Heed Audio termékek

Itthon?
Gondolom arra gondol(t) Klaca, hogy a Blackbird Audio (USA) sokszor demózik Funk/Transfiguration Axia kombóval.

No, ha már ennyire jóban vagy a back office-al, elkérhetnéd nekem a májpástétom receptjét.
No akkor recept:
Kb. egy kiló csirkemájjal számolva:
- 250g zsír (sertés+kacsa, fele-fele)
- két (de inkább 3) nagy fej vöröshagyma
- 3 zöldpaprika
- egy fej fokhagyma
- kakukkfű, majoranna, só bors
- egy fej lila hagyma és egy csokor snidling
A vöröshagymát és a zöldpaprikát apróra vágva a zsírban megdinsztelni, amikor már szép üveges a hagyma, a májat (csirke!!!) hozzáadni. Kb. egy órán át, lefedve dinsztelni/sütni, majd levéve a tűzről apróra törni (turmixolni)
Visszatéve a tűzre hozzáadni a fűszereket, a fokhagymát (csak ilyenkor) és még egy fél órát lassú tűzön rotyogtatni. (Vállalkozó kedvűek próbálhatnak egy kis rozé borral kísérletezni, ez nem az eredeti recept!)
Mikor kész, még melegen a tetejét jó gazdagon megszórni az összevágott lila hagymával és snidlinggel - de azzal már nem rotyogtatni! és hagyni kihűlni, majd hűtő-hidegre hűteni.

Nagyon köszi a részletes leírást! A Funkok egyébként messze vannak ettől a szinttől? (Mintha néha azzal is láttam volna Heedeket demózni.)
Nem azért nincs az "ötösben" a Funk, mert nem jó lemezjátszó, hanem azért, mert nem dolgoztam vele olyan mélységig, mint az említett többivel. Van továbbá néhány más lemezjátszó, amit szeretek, de már nem fért bele az "ötbe", persze nem is annyiba kerül. Például egy Edwards TT1. Vagy egy Inspire Quest. Netán épp az említett Funk. Merthogy sokkal olcsóbb egyébként mint az említett "ötök". És persze van egy rakat, az említett "ötnél" sokkal drágább készülék, amit sztárol a high end világ, de köszönöm, nem. Aki ott volt szombaton, nekik egyébként erről is beszéltem, hogy miért nem. És az "ötök" miért igen.

Akkor mint önjelölt fordító ismét fellépnék. Az angolul nem tudók számára magyarul: "Who the fuck is Adele?"
Én egyébként nem értenék egyet Pali923-al, hogy most már nincsenek komolyan vehető zenék/zenészek. Abszolút vannak. És szerintem az arány sem igen változik az idővel. Ami ma azt a csalóka látszatot kelti, hogy mindent minden eddiginél jobban elöntött a trágya (az érzékenyebb emberek egyébként minden korban egészen pontosan ugyanezt érezték) az nem más, mint az, hogy a hozzáférhetőség minden korábbinál egyszerűbb, gyorsan, szélesebb körű stb. Minden, mindenféle szűrő nélkül azonnal a szemed előtt van. És mivel a 'mindennek' igen nagy százaléka fos (mindig is az volt), ezért úgy látod, hogy hirtelen megnőtt a fosszint. Pedig régebben is hasonló volt az arány, csak nem lehetett látni, könnyebb volt kizárni, azok a körök, amelyekben automatikusan forgott az ember, eleve megszűrték azt, amivel találkozott. (És persze azért abszolút értékben kevesebb volt a fos, mert kevesebb ember élt. De az arányok hasonlóak voltak.) Most már nincsenek 'automatikus szűrők' (főleg a net miatt). Neked magadnak kell válogatnod. Persze az is hozzátartozik a nethez, hogy a kevés jóhoz is könnyebb hozzáférni.

Hogy mit hány ember szeret, az szerintem abszolút mérvadó, csak éppen fordítva, mint ahogyan 'gondolnánk'. Ami jó vagy fontos, azt általában kevesebben szeretik. Ez is teljesen normális, hiszen előállítani is kevesebben tudják. Persze ez is attól függ, honnan nézzük. Adelét talán ma sokan hallgatják, viszont holnap már nem fogja senki. Scarlattit soha egyetlen pillanatban sem hallgatták annyian, mint Psy-t a csúcson, de talán mindig is lesz pár ember, aki hallgatja. Végeredményben lehet, hogy Scarlatti győz, még akkor is, ha csak a számokat nézzük. Én személy szerint szívesebben alkotnék valami olyasmit, amihez 1 millió éven át mindig van 1 ember, aki olvassa, mint olyasmit, amihez 1 napig van 1 millió. Persze az előbbi jóval nehezebb is. Ám lehet, hogy ez is csak ízlés kérdése.

