Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!

Kábelezzünk

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »



Csakhogy EZ a Szergej nem AZ a Szergej, legalább a Leho által betett linket kinyithattad volna.


Szergej csak egy van Komolyabb Stealth kábellel még nem volt dolgom, ő talán kivétel. De aki jó kábelt tud összehozni, annak korántsem biztos, hogy az elmélete 100%-ban helytálló.

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »


lassan arról folyik vita, hogy mekkora a tesztmódszer megbízhatósága, vagy másképpen teszteljük a tesztmódszert ....
Ha fogalmunk sincs a módszer, illetve az eszközök pontosságáról, akkor az eredmény értékelhetetlen.

Avatar
dörmögi
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 2638
Csatlakozott: 2006.08.17., csüt. 09:26
Értékelés: 394

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: dörmögi »



Igen, talált egy jó hangú ezüstdrótot. Svájcban nem hinném, hogy túl sokáig kellett keresgélnie.


Csakhogy EZ a Szergej nem AZ a Szergej, legalább a Leho által betett linket kinyithattad volna. Kriogén kezelést pedig valóban sok helyen használnak, csak épp EZ a Szergej teljesen mással operál. Nekem van egy az általa kreált és a cikkben is említett PGS (Pure Gold Signal) kábelből, jó jellemzést ad róla a cikk írója.

LP futómű: SME Model 10; Hangkar: SME V; Hangszedő: Benz Micro LP-S MR; CD futómű: Audio Research CD2; DAC: Audiomat Tango 2.5; Kazettás deck: Pioneer CT-95; Phono előfok: Audiomat Phono 2; Erősítő: Audiomat Récital MKIII; Hangfal: Coincident Super Victory; Equation 25; Hálózati kondícionáló: 2 x PS Audio Duet Power Center; Hangkarkábel: Stealth Audio Hyperphono; Digitális kábel: Heaven's Gate Audio Silver Signature; Interconnect kábelek: Stealth Audio Metacarbon és Heaven's Gate Audio Ultra Silence; Hangfalkábel: ValhallA AgPt-R, Heaven's Gate Audio Silver Signature; Hálózati kábelek: ValhallA AgPt-R, Elrod, Electraglide és PS Audio

Heed Thesis rendszer

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »



Szerintem pedig Szergej igencsak tud valamit kábelileg.


Igen, talált egy jó hangú ezüstdrótot. Svájcban nem hinném, hogy túl sokáig kellett keresgélnie.

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Ameddig nincs a tézisre, sem az antitézisre általános magyarázat, addig nem lehet nettó baromság (egyik sem)
Dehogynem, az is elég, ha a(z anti)tézist avagy hipotézist sikerül kísérleti úton megcáfolni.

Avatar
SoXxX
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 962
Csatlakozott: 2004.03.10., szer. 22:57
Értékelés: 342

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: SoXxX »



.
A fémek kristály- és rácsszerkezetéről való gondolkodáshoz mindenkinek javaslok egy nagyon egyszerű kiindulási pontot -és hangsúlyozom, csak kiindulási pontot- méghozzá a vas-szén állapotábrát, amit annak idején több milliónk fejébe vertek bele, így talán közös alapot jelenthet -és itt is hangsúlyozom, hogy csak alapot jelenthet- a felmerült kérdések végiggondolására.
 
 
.


Ugyanezt javasoltam én is:)
Nem olyan ördöngős dolog a fémek kristályszerkezete..viszont azzal a marhasággal amit itt többször olvastam, hogy csak az idő függvényében ez változna...sok-sok kovács és hőkezeléssel foglalkozó emberke munkája vesztene a tekintélyéből:)
 

 

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »



Édes Istenem és bta, ugye, ez csak lapsus volt? :smile51:


Nem, ez teljesen komoly volt. A kevés kivétel csak erősíti a szabályt. Kriogén kezelést egyébként régóta használnak az anyagszekezet javítására - már ahol megéri.

