Zöld topik

talán sokan látták már ezt a döbbenetes képet. A föld összes vizét (óceánok, folyók, tavak, fagyott víz, talajvíz, légköri pára) és légköri atmoszférát egy-egy gömbbe ábrázolva ennyi lenne.A föld vízkészlete wikipédia szerint1,38 * 10E9km3r= 690km sugarú gömbnek felel meg.7 milliárd ember és bioszféra növényei, állatai ezt a vizet és levegőt használják, kihasználják.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.
Egy pár éve beleástam magam a passzívház témába, kicsin múlott, hogy nem valósúlt meg végül is. Már akkor sem volt igazán drágább, mint egy hagyományos épület, nem is értettem az embereket, ha már ezekben az időkben van lehetősége építkezni, miért nem passzívházat épít valaki?
Durván 10%-al lett volna drágább, mint egy hagyományos épület. Az előtte pár évvel épített házamban 2,5 millió volt a fűtés rendszer, a passzívház gépészete akkoriban pont ennyibe jött volna ki, és ugye ott nincs hagyományos plussz fűtésrendszer. A másik tétel a nyílászárók. A passzívház nyílászárói adott, okosan megtervezett esetben nem drágábbak, hisz igaz, hogy fokozottan hőszigeteltek, de egy ablakot nem a hőszigetelés drágít meg, hanem a bukó-nyíló szerkezete. Ergó, mivel a passzívházban csak a kereszthuzat biztosítása miatt van szükség néhány nyítható ablakra, ( áramszünet esetén ) összességében nem drágábbak az ablakok, hisz döntő többségük lehet fix ablak.

ajánlott cikk, napelemek termékdíjáról

részlet:
Hogy meggyőződjünk a termékdíj bevezetését alátámasztó szakmai érvekről, a környezetvédelmi minisztériumtól megkérdeztük, hogy tudnak-e példát mondani napkollektorok használatával, újrahasznosításával okozott környezeti vagy egyéb károkra. Vajon számoltak már fel illegális, fokozottan környezetszennyező napelem-újrahasznosító üzemeket?

A biztonság kedvéért azt is megkérdeztük, hogy egészen pontosan milyen környezetvédelmi adó, járulék vagy termékdíj terheli a leginkább szennyező fa- és/vagy széntüzelésű lakossági fűtőrendszereket, terveznek-e esetleg a kandalló- vagy cserépkályhaadót. És ha már itt tartunk, milyen példákat tudnak a gáz-, szén- vagy fatüzelésű fűtőrendszerek használatából eredő károkra? (szén-monoxid-mérgezés, gázrobbanás, olajszennyezés, füstmérgezés, légzési problémák, szmogriadó, légúti megbetegedések felsorolása is ér!) Választ egyelőre nem kaptunk.

http://index.hu/tech/2015/01/15/fenntar ... iaiparban/

hifi a zöldtopicban, avagy lehet-e együtt zenélni a napelemmel.

Legfontosabb, bármennyire szeretnénk, a napelem DC feszültségét közvetlenül nem lehet készülék táplálásra használni. Egy grid (sorbakötött napelem csoport) feszültsége 10-400V között ingadozik, megvilágítás függően. Az inverter feladata az, hogy ezt a pillanatról pillanatra is váltózó feszültséget feltornázza 230V/50Hz-re, pontosabban milliszekundumos és 0,1V-os lépésekben szinkronizálva ráültesse az utcáról bejövő feszültségre, minden esetben pár tized voltos többletfeszültséggel.

Ez csak és kizárólag kapcsolóüzemben lehet megoldani 904-98%-os hatásfokkal, és mivel a házi inverterek teljesítmény tartománya 1,5kW-10kW között mozog, igen csak megszórja azt a hálózatot amire az kapcsolódik. Ez a zaj, sokkal nagyobb mint egy kapcsolóüzemes PC táp. Elvileg az EMC szintnek a B, lakossági-irodai kategóriának kéne megfelelni (papíron megfelel), ahhoz viszont tetemes mennyiségű szűrő-fojtó, vagy egyéb költséges trükk kell, amik ráadásul a hatásfoknak is kárára van. Egyéb furcsaság, az inverter üzem alatt meglehetős zajt bocsát ki magából, nem ventilátor, hanem a szűrők-fojtók-kondezátorok zaja. tehát nem szabad emberi tartózkodású helységbe telepíteni az invertert.

Nálam a megoldás, az inverter egyfázisú, a hifi hálózat másik fázison megy. A nagyobb inverterek, 3kW felett 2 és 3fázisúak, akinek ilyen van, az este hallgasson zenét, vagy arra az időre kapcsolja le az invertereket.

