engedékenység (1Watt/1Méter)
D2= hangsugárzótól mért hallgatói távolság
Dref= referencia távolság (1Méter)
HR= elvárt headroom (zárt helyiségek estén minusz 6dB kiindulási, a szoba erősítő utóhatása miatt)
dBW= a teljesítmény mértéke 1 Wattra vonatkoztatva
W= szükséges teljesítmény, Watt RMS csatornánként

Példa:
1)
dBW= 90-90+20*log(5/1)+6
= 90-90+20*0,69897+6
= 0+13,9794+6
= 19,9794

W1= 1W*10(19,9794/10)
W1= 1W*10(1,9979)
W1= 100 Watt RMS, csatornánként

2)
dBW= 90-90+20*log(5/1)+19
= 90-90+20*0,69897+19
= 0+13,9794+19
= 32,9794

W2= 1W*10(32,9794/10)
W2= 1W*10(3,2979)
W2= 1986 Watt RMS, csatornánként

Ez a példák esetében azt jelenti, hogy
• zárt helyiségben,
• a kiválasztott 90 dB 1W/1M érzékenységű passzív (elektronikus keresztváltó nélküli) hangsugárzónkhoz,
• 5 méteres hallgatói távolságban,
• 90dBSPL hangnyomású zenei műsor hallgatásához,
olyan erősítőt KELL/ÉRDEMES választanai, amely az átlagos szintek feletti tranziens csúcsok torzítás mentes kezelése érdekében,

1) kompresszált és limitált rock és pop stb. műsorforrás esetén, a referencia mínusz ~6 dB kabin erősítés
és a referencia plusz ~12 dB headroom, azaz összesen 6 dB headroom tartalékkal,
2) kompresszió mentes élő zene esetén, a referencia mínusz ~6 dB kabin erősítés
és a referencia ~25 dB plusz headroom, azaz 19 dB headroom tartalékkal,

1) 79 Watt RMS teljesítményt szolgáltat csatornánként. Biztonsággal, (szinte) klippelés nélkül.
2) 1986 Watt RMS ... ua.

Jól látszik, hogy
<< a csúcsok SOKKAL nagyobb teljesítményt fogyasztanak mint az átlagos szintek, és
>> a rövid-ideig tartó kvázi hallhatatlan klippelésekkel együtt lehet élni - ergó kisebb teljesítményű erősítőkkel,
kevesebb tartalék headroommal számolva. A fenti példáknál maradva, tehát
19 dB headrommal számolva 1986 Watt RMS csatornánként,
17 dB headroommal 1253 Watt,
15 dB headroommal 791 Watt,
12 dB headroommal 396 Watt,
10 dB headroommal 250 Watt,
8 dB headroomal 158 Watt,
6 dB headroommal számolva pedig 100 Watt RMS csatornánként a teljesítmény igény.

Szóval, ezért jobb MINDIG a nagyobb! A nagyobbal maximum a pénztárcánk "fürdik be", a kisebbel viszont már bánta jó pár hangszóró!

A fentiek alapján az is érthető, miért ÉRDEMES az igényeinkhez és a lehetőségeinkhez mérten a relatíve magasabb érzékenységű hangsugárzók közül választani, amikor a nagyobb SPL szintű zenehallgatás a cél.
...
(Legalább a Boulder NEM TÁKOLMÁNY, 100k$ -ért! )

A csatolt képen egy másik nem tákolmány, egy Gryphon...
>

Szép számolás, tetszik meg minden, de mintha keveredne a csúcs és az RMS. Ha csúcsokban van 80 Watt igény, akkor nem elegendő egy olyan erősítő, ami csúcsokban tud 80 Wattot, biztonsággal, a másodperc tört részére?

Az is megérne egy misét, hogy mondjuk a 70-es években a Marantz (Superscope), Harman mennyire szigorúan specifikálta a teljesítményt és ahhoz képest az elmúlt évtizedkeben a nagy gyárak mennyiben más szempontok szerint specifikáltál, különösen HM vasaknál.

