Hálózati szűrők

http://www.audiocostruzioni.com/a_d/ele ... aniele.htm

Ezt érdemes megnézni:)

Vendég

Nagyon olybá tűnik nekem, hogy itt többen is tudják az igazságot

Szerintem pedig senki se tudja, és főleg nem áll módunkban kikutatni az ok-okozati összefüggést (hatásmechanizmus).

Vendég

Ergo nem ott van az összes probléma, amit rendbetesznek.
A tápkábel hangja valóban másik "probléma", bármennyire jó minőségűt használunk, bizonyos napszakokban ugyanúgy elromlik a hangminőség, és ez úgy tűnik, összefügg az aktív fogyasztók számával. Manapság a kapcsolóüzemű tápegységek visszahatásával szokták magyarázni, csakhát ezzel van egy kis probléma. A jelenség akkor is jól észlelhető volt, amikor ilyen tápegységekből sokezerszer kevesebb működött...

Teljesen egyértelműen fogalmaztam - mi ebben a titokzatos?

Nagyon olybá tűnik nekem, hogy itt többen is tudják az igazságot ( ) csak nem merik, vagy nem akarják leírni.

Vendég

Ne legyünk már ennyire titokzatosak!

Teljesen egyértelműen fogalmaztam - mi ebben a titokzatos?

ha már ilyen tanárbácsisan misztikusan kérdezed, mi az hogy hálózat újraépítő készülék? Ezt a fogalmat még nem hallottam, ez valami minirobot, ami végig mászik a ház villamos kábelezésén és kijavítja/kicseréli mint a csatorna görény a dugulást?

Végülis újra előállítja az 50/60 Hz frekvenciájú tápfeszültséget, amelynek a kimenetén egyrészt már nem torzított a jel, másrészt nagyfrekvenciás zavarok sincsenek. Más tápok nagyon komoly hibajavítással dolgoznak, az eredmény a nagyon kis torzítású színusz, mindennemű zavaró jeltől mentesen. Mégis, ezen készülékek hálózati kábelezése éppúgy hatással van rájuk, mint az egyéb készülékek esetén. Ergo nem ott van az összes probléma, amit rendbetesznek.

miért ne számítana, egy áramjavító, szűrő, regeneráló soha sem úgy működik, hogy egyik oldalon jön a szennyvíz, a másik oldalon kifolyik a baba-tisztaságú ásványvíz. Kiszedi a darabos meg a vegyileg kicsapható kosz nagyobb részét és a ő maga is beleszennyez a mosó, tisztító anyagaival a tiszta-oldalra, a hulladékot egy részét meg kénytelen visszaküldeni a bemenetre, ezért is használok a Power Plan Premier bemenetén/kimenetén önmagában is minőségi hálókábelt.

1. Még nem kaptam semmilyen választ arra a kérdésemre, hogy miért is számít a hálózati kábel egy hálózat újraépítő készüléknél.

ha már ilyen tanárbácsisan misztikusan kérdezed, mi az hogy hálózat újraépítő készülék? Ezt a fogalmat még nem hallottam, ez valami minirobot, ami végig mászik a ház villamos kábelezésén és kijavítja/kicseréli mint a csatorna görény a dugulást?

A vudu mítoszt másképpen nem lehet fenntartani. Elég csak elszórni, mi értjük a vudut, de nem adjuk elő a titkot, mert vagy százan fogják az ellenkezőjét állítani, vagy más is lenyúlja vudu licencünket. Azt a veszélyt már nem említem, kiderülhet az is hogy meztelen a király.

1. Még nem kaptam semmilyen választ arra a kérdésemre, hogy miért is számít a hálózati kábel egy hálózat újraépítő készüléknél.
2. A vudunak tűnő sejtéseket azért sem hozzák nyilvánosságra, mert a totális technicista népek azonnal szétcincálják, hogy ez mennyire hülyeség. Vszont egy jópár dolgot ők sem tudnak megmagyarázni, noha a hülye is hallja.
De nem terhelem a hivatalból szkeptikus közönséget semmilyen további homályos információval, mindenki élvezzen, ahogy tud, nem?

Ne legyünk már ennyire titokzatosak!

A vudu mítoszt másképpen nem lehet fenntartani. Elég csak elszórni, mi értjük a vudut, de nem adjuk elő a titkot, mert vagy százan fogják az ellenkezőjét állítani, vagy más is lenyúlja vudu licencünket. Azt a veszélyt már nem említem, kiderülhet az is hogy meztelen a király.

