DAC-olás

Az igaz, hogy a nagy kiadók a tömegizlést szolgálják ki, ami olyan amilyen, szeretik a népek, ha minden egyforma hangosan szól.

A kompresszoros felvételeket nem kevesen oly mértékben megszoktàk, hogy egy idô utàn màr szinte az a gond, ha nincs jelen a zenében. Kérdés ki mit keres a rendszere hangjàban? Kicsit kisarkítva ludnesses brummogàst, vagy élô közeli hangszerhangokat.

Egyre jobban érdekelne egy lista ezekről a tömegizlést kiszolgáló felvételekről, de az megjobban, hogy milyen gyakran, és egyáltalán miért hallgatjátok ezeket?

Ezek szerint tényleg rossz irányba tartasz, tapasztalatból mondom, én is jártam ebben a cipőben, és mindig az volt a magyarázat, hogy minél jobb a felbontás, annál jobban kijönnek a hibák is. Már egyre kevesebb lemezemet szerettem hallgatni, igaz az a kevés bomba jól szólt. Aztán megelégeltem, és az egészet lebontottam, újra kezdtem "építkezni". Nem akarom Soundmaniát ismételni, de ez esetben minden szavával egyetértek. Amellett, hogy megmaradnak a felvételek különbözőségei, mégis még a "rossz" is élvezhető, mivel a figyelmem a tartalomra terelődik automatikusan, és nem a hibákra.
Ez nem a félig teli pohár esete, mert én maradtam a régi, a rendszer változott.

Ezek szerint tényleg rossz irányba tartasz, tapasztalatból mondom, én is jártam ebben a cipőben, és mindig az volt a magyarázat, hogy minél jobb a felbontás, annál jobban kijönnek a hibák is. Már egyre kevesebb lemezemet szerettem hallgatni, igaz az a kevés bomba jól szólt. Aztán megelégeltem, és az egészet lebontottam, újra kezdtem "építkezni". Nem akarom Soundmaniát ismételni, de ez esetben minden szavával egyetértek. Amellett, hogy megmaradnak a felvételek különbözőségei, mégis még a "rossz" is élvezhető, mivel a figyelmem a tartalomra terelődik automatikusan, és nem a hibákra.
Ez nem a félig teli pohár esete, mert én maradtam a régi, a rendszer változott.

Nyugodj meg, teljesen jó irányba haladok, igényes zenéket hallgatok, egy elég jó rendszeren és többnyire jó felvételeken. Tudom évezni a birtokomban lévő több 6000 album mindegyikét, még azokat is, ahol a hangmérnök nem állt a helyzet magaslatán. Szerencsére elég sok eredetileg vacakul masterelt albumot adnak ki jobb minőségben újrakeverve, ezeket igyekszem beszerezni.
Audio kereskedőként persze ki van hegyezve a fülem a hibákra, de ha nem készüléket tesztelek, hanem zenét hallgatok, annak ellenére maximálisan tudom élvezni a zenét, hogy közben tisztában vagyok a felvétel tökéletlenségeivel.

A "jò iràny" azért szerintem szubjektív. Mi alapjàn àlìthatnà bàrki, hogy az àltala jònak ítélt a mérvadò?

A kompresszoros felvételeket nem kevesen oly mértékben megszoktàk, hogy egy idô utàn màr szinte az a gond, ha nincs jelen a zenében. Kérdés ki mit keres a rendszere hangjàban? Kicsit kisarkítva ludnesses brummogàst, vagy élô közeli hangszerhangokat. Jò pàr rendszert megfülelve azt tapasztaltam, hogy sokféle "jònak ítélt" út létezik dràga hobbink vilàgàban.

Azért ha egyre több lemez nem szól jól, mert úgy tűnik tele van hibával, az nem túl jó irány, ebben kiegyezhetnénk, ez nem ízlésfüggő dolog.

SoundMania

A "jò iràny" azért szerintem szubjektív. Mi alapjàn àllìthatnà bàrki, hogy az àltala jònak ítélt a mérvadò?

