Nos, szerintem van, én például 4 éve hallgatok egy ilyet, amelyet tényleg hozzáértő, stúdióechnikában évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek építettek az alaplaptól kezdve tetőtől talpig egy konkrét célra. Teszi a dolgát a mögötte levő hálózati struktúrától hallható módon függetlenül. És a legkisebb ingert sem érzem, hogy bármire is lecseréljem.
A zenei információ kódolt morzsáit tartalmazó adatcsomagok aszinkron és nem következetesen szekvenciális továbbítása során NINCS semmilyen "órajel" vagy bármilyen más a hangzást végső soron befolyásoló időzítési információ, ami többszöri bufferelés, meg "átlagolás" hatására javulhatna, pusztán a hálózati kommunikáció időzítését biztosító órajel.wittao írta: ↑2022.08.03., szer. 14:29Azon kivul a bufferek mindig ujra vannak cimezve minden egyes irasnal, ugyanez az oka annak is, hogy a switcheknel hiaba van ugyanugy adatbuffer, ujrairaskor az adat mashova kerul, es az orajelek is siman mas fazisban vannak (adott pillanatban mas zajkomponense van az oszcillatornak), igy nem “ugyanaz” az adat kerul ugyanugy oda. Nem veletlen a hangbeli valtozas detektalasa forraskeszulek valtasnal a dac elott.
Ha ez ilyen egyszeru lenne, eleg lenne csak dac-okat cserelgetni, aztan megsem igy van.
Vannak viszont a hálózati eszközök által előállított vagy környezetből felvett zavarok, amelyek nem megfelelő zavarvédelem esetén a digitális-analóg átalakítás helyére eljutva negatívan befolyásolhatják ezt a meghatározó fontosságú, de ugyanakkor rendkívül érzékeny folyamatot. Vagyis a hálózati eszközökkel való minden olyan játszadozás (stackelés, alkatrész upgrade, stb.) amely a hálózatra küldött és az audio eszköz(ök)be bejutó zajszintet befolyásolja, hatással lehet a hangminőségre, de nem azért, mert megőriztünk, vagy épp javítottunk időzítési információt, hanem azért mert zajjal befolyásoltuk az analóggá átalakítás folyamatát.
Az ilyen változtatás javulásként történő megítélése már jelentős mértékben pszichológiai folyamat és mint ilyen szubjektív.





