Streaming szolgáltatók és ami velük kapcsolatos / Tidal, Spotify stb...

[furminc]

Üdv.!

Hová tűnt a Tidal appból a mentett, kedvenc zenék elérhetősége?

Ott van az.
Pc-n, laptopon: bal oldalt a menüsávban home-explore-videos menük alatt : My Collection - Track
Mobilon: Alul a menüsávban az öt ikon közül a jobb szélső adja ki a My Collectiont

[kasumi]

Üdv.!

Hová tűnt a Tidal appból a mentett, kedvenc zenék elérhetősége?

[BigZ_Steel]

Nem vagyok benne biztos, hogy jól értem, amit leírtál:

1., Notebook (Wifi) + W10 + Audirvana + Tidal + Audirvana Remote , Deezer app külön
2., Taga Streamer +
Tidal ...
Deezer ...

ezek rákötve egy hifi láncra.

A Taga streamer + Wiim páros hogy kezelte a Deezert, az kizárólag a két gyártó implementációs problémája. Ugyanis a Deezer App pl. MacOS-en, vagy Win10 alatt is hibátlanul működik, felbontások is 1411kbits-ig, albumok, kedvencek stb. minden.
Win 10 + Deezer + Deezer Connect: leírták a Deezer oldalán, hogy kizárólag iOS eszközről megy Beta teszter állapotban a Connect. Én használom pár hónapja, minden féle fennakadás nélkül, ahogy a Spotify Connectet is. Ezért is ilyen nagy szívfájdalmam a Tidal baromkodása a Connect funkcióval...

Szerintem fuss úgy neki mégegyszer a rendszerbe illesztésnél, hogy tudod mi mivel kompatibilis, mert ami a fejlesztők által is leírtan nem fog működni, az nagy valószínűséggel az életben sem fog. Így el tudod a kicsi és a hatalmas csalódásokat is kerülni.
Emellett egy W10 + Audirvana + Tidal elég nagy előnyben van egy önmagában működő Deezer desktop appal szemben, tehát összehasonlításra így nem alkalmas, csak a Tidal desktop appal.

Jól értetted, így épül fel a lánc.

Köszönöm az észrevételeidet, az infókat.

Konklúzió, hogy kompatibilitási problémák miatt nem a Deezer a számomra legmegfelelőbb szolgáltatás a rendszerem adottságait figyelembe véve.

Laptop vonalon nem tud versenybe szállni az Tidal+Audirvanával, illetve streamer oldalon nem tud versenybe szállni a jól működő Tidal Connect funkcióval, illetve azzal, hogy a Wiim Home remekül vezérli és kezeli a Tidalt.
(Megj.: a streamer kiválasztásánál szempont volt, hogy legyen Tidal Connect funkció).

[wittao]

Nem vagyok benne biztos, hogy jól értem, amit leírtál:

1., Notebook (Wifi) + W10 + Audirvana + Tidal + Audirvana Remote , Deezer app külön
2., Taga Streamer +
Tidal ...
Deezer ...

ezek rákötve egy hifi láncra.

A Taga streamer + Wiim páros hogy kezelte a Deezert, az kizárólag a két gyártó implementációs problémája. Ugyanis a Deezer App pl. MacOS-en, vagy Win10 alatt is hibátlanul működik, felbontások is 1411kbits-ig, albumok, kedvencek stb. minden.
Win 10 + Deezer + Deezer Connect: leírták a Deezer oldalán, hogy kizárólag iOS eszközről megy Beta teszter állapotban a Connect. Én használom pár hónapja, minden féle fennakadás nélkül, ahogy a Spotify Connectet is. Ezért is ilyen nagy szívfájdalmam a Tidal baromkodása a Connect funkcióval...

Szerintem fuss úgy neki mégegyszer a rendszerbe illesztésnél, hogy tudod mi mivel kompatibilis, mert ami a fejlesztők által is leírtan nem fog működni, az nagy valószínűséggel az életben sem fog. Így el tudod a kicsi és a hatalmas csalódásokat is kerülni.
Emellett egy W10 + Audirvana + Tidal elég nagy előnyben van egy önmagában működő Deezer desktop appal szemben, tehát összehasonlításra így nem alkalmas, csak a Tidal desktop appal.

[BigZ_Steel]

Sziasztok,

Szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat a Deezerrel kapcsolatban.

