Altmann, nem csak öregeknek

Vendég

Feri,

azt azért be kell látnod, hogy elég furcsa pont a "csomós-nem csomós" kérdést így elbagatelizálni azok után, hogy korábban hosszas értekezés folyt ugyan ezen falap lakkozásának (ami nemhogy egy-két, de talán még egy-két tized százalékát sem teszi ki a falap tömegének) hangra gyakorolt hatásáról. Nem érzel te itt egy kis ellentmondást?

Nincsen ellentmondás, a lakk az egész felületét befedi nemcsak a falapnak (beleértve a csomós részt is ), de a nyáknak és alkatrészeknek is, ezért más kategória, mint a csomó, egy lakk esetében legalábbi furcsán néz ki a tömegről beszélni, a felülete nagysága amire rákenjük legalábbis nekem fontosabbnak tűnik mint a tömege.

A csomót azért érdemes mégis elbagatellizálni, mert ha valakit nagyon izgatna ez a kérdés, akkor egyszerűen olyat rendelünk neki amiben nincs csomó. Ezzel rögtön megszűnt a csomóprobléma. Mivel műszaki érvekkel sem pro sem kontra nem tudok ugysem senki meggyőzni, ha valakiben mocorogna a kisördög, akkor ilyen módon megnyugatóan lehet a dolgokat lerendezni. Ugyanez a lakkal is a helyzet, ha valaki lakk nélkül akarja, semmi akadálya. DE! Utólag nem fogja tudni ugyanúgy lelakkozni, mint a gyártás alatt.

Vendég

Tessék mondani, hol kell hasra esni?
Neked otthon a bejárati ajtóban

Vendég

Tudod Feri, ez azért lehet, mert a külföldi fórumozók mielőtt okoskodi kezdenének elmennek az AMM oldalára, elolvassák mit gondol Altmann úr a zene reprodukciójáról, és utána nincs több kérdésük.

Nincs ezzel probléma, én már régóta csak a fülemnek hiszek, annak ellenére hogy sok mindent elolvasok. Charles Altmann esetében legalább lehet tudni, hogy miről mit gondol.

Ha valakinek másképpen esik hinni a dolgokat ez teljesen az élet rendje. Ha úgy gondolja, hogy másképpen tudja, vagy jobban érti, akkor lehet a gyártónak emailt küldeni és elvitatkozni vele, nagyon barátságosan szokott minden emailre válaszolni, ezt az itt hozzászólók közül, akik már írtak neki emailt, többen is tanúsíthatják. Altmann bácsi igen barátságos figura és a lehető legritkábban próbálkozik meg az elképzeléseit bárkire is rákényszeríteni, így hát illetlenség lenne, ha én ezt másképpen gondolnám.

Mellesleg, akinek módja volt már Altmann cuccokkal együttélni, annak sem nagyon van kérdése.

Azért az vicces, hogy az összes angol nyelvű fórumon pár ezer hozzászólás alatt soha senkinek nem jutott eszébe a fa csomósságával foglakozni, itt meg ez komoly diszkusszió tárgyát képezi
Tudod Feri, ez azért lehet, mert a külföldi fórumozók mielőtt okoskodi kezdenének elmennek az AMM oldalára, elolvassák mit gondol Altmann úr a zene reprodukciójáról, és utána nincs több kérdésük.

Tessék mondani, hol kell hasra esni?

Mivel itt egy erősítő, DAC esetében rögzítő szerkezetként szolgál, ezért régen rossz lenne a rezgése hangot keltene. Az elektromos jellemzőit meg nem tudom, hogy mennyiben befolyásolja a fa csomossága?

annyiban, hogy nem homogen. anyagszerkezetileg van akkora kulonbseg a ket resz kozott, mint ha eltero faanyagokat vizsgalnal.

Már amennyiben a csomós rész mondjuk térfogatát tekintve összemérhető a normál résszel. Ha a normál résznek egy-két százaléka, akkor nem biztos, hogy egyáltalán érdemes róla beszélni.

Azért az vicces, hogy az összes angol nyelvű fórumon pár ezer hozzászólás alatt soha senkinek nem jutott eszébe a fa csomósságával foglakozni, itt meg ez komoly diszkusszió tárgyát képezi

Feri,

azt azért be kell látnod, hogy elég furcsa pont a "csomós-nem csomós" kérdést így elbagatelizálni azok után, hogy korábban hosszas értekezés folyt ugyan ezen falap lakkozásának (ami nemhogy egy-két, de talán még egy-két tized százalékát sem teszi ki a falap tömegének) hangra gyakorolt hatásáról. Nem érzel te itt egy kis ellentmondást?

