Komolyzenei ajánló

[chord]

Tudom, hogy csak ál-Alpha, cserébe mindössze 1600 Ft-omba fájt a Kodályban!

https://www.prestomusic.com/classical/p ... gantissima
(Így nézhetett ki még igazi Alpha korában. )

Nem hiszed el, pont ma reggel érkezett meg az eredeti. Belgiumból, egy discogs.com eladótól.
Egy régi, igazi Trebisch.

Én ettől a Carpaccio képtől teljesen odavagyok. A tökfekete víz meg az égnek nyúló kiterített ruhák meg azok a furcsa kémények...



És még be sem volt csukva az 512 tálcája...
Remélem, az újban is ott az interjú Skip Sempe-vel.

[juliush]

Tudom, hogy csak ál-Alpha, cserébe mindössze 1600 Ft-omba fájt a Kodályban!

https://www.prestomusic.com/classical/p ... gantissima
(Így nézhetett ki még igazi Alpha korában. )

[chord]

Nagy nehezen előástam, honnan ismerős ez a Reference Recordings felvétel, és megtaláltam, ő az:



A hifis látogatások hozadéka...:)

Tényleg jól szól.

[chord]

L5S1 írta:



Ez egy nagyon jól sikerült kép mert amit rajta látunk az süt át a felvételen is. Oue egyáltalán nincs megilletődve, lazán, fesztelenül és jókedvűen áll a mester közelében miközben Bernsteinen is látszik hogy teljesen egyenrangúként kezeli őt. Amikor szól a felvétel egyfolytában azt érzem hogy Oue nagyon elkötelezett Bernstein művészete iránt és ez nem csak a szett széles spektrumában mutatkozik meg hanem a tételek zenei mélységeinek feltárásában is. Ezzel az anyaggal nagyon sokat foglalkoztak.

Aki a West Side Story szórakoztató zenéjére vágyik csak részben lesz most boldog. A Candide nyitány és a szvit - jesszusom de jó az a szvit - tökéletes kikapcsolódásnak, viszont a mise 3 meditációja ( zenekari közjátékok ) és az 5 dal érzésem szerint inkább a modern kortárs zene kedvelőinek lesz tetszésére. A divertimento remek csattanó az album végén a maga hirtelen hangulati és hangszeres váltásaival a jazz elemekről már nem is beszélve. Az ütős szólam fanatikusai most aztán hegyezhetik a füleiket mert még dobszerelés is van a partiturában!

A felvétel minőségéről pár szót. A RR nagyon ért a szimfónikus zenekari hangzás hű visszaadásához és ahogyan eddig sem, most sem okoztak csalódást. 16 bites bontásban akkorát szólt az album hogy belerepedt a glettelés is. Ja. Mondjuk nem ez a legjobb lemezem tőlük hanem a Exotic Dances from the Opera szintén Oue vezényletével. Írtam már róla korábban egy másik felületen de most akkor odabiggyeszteném, hogy ennél jobbat hifis szempontból még nem hallottam és ez a No.1 felvételem. Egy CD-ről beszélek.


youtu.be/sbXAHpBTEYI

A Bernstein lemezről ez az egyik kedvencem, egy paródia, a Turkey Trot amely eredetileg egy tánc volt az 1920-as évek amerikájában. Most a szerző vezényletével hallható. Akit érdekel Oue verziója az úgyis beszerzi a lemezt.


youtu.be/A9wZ9cUlW4o

[chord]

Christina Pluhar nyomja a fácsén, hogy tessék mecenálni a Goldberg-varációk hegedű-átiratának felvételét.
Így.

..... so I have rearranged them, almost recomposed them, in the style that lots of popular works were arranged during this period, to fit the different needs of performers and audience.

Micsoda önbizalom.

[chord]

Muszáj egy posztot duplázni? Aki akarja elolvassa az eredeti helyén,elég egy link...

Muszáj.

[Shinagawa]

"De hangsúlyozom ez nem gond akkor ha valaki csak úgy "szolgamód" szereti a komolyzenét. Rá lehet mondani hogy fúvós mind a kettő, szépen játszanak, örömöt hoznak az ember szívéve, ámen. Engem meg szétvet az ideg."