A kompresszoros felvételeket nem kevesen oly mértékben megszoktàk, hogy egy idô utàn màr szinte az a gond, ha nincs jelen a zenében. Kérdés ki mit keres a rendszere hangjàban? Kicsit kisarkítva ludnesses brummogàst, vagy élô közeli hangszerhangokat. Jò pàr rendszert megfülelve azt tapasztaltam, hogy sokféle "jònak ítélt" út létezik dràga hobbink vilàgàban.

Igen, ezért a tulajdonosnak kell tetszenie . De ha valami nincs rendben , ne okoljuk kizárólag a hanghordozót . Törődjünk bele, hogy ott "Mi" ennyit tudtunk kihozni mert ........

A "jò iràny" azért szerintem szubjektív. Mi alapjàn àlìthatnà bàrki, hogy az àltala jònak ítélt a mérvadò?

A kompresszoros felvételeket nem kevesen oly mértékben megszoktàk, hogy egy idô utàn màr szinte az a gond, ha nincs jelen a zenében. Kérdés ki mit keres a rendszere hangjàban? Kicsit kisarkítva ludnesses brummogàst, vagy élô közeli hangszerhangokat. Jò pàr rendszert megfülelve azt tapasztaltam, hogy sokféle "jònak ítélt" út létezik dràga hobbink vilàgàban.

SoundMania

Nem fogjuk meggyőzni egymást. A dinamika pont olyan elválaszthatatlan része a zenének, mint a pirospaprika a pörköltnek.
Persze lehet fogyasztani a loudness war termékeit is, csak az már nem zene, mint ahogy meg lehet enni a pirospaprika nélkül készült hagymás húsragut is, csak az már nem pörkölt.
Az hogy az emberek döntő többsége igényesebb a gyomrára mint a fülére, a tényen még nem változtat.
Ide kívánkozik még Halász Előd nevezetes fordítása, az arányok helyes érzékeltetésére:
„Das passt wie der Igel zum Arschwisch, v. zur Türlinke” azaz „Úgy nem jó ez, mint ahogy a lófasz nem furulya, a majomsegg nem ibolya, se nem rózsabimbó”.

Na most még az a kérdés, hogy a dinamikát vajon ki tudod-e aknázni (és nem csak Te) a lemezeidből, vagy csak azt hiszed , hogy sikerült...... ( Nem az a kérdésem , hogy ha drága készülékeket használunk akkor biztosan sikerül, hanem , hogy ebben teljesen biztos vagy-e ! Én még mindig nem vagyok meggyőződve,hogy nem lehet-e bármit (akár bármilyen nagydinamikájúnak gondolt hangot) überelni ..... ) Azaz a lemezen ott van , csak még nem sikerült feltárni ...... Továbbá kérdés, hogy mi is a nagy dinamika ?! Szerintem amikor az ember már nem arra figyel, hogy "Hm... ez még nem elég nagy" , akkor már biztosan elegendő . ( Mint a kinai bölcs mondta ? Nem sok kell , hanem elegendő ...... :):) ) Ezzel együtt elismerem vannak ilyen tekintetben gyengébb lemezek, de ettől azok még nem kidobandóak , csak kevésbé élvezetes hallgatni ..... Viszont valószinű létezik olyan készülékegyüttes , amivel pl a dinamikahiány is már nem érezhető mértéken felülinek . .....és akkor még mindig csak egy paramétert emeltünk ki a sokból. Pedig az összhatás kell , hogy jó legyen, minden hibája ellenére . Kb , mint az élő zene . Azt hiszem abban semmi irritáló nincs . Persze leginkább nem a kihangositott zenére értem , de sokszor még az sem rossz . Bár koncerten is szivesebben ülök az első sorokba, mert hátrébb már csak a hangszórókból jövő hangot hallani .