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »


.
A fémek kristály- és rácsszerkezetéről való gondolkodáshoz mindenkinek javaslok egy nagyon egyszerű kiindulási pontot -és hangsúlyozom, csak kiindulási pontot- méghozzá a vas-szén állapotábrát, amit annak idején több milliónk fejébe vertek bele, így talán közös alapot jelenthet -és itt is hangsúlyozom, hogy csak alapot jelenthet- a felmerült kérdések végiggondolására.
 
 
.

Avatar
SoXxX
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 962
Csatlakozott: 2004.03.10., szer. 22:57
Értékelés: 342

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: SoXxX »



soha se mond hogy soha ...
 
az újrakristályosodást és feszültségmentesítést tessék nem összekeverni, valószínű az idő múlásával a feszültségmentesedés erősebb folyamat mint az újrakristályosodás, de mindkettő dolgozik szobahőmérsékleten is, nem csak magas (lágyító 600-800C) hőmérsékleten, csak sokkal lassabban.
 
A recrystallization az alábbi befolyásoktól függ:
 
http://en.wikipedia.org/wiki/Recrystall ... allurgy%29


 
Pont, hogy azt nem akarom összekeverni..ezért írtam amit írtam. Mert kristályszerkezet változásról beszéltek itt néhányan - ami nem igaz.
 
A feszültségmentesedés az teljesen más, azzal csak a kristályszerkezet hibái javulhatnak. Amik viszont megintcsak nem változtatják a kristályszerkezetet, csak a hibák "mulnak" el vagy enyhülnek.
Egyébként persze semmiféle kisérlet nem volt erre sem, hogy akár a kristályszerkezeti (pont, vonal, sík) eltolódások károsak-e audio szempontból...Így az sem vehető készpénznek, hogy ez számít ebből a tekintetből.
 
Pont erre próbáltam rávilágítani eddig..valószínűleg az oxidáció, diffundálás sokkal hangsúlyosabb lehet ebből a szempontból.
 

Avatar
istvan01
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 5048
Csatlakozott: 2007.10.21., vas. 17:39
Értékelés: 3485

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: istvan01 »



Én az egyik legjobban felkészült embernek tartalak szakmailag itt a forumon.
Viszont ebben most nincs igazad. Teljesen másról beszélsz. Én a kristályszerkezet átalakulásáról beszélek, te pedig kvantum mechanikáról. A kristályszerkezet nem változik - a belső atomok, méginkább kvarkok struktúrájáról nincs sok fogalmunk valóban (érdekes lenne megvizsgálni melyik színű kvark például mit okoz).
 
Szumma szummárum teljesen nyugodtan kimerem jelenteni, hogy a kristályszerkezet átalakulása az idővel netto marhaság.


 
soha se mond hogy soha ...
 
az újrakristályosodást és feszültségmentesítést tessék nem összekeverni, valószínű az idő múlásával a feszültségmentesedés erősebb folyamat mint az újrakristályosodás, de mindkettő dolgozik szobahőmérsékleten is, nem csak magas (lágyító/újrakristályosítási) hőmérsékleten, csak sokkal lassabban.
 
A recrystallization az alábbi befolyásoktól függ:
 
http://en.wikipedia....28metallurgy%29

Avatar
lehoako
♥︎ R.I.P. ♥︎
Hozzászólások: 5306
Csatlakozott: 2009.05.06., szer. 13:30
Értékelés: 1023

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: lehoako »



Hifis területen az oroszokat inkább felejtsük el. Jobban járunk.


 
Édes Istenem és bta, ugye, ez csak lapsus volt? :smile51:

Avatar
dörmögi
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 2638
Csatlakozott: 2006.08.17., csüt. 09:26
Értékelés: 394

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: dörmögi »



Hifis területen az oroszokat inkább felejtsük el. Jobban járunk.


Szerintem pedig Szergej igencsak tud valamit kábelileg.

