Milyen hangsugárzót? (kérdés előtt olvasd el a nyitó hozzászólást)

[Vendég]

Nem értem, miért foglalkozol a témával, ha nem értesz hozzá.
Szokásos Shalafi-ka érv

Elnézést, de szerintem rosszul nézed, az érv nem ez volt. Majd legközelebb kiszínezem neked.

[endeavourSE]

... ehhez sem értesz
Volt egy topik amit azóta töröltek, ahol ha jól emlékszem ATC említette, hogy Shalafing Úr tán műszerész volt a régi Vidi gyárban? Csak a "hozzáértőség" és hitelesség végett kérdem, igaz?
 
Linkelni ugyanis mindenki tud, 2 perc guglizás után teletömök bármilyen fórumot tudományos és áltudományos hülyeségekkel, pedig nem is értek hozzá!

[Vendég]

Óriási különbségek nincsenek, a hatás pedig főleg mélytartományban jelentkezik
Akkor láss csodát:
A közepes szobában mért görbe szerint mintha a JBL(!) váltója rosszul lenne méretezve:)
Méghogy "főleg a mélytartományban"... ehhez sem értesz

Nincs ebben semmi csoda, csak sajnos ez a méréssorozat önmagában, a körülmények ismerete nélkül teljesen használhatatlan. A szobák pedig a közeli tárgyak-falak reflexióit leszámítva, tényleg inkább csak mélytartományban, párszáz Hz alatt hatnak (ez a mérésekből is látszik valamennyire), de elég ha megnézed a távolságokhoz tartozó lehetséges hullámhosszokat.

[Vendég]

Mert a reprodukálhatóságot alapvetően rossz módon értelmezed (szóval a hiba nem az én készülékemben van), ugyanis az csak az adott mérésre vonatkozik, vagyis arra, hogy ha egy hangszóró együttmozgó tömegét 25,413g-nak mérem, akkor tizedik alkalommal újramérve is ugyanennyit kell hogy kapjak
Kissé kevered a dolgokat. Nem a mérés, hanem a mérési eredmény reprodukálhatóságáról beszélsz. A mérés(i módszer) reprodukálhatósága bővebb fogalom, másfajta hangsugárzóra is vonatkozik. És nem kizárólag shalafira, hanem tetszőleges, a módszert megérteni, a mérést elvégezni képes személyre. A shala-féle helyezgetős mérési eljárást sehol sem ismertetted; az mások számára nem reprodukálható, tehát nem tekinthető objektívnek. Még azt se definiáltad, mit értesz "optimális elhelyezésen". Tömören azt is mondhatnám, hogy nem értesz hozzá:XD

Tömören mondhatnád, de ettől még nem lenne igaz. Én nem keverek semmit, a mérési módszert a vonatkozó szabványok ismertetik, ahogy korábban már leírtam, és elnézést, de valamit félreérthettél, én nem "helyezgetem" a hangsugárzókat, nagyjából ugyanabban a pozícióban mérem mindegyiket.

[Vendég]

Az objektivitás kicsit más, mint a reprodukálhatóság, mert nem csak a megismételhetőséget, ellenőrizhetőséget értjük rajta, hanem a szubjektív megfontolásoktól való mentességet is. Legalábbis a méréselmélet jelenlegi állása szerint.
Gratulálok, ismét sikerült más felé terelni a szót. De ha már itt tartunk, megjegyezném, hogy e fogalom definíciója bővebb és nem ennyire pongyola, a méréselmélet jelenlegi állása szerint:))
 
Na cső.

http://ktnye.akti.hu/index.php/Objektivitás

[Vendég]

Óriási különbségek nincsenek, a hatás pedig főleg mélytartományban jelentkezik
Akkor láss csodát:

A közepes szobában mért görbe szerint mintha a JBL(!) váltója rosszul lenne méretezve:)
Méghogy "főleg a mélytartományban"... ehhez sem értesz

[AVX]

Szerintem jobb lenne,ha vissztérnénk az eredeti témához.

[Vendég]

Az objektivitás kicsit más, mint a reprodukálhatóság, mert nem csak a megismételhetőséget, ellenőrizhetőséget értjük rajta, hanem a szubjektív megfontolásoktól való mentességet is. Legalábbis a méréselmélet jelenlegi állása szerint.
Gratulálok, ismét sikerült más felé terelni a szót. De ha már itt tartunk, megjegyezném, hogy e fogalom definíciója bővebb és nem ennyire pongyola, a méréselmélet jelenlegi állása szerint:))
 
Na cső.