Másrészt fölmerül a nagyobb mindig jobb (erősítőkre szorítkozva) én annyiban vitatom ezt, hogy egy nagyobb teljesítményű erősítő összetettebb kapcsolást igényel, amit úgymond könnyebb elrontani. Nem azt modnom, hogy nincs jó és nagy teljesítményű erősítő, de azért vigyáznék az ennyire általános kijelnetésekkel.

Meg tudja valaki mondani, hogy egy opera / nagy zenekarra írt mű frekvencia terjedelme mekkora ? Lefelé halottam 41 Hz-t (nagybőgő C húr), illl hihetetlen 18 Hz-t (kontrabasso) , felfelé "mennyi a vége" ?
Alaphangokat tekintve 5 kHz fölött - az orgona kivételével - semmilyen hangszer nem képes megszólalni, de a felharmonikusok 20-30 kHz-ig is felérnek.

Ez a "fogyaték" szinte mindenkinél bekövetkezik idősebb korára, főleg ha nagyvárosban él. A zenei élvezethez nincs köze és ahogy írod, nem is igazán veszik észre az emberek.
Meg tudja valaki mondani, hogy egy opera / nagy zenekarra írt mű frekvencia terjedelme mekkora ? Lefelé halottam 41 Hz-t (nagybőgő C húr), illl hihetetlen 18 Hz-t (kontrabasso) , felfelé "mennyi a vége" ?

Csak óvatosan a hangerővel.Ez azért túlzás,nekem már süketnek kellene lennem!

Itt van pl. egy alapvető, elég közkeletű tévedés.
Teljesítmény/hatásfok/csillapítás/dB-ek/akármi-műszaki-formula csoport szempontjából, valóban igaz lehet
Meg talán akkor is, ha ipari méretű tereket kell hangosítani.

Otthon kicsit más a helyzet. Bonyolultabb.
Mert ha beugrik egy nagyobb teljesítményű dolog, a nagyobb trafójával, tápjával, kondijával, stb-jével, sokszor történik az, hogy a lóerő meg a hajtás meg a mélykontroll meg a nagyhangerő javul, de a zeneiség, a finomság, az cizelláltság nagyot sérül.
Nagyot, amivel elvész a lóerőnyeremény.
Van, hogy beszűkül, vagy lassúsodik, vagy lemegy az az érzékeny hártya, amit szeretünk.
Természetesen van úgy, hogy tényleg jobb lesz minden, de aggasztóan sokszor előfordul a vissszafejlődés.

A csöves technika erre kitűnő példa. És hatalmas kelepce, amibe nagyon sokan belekerültünk már. Finom SE hang egy kisteljesítményű triódával, álomország, tényleg. De pont olyan a dobozunk, ami kívánna kicsit több kakaót. Próbálunk lépkedni felfelé. és amit itt nyerünk, amott elvesztjük...

A tranzisztoros birodalomban is túlságosan sok hasonló történet van. Sokan megfigyelték, hogy nem célszerű ész nélkül növelni a táptrafók méretét, mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

ne vedd kötegedésnek, de ezek ebben az összefüggésben csak maszatolás.
A nagy teljesítmény bizony az átlagos (90dB) hatásfokú, ilyen olyan keresztváltójú hangsugárzókhoz alacsony torzítás nélküli tranziens közvetítéshez szükséges (lenne).
A nagyteljesítényű és magas dampingú végerősítők minősége, meghajtóképessége nem aránylik a trafóik nagyságával, sem felfele, sem lefele. A megépítés, konstrukció milyenségével igen. És bizony van egy olyan összefüggés, hogy a nyolcszor (+9dB) nagyobb csúcs terhelésre, vagy folyamatos terhelésre épített jó hangú erősítők annyiszor, vagy még inkább exponenciálisan komplikáltabbak és/vagy annyival költségesebbek megépíteni, akár diy, akár profi zászlóshajóként.

