Kábelezzünk

Nem csak, hogy fel lehetne, hanem fel is lehet. (Ezek a klasszikus, két mikrofonos felvételek. Hogy mást "hall" a mikrofon, az nem ebben jelentkezik.)

Nem, nem fogják, már csak annál inkább sem, mivel a zenerögzítésre használt mikrofonok frekvenciaátvitele messze alul marad ezeknek az értékeknek, azaz már a mikrofon az első "szűk keresztmetszet" ami miatt ezek az ultrahangok rá sem kerülhetnek a felvételre, hogy a felvételi lánc egyéb elemeit ne is említsem.

.

Üdvözlet!

Időközben rájöttem, hogy hárman három féléről beszéltünk kb, legalábbis így gondolom és ha így van akkor mindenkinek igaza van!

Vendég

osszeg es kulonbsegi hangok egyebkent is csak nemlinearis rendszerekben alakulnak ki
Márpedig a hangszerek többé-kevésbé nemlinárisak, ráadásul a valóságban más okból is komplikáltabb a helyzet, mint az általad vázolt modellben.

Na most tessék mosolyogni a művészeken, akik szerint egy jó hangszernek "lelke van"...

Eleve más megszólalása van egy adott hangszernek mint egy hanszórónak-hiszen másként rezeg egy gitár húrja,másként egy cin,és máshogy mozog a kitoluló levegő bármilyen fúvóshangszerből.Mindezt próbáljuk visszaszerezni egy két vagy több hangszóróból és elektronikákból-nagyon nehéz is lenne reprodukálni-pláne a 8x8 uram által említett mikrofonos hiányosságok miatt is.De azért csak próbálkozzunk-jó is az!

Hmmm ... lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Megprobalom maskent megfogalmazni.

Így már teljesen OK. Hozzátenném, a húros hangszereknél sem a húr által megmozgatott levegő kelti a hangot, hanem a hangszer üregeinek és testének rezonanciája. Pl. ezért nincs az elektromos gitároknak akusztikusan hangjuk, pedig a húrozás ott ugyanúgy megvan.

A hangszerek hangkeltését sokan félreértelmezik. A kedvenc verzióm az volt, mikor pár éve itt valaki arról próbálta meggyőzni a társaságot, hogy minden hangszer szabályos szinusz hangokat állít elő és csak a felharmonikusok aránya teszi egyedivé őket.

Erre nem tudok reagálni, mert nem sikerült kihámoznom a mondandódat.
Hmmm ... lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Megprobalom maskent megfogalmazni. Az a sejtesem, hogy sokan ugy gondolkodnak, hogy a hangkeltes megegyezik a mesterseges hang szintezis folyamataval: azaz kulon letezik az alaphang es a harmonikusok es ezeket megfeleloen egymasra szuperponalva letrejon a kivant hangszin. Ezutan a jelet csak egy megfelelo burkologorbebe kell "csomagolni", hogy kesz legyen a teljes hang. Magyarul szerintem sokan azt gondoljak, hogy pl. egy hangszer hangja ugy jon letre, hogy a hangszer kiadja magabol kulon az alaphangot es kulon a harmonikusokat es ezek a hangok a levegoben "osszekeverednek" es ebbol all elo a hangszer hangja. Holott ez nem igy van. Termeszetesen hasonlo folyamatok lejatszod(hat)nak a hangkeltes soran mert pl. egy hegedu megszolalasakor nem csak a hur(ok) rezegtetik a levegot hanem a hangszer teste is es ezek a rezgesek egyutt alakitjak ki a hangszerre jellemzo hangot. De az alaphang es annak felharmonikusai nem szolalnak meg kulon-kulon. Az ultrahangos peldaval szemleltetve: egy hangszer nem ad ki magabol kulon 90kHz-es es 96kHz-es hangot hogy ezeknek a kulonbsegi frekvenciaja (6kHz) hallhato modon beleszoljon a hangszer hangjaba (osszeg es kulonbsegi hangok egyebkent is csak nemlinearis rendszerekben alakulnak ki). Tehat kar is ilyen peldat felhozni mert ilyen nem letezik a valosagban. Ha egy hangszer megszolalasa kozben van olyan gyors tranziens jelenseg ami az erzekelesi tartomanyon kivul esik akkor azt sem elo eloadasban sem felvetelrol nem fogjuk hallani (meg akkor sem ha idealis felvevo es lejatszo rendszerunk lenne - de ilyenek nincsenek).

