PRO Audio erősítők/elektronikák

[SNY]

"Szóval eléggé el nem ítélhető módon ezek a berendezések NEM TELJESÍTIK a stúdiókban elvárt, általad helyesen megfogalmazott 600 Ohm-os impedancia illesztési kritériumot. De "Stúdió"-nak csúfolják őket. A gyanútlan nép meg be is veszi.
 
"
Ebben egyetértek.

[Vendég]

600 Ohmra illeszt, mert studiotechnikában ez az elfogadott.
Ha nem hiszed, járj utána!
De ne a gugliban keresd.


 
Igazad van, a 600 Ohm-os illesztett ki és bemenet kellene, hogy legyen minden stúdió célú elektronika esetében.
De sajnos ez sokszor nem így van.
 
Lásd példa gyanánt az MSB Technology Platinum Studio ADC-jét, ahol a balanced (XLR) bemenet 100 kOhm-os.
Itt messze nem teljesül az impedancia illesztés kritériuma.
És ez azért nem egy kétfilléres Behringer ADC.

Input Impedance:
100K Balanced
50K Single-Ended

 
http://www.msbtech.com/products/adc.php?Page=../index
 
Szóval a 600 Ohm-ban tökéletesen igazad van, csak sajnos sok olyan készülék van, ami ezt nem teljesíti. Olcsóbb is és drágább is.
 
Vagy itt van pl. a Mytek Stereo 96ADC is.
 
http://www.mytekdigital.com/products/stereo96adc.htm
 
Analog Inputs: +4dBm balanced or unbalanced, 10kOhm
 
Itt 10kOhm. Tizede az előzőnek, de itt sincs szó impedancia illesztésről. Sajnos. Bár kéne - ezzel egyetértek.
 
Vagy itt van pl. a TC Eélectronic Studiokonnect DA, aminek bemeneti impedanciája:
Impedance, Bal/Unbal: 20 kOhm/25 kOhm
 
http://www.tcelectronic.com/studiokonne ... hspecs.asp
 
Szóval eléggé el nem ítélhető módon ezek a berendezések NEM TELJESÍTIK a stúdiókban elvárt, általad helyesen megfogalmazott 600 Ohm-os impedancia illesztési kritériumot. De "Stúdió"-nak csúfolják őket. A gyanútlan nép meg be is veszi.

[Luxor Audio]

Ahogy Titeket olvaslak, nem ez jön le.....


 
Itt most nem a zene a téma, bár a legtöbb HiFi fórumon sem kerül szóba sajnos. A muzsika élvezetét bizonyosan fokozhatja némi zenei jártasság, de a műszaki információ szerintem csak eltereli. Magamon is tapasztaltam ezt, kínkeserves volt lenevelnem magam róla, hogy koncerteken ne a hangosításra figyeljek. Ez nem csak szakmai ártalom, sok hifista is beleesik, hogy szerethető zenék helyett tesztlemezeket hallgatnak. Mindig is úgy véltem, a hallgatási minőség és a zenei élvezet között nincs szoros kapcsolat, ma sem gondolom ezt másként.

[Vendég]

Szerintem az, hogy a mérnöki tudományokat ki milyen mélységig érti meg, teszi magáévá, mire és hogyan alkalmazza, ha alkalmazza egyáltalán, az legalább annyira szubjektív mint a minőségi hangzás mibenlétének kérdésköre.
Nem kell azon csodálkozni, hogy egyes egzaktnak vélt kérdéseket is gyakran szögesen ellentétesen értelmeznek "szakemberek", adott esetben akár tévesen is.

[-KP-]

Szerintem csináljatok egy külön témát a felvételkészítés rejtelmeiről

[NJ_]

"És én mint laikus amennyire meg tudom ítélni, mindenki érveiben van logikus.
Akkor tessék mondani, hogy a francba igazodhat el egy magamfajta hozzá se értő? Állítólag ez reáltudomány és itt minden konkrétan az, ami. De akkor meg mégse?"
 
Dehogyisnem. Már régen megmondták.
Aki tudja, csinálja. Aki nem tudja, tanítja!
(tisztelet a kivételnek..)
 