Jó összefoglalás. Annyit tennék hozzá (és szerintem a cikkben úgy általában erről van szó), hogy az ember mindig a kisebb ellenállás irányába halad. (Nem csak az elektron... ) Mármost az "igényes" fogyasztás, értsünk ezalatt bármit is, elindul egyfajta felszínes fogyasztás felé. Mert ömlik a sok lehetőség, és még az önkontrollal jobban rendelkezők is elbizonytalanodnak, hogy hát talán lemaradnak valamiről.
Ami a cikkben elhangzik, hogy egy ilyen jellegű szolgáltatás, ahol szinte végtelen lehetőség áll rendelkezésre, eléggé elvisz abba az irányba, hogy az újat, a mást gyorsan átlépjük, mert hirtelen talán nem tetszik annyira. És itt van azt hiszem a kulcsa a dolognak.
Ha megvásárolok - nem is annyira kevés pénzért - egy a polcomra tehető, birtokolható anyagot, akkor arra jobban figyelek, feldolgozom, később előveszem. A cikkben az is elhangzik - és lássuk be, sokszor van így -, hogy hamar elfelejtjük még a nevét is annak amit tegnap hallottunk és átléptük. A streaming izgágává tesz, egyre felszínesebb fogyasztóvá. Nem azért, mert a streaming mint lehetőség ilyen, hanem azért, mert mi emberek ilyenek vagyunk.

Dr. Feickert-ek, Kubrick, Xerxes, Linn Sondek, Well Tempered Amadeus. Ez nem a lemezjátszók abszolút top listája, ezek azok, amik Zsolt körül annyit voltak, hogy már tud róluk véleményt mondani.
Nagyon köszi a részletes leírást! A Funkok egyébként messze vannak ettől a szinttől? (Mintha néha azzal is láttam volna Heedeket demózni.)

Ki az az Adele?
Akkor mint önjelölt fordító ismét fellépnék. Az angolul nem tudók számára magyarul: "Who the fuck is Adele?"
Én egyébként nem értenék egyet Pali923-al, hogy most már nincsenek komolyan vehető zenék/zenészek. Abszolút vannak. És szerintem az arány sem igen változik az idővel. Ami ma azt a csalóka látszatot kelti, hogy mindent minden eddiginél jobban elöntött a trágya (az érzékenyebb emberek egyébként minden korban egészen pontosan ugyanezt érezték) az nem más, mint az, hogy a hozzáférhetőség minden korábbinál egyszerűbb, gyorsan, szélesebb körű stb. Minden, mindenféle szűrő nélkül azonnal a szemed előtt van. És mivel a 'mindennek' igen nagy százaléka fos (mindig is az volt), ezért úgy látod, hogy hirtelen megnőtt a fosszint. Pedig régebben is hasonló volt az arány, csak nem lehetett látni, könnyebb volt kizárni, azok a körök, amelyekben automatikusan forgott az ember, eleve megszűrték azt, amivel találkozott. (És persze azért abszolút értékben kevesebb volt a fos, mert kevesebb ember élt. De az arányok hasonlóak voltak.) Most már nincsenek 'automatikus szűrők' (főleg a net miatt). Neked magadnak kell válogatnod. Persze az is hozzátartozik a nethez, hogy a kevés jóhoz is könnyebb hozzáférni.

Hogy mit hány ember szeret, az szerintem abszolút mérvadó, csak éppen fordítva, mint ahogyan 'gondolnánk'. Ami jó vagy fontos, azt általában kevesebben szeretik. Ez is teljesen normális, hiszen előállítani is kevesebben tudják. Persze ez is attól függ, honnan nézzük. Adelét talán ma sokan hallgatják, viszont holnap már nem fogja senki. Scarlattit soha egyetlen pillanatban sem hallgatták annyian, mint Psy-t a csúcson, de talán mindig is lesz pár ember, aki hallgatja. Végeredményben lehet, hogy Scarlatti győz, még akkor is, ha csak a számokat nézzük. Én személy szerint szívesebben alkotnék valami olyasmit, amihez 1 millió éven át mindig van 1 ember, aki olvassa, mint olyasmit, amihez 1 napig van 1 millió. Persze az előbbi jóval nehezebb is. Ám lehet, hogy ez is csak ízlés kérdése.

