Moziszoba építés

[suminator968]

Gratulálok a topikhoz, nagyon igényes, informatív!" />

[fodesz]

5. A hangrendszer beállítása
 
5.1 A mélyhang menedzsment
 
Ahogy arról a házi-mozi hangsugárzók kapcsán már szó volt, a legtöbb házi-mozi hangrendszerben a többcsatornás surround hang összes mélyfrekvenciás összetevőjét mélysugárzó állítja elő. A surround hang csatornáinak mélyhangjait többnyire az AV erősítők és előerősítő-processzorok „Bass Management” funkciója irányítja át a mélysugárzóra. Ennek a funkciónak a működését és használatát magyarázza el „A házi-mozi mélyhangjairól” című cikk illetve annak a mélyhangok átirányításáról szóló fejezete. Külön fejezet foglalkozik a mélysugárzó beállításával.
 
5.2 A késleltetések beállítása.
 
A legtöbb házi-mozi hangrendszer esetében a hangsugárzók nem helyezhetőek el azonos távolságban a hallgatás helyétől annak ellenére, hogy ez lenne az ideális. Hogy a többcsatornás hang minden hangsugárzóból a megfelelő időzítéssel szólaljon meg a hallgatás helyén, késleltetésekkel kell kompenzálni azok eltérő távolságát. Mivel a frontsugárzókhoz képest általában a surround és néha a center hangsugárzók vannak közelebb a hallgatókhoz, ezért e csatornák késleltetésére lehet szükség. A késleltetések mértékének kiszámításához lásd a Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.) oldalon megtalálható módszert.
 
A házi-mozi rendszerek, AV vevőerősítők és előerősítő-processzorok beállító menüjében általában megadható az egyes hangsugárzók hallgatási helytől mért távolsága, ami alapján azok kiszámolják és beállítják a megfelelő késleltetéseket.
 
5.3 A csatornák hangerejének egyensúlya
 
Ahogy egy sztereo hangtér esetében is fontos, hogy a két hangsugárzó a hallgatás helyén azonos hangerővel, azaz egyensúlyban szóljon (ennek beállítására szolgál a „balansz” szabályzó), úgy egy többcsatornás hangrendszer esetében is az, csakhogy ezt egyszerűen füllel beállítani egy film sokcsatornás hangját hallgatva nem lehet. Ezért aztán a beállítást segítendő már a korai AV vevőerősítők, előerősítő-processzorok és a jobb házi-mozi rendszerek is rendelkeztek valamifajta tesztjel generátorral. Az általában sistergésre emlékeztető, a hallható spektrumtartomány összes frekvencia-összetevőjét azonos energiaszinten tartalmazó úgynevezett „rózsazaj” tesztjel egymásután felváltva szólaltatja meg a többcsatornás hangrendszer hangsugárzóit. Ezt hallgatva már többé-kevésbé pontosan füllel is beállítható a front és surround csatornák szintje, de hangnyomásszint mérő eszközzel (már egyes mobiltelefonok is képesek erre) megbízhatóbb eredményre juthatunk.
 

5.4 A sokcsatornás mérőmikrofonos kalibráló rendszerek
 
Ma már a legolcsóbb belépőszintű modelleket kivéve szinte minden AV vevőerősítő és házimozi-rendszer kínál valamiféle sokcsatornás mérőmikrofonos kalibráló rendszert. Ez a funkció a házi-mozi hangrendszer központi hallgatási pontjában (vagy akár több pontján) elhelyezett mérőmikrofonnal automatikusan megméri a hangsugárzókból megszólaló tesztjeleket és az eredményeket kiértékelve beállítja a hangsugárzók megfelelő késleltetését, a csatornák kiegyenlített hangerejét, esetleg a mélyhang menedzsment keresztváltási frekvenciáit, sőt a fejlettebb rendszerek a szoba akusztikai viselkedésének és az esetleges visszaverődések következtében fellépő frekvencia-átviteli torzításokat is megpróbálják kompenzálni parametrikus szűrők hangolásával.
Az automatikus kalibrálás jó kiindulásnak tekinthető, de mindenképpen érdemes ellenőrizni annak eredményét, mert azért a rendszerek annyira nem intelligensek, hogy kizárható lenne a hibás mérés vagy kiértékelés.
 
6 A hangeffektek
 
A surround hangformátumok dekódolását és a hangrendszer beállítási funkcióit elvégző készülékek gyakran teszik lehetővé a hang digitális jelfeldolgozásával (DSP) annak további manipulálását. Az ilyen eljárások több különböző célt szolgálhatnak.
 
Vannak közöttük olyanok, amelyek a hangforrások eltérő bemeneti jelszintjeit kompenzálva, vagy a filmek leghalkabb és leghangosabb hangjai közötti amúgy nagyon széles dinamikatartományt némileg szűkítve kiegyenlítettebbé, mások számára – gondoljunk csak a szomszédokra, vagy esti filmnézéskor pihenni vágyó családtagjainkra - elviselhetőbbé teszik a megszólaltatott hangot és érthetőbbé a dialógusokat. Más eljárással a némileg tompábbnak tűnő halkabban megszólaló hangot is élénkebbé lehet tenni.
 
Az úgynevezett DSP effekt programok hangterek mesterséges szimulálásával azt az érzetet keltik, mintha a hang egy bizonyos méretű vagy funkciójú teremben, például egy filmszínházban vagy egy jazz klubban szólalna meg. Manapság már vannak olyan eljárások is, amelyek akár plusz magassági és/vagy szélességi hangcsatornák előállításával a térhangzást újabb dimenziókkal egészítik ki.
 
7 Az akusztika fontossága
 
A házi-mozi hangrendszerek megszólalását alapvető módon befolyásolják akusztikai tényezők, ezért számolni kell ezekkel, ha a drágán megvásárolt hangsugárzókból és egyéb berendezésekből a tőlük elvárt hangzást várjuk. A legnagyobb figyelmet a mélyhangoknak kell szentelni, mert az ezek egyenetlen eloszlását eredményező állóhullámok a helyiség relatíve kis mérete miatt szinte bizonyosan létrejönnek.
 
Ügyelni kell és falakról, plafonról, padlóról és más berendezési tárgyakról visszaverődő hangokra is, mert ezek megváltoztatják a hangsugárzókból megszólaló közvetlen hangok frekvencia-átvitelét.
 
Az alábbi néhány tipp segíthet a súlyosabb akusztikai problémák elkerülésében, ám egy komoly házi-mozi megvalósítása esetén nem árt szakemberhez fordulni, aki hozzáértő módon oldja meg azokat.
 
• Ha választhatunk a szobák között, kerüljük azokat, melyek teljesen négyzet alaprajzúak vagy egyik dimenziójuk pontosan kétszer akkora, mint egy másik, mert ezek a hangot színező állóhullámokat keltenek.
 
• A túl nagyméretű, kemény és csupasz felületek visszaverődéseket okozhatnak, ami zengővé és torz frekvencia-átvitelűvé teszi a hangot, érthetetlenné a dialógust. Próbáljunk minél több kárpitozott felületet, szőnyeget és függönyt alkalmazni a probléma kézbentartására.
 
• Minél közelebb helyezünk egy hangsugárzót a szoba felületeinek metszésében lévő sarkokhoz, a fal és plafon, a fal és padló találkozásához, annál erősebb (némely esetben túl erős) annak mélyhang leadása.
 
• Ha lehet, az ülőhelyeket pontosan azon oldalfalak közé középre helyezzük, amire a surround sugárzók kerülnek.

[fodesz]

4. A digitális hangjelek csatlakoztatása
 
A házi-mozi hangrendszer műsorforrás készülékeinek digitálisan kódolt hangjeleit S/PDIF, illetve HDMI interfészen keresztül lehet csatlakoztatni a jelfeldolgozó készülékhez, tipikusa AV vevőerősítőhöz/processzorhoz vagy házi-mozi rendszerhez.
 

A Sony/Philips Digital Interface (S/PDIF) adatátviteli protokoll és fizikai specifikáció optikai vagy 75 Ω-os koaxiális kábelen továbbítja a digitális hangjelet. Az optikai kábelt TOSLINK, a koaxiális kábelt RCA (vagy más néven CINCH) csatlakozóval szerelik.
 
Az S/PDIF az Audio CD 44,1 kHz-es illetve a DAT kazetta 48 kHz-es 20 vagy akár 24 bites, kétcsatornás LPCM digitális hangjele mellett a többcsatornás tömörített Dolby Digital és DTS formátumok bitfolyamainak átvitelére is alkalmas.
 

