Kábelezzünk

Vendég

Aztán van a "vak hit", ami mögött már semmi meggyőződés nincs, párosul a tények teljes figyelmen kívül hagyásával.
A "meggyőződés" is eléggé veszélyes tud lenni:)
Hitvita vagy meggyőződés-vita? Alig van köztük különbség.

hiába jók a zenészek és jó a zene, ha a hangmérnöki munka csapnivaló...

Ez az az eset, amikor inkább csak a kocsi kommersz csipogóin, vagy a "B" házimozi rendszeren hallgatja meg az ember a muzsikát, ahol még talán a hangszínszabályzó bevetése is megtörténik, és úgy a háttérben "zenélve" megpróbáljuk élvezni a siralmas hangmérnöki, de amúgy remek zenét.
Lehet szépíteni a dolgokat, de az az igazság, hogy aki komolyan veszi a hifizést, és nagyobb élményre vágyik a Media Markt sorai közül kihallatszó dühögésnél, annak szüksége van igényes hangmérnöki munkával készült lemezekre is, sőt jól teszi, ha elkezdi gyűjteni őket, mivel egyéb esetben a nem kis pénzért begyűjtött elektronikák és a sok-sok otthoni fejlesztés kiaknázatlan marad. (Itt nem a 'teszt' lemezekre gondolok)
A zenehallgatás megfelelő feltételeinek a megteremtéséhez...(lásd aláírásom ), bizony elfogadható forrásanyagok is szükségesek. Egyébként csorbul a befogadás élménye. / Akár mennyire is szeretnénk, sz@rból nem lehet várat építeni

Szerintem meg bár jó dolog a hifi(zés), de a jó zene az jó zene, és pl. egy laptop másfél centis hangszóróján hallgatva is az marad. Én legalábbis szívesen meghallgatok így egy nekem tetsző zenét, mint egy nem tetszőt akármilyen hájend berendezésen, szuper minőségben. Persze az a legjobb, ha mindkét dolog teljesül, de azért nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a rendszerünk (vagy a felfogásunk) határozza meg a milyen zenéket/felvételeket hallgatunk.

Kellemes Karácsonyt mindenkinek!

....a hangminőség függ-e a zene ránk gyakorolt hatásától?

Nálam mindenképpen, de nekem ez nem rendszer, hanem keverés/masterelés függő!
Ha egy szakács megfőz egy finom ételt amit szeretünk, éppenséggel a lábasból is kikanalazhatjuk, de szépen feltálalva lesz tökéletes az élmény.
A főzés folyamata a zenészeken és a hangmérnökökön múlik, a tálalás pedig a rendszerünkön.
Nincs annál nagyobb élmény, mikor egy általunk kedvelt zene, tökéletes összhangban, az ízlésünknek megfelelő módon szólal meg, és azt hiszem nem nehéz bevallani, hogy ez van rám igazán hatással.
Ami minket illet, a "tálalásért" megtehetünk mindent, de az ételt készen kapjuk. Én rossz ízű ételt pedig nem szeretek se lábasból, se szépen feltálalt megterített asztalról megenni. Még tovább tekerve, hiába jók a zenészek és jó a zene, ha a hangmérnöki munka csapnivaló, az étel nem lesz jó ízű, és nem akarom megenni! Persze ez lehet hogy csak velem van így.

...
No de miért írna bele a darabba a zeneszerző egy olyan szerepet, amit a közönség nem is hall?
...

A komoly hangminőség maximum a hangélményt tudja megemelni, de annak szerintem túl sok köze nincs magához a zenéhez.

Az iménti triangulumos példa alapján sztem összefolyik most érv és ellenérv, lévén, hogy sztem tökéletes ÖSSZHANG csak tökéletes és megfelelően releváns és kidolgozott részletekből lesz (legyenek ők a nüanszok).

A zeneszerzők pedig valóban nem tömik tele easter eggekkel a darabokat, minden hang, ami ott van a kottában, ki kell, hogy hallatsszon a nézőtérre. Nagyon fontos a részletek egysége, de alig, vagy kevéssé definiáltan hallható apróságok sose fognak egységbe olvadni.