Vendég

Azért az vicces, hogy az összes angol nyelvű fórumon pár ezer hozzászólás alatt soha senkinek nem jutott eszébe a fa csomósságával foglakozni, itt meg ez komoly diszkusszió tárgyát képezi
Tudod Feri, ez azért lehet, mert a külföldi fórumozók mielőtt okoskodi kezdenének elmennek az AMM oldalára, elolvassák mit gondol Altmann úr a zene reprodukciójáról, és utána nincs több kérdésük.

szvsz kevesbe szorozos dolog, mint hogy milyen fabol keszul es milyen lakkal.

Azért az vicces, hogy az összes angol nyelvű fórumon pár ezer hozzászólás alatt soha senkinek nem jutott eszébe a fa csomósságával foglakozni, itt meg ez komoly diszkusszió tárgyát képezi
Nem biztos, hogy mi vagyunk a butusok!

Ő állítja, hogy a lakk mellett a hegedű nyakrészének és a nyakrész - test csatlakozás kialakításának igen jelentős köze van a híres Stradivari, Amati, stb hegedűk hangjához.
Hegedűkhöz nem értek, de gitároknál is ez az egyik legfontosabb jellemző.

Vendég

Spirálcellásbol kétféle wan, és nem árt odafigyelni, h melliket wexi meg az ember.

Tehát wan a sárga és a piros.

Spirálcellás akku rengeteg van, de az Optimákat valóban így lehet megkülönböztetni. A többi stimmel.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy habár magyarázni nem tudom, de egyértelműen más a hangja az Optima 44 és 50Ah és a Exide Maxxim 52Ah akkukkal a rendszernek, tessék észrevenni, hogy szándékosan nem azt írtam, hogy az akkunak van saját hangja. A DAC-nál ezt annyira nem hallani önmagában, de ha a DAC és az erősítő egy akkuról megy akkor már igen. Az Optimák hangja finomabb, jobb felbontású, gyors és nagyon kerek, az Exide pedig ütősebb és több energiát mozgat, de valamivel durvább, mint az Optima. Nem mindegy az sem, hogy mire rakjuk az akkut, nálam az is Mana asztalon van és nagyon érezni a változást. Talán a Sztereo következő számában lesz róla cikk meg fotók is.

Feri.

Mindkét akku OPTIMA! Az egyik sárga, és sokszázszor lemerithetö a néwleges feszültség alá, mig a piros optimát max 3x meritheted le de csak kicsiwel a néwleges alá, de már azt sem xereti, ha a 12 v környékére esik. Xal 3x lemerités után nyugodtan kidobhato...

Bigi,

én nem a két Optima, hanem a piros Optima és az Exide közötti hang különbségéről beszélek. Az Altmannok nem nagyon tudják 12V alá lemeríteni az akkut mert valahol 12, valamennyi volt környékén kikapcsolódnak. Emiatt tehát nem nagyon érdemes aggódni.

Vendég

Ezért én nem csodálkozom, hogy egy összetettebb készülék hangjára is kihat, hogy mi veszi körül.

Nem xámit, h mit befolyásol a csomo, wagy a fa.

Parafát olcson lehet wenni.

Proxáld ki, h parafa lapokat csak ugy nekitámasztasz az erölködödnek, ráteszed a tetejére, stb.

Ha jobb lex a hangod és hallod is.
Na akko onnantol wixxafoghatod magad az irányomban, mert lehet, h olyanok birtokában wok, amiröl neked sejtésed sincs...

Vendég

hegedű
Mivel egy hegedű rezgőtestének része a fa, ott bizony keményen számít csomos-e vagy sem, hiszen aktív akusztikai elem, ami mechanikus mozgást végez.
Mivel itt egy erősítő, DAC esetében rögzítő szerkezetként szolgál, ezért régen rossz lenne a rezgése hangot keltene. Az elektromos jellemzőit meg nem tudom, hogy mennyiben befolyásolja a fa csomossága?

A hegedű lakkozása, hogy lekopott és nem egyenletes az egy dolog, de gondolom, hogy a lakk anyagából azért elég jelentős mennyiség jutott a fa szerkezetébe is.
A vakteszt érdekes és érdemes lenne megismételni 100 év mulva a mai kortást hegedű vs. a teszben szereplő Stradivari között.
Lehet soha nem jönnek rá a "titokra", mert lehet, hogy csak az abból a faanyagból lehet olyan sajátos hangot kihozni, ami az akkori fákból volt.