Írtok itt annyi hülyeséget, hogy szegény átlag hifista jól meg lesz vezetve..
Eddig se tudta merre tovább, mostmeg aztán pláne..


Naa, azért nem! Bárki, ismétlem bárki aki lehúzott minimum 10 (BSC) (+6 MSC) szemesztert a reál szféra adott területe abszolválásában, az tudja – legalábbis illik tudnia(!) – hogy bármennyire is egzakt tudomány, egymásra épülő tudomány. Teljesen primitíven azt mondanám, nem véletlenül nem a harmadéves alkalmazott fizika tananyaggal kezdik egy alaptantárgy felvezetését. Tehát az érdeklődő hifisták és a nézők, vagy éppen a cserepadon ülők ne csodálkozzanak már azon, ha éppen nem értik a másodéves tananyagot, legyen az korrekt, vagy csak részben korrekt. Alapok és alsó(bb) éves tananyag elsajátítása nélkül NEM IS ÉRTHETIK. Logika ide, logika oda. És ez így van rendjén, legyen az gyakorló és úm. foglalkozó szakember, vagy csak elméleti gondolkodó véleménye, tökmindegy…
 
És felelőssé lehet tenni akár Mr. Cousteau-t a mélytengeri ökoszisztémák, vagy éppen Mr. Mati Ottala-t a TIM kapcsán…lényegtelen. Ellenkező esetben technikai, technológiai nonszenszek tömkelege lenne… Egy technika használata (hifisták) vagy az adott technika technológiai színvonalának megértése, értelmezése majd ÉRTÉKELÉSE, naa azért az két külön 'focipálya', külön nézőkkel, cserepadosokkal, és játékosokkal együtt.
NE KEVERJÜK!
>

[SNY]

"Azért, ha van kedved, csak egyre válaszolj: "Az AD konverter bemenetén található fogadó fokozat" milyen impedanciaillesztést végez? (hogy erősít, vagy nem itt most érdektelen) "
 
600 Ohmra illeszt, mert studiotechnikában ez az elfogadott.
Ha nem hiszed, járj utána!
De ne a gugliban keresd.

[szamóca]

 
A zeneszeretethez szerencsére nem kell mérnöki végzettség, sőt...


Ahogy Titeket olvaslak, nem ez jön le.....

[Luxor Audio]

Én most kérem meg vagyok döbbenve.
Itt ugye nem arról folyik a szó, hogy ki és mit és hogyan értékel szubjektíve, hanem magasan képzett mérnök emberek vitáznak. Szakmai vitáznak. És én mint laikus amennyire meg tudom ítélni, mindenki érveiben van logikus.
Akkor tessék mondani, hogy a francba igazodhat el egy magamfajta hozzá se értő? Állítólag ez reáltudomány és itt minden konkrétan az, ami. De akkor meg mégse?
 
(Azért ha egy nézőtéri drukker véleménye egyáltalán számít, HG magyarázatai valahogy emészthetőbbek a gyomromnak... izé, az agyamnak.)


 
Szerintem megfelelő indíttatás esetén én igen emészthető módon tudnék a mélytengeri élővilágról zagyválni, de ez nem jelentené azt, hogy igazságokat mondanék, mivel még soha nem jártam ott. Egzakt tények, bevált szabványok, évtizedek során kidolgozott eljárások esetében nem érvelni kell, hanem tanulni.
 
A zeneszeretethez szerencsére nem kell mérnöki végzettség, sőt...

[Luxor Audio]

1. A butábbja túlvezérli az AD fokozatot, ami aztán szépen lekaszálja a full scale feletti részt.
Nem. Még 1x leírom, hogy nem szokás 0 dB környékén digitalizálni.
 
2. Az okosabbja (mint itt) limitereket/kompresszorokat alkalmaz, ami gyakorlatilag ugyanezt csinálja a jellel a belépése pillanatában...
Nem, nem ugyanazt csinálja.
 