Amikor a Rinaldo Alessandrini és kisegyüttese által játszott 4 Évszak először megszólalt nálam, nem éreztem semmi komolyat, az első időben aszittem, "nagyszerű, egy újabb lityilötyi 4 Évszak, esküvői szezon, legyünk túl rajta". Na, aztán folyt is minden, miután odakentek a hangszereknek, csembalót szabályosan VERTÉK, széllökések (orkánba hajlóak) tavasszal, döglesztő hőguta nyáron, szinte látom legelészni a tikkadt szöcskenyájakat, meg kopár, meg szik. Ez a darab első 2-3 meghallgatás során magával a megszólalásával, a stílusával, az interpretációjával ragad meg, valóban a sodrás, a hangulat az élmény lelke.

Utána azonban, miután már a kompozíció és az előadás is már 4-edszer megy, csak odafigyel az ember a részletekre, és itt dől el, hogy mennyire döglesztő az a nyár, mennyire farkasordító a kutya a hidegben télen, hogy szaladnak a lovak a szánkóval, stb.

Alessandrinit mindenkinek ajánlom, új perspektíva. Ha a francia hatásvadászatra a "tortadobálós" jelzőt találjuk (pl. Louis de Funes életműve), akkor az olasz méltán érdemli ki a "pofozkodós" kifejezést, és ez itt most abszolút jó értelemben való húrfeszítés (ez de jól kijött ide ), persze, sem Alessandrinit, sem Vivaldit, vagy Bud Spencer/Terence Hill babevő angyalpárt sem felejthetjük ki ebből a jellegzetes fílingből.

Alessandrinitől (mert a darabjai sztem nagyon-nagyon jók, mind zeneileg, mind felvétel tekintében) kicsit elvonatkoztatva marad a helyzet: A gondom az, hogy nem tudjuk, hogy hogyan szól MAGA az előadás és hogyan butítja le a rendszerünk, a kettő összegét halljuk csak. Hogy a lecsengések zavarosodása a terem utózengési ideje miatt van, vagy az erősítő "nem kedveli" a zenekar 2. sorától kezdve hátrafelé a "hangzavart", persze, kikövetkeztethető, de azért sok rutin kell hozzá, minden téren.

Érdemes több kábellel végighallgatni pl. ezt a darabot, rögtön kiderül, milyen rendszerben mekkora élmény.

Hozzászólás Szerző: **lacy** » 2012.12.25., kedd 19:53

Nem csak egy-egy kihallott triangulum lehet nüansz, hanem az is, hogy bizonyos, a hordozón ott levő információk tudatosan vagy tudat alatt hallhatóvá válnak. Pl egy kórus esetében amikor egyszerre levegőt vesznek és hallható is, az a "hihetőséget" erősíti és az élmény része tudat alatt. A visszhangok, ezek hiánya vagy a teremvisszhangok lecsengése mind, mind ilyen nüanszok és fontosak az "egész" élvezetében vagy leronthatják azt. Sokszor egy-egy új dolog feltűnése a zenében (vagy kitűnése a masszából) egy kis fejlesztés után jelzi, hogy változtak a dolgok. Aztán ezek, miután konstatálta az ember, hogy megint jó irányba megy, elvesztik a jelentőségüket.

Van amikor a zene másodlagos, mert a szövegre próbálok koncentrálni. A szöveg megértésében a "nüanszok" segítenek. Mark Knopflernek nagyon tudom élvezni a szövegeit és sokkal könnyebb érteni, ha úgy szól "ahogy kell". Most akkor hifizek?

Ha valaki csak azon élvezkedik, hogy " hallod ahogy ott köhögött valaki....ahogy recseg a szék.. ahogy lapoznak a zenészek...?" az nem a zenét keresi. Ebben igazad van, de engedtessék meg az eufória, ha a régóta hallgatott CD a javulás miatt jobban szól és ez néha nüanszokban mutatkozik meg.