Hosszú ideje Tidal hifi-t hallgatok a kiváló hangminősége miatt, de mellette időnként Spotify-ra is előfizetek amikor felfedezésre vágyok, mivel közismerten kiváló az ajánlórendszere.

Laptop (csak wifi-n) (win 10) (Tidal + Audirvana) és egy streamer (csak wifi-n) a digitális forrás, mindkettő egy külső DAC-ra van rákötve.

Tegnap úgy döntöttem, kipróbálom a Deezert. Előfizettem rá.
A tapasztalataim az alábbiak voltak:

1. Streameren a tapasztalat (Taga streamer + WiiM Home-al illetve Tidal esetén Tidal Connect-el vezérelve):
- Deezer connect funkció nem támogatott, de ez nem hiba, erről tudomásom volt;
- A Wiim-el vezérelve jött a meglepetés: A kedvelt dalok listáján a zenéket nem lehet a kívánt sorrendbe rendezni (albumokat sem); olyan számokat jelenít meg amiket soha nem kedveltem de még soha nem is hallgattam; rákattintottam egy számra és egy másik random dal indult el helyette; és hab a tortán hogy hifi előfizetéssel a maximális felbontás amivel streamelni tudtam 128-320 kbps közötti (!) volt.

2. Laptoppal a tapasztalat (Win10 + Deezer desktop app):
- A Deezer connect funkcióra a telefonon rányomva hibát írt ki a desktop app, és onnantól fogva egyetlen számot, albumot sem tudott lejátszani, rendszeresen felugrott egy hibát jelző ablak.

Szóval hatalmas CSALÓDÁS volt a rendszerembe illesztése, VISZONT kizárólag telefonon használva kellemes élmény volt a szép és könnyedén használható felülete miatt, a Flow nagyon tetszett, és a hangminősége is remek volt (telefonon tudja a hifi minőséget...)

[cables]

Ez a katalógus eladás csak a már megjelent lemezekre vonatkozik?

[Vinkler]

Ha mar kiadok meg profit, az eloadotol, zenejetol fuggetlenul ez is egy erdekes eset.

https://www.npr.org/2023/01/25/11514743 ... 00-million

Pár nappal ezelőtt már betettem ide. Ott van kb 9 hsz-el lejjebb.

[Gulka.]

Elég "markáns" véleménye van a leírtak mellett a hazai Artisjus pénzelosztási gyakorlatáról. Alapvetően azért, ami már előkerült, hogy nagyon kevesen élnek jól ebből a rendszerből, nagyon sokan meg alig kapnak valamit.

Nagyon igazatok van. Amit az artisjus művel mióta megalakult, az árt magának a zenének. Én valamikor 2004-2005 környékén kezdtem beleásni magam, hogy kik is ők. Milyen jogon tesznek rá az üres cd-re adót, amin a saját fényképeim vannak. Pökhendi, múltban ragadt máv és posta felfogásúak. Szerencse, hogy a szlovák határ innen 10 km. Így kikerültem a memóriakártya, pendrive, cd és dvd vásárlással őket akkoriban.
Főleg az zavart, hogy olyanokat támogatnék, akiknek szar a zenéjük. Sőt egyenesen utálom, mint állítólagos előadó. Nem egy köztük 1-2 számból él már évtizedek óta. Szerencsére van internetrádió, spotify, tidal és társai....
A mostani WD Red és Purple vinyómon sincs artisjus címke. Nem véletlenül.

[pali923]

Pl. a hazai jogvédő hivatal jelenleg nem tud mit kezdeni egy kizárólag online formában árusított zenei kiadvánnyal, ők még kb a 90-es években élnek

A nagyfiam korábban egy kis egykori zenekarban zenélt, most meg mindenféle zenei műveket próbálnak kiadni egy független kis vállalkozásban minden lehetséges változatban. Ők is abba a nagy többségbe tartoznak, akik évi párezer Ft-ot kapnak jogdíj címszó alatt. Elég "markáns" véleménye van a leírtak mellett a hazai Artisjus pénzelosztási gyakorlatáról. Alapvetően azért, ami már előkerült, hogy nagyon kevesen élnek jól ebből a rendszerből, nagyon sokan meg alig kapnak valamit.

