V-Fet Single Ended Amplifier

Tárgyilagosan szemlélve az elmúlt napok történéseit, meg kell jegyezzek valamit, ami nagyon elgondolkoztatott. Igaz, hogy egy audiodiy oldalon történnek az események, de van egy professzionális vetülete a történetnek. A kifejlesztett V-FET-es áramkör torzítási tartománya nagyságrendileg azonos a használt műszereimmel, tehát a méréseim így semmiképpen sem abszolút hitelesek...inkább vegyük tájékoztató jellegűeknekPontos és hiteles mérésekhez komolyabb műszerpark kellene, de a bekerülési költségei elég magasak lennének. Itt azért megjegyezném, hogy a PC-n történő látványos és színes mérőprogramokat inkább nem jellemezném Azok az elektronikai alkatrészek és áramkörök amelyeket egy otthoni PC/Laptop használ, szerintem nem alkalmasak ezeknek a nagyságrendeknek a professzionális és hiteles méréseihez.Üdv: TJ.

Érdekességként még annyit közölnék, hogy a bemérések közben megnéztem azt is, hogy milyen arányok mellett megy a két ellentétes karakterisztika kiegyenlítődése.
Amikor kb. 10 v effektív kimenőfeszültség mellett o,o2% százalék volt a THD, megmértem a 2SJ18 drain-ján a torzítást. Éppen 0,08% volt, tehát a 2SK60 valójában 0,06%-ot torzított. A két egymásnak tükörképet mutató karakterisztika eredőjeként a kettő maradéka ( 0,02% THD ) jelent meg a kimeneten.
Mindenesetre én ilyen minőségű félvezetőket mérve utólag megemelem a kalapomat a '70-évek Sony fejlesztő mérnökei előtt!
Üdv: TJ.

Kíváncsi voltam, hogy a tápfeszültségek finom változtatásával mennyire tudom levinni a próba áramkör torzítását.
Néhány próbálkozás után sikerült kimérni a minimális torzítási tartományt, ez 5-től 10 volt effektív kimenő feszültségig terjedt...a hanggenerátorom 0,01%-os bejövő torzítása mellett a kimeneten végig 0,02% alatt volt a THD.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a karakterisztikák ezen szakaszán a Sony 2SK60/2SJ18 komplementer V-FET-ek csak néhány ezrelék harmonikus torzítást produkálnak. Mindez lokális és globális visszacsatolás nélkül(!), tehát jogosan írtam korábban, hogy ez egy új dimenzió. Továbbá talán így igaz lehet az az "urban legend". hogy ezek a V-FET-ek a valaha készült legjobb félvezetők...
Üdv: TJ.

Természetesen elvégeztem azt a mérést is, amikor a 2SJ18 nincs benne az erősítésben, a bemeneti 2SK151/2SJ51 szimmetrikus source follower egyből a 2SK60-at hajtja.- THD 1 kHz, 2,83 v eff. 0,14%- THD 1 kHz, 8 v eff. 0,12%- THD 1 kHz 28,3 v eff. 0,28%Jól látható, hogy az általam használt komplementer 2SK60/2SJ18 V-FET-ek karakterisztikájának egymást kompenzáló, torzítás csökkentő hatása működik. Gyakorlatilag a karakterisztika kihasználható szakaszán egy nagyságrendbeli a THD csökkenése!Igazából itt kezd érdekes lenni a V-FET-ek felhasználása, mert az elektroncsövek világában nem létezik "komplementere" egyetlen típusnak sem Mellékelem megtekintésre a hasonló Sony 2SK82/2SJ28 V-FET-ek karakterisztikáit.Üdv: TJ.

High gain, low distortion, no NFB V-FET choke driver for SE amplifiersA korábban feltett V-FET choke driver-t tovább fejlesztettem, mivel driverként távlatilag nagy lehetőségeket láttam benne.Az eredeti itt van:http://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=6 ... 0Leginkább az erősítés növelését szerettem volna elérni, ezt a komplementer 2SJ18 V-FET source követőből feszültségerősítővé alakításával alakítottam ki. Ebben az esetben viszont most ennek a 2SJ18 V-FET-nek a bemeneti dinamikus kapacitásával kellett foglalkozni, ezt a problémát egy komplementer, szimmetrikus kialakítású JFET fokozat oldja meg. A deszka modellen a következő adatokat mértem:- felső határfrekvencia 2,83 v eff. kimenő feszültségnél: 400 kHz -0,5dB- feszültségerősítés 34-38 dB (ezt a V-FET-ek eltérő erősítési tényezője határozza meg)- kimenet lezárása 20 Kohm- THD, 1kHz, 2,83 v eff. kimeneti feszültségnél 0,025%- THD, 1 kHz, 8 v eff. kimeneti feszültségnél 0,017% (ez a minimum érték)- THD, 1 kHz, 28,3 v eff. kimeneti feszültségnél 0,22%- négyszögjel mérése 100 kHz-en, 10 v/div állásbanÜdv: TJ.