Tudom kicsit ez sarkos megfogalmazás, de azért aki tudja az kiérzi a szolíd iróniát is a mondandómból

opel123

Nem csak egy-egy kihallott triangulum lehet nüansz, hanem az is, hogy bizonyos, a hordozón ott levő információk tudatosan vagy tudat alatt hallhatóvá válnak. Pl egy kórus esetében amikor egyszerre levegőt vesznek és hallható is, az a "hihetőséget" erősíti és az élmény része tudat alatt. A visszhangok, ezek hiánya vagy a teremvisszhangok lecsengése mind, mind ilyen nüanszok és fontosak az "egész" élvezetében vagy leronthatják azt. Sokszor egy-egy új dolog feltűnése a zenében (vagy kitűnése a masszából) egy kis fejlesztés után jelzi, hogy változtak a dolgok. Aztán ezek, miután konstatálta az ember, hogy megint jó irányba megy, elvesztik a jelentőségüket.

Van amikor a zene másodlagos, mert a szövegre próbálok koncentrálni. A szöveg megértésében a "nüanszok" segítenek. Mark Knopflernek nagyon tudom élvezni a szövegeit és sokkal könnyebb érteni, ha úgy szól "ahogy kell". Most akkor hifizek?

Ha valaki csak azon élvezkedik, hogy " hallod ahogy ott köhögött valaki....ahogy recseg a szék.. ahogy lapoznak a zenészek...?" az nem a zenét keresi. Ebben igazad van, de engedtessék meg az eufória, ha a régóta hallgatott CD a javulás miatt jobban szól és ez néha nüanszokban mutatkozik meg.

Nüansz kihallása = hifi-ző
összhatás élvezete= zenebarát
bocsika de szvsz így gondolom

Hozzászólás Szerző: **lacy** » 2012.12.25., kedd 14:32

Nekem is van ilyen. A vicces az benne, hogy sok éven át hangadó volt szinte az összes magyar HiFi fórumon.

Ebből is látszik, vannak közös ismerőseink

No de miért írna bele a darabba a zeneszerző egy olyan szerepet, amit a közönség nem is hall?

Az összhangzásban benne van azért, de nem feltétlen hallani minden pillanatban minden hangszert egyenként.

Van olyan ismerősöm, aki konkrétan nem hall valami jól. Sőt
Nekem is van ilyen. A vicces az benne, hogy sok éven át hangadó volt szinte az összes magyar HiFi fórumon.

Pl egy 100 feletti létszámú nagyzenekarban mikor egyszerre az összes hangszer szól szinte, ki hallja meg abban a kis pikulát vagy a triangulumot? max aki megszólaltatja meg a 3 mellette zenélő.
Mikor ugyanez a hangszer a felvett és visszajátszott zenén jól kihallható, na akkor az a hangmérnökök keze munkáját "dicséri".

No de miért írna bele a darabba a zeneszerző egy olyan szerepet, amit a közönség nem is hall?

A zene ránk gyakorolt hatása függ a hangminőségtől

Ebben bizonyára van igazság, de nem ennyire tiszta a helyzet. Ha 100 %-ban így működne ez a dolog, akkor kizárólag komoly rendszerek tulajdonosai tudnák igazán élvezni a muzsikát. Márpedig én majdnem az ellenkezőjét tapasztalom magam körül, amennyiben zenei élvezetről beszélünk. A komoly hangminőség maximum a hangélményt tudja megemelni, de annak szerintem túl sok köze nincs magához a zenéhez.

Egy csavarral megfordítanám a felvetést: a hangminőség függ-e a zene ránk gyakorolt hatásától? Avagy élhet-e zenerajongó komoly lejátszó rendszer nélkül? Gondolom, a válasz egyértelmű.