Szerintem a legtöbb vudunak (is) mondott jelenségnél "máshol van elásva a kutya", sokan gondolnak oknak egy másik következményt - csak azért, mert az mérhető.

Ne legyünk már ennyire titokzatosak!

Vendég

Megint felteszem a kérdést: vajon miért számít ennél a készüléknél (is) a hálózati kábel milyensége??
Valahol egész máshol van a kutya elásva, nem gondoljátok?

Mintha már mondtam volna hasonlót :bebebebebebe:

Szerintem a legtöbb vudunak (is) mondott jelenségnél "máshol van elásva a kutya", sokan gondolnak oknak egy másik következményt - csak azért, mert az mérhető.

Tanulságos bemutató ipari méretekben hálózati áram torzításának aktív csökkentésére.
A korábbi videon látott jelalakhoz hasonló itt is megjelenik, igaz, tesztelő labor környezetben.

http://www.youtube.com/watch?v=PoZQsGJ3WjY

Ezt a jelalakot hálózaton elképzelhetetlennek tartom. Ilyen nagyenergiájú felharmonikusok nem lehetnek a hálózaton. Pláne nem törhet be a nullátmenetnél, mint egy rossz B osztályú erősítő.
A valós hálózat torzítása a színusz tetejének belapulásából adódik nagyrészt. A PPP ezt a belapulást pótolja és még az apróbb töréseket csillapítja, vagy pótolja.
A PPP nagyfrekvenciás szűrése ide-oda már megtörténik a hálózati bemenetén lévő Cartridge-ban. (de ezt alkalmazza a PS Audio minden hálózati eszközében a bemeneten)
A kimeneten is van még nagyfrekis szűrés és elcsatolás.

Megint felteszem a kérdést: vajon miért számít ennél a készüléknél (is) a hálózati kábel milyensége??
Valahol egész máshol van a kutya elásva, nem gondoljátok?

Üdvmindenkinek.

Vettem egy IsotekIsoplug Evo3 hálózati zavarszűrőt(http://audiocentrum....zati_zavarszuro)

de a hangra gyakorolt jótékony hatását nem hallom az LCD tv képeegy árnyalatnyival jobb, van valakinek tapasztalata evvel kapcsolatban ,hogy érdemes-e foglalkozni az ilyen elven működő zavarszűrökkel.

Szerinted milyen fogyasztók, hányszorosan alulméretezett hálózatra tudnának ekkora energiákat visszapumpálni? Hasonló még ipartelep melletti lakótömbökben se fordulhat elő. A töredékét sem engedi meg a szabvány, továbbá az áramszolgáltatónak sem érdeke, hiszen jelentős veszteséget, ezáltal bevételkiesést okozna...

Javaslom, tedd fel ezt a kérdést a videót feltöltő ChumpusRex-nek. Ha elolvasod a kommentelők is szörnyűlködnek a látottakon.

Vendég

az is lehet hogy itt egy szándékosan "elrontott" hálózatot mérnek, a mérési elv demonstrálása céljából.
Szerinted milyen fogyasztók, hányszorosan alulméretezett hálózatra tudnának ekkora energiákat visszapumpálni? Hasonló még ipartelep melletti lakótömbökben se fordulhat elő. A töredékét sem engedi meg a szabvány, továbbá az áramszolgáltatónak sem érdeke, hiszen jelentős veszteséget, ezáltal bevételkiesést okozna...

Ezt a jelalakot hálózaton elképzelhetetlennek tartom. Ilyen nagyenergiájú felharmonikusok nem lehetnek a hálózaton. Pláne nem törhet be a nullátmenetnél, mint egy rossz B osztályú erősítő.
A valós hálózat torzítása a színusz tetejének belapulásából adódik nagyrészt. A PPP ezt a belapulást pótolja és még az apróbb töréseket csillapítja, vagy pótolja.
A PPP nagyfrekvenciás szűrése ide-oda már megtörténik a hálózati bemenetén lévő Cartridge-ban. (de ezt alkalmazza a PS Audio minden hálózati eszközében a bemeneten)
A kimeneten is van még nagyfrekis szűrés és elcsatolás.

