Kábelezzünk

itt szeretnék reagálni cables fórumtárs saját reklámfelületén többször is leírt véleményével.

Kétszer írtam le, ha jól emlékszem, a legelején és most. Talán ez nem túl sok!
Különös tekintettel a topikba érkező beírások nagy számára. Nem várható el mindenkitől, hogy végig olvasson 25 oldalt.

... Nos, mások tapasztalása értékes információ lehet, ami persze messze nem szentírás, de sok rossz irányú próbálkozást meg lehet vele spórolni.

Mindenkinek más az izlése!

A cégek soha nem dicsekednek, főleg nem ömlengve, ... A cégek fícsöröket szoktak felsorolni, miért is jó az a produktum, sokszor hülyeségeket irkálnak, vagy a valóságnak nem teljesen megfelelő dolgokat, ez is bizonytalanító tényező, de nem mindig.

Ez a két mondat önmagát cáfolja!

3. Mi az, hogy tökéletes tápellátás?? Mettől számítva? a kismegszakítótól, az elosztótól, vagy honnan?
A hasznos energia átbocsájtó képesség némi magyarázatra szorul, (hacsak nem a soros ellenállásból adódó veszteségre gondol), remélem, cables fórumtárs segít nekünk eme terminus technicus megértésében.

Nem a soros ellenállásra gondolok. Az elektromágneses erőtér eltorzul, ha a két vezető egymás közelében van. Én azt hiszem ennek rossz hatása van az energia átvitelre. Talán ez az oka annak, hogy az eltérő vezető elrendezés azonos vezetők esetén nagyon eltérő hangminőséget okoz. De erről nem szóban vitatkoznék, hanem majd a teszten kiderül, hogy ez igaz-e vagy sem!

Hát ez nem így van. Rendszerint sokkal hosszabb idő szükséges két normálisnak mondott/hitt/hallott kábel közötti választáshoz.
Alapvetően nem jó teszt módszer az, hogy egymás után kétszer meghallgatunk egy zenei részletet az egyik, illetve másik kábellel. Ugyanis másodszorra hallgatva még ha nem cseréltünk ki semmit sem, akkor is jobbnak fogjuk hallani, mert jobban oda tudunk figyelni másodszorra az adott zenére. Ezért az első kábellel/bármilyen teszt alannyal kétszer hallgassuk meg a kiválasztott zenét, és csak aztán a második kábellel, így korrekt a kezdés. a további csereberéknél már nem kell kétszer ugyanazt hallgatni, csak akkor, ha újabb zeneszámmal próbálkozunk.

Én másképp gondolom! Ez talán megengedhető!

4. Most jön a java. "új kábellel egyértelműen jobban kell szólnia" Miért is?? Nem fordulhat elő, hogy egy kipróbálandó kábel esetleg rosszabbul szerepel, mint a régi? Ennyire talán nem kéne magabiztosnak lenni, vagy rosszul látom? "nagyobb dinamika, nagyobb sávszélesség" Biztos, hogy ez a tuti kábel jellemzője?
Aztán az ajánlott teszt metódus: először a régi kábellel hallgassuk, csak rövid részletet ám, aztán az újjal ugyanazt, és állapítsuk meg, hogy bizony az új a jobb, hiszen azonnal halljuk!

Ez egy tökéletes félreértelmezés. Én azt akartam írni: hogy a megvenni szándékozott új kábellel. Lehet én fogalmaztam rosszul!

És végül a bejáratásról. Vannak nehezebben bejáródó cuccok, és vannak olyanok, amiknek egy-két óra is elég, hogy a 99%-os minőségüket elérjék. Van olyan kábel, ami két hét után teljesen másként szól, mint egy új példány, de van olyan is, ami alig változik, kategorikusan nem érdemes ezt tagadni.

Ezzel esetleg egyet tudok érteni

Nekem lenne egy szakmai kerdesem elsosorban fülelekhez, de barki megvalaszolhatja.

A digitális összekötő kábel vagy nagyon rövid legyen (<25cm), vagy nagyon hosszú (>1,25m), a nemkívánatos reflexiók hatásának csökkentése érdekében, ugyanis hiába használunk megfelelő -75ohmos hullámimpeanciájú kábelt, az rca aljzatok túlnyomó többsége nem felel meg a szabványnak, így mindenképp nem ideális az illesztés.
Nem ertem, hogy a hosszu (>1,25m) digitalis kabelek miert csokkentik a nemkivanatos reflexiokat ha azok a nem megfelelo csatlakozok miatti illesztetlensegbol adodnak? Talan azert mert a kabel hosszanak novelesevel a csillapitasuk is novekszik?

