Kábelezzünk

A magasfrekis zajok csökkentése valóban fontos tulajdonságuk (ha van). A vezetők felületi kialakításával, a dielektrikum fajtájával lehetséges ilyen hatást elérni.

Véleményem szerint IC és hangfalkábelek kb. egy nagyságrenddel nagyobb változást adnak, mint a digit és tápkábelek, ezért kell az előbbiekkel kezdeni.
Tápkábelek közti különbség pedig elsősorban térben, dinamikában, mélykezelésben és a magasak tisztaságában van.

Jó reggelt, kellemes vasárnapi lazítást mindenkinek!

Ezt - mármint a javulás nagyságrendjét - én fordítva tapasztaltam a vevőim rendszerében. Tehát a hálózati kábel hatását találtuk drasztikusabbnak. De ha így belemegyünk a témába elmondanám, hogy a hálózati kábelek közötti különbség szerintem nem az 50 Hz-es energia odajuttatásában van, hanem a rendszer készülékeinek zaj szempontból történő elválasztásában. Nem nagy réz keresztmetszet, hanem megfelelően kialakított huzalvezetés (elrendezés) kell a jó hálózati kábelhez. És még valami: más és más szerkezet kell a különböző készülékekhez.

A jobb tápkábel hatása nem úgy jelentkezik, mint egy hangjelet vezető kábel cseréje. A dinamikában és a hang határozottságában van változás. És ez jelentősebb, mint egy jelkábel cseréjénél elérhető változás. Egy jobb jelkábel bekerülésekor jobb hangot hallunk, egy igazán jó tápkábel bekerülése esetén, mintha egy jobb rendszert hallanánk szólni.

Véleményem szerint IC és hangfalkábelek kb. egy nagyságrenddel nagyobb változást adnak, mint a digit és tápkábelek, ezért kell az előbbiekkel kezdeni.
Tápkábelek közti különbség pedig elsősorban térben, dinamikában, mélykezelésben és a magasak tisztaságában van.

Na erre végképp nem gondoltam, egyáltalán, sem kábel sem egyéb zene kütyü minősítéséről még nem hallottam akusztikus mérés alapján, kivéve a lehallgató helység akusztikáját, meg a süketszobás hangsugárzó mérést. A kábelre vonatkozóan szerintem semmi esély, de hát legyen, próba cseresznye.

Szerintem az itt is szép számban jelenlévő DIY hangdobozépítők többsége nem rendelkezik "süketszobával", mégis igen hatékony méréseket végeznek, de ez most mindegy. Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy a kábelek cseréjekor hallásunk által egyértelműen detektált különbségek mérhetőek-e bármilyen módon.

A jobb tápkábel hatása nem úgy jelentkezik, mint egy hangjelet vezető kábel cseréje. A dinamikában és a hang határozottságában van változás. És ez jelentősebb, mint egy jelkábel cseréjénél elérhető változás. Egy jobb jelkábel bekerülésekor jobb hangot hallunk, egy igazán jó tápkábel bekerülése esetén, mintha egy jobb rendszert hallanánk szólni.

Lehetséges lenne, hogy jelkábel és hangfalkábel cseréjénél még nem tapasztaltál változást "dinamikában és a hang határozottságában"? Akkor miben igen?

A jobb tápkábel hatása nem úgy jelentkezik, mint egy hangjelet vezető kábel cseréje. A dinamikában és a hang határozottságában van változás. És ez jelentősebb, mint egy jelkábel cseréjénél elérhető változás. Egy jobb jelkábel bekerülésekor jobb hangot hallunk, egy igazán jó tápkábel bekerülése esetén, mintha egy jobb rendszert hallanánk szólni.

De ismétlem ezt én találtam így senkinek sem kell ezzel egyérteni. Mindenki járja a saját útját így színes a világ, így fejlődik a hangtechnika.