Az egyik rokonom hegedűkészítő (évekre előre tele van külföldi és hazai munkával) 5 évig tanult és dolgozott Cremonában, mielőtt idehaza is elkezdett munkát vállalni. Ő állítja, hogy a lakk mellett a hegedű nyakrészének és a nyakrész - test csatlakozás kialakításának igen jelentős köze van a híres Stradivari, Amati, stb hegedűk hangjához. Mellesleg ő maga is saját keverésű lakkot használ, és az élete árán sem árulná el senkinek, hogy hogyan állítja össze.

Vendég

Mivel itt egy erősítő, DAC esetében rögzítő szerkezetként szolgál, ezért régen rossz lenne a rezgése hangot keltene. Az elektromos jellemzőit meg nem tudom, hogy mennyiben befolyásolja a fa csomossága?

annyiban, hogy nem homogen. anyagszerkezetileg van akkora kulonbseg a ket resz kozott, mint ha eltero faanyagokat vizsgalnal.

Már amennyiben a csomós rész mondjuk térfogatát tekintve összemérhető a normál résszel. Ha a normál résznek egy-két százaléka, akkor nem biztos, hogy egyáltalán érdemes róla beszélni.

Azért az vicces, hogy az összes angol nyelvű fórumon pár ezer hozzászólás alatt soha senkinek nem jutott eszébe a fa csomósságával foglakozni, itt meg ez komoly diszkusszió tárgyát képezi

Mivel itt egy erősítő, DAC esetében rögzítő szerkezetként szolgál, ezért régen rossz lenne a rezgése hangot keltene. Az elektromos jellemzőit meg nem tudom, hogy mennyiben befolyásolja a fa csomossága?

annyiban, hogy nem homogen. anyagszerkezetileg van akkora kulonbseg a ket resz kozott, mint ha eltero faanyagokat vizsgalnal.

...Felteszel a 80-as évekből egy i Musici lemezt és utána azonos darabról egy Rolla/Liszt Ferenc Kamarazenekar lemezt és rögtön meghallod, hogy mennyire szólnak másképpen a korabeli hangszerek.

Erről az jutott eszembe, amikor a gimiben a földrajz könyvben volt két fotó egy szikláról 50 éves különbséggel fotózva. A két kép az erroziót próbálta szemléltetni, de a földrajztanár kérdésére én szemtelenül azt válaszoltam, hogy az látszik a képeken mennyit fejlődőtt 50 év alatt a fényképészet.

De a legszebb a vakteszt volt a filmbenMindenki egy kortárs francia hegedűépítőre szavazott!!

mert van olyan, hogy "abszolut" hegeduhang? szvsz itt is izlesek es szokasok... egy stradivari-korabeli zenesz lehet epp forditva gondolna.

neha hajlamos az ember vmit csak azert jobbnak hinni, mert mas es mert kulonbseget hall.

Szerintem ha módodban áll valamikor keress rá a Spectrum TV programjai között.
A dolog egyébkét azért nem volt olyan egyszerű, mivel a zsüri (és most remélem nem tévedek) muzsikusból, hangszerkészítőből, stb állt.
Nekem egyébként annyit mondott ez a teszt, hogy mennyire más a hangzásideál az évek változásával.
De roppant könnyű a dolog!
Felteszel a 80-as évekből egy i Musici lemezt és utána azonos darabról egy Rolla/Liszt Ferenc Kamarazenekar lemezt és rögtön meghallod, hogy mennyire szólnak másképpen a korabeli hangszerek.

hegedű

Mivel egy hegedű rezgőtestének része a fa, ott bizony keményen számít csomos-e vagy sem, hiszen aktív akusztikai elem, ami mechanikus mozgást végez.
Mivel itt egy erősítő, DAC esetében rögzítő szerkezetként szolgál, ezért régen rossz lenne a rezgése hangot keltene. Az elektromos jellemzőit meg nem tudom, hogy mennyiben befolyásolja a fa csomossága?