Ma már leggyakrabban a digitális audio- és videojel átvitelére szolgáló 1.3-as verziójú, illetve legújabban már az 1.4-es verziójú HDMI interfész használatos. Ezen keresztül az összes ismert két- és többcsatornás, tömörítetlen vagy tömörített hangformátumú kódolt digitális hangjel továbbítható így a sokcsatornás LPCM és HD hangformátumok (Dolby Digital Plus, Dolby TrueHD, DTS-HD High Resolution Audio, DTS-HD Master Audio) is. Éppen ezért a műsorforrás készülék kiválasztásánál és beállításánál tekintetbe kell venni, hogy a jelfeldolgozó készülék milyen digitális hangjelek fogadására illetve dekódolására képes.
 
Vannak AV vevőerősítők, amelyek csak a bemeneti HDMI jelek közötti kapcsolásra alkalmasak. Az ilyen HDMI „switcher” funkciójú bemenetek nem fogadnak digitális audiojelet, ezért azok csatlakoztatását koaxiális vagy optikai S/PDIF interfészen keresztül kell megoldani. Digitális audiojelet csak az úgynevezett jelismétlő (repeater) funkciójú HDMI bemenetek fogadnak.
 
Akadnak olyan AV vevőerősítők, amelyek fogadnak ugyan digitális audiojelet jelismétlő HDMI bemenetükön, de csak Dolby Digital és DTS bitfolyamokat valamint esetleg 5.1 vagy 7.1 csatornás LPCM jelet tudnak dekódolni. Ezekhez az erősítőkhöz például a Blu-ray Disc lejátszóknak HDMI kimenetükön Dolby Digital illetve DTS bitfolyammá kell alakítaniuk a lemezeken lévő HD hangformátumokat, illetve dekódolni és sokcsatornás LPCM jellé alakítani azokat, kivéve persze az eleve sokcsatornás PCM hangsávot.
 
A legtöbb AV vevőerősítő ma már a HD hangformátumokat is dekódolja, és ez esetben e bitfolyamokat érdemes továbbítani, mivel az átvitel során nem jelent problémát a digitális jelbizonytalanság (a jitter).
 
4.1 A digitális hangkábelek
 
Az optikai és koaxiális kábelen zajló S/PDIF digitális jelátvitel gyakorlatilag azonos hangminőséget biztosít, de mindkettőnek vannak korlátai.
 
A koaxiális kábel nem túl drága, de a készülékek galvanikus kapcsolata úgynevezett földhurok okozta búgó zajt eredményezhet, és az összeköttetés nagyobb kábelhossznál érzékeny lehet az elektromágneses zavarásra. 10 méternél hosszabb koaxiális kábelt már csak árnyékolt kábelcsatornában ajánlott vezetni.
 
A TOSLINK optikai kábel nem okoz földhurkot és védett az elektromágneses zavarokkal szemben, de tipikusan 6 méternél nem lehet hosszabb a benne haladó fény vesztesége miatt, és bizony nem is olcsó.
 
A HDMI kábelek csomagolásán a gyártónak fel kell tüntetni, hogy az milyen alkalmazáshoz megfelelő (lásd erről a „HDMI: új kábel megjelölési szabályok” című cikket). A „Standard” és a „High Speed” kábelek közül az utóbbiak tesztelten alkalmasak a legnagyobb felbontású és akár 3D képátvitelre, és a legtöbb 5 méternél rövidebb HDMI kábel megfelel ennek. Jobb konstrukcióval és anyagokkal egy HDMI kábel akár 15 méteres is lehet.

[fodesz]

 
Házimozi hangrendszer felépítése:
 
2.1 Három dolog, ami egy házi-mozi hangrendszerhez szükséges
 
1. Egy házi-mozi hangrendszerhez szükség van műsorforrásokra, amelyek a rendszer bemeneteként a digitálisan kódolt többcsatornás surround hangjelet szolgáltatják. Blu-ray Disc/DVD lemezlejátszó, kábeltévé, műholdas vagy IPTV vevőegység, PC, játékkonzol, de a tévékészülékek vevőegysége (a tuner), és a hálózatra/internetre csatlakozó készülékekbe gyakran beépülő médialejátszó is ilyen műsorforrásnak tekinthető.
 
2. A hangrendszerben szükség van jelfeldolgozásra, ami a kiválasztott műsorforrás digitálisan kódolt jelét dekódolja és előállítja az adott módon felállított konkrét hangsugárzó rendszer meghajtásához szükséges – ha kell teljesítményben végerősített - hangfrekvenciás tartományú audiojeleket. Ez tehát azt jelenti, hogy a jelfeldolgozásnak a dekódolás mellett része a mélyhangokat a mélysugárzóra átirányító „Bass Management” funkció, a hangsugárzók elhelyezéséből adódó késleltetések és hangerőeltérések kompenzálása is. A jelfeldolgozó készülékekben általában különböző hangtereket, hangzásokat szimuláló úgynevezett „DSP effektek” is működnek. A jelfeldolgozás funkcióit általában egy AV előerősítő-processzor vagy AV erősítő/vevőerősítő végzi, de a funkciók más készülékekben is működhetnek. Manapság például az új HD hangformátumok (Dolby Digital Plus, Dolby TrueHD, DTS-HD High Resolution Audio, DTS-HD Master Audio) dekódolását a Blu-ray Disc lejátszókba is beépítik, az úgynevezett aktív hangsugárzók pedig tartalmazzák a meghajtásukhoz szükséges teljesítmény végerősítőt is.
 
3. A surround hangtér előállításához szükség van az általában minimum öt hangsugárzóból és többnyire mélysugárzóból álló hangsugárzó rendszerre.
 

A házi-mozi hangrendszer funkcionálisan szükséges elemeit egy nagyképernyős TV-vel vagy vászonra vetítő projektorral kiegészítve már kész is a házi-mozi AV rendszere. Lásd a fenti funkció és jelfolyam ábrát.
 
2.2 Az „egydobozos” házi-mozi megoldás
 
Sok gyártó kínál egy dobozba csomagolva teljes, integrált és kompakt házi-mozi hangrendszert. Az ilyen „egydobozos” házi-mozik a bemeneti műsorforrások kezelését és a jelfeldolgozást egy központi egységben valósítják meg (némelykor a funkciók egy részét a mélysugárzóba építik), általában alkalmasak Blu-ray Disk és/vagy DVD lemezlejátszásra, jórészt képesek egy-két külső forráskészülékről is digitális többcsatornás hangot fogadni, közülük néhány már médialejátszóként is működik, és a dekódolt hangot több csatornán végerősítve többnyire úgynevezett szatellit sugárzókon és mélysugárzón keresztül szólaltatják meg.
 
Az „egydobozos” házi-mozi praktikus megoldás lehet, ha korlátozottak az anyagi lehetőségek vagy kevés a házi-mozi rendelkezésére álló hely. Ráadásul a kezelési/használati utasítást követve különösebb hozzáértés nélkül is felállítható az ilyen rendszer és általában bízhatunk benne, hogy annak elemei megfelelően illeszkednek egymáshoz.
 
2.3 A komponensekből felépülő házi-mozi megoldás
 
A házi-mozi hangrendszer összeállítható különálló komponensekből is. Az ilyen rendszerben általában több különböző műsorforrás hangjelét lehet kezelni, a jelfeldolgozást (forrásjel kiválasztást, dekódolást, DSP hanghatás keltést, „Bass Management” funkciót, az előerősítést és teljesítményerősítést) többnyire végző AV erősítő/vevőerősítő és a hangsugárzók is az egyedi igényeknek, követelményeknek, lehetőségeknek és ízlésnek megfelelően választhatóak meg. Kaphatóak külön A/V előerősítő-processzorok és nagyteljesítményű végerősítők is, amelyek ugyancsak nagyteljesítményű hangsugárzókat hajtanak meg.
 
 
3. A házi-mozi hangsugárzók
 
Egy házi-mozi hangrendszer esetében a legfontosabb elvárás, hogy az megfelelő hangerővel és kis torzítással szólaltassa meg a surround hangot. A hangerőt a decibelben (dB) mért hangnyomás paraméterrel, a torzítást a nem kívánt zaj és páratlan harmónikus hangösszetevők alaphanghoz mért százalékos arányával (THD%) szokás megadni. Bár mindenki egyéni ízlése szerint állíthatja be a hangrendszere által előállított hangnyomást, de a mozikban megszokottakhoz hasonló hangélményt az garantálja, ha annak átlagos értéke 75 és 85 dB között van, és a leghangosabb csúcsokban képes jelentős torzítás nélkül elérni az akár 95 dB-t is (az említett értékek C súlyozott mérve értendőek).
 