Az a szomorú helyzet, hogy minden összekötő kábelnek megvan a maga optimális egységhossza, amit csak méréssel lehet megállapítani, (amikor a kábel készül) ha mondjuk 40cm, akkor a 40,80,120,160cm az "ideális". ha nagyon kicsi a forrás impedancia, akkor egyre kevesebb ennek jelentősége. A hangszórókábel elvileg minél rövidebb, annál jobb, a gyakorlatban meg vannak kivételek, amikor pl. egy magas állódoboz, aminek a csatlakozója a padlóhoz közel található, azaz belül jó hosszú és egyértelműen gyárilag gyenge hangminőségű kábelt tartalmaz, ilyenkor a jó minőségű hangszórókábelből a hosszabb fog jobban szólni. A csatlakozások tisztaságának és szorosságának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A digitális összekötő kábel vagy nagyon rövid legyen (<25cm), vagy nagyon hosszú (>1,25m), a nemkívánatos reflexiók hatásának csökkentése érdekében, ugyanis hiába használunk megfelelő -75ohmos hullámimpeanciájú kábelt, az rca aljzatok túlnyomó többsége nem felel meg a szabványnak, így mindenképp nem ideális az illesztés.

Szoktam írni:
Az ilyen szakmai érvekkel alátámasztott válaszok miatt érdemes jelen lenni és kérdezni.
(Ez számomra akkor is igaz, ha valaki más szakmai oldalról világítaná meg a kérdés, és az ellenkező eredményre jutna. lehetne tovább gondolkozni.)

Vendég

..a nemkívánatos reflexiók hatásának csökkentése érdekében, ugyanis hiába használunk megfelelő -75ohmos hullámimpeanciájú kábelt, az rca aljzatok túlnyomó többsége nem felel meg a szabványnak, így mindenképp nem ideális az illesztés.

Ezért is van normálisabb készülékeken BNC koaxiális digitális ki- és bemenet.
Vagy jobb esetben XLR.

Tudsz jobb módszert?
Mi a hangsugárzóknál is így tesztelünk,de annyi különbséggel,hogy nem egy kört teszünk meg,hanem legalább kétszer megfüleljük mindkettőt,más zenékkel is.

Zoli leírta, kétszer kell meghallgatni az elsőn, vagy többször.

Mélységesen egyetértve Fülelek gondolataival, kiemelnék néhány kijelentést.

4. Most jön a java. "új kábellel egyértelműen jobban kell szólnia" Miért is?? Nem fordulhat elő, hogy egy kipróbálandó kábel esetleg rosszabbul szerepel, mint a régi? Ennyire talán nem kéne magabiztosnak lenni, vagy rosszul látom? "nagyobb dinamika, nagyobb sávszélesség" Biztos, hogy ez a tuti kábel jellemzője?
Teljesen biztos. Ez kb. azon esettel csereszabatos, mikor egy jól értelmezett házimozi rendszer a 9 éves főszereplő kislány hangjából is Godzillát csinál. Maradandóan természetes élmény.

Aztán az ajánlott teszt metódus: először a régi kábellel hallgassuk, csak rövid részletet ám, aztán az újjal ugyanazt, és állapítsuk meg, hogy bizony az új a jobb, hiszen azonnal halljuk! Hát ez nem így van. Rendszerint sokkal hosszabb idő szükséges két normálisnak mondott/hitt/hallott kábel közötti választáshoz. Alapvetően nem jó teszt módszer az, hogy egymás után kétszer meghallgatunk egy zenei részletet az egyik, illetve másik kábellel. Ugyanis másodszorra hallgatva még ha nem cseréltünk ki semmit sem, akkor is jobbnak fogjuk hallani, mert jobban oda tudunk figyelni másodszorra az adott zenére.
Pedig ezzel nagyon szépen képbe lehet helyezni a kuncsaftot, csak figyelni kell rá, hogy a második fellépő legyen az eladandó cucc és utána már ne hallgassuk meg az elsőt. A nagyon rövid zenei részletek összevetésénél minden fontos hangzási jellemzőre fény derül, mint hogy melyiknek több a basszusa, magasa, tere. Sajnálatos, hogy ezek azon jellemzők, amik később elveszítik jelentőségüket egy jó rendszerben. Kedvencem az A/B teszt, mikor valamilyen kapcsolóval 3 másodpercenként váltogatnak a jelöltek között. Nagyon tudom ezt a módszert is ajánlani azoknak, akik kizárólag 3 másodperces muzsikákat hallgatnak. 120 BPM taktust alapul véve ez akár másfél zenei sor is lehet.

