Stúdió felvételekkel kapcsolatos dolgok

Ebben egyébként van valami.
Néha az az érzésem támad, mintha a hangmérnökök egy előre beállított preseten keresztül futtatnák végig az összes mastert.

Van benne valami, bár inkább a használt mikrofonok és azok elhelyezése határozza meg a hangzást kevés hangszeres, "áttetsző" muzsikáknál és hát ezek a varázs kiadók jellemzően ilyenekkel próbálkoznak.

A Chesky lemezeken...ritkán fordulnak meg igazán nagy művészek...

Szerencsére azért - ahogy "fülelek" is írta - ritkán azért előfordulnak,pl. van egy nagyon jó Oregon CD-m tőlük.
De pl. átvett - és nyilván kevert - Reiner LP-ket nem tudtam elviselni tőlük.

Ebben egyébként van valami.
Néha az az érzésem támad, mintha a hangmérnökök egy előre beállított preseten keresztül futtatnák végig az összes mastert.]

A Chesky lemezeken is hallatszik a stúdiójuk jellegzetes akusztikája, divat is szidni, szerintem meg csak az a bajuk, hogy ritkán fordulnak meg igazán nagy művészek náluk.
A Telarc-nak is van saját hangja, ha egy válogatást meghallgatsz, azonnal kiderül.
A DG hangminősége meg nagyon hektikus: van, ami jó, és van, ami meg igen nem jó felvétel, viszont sok a nagy név...

Itt egy "halas" zongorafelvétel. Nem Steinway, hanem Fazioli, volt szerencsém élőben is hallgatni Bogányi Chopin játékát egy ilyen zongorán, emiatt talán meg tudom ítélni a felvétel minőségét.
Csak az első tíz szemfüles tudja letölteni (erről nem én tehetek)

A halacskások mind ugyan úgy szolnak. Mindegy ki az előadó.
Ebben egyébként van valami.
Néha az az érzésem támad, mintha a hangmérnökök egy előre beállított preseten keresztül futtatnák végig az összes mastert.
http://www.youtube.com/watch?v=eWd5-RJV ... re=related

1319791963[/url]' post='1212459'] The Spirit of GAMBO - Best.Nr. SFR 357.4042.2
http://www.stockfisc...og_sacd_pu.html

Köszi! Ez pont nincs meg...." />

Írnál igazán jó halacskás lemezt? Komolyan érdekel, mit tartanak mások jónak!" />

A halacskások mind ugyan úgy szolnak. Mindegy ki az előadó. Akinek nem tetszik, nem hallgatja ennyi. Van 1000 más kiadó. Én néha meghallgatom mert van Lp ami bejön.

1. Amíg nem hallgattad meg azt a fityfirittyet, addig kár előítéletekbe kapaszkodni.
2. A Stockfishnek vannak kiváló minőségű felvételei IS (pl. (Bogányi Gergely plays Chopin Nocturnes), kár leszólni az egész céget. Ha semmi nem tetszik a kiadványaikból, akkor az old school-ból talán lépj át a new school-ba .
3.Nem hiszem, hogy Heeednél örülnének, ha valaki kifejezetten nem ajánl az elektronikáihoz "extraszupi" dobozt, ez enyhén szólva nem hízelgő

csak vártam a reakcióra... ..tartom a véleményemet,egy rendszeren belül nem szabad keverni olyan termékeket ahol 180* eltérés van az "ideológiában"

aki érti,az érti aki nem,nem

további je Heed-ezést mindenkinek

Írnál igazán jó halacskás lemezt? Komolyan érdekel, mit tartanak mások jónak!" />

The Spirit of GAMBO - Best.Nr. SFR 357.4042.2
http://www.stockfisch-records.de/stckff ... cd_pu.html

1319789533[/url]' post='1212445']A "halacskás" felvételeknél azt tapasztalom, hogy 10-ből 2 kiadvány jó, de az igazán jó.
Egyébként jellemzően a szirupus, ultra felbontású, túlszínezett felvételeket próbálom kerülni, melytől feltehetőleg az első 1 percben seggreülsz, de a 2. percnél már elkezdesz gyanakodni, hogy itt valami nem stimmel.