Minden jel, ami meghaladná a digitális teljes skála nagyságát clippelésként fog jelentkezni. Ezzel később már semmit nem fogsz tudni kezdeni.
Nem igaz, lehet vele mit kezdeni.
 
És könyörgöm, ne fogjátok rá az analóg fokozatok clippelésére.
Nem fogtuk.
 
Panaszkodtál, hogy túl sűrű az ábra. Igen, sűrű és vízsintes a teteje, vagyis a kompresszort folyamatosan működtették, hogy ne lépjék túl a teljes skálához tartozó jelnagyságot. Így aztán sikerült tökéletesen kivasalni a jel maximális amplitúdóját az elvetemült stúdiós szakembereknek.

Nem teljesen. Érdemes lenne megnézned egy stúdiós kompresszor beállítási lehetőségeit, különös tekintettel a Ratio paraméterre. Amit itt mutogatsz, az egy szélsőséges beállítás eredménye.

[Vendég]

Saját magad ellen beszélsz..


Ha te mondod.
 
(Amúgy, nem szoktam. Levegőbe pufogtatni meg pláne nem.)
 
Azért, ha van kedved, csak egyre válaszolj: "Az AD konverter bemenetén található fogadó fokozat" milyen impedanciaillesztést végez? (hogy erősít, vagy nem itt most érdektelen)

[SNY]

Saját magad ellen beszélsz..

[Vendég]

Írtok itt annyi hülyeséget, hogy szegény átlag hifista jól meg lesz vezetve:
1.).. lényegtelen mekkora tápfeszről járnak ezek az OPA-k, ugyanis az erősítésüket be lehet állítani pár db ellenállás segítségéve.
2.) Az hogy a bemenete meddig tolerál (általában +/-18 V), az megint más kérdés.
3.) Az AD konverterek bemenetén is található fogadó fokozat, ami impedanciaillesztést és erősítést is végez.
4.) Ennek a bemenete is jócskán túl van méretezve, itt gyakorlatban (normál üzemi körülmények között) soha nem fordulhat elő túlvezérlés!


 
1.) Nem lényegtelen, mivel a CD játszóknak szabványos kimeneti feszültségük van, amit be kell állítani (valóban pár ellenállással), annak amplitúdója nem lehet nagyobb, mint a tápfeszültség (+-).
2.) Az OPA bemenete mit tolerál? Semmit. Az differenciálerősítő bemenet, az egész OPA nyílthurkú erősítése sok nagyságrend, vagyis, ha az OPA +_ bemeneteire csak rálehelsz, már kiakad a kimenete. A differősítő benetein gyakorlatilag azonos a jel nagysága. Közös módusban vezérelheted, de differenciál módusban nem. Mindegy, ez OPA alapkapcsolás történet, nem ide tartozik.
3.) Milyen impedanciákat illeszt?
4.) Az AD-nél nem is a bemeneti analóg fokozat túlvezérlése okozza a gondot, de ezt kitárgyaltuk már.

[Vendég]

Elbeszélünk egymás mellett...


Maradjunk akkor ennyiben.
Minden nagyon szép és minden nagyon jó.
Éljen és virágozzék a loudness war, 0dB és a hangmérnökök megbonthatatlan egysége.

[kaef2]