Hát érdekes, én pont ellenkezőleg érzem, de ez is biztos egyénfüggő (klasszikus példa a félig üres versus félig tele pohár esete, nézőpont kérdése, hogy ugyanazt hogyan interpretáljuk). Nálam az van, hogy az egyre jobb rendszerek egyre inkább előtérbe hozzák az eleve rossz felvételek hibáit.
Ezek szerint tényleg rossz irányba tartasz, tapasztalatból mondom, én is jártam ebben a cipőben, és mindig az volt a magyarázat, hogy minél jobb a felbontás, annál jobban kijönnek a hibák is. Már egyre kevesebb lemezemet szerettem hallgatni, igaz az a kevés bomba jól szólt. Aztán megelégeltem, és az egészet lebontottam, újra kezdtem "építkezni". Nem akarom Soundmaniát ismételni, de ez esetben minden szavával egyetértek. Amellett, hogy megmaradnak a felvételek különbözőségei, mégis még a "rossz" is élvezhető, mivel a figyelmem a tartalomra terelődik automatikusan, és nem a hibákra.
Ez nem a félig teli pohár esete, mert én maradtam a régi, a rendszer változott.

A pohártartós példát azért tartom helyénvalónak, mert az abban vázolt problémám velem együtt csak néhány embert érint, a többségnek (így a gyártónak is) lényegtelen, tehát nem nevezhetem azt az autót technikai hibásnak. Ha a pörkölt ízesítésével reagálsz erre, akkor nem értetted meg az arányokat, hiszen azt a paprika nélküli étket nagyjából senki sem enné meg, a komprimált zenei anyagot viszont minden fenntartás nélkül fogyasztja a vásárlók 99 %-a. Hogy lehetne eladni egy hibás terméket ennyi embernek?

Nem fogjuk meggyőzni egymást. A dinamika pont olyan elválaszthatatlan része a zenének, mint a pirospaprika a pörköltnek.
Persze lehet fogyasztani a loudness war termékeit is, csak az már nem zene, mint ahogy meg lehet enni a pirospaprika nélkül készült hagymás húsragut is, csak az már nem pörkölt.
Az hogy az emberek döntő többsége igényesebb a gyomrára mint a fülére, a tényen még nem változtat.
Ide kívánkozik még Halász Előd nevezetes fordítása, az arányok helyes érzékeltetésére:
„Das passt wie der Igel zum Arschwisch, v. zur Türlinke” azaz „Úgy nem jó ez, mint ahogy a lófasz nem furulya, a majomsegg nem ibolya, se nem rózsabimbó”.

Az igaz, hogy a nagy kiadók a tömegizlést szolgálják ki, ami olyan amilyen, szeretik a népek, ha minden egyforma hangosan szól. Pedig a zene egyik legfontosabb érzelmi eszközét lúgozzák így ki.
A pohártartós példa rossz, jobb lenne a kézi/automata váltó analógiának. Akinek fontos a vezetési élmény, nem vesz automata váltós kocsit, ott van választási lehetőség, de egy adott album esetén nem választhatok, vagy megveszem a fullra tolt kompresszorral készült felvételt, vagy nem.
Tehát az én szempontból hibás termék, mert így nem kell. Pörköltöt sem eszem meg, ha a szakács kifelejtette belőle a pirospaprikát. És ez korántsem szűklátókörüség.

A pohártartós példát azért tartom helyénvalónak, mert az abban vázolt problémám velem együtt csak néhány embert érint, a többségnek (így a gyártónak is) lényegtelen, tehát nem nevezhetem azt az autót technikai hibásnak. Ha a pörkölt ízesítésével reagálsz erre, akkor nem értetted meg az arányokat, hiszen azt a paprika nélküli étket nagyjából senki sem enné meg, a komprimált zenei anyagot viszont minden fenntartás nélkül fogyasztja a vásárlók 99 %-a. Hogy lehetne eladni egy hibás terméket ennyi embernek?

Ezerszer kitárgyaltuk, de ismét leírom, hogy a dinamikailag beszűkített felvételek nem a hangmérnökök kreatív ötleteinek eredménye, hanem piaci (kiadói) elvárás, azaz nem tekinthető technikai hibának. Más kérdés, hogy az a néhány ezer kényes hifista erősen reklamál miatta, de e csoport piaci aránya szinte kimutathatatlanul alacsony, tehát nem lényeges a nagy kiadók számára. Nevezhetem-e hibásnak azt az autót, amiben a pohártartó nem pont a én kezem ügyébe esik? Ennyire ne legyünk már szűk látókörűek!