Habar a kabelektol picit elkanyarodott a mondanivalo en meg picit OFFolnek. Ket megjegyzesem lenne:

1. harmonikusok:

Erre nem tudok reagálni érdemben, mert nem igazán sikerült kihámoznom a mondandódat. De ha jól értem az alaphang és a felharmonikus kapcsolatát nálad, arra annyit mondanék, a hangszer nem csak a levegőt mozgatja meg maga körül, hanem a maga teste, annak minden alkatrésze is rezeg. Leginkább ezen rezgések adják meg az egyedi hangot, amiről később felismerjük a hangszert.

2. elő v. konzerv zene?
Volt már sok ilyen kísérlet és néhol valóban el tudták érni, hogy a hallgatóság elbizonytalanodott. Magam is megélem néha, hogy valóságos(nak tűnő) élő zenei élményt kapok otthon, de ahogy Te is írtad, ez csak kevés hangszeres felvételnél valósul meg. Ennek okát a kicsi membránfelületekben, korlátolt elektromos és akusztikai teljesítményben, tehát az alacsony hangenergiában és az ebből következő szűk dinamikában látom. Tessék megpróbálni egy basszusgitárt valóságosan megszólaltatni 30-40 wattos erősítő és 16 cm-es hangszóró segítségével! A siker kizárható.

Off-off: Próba közben nem ritka a visszajátszás, egy darabot gyakran úgy tanulunk be, hogy sokszor meghallgatjuk, rájátszunk. A zenekari próba felvételét demo felvételnek hívjuk és technikai értelemben nem sokban különbözik bármilyen más hangfelvételtől.

Ha idobeli sikon gondolkozunk akkor nincs ertelme alaphangrol es felharmonikusokrol beszelni mert ezek a fogalmak felreerteseket szul(het)nek.

dehogynem, minden hangkeltő eszköz megszólalásakor van egy jellemző alaprezgés ami mellet hangszer függően megjelennek újabb rezgések, többsége valamilyen harmonikus, tehát az alaprezgés valahányszorosa, az időbeli lefutás (tranziens) és eltérő arányuk ad jellegzetes hangzást, egyéni hangzást.
Egy nagyobb zenekar hangzásában már keverednek ezek a hangszerhangok egymással és az akusztikus tér reflexióival, de még itt is kihallható az egyes hangszerek alaphangja, mellette a hangszíneződése, ha nem így lenne akkor nehéz lenne kotta szerint zenét írni.

Habar a kabelektol picit elkanyarodott a mondanivalo en meg picit OFFolnek. Ket megjegyzesem lenne:

1. harmonikusok:
Szerintem nem szerencses hogy a levego rezgeseit (azaz a hangot) alaphangra es harmonikusokra bontsuk (azaz analizaljuk) ha idobeli akusztikai folyamatokrol beszelunk. A harmonikusokra bontas a valosag egyfajta modellezeset jelenti. Az idobeli folyamatokkal nehez szamolni, nehez matematikai muveleteket vegezni, de ha kidolgozunk egy modellt (frekvenciatartomanyba konvertaljuk az idobeli folyamatokat) akkor konnyen tudunk szamolni.
Azonban a modelleket neha felreertelmezik es valahogy ugy erzem, hogy most is ilyesmi hibaba estunk. A valosagban egy hangszer megszolalasakor nem az tortenik, hogy megszolal az alaphang ill. a "szukseges" harmonikusok is (megfelelo amplitudoval es fazissal) es kialakul a teljes hang. A valosagban valami olyasmi jatszodik le, hogy a hangkelto eszkoz (barmi is legyen az) valamilyen modon megrezegteti a levegot aminek a hatasara terbeli hullamok keletkeznek. A hullamok terjedesi iranyaban nyomas novekedes es csokkenes lesz tapasztalhato, hogy milyen modon az most nem erdekes habar pont az idobel valtozas milyensege es merteke hatarozza meg a hangot magat. A hanghullamok amik a fulunkhoz ernek szinte kiszamolhatatlan, megjosolhatatlan modon fognak "torzulni" de ezzel nincs semmi problema ez termeszetes. A torzulast is direkt idezojelbe tettem, hogy ne a szokasos, elektronikabol ismert torzitasokra gondoljunk. Ha a hallgatasi pozicioba teszunk egy mikrofont akkor az a pici membranjaval a teljes valosag csak egy nagyon kis szeletet "latja". Raadasul ennek a membrannak tomege van (meg akkor is ha nagyon kicsi) es nyilvan a nagyon gyors es nagy rezges/nyomas valtozasokat nem fogja tudni tokeletesen kovetni. Hogy ezek a valtozasok a modellunkben minek tunnek (pl. 2 ultrahang kulonbsegebol kepzodnek) az senkit nem erdekel. A lenyeg, hogy a ter egy kis reszen levo rezges/nyomas valtozasokat nem tudjuk pontosan lekepezni elektromos valtozasokka. Ha idobeli sikon gondolkozunk akkor nincs ertelme alaphangrol es felharmonikusokrol beszelni mert ezek a fogalmak felreerteseket szul(het)nek.