Low distortion V-FET choke driver for SE amplifier

Egy korábbi modifikációmban felmerült ötletet tovább gondoltam, és összeraktam egy V-FET + fojtóval működő no NFB-s driver fokozatot.

Egy tuningolt Marantz 7T-nél alkalmaztam először azt, hogy a no NFB-t tartalmazó erősítő fokozatban a felhasznált VFET/JFET-ek egymás karakterisztikájával kompenzálva csökkentsem a létrejövő torzítást.

http://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=5 ... 0&start=50

Újabb kísérleteim során kiderítettem, hogy a Sony 2SK60/2SJ18 "N" és "P" csatornás teljesítmény V-FET-ek karakterisztikáinak is van ilyen egymást kompenzáló hatása. Amit egy igen egyszerű deszkamodell driver fokozatban is jól lehet demonstrálni. A következő értékeket mértem egy fejlettebb változaton, amiben az 1K ellenállás helyett Vertical DMOS DN2540N5 áramgenerátor volt.

- a tápfeszültség +90v és -75v

- a fokozat erősítése 18dB

- kimenet 20K-val lezárva

- THD 1 kHz, 2v eff: 0,02%

- THD 1 kHz, 20v eff: 0,2%

- a négyszögátvitel 20Hz/2kHz/20kHz, 20v/div.

Üdv: TJ.

Az induktívitás mint munkaellenállás témában javaslom a következő keresőszavak beírását a google keresőjébe: indukció, nyugalmi indukció, önindukció, áramjárta tekercs
Mivel az ellenállás (aktív is) általános felhasználása a feszültségerősítő fokozatokban jól ismert, a fojtók használata már nem annyira.
A bekerülési áruk lényegesen magasabb, a kivitelezésük sokféle és számomra a hangra gyakorolt hatásuk még felderítendő. Igazából ezt a kisérleti V-FFET-es fokozatot is ezért építettem meg..

Üdv: TJ.

1. A Sony 2SK79 V-FET vs. 2K170 JFET hangja ügyében nem tudok nyilatkozni - , de nálam valószínűleg a jövőben erre nem is kerül sor.
Mivel alapvetően mások a felhasználási körülmények... a 2SK79 a nagyfeszültségű, egyfokozatú elektroncsövek kapcsolási világát tudja, míg a kisfeszültségű 2SK170/2SJ74 a többfokozatú szimmetrikus kapcsolások építőeleme.

2. Az ellenállásos (aktív elemesek is) feszültségerősítő fokozatok csak a tápfeszültségen belül produkálják a maximális jelnagyságot. A fojtót használó földelt katód/source fokozat kimeneti szinuszos jele a tápfeszültség felett is lehet, ez az induktív elemek alapvető tulajdonságát jelenti (önindukció). Oszcilloszkópon ez jól látható, mikor a pozitív félhullám a tápfeszültséget meghaladva, annál nagyobb értéket vesz fel. Különben ez az effektus a PP elektroncsöves erősítők kimenőtrafójának primer tekercsein jól indikálható, mivel a peak to peak (máshol: p-p volt) váltófeszültség nagyobb mint az végfokozat tápfeszültsége.

3. A gate stopper ellenállás leginkább a fokozat gerjedési hajlamát csökkenti, illetve a bemenő kapacitással együtt a nagyfrekvenciás átvitelt behatárolja...értéke általában 1 kiloohm alatti. Nem minden bemeneti feszültségerősítő fokozat tartalmaz bemeneti szintszabályzót, ráadásul a bemérésnél csak magát a fokozatot tesztelem.

Üdv: TJ.

ZeroAlbedo

A mérési eredmények máris több, mint biztatók.