Nem tudom, milyen muzsikákra gondolsz. Én is sok rockzenét hallgatok és a kedvenc előadóim albumai általában nagyszerűen szólnak. Nyilván célszerű kerülni a válogatás albumokat, mert azokat általában el szokta rontani a sokféle forrásból származó felvétel kényszerű összehangolása.

Az igaz, hogy a nagy kiadók a tömegizlést szolgálják ki, ami olyan amilyen, szeretik a népek, ha minden egyforma hangosan szól. Pedig a zene egyik legfontosabb érzelmi eszközét lúgozzák így ki.
A pohártartós példa rossz, jobb lenne a kézi/automata váltó analógiának. Akinek fontos a vezetési élmény, nem vesz automata váltós kocsit, ott van választási lehetőség, de egy adott album esetén nem választhatok, vagy megveszem a fullra tolt kompresszorral készült felvételt, vagy nem.
Tehát az én szempontból hibás termék, mert így nem kell. Pörköltöt sem eszem meg, ha a szakács kifelejtette belőle a pirospaprikát. És ez korántsem szűklátókörüség.

Pedig sajnos nagyon komoly arányban vannak a rossz felvételek. Pl. a kortárs pop/rock/electronic felvételek döntő többsége hallgathatatlanná van dinamika kompresszálva. Szerencsére akadnak azért normális hangmérnökök, pl. elektronika vonalon az Infected Mushroom felvételei jól szólnak.
Ezerszer kitárgyaltuk, de ismét leírom, hogy a dinamikailag beszűkített felvételek nem a hangmérnökök kreatív ötleteinek eredménye, hanem piaci (kiadói) elvárás, azaz nem tekinthető technikai hibának. Más kérdés, hogy az a néhány ezer kényes hifista erősen reklamál miatta, de e csoport piaci aránya szinte kimutathatatlanul alacsony, tehát nem lényeges a nagy kiadók számára. Nevezhetem-e hibásnak azt az autót, amiben a pohártartó nem pont a én kezem ügyébe esik? Ennyire ne legyünk már szűk látókörűek!

Nem tudom, milyen muzsikákra gondolsz. Én is sok rockzenét hallgatok és a kedvenc előadóim albumai általában nagyszerűen szólnak. Nyilván célszerű kerülni a válogatás albumokat, mert azokat általában el szokta rontani a sokféle forrásból származó felvétel kényszerű összehangolása.

SoundMania

Az a kérdés, ezek a hibák azon túl, hogy hallhatóak, mennyire elviselhetőek és a komplex hangzásélmény javul-e a "jobb" rendszerben. Ha nem, akkor úgy tűnik, rossz irányba haladsz, vagy egészen mást vársz el egy audio rendszertől, mint én. Erősen kétlem, hogy a hallgathatatlanul rossz felvételek komoly arányban lennének jelen a zenei piacon. Épeszű kiadó, producer ilyent nem ad ki. Hangmérnökként gyakran hallok számomra furcsa megoldásokat a felvételeken, de ezek többségét nem nevezném hibának.

Az a kérdés, ezek a hibák azon túl, hogy hallhatóak, mennyire elviselhetőek és a komplex hangzásélmény javul-e a "jobb" rendszerben. Ha nem, akkor úgy tűnik, rossz irányba haladsz, vagy egészen mást vársz el egy audio rendszertől, mint én. Erősen kétlem, hogy a hallgathatatlanul rossz felvételek komoly arányban lennének jelen a zenei piacon. Épeszű kiadó, producer ilyent nem ad ki. Hangmérnökként gyakran hallok számomra furcsa megoldásokat a felvételeken, de ezek többségét nem nevezném hibának.

Pedig sajnos nagyon komoly arányban vannak a rossz felvételek. Pl. a kortárs pop/rock/electronic felvételek döntő többsége hallgathatatlanná van dinamika kompresszálva. Szerencsére akadnak azért normális hangmérnökök, pl. elektronika vonalon az Infected Mushroom felvételei jól szólnak.