Te atya világ. Ha nem saját szememmel olvasom, nem hiszem el, hogy ezt te írtad le.
Mi a búbánattól lesz olyan szép vízszintes a maximális kimeneti amplitúdó?
Attól barátom, hogy a digitalizálás során kihasználták a teljes digitális skálát. Ezt pedig zenész ilyen pontosan sohasem képes elkövetni, csak a nagytudású stúdiórabszolgák.
Azok pedig ezt két módon képesek elkövetni:
1. A butábbja túlvezérli az AD fokozatot, ami aztán szépen lekaszálja a full scale feletti részt.
2. Az okosabbja (mint itt) limitereket/kompresszorokat alkalmaz, ami gyakorlatilag ugyanezt csinálja a jellel a belépése pillanatában, később pedig egy erősítésszabályzással összenyomja a jelet úgy, hogy annak a maximális amplitúdója ne érje el a teljes skála szintjét. Ilyenkor a folyamatosan skála feletti jel valóban nem clippelést szenved, csupán halkulást (erősítés csökkenést), de a beavatkozás belépésekor bizony rövid ideig clippel a limiter/kompresszor is. Ha ezt folyamatosan alkalmazzák, gyakran kell belépni a kompresszornak és az gyakori rövid idejű clippelést eredményez.
Minden jel, ami meghaladná a digitális teljes skála nagyságát clippelésként fog jelentkezni. Ezzel később már semmit nem fogsz tudni kezdeni.
És könyörgöm, ne fogjátok rá az analóg fokozatok clippelésére. Azok olyan szinten túl vannak méretezve, hogy fel sem merülhet egy CD játszó esetében, hogy az analóg fokozat clippel. A szabványos CD kimeneti feszültség 0dB kivezérlésnél 2V.
Ennek a csúcsa nincs 3V, azaz a jel maximum 6Vpp. Ezt még +-5V-os tápról járatva is a műveleti erősítőket, clippelés nélkül tartható, de azok +-12-től +-15V-os tápról járnak általában.
Panaszkodtál, hogy túl sűrű az ábra. Igen, sűrű és vízsintes a teteje, vagyis a kompresszort folyamatosan működtették, hogy ne lépjék túl a teljes skálához tartozó jelnagyságot. Így aztán sikerült tökéletesen kivasalni a jel maximális amplitúdóját az elvetemült stúdiós szakembereknek. vagyis az életszerűségnek a legutolsó nyomát is kiölték a felvételből.
A képeiden ugyan LP-ket emlegetsz, de azok is digitális eljáráson estek keresztül, aminél ugyanazt a technikát kénytelenek alkalmazni, mint a CD során, vagyis nem engedhetik a csúcsokat szabadjára, hanem le kell kaszálni. Ha meg nem teszik, az AD ezt sokkal csúnyábban, de megteszi.
Hiányoltad a skálát és kifogásoltad a sűrűséget.
Tessék, egy kinyújtott jelalak, ahol tökéletesen látszik a CD clippelés.


 
 
Elbeszélünk egymás mellett, ahogy ezt fapaci már jelezte. Sem ő, sem én nem mondtuk, hogy nincs klippelő cd, van ilyen, de a modern cd-k túlnyomó többsége megáll - 0,1 dB-nél csúcsban vagy még az alatt.
 
A lényeg még egyszer:
 
a cd-k vélt vagy valós klippelése szándékos. Még a legeslegeslegeslegbutább "studiórabszolga" sem vezérli túl az A/D -t soha, nem okoz olyan klippelést, ami a kiadott felvételen megjelenne. Ez igen durva figyelmetlenség lenne, aki egy studióban ezt megteszi, azt nem hívják oda még egyszer dolgozni, mert alkalmatlan a feladatra, mivel ez még élő és ki nem számítható esemény kapcsán is szégyen volna. Azt az eredeti studió felvételt, ami esetleg klippelne, azt egyszerűen nem használják a továbbiakban az utómunka során. A klippelés és az utolsó szintmegadás, dinamika processzálás a masztering során történik, oda nem kerülhet klippelő anyag, csak onnan ki. Furcsa, de ott kerül majd bele a klippelés vagy a -0,1 dB csúcsszint. Szándékosan. Sajnos.
 
OFF:
Az LP-k készítésekor a hetvenes évek második fele óta használnak digitális eszközöket, zengetők és dinamika processzorok formájában, de a préselésnél az analóg magnók kiváltására, késleltetésre is, erről itt most nem írnék, írtam már más topikokban én is meg más is többször is.
ON.

[SNY]

"És én mint laikus amennyire meg tudom ítélni, mindenki érveiben van logikus.
Akkor tessék mondani, hogy a francba igazodhat el egy magamfajta hozzá se értő? Állítólag ez reáltudomány és itt minden konkrétan az, ami. De akkor meg mégse? "
 
Dehogyisnem. Már régen megmondták.
Aki tudja, csinálja. Aki nem tudja, tanítja!
 