A hangsugárzók kiválasztásánál alapvetően a házi-mozi helyiség méretét és a front hangsugárzók valamint a nézők közötti úgynevezett hallgatási távolságot kell figyelembe venni. Nagyobb köbtartalmú helyiségben illetve hallgatási távolsághoz ugyanis nagyobb hangnyomás előállítására képes hangsugárzókra van szükség. A hangsugárzók által produkált hangnyomás függ azok érzékenységétől (hatásfokuktól) illetve teljesítményterhelhetőségüktől. Az érzékenység paraméter azt mutatja, hogy a hangsugárzó 1 watt teljesítményű (vagy 2,83 Volt szinuszos váltakozó effektív feszültségű) jellel meghajtva hány dB hangnyomást állít elő tőle 1 méterre mérve, a teljesítményterhelhetőség pedig azt jelzi, hogy maximum milyen teljesítménnyel hajtható meg a hangsugárzó - rövid vagy hosszú ideig - annak károsodása nélkül.
 
A hallható hangok legalsó két oktávja nem játszik szerepet az irányérzékelésében, vagyis a 80Hz alatti hangfrekvenciák megszólalásának helyét, irányát fülünk nem képes meghatározni, ezek a mélyhangok bárhonnan megszólalhatnak a házi-mozi helyiségben. Ez a tény teszi lehetővé a mélyhangokat hatékonyan előállító mélysugárzó (subwoofer) alkalmazását.
 
A házi-mozi céljára szolgáló többnyire 125 köbméternél kisebb helyiségekben egy mélysugárzóval megoldható a többcsatornás surround hang összes mélyhangjának előállítása, s így a fő csatornák hangjainak megszólaltatására szolgáló hangsugárzóknak nem kell alkalmasnak lenniük a nagyintenzitású basszusok előállítására. Ilyen célra tökéletesen megfelelőek a kompakt, kisebb (maximum 25 cm) membránátmérőjű hangszórókból épített, általában 2-utas hangsugárzók is.
 

 
Ezek a méretük és konstrukciójuk révén polcra helyezhető, falra szerelhető, karcsú oszlopként vagy állvány tetején a hallgatás helye közelében felállítható hangsugárzók praktikusak, helytakarékosak. Alkalmazásuk akusztikai szempontból is előnyös, és még az is megoldható, hogy az összes fő csatorna azonos vagy nagyon hasonló hangsugárzóból szólaljon meg, ami egy házi-mozi hangrendszer esetében igen kívánatos. Manapság egyébként a stúdiókban a hangmérnökök a házi video műsorforrások sokcsatornás surround hangját már leginkább kisebb méretű hangsugárzókból és a 80Hz alatti hangokat előállító mélysugárzóból álló surround lehallgató rendszereken keverik.
 
A kisebb vetítőteremnek tekinthető házi-mozikban, ahol a helyiség térfogata általában 140 köbméternél nagyobb, a hallgatási távolság pedig 5 méter körüli, indokolt lehet a nagyobb teljesítményű, 3- vagy 4-utas, szélessávú front hangsugárzók és a diffúzabb hangteret produkáló speciális konstrukciójú, dipólus/bipoláris surround hangsugárzók alkalmazása. Ebben az esetben persze nehezen biztosítható, hogy azonos hangsugárzókon keresztül szólaljon meg az összes csatorna, de törekedni kell rá, hogy azok hangkaraktere hasonló legyen, ezért lehetőleg egy gyártó egy termékcsaládjának modelljeiből célszerű összeválogatni azokat. A megfelelő teljesítményű mélysugárzók használatára természetesen ekkor is szükséges van.
3.1 A hangsugárzók elhelyezése
 
A házi-mozi hangrendszer hangsugárzóinak elhelyezésénél célszerű alapvetően hasonló elrendezést követni, mint amit a stúdiókban használnak, így biztosítva, hogy ugyanazt halljuk, mint amit a sokcsatornás surround hangot keverő hangmérnök. A stúdiók lehallgató hangsugárzóinak elhelyezését szabványok (ITU R BS.775-1) rögzítik. Az alábbi ábra a házi-mozi hangrendszer hangsugárzóinak a Dolby által javasolt elhelyezését mutatja a hallgatás helye körül.
 

A center hangsugárzót mindig a kép közvetlen közelében, annak függőleges középvonalában kell elhelyezni (ez a fenti ábrán a 0 fok). A hangsugárzó a TV képernyő fölé, de ha az magasabban van, akkor alá is helyezhető, bár ez kevésbé javasolt. Ügyeljünk rá, hogy a TV készülék és a centersugárzó előlapja lehetőleg egy síkban legyen a nem kívánt reflexiók elkerülése érdekében. Vetített képnél az ideális egy hangáteresztő vászon mögötti center hangsugárzó, de ha a vetítőfelület nem ilyen, akkor szintén inkább a fölé, mint alá célszerű elhelyezni a hangfalat.
 

A bal és jobb front hangsugárzókat szimmetrikusan, a képernyőtől jobbra-balra azonos távolságban kell elhelyezni. Egyedüli néző számára a bal, center és jobb frontsugárzókat az üléspozíciótól azonos távolságban (A), egy sorban ülő több néző esetén viszont velük párhuzamosan egy vonalba helyezzük el a hangsugárzókat (B). Mindenképpen kerüljük, hogy a centersugárzó közelebb kerüljön a nézőkhöz, mint a bal és jobb front hangsugárzók (C).
 
A bal és jobb hangsugárzók sugárzási tengelyeinek 45 és 60 fok közötti szöget kell bezárniuk, úgy hogy a szög csúcsa a központi hallgatási pozíció legyen (ennek felel meg a fenti ajánlott elhelyezési ábrán a 22 és 30 fok közötti szögtartományban elhelyezett jobb front hangsugárzó). A 45 fokos szög filmek nézéséhez megfelelő, de inkább a nagyobb 60 fokos szög ajánlott, mert ezt a szélesebb hangteret produkáló szabványos elrendezést alkalmazzák a surround műsorok hangját előállító stúdiókban, és a zenehallgatáshoz is ez illeszkedik.
 

Mindhárom front hangsugárzó sugárzási tengelyének nagyjából az ülő ember fülével azonos magasságban (kb. 1,2 m) kell lennie, és a központi hallgatási pozícióra kell irányulnia. Az emberi irányhallás az elölről érkező hangok 7 foknál nagyobb függőleges eltérést már képes érzékelni, ezért a centersugárzó és a frontsugárzók magasságbeli különbsége ne legyen ennél nagyobb.
 
A surround hangsugárzók elhelyezésénél korábban csak a hallgatás helye melletti, mögötti nem lokalizálható hangokból álló körülölelő hangtér előállítása volt a cél. Manapság viszont a filmek alkotói olyan hangot produkálnak, ami már megköveteli, hogy a surround hangsugárzók pontosan lokalizálható hangokat is vissza tudjanak adni. Ezért is tanácsos a hangsugárzók stúdiókban alkalmazott elhelyezését követni. (Lásd a fenti elhelyezési ábrán a surround hangsugárzók ajánlott pozícióját).
 
A hangok lokalizálhatósága érdekében a surround hangsugárzók sugárzási tengelyének is a központi hallgatási pozícióra kell irányulnia, és a frontsugárzókhoz hasonlóan, ha lehet nagyjából az ülő ember fülével azonos magasságban (kb. 1,2 m) kell elhelyezni azokat. Mivel irányhallásunk az oldalról és hátulról érkező hangok helyét kevésbé pontosan tudja meghatározni, ezért a surround hangsugárzók az ideális fülmagasságnál magasabban is elhelyezhetőek. A front és a surround hangsugárzók közti magasságbeli eltérés a központi hallgatási pozícióból nézve ne legyen nagyobb 15 foknál, mert ellenkező esetben a front és hátsó hangkép valamint a surround hangtér koherenciája megbomlik.
A hangsugárzók elhelyezésénél figyelemmel kell lenni helyiségben a hangokat visszaverő felületek akusztikai hatására is.