Nem látok ma egy Clapton, Pink Floyd, Hendrix, Led Zeppelin, B.B King, Miles Davis (stb. kinek-kinek ízlése szerint) nagyságú fiatal zenészt sem, aki valóban tudna zenélni, mert valóban értenek a hangszereikhez, és érdemes lenne hallgatni.
El kellett volna menned a MÜPA-ba vasárnap este.
Akkor láttál volna és hallottál volna.
Montreux-i győztesek.

Hozzászólás Szerző: **arn** » 2016.01.26., kedd 10:05

azzal nincs semmi baj, hogy mas fajta zenek szuletnek, ez mindig is igy volt - ahogy mashogy oltozkodunk, mas a zenenk is. ha vkinek csak egy korszak tetszik, attol nem lesz a tobbi rosszabb (sot en igazabol nem is szeretem azt, amikor vki beleszerelmesedik vmibe, aztan a tobbi meg sz*r).

ami miatt jobban aggodom, az a tendencia, hogy manapsag inkabb a zenek ujrahasznositasa folyik, es keves "eredeti" zene jelenik meg. ahhoz kepest, hogy a zene konnyen elerheto, epp forditott tendencia zajlik, mint amikor eloszor hazavihettek az emberek a kedvenc zenejuket egy lemez formajaban.

http://secondhandsongs.com/statistics/s ... s-per-year

Hozzászólás Szerző: **zz7** » 2016.01.26., kedd 09:28

Nekem is ez a bajom inkább. A zenehallgatáshoz mindig lesz majd valamilyen eszköz, akár ilyen, akár olyan minőségű. De kit fognak majd hallgatni a későbbi generációk? Nem látok ma egy Clapton, Pink Floyd, Hendrix, Led Zeppelin, B.B King, Miles Davis (stb. kinek-kinek ízlése szerint) nagyságú fiatal zenészt sem, aki valóban tudna zenélni, mert valóban értenek a hangszereikhez, és érdemes lenne hallgatni. Biztosan összefügg az életkorommal is, de ma már szinte csak 70 éves emberek koncertjeire járok. Adele-t is meg lehet hallgatni, akinek tetszik, de azért ez nem az a szint, amit a felsoroltak jeleznek.
Ez igaz, de...
Mozart is rég meghalt már és olyan zenét ma már nem szerez senki. Viszont a zenéje itt maradt nekünk, sokan eljátsszák és örülhetünk neki.
Lehet hogy ennek épp így kell működnie, vagy ez a rendje a dolgoknak. A korok változnak, minden változik vele, a zene is. Ma is van zene, új zene is, csak lehet ma már mi nehezebben vagyunk vevők rá. Pink Floyd se lesz már úgy hogy élőben láthassam, hallhassam őket. Mégis vannak akik eljátsszák a zenéiket szerintem még bőven azon túl is hogy mi már nem élünk, nem hogy a Pink Floyd zenekar. Múlt év novemberben a Brit Floyd zenekar koncertjét nagyon élveztem, tényleg magas minőségben hozták amit azzal a fajta zenével, koncerttel kellett hozni és a zenekar nagyobb része fiatalokból állt. A közönség meg a 14 évestől a 70 évesig volt a koncerten.

És a "lemezjátszó-gyilkos" album, de erről nemsokára bővebben is!

nielsorsted.jpg

Annak a lemezjátszónak, amelyiknek sikerül a tűt a barázdában tartania, na annak van jövője.

Ki az az Adele?
Nekem is ez a bajom inkább. A zenehallgatáshoz mindig lesz majd valamilyen eszköz, akár ilyen, akár olyan minőségű. De kit fognak majd hallgatni a későbbi generációk? Nem látok ma egy Clapton, Pink Floyd, Hendrix, Led Zeppelin, B.B King, Miles Davis (stb. kinek-kinek ízlése szerint) nagyságú fiatal zenészt sem, aki valóban tudna zenélni, mert valóban értenek a hangszereikhez, és érdemes lenne hallgatni. Biztosan összefügg az életkorommal is, de ma már szinte csak 70 éves emberek koncertjeire járok. Adele-t is meg lehet hallgatni, akinek tetszik, de azért ez nem az a szint, amit a felsoroltak jeleznek.