[Vendég]

Mert a reprodukálhatóságot alapvetően rossz módon értelmezed (szóval a hiba nem az én készülékemben van), ugyanis az csak az adott mérésre vonatkozik, vagyis arra, hogy ha egy hangszóró együttmozgó tömegét 25,413g-nak mérem, akkor tizedik alkalommal újramérve is ugyanennyit kell hogy kapjak
Kissé kevered a dolgokat. Nem a mérés, hanem a mérési eredmény reprodukálhatóságáról beszélsz. A mérés(i módszer) reprodukálhatósága bővebb fogalom, másfajta hangsugárzóra is vonatkozik. És nem kizárólag shalafira, hanem tetszőleges, a módszert megérteni, a mérést elvégezni képes személyre. A shala-féle helyezgetős mérési eljárást sehol sem ismertetted; az mások számára nem reprodukálható, tehát nem tekinthető objektívnek. Még azt se definiáltad, mit értesz "optimális elhelyezésen". Tömören azt is mondhatnám, hogy nem értesz hozzá:XD

[AVX]

Nem értem, miért foglalkozol a témával, ha nem értesz hozzá.
Szokásos Shalafi-ka érv

[Vendég]

A mérések követelményrendszere főképp nem a reprodukálhatóságból áll
Itt álljunk meg egy szóra. A megismételhetőség, mégpedig egy meghatározott hibahatáron belüli megismételhetőség követelménye több, mint követelmény! Azon ugyanis nem kevesebb múlik, mint az objektivitás. Többen észrevették, hogy gyakran nem az idézettel vitatkozol, hanem annak sajátos átértelmezésével (Ismérv->követelményrendszer). Tényleg "ügyes"... és egyúttal fárasztó.

Mert a reprodukálhatóságot alapvetően rossz módon értelmezed (szóval a hiba nem az én készülékemben van), ugyanis az csak az adott mérésre vonatkozik, vagyis arra, hogy ha egy hangszóró együttmozgó tömegét 25,413g-nak mérem, akkor tizedik alkalommal újramérve is ugyanennyit kell hogy kapjak, és ugyanennyi legyen, ha a szomszéd plébános vagy a kiscicája méri, a saját műszereivel. Egyfajta ellenőrzés ez is, de a mérőrendszer pontosságára utal(amiben a méréseket végző személy is benne van), nem a mérések valóságtartalmára és használhatóságára..
 
Ui: Nem nagyon idéztem, és főleg nem vitatkoztam idézetekkel, mert szerintem értelmetlen lenne. Ezzel te próbálkozol, amikor kiragadott félmondatokra "válaszolsz" (ahogy most is). Amit megpróbálok leírni, az kb. a valós helyzet.
 
Az objektivitás kicsit más, mint a reprodukálhatóság, mert nem csak a megismételhetőséget, ellenőrizhetőséget értjük rajta, hanem a szubjektív megfontolásoktól való mentességet is. Legalábbis a méréselmélet jelenlegi állása szerint.

[Vendég]

Nem csak szeretném modellezni, ugyanis abban is mérek ha épp arra van szükség. Óriási különbségek nincsenek, a hatás pedig főleg mélytartományban jelentkezik, de extrém esetektől eltekintve, jó hangsugárzóválasztásnál szinte minden helyiségben megtalálható az a helyzet, ahol a hallgatási pozícióban az átvitel egyensúlya megfelelő lesz.
 
Sajnos sem a BS illetve a besugárzott térszög változásának hatásait, sem a kompenzálás lényegét nem ismered jól. Solymos pedig a mérésekből úgy látszik, hogy semmit nem tudott (vagy nem akart tudni) erről, mint ahogy azt sem tudta, hogy közeltéri mérésekkel semmilyen használható információt nem lehet megtudni a hangsugárzó mélytartományáról. Lett volna megfelelő módszer, ami pontos képet ad (dobozon belüli mérés), de azt sosem használta, még ott sem, ahol kézenfekvő lett volna. Szóval az a "bibi" csak egy rossz kiindulási alapból, vagyis egy hozzá nem értő méréssorozatból levont rossz következtetés
 
Pedig nem ártanának a magyartanárok, nem ártana az angolból átvett (nem mellesleg pongyola) kifejezéseket magyarul megfogalmazni. Talán jól tudott fogalmazni, de ettől az írások igazságtartalma sajnos nem javult. Huszti Zsolt is elég jól fogalmaz pl, de az elektroakusztikához mégis a Dénes keresztnevű Huszty értett visszanézve az időben.