Az sem véletlen (ha igaz), hogy ma már a zenészek bevételének nagyobb része származik a különböző előadásokból, koncertekből, mint az adathordozókból vagy streamekből. Aminek egyenes következményei a sok tízezer Ft-os koncertjegyek. Ennyiből akár 10-15 cd-t is meg lehetett venni valaha.

[Luxor Audio]

Szóval nem értem "manapság" minek a kiadó?

Régen a kiadó állított elő terméket a zenei produkcióból, tett bele tökét, rendelkezett sajtókapcsolatokkal, fizette és megszervezte a felvételt, stúdiót, közreműködőket, sokszorosítást és a piaci terítést, koncerteket szervezett, képviselte az alkotókat, rendezte a jogdíjakat és a vele járó adminisztrációt, esetleg megtámogatta reklámmal is a kiadványt, nagy ritkán tehetségkutatással is foglalkozott és a muzsikusok lelkét is pátyolgatta. Cserébe övé lett a kiadványokból származó bevétel komoly hányada.

Most a streaming és a home stúdiók világában magánkiadásban elvileg bárki kiléphet a piacra a saját alkotásával, de ez inkább a mesékben működik így. A streaming szolgáltatók nem állnak szóba egyéni alkotókkal, vagy nagyon előnytelen feltételekkel tesznek közzé ismeretlen anyagokat, a sajtó is nagy ívben letojja a dolgot, ha ismeretlenül betoppansz az utcáról. Management, összeköttetések, jogászok, szponzorok, vagy a mindezeket egyesítő kiadók nélkül manapság sem igazán lehet jelen lenni a zenei piacon, pláne mifelénk, ahol még nagyon kiforratlan az online zenehallgatás jogi háttere. A My Reel Club kiadványainál próbálunk minden hivatali elvárásnak megfelelni, ami valami egészen döbbenetes adminisztrációval jár és a szokatlan technológiánk miatt folyamatosan falakba ütközünk. Pl. a hazai jogvédő hivatal jelenleg nem tud mit kezdeni egy kizárólag online formában árusított zenei kiadvánnyal, ők még kb a 90-es években élnek és bár hallottak már streaming-ről, még mindig audio CD-ben és LP-ben tudnak gondolkodni. A legújabb Juhász Gábor Trió albumunk kiadását fél éves jogi vesszőfutás előzte meg, minek során egész jól megtanultunk káromkodni.

Nem véletlen, hogy néhány nagyban játszó és üzletileg magabiztos zenekar saját kiadót alapított, az fizet minden költséget és oda folyik be minden bevétel.

[ZolaBA]

Nem próbálom ki, mert én is pc-n hallgatok zenét, és az alábbi leírás szerintem nem csak az Apple-re vonatkozik: "a legfontosabb, hogy a desktop Deezer Appban nem tudod kiválasztani az audio eszközt (pl. külső DAC-ot, vagy esetemben a Karunát), amelyre küldje a digitális LPCM jelfolyamot a lejátszó. Mindig az alapértelmezett eszközt használja, ami azt jelenti, hogy a Deezer App használata előtt be kell állítani központilag a default hangkimenetet a lejátszásra szánt eszközre"

Erre még reagálnék...
Igen, valóban a deezer appban nem lehet eszközt kiválasztani. De. A win 10/11 már tudja azt a funkciót, hogy a programokhoz külön-külön hozzárendelj hangkimenetet, így nem fog egy új email vagy windows hibaüzenet belecsipogni a zenébe, mert más lehet az alapértelmezett kimenet mint pl. a deezer kimenete (pl alaplapi-> alapértelmezett, dac -> zene).

Így tulajdonképpen ami felróható hátrány marad, hogy a zene "átmegy" a windows mixeren. És akkor itt egy gigantikus vitát lehetne nyitni, hogy a windows mixeren átküldés az mennyire ront... Amit inkább kerüljünk el :)

Ami viszont tény, hogy vannak beállítások, amikkel a windows "mixerkedése" biztosan javítható:
1.) A DAC ne az alapértelmezett lejátszó eszköz legyen és a DAC-ra ne legyen más programból párhuzamosan lejátszás
2.) A forrás és a kimenet mintavételezését és bitmélységét illeszteni kell, kézzel. Azaz pl. deezer hifi forrás: 44.1/16 - ez legyen a kiemenet dac-ra is beállítva. ((vagy kerek többszöröse - ha a dac arra jobban viselkedik))
3.) Minden hangerő legyen 100% (*) - a hangerőt a dac/preamp állítsa be.