Hozzászólás Szerző: **zz7** » 2016.01.26., kedd 08:00

A stream dologhoz.
A világ színesedik, a választási lehetőségek száma, fajtája növekszik. Ez a folyamat nem az internet és nem a számítógép megjelenésével, terjedésével indult, ez régebben is így volt. A választás lehetőségének száma nő. De a választás rajtunk áll hogy mit miért és mennyire. A mi személyes döntésünk. És amit az emberek választanak az fenn fog maradni, amit nem választanak az nem fog fennmaradni. 20 éve már nagyon temették az LP-t, erre ma az LP eladás folyamatosan növekszik, ezzel arányosan a gyártás is. Van rá igény akkor lesz, ha nincs rá igény akkor nem lesz.
Ahogy nézegetem a stream szolgáltatásokat, nincsenek bennük megkötések zenei műfajokra, előadókra. Ahogy a CD, régebben az LP, ebben is nagy a zenei választás lehetősége. Ez is egyéni, személyes döntés hogy élünk-e vele és hogy melyik részével élünk.
Én részemről ezek miatt nem ítélnék el egyetlen zene elérési formációt sem. Sőt, szerintem éppen hogy használ a zene terjedésének ha minél többféle úton juthat el az emberekhez. Onnantól pedig személyes egyéni döntés kérdése hogy ki hogyan és mire használja.
Track-ekből 20-20 másodperceket hifis módon meghallgatni, egyikről a másikra léptetni én LP-vel is láttam már. Meg olyat is hogy valaki kazettás magnóval nagy örömmel hallgat zenét és tényleg a zenét hallgatja és igényes zenéket, még ma is néha ezen a módon. Pedig egy kazettás magnó a hifi körök szerint nem túl audiofil forrás.

Nyilván nem rám célzol -- bár, amit idézel, azt én írtam --, hanem arra, aki azt írta, amit én idéztem. Ha jól értem, arról makog, hogy egy adott formátum fogyasztása a tendenciákat tekintve, statisztikai alapon, milyen zenék fogyasztásával jár együtt. Tehát arról nem ír, hogy pl Te mint igényes zenehallgató milyen zenéket streamelsz. Ha az igaz, amit ír, (fogalmam sincs arról, hogy igaz-e), akkor egy idő után már nem fogsz tudni olyan zenéket streamelni, amilyeneket szeretsz, csak Adelét, mert azt éri meg nyomni.

Ki az az Adele?

Nyilván nem rám célzol -- bár, amit idézel, azt én írtam --, hanem arra, aki azt írta, amit én idéztem. Ha jól értem, arról makog, hogy egy adott formátum fogyasztása a tendenciákat tekintve, statisztikai alapon, milyen zenék fogyasztásával jár együtt. Tehát arról nem ír, hogy pl Te mint igényes zenehallgató milyen zenéket streamelsz. Ha az igaz, amit ír, (fogalmam sincs arról, hogy igaz-e), akkor egy idő után már nem fogsz tudni olyan zenéket streamelni, amilyeneket szeretsz, csak Adelét, mert azt éri meg nyomni.

Válaszoltam, hosszan, de mire elküldtem, elszállt a netem.
Szerintem is inkább egy ehhez hasonló ok lesz majd az, ami miatt nem fogsz tudni jó zenéket streamelni.
Amíg van net, lesz azon sokminden jó is. MIért is ne lenne?

Vendég

Nyilván nem rám célzol -- bár, amit idézel, azt én írtam --, hanem arra, aki azt írta, amit én idéztem. Ha jól értem, arról makog, hogy egy adott formátum fogyasztása a tendenciákat tekintve, statisztikai alapon, milyen zenék fogyasztásával jár együtt. Tehát arról nem ír, hogy pl Te mint igényes zenehallgató milyen zenéket streamelsz. Ha az igaz, amit ír, (fogalmam sincs arról, hogy igaz-e), akkor egy idő után már nem fogsz tudni olyan zenéket streamelni, amilyeneket szeretsz, csak Adelét, mert azt éri meg nyomni.
Válaszoltam, hosszan, de mire elküldtem, elszállt a netem.
Nyilván a cikk szerzőjére gondoltam, aki jelesre vizsgázna a hegemón kulturális helytartók zsigeri kultúraféltéséből. Voltak és vannak azonban értelmesebb válaszok is a mediális/technológiai változásokra: nem hitte el mindenki, hogy a könyv majd károsan befolyásolja a gyerekek és nők szellemi fejlődését, hogy a fénykép megöli a festészetet, a film az irodalmat, a TV a filmet, a hangrögzítés a zenét, a net mindegyiket, stb.