Különösen örülök a 2SK79-es típussal mértnek (nekem is ilyen van), mert jómagam arra vártam eddig, hogy egy "normális kapcsolásra" akadjak ezzel a félvezetővel. Azon morfondíroztam, hogy vajon más hangjuk lehet-e, mint a jól ismert 2SKJ74/2SK170 JFET-eknek?

Talán másnak triviális témákban van néhány kérdésem.

Miért jobb az induktivitás, mint egy sima ellenállás munkaponti elemként?

Mi szerepe van és elhagyható-e a bemeneten levő, igen pici értékű 390 Ohmos ellenállás, pl. ha a bemenetre egy 100 kOhmos söntellenállásos hangerőszabályzót kötök?

Ja, és nagyon üdítő olvasnom - már évek óta - egy ennyire kreatív embernek az írásait, a gondolatai mögül átsugárzó nyíltságot és a jó értelemben vett egyszerűségre törekvést a megoldásaiban.

Az egyik barátom által ajánlott nagyobb induktivitásokat valahogyan kibányásztam egy, az amerikai hadseregben használt készülékből - és a próba áramkör mérési eredményét itt közlöm.Frekvencia átvitel: 20Hz-100kHz +-0dB, 210kHz -1dBErősítés: kb. 30xTHD 1 kHz, -2,83v eff. 0,03% (Sony 2SK79), 0,2% (Sony 2SK63)-8,94v eff. 0,22% (Sony 2SK79)- 28,3v eff. 0,7% (Sony 2SK79)

Üdv: TJ.

Nem tettem le a v-FET-es kapcsolások minél egyszerűbb kivitelezéséről, tehát itt egy valóban pofonegyszerű meghajtó fokozat . A kisméretű Stancor C-1515 choke csere-bere útján került hozzám, a Yamaha 2SK75 V-FET pedig hibás készülékből lett kimentve. Érdekes módon a 20 henrys fojtó nem 900 ohmos, mint az adatlapján van, csak 800 ohmot mértem rajta.Az iskolai példának simán megfelelő alapkapcsolást meg is mértem - szerintem elképzelhető, hogy jobb hangja lesz, mint a mérések alapján gondolnánk... - THD 1 kHz, Rt: 10k, 2,83v eff. 0,34%8,94v eff. 0,95%28v eff. 3%Üdv: TJ.

Yamaha V-FET datasheet - guide book 1980(2SK98, 2SK78, 2SK77, 2SK76, 2SK75, 2SJ38, 2SJ26, 2SJ24)

memme

Szia!

Érdekes, mert én is mindig elolvasom tunerman írásait, megpróbálom értelmezni.
Tegnapi nap folyamán átolvastam a topikot és azt hittem, hogy valami hiba folytán kitöröltek belőle :-)
Szerintem hallotam is valamikor az egyik erősítődet.

Kitartás :-)

Mivel a topológia már eléggé egyszerű lett, ezen esetleges finomítások várhatóak a korábban elmondottak alapján.
Persze mivel ezek nem a mérhető paraméterek vonalán vannak - nem bocsátkoznék előzetes feltételezésekbe...

Üdv: TJ.

elektrorudi

Az elektroncsöves technika elvein alapuló V-FET-es kapcsolások mérései már elég biztatóak (talán már jobbak is), de a hangzási minőségük még nem jobb a csöves technika legjobbjainál. Úgy látom, hogy a hangzás füleléssel történő megítélése a döntő faktor, talán ezt lesz a legnehezebb tovább javítani...
Jelenleg azon dolgozom, hogy az egymást hangzásban kiegészítő eszközöket dolgozzam össze egyszerű, alapkapcsolásokba - itt ezen belül nem a konkrétan mérhető paraméterekről van szó, hanem teljesen szubjektív véleményezés javításáról.

Üdv: TJ.

Értem. Kívánok hozzá jó egészséget, és további kitartást.
2022-ben majd megint rákérdezek, hogy hol tartasz...?

Az elektroncsöves technika elvein alapuló V-FET-es kapcsolások mérései már elég biztatóak (talán már jobbak is), de a hangzási minőségük még nem jobb a csöves technika legjobbjainál. Úgy látom, hogy a hangzás füleléssel történő megítélése a döntő faktor, talán ezt lesz a legnehezebb tovább javítani...
Jelenleg azon dolgozom, hogy az egymást hangzásban kiegészítő eszközöket dolgozzam össze egyszerű, alapkapcsolásokba - itt ezen belül nem a konkrétan mérhető paraméterekről van szó, hanem teljesen szubjektív véleményezés javításáról.