Aztán jön egy pont ahol reménytelenül elvész a magabiztosság, egy határ amelyet átlépve veszélyesen ingoványos területre jutunk, ahol már nem elég a már megszerzett tudás és ismeretanyag hanem bizony komolyan utána kell olvasni és hallgatni a dolgoknak. Nálam ez a terület a reneszánsz és minden ami előtte van. Csak tapogatózom amikor olyan felvétel kerül a kezembe mint ez a Llibre Vermell de Montserrat Jordi Savall interpretációjában. Ilyenkor nagyon jó hogy van egy mankó amelyre támaszkodni tudok és nem nekem kell minden egyes szálat felgombolyítanom a kezdetek kezdetétől.

https://komolyzeneiajanlo.blogspot.com/search?q=llibre

Van olyan versenyző is a fórumon aki nem hogy oda-vissza fújja a dallamokat de már az eredeti szöveg félrefordításának a problematikájára is felhívja a figyelmet.

Chord írását annyival szeretném csak kiegészíteni hogy ez az Alia Vox kiadvány a képzelet szülötte. A kódexben csupán a dalok alapdallamai vannak lejegyezve, a dalok gazdagításáról, hangszerelésről, zenekari kíséretről horribile dictu előadói gyakorlatról egy szó sincs! Nincs partitúra, nincsnek tempó és dinamikai megjelölések...jóformán semmi sincs csak hangok öt vonalra felrajzolva amelyek az abszolút helyükön kívűl a ritmust is egyszerre mutatják ( már amennyire mutatják mert ezeknek a kottáknak az olvasása és értelmezése még mindig nem konszenzusos ). Ezek a kották kb annyira olvashatók egy általános zenei képzettségű ember számára mint a szeriális vagy jazz darabok kottái. Nagyjából semennyire. Erre specializálódni kell, sokat kell gyakorolni, sok felvételt meghallgatni és a végére is csak a bábeli zűrzavar marad mert annyi az ellentmondás és az egymásnak ellenfeszülő érv hogy óhatatlanul elvész benne az ember. Az autodidakta egészen bizonyosan.
Ahogyan a felvétel indít, az a gregorián énekstílus ami visszaköszön a felvételről már vakarózásra késztet pedig elsőre gördülékenynek tűnik, van benne áramlás és prozódiailag is abszolút indokolt a tagolása. Csak aztán eszembe jut az alphás Vespró amelynek a kísérő füzetében pont azt olvastam hogy mennyire másként kellett ezeknek a gregorián énekeknek anno szólniuk és valójában egy templomi felhasználásra szalonképesebbé tevő 19. századi törekvés eredményeként jött létre az a féle halálunalmas zenei vánszorgás amely nagyjából minden mai lemezen és templomi előadáson visszaköszön pár ritka kivételtől eltekintve. Ez csak ezért foglalkoztat annyira mert a LLibre Vermel dallamai a 14. század végén kerültek összeállításra így az eredetük még korábbra tehető. Ami pedig az egész savalli koncepciót jellemzi az a rekonstrukciós szándék, egy olyan hangzásvilág megidézése amely feltételezhetően megfelel az akkori kor előadói szokásainak. Sikerült ez? Sikerülhet-e egyátalán? Bizonyosság nincs csak eltérő vélekedések. Ime egy példa:

youtu.be/TkeKWZw6NHQ

youtu.be/TuSmv1DcZHw
Mintha összebeszéltek volna de annyira azért mégsem. Melyik közelít jobban az igazsághoz? Passz. Kénytelen vagyok elfogadni hogy ezek az emberek jól ismerik a szakterületüket benne a mediterráneum komplex zenei világát és erre alapozva fogalmazták meg zenei víziójukat. A Capella De Ministrers nálam mindig szívesen látott vendég, sok lemezükön rágtam már át magam de, hogy ettől én még nem lettem régizene tudós az is biztos.

