Altec

[bandi100]

A majom nemsokára a vízbe ugrik.
Utolsó előtti simítások az Altec VOTT A5-ös dobozán. Ha rákerül az utolsó festékréteg, még 2-3 hétig kell hagyni szilárdulni. Nem tudom, hogy fogom bírni türelemmel.

[bandi100]

Szia, Olaf,
nekem az A5-ös VOTT-hoz egy Takács Jenő által gyártott OTL végfokpárom van, ezt nagyon kafa párosításnak tartom.
Hallottam Alteceket jól szólni kis teljesítményű, finom csövesekkel is, illetve egyszer egy V-Fetes erősítővel. Sokan hallgatnak Altecet 30-as, 40-es, 60-as, 75-ös McIntoshokkal.
Egy barátom egyszer elhozta a Dénes Péter féle SE erősítőjét, nem volt rossz, de az OTL jobb (jóval drágább is).

[olaf]

Vagyis inkább azt kérdezném.hogy ki milyen erősitővel,és rendszerben használja altec dobozát és hogy mi a tapasztalata ,és ha van min változtatna?

[olaf]

Sziasztok,mi a tapasztalatok melyik altec dobozhoz milyen,melyik erősitő passzol ?

[bandi100]

Az USA-ban van egy fickó, Gary Fishernek hívják, aki Altec VOTT-okat újít föl.
Legutóbbi Facebook-hozzászólásában azt írta, hogy ezentúl nem eredeti dobozokat használ a VOTT-restaurációkhoz, hanem új másolatokat, mert azok jobb anyagból vannak, jobb a merevítésük, kisebb a kabinet-rezonanciájuk.
Ez azt jelentheti, hogy hang szempontjából valószínűleg megéri új dobozt építeni / építtetni!
https://www.facebook.com/52727243411350 ... =3&theater

[bandi100]

Szia, Supravox,
a két utóbbi posztomból egy az Onken-dobozokról szólt, azt Jean Hiraga írta.
Nekem nem Onken-em lesz, hanem VOTT A5-A7 dobozom (Altec 828 a típusszáma). Az összeállítás egy Altec VOTT A5-lesz.
A doboz, ha minden jól megy, 2 hét múlva lesz kész, majd írok róla.
Más: annak alapján, amit olvasgattam, általában nem jó a mélydobozt külön nehezíteni. Hogy szólt az ismerősöd ólomlapos Onkenja? Szóval a régi közbölcsesség szerint 400 Hz alatt minél merevebb, minél könnyebb doboz kell. (Adott könnyű anyagból lehet vastagabbat csinálni, mert ezáltal a merevség jobban nő, mint a tömeg.) A tömeg csillapítja a rezgési energiát, a rezgést hővé alakítja. Ez egyes esetekben - ha túlrezgés van - jó lehet, de általánosságban kissé döglöttebb lesz tőle a hang.
Kísérleteket nem csináltam ezzel, csak buta papagáj módjára visszamondom, amit ezzel foglalkozó fórumokon láttam.

[supravox]

Hú ez nagyon komoly lesz
Van egy ismerősöm akinek.szintén onken doboza van oldalanként 2db 40cm supravox hangszóróval.
Ott ólomlappal rétegeket használtak merevítesnek.
Nem lett túl vastag ellenben 300kg/db lett

[bandi100]

Mai találatom: Hiraga cikke az Onken dobozokról. Az angolsága nem százas, de ez szerintem senkit nem zavar. És nagyon sok hasznos tapasztalat le van írva benne.
http://www.planet10-hifi.com/downloads/ ... nglish.pdf

[bandi100]