[Vendég]

A mérések követelményrendszere főképp nem a reprodukálhatóságból áll
Itt álljunk meg egy szóra. A megismételhetőség, mégpedig egy meghatározott hibahatáron belüli megismételhetőség követelménye több, mint követelmény! Azon ugyanis nem kevesebb múlik, mint az objektivitás. Többen észrevették, hogy gyakran nem az idézettel vitatkozol, hanem annak sajátos átértelmezésével (Ismérv->követelményrendszer). Tényleg "ügyes"... és egyúttal fárasztó.

[Vendég]

Bár a HFM méréseiben mindenütt megjelenik egy 160Hz-es kiemelés, ami a mérőhelyiség sajátja, ettől még nem lesz jó az adott mérés, mert a hangsugárzó valós képességeihez, esetleg általános lakószobai viselkedéséhez semmi köze nincs (maximum ha ezt kivonjuk az összesből, de legalábbis jelezzük, hogy értékeléskor figyelni kell rá).
Amit, ismeretterjesztő újsághoz illően, le is írtak elég sokszor. Szakmai folyóiratban pedig nincs jelentősége, hiszen a hozzáértőknek tudni illik, hogy ez minden (süket)szobára igaz. Ezért van szükség közeltéri görbére. Ennyiből azt is írhatnád, hogy semmiféle süketszoba nem modellezhet lakószobát. Lakószoba és lakószoba energiaegyensúlya között óriási különbségek lehetnek. Először is, milyen szobát, miféle "valóságot" szeretnél modellezni?

[Vendég]

Nincs semmiféle "bummogás", nem is lehet, mert ezt BS. kompenzálásnak hívják arrafelé, ahol nem diplomás német-magyar szakos tanárok írják az elektroakusztikát (lásd HFM).
Pedig nem ártanának a magyartanárok, nem ártana az angolból átvett (nem mellesleg pongyola) kifejezéseket magyarul megfogalmazni. /A Preludium geometriája mellett, milyen frekitől kezdve is van 1 méterről >3 decibelnyi "Baffle-Step" hatás? Tessék kiszámolni! Hát nem 50-100Hz között, tehát a közeltéri diagramon látható bibi tényleg jórészt bibi:) Szerintem tökfelesleges egy shalafi ellenében bizonygatni, hogy Sólymos nagyon is jól tudta, mit mért és mért pont úgy mért:XD/

[Vendég]

merthát ugyanannyit, ugyanolyan lelkiismeretesen tökölve a doboz és mérőmiki optimális elhelyezésével, a Mission mélye is majdnem tök lapos lehet
Visszatérve a hangsugárzókhoz. A mission dobozkánál inkább csak gondoltam a mélytartomány gyengeségeire (kiemelésre nem), terhelhetőség és alsó határbeli korlátaira (bár ezt nem írtam le, csak gondoltam rá) a mélyközép általam említett rezonáns kiemelése inkább a középtartományban jelentkezik.

[Vendég]

Egy megfelelően mért, és egész jól elhelyezett B32 hallgatási pozícióból nézve a csatolásban láthatókat hallatja. Nincs semmiféle "bummogás"
Kinek mi a megfelelő. Shalának pl. mindig az, ami a véleményét alátámasztja - merthát ugyanannyit, ugyanolyan lelkiismeretesen tökölve a doboz és mérőmiki optimális elhelyezésével, a Mission mélye is majdnem tök lapos lehet Csakhát, az efféle bohóckodás nem mérés. A mérés legfontosabb ismérve ugyanis a reprodukálhatóság.

Amikor valaki megvesz egy hangsugárzót, megkeresi a saját környezetében a megfelelő helyét. Ez mindenkinél teljesen természetes, sőt ésszerű folyamat. Szerintem.
 