 
 
 
 
 

[fodesz]

Egyéb beállítások
 
Az AV erősítők és univerzális Blu-ray Disc/DVD lejátszók „mélyhang menedzsment” beállításánál ügyeljen az alábbiakra: Egy hangsugárzó nem a doboz méretétől függően „Large” vagy „Small”, hanem annak mélyfrekvenciás átvitelétől. Nagynak (Large) tekinthető az a hangsugárzó, amely alkalmas a nagyenergiájú, legalább 30 Hz-es mélyhangok előállítására is. Az összes erre nem képesek hangsugárzó kicsinek (Small) számít. Ha pontosan beállítható, hogy milyen keresztváltási (crossover) frekvencia alatti hangokat állítson elő a mélysugárzó, illetve felettieket a további hangsugárzók, akkor azt a következőképpen válassza meg. Nézze meg a hangsugárzó adatlapján a hangfrekvenciás átvitel alsó törésponti (-6dB) határfrekvenciáját (pl. 50Hz), és ennek a frekvenciaértéknek a kétszeresét (azaz 100Hz-et) válassza keresztváltási frekvenciának, mert az ennél magasabb hangokat már bizonyosan könnyedén előállítja a hangsugárzó.
 
Ha a körülölelő surround hangteret létrehozó hangsugárzók nem egyforma távolságban vannak a hallgatás helyétől, akkor a távolabb lévő hangsugárzók hanghullámai a közelebbiekhez képest késve érkeznek és ezt a késleltetési idők beállításával kell kompenzálni. Enélkül a több hangsugárzóból megszólaló hang színezete, frekvencia-átvitele pontatlanná válik, és maga a hangtér hamis, nem a hangmérnök által kevert módon alakul ki.
 
A fenti két beállítást ma már a magasabb kategóriájú AV erősítők mérőmikrofonos, automatikus kalibráló-rendszerrel segítik.
 
AV erősítő automatikus mérőmikrofonos beállítással
 
 
 
A Dolby Digital és Dolby Digital Plus kódolt hang amúgy igen széles dinamikatartománya az un. éjszakai üzemmódban (Midnight Mode) a hangmérnök szándékai szerint szűkíthető. Ha tehát nem akarja mások nyugalmát megzavarni a nagy hangerejű robbanásokkal, de érteni szeretné a dialógusokat, akkor kapcsolja be ezt az üzemmódot. Viszont ha élvezni szeretné a teljes dinamikatartomány lenyűgöző élményét, akkor kapcsolja ki az éjszakai üzemmódot.
 
Akik először hallanak körülölelő surround hangot, meglepődnek, hogy a hátsó hangsugárzókból néha csak valami nem túl tiszta, zengetett hang hallható. Aggodalomra semmi ok, az AV erősítő és a hangsugárzók nem hibásak. A Dolby Digital, a DTS vagy akár a Dolby Pro Logic II és más hasonló surround formátumok a hátsó hangsugárzókon megszólaló hangokkal teremtik meg a térérzetet, illetve hanghatás információkat közölnek. Csak az un. „5 csatornás sztereó” üzemmódban szólnak a hátsó hangsugárzók teljes jellel.
 
Ha a DVD lemezen van DTS kódolt hang, de azt a DVD lejátszóhoz csatlakoztatott AV erősítő nem érzékeli, akkor ellenőrizze, hogy a lejátszó beállítási menüjében a DTS jel kimenetre továbbítása be van-e kapcsolva.
 
Az AV erősítő hangtereket szimuláló DSP programokat érdemes kipróbálni. Vannak ezek között teljesen hatástalanok, vannak melyek rontanak a hangon, csökkentve a basszusokat, több zengést adva hozzá csökkentik annak természetes megszólalását valamint a beszédérthetőséget, és akadnak gondosan kidolgozott algoritmusú DSP programok, amelyek igazi illúziót teremtve további hatásokkal, jobb vagy más térérzettel gazdagítják a hangot. Például, ha erre vágyik egy igazi moziterem méreteinek megfelelő hangzást lehet elérni a kis szobában is. Az élmény függ a helyiség akusztikai tulajdonságaitól, a műsoranyagtól és persze az Ön ízlésétől is.
 
Ha a képernyőn vagy vásznon megjelenő képpel nem elégedett érdemes azt egy tesztképeket tartalmazó DVD segítségével beállítani. Ezek a tesztképek olyan szín-, kontraszt- és geometriai beállítási hibákra hívhatják fel a figyelmet, amelyeket a normál műsorképekről csak szakértő szem venne észre.
 

[fodesz]

Házimozi tervezés II.
A Házi-mozit, okosan I. része a vásárlást megelőző döntések és a tervezés fontosságáról szól. A cikksorozat második része a vásárlással kapcsolatos és gyakorlati tanácsokkal, tippekkel szolgál.
 
 
A VÁSÁRLÁS
 
A legfontosabb, hogy időt kell rá szánni. Egy óra alatt nem lehet megvásárolni egy házi-mozi összeállítást. Jobb, ha néhány napot eltölt a készülékek és az azokat kínálók között. Szerezzen személyes élményeket és benyomásokat, de ne hagyja magát összezavarni mindenféle érthetetlennek tűnő szakmai „blablával”, és ne dőljön be a rövid és hatásvadász képi és hangi bemutatóknak, ezek ugyanis a látás és hallás túlstimulálásával csak a termék valós megítélését nehezítik!
 
Próbáljon ki és hasonlítson össze minél több készüléket! Tegye ezt egy olyan Ön által jól ismert műsoranyaggal (Blu-ray Disc, DVD-Video, CD lemezzel, vagy más hordozható műsorhordozóval), amelyen vannak olyan finom részletek, amelyek alapján el tudja dönteni, hogy a láhatóvá tett kép ill. megszólaltatott hang megfelel-e elvárásainak. A próba során győződjön meg róla, hogy a műsorforrás készülék a lehető legjobb minőségű jelátvitelt biztosító módon van-e összekötve a képmegjelenítővel ill. hangberendezéssel.
 
Minél drágább berendezésekről van szó, annál indokoltabb a fentiek szerint eljárni. Egy autó megvásárlása előtt, a legtermészetesebb, hogy tesz vele legalább egy próbakört. Ha kész nagyjából ugyanennyit költeni egy házi-mozira, akkor hasonlóan elvárható, hogy az eladó biztosítsa az Ön számára a kipróbálás lehetőségét. Sőt, ha igazán biztosra akar menni, keressen olyan lehetőséget, mely az otthoni tesztelésre is módot nyújt. Internetes vásárlás esetén ragaszkodjon a visszavásárlás lehetőségéhez!
 
Az eladónál történő kipróbálás azért is hasznos lehet, mert már ekkor választ kaphat egy sor a készülék funkcióira, használatára, beállítására vonatkozó kérdésére – feltéve, hogy az eladó kellően jártas ezeket illetően. Az Internet remek lehetőséget biztosít megismerni mások véleményét a megvásárolni szándékozott készülékekről, de számos más hasznos információhoz is juthatunk a világhálón.
 
A fenti követelményeknek bizonyára nem felelnek meg az amúgy vonzó árakat kínáló nagy elektronikai szupermarketek, ezért nagy értékű házi-mozi készüléket illetve teljes rendszert csak az Ön által kívánt bemutatási lehetőséget biztosító szaküzletből és rendszerintegrátortól vegyen! Ez utóbbiak talán nem a legolcsóbban kínálják magukat a készülékeket, de az általuk kínált magasabb színtű és pluszszolgáltatások (szaktanácsadás, tervezés, installáció stb.) összességében jobb ajánlatot jelentenek.
 
De még a legcsillogóbb szaküzletben és bemutatóteremben is csalódhat, ezért ne hagyja magát elkápráztatni a külsőségektől. Jó képet alkothat a hozzáértésről, ha a fent említett, Ön által jól ismert műsort a bemutatóteremben felállított házi-mozi rendszeren lejátsszák. Ha az már az első pillanatban csalódást keltő látványt és/vagy hangélményt produkál, akkor ott valami komoly baj van. Amennyiben a házi-mozi rendszer készülékei rendesen vannak csatlakoztatva, felállítva és beállítva, akkor megfelelő élményt kell hogy nyújtsanak. Több mint gyanús, ha a kép zajos, életlen vagy színei természetellenesen eltúlzottak elmosódottak, mert ez a nem megfelelően csatlakoztatott műsorforrás készülékre és képmegjelenítőre, valamint a képbeállítás pontatlanságára utal. Az is meglehetősen „gyatra szakértelemre” utal, ha a megszólaló hangból csak a „velőtrázó” és minden középfrekvenciás hangot elnyomó basszusok hallhatóak.
 