És végül a bejáratásról. Vannak nehezebben bejáródó cuccok, és vannak olyanok, amiknek egy-két óra is elég, hogy a 99%-os minőségüket elérjék. Van olyan kábel, ami két hét után teljesen másként szól, mint egy új példány, de van olyan is, ami alig változik, kategorikusan nem érdemes ezt tagadni.

Sajnálatos, hogy az egyszer valahol már bejáratott kábelnek (és készüléknek) is szüksége van némi akklimatizálódási időre, ha új környezetbe kerül. Persze ha érthető módon nagyon nem szeretnénk megismerkedni a tesztpadra helyezett kütyü tulajdonságaival, semmiképpen ne hagyjuk bejáródni. Pontosan ezért olyan eredményesek a percenként ki/be húzgálós gyorstesztek. Mindig irigyeltem azokat, akik képesek 2 perc alatt eldönteni, melyik nővel akarnak együtt élni a következő 10 évben.

Akkor miben is maradtunk?
Hosszú kábel, rövid kábel.
IC és hangsugárzókábelek esetén, ideális - optimális? - hossz?
Köszi!(Kivéve azt a választ, hogy ideális hossz, amivel a két készülék leküzdhető.)

Az a szomorú helyzet, hogy minden összekötő kábelnek megvan a maga optimális egységhossza, amit csak méréssel lehet megállapítani, (amikor a kábel készül) ha mondjuk 40cm, akkor a 40,80,120,160cm az "ideális". ha nagyon kicsi a forrás impedancia, akkor egyre kevesebb ennek jelentősége. A hangszórókábel elvileg minél rövidebb, annál jobb, a gyakorlatban meg vannak kivételek, amikor pl. egy magas állódoboz, aminek a csatlakozója a padlóhoz közel található, azaz belül jó hosszú és egyértelműen gyárilag gyenge hangminőségű kábelt tartalmaz, ilyenkor a jó minőségű hangszórókábelből a hosszabb fog jobban szólni. A csatlakozások tisztaságának és szorosságának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A digitális összekötő kábel vagy nagyon rövid legyen (<25cm), vagy nagyon hosszú (>1,25m), a nemkívánatos reflexiók hatásának csökkentése érdekében, ugyanis hiába használunk megfelelő -75ohmos hullámimpeanciájú kábelt, az rca aljzatok túlnyomó többsége nem felel meg a szabványnak, így mindenképp nem ideális az illesztés.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2012.08.22., szer. 08:02

Szerintem nagyon is jó módszer. Így lehet sok kábelt eladni :-)

Tudsz jobb módszert?
Mi a hangsugárzóknál is így tesztelünk,de annyi különbséggel,hogy nem egy kört teszünk meg,hanem legalább kétszer megfüleljük mindkettőt,más zenékkel is.

Alapvetően nem jó teszt módszer az, hogy egymás után kétszer meghallgatunk egy zenei részletet az egyik, illetve másik kábellel. Ugyanis másodszorra hallgatva még ha nem cseréltünk ki semmit sem, akkor is jobbnak fogjuk hallani, mert jobban oda tudunk figyelni másodszorra az adott zenére.

Szerintem nagyon is jó módszer. Így lehet sok kábelt eladni :-)

Vendég

itt szeretnék reagálni cables fórumtárs saját reklámfelületén többször is leírt véleményével.

"Hogyan érdemes kábelt venni?
..... Nincs legjobb kábel, amely minden rendszerben a legjobb! .......

Számomra az a legmegdöbbentőbb, hogy a saját kábelei a saját maga által leírtakkal ellentétesen viselkednek, hiszen eddig csak azt olvashattuk tőle, hogy a saját kábelei minden rendszerben jobbak voltak, mint bármelyik másik kábel.
Tehát hiába mondja cables fórumtárs, hogy "Nincs legjobb kábel, amely minden rendszerben a legjobb!", ebben az esetben ne higgyünk neki, mert az ő kábelei -a saját írásait visszaolvasva- minden rendszerben a legjobbak.