Írnál igazán jó halacskás lemezt? Komolyan érdekel, mit tartanak mások jónak!" />

A "halacskás" felvételeknél azt tapasztalom, hogy 10-ből 2 kiadvány jó, de az igazán jó.
Egyébként jellemzően a szirupus, ultra felbontású, túlszínezett felvételeket próbálom kerülni, melytől feltehetőleg az első 1 percben seggreülsz, de a 2. percnél már elkezdesz gyanakodni, hogy itt valami nem stimmel.

Allan Taylor féle shit? Falnak megyek tőle.

A "halacskás" felvételeknél azt tapasztalom, hogy 10-ből 2 kiadvány jó, de az igazán jó.
Egyébként jellemzően a szirupus, ultra felbontású, túlszínezett felvételeket próbálom kerülni, melytől feltehetőleg az első 1 percben seggreülsz, de a 2. percnél már elkezdesz gyanakodni, hogy itt valami nem stimmel.

Heed oldalrol megközelitve a dolgokat,és max.tiszteletben tartva a tervező által megcélzott hangzásbeli irányvonalat,hacsak nem volt vlmilyen eszméletlen pálfordulás a Heed irányvonalon belül manapság,nem egy olyan dobozt raknák a Heed rendszer végére,amelyet a "halacskás felvételek készitésénél használnak" ..nem a Heed-ben kételkedem,hanem abban a fityfirityben amit @fülelek ajánlott ,egy felvétel reflektálja az alkalmazott tehnikát,és amit nekem sikerült kibogóznom a "halácskákbol" ,cca 20-25 "halacskás" CD volt idehaza,megköszöntem és csak annyit mondtam cimbinek hogy tökéletes lesz a highendshowra,emberek ámitására )

egy koherens,egységes hangzású elektronikához amely valahol az old school hangzást képviseli,én nem ajánlanék vlmilyen extraszupi nagyfelbontásos dobozt,szwsz,magánvélemény.

1. Amíg nem hallgattad meg azt a fityfirittyet, addig kár előítéletekbe kapaszkodni.
2. A Stockfishnek vannak kiváló minőségű felvételei IS (pl. (Bogányi Gergely plays Chopin Nocturnes), kár leszólni az egész céget. Ha semmi nem tetszik a kiadványaikból, akkor az old school-ból talán lépj át a new school-ba .
3.Nem hiszem, hogy Heeednél örülnének, ha valaki kifejezetten nem ajánl az elektronikáihoz "extraszupi" dobozt, ez enyhén szólva nem hízelgő

egy koherens,egységes hangzású elektronikához amely valahol az old school hangzást képviseli,én nem ajánlanék vlmilyen extraszupi nagyfelbontásos dobozt,szwsz,magánvélemény.

Én néha úgy vagyok azokkal az "extraszupi nagyfelbontásos" dobozokkal és rendszerekkel, hogy sok esetben kiderül már zene hallgatással, hogy nem is annyira csak a részleteket hozza elő, mint inkább felnagyít olyan részeket a hangfelvételből, aminek nem is kellene olyan nagynak lennie. Miközben más meg elsikkad, a helyes arányok megváltoznak, szanaszét borulnak. Sok high-end hangzás amiket régebben is itthoni kiállításokon lehetett fülelni, abszolút erre gyúr, ebbe az irányba "fejleszt", miközben meg igazából csak a zenei eseményt szedi jó alaposan darabjaira néhány hangzási effektus kedvéért, mint pl. tér stb.
Akkor még nem értettem miért valóságos felüdülés nekem a sok high-end lánc között zenét hallgatni ugyanott, ugyanolyan vacaknak gondolt kicsi szállodai szobában egy Harman Kardon CD, Harman Kardon Citation elő-végfok, JBL 250Ti rendszeren.

Nem nagyon tudom, hogy mire gondolsz, de az biztos, hogy mióta rendszerben van nálam egy DT-Obelisk-X2-Enigma rendszer, nem vérzik el azon semmi, pedig nem tipikus, hogy lánybaépítettgitárt hallganék. Zúz rendesen, ha tekerem.