De visszatérve az Alia Vox felvételre külön érdekességének tartom az egyvelegszerű előadást. Az énekek között nincs szünet viszont van egy hangszeres átkötés ( improvizáció ) amely egyrészt lezárja a már befejezett nótát ugyanakkor felkészít és rávezet a következőre. Ügyes. Kicsit show műsoros lett így a lemez de át lehet rajta lendülni. Viszont az a hangszerpark amit felvonultatnak az kész döbbenet. Nem hogy a hangjukat nem ismerni de még a nevüket is alig. És tessék, most lehetőségünk van rá hogy megismerkedhessünk ezekkel a 600 évvel ezelőtti emberek számára teljesen természetes ugyanakkor a magyar fül számára mai napig is totálisan életidegen hangokkal.

Szeretném hinni hogy ez a lemez egyszer minden hazai háztartásba bekerül majd és hivatkozási alap lesz a kocsmai beszégetésekben. Erre nem sok az esély de talán páran majd ráröppenek a témára és őket is elragadja a szenvedély. Ez egy nagyon jelentős kiadvány még úgy is hogy a szöveget konkrétan nem értem mert latinul, katalánul és oxitánul van írva. Viszont a zene, ez az ősi réteg nagyon hatásosan van interpretálva és számomra teljesen hitelesen hat. Élmény hallgatni. Én is csak ajánlani tudom.

Ehhez még csak annyit, hogy a Recercare koncert, élőben, 3m-re tőled a gamba meg a lant meg az énekesek, az olyan hatás volt, amelyet az ember soha nem felejt el.
És készült róla HD felvétel; két pár nagyon jó mikrofonnal; a keverés csak annyi volt, hogy a szint meg a térmikrofonok aránya mekkora legyen; az első nyomatokat meghallgatva én feltétlen a direktebb, közelibb hangzáshoz ragaszkodtam; az együttes teljes egyetértésével aztán, amikor nálam meghallgattuk.

Lehet sopánkodni a mesterséges hangvisszaadás korlátairól, de nagyon-nagyon sokat visszaad egy jó felvétel.

Ezt is ő írta, idézem:

"Köszönöm a türelmet irányomban. Ma elindítottam a kilépésemet Kimbernél és többé már nem tévedek ide aktív tagként".



Muszáj egy posztot duplázni? Aki akarja elolvassa az eredeti helyén,elég egy link...

[Aszpirin]

A Zig-Zag Territoires szintén egy különösen magas vizuális kultúrájú kiadó; olyan lay-out, hogy szerencsés az, aki eredetiben megfoghatta...
A többieknek, vigaszként, marad a zene.:)
Mert az idő eltelt, a szépség a múlté lett. Az Outhere-féle ál-Alpha kiadás is igyekszik, de más az íz, a zene bithelyesen ugyanaz, de igazából mégsem, szerintem érti az, aki akarja.

Ez azért eredeti változatban sem annyira fellelhetetlen még; akinek nem "úgy szól" az Outhere-féle "ál-Alpha" kiadás, és mindenképpen még drágábban akarnak hozzájutni ehhez a csodálatos zenéhez, íme egy pár beszerzési forrás:
https://www.amazon.de/gp/offer-listing/ ... 093&sr=8-7

[bitrograde]

Christina Pluhar nyomja a fácsén, hogy tessék mecenálni a Goldberg-varációk hegedű-átiratának felvételét.
Így.

[chord]

Az, hogy hol tart a barokk hegedülés manapság, azt nem tudom.
Ez a nagyívű Naive-féle project sok lemezt szült; ez az Accademia Montis Regalis felvétel is már 20 éves.
Elég híres volt akkoriban, a zöld 'La Caccia'. Nem csak a 'Vadászat' van rajta - igazi remekmű-gyűjtemény.

Szépen kidomborítja ezt a Vivaldira nagyon jellemző zenei gondolkodást. Néhol olyan szintű melódiasűrűség hallatszik, mintha végig sem vinné az adott témát, hanem a következő dallamot, ami eszébe jut, valami zseniális érzékkel kapcsolja az előzőhöz, úgy, hogy megőrzi a folytonosságot.
Olyan 'vivaldis', ezer közül meg lehet ismerni.