.

Akkor miben is maradtunk?
Hosszú kábel, rövid kábel.
IC és hangsugárzókábelek esetén, ideális - optimális? - hossz?
Köszi!(Kivéve azt a választ, hogy ideális hossz, amivel a két készülék leküzdhető.)

itt szeretnék reagálni cables fórumtárs saját reklámfelületén többször is leírt véleményével.

"Hogyan érdemes kábelt venni?
Semmiképpen sem mások tapasztalatai, mások rendszerében hallott hang vagy a céges hirdetések ömlengő dicsekvései alapján. Az egyes készülékek ki- és bemeneti áramkörei nagyon eltérőek, minden készülék más és más kábelekkel szól a legjobban. Nincs legjobb kábel, amely minden rendszerben a legjobb!

Éppen ezért, csak a saját rendszerben való meghallgatás ad biztos támpontot ha új kábelt akarunk venni. Ha javítani akarunk a rendszerünk hangján, a kábelek cseréjét célszerű a tápkábelekkel kezdeni. Miért pont azzal? Erre nagyon egyszerű a válasz: a táplálás minőségétől függ az egyes készülékek hangja. Ha a tápellátás nem tökéletes az adott készülék torz vagy zajos kimenőjelet produkál és az megy tovább a rendszer hátralévő elemei felé. Az ideális tápkábelnek jó a hasznos energia átbocsátó képessége és, ami talán még fontosabb mindkét irányban zajszűrő.

A tápkábelre és minden más kábelre igaz, hogy rendszerünknek az új kábellel egyértelműen jobban kell szólnia, nagyobb dinamikával, nagyobb sávszéleséggel. Ha már vissza kell próbálni a régi kábelt, akkor nincs olyan különbség, ami miatt érdemes váltani. A teszteléshe általunk jól ismert, dinamikus hangforrást használjuk, mielőtt betennénk az új kábelt hallgassuk meg hogy szól zene a régi kábellel, majd a kábelt cserélve azonos hangerővel (!) ugyanabból a zeneszámból hallgassunk meg rövid részletet. Ha jobb az új kábel, azt azonnal hallanunk kell!

Nem szabad abban bízni, hogy majd bejáródik a kábel, később lesz igazi a hangja. A bejáródás csak finomít a hangon, szebbé teszi azt, de nem okoz alapvető, drasztikus javulást. "