LP futómű: SME Model 10; Hangkar: SME V; Hangszedő: Benz Micro LP-S MR; CD futómű: Audio Research CD2; DAC: Audiomat Tango 2.5; Kazettás deck: Pioneer CT-95; Phono előfok: Audiomat Phono 2; Erősítő: Audiomat Récital MKIII; Hangfal: Coincident Super Victory; Equation 25; Hálózati kondícionáló: 2 x PS Audio Duet Power Center; Hangkarkábel: Stealth Audio Hyperphono; Digitális kábel: Heaven's Gate Audio Silver Signature; Interconnect kábelek: Stealth Audio Metacarbon és Heaven's Gate Audio Ultra Silence; Hangfalkábel: ValhallA AgPt-R, Heaven's Gate Audio Silver Signature; Hálózati kábelek: ValhallA AgPt-R, Elrod, Electraglide és PS Audio

Heed Thesis rendszer

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »


a Szergej Tyimacsev vezette Stealth Audio, melynek Indra IC-je 46os AWG, (0.00254 milliméter) átmérőjű, és több, mint 5E Dollár, és megveszik.
Hifis területen az oroszokat inkább felejtsük el. Jobban járunk.

Avatar
lehoako
♥︎ R.I.P. ♥︎
Hozzászólások: 5306
Csatlakozott: 2009.05.06., szer. 13:30
Értékelés: 1023

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: lehoako »



Én az egyik legjobban felkészült embernek tartalak szakmailag itt a forumon.
Viszont ebben most nincs igazad. Teljesen másról beszélsz. Én a kristályszerkezet átalakulásáról beszélek, te pedig kvantum mechanikáról. A kristályszerkezet nem változik - a belső atomok, méginkább kvarkok struktúrájáról nincs sok fogalmunk valóban (érdekes lenne megvizsgálni melyik színű kvark például mit okoz).
 
Szumma szummárum teljesen nyugodtan kimerem jelenteni, hogy a kristályszerkezet átalakulása az idővel netto marhaság.


 
Így is van, fő a nyugalom!
 
Ha már akvilit is a szakik érdeklik, azt hiszem mindannyiunk hifista kifestőkönyvébe is elkél egy kis sraffozás, elsősorban ilyenre gondolok:
 
"PFO What about Cryo? What is going on with this?
 
DH/TR There does seem to be something to this. We believe it has to do with stress relief in the conductors. Unlike alloys (especially ferrous alloys), the fundamental crystal structure of a pure metals like copper and silver is not altered due to the application of cryogenic temperatures. "
 
Komplett, igen érdekes riport a dh labs főnökével, többek között az örmény származású Darren Hovsepiannal:
 
http://www.positive-feedback.com/Issue30/dhlabs.htm

Avatar
NJ_
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 1515
Csatlakozott: 2009.09.13., vas. 20:13
Értékelés: 507

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: NJ_ »



Én az egyik legjobban felkészült embernek tartalak szakmailag itt a forumon.
Viszont ebben most nincs igazad. Teljesen másról beszélsz. Én a kristályszerkezet átalakulásáról beszélek, te pedig kvantum mechanikáról. A kristályszerkezet nem változik - a belső atomok, méginkább kvarkok struktúrájáról nincs sok fogalmunk valóban (érdekes lenne megvizsgálni melyik színű kvark például mit okoz).
 
Szumma szummárum teljesen nyugodtan kimerem jelenteni, hogy a kristályszerkezet átalakulása az idővel netto marhaság.



Annyi különbség van közöttünk, hogy én ezt NEM merem nyugodtan kijelenteni. Csak egy határozott 'NEM TUDOM'-ot tudok reposztolni.
 