Még valamit hozzátennék, egy idézetet a saját topikomból:

" Lars Kristensen (Nordost) szerint a rendszer első fokozatában a legjobb tápkábelt (Odin) használva egy Blue Heaven kábeles rendszer jobb hangú lesz, mintha végig a jóval drágább Valhallával kábelezték volna.

„According to Lars, introducing a single Odin power cord into a system makes a far significant difference than the change of interconnects. Lars claims that even a system equipped with Nordost's far more modestly priced Blue Heaven can sound better than a system entirely wired with Valhalla when you change the initial power cable to Odin. $11,000 is not exactly a minor investment, but if a single Odin power cable can make that much of a difference, I certainly think it worth checking out. I certainly hope to do so sometime before I head to the great Blue Heaven”

Eszem ágában sincs az én kábeleimet a milliós Odin-okhoz hasonlítani, de a változás jellegét tekintve én is ezt tapasztaltam.

A kábel minősége sajnos paraméterekkel nem nagyon adható meg. Tapasztalni kell. Kialakult stabil rendszerben, kialakult ízlésvilág mellett kicsit könnyebb a helyzet. Ott már mindenki el tudja dönteni, hogy neki melyik gyártó vonala tetszik a legjobban...
Persze ha kéthavonta változnak a készülékek, soha nem lehet tudni, hogy oda éppen mi lesz az ideális. És megy a vég nélküli cserebere, aminek rendszerint elégedetlenség csalódottság, kiábrándulás a végeredménye.
A legfontosabb, hogy saját magunkkal legyünk tisztában. Mit keresünk, mit várunk el a rendszerünktől, amikor zenét hallgatunk. Ha ez már megvan, utána sokkal könnyebb megtalálni az ezt kielégítő rendszert, készülékeket, kábeleket...

Bizony így van ez!

Ezt már sokszor leírtad, bennem pedig ezen ajánlásod kapcsán mindig felmerült egy kérdés, amit most le is írok. Amennyiben egy rendszer kábeleinek kiválasztását a tápkábelekkel kezdjük, mi a biztosíték a jó választásra, ha a többi kábellel még nem foglalkoztunk?

A jobb tápkábel hatása nem úgy jelentkezik, mint egy hangjelet vezető kábel cseréje. A dinamikában és a hang határozottságában van változás. És ez jelentősebb, mint egy jelkábel cseréjénél elérhető változás. Egy jobb jelkábel bekerülésekor jobb hangot hallunk, egy igazán jó tápkábel bekerülése esetén, mintha egy jobb rendszert hallanánk szólni.

De ismétlem ezt én találtam így senkinek sem kell ezzel egyérteni. Mindenki járja a saját útját így színes a világ, így fejlődik a hangtechnika.

Ebben a tanulmányban igen sokat lehet megtudni - mérésekkel bizonyítva természetesen - vezetőkről, szigetelésről, kábel kialakításokról és még számos olyan dologról amelyekből érdemes kiindulni sok kábeles kérdésben. Nem rövid, de tele adattal, infóval..

Link

Lehet már páran ezt elolvasták. Érdekes, meghatározások születtek, csak pár csemege:

- a szigetelőknél mért adatok (a pamut és hasonlók szóba sem jönnek.)
- az annyit vitatott "kábel irány" sem egyértelműen olyan hatással bír mint ahogy azt a gyártók hangsúlyozni kívánják.
- ja és a réz vs. ezüst kérdés, de a konklúziót nem árulom el, olvassátok inkább át

Akkor kölcsönös a félreértés, mert én valójában nem a kábelek elektromos tulajdonságait szeretném valahogy megmérni (erre bizonyosan nincsenek megfelelő eszközeim), hanem az általuk okozott, hallható különbségeket próbálnám valahogy detektálni. Sok variációs lehetőség itt nincs, akusztikai mérőszoftvereket vetek majd be az ügy érdekében. Hogy a görbéken látszik-e majd valami, arra nincs prekoncepcióm, csupán egy jó adag kíváncsiságom.