2. elő v. konzerv zene?
Alapvetoen egyetertek az elottem szolokkal (sajat tapasztalatok alapjan is), megis kezdek neha ebben a tapasztalatomban ketelkedni. Miert? Azert mert az utobbi idoben azt tapasztalom, hogy a kis muhelyunkben ha kint vagyok a wc-n csukott ajto mogott es a szomszedos szobaban megszolal nagyobb hangeron a zene akkor neha teljesen ugy erzem mintha a szobaban valoban ott lenne valaki aki enekel vagy hangszeren jatszik. Ez az erzes csak akkor van amikor max. 1-2 enekes vagy hangszer szolal meg. Habar tudom, hogy egy felvetel szol megis egeszen megteveszto mert van mar emlekem arrol milyen ha a szomszed szobaban szol 1-1 hangszer v. enekel valaki.
Elofordul, hogy az ember az utcan setalva hallja ahogy vki probal egy hangszeren. Nekem meg eszembe sem jutott, hogy felvetelt hallok mert ki az aki felvetelrol jatszana le ahogy probal. Viszont nagyon kivancsi lennek egy olyan kiserletre, hogy 1-1 ilyen probat felveszunk megfelelo studioban es lejatszanank abban a szobaban ahol gyakorol az illeto. Vajon az utcan setalo emberek meg tudnak allapitani, hogy felvetelrol szol a proba vagy valoban jatszik valaki hangszeren? Az a sejtesem, hogy nagy meglepetesek lennenek habar jelenleg en azon az allasponton vagyok, hogy az elo hangszert meg lehet kulonboztetni a felvteltol ha kozvetlen egymas utan szolalnak meg. Ha nem latjuk a hang forrasat es csak az egyik modon szolal meg a hangszer akkor valoszinuleg nem tudnak az emberek megmondani, hogy felvetelt vagy elo probat hallottak. Erdekes kiserlet lenne.

Elnezest, hogy ilyen hosszura sikeredett ez a hsz., de ez tenyleg sokkal erdekesebb tema mint a kabelek

Adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet az elektronikus hangszereket használó zenekarok koncertjénél. Ott mi alapján döntjük el, hogy élő zenét, vagy felvételt hallunk?

Csak a valós HANGSZEREKRE értettem

Adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet az elektronikus hangszereket használó zenekarok koncertjénél. Ott mi alapján döntjük el, hogy élő zenét, vagy felvételt hallunk?

Gondolom a vokál alapján, ha az nincs akkor nem is az

Minden esetben teljesen egyértelműen meg tudja állapítani az ember, hogy az hangszer, vagy elektronika.

Adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet az elektronikus hangszereket használó zenekarok koncertjénél. Ott mi alapján döntjük el, hogy élő zenét, vagy felvételt hallunk?

Hmm sztem attól is függ, hogy milyen hangszer, milyen rendszer, és mennyire szigetel az ajtó. Szerintem itt már szélsőséges esetben el lehet érni (kiváló rendszerrel, kiváló felvételen, egy hangszerrel és kellően vastag ajtóval), hogy összekeverjük. De valóban, általában még a csukott ajtó sem okoz akkora információ veszteséget, hogy keverjük a konzerv és élő zenét. Mi lehet ennek az oka? Nagyobb az információ veszteség a konzervzene reprodukálásakor, mint egy ajtón át?