A mérések követelményrendszere főképp nem a reprodukálhatóságból áll, hanem a valóság visszaadásából. Bár a HFM méréseiben mindenütt megjelenik egy 160Hz-es kiemelés, ami a mérőhelyiség sajátja, ettől még nem lesz jó az adott mérés, mert a hangsugárzó valós képességeihez, esetleg általános lakószobai viselkedéséhez semmi köze nincs (maximum ha ezt kivonjuk az összesből, de legalábbis jelezzük, hogy értékeléskor figyelni kell rá).
Legalább ugyanennyi dilettantizmust és szűklátókörűséget, ismerethiányt tükröz az, ha a mélytartományt egy, a hangszóró előtt végzett közeltéri mérésből értékeljük az előbbiekhez hasonló módon.
 
A mérések nem úgy működnek, hogy "Kinek mi a megfelelő" módon végezzük őket, a témához kapcsolódóan szinte mindennek, még az értékelésnek is megfelelő szabályrendszere van, szabványok rögzítik a körülményeket-módszereket, stb.
 
Ui: visszatérhetnénk a topik témájához?

[Vendég]

Ezt az utóbbi hozzászólásod tényleg nem is értem.
Visszakeresve megtaláltam a komplett hangsugárzó mérését is, csatolom neked. Ebből úgy elsőre, felületesen nézve, főleg a hangszórók hibái látszanak, a váltó problémái nem annyira. De összevetve az előzővel már egyértelmű és tiszta a kép. Optimumhoz, vagy vállalhatósághoz, de még a minimális tervezéshez, váltókészítési ismeretekhez sincs semmi köze.

[Vendég]

Egy megfelelően mért, és egész jól elhelyezett B32 hallgatási pozícióból nézve a csatolásban láthatókat hallatja. Nincs semmiféle "bummogás"
Kinek mi a megfelelő. Shalának pl. mindig az, ami a véleményét alátámasztja - merthát ugyanannyit, ugyanolyan lelkiismeretesen tökölve a doboz és mérőmiki optimális elhelyezésével, a Mission mélye is majdnem tök lapos lehet Csakhát, az efféle bohóckodás nem mérés. A mérés legfontosabb ismérve ugyanis a reprodukálhatóság.

[Vendég]

Látom, de azzal semmiféle probléma nincs. Nem értem, miért foglalkozol a témával, ha nem értesz hozzá. A 280-as mérésen a hangváltó hibái látszanak, ezt másképp megmutatni nem lehet.
Azért érdekes ám, hogy "fekete dobozként" a nagy shalafi nem tudja kimutatni, csak háromfelé szétkapcsolva:))
/Biztos vagy benne, hogy annyira értesz te ehhez a szakmához? Avagy nem is lehetséges, tehát ezek a genyó orionosok mégiscsak megtaláltak egy mérve is vállalható optimumot?/

[Vendég]

Egy megfelelően mért, és egész jól elhelyezett B32 hallgatási pozícióból nézve a csatolásban láthatókat hallatja. Nincs semmiféle "bummogás", nem is lehet, mert ezt BS. kompenzálásnak hívják arrafelé, ahol nem diplomás német-magyar szakos tanárok írják az elektroakusztikát (lásd HFM).
 
Ui: nem hiszem, hogy a tiltakozásoddal sokat segítenénk a kedves kérdezőnek..

[Vendég]

Látom, de azzal semmiféle probléma nincs. Nem értem, miért foglalkozol a témával, ha nem értesz hozzá. A 280-as mérésen a hangváltó hibái látszanak, ezt másképp megmutatni nem lehet.

[Vendég]

És mit csinál 100Hz alatt, illetve ki fogja megszüntetni a mélyközép rezonáns kiemelését?
A nagyszerű Prelu B32 vajon mit csinál? (Lásd a közeltéri mérést!)

Annak ki fogja megszüntetni a bummogását?

[dbrnsk]

[Vendég]

Csatoltam neked egy HS 280-at, megnyugodhatsz, ez is a szokásos orionféle tervezésmentesből való.
Nem csatoltál semmiféle HS280-at, csak az egyes hangszórók (ki tudja, miféle módszerrel mért) átviteli görbéit. Ki tudja, melyik szériából. A kék középsugárzós HS 280 és HS500 süketszobában mért, simítás nélküli frekiátviteli + harmonikus torzítás görbéi (MEEI):

Nem annyira az átvitellel van a baj, léteznek sokkal jobb hangú dobozok hasonlóan egyenletlen görbével.