Nekem még nem sikerült hiteles folyamatábrát találni, hogy a windows mixer hogyan gondolkodik. De mivel ez egy program, csak két verzió lehet a fenti beállítások mellett:

A) Értelmes ember írta. Akkor észreveszi, hogy nincs teendője, így esetleg változatlan átküldés feltételezhető.
B) Egy idióta írta és/vagy bolond biztos megoldásra törekedtek (*): mindenképp átmegy a mixeren. Ezért egyszerűbb vagy összetettebb de mindenképp matematikai/függvény alapú arányosítást, átalakítást fog végezni a zenénken. Nem tudjuk, hogy ez mennyire hanyag vagy pontatlan, de egy dologban talán bízhatunk, hogy akármilyen formulával is számol, ha a kindulási és a célérték azonos, akkor súlyos torzulás nem valószínű.

(*): Olvastam valahol egy javaslatot, hogy a hangerőt 100%-nál lejebb kell venni, mert a mixer a bolond biztosság érdekében betesz egy kis headroom-ot, azaz halkít. Ez valami -4dB vagy -0,2dB ami nehezen értelmezhető %-os skálán, bár biztos számolható lenne ha tudnánk mit és miért csinál Én pl. nem éreztem különbséget, ezért 100%-ot használok.

Ami a Deezer-t illeti. Szerintem ár/érték arányban jó a választék és minőség is. A saját felülete elmarad a Spotify élménytől, de ebben a Tidal sem remekel. Aki hajlandó roon-ra költeni, annak értelem szerűen nem jó, de nálam pl. Bluesound+tablet -el a célra tökéletes...

[mishow]

Óriási üzletről beszélünk ám, srácok!
Plusz a jogi szabályozás bonyolult, ráadásul országonként durván eltérő lehet, ehhez jön most hozzá, hogy a piac teljesen átalakul: a fizikai adathordozók láthatóan kiszorulnak, a streamingen keresztül való terjesztés jogi szabályozása pedig nem követte elég gyorsan az életet. Ezért van az, hogy - ahol ezt a jogi keretek megengedik (nálunk jelenleg nem) - a szerzők inkább eladják a jogaikat "csomagban" olyan üzletembereknek, akik majd megvívják helyettük azt a harcot a nagy szolgáltatókkal, amire sem ők, sem a menedzsereik nem képesek.
Nem véletlen, hogy egyes előadók nincsenek jelen egyes szolgáltatóknál, és az sem véletlen, hogy a Qobuz olyan kevés országban van jelen: nyilvánvaló, hogy emögött a helyi jogvédő szervezetekkel való komoly vita áll. Ne legyen kérdés, hogy amíg le nem meccselnek az Artisjussal, addig Magyarország nem lesz rajta a Qobuz térképén. Azt pedig még megtippelni se tudom, hogy a megállapodásnak melyik fél a gátja, de az tuti, hogy a vita a pénzről folyik - nem kevés pénzről, ami egyre csak nőni fog.
A zenészek (és más alkotóművészek) mindig is a tápláléklánc legvégén voltak, ők többnyire "csak" alkotni akartak, és örültek, ha valaki intézte helyettük a jogi és pénzügyeket - azután "valahogy" ezek a menedzsrek/ügynökök/producerek végül gazdagabbak lettek, mint a mentoráljaik ...

[ZolaBA]

Míg az éhes befektetők, öltönyös pénzemberek (akiknek kb semmi közük a zenéhez), no meg a kiadók és jogkezelők zsírosra keresik magukat a szolgáltatáson, a zenészeknek csak alamizsna jut.

Valszeg tudatlan és naív vagyok...
Szóval nem értem "manapság" minek a kiadó? Régen ugye kellett fizikai hordozó, terjesztési lánc, kapcsolat a rádióval, tv-vel, sajtóval, rendezvény szervezőkkel, stb. illetve gondolom a stúdió is a kiadón keresztül volt elérhető, illetve erre kellett a sok pénz, előfinanszírozás, stb, amit adhatott a kiadó.