 
(tisztelet a kivételnek..)

[SNY]

"Olyan elvetemült konstrukciót én még nem láttam, hogy a tápfeszültség alacsonyabb lett volna, mint a 0dB-hez tartozó kimeneti jel amplitúdója"
 
Pedig létezik, vannak pl. Charge pump rendszerű eszközök, műverősítők és DA konverterek formájában is.

[SNY]

Írtok itt annyi hülyeséget, hogy szegény átlag hifista jól meg lesz vezetve..
Eddig se tudta merre tovább, mostmeg aztán pláne..
 
"És könyörgöm, ne fogjátok rá az analóg fokozatok clippelésére. Azok olyan szinten túl vannak méretezve, hogy fel sem merülhet egy CD játszó esetében, hogy az analóg fokozat clippel. A szabványos CD kimeneti feszültség 0dB kivezérlésnél 2V.
Ennek a csúcsa nincs 3V, azaz a jel maximum 6Vpp. Ezt még +-5V-os tápról járatva is a műveleti erősítőket, clippelés nélkül tartható, de azok +-12-től +-15V-os tápról járnak általában."
 
Ez utóbbi történethet annyit írnék hozzá, hogy lényegtelen mekkora tápfeszről járnak ezek az OPA-k, ugyanis az erősítésüket be lehet állítani pár db ellenállás segítségéve.
Az hogy a bemenete meddig tolerál (általában +/-18 V), az megint más kérdés.
 
 
Az AD konverterek bemenetén is található fogadó fokozat, ami impedanciaillesztést és erősítést is végez.
Ennek a bemenete is jócskán túl van méretezve, itt gyakorlatban (normál üzemi körülmények között) soha nem fordulhat elő túlvezérlés! (ráadásul a studiotechnika eleve emelt jelszintekkel dolgozik...)
 
A legnagyobb balf..szságokaat a masterelésnél csinálják, a dinamikakompresszorokkal és egyéb kütyükkel.
Ebben az egy esetben fordulhat elő, hogy hibás, túlvezérelt hanganyag kerül a hanghordozóra.
Nem szükséges real-time jelprocesszálás, egyrészt mert szinte lehetetlen kivitelezni, és nincs értelme, mivel könnyebb és pontosabb a már letárolt, digitalizált hanganyaggal dolgozni. És nincs számottevő veszteség.
 
(A mesterszalagoktól és az LP-ktől eltekintve) szinte senki sem tud olyan hanghordozót mutatni, ami valamilyen formában nem érintkezett volna a digitális világgal.
 
A többi probléma a lejátszási oldalon szokott jelentkezni, főleg, ha -60 dB-vel rögzített hanganyag található a cd-nken. A gyengébb minőségű konverterek itt jelentős bitveszteséggel dolgoznak. A DA konverter szintén nem fogja túlvezérelni az utána következő fokozatot, ha az jól van méretezve. (nagyon el kell rontani ahhoz, hogy ez sikerüljön.)
 
A fokozatok közötti szintillesztés valóban nagyon fontos, a Penna által leírtaknak megfelelően (itt lehet a legjobban korrigálni).
Ezért is rögzítették jópár szabványban a kimeneti jelszinteket, és impedanciákat. Célszerű betartani őket.
 
Az, hogy melyik erősítő "hol érzi jól magát", nem márkafüggő, és nem teljesítményfüggő, hanem döntő többségben a kapcsolástechnika (és a felhasznált alkatrészek) határozza meg.
Csak egy példát mondanék, legyen egy AB osztályú és egy D osztályú végfokozatunk, 8 ohm terhelőimpedancia, és 40 W teljesítmény.
Az AB osztályú végfokozat torzítása a frekvenciával és kimeneti teljesítménnyel egyenes arányban nő.
A D osztályú végfokozatok torzítása középteljesítményen lesz a legkisebb, a torzítása a frekvencia növekedésével egyenes arányban nő.

[Vendég]

Most mi van?
Mi a lejátszó hibája?
Mi az előbbi és az utóbbi?
Mit írtak le többen és többször?