 
A GYAKORLAT
 
Nem ritka, hogy az új házi-mozi büszke tulajdonosa csalódott, mert a berendezés nem elvárásainak megfelelően működik. Ezért azonban többnyire nem a berendezések minősége vagy esetleges hibája a felelős. Gyakran egyszerűen elhárítható, apró dolgok akadályozzák a kívánt házi-mozi látvány- és hangélmény elérését.
 
A hangsugárzók elhelyezése és beállítása
 
A legfontosabb a hangsugárzók megfelelő elhelyezése. A cél a hangmérnök által a stúdióban kevert hangtér – ami a műsorhordozó jóvoltából házi-mozink hangrendszerén megszólal – lehetőleg minél tökéletesebben reprodukálása. Ehhez megközelítően úgy kell elhelyeznie a front és surround hangsugárzókat, ahogy az a stúdióban is szokásos. A hangsugárzók megfelelő elhelyezéséről szól
 
A hangsugárzók által keltett hangteret meghatározó módon befolyásolják a házi-mozi helyiség falairól, plafonjáról és padlójáról visszaverődő hangok. A hallgatás helyéhez ugyanis nemcsak a hangsugárzókból származó úgynevezett direkthangok, de az említett felületekről visszaverődő hangok is eljutnak. Ezek a visszavert hangok általánosságban csak gondot okoznak és ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy javítsuk a direkthangok arányát a visszavert hangokhoz képest. A visszavert hangok csökkentésének egyik módszere a csillapítás. A házi-mozi helyiség határoló felületeit burkoló anyagok lehetőleg csillapítsák a hangot. A függönyök, kárpitok, szőnyegek, álmennyezet alkalmazása ajánlott, a nagy kő csempe és vakolt tégla vagy beton felületek viszont kerülendőek. Az igazán nagy hangvisszaverő felületeket mindenképpen érdemes utólag bútorokkal tagolni, hogy azok a visszaverődéseket legalább „szétszórják”. A direkt hangok arányát úgy is növelhetjük, hogy a hangsugárzókat minél közelebb helyezzük a hallgatás helyéhez és minél távolabb a visszaverő falaktól (ez is indokolja a „házi-mozi sziget” koncepcióját).
 
Az elhelyezésnél lényeges a szimmetria, de nemcsak a hangsugárzókra vonatkozik ez, hanem az egész helyiségre. Ha például a helyiség két oldalfalán helyezünk el dipólus surround sugárzókat, akkor ezen falaknak a nézés/hallgatás tengelyére szimmetrikusaknak (azonos méretűeknek, felületűeknek, távolságúaknak) kell lenniük.
A hangtér kialakításában fontos szerepet játszik az öt, hat vagy hét fő hangcsatorna és a „.1”-edik mélyhang effekt-csatorna kiegyenlített megszólalása. Nem jó, ha a surround csatornák túl hangosak, mert teljesen eluralhatják a hangképet, ha túl halk a centercsatorna, mert nem lesz érthető a dialógus, ha túl sok a mélyhang, mert elnyomja a középhangokat, pedig a legtöbb hangrészlet éppen ebbe a frekvenciatartományba esik. A hangrendszer mindenegyes csatornájának pontos szintbeállításával kerülhetőek el ezek a problémák. Az egyes csatornák hangerejének a hallgatás helyén kell azonosnak lennie. Ezt a beállítást ma már a jobb AV vevőerősítők mérőjellel (ez az a sistergés szerű un. „rózsazaj”), sőt mérőmikrofonos kalibráló-rendszerrel segítik.
 
A mélysugárzó elhelyezése és beállítása
 
Nem könnyű feladat a mélysugárzó alkalmas helyének megtalálása és a mélyhangok szintjének, fázisának beállítása. A cél az, hogy a mélysugárzó a többi hangsugárzóval együttműködve egyenletesen, átviteli „lyukaktól” és kiemelésektől mentesen terjessze ki a frekvenciatartományt és kellő, de nem eltúlzott szinten adja vissza a hangmérnök által elképzelt mély hanghatásokat.
 
A mélyhangok a párhuzamos hangvisszaverő felületek (padló, plafon és oldalfalak) által határolt zárt helyiségekben általában egyenetlenül oszlanak el. Ez azt jelenti, hogy adott mélyfrekvenciák a helyiség egyes pontjain túl intenzíven, míg más pontokon túl kis szinten vannak jelen. Az ok, hogy a párhuzamos felületek úgynevezett állóhullámokat hoznak létre a helyiségben. (Az állóhullám azon frekvenciákon alakul ki, melyek hullámhossza felének egészszámú többszöröse megegyezik a két párhuzamos felület távolságával.) A kialakuló állóhullámok nem kívánt hatását csak a mélyfrekvenciák néha bizony bonyolult és költséges csillapításával, elnyelésével lehet kiküszöbölni. Ezért tanácsos inkább kézben tartani az állóhullámok kialakulását. Az alábbi néhány tapasztalatokon nyugvó eljárás, trükk alkalmazása segítségével kielégítő eredményre juthatunk.
 
Egy korszerű mélysugárzó
1 db 305 mm-es hangszóróval és
2 db 305 mm-es passzív sugárzóval,
beépített 400W-os erősítővel:
Genelec HTS4BKiindulásul a mélysugárzót közvetlenül a front hangsugárzók mögötti fal elé a padlóra, nagyjából középre érdemes helyezni. Ha a hallgatási pozícióban egy összetett hanganyag (például egy DVD filmrészletet, melyben vannak mélyhangok és dialógus is) nem kielégítőnek szólal meg, mert túl sok a mélyhang és ez rontja a beszédérthetőséget, vagy éppen túl kevés a basszus, pedig a helyiség más helyén meg sok, a következőkkel próbálkozhatunk.
 
A mélysugárzót a középvonaltól jobbra vagy balra több lépésben elmozdítva az áthelyezéssel más-más állóhullámok jönnek létre, más-más szinteken. Az a trükk is kipróbálható, hogy a mélysugárzót a lehallgatási pozicíóbí helyezzük, megszólaltatjuk és végigjárjuk a lehetséges pontokat, ahová azt majdan elhelyezhetjük, majd ott meghallgatva eldönthető, melyik adja a legjobb eredményt.
 
Nagyobb (125 köbméter feletti) helyiség esetén indokolt lehet két subwoofer használata. Ezeket a falak mentén úgy helyezze el, hogy azok más-más állóhullámokat keltsenek, különböző szintekkel. Például az egyiket az egyik fal hosszának felénél, a másikat az előzőre merőleges fal negyedénél. A két frontsugárzós mélynyomót teheti az elöl lévő sarkokba is, mert ez néha megoldja a közelükben lévő falakról érkező visszaverődések problémáit.
 
A frontsugárzó konstrukciójú nem falba-épített mélysugárzó „hangládát” úgy fordítsuk, hogy az abból kilépő hanghullám a közeli falra vetüljön, vagyis a sugárzó membránja, illetve reflexnyílása a fal felé nézzen és távolsága attól 10 cm-nél ne legyen több. Erre a padlóra sugárzó „suboknál” nincs szükség, azok ugyanis eleve egy felületre nyomják a hangot. Ügyeljünk arra, hogy a nagyenergiájú hanghullámoknak direkt kitett felületek elég szilárdak legyenek, azokat a hang ne tudja megmozgatni, „megzörgetni”, ez ugyanis a mélyhangok nem kívánt torzítását eredményezheti.
 
A mélysugárzó megfelelő elhelyezése mellett hasznos, ha néhány dolgot be lehet állítani rajta. Ezek a mélysugárzó hangereje, az alsó határfrekvencia körüli átvitel módosítása (Bass roll-off, Bass Cut) és fáziskésleltetése (nem árt, ha legalább 90°-os pontossággal). Ez utóbbi beállítása azért fontos, hogy a többi hangsugárzó és a mélysugárzó eltérő elhelyezéséből adódó fáziseltérés miatt a keresztváltási frekvencia környékén fellépő szintkioltás/kiemelés elkerülhető legyen.
 
 
A berendezések csatlakoztatása, kábelezése
 
A házi-mozi kép- és hangminőségét döntően befolyásolja a berendezések megfelelő összekötése. Hiába költ temérdek pénzt a készülékekre, ha azokból „nem tudja kihozni a maximumot”, mert gyenge minőségű kábellel, rosszul szerelt csatlakozóval, netán nem a legjobb kép- és hangminőséget biztosító módon köti össze azokat.
 