Onofri hegedűjátéka különleges; a hangszer az 1700-as évekből.
Hifiileg - lenyűgöző, így egy szóval.



Itt, a bookletben még a kövérkés nagyhajú, manapság inkább ilyen... egy percig azt hittem, hogy két Onofri violinist van a neten... remélem, a hegedűjátéka az maradt...



A Grossa Mogul lassú tétele - óriási kedvenc.
Sőt.
Még annál is több.


youtu.be/f-j4Ba2qVMg

[chord]

L5S1 írta:



Vivaldi: Concerti per violino, Vol. 7. Per il castello

Recorded from 15 to 18 April 2019 at the Chiesa di San Girolamo, Bagnacavallo (Italy)
Recording system:
Microphones: Schoeps, Neumann, Sennheiser
Preamplifi er: Millennia Media
Converters: RME Recorded and edited with Sequoia v14

10 napja dobták piacra az albumot, mondhatjuk hogy még éppen aktuális. Különösen azok számára lesz izgalmas akik szeretnék tudni, hogy hol tart ma a barokk hegedülés. A szólista Alessandro Tampieri aki már 15 (!) éves kora óta az Accademia Bizantina oszlopos tagja, mára első koncertmestere egyben Dantonéval közösen az együttes művészeti vezetője. Hogy hol és minek rejtegették eddig ezt a fantasztikus vonóst azt nem vágom de most itt van velünk és valahol ez a lényeg. Tampieri játéka kísértetiesen hasonlít Carmignolaéra olyannyira, hogy egy vaktesztes összehasonlítást csak nagy vonakodva mernék elvállalni velük kapcsolatban. Az albumon három olyan versenymű is van amelyet Carmignola Andrea Marconnal korábban már felvett, ezek az RV 257, RV273 és az RV389. Aki kedvet érez összevetheti őket csak ne úgy tegye mint a gyerekeknek szánt fejtörőkben ahol az a feladat hogy mi hiányzik az egyik képről ami másikon ott van!

Hifis szempontból is hatalmas halat fogtunk mert példaértékű a hangzó anyag szellős tere, a hangszerek pontos elhelyezkedése és egymáshoz való hangerőbéli viszonya. És akinek olyan finom letapogatórendszere van mint a Mesternek az csak hüledezni fog a kíséret érthetőségén és kottázhatóságán. Külön felhívnám a figyelmet a csembaló hangjára amely sok felvétellel ellentétben nem nylon zacskó csörgésre emlékeztet. Dantone ül a billentyűzet mögött ő meg túl hiú ahhoz hogy pont ne a csembaló szóljon jól a versenyművekben.

Akiben kétségek volnának az album művészi színvonalát illetően az hallgassa meg ezt a lassú tételt! Ennyi is elég lesz a kétségek eloszlatására.


youtu.be/D3oCGPlJuhU

[chord]

5 zenész, két énekes, egy narrátor.
Nem fog megjelenni. 'Domestic use only'.
Nem én rögzítettem, nem vagyok hangmérnök. Az, hogy 50 tagú apparátussal mi lett volna, fogalmam sincs. Azt tudom, hogy az említett nagy létszámnál egyetlen pár mikrofonnal is vannak kiemelkedő felvételek.

Köszönöm, tényleg nagy élmény, még így felvételről is. Egy technikai jellegű kérdést szeretnék feltenni: volt bármiféle hangosítás az élő koncerten? (Kérdés feltevésem oka, hogy a felvétel elején, a narrátor szövege alatt hallható némi "zúgás", mely a zene kezdetekor eltűnik - vagy a zene elnyomja).

Viccelsz?
Ilyen zenét hangosítani?
Nem, ők soha nem hangosítanak, sehol. Ez a templom meg egy igazi akusztikai kuriózum. Az egyetlen hely, amit ismerek, ahol a lant tisztán hallható, a legesleghátsó padsorból is, bármikor. Az előadók mindig mondják, hogy szerintük kicsit összezúg, főleg a gamba, amikor a hetedik húr beindul, a közönség meg mindig mondja, hogy nem, nem, nem zúg semmi, és hogy minden pontosan a helyén, még így is, a kör alakú formációnál.