Hozzászólás Szerző: **lacy** » 2012.12.25., kedd 13:46

Nüanszok

Van olyan ismerősöm, aki konkrétan nem hall valami jól. Sőt
Van olyan aki magas hangokat hallja rosszabbul mit rosszabbul szerintem kb 9-10 kHz felett semmit.
Mégis min kapásból meg tudja ítélni hogy mennyire hogyan szól egy adott rendszer. És persze évezni is tudják a zenét.
A zene összhangja számít nem a nüanszok.
Az már túl szép lenne ha mindenki mindent kihallana.
Pl egy 100 feletti létszámú nagyzenekarban mikor egyszerre az összes hangszer szól szinte, ki hallja meg abban a kis pikulát vagy a triangulumot? max aki megszólaltatja meg a 3 mellette zenélő.
Mikor ugyanez a hangszer a felvett és visszajátszott zenén jól kihallható, na akkor az a hangmérnökök keze munkáját "dicséri".
Szóval az összhatás sokkal többet számít mint a nüanszok
Nüansz kihallása = hifi-ző
összhatás élvezete= zenebarát
bocsika de szvsz így gondolom

És máris eljutottunk a köv. kérdéshez: Mik lehetnek MÉG ott, ezek között a bizonyos nüanszok között, amiket még nem is hallunk, és milyen érzelmek törhetnek ki a hordozóból, egy esetlegesen még "felszabadítóbb" rendszer esetén.

Ehhez a gondolatodhoz fűzném hozzá azt, hogy ezért - még felszabadítóbb rendszer - megtalálása érdekében érdemes járni másokhoz, meghallgatni más rendszereket. Én rengeteg rendszer hallottam az utóbbi években, ezek közül talán kettő volt ami lenyűgözött azzal, amire nem tudnék jobb szót "közelebb vitt a zenéhez". Nálam ez úgy csapódott le, hogy napokig nem tudtam a saját rendszeremet bekapcsolni. Nem hallgatni - bekapcsolni. Annyira bennem volt az a hang!

Ezért szoktam emlegetni, hogy szívesen elmegyek meghallgatni mások rendszerét én és én is szívesen látok bárkit hasonló okból - csiszoljuk hallásunkat, a hangélmények nagyon sokáig élnek bennünk!

A zene ránk gyakorolt hatása függ a hangminőségtől...

Ebben csak egyetérteni tudunk, és főleg, ahogy azok az inkriminált "nüanszok" összeadják a legvégső eredményt, kb. valóban hasonló a különbség ahhoz, mint ahogy a Mona Lisát megnézhetjük a fekete-fehér művtöri-könyvben, vagy élőben a Louvre-ban, ahol csak az üveg csillog bele a látványba.

És máris eljutottunk a köv. kérdéshez: Mik lehetnek MÉG ott, ezek között a bizonyos nüanszok között, amiket még nem is hallunk, és milyen érzelmek törhetnek ki a hordozóból, egy esetlegesen még "felszabadítóbb" rendszer esetén.

Mert, ahogy írtam korábban is, nem a "mély" meg a "tér" számít, hanem a hangszerhang, a jelenlét, a tisztaság, a torzításmentesség, az ÉLET (fapacinak ez a hobbija, azért emelem ki én is :-))) ), a hangulat, hömpölygés, lendület, dinamika, stb. Többek között ezek a nüanszok, amikhez nincs poti, csak kábel és/vagy komponens. Szvsz.

A zene ránk gyakorolt hatása függ a hangminőségtől. És sokan vannak akik egy igen jó felvételt jó rendszeren meghallgatva kezdenek érdeklődni az audió technika iránt. Nemrégiben járt nálam egy barátom, aki sohasem értette, hogy engem miért érdekel az audió. Feltettem neki az alábbi lemezemet, amin olyan számok vannak, amelyeket szinte gyerekkorunk óta hallunk a rádióból. Most hallotta először, hogy szólnak ezek, amúgy igazából. Alig tudott megszólalni utána! Pedig ez csak egy "Nice Price" nyomat, de csodálatos a minősége. Az egyik legjobb hangú LP-m.

...