Hát érdekes, én pont ellenkezőleg érzem, de ez is biztos egyénfüggő (klasszikus példa a félig üres versus félig tele pohár esete, nézőpont kérdése, hogy ugyanazt hogyan interpretáljuk). Nálam az van, hogy az egyre jobb rendszerek egyre inkább előtérbe hozzák az eleve rossz felvételek hibáit.
Az a kérdés, ezek a hibák azon túl, hogy hallhatóak, mennyire elviselhetőek és a komplex hangzásélmény javul-e a "jobb" rendszerben. Ha nem, akkor úgy tűnik, rossz irányba haladsz, vagy egészen mást vársz el egy audio rendszertől, mint én. Erősen kétlem, hogy a hallgathatatlanul rossz felvételek komoly arányban lennének jelen a zenei piacon. Épeszű kiadó, producer ilyent nem ad ki. Hangmérnökként gyakran hallok számomra furcsa megoldásokat a felvételeken, de ezek többségét nem nevezném hibának.

Fapaci irta lejjebb : "Egyébként a felvételeinkben sokkal több van, mint amit a legtöbb HiFi rendszer megmutatni képes. Néha érdemes elővenni korábbi rendszereinkben hallgathatatlannak ítélt anyagokat. Ahogy lépegetünk előre a fejlesztésben, egyre kevesebb ilyennek szabad lennie."

Szintén igy gondolom . Egy felvétel minősége csak egy szintig áll abból, hogy magas,mély,fedett , torz , fátyolos...... Egyre jobb rendszerben ezek sokadlagosak lesznek és egyre inkább előtérbe kerülnek a rögzitett érzelmek . Az előadás hangulata . Számomra ez jelenleg fontosabb mint a hangzásbeli "paraméterek" . ( Amik ilyen szinten egyébként teljesen megfelelőnek hallhatóak . ) Vagyis nem is tudom hogyan fogalmazzam meg , de a szokásos "paraméterek" amik egy gyenge láncban még hibának hatnak, sokkal magasabb szinten már nem tűnnek fel vagy nem azokkal foglalkozik az ember, hanem a "lesugárzott" érzelemvilággal. Hallani persze , hogy egy felvétel (hagyományos értelemben ) jó , vagy nem , sőt nagyon hallani, de a legrosszabbakat is örömmel hallgatja az ember , mert sok más is ott van azokon a felvételeken . Szélsőséges példa, de egy gramofonfelvételen is. Talán úgy is lehet fogalmazni, hogy az ilyen hang már nem idegesitő, hanem rögtön elfogadja az ember a hallottakat , hogy ez ilyen ugyan , de nagyon jó !!!!!

Hát érdekes, én pont ellenkezőleg érzem, de ez is biztos egyénfüggő (klasszikus példa a félig üres versus félig tele pohár esete, nézőpont kérdése, hogy ugyanazt hogyan interpretáljuk). Nálam az van, hogy az egyre jobb rendszerek egyre inkább előtérbe hozzák az eleve rossz felvételek hibáit.

A wc lánc jó riposzt volt Ugyanakkor pont azért nem tartom szerencsésnek az audio lánc kifejezést, mert a leggyengébb láncszem elmélet nem működik a hifiben. Amíg nem szakad el egy (wc, bicikli, vezérmű) lánc, addig nincs leggyengébb láncszem sem, illetve nem tudni, melyik is az. Van egy nagyon jó minőségű, gondosan összeválogatott audio fogat, ami nagyon tetszik tulajdonosának, élvezet számára minden hallgatott perc, kicserélnénk mondjuk egy hálózati vagy összekötő kábelt egy roppant egyszerű, öntött, olcsó vacakra (leggyengébb láncszem), az élvezeti érték semmit nem csorbulna, még ha egy idő után hallható is, hogy valami nem olyan, mint a csere előtt. Sajnos igen sokan olyan audio fogatokat hallgatnak, amelyek azon a minőségi szinten vannak, ami a hallgató számára az épp elfogadható színvonal, ha itt egy komponenst kicserélünk egy kicsit gyengébbre, máris borul a bili, szakad a vécélánc, azaz nem tetszik a rendszer . Ez a színvonal nem konstans, idővel változik, általában felfelé, de anyagi okok miatt akár lefelé is, illetve a hallgatott zene műfajától, forrás minőségétől is erősen függ. Ha felfelé változik, beindul az audio vezérhangya, mit kellene cserélni, hogy élvezetesebb legyen, és itt van az a pont, ahol a legjobban el lehet tévedni
Hogy ne legyek itt totál off, egy (jó) dac-nak igen komoly szerepe van/lehet a kommersz cd/dvd/br/pc hangzás számottevő javításában.