Na erre végképp nem gondoltam, egyáltalán, sem kábel sem egyéb zene kütyü minősítéséről még nem hallottam akusztikus mérés alapján, kivéve a lehallgató helység akusztikáját, meg a süketszobás hangsugárzó mérést. A kábelre vonatkozóan szerintem semmi esély, de hát legyen, próba cseresznye.

Vendég

Ez nyilvánvaló. De általában az illesztés, impedancia viszonyok, kábelkapacitás (netán induktivitás) okozta eltérések mutathatók ki látványosan az adott mérési körülmények között, amik a legritkább esetben modellezik a valós működési körülményeket, amik rettenetesen rendszer készülék függőek.
De nem ezektől a kimutatott értékektől lesz "jó" vagy nem egy kábel. Hipotézisek persze vannak, de azok jó része marketing célokat szolgál. Még az igazán kiváló termékek gyártói esetében is. De egy Nordost se attól jó, mert a jel terjedési sebessége 92%-a fénysebességnek, vagy egy Siltech jel/zaj viszonya 142dB. Ezeket az adatokat egy gyártónak "kötelező" megadni a paramétereket hajhászó vevők megragadása érdekében. A hab a tortán az, hogy ezek ellenére valóban kiváló termékhez jutnak, de nélkülük nem választották volna őket. A baj ott kezdődik, ha minőségi háttér nélkül pusztán hangzatos paraméterek, teóriák vannak. Így aztán jól bele lehet futni gyenge termékekbe, aminek csalódottság és bizalom vesztés lesz az eredménye.
A kábel minősége sajnos paraméterekkel nem nagyon adható meg. Tapasztalni kell. Kialakult stabil rendszerben, kialakult ízlésvilág mellett kicsit könnyebb a helyzet. Ott már mindenki el tudja dönteni, hogy neki melyik gyártó vonala tetszik a legjobban. Ha egy komolyabb terméket rak be a rendszerébe az adott gyártótól, biztosan nem fog csalódni. Ezt látatlanban, meghallgatás nélkül is bátran megveheti.
Persze ha kéthavonta változnak a készülékek, soha nem lehet tudni, hogy oda éppen mi lesz az ideális. És megy a vég nélküli cserebere, aminek rendszerint elégedetlenség csalódottság, kiábrándulás a végeredménye.
A legfontosabb, hogy saját magunkkal legyünk tisztában. Mit keresünk, mit várunk el a rendszerünktől, amikor zenét hallgatunk. Ha ez már megvan, utána sokkal könnyebb megtalálni az ezt kielégítő rendszert, készülékeket, kábeleket. Utána már csak ezt a vonalat kell követni, ha feljebb akarunk lépni minőségben.

Oly' jó a sok post között néha ilyeneket is olvasni

1. A teszteléshez használt rendszerben a tesztelés előtt "rendbe kell hozni" a készülékek tápellátását. Csak akkor adják ugyanis a tőlük elvárható legjobb hangot. Ezt pedig - ez vásárlóim tanúsíthatják - próbálgatással lehet elérni. Minden készülék másféle tápkábellel szól a legjobban.

Ezt már sokszor leírtad, bennem pedig ezen ajánlásod kapcsán mindig felmerült egy kérdés, amit most le is írok. Amennyiben egy rendszer kábeleinek kiválasztását a tápkábelekkel kezdjük, mi a biztosíték a jó választásra, ha a többi kábellel még nem foglalkoztunk? Mi van akkor, ha éppen egy kevésbé megfelelő hangfalkábel van bekötve, amikor a tápkábeleket cserélgeted? Biztos vagy benne, hogy így is ugyanazon tápkábelt fogod jobbnak hallani? Ez számomra amolyan saját farkába harapó kígyóra emlékeztet, ahol nem tudjuk eldönteni, melyik az eleje és melyik a vége.