Azzal viszont nem értek egyet, "már a zene valódi mondanivalóját is érinti". Ezt bizonyosan nem, a befogási mélységét viszont jelentősen.
/bocsi, már megint nyelvészkedem, pedig NEM IS ÉRTEM NYELV /

Igen, igazad van, pontosítok. A zene mondanivalójának a lelkünkre való hatását, ennek képességét. Nyilván a kottában nem lesz más attól, hogy milyen kábel hova van dugva. A hangszerek és a zenészek viszont máshogy hallhatóan "muzsikálnak". .-)))

Bizony! Persze ezt is meg kell tapasztalni, hogy tudjuk, e téren sem olyan egyszerű a helyzet, de rögtön hozzátenném, hogy utunk során nem csak a rendszer elemei, hanem mi magunk is változunk, érzékenyebbek leszünk bizonyos különbségekre, melyeket az éppen aktuális szinten érzünk legnagyobbnak.

Persze, ugyanakkor már jóval korábban hallottam (akkori cuccommal) a különbséget pl. kábelek, forrasztások stb. között. Minden rendszer finomodása közben persze egyre jobban felnagyítódnak ezek a bizonyos setupokban "elhanyagolható", sok rendszerben meg sem hallható különbségek. Itt, e topikban felkeverednek néha olyan hozzá-, illetve beszólások, amelyek ezzel kapcsolatban is szkeptikusak. Tempora mutantur - nos et mutamur in illis, ez nyilvánvaló, és természetesen aa HIFIzésben is igaz.

Arra, hogy mely különbségek hatnak revelációszerűen, utaltam a "zene igazi mondandóját" érintő hsz-emben. A mély-magas arány, a tér milyensége, stb, egyre kevésbé játszik szerepet a hallott hang megítélésénél, mert az ezekben a témákban elvárt/lehetségesnek tartott maximumot hozza a rendszer (természetesen pillanatnyilag, természetesen szubjektíve).

Ahogy egy tanult barátom szokta volt írni a blogjában, a hegedűnek hegedűhangja van, akármennyire akármilyen. A koncertteremben nem húz magasba a hegedű, se mélybe, csak otthon. Hogy ezt hogy csinálja a hegedű...

.
Eszembe jutott egy másik, igen közkedvelt hifis (kábelbsztinens) felvetés, hogy ahogyan "felfelé" igyekszünk, árban, minőségben, a rendszerfejlesztésben, a magasabb és magasabb szinteken a "javulás" "már csak" nüansz-szerű, de ezért a javulásért igen magas árat kell fizetni.

Mostanság szerzett tapasztalataim részben ellentmondnak e tételnek. A különbség nem relatív vagy egyre kisebb mértékű, hanem egyre nagyobb és már a zene valódi mondanivalóját is érinti.

Egy szint után a nűansznyi jó irányú változást általában NAGY javulásként éli meg az ember, viszont érdekes, nem feltétlen egy jóval drágább komponens beiktatásával, hanem sokkal inkább egy a rendszerhez/igényeinkhez még inkább illeszkedő alkotó (főleg kábelek esetében) beiktatásával érhető el. Természetesen ez időnként csak komoly anyagi áldozatok árán jön össze.
Egy picike jobbulás - egy két korty jó fajta konyak mellett - igen sokat tud lendíteni a 'befogadás élményének örök csodáján.'

Boldog zenehallgatást (is) az év végére mindenkinek!

Csatlakozom a boldog világvégét kívánók, illetve ünnneplők köréhez .

Eszembe jutott egy másik, igen közkedvelt hifis (kábelbsztinens) felvetés, hogy ahogyan "felfelé" igyekszünk, árban, minőségben, a rendszerfejlesztésben, a magasabb és magasabb szinteken a "javulás" "már csak" nüansz-szerű, de ezért a javulásért igen magas árat kell fizetni.

Mostanság szerzett tapasztalataim részben ellentmondnak e tételnek. A különbség nem relatív vagy egyre kisebb mértékű, hanem egyre nagyobb és már a zene valódi mondanivalóját is érinti.

Szerintetek?

Ezzel már én is inkább ellentmondanék. A felső kategóriákban a kicsi változásokért bizony sokat kérnek, a sok pénz meg nagyon jól tudjuk nem a bekerülési költség miatt olyan sok hanem a piaci márka érték, márka megbízhatósága és hozzáértésének elfogadottsága miatt.