A narrátor kiállt a közönség elé, jó távol a mikrofonoktól, élőben jó volt a hangja, a felvételen szerintem kuka, így én egy olyan CD verziót kértem, ahol a szövegek tapintatosan ki vannak vágva.:)

[Rotox]

5 zenész, két énekes, egy narrátor.
Nem fog megjelenni. 'Domestic use only'.
Nem én rögzítettem, nem vagyok hangmérnök. Az, hogy 50 tagú apparátussal mi lett volna, fogalmam sincs. Azt tudom, hogy az említett nagy létszámnál egyetlen pár mikrofonnal is vannak kiemelkedő felvételek.

Köszönöm, tényleg nagy élmény, még így felvételről is. Egy technikai jellegű kérdést szeretnék feltenni: volt bármiféle hangosítás az élő koncerten? (Kérdés feltevésem oka, hogy a felvétel elején, a narrátor szövege alatt hallható némi "zúgás", mely a zene kezdetekor eltűnik - vagy a zene elnyomja).

[chord]

Egy főleg női csapat; kicsit másképp fogják meg ezt a zenét; egy nagyon tökéletes Folia indítja a lemezt, mind a 32 variáció ott van.




A Zig-Zag Territoires szintén egy különösen magas vizuális kultúrájú kiadó; olyan lay-out, hogy szerencsés az, aki eredetiben megfoghatta...
A többieknek, vigaszként, marad a zene.:)

Mert az idő eltelt, a szépség a múlté lett. Az Outhere-féle ál-Alpha kiadás is igyekszik, de más az íz, a zene bithelyesen ugyanaz, de igazából mégsem, szerintem érti az, aki akarja.


youtu.be/r3Ckq08G5-4

[chord]

Ehhez még csak annyit, hogy a Recercare koncert, élőben, 3m-re tőled a gamba meg a lant meg az énekesek, az olyan hatás volt, amelyet az ember soha nem felejt el.
És készült róla HD felvétel; két pár nagyon jó mikrofonnal; a keverés csak annyi volt, hogy a szint meg a térmikrofonok aránya mekkora legyen; az első nyomatokat meghallgatva én feltétlen a direktebb, közelibb hangzáshoz ragaszkodtam; az együttes teljes egyetértésével aztán, amikor nálam meghallgattuk.

Lehet sopánkodni a mesterséges hangvisszaadás korlátairól, de nagyon-nagyon sokat visszaad egy jó felvétel.

Szerintem senki nem vitatta, hogy egy jó felvétel "sokat" visszaad. Jelen esetben neked még többet akár, hiszen ott voltál a létrejöttekor.
Mekkora volt az együttes? 8-10 fő?
Mikor fog megjelenni a lemez?

Ugyanezzel a szettel, ugyanott egy 50 tagú apparátust is tudsz így rögzíteni?

Korlátok vannak, nem kérdés. Direkt félremagyarázás is szép számmal,mindkét oldalon.

youtu.be/2UMRfHO95Uc

5 zenész, két énekes, egy narrátor.
Nem fog megjelenni. 'Domestic use only'.
Nem én rögzítettem, nem vagyok hangmérnök. Az, hogy 50 tagú apparátussal mi lett volna, fogalmam sincs. Azt tudom, hogy az említett nagy létszámnál egyetlen pár mikrofonnal is vannak kiemelkedő felvételek.

[Shinagawa]

Ehhez még csak annyit, hogy a Recercare koncert, élőben, 3m-re tőled a gamba meg a lant meg az énekesek, az olyan hatás volt, amelyet az ember soha nem felejt el.
És készült róla HD felvétel; két pár nagyon jó mikrofonnal; a keverés csak annyi volt, hogy a szint meg a térmikrofonok aránya mekkora legyen; az első nyomatokat meghallgatva én feltétlen a direktebb, közelibb hangzáshoz ragaszkodtam; az együttes teljes egyetértésével aztán, amikor nálam meghallgattuk.