Az is egyfajta megtakarítás, hogy nem kell klímát használnod a jobb szigetelés miatt (?).

A ránk váró szemléletváltás legnagyobb feladata, hogy tudatosítsuk, nem a megtérülési idő a legfőbb szempont a zöld beruházásoknál és a környezetvédelemnél. Ahogy gyermekeink taníttatásánál sem azt számolgatjuk, mennyit hoz ez majd a konyhára.

A hőszigetelést úgy kell felfogni, mint a legegyszerűbb kirhoff áramkört, amiben van egy generátor, van egy ellenállás és van egy kondenzátor amit folyamatosan töltünk hőmennyiséggel.

Télen a generátor a lakáson belül van, a hőáram megy kifele a falakon, nyilaszárókon stb, a kondenzátor a végtelen külső légtér, ami viszont tőlünk függetlenül változtatja a feszültség szintjét is (hőmérsékletét).

Nyáron a generátor a kültér melegebb végtelen hőközege, a beltér a hűvösebb tér, ez lesz most a töltendő kondenzátor, a hőszigetelés nem meggátolja, csupán lassítja a hőmennyiség bejutását. De, ha lassabban is, a beltér felmelegszik, csak valamivel később éri el a maximális (átlag) hőjét, mint egy szigeteletlen lakásé.

Ha viszont a lakásban van klíma, (hőnyelő gép) akkor minél nagyobb a szigetelés hőellenállása, akkor kevesebb energiával lehet a külső meleg és belső hűvösebb hőkülönbséget fenntartani.

Mivel nem használok klímát, ezért nyáron nekem nincs megtakarítás, viszont az ablakok sokkal kevesebb utcai zajt engednek be a lakótérbe.

Az is egyfajta megtakarítás, hogy nem kell klímát használnod a jobb szigetelés miatt (?).

A ránk váró szemléletváltás legnagyobb feladata, hogy tudatosítsuk, nem a megtérülési idő a legfőbb szempont a zöld beruházásoknál és a környezetvédelemnél. Ahogy gyermekeink taníttatásánál sem azt számolgatjuk, mennyit hoz ez majd a konyhára.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.
Passzív, de még inkább aktív ház, nem a megtérülésről szól, inkább csak egy életfelfogás, "zöld" kultúra. De az újgazdag inkább erre költsön, mint aranyozott klozet ülőkére.

Pár éve cseréltem családi házunkon hagyományos ablakaimat, ajtót 3 rétegű hőszigetelőre, homlokzat szigetelést grafitos EPS 8cm-el, persze együtt jár a vékony-vakolat felvitel, ablak párkány alakítással stb. Lényeg, szigetelés előtt és után egy-egy egész fűtés szezon gázfűtés fogyasztását mértem minden nap, külső-belső hőmérséklet differencia tartására mennyi gáz fogyott. A változás a hőszigetelés után kb fele annyi gázfogyasztás jutott külső-belső hődifferencia felfűtésére. Ráadásul a gázmérő a használati meleg-vizet is mérte, a fogyasztásból nem tudtam elkülöníteni.
Az éves gázköltség csökkenéssel az ablak és homlokzat szigetelés 25év alatt fog megtérülni nálam.

Minél magasabb hőmérsékletre van fűtve a lakás és/vagy minél hidegebbek a telek, annál gyorsabb a fenti szigetelés megtérülése. Mivel nem használok klímát, ezért nyáron nekem nincs megtakarítás, viszont az ablakok sokkal kevesebb utcai zajt engednek be a lakótérbe.

Nagyon tetszik a passzív ház, a hőszivattyú vagy a rekuperátor stb. az lenne a jó ha ez nem lenne luxus, a befektetés megtérüléséről most még nem beszélhetünk tiszta szívvel sajnos. Cimborám passzív házzá alakított egy 10x10m-es "Kádár kockát", "cost no object" projekt volt, és szerinte sem 10 év alatt térül meg a beruházása.

majdnem aktív ház
(aktívház az, ami semmilyen közműhálózatti erőforráshoz nem csatlakozik mint fogyasztó),
http://epiteszforum.hu/hegyikristaly-a- ... menedekhaz

Erről nagyon sok cikk jelent meg pár éve, még én is írtam róla. Azóta már birtokba vették a turisták.