A gondosság mellett mindez pénzbe is kerül. A készülékek árával és teljesítményével arányosan érdemes áldozni a csatlakoztatásra, kábelezésre. Felesleges például a drága hangszórókábel az olcsó, kis szatellit hangsugárzókhoz, de az is nagy baklövés, ha a milliós értékű vetítőt egy néhányszáz forintos kompozit videojel-kábellel köti össze a műsorforrással, mikor mindkettőn van HDMI csatlakozó is. A csatlakoztatásra, kábelezésre körülbelül a házi-mozi teljes költségvetésének 5 – 10%-át ésszerű elkölteni. Érdemes a csatlakozókkal készre szerelt vezetékek közül választani. Ezek széles választékban és árskálán kaphatóak és az árak többnyire jól tükrözik a minőséget. Minél nagyobb távolságba kell vezetni egy audió- vagy videojelet, annál jobb minőségű vezetékre van szükség!
 
Törekedjen arra, hogy a készülékeket mindig a lehető legjobb minőségű jelátvitelt biztosító módon csatlakoztassa. A kép- és hanginformációt továbbító video- és audiojelek számos formája létezik. Ezek eltérő sávszélességű átvitellel, analóg vagy digitális módon, más-más minőségben továbbítják a kép- és hangjelet. (A különböző képjel-átviteli és csatlakoztatási módokról és a progresszív képfrissítésről szólnak a Mi a csuda az az RGB, komponens és S-Video? Mire jó a DVI?, A HDMI és a Videó sorfelbontás és progresszív képfrissítés című cikkek.)
 
A videojel átviteli módok képminőség szempontjából az alábbi sorrendbe állíthatóak: #1 digitális videó (HDMI), #2 analóg RGBHV videó (PC-VGA), #3 progresszív vagy váltott-soros képfrissítésű komponens videó (Y,Pb/Cb,Pr/Cr), #4 RGB komponens videó (SCART), #5 S-Video (Y/C), #6 kompozit (összetett) videó.
 
A fenti listában szereplő, a vetítők, LCD- és plazmaképernyők többsége által megjelenített analóg RGBHV videojel a személyi számítógépek (PC) grafikus képjelei, melyek a hagyományos televíziózás videojeleivel nem kompatibilisek. Ezért - bár mindkettő analóg RGB jeleket továbbít - ne is próbálkozzon a PC grafikus kártyájának VGA kimenetét összekötni a TV SCART bemenetével.
 
Az audiojel átviteli módok hangminőség tekintetében az alábbiak szerint állíthatóak sorrendbe: #1 digitális sokcsatornás tömörítetlen audió (i.LINK, Denon Link, HDMI), #2 analóg sokcsatornás audió (csatornánként külön kábelen vezetve), #3 digitális sokcsatornás Dolby Digital / DTS / MPEG2 tömörített audió (optikai, koaxiális), #4 analóg sokcsatornás mátrixkódolt audió (Dolby Surround).
 
A hangszórókábel sokféle tulajdonsága meghatározó a hangminőség szempontjából (a vezető anyaga, az elemi vezetőszálak szerkezete, elrendezése, a szigetelők anyaga, szerkezete stb.), de a legfontosabb a vezető keresztmetszetének nagysága. A megfelelő minőségű megszólaláshoz fontos, magasan tartott erősítő csillapítási tényező (Damping Factor) és minimális teljesítményveszteség érdekében a hangszórókábel keresztmetszetét elegendően nagyra választani. Minél hosszabb a hangszórókábel és minél kisebb a hozzá csatlakoztatott hangsugárzó impedanciája, annál nagyobb keresztmetszetre van szükség.
 
Minimális hangszórókábel keresztmetszetek
 
Ha teheti, használja a legnagyobb keresztmetszetű hangszórókábelt, amit az erősítő és hangsugárzó szorító csatlakozója fogadni képes!
 
 

[fodesz]

Házimozi tervezés:
Egy igazi élményt nyujtó házi-mozi összeállítása nem egyszerű. A készülékgyártók hajlamosak elhitetni a tájékozatlanabb vásárlókkal, hogy elég csak megvenni az általuk kínált berendezéseket és máris beteljesül az álom, de ez ámítás.
Mielőtt bármit vásárolna, tegye fel magának a legfontosabb kérdéseket! Mire van szükségem? Hol és hogyan akarom használni? Mennyit akarok rá költeni? És mi a fontos számomra? A válaszok alapján elkezdheti összeállítani a kiválasztott berendezések listáját, de maradnak még kérdések ezután is. Hogy tudom kipróbálni a kinézett készülékeket? Melyik eladótól kapok többet? Ha a készülékek már otthon vannak újabb kérdések merülnek fel. Hogy kell összeállítani? Miért nem úgy szól a hang, vagy néz ki a kép, mint a bemutatón? Az alábbiakban tippekkel és tanácsokkal szeretnék segíteni abban, miként tervezze meg, szerezze be és építse fel saját házi-moziját.
 
A TERVEZÉS
 
A házi-mozi legmegfelelőbb helye
 
Ehhez tudni kell, milyen gyakran és hogyan használná a házi-mozit. Csak alkalomszerűen vagy naponta? A film vagy TV műsor nézése közben mást is szeretne csinálni? Zavartalanul szeretné élvezni a vetítést? Hobbija a házi-mozi aminek mindent hajlandó alárendelni? Ha megvan a válasz mindjárt nyilvánvaló, hogy milyen fontossággal bír az Ön számára a házi-mozi, és hogy hol lenne az ideális helye életterében.
 
Lakóhelyünkön belül a házi-mozi lehet egy más célra is szolgáló helyiségben. Sokan szeretnek ágyból filmet nézni, ezért elképzelhető, hogy a házi-mozi a hálószobában üzemel, de tipikusan a nappali ad helyet a szórakozás eme formájának. Ez utóbbi esetekben igyekezzen a házi-mozizásnak egy viszonylag szeparált és zavartalan térrészt un. „házi-mozi szigetet” találni a nagyobb téren belül. Senki sem örül annak, ha mozizás közben mások tevékenysége, mozgása zavarja a film élvezetében, és viszont is igaz, a teljes lakótérre rátelepedő, azt hangjával, képével teljesen betöltő házi-mozi lehetetlenné teheti a helyiség más funkcióját.
A házi-mozi működhet egy különálló, erre a célra szolgáló helyiségben, egy un. médiaszobában vagy vetítőteremben. Ez utóbbi esetekben amennyiben igényesebb házi-mozi rendszerre vágyik, ahol többek között akusztikai, világítási, belsőépítészeti feladatokat is meg kell oldani, tanácsos mindenképpen ilyen rendszerek tervezésében kivitelezésében jártas szakemberhez, vállalkozáshoz fordulni.
 
Mennyit költsön házi-mozira?
 
Ha már körülbelül tudja milyen beruházásba fog a házi-mozi megvalósításával jó, ha szembesül a kiadásokkal is. Tekintsünk el az egyéb (kábelezés, szükséges akusztikai és belsőépítészeti kialakítás stb.) többletköltségektől, nézzük csak magukat a berendezéseket.
 
A házi-mozi készülékek ára a legtöbb esetben tükrözi az általuk nyújtott szolgáltatásokat, teljesítményt illetve konstrukciós és építési minőséget. Vannak persze rendkívül olcsó és nagyon drága berendezések is. Itt is - mint annyi más esetben - az „arany középút” talán a legjobb választás. Kielégítő mozi élményt nyújtó, nagyképernyős TV-ből és un. „egydobozos” házi-mozi rendszerből álló összeállítás már negyedmillió forintból beszerezhető, de vetített képre és dinamikus surround térhangzásra legalább fémlillió forintot kell áldozni. Egy jobb középkategóriás autó áráért már igen színvonalas házi-mozi építhető fel, de a felső határ „a csillagos ég”.
 
Meghatározó lehet a készülékek árára az is, hogy miként viszonyul a technikához. Ha a házi-mozi rendszer felállítása után csak élvezni szeretné az élményt, akkor válasszon megbízható, egyszerűen kezelhető, csak a szükséges funkciókkal és szolgáltatásokkal rendelkező berendezéseket. Viszont, ha fontos az Ön számára, hogy házi-mozi rendszere a legújabb technológiáknak is megfeleljen, és úgy érzi ért is hozzá, hogy időről-időre megújítsa azt, akkor olyan berendezések az érdekesek, melyek műszaki jellemzők tekintetében összetettebbek és többet nyújtanak.
 