Új dobozt csináltatok egy Altec A5 projekthez. Remélem, sokkal jobb lesz, mint a gyáriak, de persze a puding próbája az evés, a majomé a vízbeugrás. 2,5 centi vastag nyír rétegelt lemezből készül, a dobozéleknél csapolással, a hangszórólapok "beeresztésével". Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hangszórólap az oldalfalakban és a tetőlap alsó részében egy horonyba illeszkedik. Mindez sokkal merevebbé teszi a doboz szerkezetét. Korábban megfigyeltem, hogy ha a nagy Altec-dobozok fenéklemezét leterhelem vagy úgy teszem lábra, hogy kissé megfeszüljön, erősebb és feszesebb lesz a basszus. Ennek a doboznak a fenéklemeze indulásból dupla vastag lesz.
A mélyhangszóró előtti "trombitanyílás" szintén állati merev. Több és erősebb borda van betéve mögé, de a külső, hajlított felület is vagy egy centi vastag: vékonyabb rétegelt lemezek vannak összeenyvezve. A hajlított felület mögötti zárt űr keményen ki van tömve üveggyapottal. Ha megkopogtatom, olyasmi hangja van, mint egy keményfa-gerendának.
Belül az éleknél még keményfa merevítés fut végig, az oldalsó falakon ugyancsak, a két oldalon nem párhuzamosan, hanem merőlegesen (ez egy régi Tannoy-trükk).
A mélydobozoknál több cikk szerint is az a cél, hogy minél merevebbek legyenek és ahhoz képest könnyűek. Akkor miért duplázod a falvastagságot? Kérdezheti bárki. A válasz az, hogy igaz ugyan, hogy a falvastagság növelése növeli a tömeget, ám a szilárdság köbösen nő. Vagyis egy 1cm helyett 2cm falvastagságú doboz merevsége az eredeti 8-szorosa lesz.
A bélelés még hátra van. A régi Altec-iskola szerint a szemben lévő falaknak mindig csak az egyikére kerül valamiféle csillapító-anyag. Kevéssel kell kezdeni és ott abbahagyni, amitől már romlik a minőség. A kevés csillapításnál az általam olvasott beszámolók szerint nagyon élénk a hang, de fölléphetnek zavaró rezonanciák. A túl erős csillapítás viszont állítólag kiszívja a hangból az életet (a rezgési energia ilyenkor egyszerűen nagyobb mértékben hővé alakul).
Ha van bármi tapasztalatotok, amivel még jobbá lehet tenni a dobozt, nagy köszönet!

[lullus]

Ez a kincsek kincsének tűnik, rengeteg tervrajzzal, katalógussal, fényképpel:
https://www.dropbox.com/sh/bxpsbgncj3w1 ... Gga?oref=e

Húha. Csak most látom. Tényleg: Ali baba kincsesbarlangja. Elmondhatatlan köszönet. És persze: BÚÉK.

[bandi100]

Ez nem Altec, de csúcs-tölcséres. (Ígérem, ezután egy ideig csak Altec-et posztolok.)

[bandi100]

Van, ahol egyszerű kis fali háttérsugárzónak használják az Altec VOTT-okat:

[bandi100]

Rengeteg Altec-anyagot böngészek most a neten, néhány számot tarthat annak a néhány tucat (néhány száz?) embernek az érdeklődésére, akik itt, Magyarországon alteceznek.
A tanulságosabbakat föl fogom majd ide tenni, vagy ha olyan formátumban vannak, akkor néhány mondat erejéig kivonatolni.
Ezt viszont most fölteszem, mert ebben annyi minden van, hogy na. Ez a kincsek kincsének tűnik, rengeteg tervrajzzal, katalógussal, fényképpel:
https://www.dropbox.com/sh/bxpsbgncj3w1 ... Gga?oref=e

[bandi100]

Sziasztok, kinek van tapasztalata nagy doboz építésével kapcsolatban?
Anyag, anyagvastagság, illesztés, felszín - mit tanácsoltok?

[bandi100]

A VOTT-okat általában színházak, mozik hangosítására használták, de már láttam néhány képet arról, hogy stúdiómunkára is. Ma is találtam egyet:

[pepperpower]

Kis tolcser...kis hang...
Nagy tolcser...nagy hang!
Nem tolcser...nem hang! :)

Sziasztok!