Ahogy az egyes fémek bizonyos állapotában bekövetkező (ahogy írtad korábban, mechanikai vagy hő) stressz, momentán HŐ STRESSZ, kb. 1000 Kelvin körüli behatás a fémes szerkezetet molekuláris szerkezetté alakítja és az kvantum mechanikailag (jól) modellezett, én igen, elképzelhetőnek tartom a gyártás technológia során alkalmazott MECHANIKAI STRESSZ hatás időben változó modelljét. Miért?
 
(Még) az ellenkezőjére sincs magyarázat. Ezért nem tartom kizártnak annak az ellenkezőjét (sem).
 
/Ameddig nincs a tézisre, sem az antitézisre általános magyarázat, addig nem lehet nettó baromság (egyik sem)/.
>
Basis, graham, ortofon, ikeda, fidelity research, koetsu, moon, klyne, lamm, m9500, levinson, CEC, lavry, weiss, sansui, nakamichi, furman, analysis plus silver

„Audio is filled with dangerous amateurs”
Tim de Paravicini & David Smith

Online
akvapark
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 5952
Csatlakozott: 2007.01.12., pén. 13:38
Értékelés: 1357

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: akvapark »



Nem, NEM nettó baromság, és jobban teszed, ha te sem írsz le nyíltan ilyen kijelentő módú kontrákat! Ezek, sok más mellett, ma még kevésbé vagy sehogy sem vizsgált területek (végeredményében nincs kellő miért ezt/ezeket vizsgálni), pl. pont a korábbi hozzászólásomban említett oxidációs -ÉS ELEKTRONÁLLAPOT kvantum mechanikai -és kémiai igényű válaszai miatt. De alapvetően azok a vizsgálatok sem audio megközelítésűek, max. érintettségűek (lehetnek).
 
Itt, sok más mellett és szokásosan, az okozza a (fő) problémát, hogy azt sem tudjuk/tudják, mit kell pontosan vizsgálni/mérni!? Tegye fel a kezét aki tudja…!? Sőőt, lásd. a korábbi hozzászólásom idézetét (újra):
 
„A spektroszkópiai eredmények felhasználásán túl ennek egy speciális ága foglalkozik azzal az anomáliával, hogy a térbeli szerkezetet meghatározó egyes paraméterek gyakran egyik mérési technikából sem határozhatóak meg elfogadható pontossággal. Ez a fém-halogenid rendszerek kutatása elméleti szerkezet-meghatározó kvantumkémiai módszerrel.”
>


 

>>Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók<

Avatar
lehoako
♥︎ R.I.P. ♥︎
Hozzászólások: 5306
Csatlakozott: 2009.05.06., szer. 13:30
Értékelés: 1023

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: lehoako »



Végül is a kábelek vastagságáról született valami összefoglaló a szakemberek részéről?
Köszönet!


 
A "szakemberek" válasza erre a kérdésre a Szergej Tyimacsev vezette Stealth Audio, melynek Indra IC-je 46os AWG, (0.00254 milliméter) átmérőjű, és több, mint 5E Dollár, és megveszik. Le is írja, hogy már csak létrehozni sem egyszerű azt az anyagot, nemhogy megmunkálni.
 
Bemutató a szakember munkáságáról és elképzeléseiről:
 
http://www.positive-feedback.com/Issue30/stealth.htm

Avatar
SoXxX
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 962
Csatlakozott: 2004.03.10., szer. 22:57
Értékelés: 342

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: SoXxX »



Nem, NEM nettó baromság, és jobban teszed, ha te sem írsz le nyíltan ilyen kijelentő módú kontrákat! Ezek, sok más mellett, ma még kevésbé vagy sehogy sem vizsgált területek (végeredményében nincs kellő miért ezt/ezeket vizsgálni), pl. pont a korábbi hozzászólásomban említett oxidációs -ÉS ELEKTRONÁLLAPOT kvantum mechanikai -és kémiai igényű válaszai miatt. De alapvetően azok a vizsgálatok sem audio megközelítésűek, max. érintettségűek (lehetnek).