Heed oldalrol megközelitve a dolgokat,és max.tiszteletben tartva a tervező által megcélzott hangzásbeli irányvonalat,hacsak nem volt vlmilyen eszméletlen pálfordulás a Heed irányvonalon belül manapság,nem egy olyan dobozt raknák a Heed rendszer végére,amelyet a "halacskás felvételek készitésénél használnak" ..nem a Heed-ben kételkedem,hanem abban a fityfirityben amit @fülelek ajánlott ,egy felvétel reflektálja az alkalmazott tehnikát,és amit nekem sikerült kibogóznom a "halácskákbol" ,cca 20-25 "halacskás" CD volt idehaza,megköszöntem és csak annyit mondtam cimbinek hogy tökéletes lesz a highendshowra,emberek ámitására )

egy koherens,egységes hangzású elektronikához amely valahol az old school hangzást képviseli,én nem ajánlanék vlmilyen extraszupi nagyfelbontásos dobozt,szwsz,magánvélemény.

Egy nagyon jó és tanulságos írás!!!

A hangosabb zene kelendőbb?

A szakma egyik legnagyobb vitájáról van szó, mely leggyakrabban hangmérnökök vs zenészek vs kiadók között felfedezhető összekülönbözés. Earl Vickers, az STMicroelectronics mérnöke egy kitűnő prezentációt tartott a 129. AES-en San Francisco-ban.Érdekes megközelítés döbbenetes konklúzióval a videón, amit lejjebb kijegyzetelek az érdeklődők számára.

http://www.youtube.com/watch?v=c7mUKbi8 ... r_embedded

-1985 óta folymatosan és jelentősen csökken a megjelenő felvételek dinamika tartománya. ami a mai napig is érvényes tendencia. Ez annak mellékhatása, hogy a felvételeket egyre hangosabbra készítik. Az RMS értékek tehát egyre nagyobbak (az RMS összefügg a hangerőérzettel), a dinamika pedig egyre kisebb.

-A felvételeket időnként kiadják újramasterelve, azzal a marketinggel, hogy az új eljárással feldolgozott változat jobban hasonlít az eredetire, vagyis hangminőségben jobbat kapunk. A valóság azonban az, hogy a dinamika tartomány egyre csökken az eredeti felvételen tapasztalhatóhoz képest.

-A dinamikacsökkenés okozta jelenségek: esztétikai problémák, fárasztóbb visszahallgatás, halláskárosodás és a zeneipar hanyatlása.

Esztétikai problémák:

-A komprimálásnak adott szinten hasznos hozadéka van: szintek kiegyenlítése, részletek kiemelése és a kevert anyag "összetartása". Ha túlzásba viszik, akkor hiperkomprimálásról beszélünk, mely velejárói: a dinamika elvesztése, zenei összevisszaság keletkezése, a meglepetések okozta izgalom és érzelmi hatások csökkenése, a tranziens "ütések" elvesztése.

-A hallgatók hallják a különbséget? Az ezzel foglalkozó kutatások szerint az apróbb komprimálást nem veszik észre, a drasztikusat viszont szinte mindenki meghallja. A hiperkomprimálás pl. összemossa a versszakot a refrénnel, vagy a crescendót, mint zenei hatást egész egyszerűen eltűnteti.

-Újramasteringelt baklövések megjelenése: Chris Isaac "Wicked Game" 2006-os kiadásában az eredeti 13-as dinamikatartományt 7-esre csökkenteték a hangerőérzet növelésének érdekében. A refrénben torzítást hallhatunk, mivel a basszus clippel, így pl. az énekben is megjelenik. Olyan effektusok is tapasztalhatók mint pl. hogy a háttérénekek előre kerültek.

-A komprimálás hatásának megítélése változik az egyén és a környezettől függően is. Pl. az autóban történő zenehallgatásnál javítja az élményt azáltal, hogy az menetzajok nem nyomják el a halkabb részeket, vagy vannak emberek, akiknek egész egyszerűen tetszik az, ha valami torz. Érdemes észben tartani viszont, hogy a széles dinamikára masterelt anyagot magán a visszajátszó egységen, a lehallgatás fázisában is lehet tovább komprimálni, torzítani, ami a legtöbb hallgató igényét kielégíti.