1. ...tehát ne hallgassunk se mások tapasztalására, semmilyen másutt hallott hangzásra, de főképp semmilyen ömlengő dicsekvésre, amit a cégek hirdetnek.
Nos, mások tapasztalása értékes információ lehet, ami persze messze nem szentírás, de sok rossz irányú próbálkozást meg lehet vele spórolni. A másutt hallott élményszámba menő hangzás egyes elemei miért ne lehetnének valamilyen mértékben támpontok? A cégek soha nem dicsekednek, főleg nem ömlengve, ezt inkább az audio újságírók jelentős része szokta, sajnos teljesen hiteltelenné téve saját munkájukat. A cégek fícsöröket szoktak felsorolni, miért is jó az a produktum, sokszor hülyeségeket irkálnak, vagy a valóságnak nem teljesen megfelelő dolgokat, ez is bizonytalanító tényező, de nem mindig.
2.A mai elektronikus illesztésekkel nincs különösebb baj, a forrást terhelő impedancia legalább 10-100-szoros értékű a forrás kimenetéhez képest, nem ezért szól egy kábel másképp a különböző rendszerekben.
3. Mi az, hogy tökéletes tápellátás?? Mettől számítva? a kismegszakítótól, az elosztótól, vagy honnan?
Elég homályos elméletek vannak a tápellátás hatásáról, számos kettős vakteszttel végzett kísérletet végeztek, hogy az egész probléma statisztikailag jelentéktelen. Mint tudjuk, a megelégedettségi statisztikák alapján elég gyenge cuccot állíthatnánk össze, ami igen sokunknak gyenge muzsika lenne. A tápkábelek hatása véleményem szerint nem vitás, legfeljebb a nagyságrenden lehet vitatkozni, kétségkívül léteznek olyan készülékek, amikre kevésbé hat egy tápkábel csere, mint másokra. A hasznos energia átbocsájtó képesség némi magyarázatra szorul, (hacsak nem a soros ellenállásból adódó veszteségre gondol), remélem, cables fórumtárs segít nekünk eme terminus technicus megértésében.
4. Most jön a java. "új kábellel egyértelműen jobban kell szólnia" Miért is?? Nem fordulhat elő, hogy egy kipróbálandó kábel esetleg rosszabbul szerepel, mint a régi? Ennyire talán nem kéne magabiztosnak lenni, vagy rosszul látom? "nagyobb dinamika, nagyobb sávszélesség" Biztos, hogy ez a tuti kábel jellemzője?
Aztán az ajánlott teszt metódus: először a régi kábellel hallgassuk, csak rövid részletet ám, aztán az újjal ugyanazt, és állapítsuk meg, hogy bizony az új a jobb, hiszen azonnal halljuk!
Hát ez nem így van. Rendszerint sokkal hosszabb idő szükséges két normálisnak mondott/hitt/hallott kábel közötti választáshoz.
Alapvetően nem jó teszt módszer az, hogy egymás után kétszer meghallgatunk egy zenei részletet az egyik, illetve másik kábellel. Ugyanis másodszorra hallgatva még ha nem cseréltünk ki semmit sem, akkor is jobbnak fogjuk hallani, mert jobban oda tudunk figyelni másodszorra az adott zenére. Ezért az első kábellel/bármilyen teszt alannyal kétszer hallgassuk meg a kiválasztott zenét, és csak aztán a második kábellel, így korrekt a kezdés. a további csereberéknél már nem kell kétszer ugyanazt hallgatni, csak akkor, ha újabb zeneszámmal próbálkozunk.
5. És végül a bejáratásról. Vannak nehezebben bejáródó cuccok, és vannak olyanok, amiknek egy-két óra is elég, hogy a 99%-os minőségüket elérjék. Van olyan kábel, ami két hét után teljesen másként szól, mint egy új példány, de van olyan is, ami alig változik, kategorikusan nem érdemes ezt tagadni.

1. Ha a hangszerek hangját külön-külön vesszük föl, akkor valóban kimaradhat az említett 6kHz-es hang a lejátszásnál, hiszen nem lesz rajta a fölvételen a 90khz-és és a 96kHz-s felharmonikus.

2. Ha a hangszerek ugyanabban az akusztikai közegben egyszerre szólnak, akkor megjelenik a 6kHz-es hang fizikailag (ezt én így gondolom!), azt halljuk is (ha elég intenzív persze), és elvi lehetőség van fölvenni is, hiszen fizikailag realizálódik. Más kérdés, hogy "meghallja-e" a mikrofon.

3. Ha nem "hallja meg" a mikrofon, mert túl csekély az intenzitása, akkor a felvételre sem kerül föl.
Ha a mikrofon nem tudja rögzíteni ezeket az "ultra felharmonikusat", akkor szintúgy nem kerülnek föl a felvételre, ez esetben viszont már eleve kérdés az olyan rendszer létjogosultsága, ami ezeket az ultrahangokat átvinné...

Mi Istvánnal ugyanarról beszélünk, és eredetileg ön is ugyanarról írt. Hogy közben hová kalandozott el, azt ellenben nem tudhatjuk.

.

1. Ha a hangszerek hangját külön-külön vesszük föl, akkor valóban kimaradhat az említett 6kHz-es hang a lejátszásnál, hiszen nem lesz rajta a fölvételen a 90khz-és és a 96kHz-s felharmonikus.

2. Ha a hangszerek ugyanabban az akusztikai közegben egyszerre szólnak, akkor megjelenik a 6kHz-es hang fizikailag (ezt én így gondolom!), azt halljuk is (ha elég intenzív persze), és elvi lehetőség van fölvenni is, hiszen fizikailag realizálódik. Más kérdés, hogy "meghallja-e" a mikrofon.

3. Ha nem "hallja meg" a mikrofon, mert túl csekély az intenzitása, akkor a felvételre sem kerül föl.
Ha a mikrofon nem tudja rögzíteni ezeket az "ultra felharmonikusat", akkor szintúgy nem kerülnek föl a felvételre, ez esetben viszont már eleve kérdés az olyan rendszer létjogosultsága, ami ezeket az ultrahangokat átvinné...