Én az egyik legjobban felkészült embernek tartalak szakmailag itt a forumon.
Viszont ebben most nincs igazad. Teljesen másról beszélsz. Én a kristályszerkezet átalakulásáról beszélek, te pedig kvantum mechanikáról. A kristályszerkezet nem változik - a belső atomok, méginkább kvarkok struktúrájáról nincs sok fogalmunk valóban (érdekes lenne megvizsgálni melyik színű kvark például mit okoz).
 
Szumma szummárum teljesen nyugodtan kimerem jelenteni, hogy a kristályszerkezet átalakulása az idővel netto marhaság.
 

Avatar
NJ_
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 1515
Csatlakozott: 2009.09.13., vas. 20:13
Értékelés: 507

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: NJ_ »



Szerintem van annyi tekintélye (vagy mi a jó szó ide:S) Ear-nak itt, hogy nem fogja ez érdekelni.
 
Valószínűleg valami hasonlóra próbált rávilágítani, mint amit már leírtam egyszer - csak nem jött rá reakció.
A kristályszerkezet nem változik csak úgy az idővel, ez nettó baromság...be is baszna ha a késgyüjteményemben található pengék kristályszerkezete egyszercsak elkezdene megváltozni aztán mondjuk a keménységük csökkene:D
Valószínűleg ugyanígy értetlenül állnának a fegyvertartók, mikor mondjuk az átrendeződő kristályszerkezet miatt felrobbana a pisztolyuk/puskájuk csöve...
 
Nincs ilyen kristályszerkezet változás hőmérséklet (nagy ritkán esetlegesen extrém terhelés) nélkül!
Diffundálás, oxidálódás..az van..arra viszont nem kell várni, egyszerüen elérhető rövidtávon is megfelelő kezeléssel ez a folyamat.


Nem, NEM nettó baromság, és jobban teszed, ha te sem írsz le nyíltan ilyen kijelentő módú kontrákat! Ezek, sok más mellett, ma még kevésbé vagy sehogy sem vizsgált területek (végeredményében nincs kellő miért ezt/ezeket vizsgálni), pl. pont a korábbi hozzászólásomban említett oxidációs -ÉS ELEKTRONÁLLAPOT kvantum mechanikai -és kémiai igényű válaszai miatt. De alapvetően azok a vizsgálatok sem audio megközelítésűek, max. érintettségűek (lehetnek).
 
Itt, sok más mellett és szokásosan, az okozza a (fő) problémát, hogy azt sem tudjuk/tudják, mit kell pontosan vizsgálni/mérni!? Tegye fel a kezét aki tudja…!? Sőőt, lásd. a korábbi hozzászólásom idézetét (újra):
 
„A spektroszkópiai eredmények felhasználásán túl ennek egy speciális ága foglalkozik azzal az anomáliával, hogy a térbeli szerkezetet meghatározó egyes paraméterek gyakran egyik mérési technikából sem határozhatóak meg elfogadható pontossággal. Ez a fém-halogenid rendszerek kutatása elméleti szerkezet-meghatározó kvantumkémiai módszerrel.”
>
Basis, graham, ortofon, ikeda, fidelity research, koetsu, moon, klyne, lamm, m9500, levinson, CEC, lavry, weiss, sansui, nakamichi, furman, analysis plus silver

„Audio is filled with dangerous amateurs”
Tim de Paravicini & David Smith

Avatar
istvan01
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 5048
Csatlakozott: 2007.10.21., vas. 17:39
Értékelés: 3485

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: istvan01 »



Persze, rosszul válogatta meg a zsürit
Sajnos, a vaktesztnek is sokkal több buktatója van, mint azt a botcsinálta szkeptikusok elképzelik. Csak egy példa: a pszichológiai nyomást erősen fokozza, ha a tesztelők tudják, hogy az eredmény nagy olvasottságú fórumon is közzé lesz téve.


 
hú de nagy bázisa van a "mit miért nem lehet" tudományos elméleteknek ...
lassan arról folyik vita, hogy mekkora a tesztmódszer megbízhatósága, vagy másképpen teszteljük a tesztmódszert ....
ha ez mindennél fontosabb, tessék lehet, várom az eredményt, nem csak szópárbaj formájában.
 