Fárasztóbb hallgatni

Az egyik módja, hogy az üzenet jó hallható legyen, hogy hangosabban közöljük. Ha a hallgató tudatosan nem is veszi észre, a túlkomprimált hanganyag hallgatása számára sokkal fárasztóbb, így elveszti érdeklődését anélkül, hogy tudná miért.

Halláskárosodás

Kérdés tehát, hogy a hiperkomprimálás van-e hatással fülünk épségére. Annak mértéke, hogy milyen hatásnak vagyunk kitéve függvénye a hangnyomásnak, a komprimált anyag SPL értéke pedig nagyobb mint a nem komprimálté. Mindemellett ez a tétel nem bizonyítható egyértelműen, de okunk van összefüggést feltételezni.

A zeneipar hanyatlása

A nagy példányszámban eladott felvételek jórésze kíváló dinamikatartománnyal rendelkezik, és ennek lehet része abban, hogy az emberek kedvelik azokat.

A hangerő háború fegyverkezési háborúra emlékeztethet, de ahogy egy háború nem kémiai vagy nukleáris mérnöki kérdés, a hangerő háború sem elsősorban hangmérnök-vonatkozású probléma. A mögöttes okokra tekinthetünk játékelméleti szempontok alapján.

Vannak akik a hangerőháború egyik alapproblémájának a "hangerő-irígységet" tekintik. Az alapmodell a zéró-összegű játszmákon alapszik, amikoris hajlamosak vagyunk abból kiindulni, hogy le kell győzni a másikat. A másik fél dala legyőzésének egyik legegyszerűbb lehetséges módja, hogy a miénket hangosabbra vesszük.

A játékelmélet szerint ha a játékosok rosszul vannak informálva a lehetséges nyereségekről és veszteségekről, akkor a rossz játékot fogják játszani. A hangerőháborúnak sok olyan területe van, ahol nem teljesen tisztázott, hogy pontosan mi számít nyereségnek.

Az egyik legfontosabb motiváció a hangerőháborúhoz az a tévhit, hogy a hangosabbra készített anyag hangosabb lesz a rádióban is.

De a tipikus FM adásprocesszorok olyan mértékű további komprimálást alkalmaznak, hogy az ezt elszenvedő eleve hiperkomprimált zene végül kisebbnek és torzabbnak fog hatni.

És végül a téma indító kérdése: a fő ok a hangerőháborúra az a hiedelem, hogy a hiperkomprimált zene jobban eladható. Ez azon az egyszerű megfigyelésen alapszik, hogy a hallgatók a hangosabb zenét részesítik előnyben.

Mindkét feltételezés megkérdőjelezhető (azért feltételezés, mert lehetetlen megmérni hogy ugyanazon dal a két különböző változatának eladási adatait összehasonlítsák). De vannak adatok, amikből kiindulhatunk:

1: Evergreen Project: az utóbbi évtizedek legsikeresebb felvételeit megvizsgálva kiderül, hogy a legsikeresebbeknek nagy dinamikatartománya van: pl. Eagles Greatest Hit az eladások alapján az egyik legjelentősebb dal a RIAA történetében. Ez a lemez élt a legdrámaibb dinamikai különbségekkel, amit a popzene közönsége valaha is hallott.

2: Egy másik kutatás megnézte az angol slágerlisták dalait, és nem talált összefüggést a hangerőérzet és az eladott példányszámok között.

3: Ugyanez a Billboard chartok 2002-2009 időszakára nézve.

4: A rádióhallgatás vs. a hallgató preferenciája. Kisérleteztek azzal, hogy különféle dalokat a rádiók által alkalmazott adásprocesszorral más-más hangerő és crest factora (PAR) mellett vizsgáltak. Nem volt meglepetés: a hallgatók ugyanazon dalok hangosabb változatát részesítették előnyben. Azonban egy A/B tesztben ugyanazt a dalt hallgatjuk, és azon fáradozunk, hogy kiszúrjunk egy kis különsbéget, ami a processzingből adódik. A valós életben azonban nem egy dal több változata között választunk. Ha rádióállomást választunk, más dalt hallunk, és ott a preferenciánkra igen elenyésző hatással lesz az, hogy miként lett processzálva az eredmény. Ekkor a forrás, tehát a dal maga determinálja elsősorban, hogy mit részesítünk előnyben ("nem érdekel, hogy az alma nehezebb, én narancsot szeretnék!").