....
A tranzisztoros birodalomban is túlságosan sok hasonló történet van. Sokan megfigyelték, hogy nem célszerű ész nélkül növelni a táptrafók méretét, mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Egy kis teljesítményű félvezetős erősítőt - jó hangminőséggel - talán egyszerűbb, könnyebb összehozni....de ez nem jelenti azt, hogy egy nagy teljesítményűt ne lehetne legalább olyan hangminőséggel megépíteni.Sőt...

chord

...
Szóval, ezért jobb MINDIG a nagyobb! A nagyobbal maximum a pénztárcánk "fürdik be", a kisebbel viszont már bánta jó pár hangszóró!
----

Itt van pl. egy alapvető, elég közkeletű tévedés.
Teljesítmény/hatásfok/csillapítás/dB-ek/akármi-műszaki-formula csoport szempontjából, valóban igaz lehet
Meg talán akkor is, ha ipari méretű tereket kell hangosítani.

Otthon kicsit más a helyzet. Bonyolultabb.
Mert ha beugrik egy nagyobb teljesítményű dolog, a nagyobb trafójával, tápjával, kondijával, stb-jével, sokszor történik az, hogy a lóerő meg a hajtás meg a mélykontroll meg a nagyhangerő javul, de a zeneiség, a finomság, az cizelláltság nagyot sérül.
Nagyot, amivel elvész a lóerőnyeremény.
Van, hogy beszűkül, vagy lassúsodik, vagy lemegy az az érzékeny hártya, amit szeretünk.
Természetesen van úgy, hogy tényleg jobb lesz minden, de aggasztóan sokszor előfordul a vissszafejlődés.

A csöves technika erre kitűnő példa. És hatalmas kelepce, amibe nagyon sokan belekerültünk már. Finom SE hang egy kisteljesítményű triódával, álomország, tényleg. De pont olyan a dobozunk, ami kívánna kicsit több kakaót. Próbálunk lépkedni felfelé. és amit itt nyerünk, amott elvesztjük...

A tranzisztoros birodalomban is túlságosan sok hasonló történet van. Sokan megfigyelték, hogy nem célszerű ész nélkül növelni a táptrafók méretét, mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Szerintem pár másodperces peak hold.
Egy rövid megjegyzés: úgy tűnik, elég általános a nézet, ami a teljesítményt a hangerő vagy hangerőcsúcsok mértékével azonosítja! Pedig valójában a teljesítmény arra megy el, hogy a bődületes veszteségű keresztváltó mögött elhelyezkedő mozgó elemek (lengőtekercs, membrán stb.) gyorsulását biztosítsa, ráadásul a rendszer rugalmas ellenállása, vagy például zárt hangdoboz esetén a belezárt levegő ellenállása ellenében, így könnyű belátni, hogy igazán nagy teljesítmény a nem vagy csak alig mozgó rendszer rendkívül rövid idő alatt nagy sebességre történő gyorsításánál kell - vagyis a hirtelen tranziensek esetén.
Nyilván a zene milyensége nagy mértékben befolyásolja ezek jelenlétét, így a természethű tolmácsolásához szükséges erősítő-teljesítményt is.
Nem véletlenül evangelizáltam korábban az önálló erősítésű szeparált mélynyomók alkalmazását viszonylag kisebb monitorokkal, szemben a nagyobb, gyakran többutas, több mélyt ígérő hangfalakkal (lásd Harbeth M40.1 vs. M30.1 + egy-két jó kis REL).

A hagyományos hangsugárzók relatíve nagy energiaigényének, a rossz hatásfokának fő oka, hogy rosszul illeszkednek a levegőhöz, mint közvetítő közeghez.
Ha pl. adott frekvenciájú mély hangokat szeretnénk lesugározni, akkor minél nagyobb membránfelülettel tudjuk ezt a leghatékonyabban megoldani. ( némileg bonyolítja a képet, hogy mekkora térfogattal akarjuk a célt elérni, mekkora max. hangnyomást szeretnénk )
Nem véletlen, hogy a kisméretű hangdobozok nem tudnak mélyre, menni csak jelentős érzéketlenség árán.
Olyan hangdoboz, amely mélyre is megy, érzékeny is, pl. 95dB/1W, plusz még érdemleges hangnyomást is képes kelteni, csak nagy méretben létezik.

A különálló, kisméretű szubok alapból rossz hatásfokúak.