Én inkább azt mondom, amikor a nüanszi változások, és most merjük kimondani, javulások, több rendszerelemnél előfordulóan a megelégedettségi szintet halmozottan, hatványozottabban emeli.

Azzal viszont nem értek egyet, "már a zene valódi mondanivalóját is érinti". Ezt bizonyosan nem, a befogási mélységét viszont jelentősen.
/bocsi, már megint nyelvészkedem, pedig NEM IS ÉRTEM NYELV /

8-ból 4-et saját magad írtál...

Ezután már nem is kétséges a megvilágosodás.

Jól esik dícséret, de ne becsüld túl a kommentjeimet, a blog tulajdonosa se tette.
Az igazi megvilágosodást az ő válaszai hozták el.

Vendég

........ és már a zene valódi mondanivalóját is érinti.

"Akkor már ott ette meg a fene az egészet." (Vitray Tamás)

.

Eszembe jutott egy másik, igen közkedvelt hifis (kábelbsztinens) felvetés, hogy ahogyan "felfelé" igyekszünk, árban, minőségben, a rendszerfejlesztésben, a magasabb és magasabb szinteken a "javulás" "már csak" nüansz-szerű, de ezért a javulásért igen magas árat kell fizetni.

Mostanság szerzett tapasztalataim részben ellentmondnak e tételnek. A különbség nem relatív vagy egyre kisebb mértékű, hanem egyre nagyobb és már a zene valódi mondanivalóját is érinti.

Szerintetek?

Bizony! Persze ezt is meg kell tapasztalni, hogy tudjuk, e téren sem olyan egyszerű a helyzet, de rögtön hozzátenném, hogy utunk során nem csak a rendszer elemei, hanem mi magunk is változunk, érzékenyebbek leszünk bizonyos különbségekre, melyeket az éppen aktuális szinten érzünk legnagyobbnak.

Csatlakozom a boldog világvégét kívánók, illetve ünnneplők köréhez .

Eszembe jutott egy másik, igen közkedvelt hifis (kábelbsztinens) felvetés, hogy ahogyan "felfelé" igyekszünk, árban, minőségben, a rendszerfejlesztésben, a magasabb és magasabb szinteken a "javulás" "már csak" nüansz-szerű, de ezért a javulásért igen magas árat kell fizetni.

Mostanság szerzett tapasztalataim részben ellentmondnak e tételnek. A különbség nem relatív vagy egyre kisebb mértékű, hanem egyre nagyobb és már a zene valódi mondanivalóját is érinti.

Szerintetek?

Van ebben némi igazság, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen! ( mármint a pénztárcánk )

Csatlakozom a boldog világvégét kívánók, illetve ünnneplők köréhez .

Eszembe jutott egy másik, igen közkedvelt hifis (kábelbsztinens) felvetés, hogy ahogyan "felfelé" igyekszünk, árban, minőségben, a rendszerfejlesztésben, a magasabb és magasabb szinteken a "javulás" "már csak" nüansz-szerű, de ezért a javulásért igen magas árat kell fizetni.

Mostanság szerzett tapasztalataim részben ellentmondnak e tételnek. A különbség nem relatív vagy egyre kisebb mértékű, hanem egyre nagyobb és már a zene valódi mondanivalóját is érinti.

Szerintetek?

Vendég

Apropó, minden kedves fórumtársnak eredményekben gazdag, boldog "világvégét" kívánok !

Mit meg nem élek! Az AVX Kábelezzünk, a kemény csaták színhelye barátságos meleg fészekké válik, ahol mindenki örül mindenkinek )

Ebből én se szeretnék kimaradni!

Boldog Békés Karácsonyt Mindenkinek!

Ismerd meg felebarátaidat - nem fogod megbánni!

(x)

Mit meg nem élek! Az AVX Kábelezzünk, a kemény csaták színhelye barátságos meleg fészekké válik, ahol mindenki örül mindenkinek )

Ebből én se szeretnék kimaradni!

Boldog Békés Karácsonyt Mindenkinek!

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.