Norvég ökoház:

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a- ... ksege-van/

majdnem aktív ház
(aktívház az, ami semmilyen közműhálózatti erőforráshoz nem csatlakozik mint fogyasztó),
http://epiteszforum.hu/hegyikristaly-a- ... menedekhaz

Norvég ökoház:

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a- ... ksege-van/

... amikor a pénz beszél. De Kínát nem tudják megállítani. Olyan mennyiségben és minőségben fogják elárasztani a világot napelemekkel, hogy senki nem állja majd útjukat. Tény, hogy az európai példányok egyelőre jobb hatásfokot produkálnak, de ez az előny hamar el fog fogyni.
2013-ban a világ legnagyobb solar panel gyártója a Yingli, Kínai cég. Egy kis video róluk, persze reklám felütéssel:

Európai Bizottság 37,2% és 67,9% közötti anti-dömping vámot vetett ki 2013 június 6-tól a kínai napelemekre. Az unió fenntartotta a jogot június 6 előtti behozatalokra visszamenőlegesen megállapítson.

Ez az unió történetében példátlan behozatali vámot egy-két nemet napelem gyártó harcolta ki Brüsszelnél. A szabadversenyes piac elve itt ugye nagyot bukfencezett, a verseny az erősebbnek áll jobban, de ezt a versenyt (is) hosszútávon Kína fogja megnyerni.

Mi felhasználók viszont vám nélkül, vagy minimális 5-10% elfogadható vámmal mennyivel járnánk jobban?

Na ennyit a globális felmelegedés közös céljáról. Kínát mióta cseszegették? csökkentse a szénerőművei kapacitását, az meg tisztességesen gigantikus napelem gyárakat épített ... aztán ez a viszonzás.

... amikor a pénz beszél. De Kínát nem tudják megállítani. Olyan mennyiségben és minőségben fogják elárasztani a világot napelemekkel, hogy senki nem állja majd útjukat. Tény, hogy az európai példányok egyelőre jobb hatásfokot produkálnak, de ez az előny hamar el fog fogyni.

Hűtővíz: a Duna másodpercenként 2500 m3 vizet szállít, ebből Paks 1mp alatt 100m3 vesz ki, a baj tehát nem ezzel lenne hanem alacsony vízállásnál a túlmelegítési kvótát azaz a plusz 3 fokot lépnénk túl, ha huzamosabb ideig fentállna az aszály de erre sosem volt példa stb. stb. ne menjünk bele inkább

Kezdő mérnökként szakmai gyakorlaton azokban a csövekben szaladgáltam egykoron (talán 1984-ben), ahol most a hűtővíz folydogál. Szép méretes, 3 m átmérőjű járatokról van szó, a 100 m3/sec magáért beszélő adat.

Európai Bizottság 37,2% és 67,9% közötti anti-dömping vámot vetett ki 2013 június 6-tól a kínai napelemekre. Az unió fenntartotta a jogot június 6 előtti behozatalokra visszamenőlegesen megállapítson.

Ez az unió történetében példátlan behozatali vámot egy-két nemet napelem gyártó harcolta ki Brüsszelnél. A szabadversenyes piac elve itt ugye nagyot bukfencezett, a verseny az erősebbnek áll jobban, de ezt a versenyt (is) hosszútávon Kína fogja megnyerni.

Mi felhasználók viszont vám nélkül, vagy minimális 5-10% elfogadható vámmal mennyivel járnánk jobban?

Na ennyit a globális felmelegedés közös céljáról. Kínát mióta cseszegették? csökkentse a szénerőművei kapacitását, az meg tisztességesen gigantikus napelem gyárakat épített ... aztán ez a viszonzás.

Hűtővíz: a Duna másodpercenként 2500 m3 vizet szállít, ebből Paks 1mp alatt 100m3 vesz ki, a baj tehát nem ezzel lenne hanem alacsony vízállásnál a túlmelegítési kvótát azaz a plusz 3 fokot lépnénk túl, ha huzamosabb ideig fentállna az aszály de erre sosem volt példa stb. stb. ne menjünk bele inkább

Ez ugye a hivatalos költség becslés, a független hozzáértők szerint ez semmiképpen nem fog megállni 6000milliárd alatt, és abban még nincs benne a később esedékes használtfűtőelem tárolás, feldolgozás hazai kötelezettsége, nincs benne a dunai küszöb építési kényszer, alacsony vízállás eddig is okozott gondot a kisebb reaktor kapacitásoknál.is .. stb, stb.