De ha jól értem most bárki csinálhat zenét, a studió munkát elfogadható szinten megoldhatja magának vagy független stúdióban, ha kész a zene feltöltheti a streaming szolgáltatókhoz, vagy feltölteti erre szakosodott céggel. Koncertezni meg valószínű bár a langrétlát megjárva de megállapodhat a kiskocsmától a Sziget fesztiválig bárkivel, közvetlenül. Persze, ha valakinek nincs kedve, tudása annak lesz mendezsere, de az sem muszáj. Tehát minek most az "öltönyös kiadó"? Marad talán a rádió, tv, sajtó elérés ... de azok is függetlenek már, feltételezem, hogy kevésbé azt adják amit a kiadó tol nekik, inkább azt amit a hallgatóság keres.

[Luxor Audio]

Nézte valaki Netflix-en a Spotify filmet?

Ajánlgattam néhány zenehallgatós csoportban a filmet, nem igazán reagáltak rá. Úgy tűnik, az emberek jobban szeretik a pletykákat és az előítéleteiket dédelgetni, mint a valósággal szembesülni.

A filmben szereplő énekes lány története mutatja legszemléletesebben a helyzetet. Míg az éhes befektetők, öltönyös pénzemberek (akiknek kb semmi közük a zenéhez), no meg a kiadók és jogkezelők zsírosra keresik magukat a szolgáltatáson, a zenészeknek csak alamizsna jut. Idehaza ugyanez a helyzet, a legmenőbb zenekaraink is csak filléreket kapnak vissza, így hát nincs pénzük rendes stúdió munkára, a konyhaasztalon rakják össze az albumjaikat. Igen sötét jövőt vetít ez előre, a zenélés lassan hobbitevékenységgé alakul, megélni belőle szinte lehetetlen. Mi zenehallgatóként örülünk a - szerintem irreálisan - olcsó streaming szolgáltatásnak, a másik oldalon ez egy kegyelemdöfés az alkotóknak.

Még az én amatőr esetem is erről szól. Míg a 90-es években a fellépéseinkből és az eladott lemezeinkből olyan szinten megéltünk egy blues/rock/jazz trióval, hogy nem kellett mellette dolgoznunk. A mai körülmények és díjak mellett még a felszerelésünket sem tudnánk finanszírozni.

[Vinkler]

Ezt a cikket most találtam. Érdekesség képen beteszem ide:

Eladta a komplett zenei életművének közzétételi és felvételi jogait Justin Bieber a korábban más hasonló zenészek katalógusát is felvásárló Hipgnosis Songs Capitalnek, írja a Rolling Stone. Az üzlet 290 darab 2021 előtt publikált dalait érinti, és a hírek szerint 200 millió dollárt, vagyis több mint 70 milliárd forintot fizettek értük. Ezért a zenéi felhasználásának jogait vásárolta meg a cég, illetve hozzájuk kerül minden jogdíj a köztéri lejátszások (például plázák, kávézók) után is.
A Hipgnosis egyike az elmúlt években felbukkant cégeknek, akik komplett zenei katalógusokat vagy azoknak egy részét vásárolják meg előadóktól és zenekaroktól, például ők vették meg Neil Young, Shakira, Michael Bublé, a Metallica és a Red Hot Chili Peppers dalait, egyes esetekben teljesen életműveket is.

https://telex.hu/szorakozas/2023/01/24/ ... tin-bieber

https://telex.hu/szorakozas/2021/02/05/ ... d-zeneipar

[ZolaBA]

Kigyujtottem melyik szolgaltato mennyit ad vissza a zenesznek:

Ez egy nagyon érdekes téma.
A Spotify pl 0,003$ ami leegyszerűsítve mondjuk 1 Ft
Ha nézek pl. egy olyan számomra 'értelmezhetetlen' előadót, mint Azahriah a havi hallgatószáma 398.050. Az pl. havi 4 kiló...

Itt persze az is kérdés mennyit szednek be, erre nem találtam adatot csak egy olyat, hogy kb. 250.000 a magyar hallgató, ami a 8 euró/5fő, áfa ésatöbbivel kalkulálva mondjuk 100-150 millió Ft/hó lehet. Amihez képest a 400e talán nem sok, de hozzá kell venni, hogy bár Azahriah az egyik legfelkapottabb, mégis sok más előadó is van és nem csak magyar zenéket hallgatunk.