Nagyon félreértettél, nem belekötni gondoltam, hanem milyen mérési elvet, eszközöket és feldolgozás-számítást tartasz megfelelőnek alapsávi mérésre, amivel valami auditív arányosság is kijöhet?

Van-volt egy ismerősöm aki 150dB felbontású spectrum analizázátorral, egy fajta tranziens és torzítás méréssel, előtte generátor és mérőkábelek kalibrálásával mutatott ki arányosságot a mérés és a jól hangzó kábel között. A műszer felbontás az nagyon fontos, egyszer olvastam egy riportot, a SIltech 180dB-s műszerekkel méricskél, de pontosan hogyan, az titok.

Akkor kölcsönös a félreértés, mert én valójában nem a kábelek elektromos tulajdonságait szeretném valahogy megmérni (erre bizonyosan nincsenek megfelelő eszközeim), hanem az általuk okozott, hallható különbségeket próbálnám valahogy detektálni. Sok variációs lehetőség itt nincs, akusztikai mérőszoftvereket vetek majd be az ügy érdekében. Hogy a görbéken látszik-e majd valami, arra nincs prekoncepcióm, csupán egy jó adag kíváncsiságom.

Vendég

Bizonyos különbségek mérhetők közönséges, laborműszerekkel, bizonyos különbségek pedig nem, vagy csak "agyafúrt" módon, de nem ez a lényeg. Hanem hogy valójában fogalmunk sincs, miképpen lesznek ezekből az apróságokból alapfokú hifin is jól kihallható különbségek. Hipotézisekkel persze Dunát lehet rekeszteni.

Ez nyilvánvaló. De általában az illesztés, impedancia viszonyok, kábelkapacitás (netán induktivitás) okozta eltérések mutathatók ki látványosan az adott mérési körülmények között, amik a legritkább esetben modellezik a valós működési körülményeket, amik rettenetesen rendszer készülék függőek.
De nem ezektől a kimutatott értékektől lesz "jó" vagy nem egy kábel. Hipotézisek persze vannak, de azok jó része marketing célokat szolgál. Még az igazán kiváló termékek gyártói esetében is. De egy Nordost se attól jó, mert a jel terjedési sebessége 92%-a fénysebességnek, vagy egy Siltech jel/zaj viszonya 142dB. Ezeket az adatokat egy gyártónak "kötelező" megadni a paramétereket hajhászó vevők megragadása érdekében. A hab a tortán az, hogy ezek ellenére valóban kiváló termékhez jutnak, de nélkülük nem választották volna őket. A baj ott kezdődik, ha minőségi háttér nélkül pusztán hangzatos paraméterek, teóriák vannak. Így aztán jól bele lehet futni gyenge termékekbe, aminek csalódottság és bizalom vesztés lesz az eredménye.
A kábel minősége sajnos paraméterekkel nem nagyon adható meg. Tapasztalni kell. Kialakult stabil rendszerben, kialakult ízlésvilág mellett kicsit könnyebb a helyzet. Ott már mindenki el tudja dönteni, hogy neki melyik gyártó vonala tetszik a legjobban. Ha egy komolyabb terméket rak be a rendszerébe az adott gyártótól, biztosan nem fog csalódni. Ezt látatlanban, meghallgatás nélkül is bátran megveheti.
Persze ha kéthavonta változnak a készülékek, soha nem lehet tudni, hogy oda éppen mi lesz az ideális. És megy a vég nélküli cserebere, aminek rendszerint elégedetlenség csalódottság, kiábrándulás a végeredménye.
A legfontosabb, hogy saját magunkkal legyünk tisztában. Mit keresünk, mit várunk el a rendszerünktől, amikor zenét hallgatunk. Ha ez már megvan, utána sokkal könnyebb megtalálni az ezt kielégítő rendszert, készülékeket, kábeleket. Utána már csak ezt a vonalat kell követni, ha feljebb akarunk lépni minőségben.