Valaki még más is vállalja esetleg fapacin kívül a kábelhossztesztelést, vagy inkább a tesztmódszer tesztelését ha attól nyugszik jobban lélek?

Avatar
SoXxX
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 962
Csatlakozott: 2004.03.10., szer. 22:57
Értékelés: 342

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: SoXxX »



Nem volt szándékomban megsérteni sem Téged, sem mást itt a fórumon, annak ellenére, hogy engem gúnyol, és kritizál mindenki. Amit kértél:


Szerintem van annyi tekintélye (vagy mi a jó szó ide:S) Ear-nak itt, hogy nem fogja ez érdekelni.
 
Valószínűleg valami hasonlóra próbált rávilágítani, mint amit már leírtam egyszer - csak nem jött rá reakció.
A kristályszerkezet nem változik csak úgy az idővel, ez nettó baromság...be is baszna ha a késgyüjteményemben található pengék kristályszerkezete egyszercsak elkezdene megváltozni aztán mondjuk a keménységük csökkene:D
Valószínűleg ugyanígy értetlenül állnának a fegyvertartók, mikor mondjuk az átrendeződő kristályszerkezet miatt felrobbana a pisztolyuk/puskájuk csöve...
 
Nincs ilyen kristályszerkezet változás hőmérséklet (nagy ritkán esetlegesen extrém terhelés) nélkül!
Diffundálás, oxidálódás..az van..arra viszont nem kell várni, egyszerüen elérhető rövidtávon is megfelelő kezeléssel ez a folyamat.
 

Online
Avatar
cables
Törzsgárda
Törzsgárda
Hozzászólások: 5443
Csatlakozott: 2012.07.04., szer. 13:21
Értékelés: 2290

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: cables »



Le vagyok én már járatva, azt tudom, del én még mindig Kondo san metallugiai képzettségének a forrására vagyok kíváncsi, ilyen bibliográfiai adatot én nem találtam, de lehet, hogy csak figyelmetlen voltam.


 
Kedves Ear!
 
Nem volt szándékomban megsérteni sem Téged, sem mást itt a fórumon, annak ellenére, hogy engem gúnyol, és kritizál mindenki. Amit kértél:
 
Az Audio Note Japán honlap Legenda oldala
 
Egy Index Forum Kondo-ról
 
 
Millió adat van még erről az emberről, akihez nekem semmi közöm, talán csak annyi, hogy én természetesnek hallottam a kábeleim hangját és az ő szövegeiben megtaláltam ennek magyarázatát.

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Ha ilyen jellegu pszichologiai nyomas nehezedik a tesztalanyokra akkor rossz a teszteles kivitelezese es ezert fog megbizhatatlan eredmenyt adni. Ez nem a tesztelesi modszer hibaja hanem a tesztet szervezo, kivitelezo hibaja.
Persze, rosszul válogatta meg a zsürit
Sajnos, a vaktesztnek is sokkal több buktatója van, mint azt a botcsinálta szkeptikusok elképzelik. Csak egy példa: a pszichológiai nyomást erősen fokozza, ha a tesztelők tudják, hogy az eredmény nagy olvasottságú fórumon is közzé lesz téve.

Avatar
lamalas
V.I.P.
V.I.P.
Hozzászólások: 925
Csatlakozott: 2007.08.13., hétf. 14:43
Értékelés: 373

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: lamalas »


Attól ugyan nem fogsz levetkőzni semmiféle előítéletet, főleg nem az "itt most nem szabad semmiféle (számottevő) különbséget hallanom"-ot.
Aki az altalad emlitett eloitelettel megy tesztelni az bizony semmit nem vetkozik le semmilyen teszten, ez nem is kerdes. Ez azonban nem cafolja a vakteszteles hasznalhatosagat.
 