Az biztos, hogy annak idején a Hifi Magazin foglalkozott a vezetékek szigetelése miatt a dielektromos jellemzőkkel és kísérletezgettek is. Értékelésük szerint a legjobb szigetelő a levegő volt akusztikus szempontból. Csak hát elég macerás megoldani, hogy a vezetékek szigetelés nélkül menjenek egyik készülékből a másikba úgy, hogy nem érintkezzenek semmi mással, csak a levegővel.

Ezért én nem csodálkozom, hogy egy összetettebb készülék hangjára is kihat, hogy mi veszi körül.

A hegedű lakkozása, hogy lekopott és nem egyenletes az egy dolog, de gondolom, hogy a lakk anyagából azért elég jelentős mennyiség jutott a fa szerkezetébe is.
A vakteszt érdekes és érdemes lenne megismételni 100 év mulva a mai kortást hegedű vs. a teszben szereplő Stradivari között.
Lehet soha nem jönnek rá a "titokra", mert lehet, hogy csak az abból a faanyagból lehet olyan sajátos hangot kihozni, ami az akkori fákból volt.

Mert hát 20 év alatt valaki tönkrevághatott 100 darabot, míg egy hozzáértő lehet csak 4-et használt el. És kicsit úgy tűnik a dolog mintha a 100-at tönkrevágó odakurjanta a 4-et szakszerűen használónak, hogy "nehogy má te beszélj, amikor nekem 25-ször akkora a tapasztalatom!"

Nem hinném, h annyira hülye lennék, h 100x60e-t dobjak ki az ablakon, mikor meguszhatom 30x60e-el is.
Ugyanis 6db akksira wolt szükségem a gépekhez. ez 20 éw alatt az átlag 5 éwes élettartamot figyelembe wéwe épp ennyi.
Perxe te mint nagywállalati emberke, neked nem xámit a cég költsége, tehát neked az smafu. Igy aztán fogalmad sincs, h mit jelent ugy üzemeltetni egy céget, h minden a lehetö legolcsobban, de jol müködjön, hix ho wégin fizetést kö adni az embereknek, de az sem baj, ha a köwetkezö honapban is wa lé üzemanyagra és minden egyébre is.

Off
Én sem hiszem, hogy hülye vagy és ilyet nem is mondott senki. Sajnos megint rosszul értelmezed az írott szöveget és zavarodban ismét csapkodsz szanaszét.

Nem emlékszem, hogy adtam volna neked névjegykártyát, így nem tudod miből gondolod, hogy "nagyvállalati emberke" vagyok. Az meg aztán végképp beszűkült gondolkodásra vall, ha valaki szerint egy nagyvállalatnál nem számítanak a költségek. És különben is, hogy a fenébe jön ez ide?!

A további szövegértelmezési problémáidat megelőzendő leírom, úgy is ahogy te meg szoktad érteni:

Qrvára nem ismersz ezért nem tudhatod, hogy miről van és mirŐ nincs fogalmam!

De a legszebb a vakteszt volt a filmbenMindenki egy kortárs francia hegedűépítőre szavazott!!

mert van olyan, hogy "abszolut" hegeduhang? szvsz itt is izlesek es szokasok... egy stradivari-korabeli zenesz lehet epp forditva gondolna.

neha hajlamos az ember vmit csak azert jobbnak hinni, mert mas es mert kulonbseget hall.

Vendég

Mert hát 20 év alatt valaki tönkrevághatott 100 darabot, míg egy hozzáértő lehet csak 4-et használt el. És kicsit úgy tűnik a dolog mintha a 100-at tönkrevágó odakurjanta a 4-et szakszerűen használónak, hogy "nehogy má te beszélj, amikor nekem 25-ször akkora a tapasztalatom!"

Nem hinném, h annyira hülye lennék, h 100x60e-t dobjak ki az ablakon, mikor meguszhatom 30x60e-el is.
Ugyanis 6db akksira wolt szükségem a gépekhez. ez 20 éw alatt az átlag 5 éwes élettartamot figyelembe wéwe épp ennyi.
Perxe te mint nagywállalati emberke, neked nem xámit a cég költsége, tehát neked az smafu. Igy aztán fogalmad sincs, h mit jelent ugy üzemeltetni egy céget, h minden a lehetö legolcsobban, de jol müködjön, hix ho wégin fizetést kö adni az embereknek, de az sem baj, ha a köwetkezö honapban is wa lé üzemanyagra és minden egyébre is.

És mi volt az a termék ha megszabad kérdezni?
Egy lemezjátszó.

Vendég

Spirálcellásbol kétféle wan, és nem árt odafigyelni, h melliket wexi meg az ember.