Lehet sopánkodni a mesterséges hangvisszaadás korlátairól, de nagyon-nagyon sokat visszaad egy jó felvétel.

Szerintem senki nem vitatta, hogy egy jó felvétel "sokat" visszaad. Jelen esetben neked még többet akár, hiszen ott voltál a létrejöttekor.
Mekkora volt az együttes? 8-10 fő?
Mikor fog megjelenni a lemez?

Ugyanezzel a szettel, ugyanott egy 50 tagú apparátust is tudsz így rögzíteni?

Korlátok vannak, nem kérdés. Direkt félremagyarázás is szép számmal,mindkét oldalon.

[chord]

"De hangsúlyozom ez nem gond akkor ha valaki csak úgy "szolgamód" szereti a komolyzenét. Rá lehet mondani hogy fúvós mind a kettő, szépen játszanak, örömöt hoznak az ember szívéve, ámen. Engem meg szétvet az ideg."

Aztán jön egy pont ahol reménytelenül elvész a magabiztosság, egy határ amelyet átlépve veszélyesen ingoványos területre jutunk, ahol már nem elég a már megszerzett tudás és ismeretanyag hanem bizony komolyan utána kell olvasni és hallgatni a dolgoknak. Nálam ez a terület a reneszánsz és minden ami előtte van. Csak tapogatózom amikor olyan felvétel kerül a kezembe mint ez a Llibre Vermell de Montserrat Jordi Savall interpretációjában. Ilyenkor nagyon jó hogy van egy mankó amelyre támaszkodni tudok és nem nekem kell minden egyes szálat felgombolyítanom a kezdetek kezdetétől.

https://komolyzeneiajanlo.blogspot.com/search?q=llibre

Van olyan versenyző is a fórumon aki nem hogy oda-vissza fújja a dallamokat de már az eredeti szöveg félrefordításának a problematikájára is felhívja a figyelmet.

Chord írását annyival szeretném csak kiegészíteni hogy ez az Alia Vox kiadvány a képzelet szülötte. A kódexben csupán a dalok alapdallamai vannak lejegyezve, a dalok gazdagításáról, hangszerelésről, zenekari kíséretről horribile dictu előadói gyakorlatról egy szó sincs! Nincs partitúra, nincsnek tempó és dinamikai megjelölések...jóformán semmi sincs csak hangok öt vonalra felrajzolva amelyek az abszolút helyükön kívűl a ritmust is egyszerre mutatják ( már amennyire mutatják mert ezeknek a kottáknak az olvasása és értelmezése még mindig nem konszenzusos ). Ezek a kották kb annyira olvashatók egy általános zenei képzettségű ember számára mint a szeriális vagy jazz darabok kottái. Nagyjából semennyire. Erre specializálódni kell, sokat kell gyakorolni, sok felvételt meghallgatni és a végére is csak a bábeli zűrzavar marad mert annyi az ellentmondás és az egymásnak ellenfeszülő érv hogy óhatatlanul elvész benne az ember. Az autodidakta egészen bizonyosan.
Ahogyan a felvétel indít, az a gregorián énekstílus ami visszaköszön a felvételről már vakarózásra késztet pedig elsőre gördülékenynek tűnik, van benne áramlás és prozódiailag is abszolút indokolt a tagolása. Csak aztán eszembe jut az alphás Vespró amelynek a kísérő füzetében pont azt olvastam hogy mennyire másként kellett ezeknek a gregorián énekeknek anno szólniuk és valójában egy templomi felhasználásra szalonképesebbé tevő 19. századi törekvés eredményeként jött létre az a féle halálunalmas zenei vánszorgás amely nagyjából minden mai lemezen és templomi előadáson visszaköszön pár ritka kivételtől eltekintve. Ez csak ezért foglalkoztat annyira mert a LLibre Vermel dallamai a 14. század végén kerültek összeállításra így az eredetük még korábbra tehető. Ami pedig az egész savalli koncepciót jellemzi az a rekonstrukciós szándék, egy olyan hangzásvilág megidézése amely feltételezhetően megfelel az akkori kor előadói szokásainak. Sikerült ez? Sikerülhet-e egyátalán? Bizonyosság nincs csak eltérő vélekedések. Ime egy példa:

youtu.be/TkeKWZw6NHQ

youtu.be/TuSmv1DcZHw
Mintha összebeszéltek volna de annyira azért mégsem. Melyik közelít jobban az igazsághoz? Passz. Kénytelen vagyok elfogadni hogy ezek az emberek jól ismerik a szakterületüket benne a mediterráneum komplex zenei világát és erre alapozva fogalmazták meg zenei víziójukat. A Capella De Ministrers nálam mindig szívesen látott vendég, sok lemezükön rágtam már át magam de, hogy ettől én még nem lettem régizene tudós az is biztos.

De visszatérve az Alia Vox felvételre külön érdekességének tartom az egyvelegszerű előadást. Az énekek között nincs szünet viszont van egy hangszeres átkötés ( improvizáció ) amely egyrészt lezárja a már befejezett nótát ugyanakkor felkészít és rávezet a következőre. Ügyes. Kicsit show műsoros lett így a lemez de át lehet rajta lendülni. Viszont az a hangszerpark amit felvonultatnak az kész döbbenet. Nem hogy a hangjukat nem ismerni de még a nevüket is alig. És tessék, most lehetőségünk van rá hogy megismerkedhessünk ezekkel a 600 évvel ezelőtti emberek számára teljesen természetes ugyanakkor a magyar fül számára mai napig is totálisan életidegen hangokkal.

Szeretném hinni hogy ez a lemez egyszer minden hazai háztartásba bekerül majd és hivatkozási alap lesz a kocsmai beszégetésekben. Erre nem sok az esély de talán páran majd ráröppenek a témára és őket is elragadja a szenvedély. Ez egy nagyon jelentős kiadvány még úgy is hogy a szöveget konkrétan nem értem mert latinul, katalánul és oxitánul van írva. Viszont a zene, ez az ősi réteg nagyon hatásosan van interpretálva és számomra teljesen hitelesen hat. Élmény hallgatni. Én is csak ajánlani tudom.

Ehhez még csak annyit, hogy a Recercare koncert, élőben, 3m-re tőled a gamba meg a lant meg az énekesek, az olyan hatás volt, amelyet az ember soha nem felejt el.
És készült róla HD felvétel; két pár nagyon jó mikrofonnal; a keverés csak annyi volt, hogy a szint meg a térmikrofonok aránya mekkora legyen; az első nyomatokat meghallgatva én feltétlen a direktebb, közelibb hangzáshoz ragaszkodtam; az együttes teljes egyetértésével aztán, amikor nálam meghallgattuk.

Lehet sopánkodni a mesterséges hangvisszaadás korlátairól, de nagyon-nagyon sokat visszaad egy jó felvétel.

[chord]

Egy 1995-ös Chandos felvétel.
Peter Bavington hangszer, kópia, 415, egészen varázslatosan szól.

A régi billentyűsökkel, énnálam, erős hölgytöbbség.


Egy harangszó-improvizáció. (-nak tűnő variációk)
1591.
William Byrd, a Királynő (Erzsébet) kedvence, katolikusként akkoriban nem volt egyszerű arrafelé...


youtu.be/rrfxO855p1c

[chord]

Engem a 2. talál meg.

[Klaca]

Idegrabbeltem nektek Liszt 2. transzcendentális etűdjének 3 felvételét. Kíváncsi vagyok, kinek melyik tetszik a legjobban (1,2,3). Biztosan van, aki felismeri valamelyiket (mindet talán csak a nagyon vájtfülűek),de akkor sem kell beírni ide, nem kell lelőni a "poént". Azt is megírhatjátok, hogy hifiileg melyik a legjobb felvétel.
Szal hallgassátok meg őket!

https://drive.google.com/open?id=1LmVT_ ... qZTLxdwa2u

[chord]

Egy kis magyar.
Este.
Ma.

[chord]

Egy kis külföldi.