Nézte valaki Netflix-en a Spotify filmet? Érdekes volt, ugyanakkor a végén én nagyon ledöbbentem, spoiler:

[spoiler]Gyakorlatilag azt hozták ki a végére, hogy a Spotify lenyúlja az előadókat, akik alig kapnak valamit.
Itt egy cikk, ahol pl. azt írják a bevétel 70%-a megy a jogdíjra és 30%-a az üzemeltetésre: https://dittomusic.com/en/blog/how-much ... er-stream/

Én nem értem ez miért lenyúlás... illetve, ha valaki lenyúlja az előadókat, akkor ebben a rendszerben az nem az előfizető és talán nem is a szolgáltató...hanem...
De talán az értő nézőnek ez kellett leeseen a film végére :)
[/spoiler]

[dixie-chicken]

Sziasztok!

Új vagyok ebben a topicban és a Qobuz iránti érdelkődésem hozott ide.
Jelenleg Tidal Master előfizetésem van de hajt a kíváncsiság a Qobuz kipróbálására.
Az itt olvasottak alapján azt látom, hogy kis országunkban hivatalosan nem érhető el a szolgáltatás és mindenféle trükkös megoldásokhoz kell folyamodni ha valaki szeretné használni.
Ebben kérném a segítségeteket hátha van valaki, akivel társulhatnék a már meglévő előfizetéséhez a költségek megosztásával.
A Tidalt is így használom, én vagyok az előfizető és egy DAC adásvétel kapcsán megismert "kolléga" társult be hozzám megosztva a költséget.
Ezért ha valakinek módjában áll és szeretné a Qobuz előfizetését megosztani és így a költségét csökkenteni akkor kérem privátban keressen meg.

Köszönöm

Egyéni Qobuz előfizetéssel egyidőben csak egy készüéken lehet zenét hallgatni. Ezért nem igazán tudja - szerintem - veled megosztani senki az előfizetését. Lehet viszont Duo (2 felhasználó) illetve Family (6 felhasználó) előfizetést vásárolni, ezeknél elvileg minden felhasználónak azonos kell legyen a lakcíme... Az egyik jó megoldás, ha külföldön (valamelyik "engedélyezett" orszában) élő ismerősöd/barátod/rokonod fizet elő, mondjuk egy Duo-ra, és meghív második felhasználónak - a regisztráció így is problémás lesz, mert ezzel a meghívóval sem tudsz egyszerűen itthonról regisztrálni, de legalább már nem kell külföldi bankkártyád is legyen, és egy külföldi utad során menni fog a regisztráció (van más módja is, pl. ha olyan helyen dolgozol, ahol céges VPN van, ami modjuk Németországban "lép ki" az publikus internetre).

találtam ilyet:

https://vpncentral.com/qobuz-not-available-country/

[wittao]

FB csoportban merult fel temakent, de szerintem itt is erdekes lehet… vajon a stream tobkreteszi-e a hazai zeneszeket? Ki hogy tud elni ezzel a lehetoseggel?

Kigyujtottem melyik szolgaltato mennyit ad vissza a zenesznek:

Perczel Tamás
Spotify : 0.003$/lejatszas
Apple Music : 0.01$/lejatszas
Amazon : 0.004$/lejatszas
Youtube Music: 0.00069$/lejatszas
Tidal:
0.013$/lejatszas
Deezer:
0.0064$/lejatszas
“PPS rate-nek nevezik”, pay per stream.

Ha ezt nezzuk, akkor 1000db lejatszas szukseges 400-500 Ft megkeresesehez (van ahol kevesebb, de van ahol lenyegesen tobb). Egyszerre egy album felmehet tobb szolgaltatohoz is, igy nagyobb a lefedettseg.

Egy osszehasonlitas a hazai Artisjus zeneszeknek kifizetett osszegeirol: EVES dijak

Évi 12 millió forintnál nagyobb jogdíjban 48 előadó, jogutód részesült. (Ez a 15468 fő 0,3 százaléka.)
6–12 millió forint közötti összeget 77-en kaptak. (0,5 százalék.)
1,2–6 millió forint közé 572-en estek. (3,7 százalék.)
600 ezer és 1,2 millió forint közötti jogdíjat 509-en kaptak. (3,3 százalék.)
60 ezer és 600 ezer forint közötti kifizetés érkezett 2770 számlára. (17,9 százalék.)
6000–60000 ezer forint között kapott 4053 előadó/jogutód. (26,2 százalék.)
6 ezer forintnál kevesebbet 7439-en kaptak. (48,1 százalék.)