Teszek majd fel kepeket en is!

[bandi100]

Lullus, nem én vittem el az A5-öst, szerintem csalás volt. Az Ebay-en már találkoztam néhányszor azzal a jelenséggel, hogy egy ismert, népszerű és drága audió cuccot föltesznek nagyon alacsony áron, de nem Buy It Now-val. Lejjebb közölnek jóval magasabb árakat, és azt, hogy ez a Buy It Now ár. Adnak linket, ami egy, az Ebay-hez hasonlóan dizájnolt, de nem ebay-es oldalra visznek. Nem emlékszem, hogy ez ilyen volt-e, de utólag arra gyanakszom, hogy igen.
Miki, épp ledöntött egy influenza, de köszi az infót, ha vasárnapig meggyógyulok, megyek börzére!

[pocok1966]

Sziasztok Altec fanok

de kipróbáltam úgy is hogy alul volt a 604E, csak a mély bekötve,
de a 421A mintha mélyebbre menne ebben a dobozban, mint a 604E.
Hozzá teszem, hogy 16 évig ezt nem nagyon hiányoltam a 604E-böl,
most viszont a nagyobb tölcsér miatt, már a mély szekció is testesebb lett,
és akkor már luxus benne hagyni csak a mély miatt,
Bandikám, vasárnap bőrze lesz, nem nézel ki? Régen beszéltünk már

üdv Miki

[lullus]

nem annyira ez a gyanús, mint az ár.

Ti vittétek el? (Úgy nézem, inkább letiltották.)
Pedig de szép volt.

[lullus]

elvileg a kabinet 620/a

Gyönyörű ez a doboz, Miki. Nem próbáltad-e ki úgy, hogy a 604E-t rakod bele, de úgy, hogy csak a mély-hangszóróját kötöd be, megfelelő keresztváltón keresztül (mert a 604E 16 Ohm-os!) kombinálva a 902T + 511B magassugárzóval? Tehát alul a 604E mélye, fölül a nagy trombita?

[bandi100]

Miki, gratulálok a cuccodhoz!
Mik a tapasztalatok a 421-es driver és a 620-as doboz összeházasításával? Bírják egymást?
(Csak a pontosság kedvéért: én A5-ös VOTT-ot raktam össze, igaz, előtte volt egy A7-es összeállításom is.)
Aki A5-ösre vágyik, itt van egy az Ebay-en, Londonban adják el, egyelőre 7 fonton áll az ára és 25 fonton a szállítása:
https://www.ebay.co.uk/itm/163300812749?ul_noapp=true
Nem tudom persze, hogy nem valami becsapás-e. Az alkatrészein látszik, hogy frissen vannak szürkére fújva, de nem annyira ez a gyanús, mint az ár.

[pocok1966]

0-2.jpeg (35.78 KiB) Megtekintve 5758 alkalommal

[pocok1966]

Üdv minden Altec fannak,
most találtam rá erre a topikra, és akkor már feltölteténk pár fotót egy általam használt dobozról.
elvileg a kabinet 620/a, tölcsér 511B, a driver 902-8T, a mély 421A [attachment=0]0-2.jpeg
Látom Lőke Bandi is milyen csudaszép A7 szerzett magának ,
üdv Miki

[lullus]

És egy régi fénykép: a Hifi Magazin cikk-illusztrációja (a második kép) ugyanezt a lemezjátszót ábrázolja.
http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM0403.HTM

[lullus]