Igen, ez rendkívül csúnya és ritka hálózati szinusz. A nullátmeneti belengést okozhatja valamilyen rosszul méretezett triakos áramkör, azok töltéstárolása nullátmeneti záráskor nagy lengéseket generálnak, a tetőn lévő durva lengés akár lehet egy kis nyitás szögű pufferegyeneirányító dióda nyitásától. A többi csúnya lengés ?? az is lehet hogy itt egy szándékosan "elrontott" hálózatot mérnek, a mérési elv demonstrálása céljából.

Vendég

Egy számomra is hihetetlen AC line jelalak London belvárosban mérve. Itt a fickó egy mérési elvet magyaráz, most nekünk ez érdektelen.

http://www.youtube.com/watch?v=HsH7eiFZIPE

Ezt a jelalakot hálózaton elképzelhetetlennek tartom. Ilyen nagyenergiájú felharmonikusok nem lehetnek a hálózaton. Pláne nem törhet be a nullátmenetnél, mint egy rossz B osztályú erősítő.
A valós hálózat torzítása a színusz tetejének belapulásából adódik nagyrészt. A PPP ezt a belapulást pótolja és még az apróbb töréseket csillapítja, vagy pótolja.
A PPP nagyfrekvenciás szűrése ide-oda már megtörténik a hálózati bemenetén lévő Cartridge-ban. (de ezt alkalmazza a PS Audio minden hálózati eszközében a bemeneten)
A kimeneten is van még nagyfrekis szűrés és elcsatolás.

Egy számomra is hihetetlen AC line jelalak London belvárosban mérve. Itt a fickó egy mérési elvet magyaráz, most nekünk ez érdektelen.

http://www.youtube.com/watch?v=HsH7eiFZIPE

bemutató video egy hálózati kondicionáló hatásáról, kb 15kHz frekitartományban, 2V-os amplitúdó osztásban lehet látni egy meglehetősen zajos hálózati jel alakot. A speaker elmondása szerint ezek a zajok többsége itt komputerektől származik.

http://www.youtube.com/watch?v=qUGgOm6s ... re=related

A fali hálózati áram zajspektrumából az 1kHz-ig terjedő összetevőket képes mérni a PowerPlanPremier. Nálam nappali és főleg munkaidőben, amikor a szomszédok többsége nincs otthon, legfeljebb a hűtőszekrények mennek, ekkor 2,8% a hálózati szinusz torzítása, este pedig 3,9-4,2%.
Ezeket az 50Hz-nél kezdődő torzítási komponenseket passzív szűrővel és még leválasztó trafóval is nehéz távol tartani, erre optimális az aktív hálózati áramregenerátor.
viszont ez az aktív áramjavító már nem kezeli a 10kHz feletti spektrumot, ezért ahhoz passzív szűrést kell használni, a PPP kimenetén csatlakozónként külön-külön van is ilyen szerelve, és ez valamelyest a rádugott készülékek egymásra zavarását is csökkenti.

közben megtaláltam a Plitron féle NBT /keskeny sávú technológia/ leírását

http://www.dalitech.com/Resources/Narow ... nology.pdf

.

Mint írtam, abszolút laikusként van egy abszolút laikus elképzelésem a passzív zavarszűrőkről, és ennek a folyamatosan alakuló elképzelésemnek az alapjait az alábbi kérdések jelentették/jelentik:

1.) Érdemes-e leválasztótrafót alkalmazni (aminek az elsődleges szerepe, hogy a hálózatról galvanikusan leválassza a készüléket), amikor a készülék táptrafója úgyis elvégzi a galvanikus leválasztást?

2.) Ha érdemes, mivel magyarázható, illetve miben jelentkezhet a dupla galvanikus leválasztás előnye?

3.) Ha érdemes, akkor mennyivel kell nagyobbnak lenni (hányszorosának kell lennie) a leválasztótrafónak, mint a készülék táptrafójának?

4.) Ha érdemes, akkor érdemes-e minden készüléket egyedi leválasztótrafóval leválasztani, ezzel mintegy szeparálni egymástól a készülékeket?

5.) Milyen frekvenciájú, illetve milyen frekvenciatartományú, és milyen jellegű zavaroktól kell szűrni a hálózati áramot?

6.) Lehetséges-e, hogy a szűrőelemekben alkalmazott alkatrészek működés közben maguk is zavart generálnak, amik megjelenhetnek a hálózati áramban, azaz, bizonyos frekvenciájú zavarok kiszűrése esetén nem jelentkezik-e egy másik zavar, csak másik frekvencián?