6000!!!!! Ft-nal kevesebb EVES jogdijat kapott a hazai zeneszek kozel 50%-a.
Azaz havi 500 Ft, ami megvan 1000db stream inditasaval.

Osszehasonlithatatlanul tobbet lehet igy szerintem a streamszolgaltatokkal keresni. Persze itt is popularitas, toplistak stb. rengeteget nyomnak a latba. De az megallapithato, hogy a fizikai adathordozokhoz kepest es radio/tv eloadasokhoz kepest drasztikusan elonyosebb beveteli forras.

[Aszpirin]

Sziasztok!

Új vagyok ebben a topicban és a Qobuz iránti érdelkődésem hozott ide.
Jelenleg Tidal Master előfizetésem van de hajt a kíváncsiság a Qobuz kipróbálására.
Az itt olvasottak alapján azt látom, hogy kis országunkban hivatalosan nem érhető el a szolgáltatás és mindenféle trükkös megoldásokhoz kell folyamodni ha valaki szeretné használni.
Ebben kérném a segítségeteket hátha van valaki, akivel társulhatnék a már meglévő előfizetéséhez a költségek megosztásával.
A Tidalt is így használom, én vagyok az előfizető és egy DAC adásvétel kapcsán megismert "kolléga" társult be hozzám megosztva a költséget.
Ezért ha valakinek módjában áll és szeretné a Qobuz előfizetését megosztani és így a költségét csökkenteni akkor kérem privátban keressen meg.

Köszönöm

Egyéni Qobuz előfizetéssel egyidőben csak egy készüéken lehet zenét hallgatni. Ezért nem igazán tudja - szerintem - veled megosztani senki az előfizetését. Lehet viszont Duo (2 felhasználó) illetve Family (6 felhasználó) előfizetést vásárolni, ezeknél elvileg minden felhasználónak azonos kell legyen a lakcíme... Az egyik jó megoldás, ha külföldön (valamelyik "engedélyezett" orszában) élő ismerősöd/barátod/rokonod fizet elő, mondjuk egy Duo-ra, és meghív második felhasználónak - a regisztráció így is problémás lesz, mert ezzel a meghívóval sem tudsz egyszerűen itthonról regisztrálni, de legalább már nem kell külföldi bankkártyád is legyen, és egy külföldi utad során menni fog a regisztráció (van más módja is, pl. ha olyan helyen dolgozol, ahol céges VPN van, ami modjuk Németországban "lép ki" az publikus internetre).

[pali923]

Nagy nehezen megtaláltam, melyik az a 24 ország, ahol a Quobuz elérhető (https://intercom-help.eu/qobuz/en/artic ... -available). Innen aztán végképp nem értem a szempontokat, hogy hogyan fér bele a listába 4 dél-amerikai ország (Kolumbia??), de pl. Kanada vagy Mexikó nem.
Na mindegy, csak ácsingózunk innen, mint a nagy rendszerváltás előtt a nyugati lemezboltok választékát látva.

[Luxor Audio]

Mostanában nem panaszkodtok akadozásra (ami nem jelent semmit). Lehet, hogy fejlesztettek? Akkor azt a kevés új jelentkezőnek ez nem lenne elég? Vagy sok lenne a jelentkező, akkor meg miért nem éri meg fejleszteni?

Semmilyen akadozással nem találkoztam egy hónap alatt, pedig napi szinten használom a szolgáltatást.

Én sem értem, pedig sokat agyaltam rajta. Főleg, hogy nemcsak nem támogatják a keleteurópai streamelést, hanem láthatóan aktívan megtesznek ellene minden technológiailag lehetőt - pénzt is költve rá. Nem tudom, mi van a háttérben, lehet csak a francia lélek, de az is lehet, hogy valamiféle jogi akadály. De az is lehet, hogy egyszerűen nem lenne gazdaságos nekik a Tidal áraival versenyezni.

Mivel egyre többen regisztrálunk a környékről és látják, hogy itt használjuk, én számítok egy határozott tisztogatásra a Qobuz részéről. Ezért is maradok egyelőre a havi fizetésnél.