Elég egzotikus értékeket mutat a kijelző. Kérdés, hogy ez valami csúcs-csúcs lokális maximum (PMPO?), vagy inkább RMS.

"Each channel's output signal is permanently monitored - both in voltage and current - into a DSP, which calculates in real-time the effective channel's output power...."
https://www.ch-precision.com/en/products/power/a1

Említést érdemel az az eset is, amikor náthásak vagyunk. Minél szűkebb valakinek a hallójárata, annál inkább befolyásolja a hallását (leginkább a magasak tartományát) akár egy kezdődő nátha is.
Vagyis ha valaki egyik napról a másikra hirtelenjében egyszer csak elkezdi tompának, picit magashiányosnak, kissé laposnak hallani a rendszerét, akkor gyanakodjon arra, hogy éppen kezdődik a náthája és nem feltétlenül csak arra, hogy rossz a betáp minősége éppen vagy eljött az ideje egy ujabb kábelcserének.

Ez a "fogyaték" szinte mindenkinél bekövetkezik idősebb korára, főleg ha nagyvárosban él. A zenei élvezethez nincs köze és ahogy írod, nem is igazán veszik észre az emberek. A hallásunk is hardverből és szoftverből tevődik össze. Előbbi egy adottság, a másik viszont tréningezhető és akár a hardveres degradációt is képes kompenzálni. Aki zenével, hangokkal foglalkozik, ugyanolyan füllel rendelkezik, mint bárki más, csak az agya lesz érzékenyebb bizonyos paraméterekre.

1) 79 Watt RMS teljesítményt szolgáltat csatornánként. Biztonsággal, (szinte) klippelés nélkül.
2) 1986 Watt RMS ... ua.

Tanulságos számítás.
Gyakorlatilag viszont átlagos hangerőt is kellene figyelembe venni, mert az alapján állítjuk a hangerőt. És kb. visszaért a téma a loudness war-hoz és a hangmérnökökhöz Utáljuk a felesleges headroomot és csak akkora kompresszálást viselünk el, ami mellett a saját rendszer még pont nem klippel a csúcsokban a kívánt átlagos hangerő mellett, hogy megkapjuk az áhított dinamikát

Hozzászólás Szerző: **NJ_** » 2018.01.10., szer. 00:37

Szerintem pár másodperces peak hold.
Egy rövid megjegyzés: úgy tűnik, elég általános a nézet, ami a teljesítményt a hangerő vagy hangerőcsúcsok mértékével azonosítja! Pedig valójában a teljesítmény arra megy el, hogy a bődületes veszteségű keresztváltó mögött elhelyezkedő mozgó elemek (lengőtekercs, membrán stb.) gyorsulását biztosítsa, ráadásul a rendszer rugalmas ellenállása, vagy például zárt hangdoboz esetén a belezárt levegő ellenállása ellenében, így könnyű belátni, hogy igazán nagy teljesítmény a nem vagy csak alig mozgó rendszer rendkívül rövid idő alatt nagy sebességre történő gyorsításánál kell - vagyis a hirtelen tranziensek esetén.
Nyilván a zene milyensége nagy mértékben befolyásolja ezek jelenlétét, így a természethű tolmácsolásához szükséges erősítő-teljesítményt is.
Nem véletlenül evangelizáltam korábban az önálló erősítésű szeparált mélynyomók alkalmazását viszonylag kisebb monitorokkal, szemben a nagyobb, gyakran többutas, több mélyt ígérő hangfalakkal (lásd Harbeth M40.1 vs. M30.1 + egy-két jó kis REL).