... ha nappal exportálunk, éjszaka importálunk a környező országok szenes, gázos, atomerőműveiből, akkor javítja a kihasználhatóságot.
Ez nagyon fontos mondat. Szerintem sokan nem tudják, hogy a teljes EU egy nagy hálózaton lóg. A németek pl. döngetik a mellüket amiatt, hogy leállították az atomerőműveiket, de közben a francia nukleáris áramot vásárolják.

Greenpeace-t én is egy mindenbe belekötni akaró zöldbékéknak tartom. Mindig felmerül bennem, kik a fő finanszírozójuk? Jótékonyadományokból azt nem lehet fenntartani.
Hatalmas pénzekkel gazdálkodnak. A forrásaikat én sem ismerem, de rengeteg támogatójuk van. A gazdag zenészek nagy része is tolja a pénzt hozzájuk, mert ez nagyon trendi. Amúgy én kedvelem a Greenpeacet, valamikor aktivista is voltam náluk, de ha nem kötnének bele mindenbe, sikeresebbek lennének.

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy
Ez ugye a hivatalos költség becslés, a független hozzáértők szerint ez semmiképpen nem fog megállni 6000milliárd alatt, és abban még nincs benne a később esedékes használtfűtőelem tárolás, feldolgozás hazai kötelezettsége, nincs benne a dunai küszöb építési kényszer, alacsony vízállás eddig is okozott gondot a kisebb reaktor kapacitásoknál.is .. stb, stb.

Paks II költsége 3-4000 milliárd forint, legutóbb 3700 Mrd-ról olvastam. A japán példa azt mutatja, hogy 1,27 km2 PV elég egy 22000 fős városnak. Ezek természetesen nem lehetnek alaperőművek, azokat még meg kell oldani valahogy

PaksII kapcsán végeztem egy házi számítást. 2,4GW hasadóerőmű 90%-on járatott éves megtermelt teljesítménye 18.921TWh, ha egész évben mindennap, minden órában ketyeg 90%-on.

Ugyanezt a TWh-t ki lehet termelni 65.814.260db egyenként 250Wp-os napelemtáblával. Ennek netto felülete, ha a földre fektetjük, akkor 10,24x10,24km, azaz 105km2 felület. A táblákat dél felé 35fokos szögben állítva, szerviz utakat közé beiktatva, 15x15km terület elegendő. Ennek költsége, ha megint csak a kisker napelem rendszer árszinttel számolok, ami 500eF/kWp, 8225milliárd forint a teljes beruházás. Nagyon-nagyon közel van a PAKSII végköltségéhez, de óriási különbség, nincs üzemanyag költség, veszélyes és sugárzó hulladék, töredék személyzetet igényel, élettartama bőven összemérhető az atomerőművekével.

Az alföld gyenge homokos területén, ahol csak értelmetlen támogatással lehet tengetni a mezőgazdaságból élőket, oda lehetne telepíteni egy-kupacba, de sokkal értelmesebb több kisebb egységet szétszórni az országban, de végletesen, ennyi napelemmel tele lehetne szórni Magyarország lakóépületeit (felhasználási hely közelében), mert ekkor lenne a napelemes áram tényleges költségversenyben az atom/szén/gázos nagy erőművek felhasználó oldali áramárával.

Azonkívül ehhez építeni lehetne egy nagy-kapacitású napelem gyárat, az 10-15 év alatt letermelné ezt az óriási tábla mennyiséget, nem kell egyszerre üzembe állni a teljes kapacitásnak.

A PaksII 18TWh helyettesítése teljes egészében napelemmel természetesen sok, de ha nappal exportálunk, éjszaka importálunk a környező országok szenes, gázos, atomerőműveiből, akkor javítja a kihasználhatóságot.

Kifogástalan megoldás nincs. A naphőerőművet azért említettem meg, mert Suprnova a napelemek helyszükségletét kifogásolta. Ha továbbra is a költségvetés a legfőbb szempont, akkor minden országba kell egy nagy nukleáris erőmű, de biztosan jó lenne ez nekünk?

A Greenpeace gyakorlatilag minden ellen tiltakozik, ha rajtuk múlna, kőbaltával állítanánk elő a szükségleteinket. Indoklásaik általában jogosak, a szélturbinák lapátai valóban veszélyeztetik a madarakat (a villamos elosztó hálózat légkábelei nem?), a vízerőművek tényleg megzavarják a folyók élővilágát (már ha még van bennük), de valamit lépni kell.