Üdv: TJ.

elektrorudi

Köszönöm a gratulációt!

A kitűzött cél az eltelt évek alatt sem változott - lehetséges-e az elektroncsővel működő erősítők hangminőségének elérése, esetleges meghaladása...
Jelenleg úgy látom, hogy a félvezetős és elektroncsöves technika előnyeit nem egyszerű ötvözni, de talán lehetséges és akkor már megérte ezzel a különleges technikával foglalkozni.

Üdv: TJ.

... és konkrétan mik azok a (mérhető vagy hallható) paraméterek, amit még javítani kell ahhoz, hogy elérd a kitűzött célt?

Köszönöm a gratulációt!

A kitűzött cél az eltelt évek alatt sem változott - lehetséges-e az elektroncsővel működő erősítők hangminőségének elérése, esetleges meghaladása...
Jelenleg úgy látom, hogy a félvezetős és elektroncsöves technika előnyeit nem egyszerű ötvözni, de talán lehetséges és akkor már megérte ezzel a különleges technikával foglalkozni.

Üdv: TJ.

elektrorudi

Először V-FET driverként mértem meg a prototípust 1 kHz-en 2 kohm terheléssel, a négyszögjeles mérésnél párhuzamosan rákötve egy 10nf-os kondenzátor
Frekvencia átvitel 1v eff. kimeneti feszültségnél: 0,1dB 100kHz-en
- THD 1v eff. kimeneti feszültségnél: 0,07%
- THD 10v eff. kimeneti feszültségnél: 0,5%
- THD 20v eff. kimeneti feszültségnél: 1,5%

Üdv: TJ.

Először is szeretnék gratulálni a kitartásodhoz. Ritka jó tulajdonság.
Évek óta érdeklődéssel követem a munkádat. Az első "témaindító" bejegyzésed talán 2010. januárjában volt. Azóta, ennek a 8-10 alkatrésznek, szerintem minden lehetséges kombinációját, variációját permutációját összeforrasztottad.
6 éve fejleszted töretlen lelkesedéssel a... mit is? Tulajdon képpen mit szeretnél elérni? Hol lesz az a pont, amikor azt mondod: KÉSZ?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszod, és kívánok minden jót a további munkádhoz!

Először V-FET driverként mértem meg a prototípust 1 kHz-en 2 kohm terheléssel, a négyszögjeles mérésnél párhuzamosan rákötve egy 10nf-os kondenzátorFrekvencia átvitel 1v eff. kimeneti feszültségnél: 0,1dB 100kHz-en- THD 1v eff. kimeneti feszültségnél: 0,07%- THD 10v eff. kimeneti feszültségnél: 0,5%- THD 20v eff. kimeneti feszültségnél: 1,5%Üdv: TJ.

Összeraktam egy mérésekhez alkalmas prototípust, amiben még nincs benne a bemeneti potméter... Kétféle verzió elkészítésében gondolkodom, az egyik " V-FET driver " fokozatként szerepelhetne 100-120 voltról (nagyobb vezérlő feszültség szüksége esetén elektroncsöves bemenettel).A másik lehetőség egy "A" osztályban üzemelő " V-FET Single End amplifier " , amely 40-45 voltról és 1,2-1,5 amper árammal mehetne.Üdv: TJ.

Single End amplifier - no resistor A Single End elven működő erősítőkről beszélgettem nemrégen egy "fanatikus építővel" és felmerült bennem egy olyan ötlet, hogy lehet-e a már megszokott, hagyományos ellenállások nélküli erősítőt tervezni.Nos, itt van az a tervezet, amiben passzív elemként van egy hangerőszabályzó potméter, egy LED, egy bias trimmer és egy kicsatoló elkó...Üdv: TJ.

A modern V-MOSFET eszközök nem használhatók a '70-es években kifejlesztett V-FET-ek helyett. Az eredeti V-FET egy nagyteljesítményü hagyományos JFET-nek tekinthetö, csak éppen trióda karakterisztikával rendelkezik!

Üdv: TJ.

Ez a gyártó még most is gyártja ezeket a feteket!

http://www.dsi-halbleiter.de/english/products.html

ko.

Jó-jó....de milyen áron...? És vajon a minősége megüti a szintet....

netuddki

Ez a gyártó még most is gyártja ezeket a feteket!

http://www.dsi-halbleiter.de/english/products.html

ko.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.