SoundMania

Ez nagyon igaz, én azt szoktam mondani, hogy hogy teljes lánc (vagy fogat ahogy valaki itt fogalmazott) hangzásáért min. 50%-ban a hangmérnök a felelős, a maradékon osztozik kb. fele-fel arányban a szobakusztika, és hifi komponensek.
Fapaci irta lejjebb : "Egyébként a felvételeinkben sokkal több van, mint amit a legtöbb HiFi rendszer megmutatni képes. Néha érdemes elővenni korábbi rendszereinkben hallgathatatlannak ítélt anyagokat. Ahogy lépegetünk előre a fejlesztésben, egyre kevesebb ilyennek szabad lennie."

Szintén igy gondolom . Egy felvétel minősége csak egy szintig áll abból, hogy magas,mély,fedett , torz , fátyolos...... Egyre jobb rendszerben ezek sokadlagosak lesznek és egyre inkább előtérbe kerülnek a rögzitett érzelmek . Az előadás hangulata . Számomra ez jelenleg fontosabb mint a hangzásbeli "paraméterek" . ( Amik ilyen szinten egyébként teljesen megfelelőnek hallhatóak . ) Vagyis nem is tudom hogyan fogalmazzam meg , de a szokásos "paraméterek" amik egy gyenge láncban még hibának hatnak, sokkal magasabb szinten már nem tűnnek fel vagy nem azokkal foglalkozik az ember, hanem a "lesugárzott" érzelemvilággal. Hallani persze , hogy egy felvétel (hagyományos értelemben ) jó , vagy nem , sőt nagyon hallani, de a legrosszabbakat is örömmel hallgatja az ember , mert sok más is ott van azokon a felvételeken . Szélsőséges példa, de egy gramofonfelvételen is. Talán úgy is lehet fogalmazni, hogy az ilyen hang már nem idegesitő, hanem rögtön elfogadja az ember a hallottakat , hogy ez ilyen ugyan , de nagyon jó !!!!!

Ez nagyon igaz, én azt szoktam mondani, hogy hogy teljes lánc (vagy fogat ahogy valaki itt fogalmazott) hangzásáért min. 50%-ban a hangmérnök a felelős, a maradékon osztozik kb. fele-fel arányban a szobakusztika, és hifi komponensek.

-50% al indulnánk a dolognak? kb. 25%-25% al birkózunk? Bárhogy legyen is, szvsz minél jobb a rendszerünk, annál kevésbé kéne válogatnia - legalább is egy jó közepes szintet megütő szerzemények esetében. Azzal azért gondolom nem vagyok egyedül, hogy kedvenc előadóim esetében kutatom az igényesen rögzített felvételeket. Ha már százezrek pihennek a készülékekben, szereti az ember kiaknázni a tudásukat, ami az igényesen felvett anyagoknál tárul fel igazán. (Nem "Teszt" lemezekre gondolok.)

A leggyengébb láncszem sok esetben maga a felvétel.

Ez nagyon igaz, én azt szoktam mondani, hogy hogy teljes lánc (vagy fogat ahogy valaki itt fogalmazott) hangzásáért min. 50%-ban a hangmérnök a felelős, a maradékon osztozik kb. fele-fel arányban a szobakusztika, és hifi komponensek.

A "lánc" elég rossz kifejezés, mert nem ér körbe soha!
zeneszerző -zenész+hangszer -akusztikai környezet+hangulat -hangmérnök+hangfelvételi eszközei -stúdiómunka, abban az eszközök, hangmérnök+producer -letöltés, kiírás cédére avagy közvetlen lejátszás szgépről+hardver+szoftver -hangkártya vagy dac -összekötő kábel -erősítő (elő+vég vagy integrált vagy végerősítő) -hangszórókábel -hangsugárzó -környezeti akusztika és milliő -hallgató személy+fizikai és idegállapota+időjárás+...
A zeneszerzőhöz nem ér vissza ez a lánc
Szerintem az audio fogat jobb kifejezés lenne...