Egy használható formula:

dBW=Lreq-Lsens+20*Log(D2/Dref)+HR

W=1W*10(dBW/10)

ahol,
Lreq= elvárt SPL, adott hallgatói távolságban
Lsens= hangsugárzó engedékenység (1Watt/1Méter)
D2= hangsugárzótól mért hallgatói távolság
Dref= referencia távolság (1Méter)
HR= elvárt headroom (zárt helyiségek estén minusz 6dB kiindulási, a szoba erősítő utóhatása miatt)
dBW= a teljesítmény mértéke 1 Wattra vonatkoztatva
W= szükséges teljesítmény, Watt RMS csatornánként

Példa:
1)
dBW= 90-90+20*log(5/1)+6
= 90-90+20*0,69897+6
= 0+13,9794+6
= 19,9794

W1= 1W*10(19,9794/10)
W1= 1W*10(1,9979)
W1= 100 Watt RMS, csatornánként

2)
dBW= 90-90+20*log(5/1)+19
= 90-90+20*0,69897+19
= 0+13,9794+19
= 32,9794

W2= 1W*10(32,9794/10)
W2= 1W*10(3,2979)
W2= 1986 Watt RMS, csatornánként

Ez a példák esetében azt jelenti, hogy
• zárt helyiségben,
• a kiválasztott 90 dB 1W/1M érzékenységű passzív (elektronikus keresztváltó nélküli) hangsugárzónkhoz,
• 5 méteres hallgatói távolságban,
• 90dBSPL hangnyomású zenei műsor hallgatásához,
olyan erősítőt KELL/ÉRDEMES választanai, amely az átlagos szintek feletti tranziens csúcsok torzítás mentes kezelése érdekében,

1) kompresszált és limitált rock és pop stb. műsorforrás esetén, a referencia mínusz ~6 dB kabin erősítés
és a referencia plusz ~12 dB headroom, azaz összesen 6 dB headroom tartalékkal,
2) kompresszió mentes élő zene esetén, a referencia mínusz ~6 dB kabin erősítés
és a referencia ~25 dB plusz headroom, azaz 19 dB headroom tartalékkal,

1) 79 Watt RMS teljesítményt szolgáltat csatornánként. Biztonsággal, (szinte) klippelés nélkül.
2) 1986 Watt RMS ... ua.

Jól látszik, hogy
<< a csúcsok SOKKAL nagyobb teljesítményt fogyasztanak mint az átlagos szintek, és
>> a rövid-ideig tartó kvázi hallhatatlan klippelésekkel együtt lehet élni - ergó kisebb teljesítményű erősítőkkel,
kevesebb tartalék headroommal számolva. A fenti példáknál maradva, tehát
19 dB headrommal számolva 1986 Watt RMS csatornánként,
17 dB headroommal 1253 Watt,
15 dB headroommal 791 Watt,
12 dB headroommal 396 Watt,
10 dB headroommal 250 Watt,
8 dB headroomal 158 Watt,
6 dB headroommal számolva pedig 100 Watt RMS csatornánként a teljesítmény igény.

Szóval, ezért jobb MINDIG a nagyobb! A nagyobbal maximum a pénztárcánk "fürdik be", a kisebbel viszont már bánta jó pár hangszóró!

A fentiek alapján az is érthető, miért ÉRDEMES az igényeinkhez és a lehetőségeinkhez mérten a relatíve magasabb érzékenységű hangsugárzók közül választani, amikor a nagyobb SPL szintű zenehallgatás a cél.
...
(Legalább a Boulder NEM TÁKOLMÁNY, 100k$ -ért! )

A csatolt képen egy másik nem tákolmány, egy Gryphon...
>

A hallás károsodás az is ha 15KHz helyett csak 13 KHz-ig hall valaki külső hangterhelés miatt. Na ezt senki nem veszi észre, csak ha megmérik.
Ez a "fogyaték" szinte mindenkinél bekövetkezik idősebb korára, főleg ha nagyvárosban él. A zenei élvezethez nincs köze és ahogy írod, nem is igazán veszik észre az emberek. A hallásunk is hardverből és szoftverből tevődik össze. Előbbi egy adottság, a másik viszont tréningezhető és akár a hardveres degradációt is képes kompenzálni. Aki zenével, hangokkal foglalkozik, ugyanolyan füllel rendelkezik, mint bárki más, csak az agya lesz érzékenyebb bizonyos paraméterekre.