Ha valakinek szintén van kedve ezeken a kérdéseken elgondolkodni, és esetleg nem csak az én laikus szintemen, akkor szívesen olvasom, neki milyen válaszok adódtak a kérdésekre.

.

A kérdéseid számtalan további kifejtést kívánnak, röviden ezt nem lehet leírni.

A transzformátor nem a galvanikus leválasztásával válik zajmegfogóvá, a zajok közül galván leválasztás főleg a DC komponenst fogja meg. A galvanikus leválasztás másik szerepe az érintésvédelem, de ezt csak akkor működik, ha a szekunder oldali készülék kettős szigetelésű.

A zavarszűrésre méretezett transzformátor olyan mint egy rosszul méretezett csöves kimenő trafó, igaz 1:1 áttételű. Itt az a cél, hogy az induktív és kapacitív szórás csillapítson és ne engedjen át a magasfrekis komponenseket. Az induktív szórás egy része a vasat melegíti, az ohmikus veszteség pedig a rezet. A nagy rézveszteség meg a megnövelt induktív szórás/veszteség megint csak dinamika korlátozó, tehát itt is nehéz megtalálni az optimumot.

Ezen kívül, felül, az egészen nagy felharmonikus komponensek, 100kHz felett, a trafó kapacitás szórásán mégis csak átkúszhat a szekunder oldalra, tehát itt sem minden tökéletes.

Az egyszerű RLC szűrőnél és zajszűrő-leválasztó trafónál is többszörös túlméretezés célszerű, én minimum háromszoros áram kapacitást tartok jónak. Igen ám, de ezek a trafók dög nehezek, és előbb utóbb zúgnak még üresjárásban is.

A készülék belsejében lévő feszültségváltó trafó is végez egy kevés zajcsillapítást, de nem akkorát mint egy kimondott zajszűrő/leválasztó trafó, egyéb iránt a kettő csillapítás a zajokra összegződik. Viszont előnyös ha a trafó messzebb van a kényesebb áramköröktől, mert a trafó mindig megszórja a környezetét, ezért meg érdemes mindig árnyékolni is a trafót. A toroid trafó kevésbé szór kifele, viszont zúgás érzékenyebb, és eredendően kicsi az induktív és ohmikus vesztesége, tehát annál más trükköket is bevetnek zajcsillapítás céljából.

A Plitron gyárt ilyen zaj/leválasztó toroid trafót, beépítve például:

http://www.plitron.c...t-transformers/

http://www.6moons.co...ws/bpt/bp2.html

Vendég

.

Mint írtam, abszolút laikusként van egy abszolút laikus elképzelésem a passzív zavarszűrőkről, és ennek a folyamatosan alakuló elképzelésemnek az alapjait az alábbi kérdések jelentették/jelentik:

1.) Érdemes-e leválasztótrafót alkalmazni (aminek az elsődleges szerepe, hogy a hálózatról galvanikusan leválassza a készüléket), amikor a készülék táptrafója úgyis elvégzi a galvanikus leválasztást?

2.) Ha érdemes, mivel magyarázható, illetve miben jelentkezhet a dupla galvanikus leválasztás előnye?

3.) Ha érdemes, akkor mennyivel kell nagyobbnak lenni (hányszorosának kell lennie) a leválasztótrafónak, mint a készülék táptrafójának?

4.) Ha érdemes, akkor érdemes-e minden készüléket egyedi leválasztótrafóval leválasztani, ezzel mintegy szeparálni egymástól a készülékeket?

5.) Milyen frekvenciájú, illetve milyen frekvenciatartományú, és milyen jellegű zavaroktól kell szűrni a hálózati áramot?

6.) Lehetséges-e, hogy a szűrőelemekben alkalmazott alkatrészek működés közben maguk is zavart generálnak, amik megjelenhetnek a hálózati áramban, azaz, bizonyos frekvenciájú zavarok kiszűrése esetén nem jelentkezik-e egy másik zavar, csak másik frekvencián?

Ha valakinek szintén van kedve ezeken a kérdéseken elgondolkodni, és esetleg nem csak az én laikus szintemen, akkor szívesen olvasom, neki milyen válaszok adódtak a kérdésekre.

.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.