A WC lánc zseniális hasonlat/észrevétel volt alább!
Persze használhatjuk a hivatalosabb "többkészülékbőlállórögzítetthanganyagélethűvisszaadásáraösszeállítottrendszer" / és azok alkotóelemei megfogalmazást is. Az "audiolánc" egyszerűbb.

Kicsit elkanyarodott a beszélgetés, ami egyáltalán nem baj, sőt. Ha javarészt számítógépről hallgatsz zenét, akkor egy dac mindenképp javulást fog hozni a hangminőségben a creative kártyához képest. A kérdés inkább az lehet, milyen drága dac-ot érdemes venni, ami hozza a CD szintjét, vagy esetleg egy olyat, ami már a cd-re is kötve túl tudja lépni a cd saját hangját? Na ezt viszont Neked kell eldönteni. De esetleg az is lehet kérdés, 100ezer Ft-ért van-e olyan dac, amivel jobban szól majd a rendszer, mint a cd analóg kijáratáról. Én is kíváncsi vagyok, erre mit mondanak a sokat tapasztalt fórumtársak.

Ha kicsit visszaolvasol láthatod, hogy már néhány vélemény elhangzott.

Vendég

Nos a rendszerem az egy Harman Kardon hk 680, Marantz CD63 SE, es JBL LX55G. Nagyreszt Pc-rol hallgatom a zenet, egy Creative X-Fi Kulso usb-s hangkartyarol aminek van analog illetve digitalis kijovetele is akarcsak a cd lejatszonak. Igazabol meg nem keresgeltem DAC-ok utan, elobb tisztaban szerettem volna lenni azzal h meger-e annyi penzt Amit ra szannek dac-ra az kb olyan 80-90e Ft max 100 ha azt mondjatok h lenyeges kulonbseg veheto eszre.
Kicsit elkanyarodott a beszélgetés, ami egyáltalán nem baj, sőt. Ha javarészt számítógépről hallgatsz zenét, akkor egy dac mindenképp javulást fog hozni a hangminőségben a creative kártyához képest. A kérdés inkább az lehet, milyen drága dac-ot érdemes venni, ami hozza a CD szintjét, vagy esetleg egy olyat, ami már a cd-re is kötve túl tudja lépni a cd saját hangját? Na ezt viszont Neked kell eldönteni. De esetleg az is lehet kérdés, 100ezer Ft-ért van-e olyan dac, amivel jobban szól majd a rendszer, mint a cd analóg kijáratáról. Én is kíváncsi vagyok, erre mit mondanak a sokat tapasztalt fórumtársak.

A leggyengébb láncszem sok esetben maga a felvétel.
Akkor már vegyük be a hangszert, az előadót és a hallgatót is! Nem sok értelme lenne, mivel ezekre nincs befolyásunk. Egyébként a felvételeinkben sokkal több van, mint amit a legtöbb HiFi rendszer megmutatni képes. Néha érdemes elővenni korábbi rendszereinkben hallgathatatlannak ítélt anyagokat. Ahogy lépegetünk előre a fejlesztésben, egyre kevesebb ilyennek szabad lennie.

A "lánc" elég rossz kifejezés, mert nem ér körbe soha!
Nem csak a lánc szemeinek kell körbe érniük? A láncnak miért?

A "lánc" elég rossz kifejezés, mert nem ér körbe soha!
zeneszerző -zenész+hangszer -akusztikai környezet+hangulat -hangmérnök+hangfelvételi eszközei -stúdiómunka, abban az eszközök, hangmérnök+producer -letöltés, kiírás cédére avagy közvetlen lejátszás szgépről+hardver+szoftver -hangkártya vagy dac -összekötő kábel -erősítő (elő+vég vagy integrált vagy végerősítő) -hangszórókábel -hangsugárzó -környezeti akusztika és milliő -hallgató személy+fizikai és idegállapota+időjárás+...
A zeneszerzőhöz nem ér vissza ez a lánc
Szerintem az audio fogat jobb kifejezés lenne...

A WC-lánc is lánc és az sem ér körbe

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.