Azt azért érdemes tudni, hogy a házi-mozi készülékek ára az állandó műszaki fejlődés és a piaci verseny eredményeként folyamatosa csökken. Az a technológiai újdonság, amiért ma még sokat kell fizetni, talán már másfél-két év múlva minden készülékben megszokott lesz és fél áron megkapható. Nem érdemes tehát olyan szolgáltatást, funkciót, teljesítményt megfizetni, amit nem tud kihasználni. És ez nemcsak az egyes készülékekre, hanem a házi-mozi összes berendezésére egyszerre vonatkozik. Például nem érdemes kiemelkedő képminőséget nyújtó drága Blu-ray Disc lejátszót vásárolni, ha a TV túl kis képernyője úgysem képes visszaadni a teljes HD felbontású képet, és nem szabad többszázezer forintos hangsugárzókhoz nem megfelelő teljesítményű, olcsó AV erősítőt választani. Vagyis törekedjen egyensúlyra a házi-mozi készülékek árát tekintve is.
 
 
Mérés és választás
 
A házi-mozi helyének és elhelyezésének eldöntése után mérje fel a nézőtávolságot és a hallgatási távolságot. Az első a képernyő, a második a front hangsugárzók helye és a néző(k) pozíciója közötti távolság. Meghatározó még a helyiség mérete és az ott jellemző környezeti fényviszonyok is. Mindezek ismerete szükségesek ahhoz, hogy megválaszthassa a helyiséghez illeszkedő, valóban moziélményt nyújtó, megfelelő méretű képmegjelenítőt és megbecsülhesse a majdani hangsugárzók és az azokat meghajtó erősítő teljesítményét.
 
A megfelelő képméretet elsősorban a nézőtávolság határozza meg, a helyiség környezeti fényviszonyai pedig eldöntik, hogy érdemes-e a képet vászonra vetíteni. A műsor és a képmegjelenítő felbontásától függően a képátló legyen a nézési távolság minimum 40-62%-a. Egy HD-ready felbontású nagyképernyős TV esetén elegendő a 40% is, míg a teljes HD (1080p) felbontás minden részletének érzékeléséhez van szükség a nagyobb képméretre. Az utóbbi esetben egyszerűen úgy is kiszámolható az inchben mért képátló, hogy a centiméterben mért nézési távolságot elosztjuk 4-el. Vetített kép esetén jó, ha a helyiség elsötétíthető, de a vetítővászon mindenképpen legyen a ráeső fénytől tökéletesen árnyékolt.
 
Megfelelő méretű kép és teljesítményű hang az igazi moziélmény záloga
A megfelelő teljesítményű hangsugárzók és erősítő kiválasztásánál a cél az, hogy azokkal elegendő hangerőt állítsunk elő az adott hallgatási távolsághoz és a helyiség méretéhez. Az egyszerűség kedvéért különböztessünk meg három hangerőszükségletet.
 
Nincs szükség nagy hangerőre amennyiben a helyiség mérete nem nagyobb 70 köbméternél és a hangsugárzók legnagyobb hallgatási távolsága nem több 3 méternél. Ez esetben a hangsugárzók és az azok meghajtására ajánlott erősítő maximális csatornánkénti teljesítményét a 30 – 120 Watt (RMS) közötti tartományba érdemes választani.
 
Közepes hangerőre van szükség amennyiben a helyiség mérete nagyobb, mint 70 és kisebb, mint 115 köbméter és a hangsugárzók legnagyobb hallgatási távolsága 3 és 5 méter közé esik. Ekkor a hangsugárzók és az azok meghajtására ajánlott erősítő maximális csatornánkénti teljesítményét a 60 – 200 Watt (RMS) közé ajánlott választani.
 
Nagy hangerőre van szükség amennyiben a helyiség köbtartalma nagyobb 115 köbméternél vagy a hangsugárzók legnagyobb hallgatási távolsága több, mint 5 méter. A hangsugárzók és az azok meghajtására ajánlott maximális csatornánkénti erősítőteljesítményt ilyenkor 150 – 250 Watt (RMS) között kell megválasztani, de sokkal nagyobb helyiség és hallgatási távolság esetén ennél a felső értéknél többre is szükség lehet.
 
Látható, hogy a fenti teljesítménytartományok „átfedik egymást”. Ennek oka egyrészt az, hogy a hangsugárzók az erősítő teljesítményéből eltérő hatásfokkal állítják elő a hangot, de a legfontosabb, hogy aki nagyobb „hangerőtartalékra” vágyik az a teljesítménysáv felső határát válassza.
 
Az biztos, hogy a filmek bizonyos hanghatásaihoz (robbanások és hasonlók) jó ha jelentős teljesítménytartalékkal rendelkezik a hangrendszer. A dialógusok és a nem túl nagy hangerejű zenei részletek e nélkül még megfelelően szólalnak meg, de az akár ezerszer nagyobb jelszintű hatáshangok csak az élményt jelentősen rontva, dinamika nélkül, torzan állíthatóak elő. Ezek a hanghatások jelentős részben mélyhangokból tevődnek össze, ezért nem tanácsos a mélysugárzó(k) teljesítményét alulméretezni.
 
Ha kevés a hely nagyméretű, teljes sávszélességű hangsugárzók elhelyezéséhez, megfelelő választás a kisméretű úgynevezett szatellit sugárzókból és nagyobb teljesítményű mélysugárzóból álló hangrendszer. A szatellit hangsugárzók nem állítanak elő igazán mély frekvenciákat, ezért kisebb teljesítményűek és kevesebb erősítőteljesítményt igényelnek, de elhelyezésük sokkal egyszerűbb. Polcon, a TV mögötti falon és vékony állványon szinte észrevétlenül helyezhetőek el a hallgatás helye körül és ezzel a visszavert hangok okozta akusztikai problémákat elkerülve szinte tökéletes körülölelő hangtér állítható elő.
 
Ha a mélyhangok előállítását nem aktív mélysugárzóval, hanem nagyméretű, teljes sávszélességű hangsugárzókkal kívánja megoldani, akkor - mivel ehhez sok energia szükséges - nagy hálózati trafóval és nagykapacitású kondenzátorokkal rendelkező, nagyobb teljesítményű erősítőre lesz szükség.
 
Fontos szerep hárul a filmek hangjának kiegyensúlyozott előállításában a centercsatornára, mivel itt szólalnak meg a dialógusok és minden a képernyő „közepe” felől a hallgató/néző felé irányuló hang. Ezért nem kívánatos, ha a centersugárzó teljesítménye a másik két (bal/jobb) frontsugárzónál lényegesen kisebb.
 
A térhangzás oldalról, hátulról megszólaló hangjait előállító surround sugárzók konstrukciójának és számának kiválasztását alapvetően határozzák meg az elhelyezés körülményei.
 
A speciálisan surround céljára konstruált dipólus/bipoláris hangsugárzók több, különböző irányba, akár ellenfázisban sugárzó hangszórókból állnak és kihasználják a helyiség falairól visszaverődő hangokat is. Az általuk megszólaltatott surround hangtér sokkal diffúzabb, nagyobb a lefedettsége, de pontatlanabbul adják vissza a hangforrások térbeli helyzetét (lokalizációját). Az ilyen speciális surround sugárzókat vagy a hallgatás helyétől jobbra és balra ideálisan azonos távolságban lévő oldalfalakra, vagy az üléspozíció mögötti nem túl távol eső hátfalra szokás felszerelni.
 
Közvetlen (csak egy irányba sugárzó) surround hangsugárzók alkalmazása esetén a hallgatási pozíció mögött elegendő térre van szükség a megfelelő elhelyezéshez és a hangtér kialakulásához. A dipólus/bipoláris surround hangsugárzókat csak 5.1 csatornás hangrendszernél érdemes alkalmazni, 6.1 illetve 7.1 csatornás hangrendszerben közvetlen sugárzókat szokás választani. A 6.1/7.1 csatornás hangrendszer további egy vagy két hátsó surround sugárzó alkalmazása csak akkor indokolt, ha van elegendő hely ezek megfelelő elhelyezésére, és valóban hozzájárulnak egy pontosabb hangtér kialakításához. Jobb ugyanis egy tökéletesen kialakított 5.1-es hangrendszer, mint egy feleslegesen és rosszul felállított 6.1 vagy 7.1 csatornás, ráadásul olcsóbb is.
 