Úgy néz ki, hogy az aduász nem a hangerő. A tartalom jelentőségének fényében minden eltörpül, így az übereli a hangerőt. És mivel a hangerőt amúgyis variálhatja a hallgató, ez az előny még inkább a tartalom irányába tolódik. A zenét sokféleképp értékelhetjük, és az agy elsősorban olyan dolgokra figyel mint dallam, ének, érzelmek, vagy esetleg olyan ritmus van benne amire tudunk táncolni, semmint kisebb hangerőbeli változásokra.

Az emberek tehát sokféle okból vesznek (vagy töltenek le) zenét, melyben a hangerő meglehetősen kicsi szerepet játszik.

Így lehet, hogy a tanulmányok félrevezettek bennünket, amikor ugyanazokat a dalokat különböző hangerőszintek mellett vizsgálták.

A hangerő tehát minimális hatással van a preferenciára és a kommersz sikerre, így ez az elképzelés ellentétes a korábbi feltételezéseinkkel: sokkal valószínűbb tehát, hogy a hangerőirígység és csoport-trendek a vezető szempontok.

Ha meg akarjuk szűntetni az ebből adódó előnyöket, arra számos megoldási opció van, pl. hangerő normalizálást építenek a lejátszókba (ahol a hangosabb dalt kvázi "büntetik" azzal, hogy halkítják, hogy ne szóljon ki a többi közül), vagy marketinggel ("nagy dinamikájú felvétel"-t jelölő matrica), díjak a kiváló masteringért, az elemző cikkekbe bele lehet venni az audió minőségének értékelését, stb.

A kommersz oka a hiperkomprimálásnak tehát elenyésző, vagy nem is létezik, így felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk ezek után. Adjunk jobb minőségű dalt az aktív hallgatóknak, akik igénylik a finom részleteket, vagy a jó öreg hangosság-trükkel próbáljuk becsapni az embereket, hogy a mi dalunkat vegyék meg, beleértve azt, hogy ez a trükk nem is biztos hogy működik?

Earl szerint mastereljük az anyagot úgy, ahogy MI szeretnénk hallani: őrizzük meg a dinamikát. Ennek nem szabad különösebb hatással lennie az eladásokra. Vagy mindenkit megpróbálhatunk boldoggá tenni: lehet egy olcsó, hiperkomprimált változat, és lehet egy prémium minőségű, széles dinamikájú változat a vájtfülűeknek.

Végül: bizonyos dolgok későbbi hatását nem lehet megjósolni. Pl. az MP3 a zene terjesztésére és a zenelopásból adódó bűnérzetünkre, a hordozható lejátszók hatása a halláskárosodásra, a nagy dinamikára képes digitális audio bevezetése, melyben egyre kisebb dinamikájú felvételek születnek a hangerőháború követkeményeként. A zenebisznisz többször a bizniszről szól, mint magáról a zenéről. De ha a kultúra és a zene fontos, akkor az, hogy hogy készítjük, és hogy őrizzük meg a zenét szintén fontos lehet. Lehet, hogy ideje felhagyni a hangerő-megszállottságunkkal, és kicsit visszábbvenni a kompresszorokat!

.

Rögtön kevesebb ember is akarna stúdiómonitort magának, ha ENNYI potit kellene közben tekergetnie...

Addig talán azért lehet alternatíva az olcsó aktív doboz, mert amúgyis megspórolod az erősítőt, és bevetési helyszínre cipelni űrtartalomban annyi, mintha csak 2 sima dobozt vinnél, mégis komplett rendszer, beledugod az mp3-playert, oszt "Álmodj, Királylány...".

ez pl igazi stúdiómonitor ami alkalmas valós studiómunkára, ma meg szinte minden
aktív hangfalat annak akarnak feltüntetni

Mi köze a minőségnek a példányszámhoz?

Bocs, hogy belevaú, bta szerintem itt nem krumplit akar átváltani hangsebességre (SI-ben), hanem a stúdiómonitor "jelentését" járja körül, mégpedig a "stúdió" oldalról, a korábban megmutatkozott "jelentésmódosulás" fényében.