 
 
Ha az idézeted feletti sort is elolvasod, egyértelmű lesz, mi volt a kérdése...

[KoZo]

Én most kérem meg vagyok döbbenve.
Itt ugye nem arról folyik a szó, hogy ki és mit és hogyan értékel szubjektíve, hanem magasan képzett mérnök emberek vitáznak. Szakmai vitáznak. És én mint laikus amennyire meg tudom ítélni, mindenki érveiben van logikus.
Akkor tessék mondani, hogy a francba igazodhat el egy magamfajta hozzá se értő? Állítólag ez reáltudomány és itt minden konkrétan az, ami. De akkor meg mégse?
 
(Azért ha egy nézőtéri drukker véleménye egyáltalán számít, HG magyarázatai valahogy emészthetőbbek a gyomromnak... izé, az agyamnak.)

[Vendég]

Előbbi a lejátszó hibája (mivel tudtommal a digitális világban nem lehet túlvezért, 0 dB feletti jelet kódolni), utóbbi meg simán elófordulhat, ahogy már többen többször is leírták itt.


 
Most mi van?
Mi a lejátszó hibája?
Mi az előbbi és az utóbbi?
Mit írtak le többen és többször?
 
Egyébként, ha végigolvasod, amit beírtál, pontosan kiderül a valóság: az analóg fokozat nem lehet túlvezérelt a digitális világban, mivel 0dB felett nem lehet kódolni. Azaz az AD alapból lekaszál mindent, ami 0dB felett van (ha rá is engedik a bemenetére és nem nyomják össze, akkor is, csak csúnyábban teszi, mintha összenyomták volna előtte). Vagyis az analóg fokozat a DA után soha nem kerülhet túlvezérlésbe, clippelésbe. Olyan elvetemült konstrukciót én még nem láttam, hogy a tápfeszültség alacsonyabb lett volna, mint a 0dB-hez tartozó kimeneti jel amplitúdója.

[Vendég]

Újabb blabla következik, előre is elnézést kérek mindenkitől, akinek a leírtak triviálisnak tűnnek majd. .
 
A kép, amit betettél nem mutat semmit, ez egy skála nélküli burkológörbe, amiből semmi nem állapítható meg. Hacsak az nem, hogy sűrű. Arra semmiképpen sem lehet bizonyíték, hogy az A/D konverter bemenete lehetett túlvezérelve, vagy hogy a cd-k klippelnek, amire ha jól értem ez most bizonyíték próbálna lenni (?). Ez alapján a burkológörbe alapján nem tudható, hogy klippel-e.
blablablabla. ámen. és uff.