A többcsatornás hang egyes csatornáinak optimálisan azonos hangkarakterű megszólalás érdekében a hangsugárzókat lehetőleg egy gyártó egy termékcsaládjából célszerű kiválasztani. Az aktív mélysugárzó ez alól kivétel, azt választhatja más gyártó kínálatából is, de bizonyos értékhatár felett mindenképpen érdemes kipróbálni az összeállítást.
Mindenféle hangsugárzó egy termékcsaládból: Mission M3-as sorozat
A műsorforrásként szolgáló készülékek kiválasztása leginkább az Ön, azaz a felhasználó igényeitől, agyagi lehetőségeitől és a házi-mozi rendszer többi eleméhez való optimális illeszthetőségtől függ.
 
 
 

[fodesz]

Mi a véleményetek, hangcsillapításnak elegendő lenne-e, ha a moziszoba egyben könyvtárszoba is lenne és körben mennyezetig tömörfa könyvespolcok meg könyvek lennének?


 
Teljesen jó csillapításnak egy könyvespolc vagy ha még több van az még jobb.Főleg ha mennyezetig ér. Fura a szituáció nem találkoztam még hasonló berendezéssel,de miért ne? Ha így van lehetőséged ki lehet alakítani így is moziszobát.

[Igc]

Csakhogy témánál maradjunk. A fabburkolatok árai napi árfolyamon számolva:
 
A legolcsóbb a Crus (natúr) 1500,- / m2
A legdrágább a Baltico Rustico 5.800,- / m2
A többi 2800,- / m2

[Igc]

Tessék érdeklődni! Az, hogy mi drága elég relatív. Árak azért nincsenek feltünteve, mert alapvetően EUR-ban vannak és napi árfolyamon van számolva. Egyébként egyedi kedvezméyeket tudunk adni.

[nebulo5]

Megnéztem a honlapot! De máris ellenszenves, mert árakról semmit sem találni. Ez két lehetőségre enged utalni:
- piszok drága, és ha árait is kiírnák, senki sem fordulna hozzájuk.
- ügyfél számlálójuk van az ajtón, és azután statisztikai adatként reklámozzák a látogatók számát.
 
(cinizmussal fűszerezett a "beszólásom", de tele a .....-m az ilyen: "sejtelmesen reklámozókkal". Ha valami eladó, akkor tessék odaírni az árát. Aki meg levelezni akar, írjon valakinek a rokonságból...)
 
 
 

Akit parafa érdekel, keressen engem nyugodtan..
 
Minden ami parafa
 
 

[tothn]

Mi a véleményetek, hangcsillapításnak elegendő lenne-e, ha a moziszoba egyben könyvtárszoba is lenne és körben mennyezetig tömörfa könyvespolcok meg könyvek lennének?

[fodesz]

Akit parafa érdekel, keressen engem nyugodtan..
 
Minden ami parafa
 
 


 

[fodesz]

Köszönöm, észben tartom, hiszen előbb-utóbb úgyis elhasználódik a jelenlegi borítás.


 
az elasztikus bársony nagyon szép,puha már ránézésre is.A rugalmassága miatt nem gyűrődik,jól alakítható!Lehet felrakni úgy is hogy levehető mosható legyen.1000-1300ft métere kb.Ez változó lehet várostól üzlettől függően. Ötletes akusztiaki csillapító elemeket lehet velük behúzni.

[Igc]

Akit parafa érdekel, keressen engem nyugodtan..
 
Minden ami parafa
 

Parafa lapok,kellékek,kiváló hangszigetelés:

[Dorian]

milyen vastagságú a szivacs és mennyi a légrés?


 
5+2cm

[vm69]

Ez a saját home-made megoldásaim, 40kg/m3 habszivacsból, légréssel.
 

 

 

 



 
Hali!
 
Megkérdezhetem milyen vastagságú a szivacs és mennyi a légrés? Köszi!

[Dorian]

Szerintem nem nehéz találni szép anyagot. Rövidárú-méterárú üzletben vagy szabóságnál kell kérdezni az anyag neve elasztikus bársony
 
Köszönöm, észben tartom, hiszen előbb-utóbb úgyis elhasználódik a jelenlegi borítás.

[fodesz]

Sztem engem vinnének a sárga házba, egy idő után, ha meg kéne csinálnom
A zasszonyt meg amikor takarítani kéne


 
Hidd el csak ránézésre bonyolult! Egy 2 méteres szál anyagot beállítassz méretre és mindíg fordítani kell mikor darabolod.A szálirányra kell figyelni és a szögre.Ha ledaraboltad,jöhet a másik két méteres anyag. Na jó egy szögvasból készült fűrészbakkal és egy keretes fűrésszel nem szabad neki állni,akkor csak bogrács alá sikerül előkészíteni a drága anyagot.Hangsúlyoztam,hogy némileg gépigényes.

[fodesz]

Fülelek mester tanácsai alapján választottam a nagysűrűségű habszivacs anyagot, a keret használt ágyrácsból van, ezért elég elvetemült lécek voltak, volt velük meló
Viszont a szövet borítás kiválasztása volt a legnehezebb, fontos, hogy vékony, ritkább szövésű anyagból legyen. De ilyenből ami jól is néz ki elég ritka. Végül nagy indonéz kendők (nem röhögni!) bánták a dolgot
Ha most kéne még újat csinálnom, a nagysűrűségű szivacs elé tennék egy réteg "piramis-szivacsot". Ez nem olyan sűrű, hogy önmagában megfelelően csillapítson, de a felületről visszapattanó hangok mértékét ez a kialakítás még csökkentené.


 
Szerintem nem nehéz találni szép anyagot. Rövidárú-méterárú üzletben vagy szabóságnál kell kérdezni az anyag neve elasztikus bársony én ilyet vettem a moziszobában a falon lévő THX dekorációs lapra. 2×1 méteres.Előnye hogy rugalmas,így feszíthető és nagyon finom ,puha a simítása.Feketepárti is vagyok ,ezért nekem alapból megtetszett,de még akusztikailag is nagyon jó. A két fotón látható hogy Kb egyformák az anyagok.

[Dorian]

Ennek a kivitelezése sem nehéz...
 
Sztem engem vinnének a sárga házba, egy idő után, ha meg kéne csinálnom
A zasszonyt meg amikor takarítani kéne

[fodesz]

Ennek a kivitelezése sem nehéz.Reggel behajítok két szál házi kolbászt fél kiló kenyérrel aztán darabolom a végeket ,beindulok mint a gőzös
Valójában egy nagyon pontosan minden oldalon gyalult faanyagról van szó ,ami lehet kemény fa (Tölgy,akác,bükk) vagy puhább anyag is.És szál iránnyal ellentétesen vannak összeforgatva,(a fotón jól látható)mint a táblásított anyagok.Így a hasadás,vetemedés is elkerülhető.Ezt figyelni kell a szögek állításánál hogy úgy legyen darabolva! Házilag kivitelezhető,ha vannak szerszámok,gépek,de kell a megfelelő kaloda is ragasztáskor.

[Dorian]

Nagyon ötletes! Ez az amire már az asszony is bólint


 
Fülelek mester tanácsai alapján választottam a nagysűrűségű habszivacs anyagot, a keret használt ágyrácsból van, ezért elég elvetemült lécek voltak, volt velük meló
Viszont a szövet borítás kiválasztása volt a legnehezebb, fontos, hogy vékony, ritkább szövésű anyagból legyen. De ilyenből ami jól is néz ki elég ritka. Végül nagy indonéz kendők (nem röhögni!) bánták a dolgot
Ha most kéne még újat csinálnom, a nagysűrűségű szivacs elé tennék egy réteg "piramis-szivacsot". Ez nem olyan sűrű, hogy önmagában megfelelően csillapítson, de a felületről visszapattanó hangok mértékét ez a kialakítás még csökkentené.

[fodesz]

Ez a saját home-made megoldásaim, 40kg/m3 habszivacsból, légréssel.
 

 

 

 



 
Nagyon ötletes! Ez az amire már az asszony is bólint

[Dorian]

Ha már a hangszigetelésről van szó,nagyon praktikus és abszolút feleségbarát megoldás (amennyiben a nappaliba kényszerül valaki "mozirészleget "kialakítani) a frontok mögött elhelyezett csillapító elem,mely hangulatos mintákkal is bevonható,fokozható...
 
Ez a saját home-made megoldásaim, 40kg/m3 habszivacsból, légréssel.