Off: időközben az SzTE Baleseti Állomásán kalandoztam, mert kerékpáros baleset szenvedtem, de semmi komolyabb bajom nem lett, már jobban vagyok. Hál' Isten. Mondjuk gondolom nem erre a kalandozásomra gondolt...

Vendég

Üdvözlet!

Időközben rájöttem, hogy hárman három féléről beszéltünk kb, ....

Mi Istvánnal ugyanarról beszélünk, és eredetileg ön is ugyanarról írt. Hogy közben hová kalandozott el, azt ellenben nem tudhatjuk.

.

2. elő v. konzerv zene?

Hátt, azért ha a hangszerek között van hegedű...akkor igen nehéz a helyzet. Már csak a hangszínt kb visszaadni, az is rettenet nehéz.
Nem is beszélve egy szimfonikus zenekarról..

Szélsőséges esetben lehet, hogy el lehet bizonytalanítani a kísérleti alanyokat, érdekes lehet.

Adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet az elektronikus hangszereket használó zenekarok koncertjénél. Ott mi alapján döntjük el, hogy élő zenét, vagy felvételt hallunk?

Szerintem ilyen esetben a kérdés alapvetően értelmét veszti. Inkább tisztán akusztikus hangszerekre gondolok ilyenkor!

Nem csak, hogy fel lehetne, hanem fel is lehet. (Ezek a klasszikus, két mikrofonos felvételek. Hogy mást "hall" a mikrofon, az nem ebben jelentkezik.)

Nem, nem fogják, már csak annál inkább sem, mivel a zenerögzítésre használt mikrofonok frekvenciaátvitele messze alul marad ezeknek az értékeknek, azaz már a mikrofon az első "szűk keresztmetszet" ami miatt ezek az ultrahangok rá sem kerülhetnek a felvételre, hogy a felvételi lánc egyéb elemeit ne is említsem.

.

Üdvözlet!

Időközben rájöttem, hogy hárman három féléről beszéltünk kb, legalábbis így gondolom és ha így van akkor mindenkinek igaza van!

Vendég

osszeg es kulonbsegi hangok egyebkent is csak nemlinearis rendszerekben alakulnak ki
Márpedig a hangszerek többé-kevésbé nemlinárisak, ráadásul a valóságban más okból is komplikáltabb a helyzet, mint az általad vázolt modellben.

Na most tessék mosolyogni a művészeken, akik szerint egy jó hangszernek "lelke van"...

Eleve más megszólalása van egy adott hangszernek mint egy hanszórónak-hiszen másként rezeg egy gitár húrja,másként egy cin,és máshogy mozog a kitoluló levegő bármilyen fúvóshangszerből.Mindezt próbáljuk visszaszerezni egy két vagy több hangszóróból és elektronikákból-nagyon nehéz is lenne reprodukálni-pláne a 8x8 uram által említett mikrofonos hiányosságok miatt is.De azért csak próbálkozzunk-jó is az!

Hmmm ... lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Megprobalom maskent megfogalmazni.

Így már teljesen OK. Hozzátenném, a húros hangszereknél sem a húr által megmozgatott levegő kelti a hangot, hanem a hangszer üregeinek és testének rezonanciája. Pl. ezért nincs az elektromos gitároknak akusztikusan hangjuk, pedig a húrozás ott ugyanúgy megvan.

A hangszerek hangkeltését sokan félreértelmezik. A kedvenc verzióm az volt, mikor pár éve itt valaki arról próbálta meggyőzni a társaságot, hogy minden hangszer szabályos szinusz hangokat állít elő és csak a felharmonikusok aránya teszi egyedivé őket.