Ezt szerintem a legtöbb zenész kutatás nélkül is tudja. Mindazonáltal a legtöbbjük idős korára is kiváló a "zenei hallás" tekintetében, egyikük sem fogja félrehangolni a hangszerét, sőt a legtöbbjük egy zenekarban is kihallja, ha valaki melléfog. Ráadásul a korral eleve romlik a fülünk, tehát nem egy korábbi állapothoz hanem egy hasonló korú és nem "sérült" hallású fülhöz kell hasonlítani. (Az eredmény akár meglepő is lehet, hogy az aktív zenészek gyakorlatban tartott füle akár sokkal jobb is lehet, mint hasonló korú "edzetlen" társaké. )
De most már értem, hogy a zenészek miért nem vesznek High-End berendezéseket

https://www.noisyplanet.nidcd.nih.gov/h ... aring-loss

"Musicians depend on their hearing, so they need to protect it. When they don’t, all those years of playing loudly can be harmful to their ears AND to their careers! Research suggests that 30 to 50 percent of musicians have hearing problems. To better protect their hearing, many musicians wear earplugs that are specially designed for people who play music. Musicians’ earplugs let a person hear all of the music, but at a lower sound level."

http://theconversation.com/highway-to-h ... ness-55983

"One study from the 1990s found that violinists and violists have more hearing loss in their left ear compared to their right ear. This loss of hearing is caused by the musician’s own instruments, as the violin is placed under the chin with the left ear almost touching the instrument. Five studies have found that between 37% and 58% of classical musicians experience hearing loss. For rock and pop the numbers are similar, with studies finding that just under half of musicians suffering from a hearing loss.

Ezt szerintem a legtöbb zenész kutatás nélkül is tudja. Mindazonáltal a legtöbbjük idős korára is kiváló a "zenei hallás" tekintetében, egyikük sem fogja félrehangolni a hangszerét, sőt a legtöbbjük egy zenekarban is kihallja, ha valaki melléfog. Ráadásul a korral eleve romlik a fülünk, tehát nem egy korábbi állapothoz hanem egy hasonló korú és nem "sérült" hallású fülhöz kell hasonlítani. (Az eredmény akár meglepő is lehet, hogy az aktív zenészek gyakorlatban tartott füle akár sokkal jobb is lehet, mint hasonló korú "edzetlen" társaké. )

Egyébként a rock (pop, stb.) zenészeket eleve ne keverjük ide! Az alacsony dinamikával, de folyamatos (permanens) magas hangnyomással járó terhelés súlyosan károsító hatását szerintem snki nem vitatja!

Továbbá érdemes belegondolni, hogy egy akusztikus hangszer mekkora hangnyomást képvisel közvetlen közelről. Mondjuk egy hegedű 30 cm-ről. Vagy egy zongora fél méterről. Vagy egy ütős...
Ebből tehát levonhatjuk a következtetést, hogy minden klasszikus zenét játszó hangszeres kb. 8 éves korára föld süket.
Ja...

https://www.noisyplanet.nidcd.nih.gov/h ... aring-loss

"Musicians depend on their hearing, so they need to protect it. When they don’t, all those years of playing loudly can be harmful to their ears AND to their careers! Research suggests that 30 to 50 percent of musicians have hearing problems. To better protect their hearing, many musicians wear earplugs that are specially designed for people who play music. Musicians’ earplugs let a person hear all of the music, but at a lower sound level."

http://theconversation.com/highway-to-h ... ness-55983

"One study from the 1990s found that violinists and violists have more hearing loss in their left ear compared to their right ear. This loss of hearing is caused by the musician’s own instruments, as the violin is placed under the chin with the left ear almost touching the instrument. Five studies have found that between 37% and 58% of classical musicians experience hearing loss. For rock and pop the numbers are similar, with studies finding that just under half of musicians suffering from a hearing loss.

Továbbá érdemes belegondolni, hogy egy akusztikus hangszer mekkora hangnyomást képvisel közvetlen közelről. Mondjuk egy hegedű 30 cm-ről. Vagy egy zongora fél méterről. Vagy egy ütős...
Ebből tehát levonhatjuk a következtetést, hogy minden klasszikus zenét játszó hangszeres kb. 8 éves korára föld süket.
Ja...

https://www.youtube.com/watch?v=30ql7sIyql4

Továbbá érdemes belegondolni, hogy egy akusztikus hangszer mekkora hangnyomást képvisel közvetlen közelről. Mondjuk egy hegedű 30 cm-ről. Vagy egy zongora fél méterről. Vagy egy ütős...
Ebből tehát levonhatjuk a következtetést, hogy minden klasszikus zenét játszó hangszeres kb. 8 éves korára föld süket.
Ja...