Tévedés, nem ez az egyetlen tudományosan elfogadható/elfogadott tesztmódszer.
Igazad van, rosszul fogalmaztam meg ezt a mondatot, ez hiba volt. Az 'egyetlen' szot kivennem a mondatbol es at is fogalmaznam azt:
 
Nem hiaba az emberi tesztalanyokkal vegzett (kettos) vakteszteles elfogadott tesztelesi modszer a tudomanyos elet szamos teruleten, ellenben a nem vaktesztelessel.
 
Még olyan csúfság is megeshet, hogy az elvileg objektívebb tesztmódszer a gyakorlatban -elsősorban a tesztelőkre nehezedő pszichológiai nyomás miatt- hamisabb eredményt ad, mint egy közönséges meghallgatás.
Ha ilyen jellegu pszichologiai nyomas nehezedik a tesztalanyokra akkor rossz a teszteles kivitelezese es ezert fog megbizhatatlan eredmenyt adni. Ez nem a tesztelesi modszer hibaja hanem a tesztet szervezo, kivitelezo hibaja.
 
Meg 1-2 gondolat a vaktesztelesrol es befejezem.
Egyreszt a vakteszteles (es altalaban a tesztelesek) jo esetben nem egy alkalomrol szolnak (hasonloan a muszaki tudomanyokban a meresek sem). Ezek sokkal inkabb hosszu, tobb napos/hetes/honapos, de akar eves hosszuasguak is lehetnek, kulonbozo helyeken, kulonbozo (es rendszerint minel magasabb szamu) tesztalanyokkal pont azert, hogy az eltero korulmenyek, egyeb befolyasolo tenyezok minel kevesbe legyenek hatassal az eredmenyekre illetve, hogy minel tagabb legyen a tesztalanyok kore. Masreszt a vaktesztelest is (nagyon konnyen) el lehet rontani ami fals eredmenyekhez vezet. Ha jol csinaljak (amit kulon tanulni kellene) akkor viszont megbizhato eredmenyeket kap az ember (ellentetben a nem vaktesztelessel ahol az eredmenyek minden esetben terheltek nem meghatarozhato kulso tenyezokkel is). Harmadreszt akkor lesznek az eredmenyek hasznalhatok valamire ha azokat helyesen ertekelik. Egyszoval nem olyan egyszeru ez mint sokan feltetelezik, hogy beulunk egy szobaba aztan eltakarjuk a szemunket (vagy inkabb a tesztelendo keszulekeket) es vaktesztelunk a vilagba, mert akkor az pontosan annyira megbizhatatlan lesz mint a nem vakteszteles.

- hangszórók, hangsugárzók eletro-akusztikai mérése (Thiele/Small paraméterek, átvitel, torzítás, fázis, impedancia)

- aktív / passzív hangváltók, hangsugárzók tervezése, kivitelezése

- meglévő hangsugárzók vizsgálata, esetleges feljavítása

- akusztikai mérések

- esztétikus akusztikai elemek tervezése, kivitelezése

Vendég

Kábelezzünk

Hozzászólás Szerző: Vendég »


Műszaki emberként logikus módszernek tartom a vaktesztet, valóban alkalmas az előítéletek kizárására
Már megint ez a "kizárás"... holott egy kettős vakteszt még az "előre eldöntöttem, melyiket fogom jobbnak hallani" kizárására se feltétlenül alkalmas, és neked azt hiszem, felesleges elmagyarázni, hogy miért nem. Rendszerint csökkenti az előítéletek befolyását, de ki nem zárja. Még olyan csúfság is megeshet, hogy az elvileg objektívebb tesztmódszer a gyakorlatban -elsősorban a tesztelőkre nehezedő pszichológiai nyomás miatt- hamisabb eredményt ad, mint egy közönséges meghallgatás.

Válasz küldése

Vissza: “Hifi”