Aki ezt írta, annak nyilván nulla fogalma van a technológiában rejlő esetleges lehetőségekről, és komolyan elhiszi, hogy nem zenét, hanem csak formátumot fogyasztunk. Nekem sincsenek vérmes reményeim a jövőt illetően, de ez a cikk nem több hatásvadász hangulatkeltésnél. A zenét nyilván csak Adele kontra Bowie mentén lehet, és persze kétosztatúan, csoportosítani.
Nyilván nem rám célzol -- bár, amit idézel, azt én írtam --, hanem arra, aki azt írta, amit én idéztem. Ha jól értem, arról makog, hogy egy adott formátum fogyasztása a tendenciákat tekintve, statisztikai alapon, milyen zenék fogyasztásával jár együtt. Tehát arról nem ír, hogy pl Te mint igényes zenehallgató milyen zenéket streamelsz. Ha az igaz, amit ír, (fogalmam sincs arról, hogy igaz-e), akkor egy idő után már nem fogsz tudni olyan zenéket streamelni, amilyeneket szeretsz, csak Adelét, mert azt éri meg nyomni.

Vendég

Elég ha a címét megérted: "A streaming megfojtja a jó zené(szeke)t, és a kiszámítható fost tolja a képedbe."
Még talán azt érdemes a cikkből hozzátenni. 'Mindannak ellenére, amit sokan vártak az internet igen demokratikus, ingyenes kultúrvilágától.'
Talán még a záró - prófétikusnak mondott - Bowie idézet 2002-ből: "A zene maga a közeljövőben olyan lesz majd, mint a csapvíz vagy az elektromos áram. Szóval csak siessetek kiélvezni még ezt a következő néhány jó évet, mert soha többé nem lesz ilyenben részetek."

Aki ezt írta, annak nyilván nulla fogalma van a technológiában rejlő esetleges lehetőségekről, és komolyan elhiszi, hogy nem zenét, hanem csak formátumot fogyasztunk. Nekem sincsenek vérmes reményeim a jövőt illetően, de ez a cikk nem több hatásvadász hangulatkeltésnél. A zenét nyilván csak Adele kontra Bowie mentén lehet, és persze kétosztatúan, csoportosítani.

Angolt még picit erősíteni kell, egy pár soros kivonatot ha lehetne kérni, megköszönném.
Elég ha a címét megérted: "A streaming megfojtja a jó zené(szeke)t, és a kiszámítható fost tolja a képedbe."
Még talán azt érdemes a cikkből hozzátenni. 'Mindannak ellenére, amit sokan vártak az internet igen demokratikus, ingyenes kultúrvilágától.'
Talán még a záró - prófétikusnak mondott - Bowie idézet 2002-ből: "A zene maga a közeljövőben olyan lesz majd, mint a csapvíz vagy az elektromos áram. Szóval csak siessetek kiélvezni még ezt a következő néhány jó évet, mert soha többé nem lesz ilyenben részetek."

Angolt még picit erősíteni kell, egy pár soros kivonatot ha lehetne kérni, megköszönném.
http://europe.newsweek.com/streaming-mu ... 8833?rm=eu

Tetszenek emlékezni, hogy miről beszél(get)tünk szombaton? Bár ez egy kicsit más aspektus, de ez talán még rémisztőbb.

http://europe.newsweek.com/streaming-mu ... 8833?rm=eu

Tetszenek emlékezni, hogy miről beszél(get)tünk szombaton? Bár ez egy kicsit más aspektus, de ez talán még rémisztőbb.

És a "lemezjátszó-gyilkos" album, de erről nemsokára bővebben is!

nielsorsted.jpg

Köszönöm Zsolt,
Én időközben már vadásztam magamnak egy példányt.
(Kíváncsi vagyok, hogy egy kb. 30 éves xerxes mit ad nekem vissza a szombati élményhez képest.)

köszi ...jaj Pablo kiadás ..errefele azt szokták mondani hogy nincs dinamika a Pablo-kon

És a "lemezjátszó-gyilkos" album, de erről nemsokára bővebben is!

Urak

melyik Hendrix felvétel volt az amit füleltetek,gyanitom "Band of Gypsies" ,és melyik Ray Brown?..ha nem titok

köszi

Blues
Jimi Hendrix zenei album

1994. április 26-án jelent meg Jimi Hendrix Blues című válogatásalbuma. Hendrix zenéjére a blues is nagy hatást gyakorolt. Az albumon 11 előzőleg még ki nem adott, 1966 és 1970 között felvett dal szerepel. (Úgy emlékszem, erről az első nóta. Az biztos, hogy leginkább instrumentális volt, nem énekelt)

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.