Erre nem tudok reagálni, mert nem sikerült kihámoznom a mondandódat.
Hmmm ... lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Megprobalom maskent megfogalmazni. Az a sejtesem, hogy sokan ugy gondolkodnak, hogy a hangkeltes megegyezik a mesterseges hang szintezis folyamataval: azaz kulon letezik az alaphang es a harmonikusok es ezeket megfeleloen egymasra szuperponalva letrejon a kivant hangszin. Ezutan a jelet csak egy megfelelo burkologorbebe kell "csomagolni", hogy kesz legyen a teljes hang. Magyarul szerintem sokan azt gondoljak, hogy pl. egy hangszer hangja ugy jon letre, hogy a hangszer kiadja magabol kulon az alaphangot es kulon a harmonikusokat es ezek a hangok a levegoben "osszekeverednek" es ebbol all elo a hangszer hangja. Holott ez nem igy van. Termeszetesen hasonlo folyamatok lejatszod(hat)nak a hangkeltes soran mert pl. egy hegedu megszolalasakor nem csak a hur(ok) rezegtetik a levegot hanem a hangszer teste is es ezek a rezgesek egyutt alakitjak ki a hangszerre jellemzo hangot. De az alaphang es annak felharmonikusai nem szolalnak meg kulon-kulon. Az ultrahangos peldaval szemleltetve: egy hangszer nem ad ki magabol kulon 90kHz-es es 96kHz-es hangot hogy ezeknek a kulonbsegi frekvenciaja (6kHz) hallhato modon beleszoljon a hangszer hangjaba (osszeg es kulonbsegi hangok egyebkent is csak nemlinearis rendszerekben alakulnak ki). Tehat kar is ilyen peldat felhozni mert ilyen nem letezik a valosagban. Ha egy hangszer megszolalasa kozben van olyan gyors tranziens jelenseg ami az erzekelesi tartomanyon kivul esik akkor azt sem elo eloadasban sem felvetelrol nem fogjuk hallani (meg akkor sem ha idealis felvevo es lejatszo rendszerunk lenne - de ilyenek nincsenek).

Habar a kabelektol picit elkanyarodott a mondanivalo en meg picit OFFolnek. Ket megjegyzesem lenne:

1. harmonikusok:

Erre nem tudok reagálni érdemben, mert nem igazán sikerült kihámoznom a mondandódat. De ha jól értem az alaphang és a felharmonikus kapcsolatát nálad, arra annyit mondanék, a hangszer nem csak a levegőt mozgatja meg maga körül, hanem a maga teste, annak minden alkatrésze is rezeg. Leginkább ezen rezgések adják meg az egyedi hangot, amiről később felismerjük a hangszert.

2. elő v. konzerv zene?
Volt már sok ilyen kísérlet és néhol valóban el tudták érni, hogy a hallgatóság elbizonytalanodott. Magam is megélem néha, hogy valóságos(nak tűnő) élő zenei élményt kapok otthon, de ahogy Te is írtad, ez csak kevés hangszeres felvételnél valósul meg. Ennek okát a kicsi membránfelületekben, korlátolt elektromos és akusztikai teljesítményben, tehát az alacsony hangenergiában és az ebből következő szűk dinamikában látom. Tessék megpróbálni egy basszusgitárt valóságosan megszólaltatni 30-40 wattos erősítő és 16 cm-es hangszóró segítségével! A siker kizárható.

Off-off: Próba közben nem ritka a visszajátszás, egy darabot gyakran úgy tanulunk be, hogy sokszor meghallgatjuk, rájátszunk. A zenekari próba felvételét demo felvételnek hívjuk és technikai értelemben nem sokban különbözik bármilyen más hangfelvételtől.

Ha idobeli sikon gondolkozunk akkor nincs ertelme alaphangrol es felharmonikusokrol beszelni mert ezek a fogalmak felreerteseket szul(het)nek.

dehogynem, minden hangkeltő eszköz megszólalásakor van egy jellemző alaprezgés ami mellet hangszer függően megjelennek újabb rezgések, többsége valamilyen harmonikus, tehát az alaprezgés valahányszorosa, az időbeli lefutás (tranziens) és eltérő arányuk ad jellegzetes hangzást, egyéni hangzást.
Egy nagyobb zenekar hangzásában már keverednek ezek a hangszerhangok egymással és az akusztikus tér reflexióival, de még itt is kihallható az egyes hangszerek alaphangja, mellette a hangszíneződése, ha nem így lenne akkor nehéz lenne kotta szerint zenét írni.