A minőségnek nem a mennyiséghez van köze, hanem ahhoz a belepumpált pénzhez, amit a stúdió tulaja beletol a kialakításba.

Mert ugye, lazulhatnak bent a munkatársak dynaudio acoustics-ra vagy Genelecre is, meg KRK-ra is. Aztán mingyárt minőségnél meg példányszámnál vagyunk.

A stúdió sem ugyanaz, mióta pár példányban is megéri hangfelvételt kiadni.

Mi köze a minőségnek a példányszámhoz?

Vendég

Manapság azt a hangsugárzót nevezik stúdiósnak...

.. hát igen, változnak az idők. Van "igazi" stúdió monitor, amit a nyomaték kedvéért lassan már csak nagy betűkkel érdemes leírni, meg "nem igazi" :lol!: Pont, mint a hifiben vagy a High Endben Egyre kevesebb különbséget látok. A stúdió sem ugyanaz, mióta pár példányban is megéri hangfelvételt kiadni.

Amúgy valóban mást jelent a stúdiómonitor-kifejezés a valóban stúdióban dolgozóknak és mást a ZAJ stúdiónak. Erről a dobozról ezt írják:

"Stúdió monitor

Nagyon kellemes, nem feltétlen lineáris, inkább zenei hangú hangfal. Hosszú távon is kellemes hallgatni, ideális választás PC-n történő minőségi zenehallgatáshoz és keveréshez. A Rokit 5-nek picit magasba hajló hangja van, a 6-osnak teltebbek a mélyei, a 8-as pedig inkább hangerőben hoz változást a 6-oshoz képest, nem hangképben."

Dobhatjuk a témát már minden le van rendezve. Amúgy PC digtal kimenet (bit-perfekt flac) ==> Dacmagic ==> Nano Patch Plus (monitor kontroller) == > KRK Rokit 6 G2.

És most, hogy halgatom, csak annyit tudok mondani, hogy "I am a happy man". :bebebebebebe:

Örülök, hogy you are a happy man, a zenehallgatás a legfontosabb, a többi csak körítés és nem is érdemes rajta rugózni.

Mindazonáltal, főleg igen tömör kérdésekben érdemes helyes terminológiát használni, hogy később elkerülhetők legyenek a dobálózáshoz/sértődéshez/jelen esethez hasonló "félreértések".

Tisztelettel jegyzem meg, hogy a fórum igazi sznobjai hál'Isten jó messzire elkerülik ezt a topikot, ez egy valós és létező ismeretszegmensben próbál közös tudást összegereblyézni azoktól, akiknek kérdéseik vannak és azoktól, akik képesek erre válaszolni.

Mindenesetre én már nem ragálok, kivéve privátban.

Sajnálom, hogy bántásnak vetted. Próbálom kimosakodni magam:

Budapesten legalább 30 cég foglalkozik audio stúdió felszerelések kereskedelmével, gyakorlatilag az összes nagy márka képviseltetve van nálunk is. Hogy miért nem ajánlott senki Neked ilyen boltokat? Mert az AVX egy HiFi fórum és az itteni tagság nem jár ilyen helyekre. Mire néhányan reagálhattunk volna, már le is írtad, hogy nem aktuális.

Nagy betűkkel és lendülettel írtad, hogy Te Stúdió Monitort keresel. Talán szerencsésebb lett volna az aktív hangdoboz, vagy polcsugárzó kifejezéseket használni. A mostani kereskedelmi és vásárlási divat sokkal több hangsugárzót nevez ennek, mint ahány valóban az. Egy fajta sznob jelző lett manapság a "stúdiós" szó, amitől sokan hanyatt vágódnak, pedig általában valami gagyi cuccot takar, ami próbál valamire hasonlítani, ami már majdnem stúdiós. Ettől függetlenül igazi stúdiókban nem látsz ilyen termékeket. A gúnyos megjegyzéseink ennek szóltak. Szerinted egy orvos hogyan reagálna egy orvosi topicban a 30 forintos kínai precíziós sebész késekre?

Hogy ki mennyit tud/akar HiFire költeni, az nem vitatéma.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.