Szeretném, ha érdeklődést keltene ez a téma. Magyarországon is vannak Altec-tulajdonosok, és olyanok is akadnak, akikből Altec-tulajdonosok lesznek. (Ebben a pillanatban két 604-est is kínálnak az avx.hu fórumán, egy másik fórumon pedig egy hamis Altec-koaxiálist árulnak.) Megnyitottuk a fő témákat. Ilyen A Filmszínház Hangja (VOTT) és a film- és hanglemez-stúdióé (604 Duplex). Mégis az a szomorú helyzet, hogy eddig csak ketten, csupán Bandi és én szólaltunk meg. Hol vannak a vélemények, a kérdések, az ellenvetések?
Lehet, hogy később hibának bizonyul, de megnyitok egy harmadik altémát is: a hificuccokét, amelyek szeretik az Altec hangsugárzókat, és hosszú ideig együtt laktak velük. Lehet, hogy ez sem élénkíti fel a fórumozókat – de engem nagyon is érdekel, hogy az Altec-eseknek – vagy akik Altec-esekké akarnak válni – mi egyebük van. Mivel hajtjuk hangsugárzóinkat? A szoftver (a zene) és a hardver (a hifilánc) egyaránt érdekes.
Az altémának szomorú időszerűséget ad az a körülmény, hogy a közeli napokban fogok megválni attól a lemezjátszótól, amely teljes Altec-kedvelői pályafutásomat végigkísérte. Őtőle, régi Garrard 401-esemtől búcsúzom e hozzászólásban.
1979 nyarán, egy Párizs melletti kisvárosban (Malakoff) vettem egy vietnami menekülttől (apróhirdetés). Héven (RER) mentem érte, és az ölemben dajkáltam, amíg a szállásra nem értem vele, aztán vonaton hoztam haza. (Háromévenként lehetett turistaútlevelet kapni.) Akkoriban a dörzskerekes lemezjátszókat nem becsülték valami sokra – én sem –, hanem volt rajta egy hosszú SME-kar, és az már akkor kultusztárgy volt. Azonkívül rettentően tetszett nekem. Azóta sem vágytam más hangkarra.
A kar mindmáig dolgozik, de a futómű általában csak másod-lemezjátszó volt egy-egy szíjhajtású mellett. A 70-es–80-as években egy magyar (EAG) stúdió-lemezjátszót használtam (én alakítottam át dörzskerekesről gumiszíjasra), a 80-as évektől a közelmúltig pedig Thorens TD-125-öst. Aztán – amikor ráuntam a stúdió-lemezjátszó Papst-motorjának zajára, vagy idegesített a TD-125-ös imbolygása a bekapcsoláskor, tűzforró motorja a kikapcsoláskor – olyankor egy ideig a Garrard 401-est hallgattam. Fő lemezjátszóvá az utóbbi években, a divat hatására lépett elő. Megpróbáltam – engedve az okosabbaknak – megszeretni a dörzskereket, de nem sikerült. Pedig jó gép ez. A fiamnak nagyon finom Thorens TD-124-ese van – a Garrard zajszintje még annál is alacsonyabb, a legkevésbé sem zavarja a lemezhallgatást. Ami kis dübörgése van, azt a lemezzaj bőven elfedi. Hozattam új dörzskereket, új, foszforbronz csapágy-gömbszeletet, gyári olajat. Kapott eredeti SME-kávát. A lemezjátszó tehát aránylag csöndes – de továbbra is jobban szeretem a szíjhajtást.
A mai hifistáknak csak a legfinomabb dörzshajtásúakhoz, Garrardokhoz, Thorensekhez, legrosszabb esetben Lencókhoz van szerencséjük, nekem azonban a legkorábbi lemezjátszóim nemcsak dübörögtek, hanem nyávogtak is. Ez elviselhetetlen volt. Az olcsó dörzskerekesek többé-kevésbé mind osztoztak ebben a hibában. Évekig kellett szíjhajtásút hallgatnom, hogy elfelejtsem az ócskaságok emlékét. A Garrard 401 egyenfutása tökéletes. Fordulatszám-szabályozója ma is mindig középen áll. Mégsem való nekem a dörzskerék, punktum.
És mivel már nem kell nekem másod-lemezjátszó, ezt a viszonylag keveset futott Garrardot a közeli napokban elviszik tőlem. Az ő tiszteletére, barátságunk emlékére íme egy fénykép.

garrard.jpg (2.98 MiB) Megtekintve 5527 alkalommal