Te atya világ. Ha nem saját szememmel olvasom, nem hiszem el, hogy ezt te írtad le.
Mi a búbánattól lesz olyan szép vízszintes a maximális kimeneti amplitúdó?
Attól barátom, hogy a digitalizálás során kihasználták a teljes digitális skálát. Ezt pedig zenész ilyen pontosan sohasem képes elkövetni, csak a nagytudású stúdiórabszolgák.
Azok pedig ezt két módon képesek elkövetni:
1. A butábbja túlvezérli az AD fokozatot, ami aztán szépen lekaszálja a full scale feletti részt.
2. Az okosabbja (mint itt) limitereket/kompresszorokat alkalmaz, ami gyakorlatilag ugyanezt csinálja a jellel a belépése pillanatában, később pedig egy erősítésszabályzással összenyomja a jelet úgy, hogy annak a maximális amplitúdója ne érje el a teljes skála szintjét. Ilyenkor a folyamatosan skála feletti jel valóban nem clippelést szenved, csupán halkulást (erősítés csökkenést), de a beavatkozás belépésekor bizony rövid ideig clippel a limiter/kompresszor is. Ha ezt folyamatosan alkalmazzák, gyakran kell belépni a kompresszornak és az gyakori rövid idejű clippelést eredményez.
Minden jel, ami meghaladná a digitális teljes skála nagyságát clippelésként fog jelentkezni. Ezzel később már semmit nem fogsz tudni kezdeni.
És könyörgöm, ne fogjátok rá az analóg fokozatok clippelésére. Azok olyan szinten túl vannak méretezve, hogy fel sem merülhet egy CD játszó esetében, hogy az analóg fokozat clippel. A szabványos CD kimeneti feszültség 0dB kivezérlésnél 2V.
Ennek a csúcsa nincs 3V, azaz a jel maximum 6Vpp. Ezt még +-5V-os tápról járatva is a műveleti erősítőket, clippelés nélkül tartható, de azok +-12-től +-15V-os tápról járnak általában.
Panaszkodtál, hogy túl sűrű az ábra. Igen, sűrű és vízsintes a teteje, vagyis a kompresszort folyamatosan működtették, hogy ne lépjék túl a teljes skálához tartozó jelnagyságot. Így aztán sikerült tökéletesen kivasalni a jel maximális amplitúdóját az elvetemült stúdiós szakembereknek. vagyis az életszerűségnek a legutolsó nyomát is kiölték a felvételből.
A képeiden ugyan LP-ket emlegetsz, de azok is digitális eljáráson estek keresztül, aminél ugyanazt a technikát kénytelenek alkalmazni, mint a CD során, vagyis nem engedhetik a csúcsokat szabadjára, hanem le kell kaszálni. Ha meg nem teszik, az AD ezt sokkal csúnyábban, de megteszi.
Hiányoltad a skálát és kifogásoltad a sűrűséget.
Tessék, egy kinyújtott jelalak, ahol tökéletesen látszik a CD clippelés.

[Luxor Audio]

Szerintem is tök fölösleges. Te tagadsz valamit, ami sajnos a mai CD-ken rendkívül általánosan jelentkezik. Vagyis clipping.
Szerinted ilyen nem lehetséges a CD-n. Akkor hogy van az, hogy mégis van?
"Ilyen nincs! És mégis van!" Hogy idézzek egy sportriportert.
 
Akkor ez ehhez hasonló CD jelalak is a képzelet szüleménye. 20 évvel ezelőtt azért ilyenre nem bátorkodtak. Igaz, akkor nem is tagadták.


 
Ezt hogy kell érteni? Lejátszáskor klippel, vagy a korongra írt hullámformában látsz múltbeli klippelésre utaló jeleket? Előbbi a lejátszó hibája (mivel tudtommal a digitális világban nem lehet túlvezért, 0 dB feletti jelet kódolni), utóbbi meg simán elófordulhat, ahogy már többen többször is leírták itt.
 
A bemásolt ábráról milyen tagadásnak kellene eszembe villannia?

[kaef2]

Szerintem is tök fölösleges. Te tagadsz valamit, ami sajnos a mai CD-ken rendkívül általánosan jelentkezik. Vagyis clipping.
Szerinted ilyen nem lehetséges a CD-n. Akkor hogy van az, hogy mégis van?
"Ilyen nincs! És mégis van!" Hogy idézzek egy sportriportert.
 
Akkor ez ehhez hasonló CD jelalak is a képzelet szüleménye. 20 évvel ezelőtt azért ilyenre nem bátorkodtak. Igaz, akkor nem is tagadták.


 
Újabb blabla következik, előre is elnézést kérek mindenkitől, akinek a leírtak triviálisnak tűnnek majd. .
 
A kép, amit betettél nem mutat semmit, ez egy skála nélküli burkológörbe, amiből semmi nem állapítható meg. Hacsak az nem, hogy sűrű. Arra semmiképpen sem lehet bizonyíték, hogy az A/D konverter bemenete lehetett túlvezérelve, vagy hogy a cd-k klippelnek, amire ha jól értem ez most bizonyíték próbálna lenni (?). Ez alapján a burkológörbe alapján nem tudható, hogy klippel-e.
 
Példa az analóg világból, betettem már másutt is
Ez egy Jean Luc Ponty LP egy oldalának a burkológörbéje:
 

 
Ez egy Kari Bremnes LP egész oldalának a burkológörbéje:

 
Ez pedig egy Jacintha LP burkológörbéje:

 
A Jacintha alapvetően úgy néz ki, ahogy ki kell, a másik kettő erősen dinamika processzált, de az még így sem látszik, hogy klippel-e. Mellesleg az analizátor szoftver szerint nem klippel egyszer sem, egyik sem. Csupán hangosak.
 