Amit valóban nem értek (és persze nem is próbáltam), hogy amikor olvasom, hogy ezzel, meg azzal kompatibilis, meg Roon, meg ez, meg az a szoftver, ez is pénzbe kerül, az is, stb., és mindig reszelni kell...

Pedig többen is leírtuk néhányszor az okokat. Nem baj.

[pali923]

Az is lehet, hogy a felméréseik szerint ennek kétséges vagy túl rizikós a megtérülése.

Valószínűleg ezt innen csak találgatni tudjuk. Minden esetre most azzal a furcsa helyzettel szembesültem, hogy az irodában a honlapon csak egy üzenetet tudtam elérni, miszerint a szolgáltatás nem elérhető az országomban (semmi proxy vagy bármi furcsa nincs ott). Itthon viszont (ugyanaz a laptop) olvasható a honlap, és el lehet indítani a regisztrációt is, ami persze nem lehetséges, a végén kiderül.
Mostanában nem panaszkodtok akadozásra (ami nem jelent semmit). Lehet, hogy fejlesztettek? Akkor azt a kevés új jelentkezőnek ez nem lenne elég? Vagy sok lenne a jelentkező, akkor meg miért nem éri meg fejleszteni?

Én azért el tudnék képzelni az ottani marketingesek helyében egy olyan akciót, hogy az ingyenes próbát lehetővé tenném az ilyen világvégi országokban is, aztán utána kéne igényfelmérést csinálni. Akár a próbálkozókat is megkérdezni, hogy fizetnének-e érte. Ez így csak a sötétben tapogatózás a cég részéről.
Szerintem. Na mindegy, megoldani úgysem tudjuk.
Most 10,83Ł az induló összeg, ennyit tényleg ki lehetne bírni egy jó szolgáltatásért.

[antipityu]

Sziasztok!

Új vagyok ebben a topicban és a Qobuz iránti érdelkődésem hozott ide.
Jelenleg Tidal Master előfizetésem van de hajt a kíváncsiság a Qobuz kipróbálására.
Az itt olvasottak alapján azt látom, hogy kis országunkban hivatalosan nem érhető el a szolgáltatás és mindenféle trükkös megoldásokhoz kell folyamodni ha valaki szeretné használni.
Ebben kérném a segítségeteket hátha van valaki, akivel társulhatnék a már meglévő előfizetéséhez a költségek megosztásával.
A Tidalt is így használom, én vagyok az előfizető és egy DAC adásvétel kapcsán megismert "kolléga" társult be hozzám megosztva a költséget.
Ezért ha valakinek módjában áll és szeretné a Qobuz előfizetését megosztani és így a költségét csökkenteni akkor kérem privátban keressen meg.

Köszönöm

[denesdr]

Ha valakinek nincs csillapíthatatlan "veszteségmentes stream fixációja",

Meggyőződésem, hogy az ilyen és ehhez hasonló, másokat lehelletfinoman lehülyéző megfogalmazások nem segítenek az álláspontod - aminek a lényegével mellesleg egyetértek - elfogadtatásában.

Lehet, hogy egy kicsit élcesen fogalmaztam, de nem volt szándékomban lehülyézni senkit, ezért is használtam idézőjelet. Szóval elnézést azoktól, akik sértőnek érzik/érezték a megfogalmazást!

Egyébként én is hallgatok lossless streamet (bár a Tidal esetében már semmiben nem lehetünk biztosak), de mióta beneveztem egy Spotify Premium akcióra, azóta egyre inkább ez utóbbit használom (sok playlist, jó ajánlások, jobb kereső, stabilabb app stb.), miközben azon veszem magam észre, hogy a hangzásával az égvilágon semmi bajom nincs. Sőt őszintén szólva az ingyenes verzióval sem volt, de ugye annak azért elég sok hátránya van, mégha a hangját nem is vesszük ide.

[fererencz]

Ha valakinek nincs csillapíthatatlan "veszteségmentes stream fixációja",

Meggyőződésem, hogy az ilyen és ehhez hasonló, másokat lehelletfinoman lehülyéző megfogalmazások nem segítenek az álláspontod - aminek a lényegével mellesleg egyetértek - elfogadtatásában.

Alapvetően igazad van, de ettől kevésbé burkoltan (sőt, sokszor megalapozatlanul) megy általában a lehülyézés, lesüketezés.
Denesdr meg végképp nem szokott megalapozatlanul dolgokat itt leírni.