Tehát wan a sárga és a piros.

Spirálcellás akku rengeteg van, de az Optimákat valóban így lehet megkülönböztetni. A többi stimmel.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy habár magyarázni nem tudom, de egyértelműen más a hangja az Optima 44 és 50Ah és a Exide Maxxim 52Ah akkukkal a rendszernek, tessék észrevenni, hogy szándékosan nem azt írtam, hogy az akkunak van saját hangja. A DAC-nál ezt annyira nem hallani önmagában, de ha a DAC és az erősítő egy akkuról megy akkor már igen. Az Optimák hangja finomabb, jobb felbontású, gyors és nagyon kerek, az Exide pedig ütősebb és több energiát mozgat, de valamivel durvább, mint az Optima. Nem mindegy az sem, hogy mire rakjuk az akkut, nálam az is Mana asztalon van és nagyon érezni a változást. Talán a Sztereo következő számában lesz róla cikk meg fotók is.

Feri.

Mindkét akku OPTIMA! Az egyik sárga, és sokszázszor lemerithetö a néwleges feszültség alá, mig a piros optimát max 3x meritheted le de csak kicsiwel a néwleges alá, de már azt sem xereti, ha a 12 v környékére esik. Xal 3x lemerités után nyugodtan kidobhato...

Nem értem a kérdést teljes mértékben, de azt biztosan mondhatom, hogy az Altmann cuccok a legkevésbé érzékenyek minden hifi berendezés közül, ami átment a kezemen, arra hogy mire tesszük őket
Itt a lényeg.

Vendég

Én arra lennék kiváncsi hogy ezek az Altmann termékek hogy bírkóznak meg a rezonanciákkal?

Nem értem a kérdést teljes mértékben, de azt biztosan mondhatom, hogy az Altmann cuccok a legkevésbé érzékenyek minden hifi berendezés közül, ami átment a kezemen, arra hogy mire tesszük őket - egészen addig, amig mind a 3 lábuk leér az asztalra. Nem igényelnek semmilyen különleges hifi állványt. Arra kell inkább vigyázni csak valamelyest, hogy a csatlakozó kábelek lehetőség szerint ne érjenek egymáshoz, meg rezgő felülethez, meg hálózati kábelhez, mert ha elég merev a kábel akkor azon keresztül is közlekedhet felőlük külső vibráció az erősítő és a DAC felé. A képen ezt a távtartást tiszta selyemből készült vattával oldottuk meg az őszi hifi kiállításon, de hasonlóképpen van nálam otthon is.

Vendég

Bocs hogy a témában laikusként beledumálok,de azért 220 rugóért kereshettek volna valami csomómentes falapot.Talán nem csak a hegedűlakk,de a hegedű oldalában lévő csomó is modifikálja a hangot. Ha netán minden Altmann kütyün ugyan ott van a csomó,akkor bocs,mert ennyi egyforma falapot találni az ukrán erdőkben,tényleg olyan meló ami megéri azt a pénzt.A nagyszerű eszköz alighasznált rágógumival való rögzítése,kétséget kizáróan,erősíti az igényes,hifiszentély jelleget. Szigorúan szvsz.
A blu tac azért kell, hogy ha a kábelek felülről nem megfelelő szögben érkeznek a csatlakozóba, akkor a kb 40 dkg súlyú erősítőt elbillentik és nem ér le mind a 3 lába, a blu tac húzza vissza. Ha leér mind a 3 lába, akkor nem nagyon érzékeny arra, hogy mire tesszük, én kiváncsiságból rátettem a szub tetejére is és ott sem érzékeltem különösebb változást a hangjában, ha viszont nem ér le a 3 láb, akkor megváltozik a hang egy kis mértékben. Most már jó ideje más kábelt használok, mint ami a képen látható, a mostaniak majdnem merőlegesen felülről mennek a DAC-ba és az erősítőbe, így nem kell hozzá többé semmilyen segédlet kiválóan kiegyensúlyozva áll a lábain. Majd teszek fel erről is fotót.

Akinek a csomómentes falap elvi probléma, az kérheti csomómentes falappal is és azzal fogjuk szállítani. Mindent a tisztelt vásárlóért. Nem fog különbséget hallani, az én erősítőm véletlenül csomómentes, az egyik demó erősítő meg csomós, és többször is hasonlítottuk a kettőt (nem a csomó miatt) és nem volt a hangjuk között különbség.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.