A világ legnagyobb PV alapú erőműve Indiában épül 750MWp néveleges kapacitású lesz, az eddigi csúcs tartó 550MWp az USA-ban üzemel. De lényeges hangsúlyozni sokadszorra, a PV (napelemes) áramtermelés telepíthető legközelebb és bármilyen kapacitásban a fogyasztó közelébe. De fontos hozzá tenni, sziget üzemben már nem versenyképes, hálózatra termelésnél, viszont egy ország áramtermelésben nem célszerű a 30%-nál nagyobb össz-kapacitás, felett drágul a változó kapacitású szabályozható erőművek költsége. A szél alapú hasonló, de a tengerparton szinte minden időszakban fúj a szél, szélcsend nagyon ritka.
A csúcstartó Solar PV és Solar Thermal erőművek felsorolása az alábbi linken.

Ki gondolná, még Ukrajnában is van egy 106MWp kapacitású Solar PV erőmű.

http://solarlove.org/largest-solar-power-plants-world/

Greenpeace-t én is egy mindenbe belekötni akaró zöldbékéknak tartom. Mindig felmerül bennem, kik a fő finanszírozójuk? Jótékonyadományokból azt nem lehet fenntartani.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2015.01.13., kedd 15:35

"A Nap fényét 350 ezer, egyenként is számítógépvezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 140 méteres torony egyikére. Az áramtermelés menete innentől a hagyományos erőművekben megszokottakhoz hasonlóan működik: a napenergia felforralja a toronyban tárolt vizet, az így keletkező gőz pedig megforgat egy turbinát, így elektromos áramot termel. A három egység összesen 392 megawattnyi energiát állít elő 140 ezer kaliforniai otthon számára. A 2,2 milliárdos költséggel megépített komplexumban termelt tiszta energia évi 400 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, ami megfelel 72 ezer gépkocsinak a forgalomból való kivonásával."

Ez nagyon komoly.

Kifogástalan megoldás nincs. A naphőerőművet azért említettem meg, mert Suprnova a napelemek helyszükségletét kifogásolta. Ha továbbra is a költségvetés a legfőbb szempont, akkor minden országba kell egy nagy nukleáris erőmű, de biztosan jó lenne ez nekünk?

A Greenpeace gyakorlatilag minden ellen tiltakozik, ha rajtuk múlna, kőbaltával állítanánk elő a szükségleteinket. Indoklásaik általában jogosak, a szélturbinák lapátai valóban veszélyeztetik a madarakat (a villamos elosztó hálózat légkábelei nem?), a vízerőművek tényleg megzavarják a folyók élővilágát (már ha még van bennük), de valamit lépni kell.

Naiv álmaink ne legyenek, a nagy teljesítményű nukleáris erőműveket nem lehet kiváltani néhány száz napelemmel. Utóbbiakat nem is erre találták ki, ezek a helyi kiegészítő termelés eszközei. A gerincet adó fő forráshoz hatékonyabb eszközök kellenek, pl. a fúziós erőművek. De a naphőerőművek is igen nagy energiát képesek előállítani, erre jó példát nyújt a közel 400 MW-ot termelő amerikai ISEGS:

"A Nap fényét 350 ezer, egyenként is számítógépvezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 140 méteres torony egyikére. Az áramtermelés menete innentől a hagyományos erőművekben megszokottakhoz hasonlóan működik: a napenergia felforralja a toronyban tárolt vizet, az így keletkező gőz pedig megforgat egy turbinát, így elektromos áramot termel. A három egység összesen 392 megawattnyi energiát állít elő 140 ezer kaliforniai otthon számára. A 2,2 milliárdos költséggel megépített komplexumban termelt tiszta energia évi 400 ezer tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, ami megfelel 72 ezer gépkocsinak a forgalomból való kivonásával."

A képen látható erőmű a solar thermal típus, korábbi posztomban is látható ennek fajlagos áram költsége 25%-al magasabb mint a solar PV-vel termelt áram. Amikor ennek a kaliforniai madársütögető (Greenpeace többször tiltakozott ez ügyben) híre és költsége megjelent, akkor magam is összehasonlítottam az 1kW kapacitás beruházási költségét a napelemével, ráadásul a napelem árat (telepített rendszer összköltséggel) 15%-al alacsonyabbnak számoltam, a napelemnél ráadásul az általam ismert kisrendszer-kiskereskedelmi árrat vettem figyelembe. Ehhez még hozzá jön az üzemköltség, a napelemnél majdnem nulla, a képen látható solar thermalnál piszok sok a mozgó elem, táblánként két hajtás, ráadásul szabadtéren, azonkívül mozgatni kell a toronyban a sóoldatot, lent hőcserélők, turbinák, csupa mozgó-kopó alkatrész.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.