Vendég

Meggyőződésem, hogy átlagos, vagy általunk hozzáférhető mérőparkkal semmiféle különbség nem mérhető a kábelek között.
Bizonyos különbségek mérhetők közönséges, laborműszerekkel, bizonyos különbségek pedig nem, vagy csak "agyafúrt" módon, de nem ez a lényeg. Hanem hogy valójában fogalmunk sincs, miképpen lesznek ezekből az apróságokból alapfokú hifin is jól kihallható különbségek. Hipotézisekkel persze Dunát lehet rekeszteni.

Vendég

Na igen, ettől én is a falba vertem. Csak nem virtuálisan.

Nagyon sok igazságot írtak le alább a kábelek teszteléséről és az abból levonható tanulságokról. Én két dologgal egészíteném ki ezeket.
Ezek az én tapasztalataim, így nem vitáznék róluk, ha valaki más véleményen van, az az ő dolga:

1. A teszteléshez használt rendszerben a tesztelés előtt "rendbe kell hozni" a készülékek tápellátását. Csak akkor adják ugyanis a tőlük elvárható legjobb hangot. Ezt pedig - ez vásárlóim tanúsíthatják - próbálgatással lehet elérni. Minden készülék másféle tápkábellel szól a legjobban. És nagyon nagy lehet ennek a hozadéka!

2. A teszteléshez olyan hangforrást kell használni, amely az akusztikus hangszerek hangját nagy felbontással, minél természetesebben adják vissza. Az énekhangnak - az emberi hangot ismerjük a legjobban - úgy kell megszólalnia, mintha a szobában énekelne az előadó, a vonós hangszerek hangjában éreznünk kell a fa rezonáns hangjait, a fúvós hangszerekben a rézre jellemző finom részleteket.
Nem könnyű igazán jó hangforrást találni. Én, bár elismerem az LP hang felsőbbrendűségét CD-vel szoktam tesztelni, és azt tapasztaltam, hogy a kis lemezgyárak demo céllal küldött példányai (lásd alább) nagyon jók erre a célra.

Nagyon sok igazságot írtak le alább a kábelek teszteléséről és az abból levonható tanulságokról. Én két dologgal egészíteném ki ezeket.
Ezek az én tapasztalataim, így nem vitáznék róluk, ha valaki más véleményen van, az az ő dolga:

1. A teszteléshez használt rendszerben a tesztelés előtt "rendbe kell hozni" a készülékek tápellátását. Csak akkor adják ugyanis a tőlük elvárható legjobb hangot. Ezt pedig - ez vásárlóim tanúsíthatják - próbálgatással lehet elérni. Minden készülék másféle tápkábellel szól a legjobban. És nagyon nagy lehet ennek a hozadéka!

2. A teszteléshez olyan hangforrást kell használni, amely az akusztikus hangszerek hangját nagy felbontással, minél természetesebben adják vissza. Az énekhangnak - az emberi hangot ismerjük a legjobban - úgy kell megszólalnia, mintha a szobában énekelne az előadó, a vonós hangszerek hangjában éreznünk kell a fa rezonáns hangjait, a fúvós hangszerekben a rézre jellemző finom részleteket.
Nem könnyű igazán jó hangforrást találni. Én, bár elismerem az LP hang felsőbbrendűségét CD-vel szoktam tesztelni, és azt tapasztaltam, hogy a kis lemezgyárak demo céllal küldött példányai (lásd alább) nagyon jók erre a célra.

Vendég

Mindketten tudjuk, hogy nem fogok tudni olyan mérőláncot összeállítani, amibe ne lehetne belekötni. Ennek ellenére a magam kíváncsiságának kielégítésére fogok néhány mérést végezni, amik valóban az említett korrelációt - vagy annak hiányát - próbálják megmutatni.