A magyarokat valamiért még nem jegyzik ezen a furulya nevű hangszeren pedig hát vannak páran akik már alaposan kitanulták a mesterséget...Spanyolországban. Na, nézzük mit eszünk ma! Raumklang kiadvány érkezik 2001-ből.



2001. Az sem tegnap volt. Oberlinger 1998 óta építi a karrierjét vagyis ami az albumon hallható az a pályafutása kezdetét jelenti. Abszolút kuriózum ráadásul micsoda kiadótól! És az a borító! Szeretem az ilyen múltbéli lenyomatokat mert sokat elárul egy előadó zenei átalakulásáról. Oberlinger ezeket a nótákat azóta már más együttesekkel is kiadta ( Harmonia Mundi ) így akinek kedve van az össze is hasonlíthatja őket.

Aki szereti Vivaldit furulyán előadva hallgatni az bizonyára már tapasztalta hogy a felhozatal nagyon gyér és azon belül is erős a szórás. Én Dan Laurinra esküszöm... két lemeze is van, az egyik ez:



a másik pedig ez:



Mindkettő Bis kiadvány és annak ellenére, hogy sok az áthallás közöttük külön kezelendőek már csak a zenei kíséret okán is.
Egyik is jó, másik is jó, bárhogy is döntsetek csak jól jártok. Na de Oberliner?

" Aztán egy rövidke furulyaverseny; kijött egy 2.10 –es bombázó Brünhilda, hosszú hajjal, 35cm –es tűsarokkal, feszes bőrnadrágban, elővett egy kb. filctollnyi furulyát, és olyat játszott, hogy én spec. nem hittem a saját fülemnek; díszítés kidíszítése; lendület, dinamika, élet, a zenekarral totális szinkronban. Ő volt Dorothee Oberlinger, sok lemezen ott figyel.."
Chord

Ő legalább hallotta élőben. Én sajna kénytelen vagyok a lemezen hallottakra hagyatkozni és azt kell mondjam hogy nagyon jól fúj. Tisztán, érthetően, sallangoktól mentesen mégis fantáziadúsan és eredetien, nem túltolva a kerékpárt. Azért ez nem könnyű. Picsula kis hangszer, már a nebulóknak is ott figyel a táskájában ( estére el is hagyják ), a hülye is tud rajta játszani mondhatnánk aztán hamar kiderül hogy nem egészen úgy van az. Tény hogy a kis cece lányomat már rövid gyakorlást követően is el lehet rajta játszani viszont egy virtuóz Vivaldi már hosszú évek kitartó gyakorlását igényli. Mert hol marad a vibrátó, a hangok szép lekerekítése, a behízelgő puha hangzás? Ez itt a nehéz kérem, e szentháromságnak a magától értetődően természetesnek tűnő megvalósítása. Nem is csodálkozom ha valaki a barokk fuvolát részesíti előnyben mert kb. annyi az előnye a furulyához képest mint reneszánsz lantnak a mandolinhoz. Viszont most, ezen a fantasztikus hangminőségű Raumklang lemezen megéri meghallgatni ezeket a darabokat filctollon előadva mert Oberlinger kirobbanó formában van. A contunio is példás ahogyan annak a felvételi megszólalása is. Ismét egy album amely nagyon rendben van.


youtu.be/A4fTHa5miE8

És ezt a lemezt se hagyjátok ki:

https://www.prestomusic.com/classical/p ... -concertos
https://www.youtube.com/watch?v=RI5-lzItwdM

[perempe]

a MRZ keddi koncertje előtt benézek a XXIII. terembe, a gitár fog dominálni. ez a darab áll hozzám legközelebb.

youtu.be/zbyWf692Kig

[ajkamici]

https://dick.wursten.be/Vermell_origina ... ations.htm

[ajkamici]

Világ egyik leggyönyörűbb dallama és zenéje, nekem.
Remélem jövőre eljutok Montserratba.
Tervezünk egy Barcelona útvonalat és onnan nincs már messze a csodás fekvésű Monstserrat.
Akik voltak ott , mesés dolgokat láttak az apátságban.