A blablás hsz-em gyakorlati tapasztalatok alapján pontosan arról szólt és fapaci ezt úgy tűnik vette, hogy a lemezek hangossága nem a felvételkészítésekor elrontott szintállítás következménye, hanem az utómunka során szándékosan kialakított helyzet.
 
Nem véletlen, hogy a felvételkor olyan alacsony szinten vesznek fel, ahogy azt fapaci is írja, hiszen az utómunka és masztering során számos alkalommal változtatnak gaint, vagyis erősítési szintet. Sokszor és nem keveset. A keverés és a masztering során néha durván hozzányúlnak a szintekhez, az eq-zás is okoz gain változást, ezt is be kell kalkulálni, amikor az utómunka történik. Különösen a mélyhangok (bőgő, basszus gitár vagy lábdob például) eqzásával és szintjének állításával kell óvatosan bánni, mert átkag hifi berendezés tápjából igen könnyen kiszippantják az energiát és vékonnyá válhat a hang ilyen esetben, hiába hangosítják a mélyeket.
 
A kettővel ezelőtti hsz-edhez annyit még hozzáfűznék, hogy a különböző csúcsszintet korlátozó eszközök, mint a limiterek vagy (rossz kifejezéssel - elnézést fülelek ) kompresszorok (vagyis dinamika processzorok, legyenek analógok vagy digitálisak) az erősítést veszik vissza igen rövid idő alatt sokszor pufferelés vagy feed forward módszerrel időben akár visszafelé is, kvázi a múltat megváltoztatva. A klippelés és a gain reduction nem ugyanaz, abból ahogy írtál róla, úgy tűnhet, hogy egyként kezeled őket, ha csak én értettem félre akkor bocsi. A klippelés igen durva torzítás, ahol egyszerűen a csúcsokat lekaszálja a 0 dB kemény korlátja, szemben a csúcsszint korlátozó eszközökkel, amik valamilyen előre programozható módon és reakció idő alatt tartják a csúcszintet 0 dB alatt,amennyire csak lehetséges, megtartva a jelalakot.
 
Zárójeles megjegyzés:
 
A túlvezérlés nem csak a felvételkészítés, meg az utómunka problémája, de egy lejátszó rendszerben akkor is adódhat, ha a D/A konverter vagy cd játszó kimenete nem jól illeszkedik az előfok bemenetéhez. Ha a forrás kimenete túl sok, akkor egy kevés túlvezérlés tartalékkal rendelkező előfokot vagy egy integrált erősítőt, már akkor is túlvezérelhet egy D/A kimenete, ha el sem éri a 0 dB-et a lejátszandó digitális felvétel szintje. Ez persze nem olyan durva torzítás formájában fog jelentkezni, ahogy a klippelés, de az agresszív testetlen, zavaró hang könnyen lehet akár ennek is a következménye. Ha valaki magas kimenetű digitális forrást használ 30-40 éves előfokkal, integrált erősítővel, akkor talán nem is tud róla, hogy ilyen problémával küzd, csak nem érti néha, hogy miért szól szarul egy hangos felvétel...
 
blablablabla. ámen. és uff.

[Vendég]

Amennyiben ez blabla volt számodra, akkor reménytelen a párbeszéd köztünk.


Szerintem is tök fölösleges. Te tagadsz valamit, ami sajnos a mai CD-ken rendkívül általánosan jelentkezik. Vagyis clipping.
Szerinted ilyen nem lehetséges a CD-n. Akkor hogy van az, hogy mégis van?
"Ilyen nincs! És mégis van!" Hogy idézzek egy sportriportert.
 
Akkor ez ehhez hasonló CD jelalak is a képzelet szüleménye. 20 évvel ezelőtt azért ilyenre nem bátorkodtak. Igaz, akkor nem is tagadták.