Meggyőződésem, hogy átlagos, vagy általunk hozzáférhető mérőparkkal semmiféle különbség nem mérhető a kábelek között.
A Siltech-nek elég komoly parkja van a kábel mérésekhez, de az ő kábeleik se ettől jók. Tudnak valamit, amit még pár gyártó (Nordost, Stealth..), amitől az ő kábeleik is nagyon jók. Nem azonosak egymással, de rendkívül magas szintet képviselnek. Közöttük pedig egyéni ízlés, rendszer függvényében lehet választani. De mindegyikük csúcs darabjai egy más dimenziót nyitnak meg a jelátvitelben.

Mindketten tudjuk, hogy nem fogok tudni olyan mérőláncot összeállítani, amibe ne lehetne belekötni. Ennek ellenére a magam kíváncsiságának kielégítésére fogok néhány mérést végezni, amik valóban az említett korrelációt - vagy annak hiányát - próbálják megmutatni.

Nagyon félreértettél, nem belekötni gondoltam, hanem milyen mérési elvet, eszközöket és feldolgozás-számítást tartasz megfelelőnek alapsávi mérésre, amivel valami auditív arányosság is kijöhet?

Van-volt egy ismerősöm aki 150dB felbontású spectrum analizázátorral, egy fajta tranziens és torzítás méréssel, előtte generátor és mérőkábelek kalibrálásával mutatott ki arányosságot a mérés és a jól hangzó kábel között. A műszer felbontás az nagyon fontos, egyszer olvastam egy riportot, a SIltech 180dB-s műszerekkel méricskél, de pontosan hogyan, az titok.

Ha van bátorságod és műszered a méréshez, ugyan rajzold-írd már le a mérési összeállítást, módszert is, a mérőeszközök hibahatárait megadva. Aztán ami minket legjobban érdekel a mérés és hallgatás milyen korrelációt mutat. Ok tudom ez a korreláció megközelítés nagyzolós, de mondhatnám úgy is, van a közös halmaza a mérésednek és a saját rendszerben történ szubjektív hallgatási minősítésnek.

Mindketten tudjuk, hogy nem fogok tudni olyan mérőláncot összeállítani, amibe ne lehetne belekötni. Ennek ellenére a magam kíváncsiságának kielégítésére fogok néhány mérést végezni, amik valóban az említett korrelációt - vagy annak hiányát - próbálják megmutatni.

Ez bizony jó kérdés, sokszor felmerült már. A napokban a végére járok, úgyis mérőlabornak van berendezve a szobám napok óta. Gyanítom, statikus mérőjelekkel nem mutatható ki a különbség, de majd próbálom másként...

Ha van bátorságod és műszered a méréshez, ugyan rajzold-írd már le a mérési összeállítást, módszert is, a mérőeszközök hibahatárait megadva. Aztán ami minket legjobban érdekel a mérés és hallgatás milyen korrelációt mutat. Ok tudom ez a korreláció megközelítés nagyzolós, de mondhatnám úgy is, van a közös halmaza a mérésednek és a saját rendszerben történ szubjektív hallgatási minősítésnek.

Nagyon félre tetszett érteni, uram! Sem portékáról, sem hibákról nincs szó, csupán különbségekről, amiket a különböző kábelek okoznak.

Az könnyen meglehet... Jó tesztelést!

Vendég

Több százezres még nálam sem, de pl egy SQ 88, SPX 800 páros eddig ahol hallottam mindent a helyére tett. Nekem sem lesz, de sokat segített abban, hogy a helyén tudjam kezelni a kábelkérdést ( és persze a saját rendszerem ).

Fene jó kábelpáros.

Es ezeket a kulonbsegeket mérni is tudod vagy csak hallod (hallani véled)?

Ez bizony jó kérdés, sokszor felmerült már. A napokban a végére járok, úgyis mérőlabornak van berendezve a szobám napok óta. Gyanítom, statikus mérőjelekkel nem mutatható ki a különbség, de majd próbálom másként...

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.