Nem én találtam ki. De szerintem a hallás károsodás nem egyenlő a süketséggel. Volt olyan hogy koncert után egymással szinte csak kiabálva tudtatok beszélni? Ez is egyfajta ideiglenes hallás károsodás. A szervezet egy ideig regenerálódik, de egy idő után már nem tud teljes mértékben. Sok mindentől függ de van összefüggés. Miért visel miden fűnyíró munkás fülvédőt nyáron 30 fokban?

Pl. "85-90 dBAeq közötti zajexpozíciónál eddig nem kellett a dolgozóktól megkövetelni a védőeszköz használatát, most már gondoskodni kell arról, hogy viseljék is." munkavédelmi előírás.

A hallás károsodás az is ha 15KHz helyett csak 13 KHz-ig hall valaki külső hangterhelés miatt. Na ezt senki nem veszi észre, csak ha megmérik.

Elég egzotikus értékeket mutat a kijelző. Kérdés, hogy ez valami csúcs-csúcs lokális maximum (PMPO?), vagy inkább RMS.

Szerintem pár másodperces peak hold.
Egy rövid megjegyzés: úgy tűnik, elég általános a nézet, ami a teljesítményt a hangerő vagy hangerőcsúcsok mértékével azonosítja! Pedig valójában a teljesítmény arra megy el, hogy a bődületes veszteségű keresztváltó mögött elhelyezkedő mozgó elemek (lengőtekercs, membrán stb.) gyorsulását biztosítsa, ráadásul a rendszer rugalmas ellenállása, vagy például zárt hangdoboz esetén a belezárt levegő ellenállása ellenében, így könnyű belátni, hogy igazán nagy teljesítmény a nem vagy csak alig mozgó rendszer rendkívül rövid idő alatt nagy sebességre történő gyorsításánál kell - vagyis a hirtelen tranziensek esetén.
Nyilván a zene milyensége nagy mértékben befolyásolja ezek jelenlétét, így a természethű tolmácsolásához szükséges erősítő-teljesítményt is.
Nem véletlenül evangelizáltam korábban az önálló erősítésű szeparált mélynyomók alkalmazását viszonylag kisebb monitorokkal, szemben a nagyobb, gyakran többutas, több mélyt ígérő hangfalakkal (lásd Harbeth M40.1 vs. M30.1 + egy-két jó kis REL).

Értem én ezeket az ábrákat, mégsem megy haza a rock koncert közönsége 8 másodperc után, hogy csend lett. Vagy nem lesz süket aki lenyírja a füvet. Elég nehezen megfogható mit kellene akkor "hearing damage" alatt érteni... persze van, de talán mégsem ennyire forró.
Továbbá érdemes belegondolni, hogy egy akusztikus hangszer mekkora hangnyomást képvisel közvetlen közelről. Mondjuk egy hegedű 30 cm-ről. Vagy egy zongora fél méterről. Vagy egy ütős...
Ebből tehát levonhatjuk a következtetést, hogy minden klasszikus zenét játszó hangszeres kb. 8 éves korára föld süket.
Ja...

Csak óvatosan a hangerővel.

Értem én ezeket az ábrákat, mégsem megy haza a rock koncert közönsége 8 másodperc után, hogy csend lett. Vagy nem lesz süket aki lenyírja a füvet. Elég nehezen megfogható mit kellene akkor "hearing damage" alatt érteni... persze van, de talán mégsem ennyire forró.

Na én letöltöttem (mea culpa!!!) azt a "plömplöm" zenét - Pan Sonic - Katodivaihe : Laptev Sea - azért óvatosan tekerj oda neki, mert lehet meg fogsz lepődni..... .

En az also tartomanyt ezzel a szammal tesztelem: James Blake - Limit To Your Love

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.