Habar a kabelektol picit elkanyarodott a mondanivalo en meg picit OFFolnek. Ket megjegyzesem lenne:

1. harmonikusok:
Szerintem nem szerencses hogy a levego rezgeseit (azaz a hangot) alaphangra es harmonikusokra bontsuk (azaz analizaljuk) ha idobeli akusztikai folyamatokrol beszelunk. A harmonikusokra bontas a valosag egyfajta modellezeset jelenti. Az idobeli folyamatokkal nehez szamolni, nehez matematikai muveleteket vegezni, de ha kidolgozunk egy modellt (frekvenciatartomanyba konvertaljuk az idobeli folyamatokat) akkor konnyen tudunk szamolni.
Azonban a modelleket neha felreertelmezik es valahogy ugy erzem, hogy most is ilyesmi hibaba estunk. A valosagban egy hangszer megszolalasakor nem az tortenik, hogy megszolal az alaphang ill. a "szukseges" harmonikusok is (megfelelo amplitudoval es fazissal) es kialakul a teljes hang. A valosagban valami olyasmi jatszodik le, hogy a hangkelto eszkoz (barmi is legyen az) valamilyen modon megrezegteti a levegot aminek a hatasara terbeli hullamok keletkeznek. A hullamok terjedesi iranyaban nyomas novekedes es csokkenes lesz tapasztalhato, hogy milyen modon az most nem erdekes habar pont az idobel valtozas milyensege es merteke hatarozza meg a hangot magat. A hanghullamok amik a fulunkhoz ernek szinte kiszamolhatatlan, megjosolhatatlan modon fognak "torzulni" de ezzel nincs semmi problema ez termeszetes. A torzulast is direkt idezojelbe tettem, hogy ne a szokasos, elektronikabol ismert torzitasokra gondoljunk. Ha a hallgatasi pozicioba teszunk egy mikrofont akkor az a pici membranjaval a teljes valosag csak egy nagyon kis szeletet "latja". Raadasul ennek a membrannak tomege van (meg akkor is ha nagyon kicsi) es nyilvan a nagyon gyors es nagy rezges/nyomas valtozasokat nem fogja tudni tokeletesen kovetni. Hogy ezek a valtozasok a modellunkben minek tunnek (pl. 2 ultrahang kulonbsegebol kepzodnek) az senkit nem erdekel. A lenyeg, hogy a ter egy kis reszen levo rezges/nyomas valtozasokat nem tudjuk pontosan lekepezni elektromos valtozasokka. Ha idobeli sikon gondolkozunk akkor nincs ertelme alaphangrol es felharmonikusokrol beszelni mert ezek a fogalmak felreerteseket szul(het)nek.

2. elő v. konzerv zene?
Alapvetoen egyetertek az elottem szolokkal (sajat tapasztalatok alapjan is), megis kezdek neha ebben a tapasztalatomban ketelkedni. Miert? Azert mert az utobbi idoben azt tapasztalom, hogy a kis muhelyunkben ha kint vagyok a wc-n csukott ajto mogott es a szomszedos szobaban megszolal nagyobb hangeron a zene akkor neha teljesen ugy erzem mintha a szobaban valoban ott lenne valaki aki enekel vagy hangszeren jatszik. Ez az erzes csak akkor van amikor max. 1-2 enekes vagy hangszer szolal meg. Habar tudom, hogy egy felvetel szol megis egeszen megteveszto mert van mar emlekem arrol milyen ha a szomszed szobaban szol 1-1 hangszer v. enekel valaki.
Elofordul, hogy az ember az utcan setalva hallja ahogy vki probal egy hangszeren. Nekem meg eszembe sem jutott, hogy felvetelt hallok mert ki az aki felvetelrol jatszana le ahogy probal. Viszont nagyon kivancsi lennek egy olyan kiserletre, hogy 1-1 ilyen probat felveszunk megfelelo studioban es lejatszanank abban a szobaban ahol gyakorol az illeto. Vajon az utcan setalo emberek meg tudnak allapitani, hogy felvetelrol szol a proba vagy valoban jatszik valaki hangszeren? Az a sejtesem, hogy nagy meglepetesek lennenek habar jelenleg en azon az allasponton vagyok, hogy az elo hangszert meg lehet kulonboztetni a felvteltol ha kozvetlen egymas utan szolalnak meg. Ha nem latjuk a hang forrasat es csak az egyik modon szolal meg a hangszer akkor valoszinuleg nem tudnak az emberek megmondani, hogy felvetelt vagy elo probat hallottak. Erdekes kiserlet lenne.

Elnezest, hogy ilyen hosszura sikeredett ez a hsz., de ez tenyleg sokkal erdekesebb tema mint a kabelek

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.