Bizonyára többen is tapasztalták, hogy egy koncerthelyszín mellett elhaladva akár több száz méter távolságból, esetleg falakon, nyílászárókon át kiszűrődő hangból is nagy bizonyossággal meg tudta állapítani, hogy élő zenekar játszik, vagy gépzene szórakoztatja odabent a publikumot. Márpedig a kiszűrődő hang hangszínében erősen módosul, ahogy áthalad a falakon, ajtókon és megteszi a nagy távolságot. Ebből is látszik, hogy a magas hanghűség nem kizárólag a lineáris frekvencia átvitel következménye, sokkal inkább keresendő a dinamikus viselkedésben.

Tegyük fel van ez 90kHz és 96kHz szülő harmonikusok, anya és apa, létrehozzák csemetéjüket a különbségi 6kHz-et. Kérdés az, hogy most akkor három önálló hang van a térben, vagy a csecsemő hang csak akkor létezik ha egyidejűleg jelen van a két szülőhang? Márpedig matematikailag a különbségi csecsemő hang nem létezik ha nincs jelen a két szülő, ergo ha nem rögzítjük, nem sugározzuk ki a hangszóróból a szülőhangokat akkor nem fogjuk hallani a csecsemő hangot sem.

Így van. A különbségi hang csak a két eredeti hullám szüleménye, egyik önálló hullámban sincs meg és nyilván azonnal megszűnik, amint valamelyik hullám elhal. Ellenben a felvétel visszahallgatásakor is megszületik, ha ott jelen van a két szülő teljes spektrumban.

A különbségi hangot pl. jól lehet húros hangszerek hangolására használni. Frekvenciában és hangnyomásban egymáshoz közel lévő két hang együttes megszólalásakor érezzük azt a bizonyos lebegést. Ha a frekvenciák távolodnak egymástól, a lebegés érzékelhetetlenné válik, jó hangolásnál pedig egészen lelassul a periódusa, mivel a különbségi hang frekvenciája csökken.

Hmm sztem attól is függ, hogy milyen hangszer, milyen rendszer, és mennyire szigetel az ajtó. Szerintem itt már szélsőséges esetben el lehet érni (kiváló rendszerrel, kiváló felvételen, egy hangszerrel és kellően vastag ajtóval), hogy összekeverjük. De valóban, általában még a csukott ajtó sem okoz akkora információ veszteséget, hogy keverjük a konzerv és élő zenét. Mi lehet ennek az oka? Nagyobb az információ veszteség a konzervzene reprodukálásakor, mint egy ajtón át?

Nem az ajtóra szeretném a hangsúlyt fektetni, hanem sokkal inkább az emberi fül érzékenységére.
Én még nem hallottam olyan átvivőképességű rendszert, ami akár csak meg tudta volna közelíteni az élő zene varázsát.
példák:
-zeneiskolából kiszűrődő hangok
-elsétálás egy étterem előtt, ahol pl. zongoráznak
-távolról (akár néhány km-ről!) hallatszódó ÉLŐ-zene

Minden esetben teljesen egyértelműen meg tudja állapítani az ember, hogy az hangszer, vagy elektronika.

Azon még nem gondolkodtál, hogy az ember távolról is meg tudja állapítani a kiszűrődő hangok alapján, ha igazi hangszeren játszanak valahol?
Még csukott ajtón keresztül is. Számomra ez a hihetetlen.

Hmm sztem attól is függ, hogy milyen hangszer, milyen rendszer, és mennyire szigetel az ajtó. Szerintem itt már szélsőséges esetben el lehet érni (kiváló rendszerrel, kiváló felvételen, egy hangszerrel és kellően vastag ajtóval), hogy összekeverjük. De valóban, általában még a csukott ajtó sem okoz akkora információ veszteséget, hogy keverjük a konzerv és élő zenét. Mi lehet ennek az oka? Nagyobb az információ veszteség a konzervzene reprodukálásakor, mint egy ajtón át?

Szerintem ez messze nem ilyen bonyolult. Ha jelen van a 6kHz-es jel két felharmonikus különbségeként, akkor hallható a koncertteremben is és a felvételen is és nem hat természetellenesen, teljesen mindegy, hogy valaminek a felharmonikusa, vagy szuper magas felharmonikusok különbsége.

akkor megpróbálom az ultrahangpáros lebegést didaktikusan szemléltetni még egyszer.

Tegyük fel van ez 90kHz és 96kHz szülő harmonikusok, anya és apa, létrehozzák csemetéjüket a különbségi 6kHz-et. Kérdés az, hogy most akkor három önálló hang van a térben, vagy a csecsemő hang csak akkor létezik ha egyidejűleg jelen van a két szülőhang?
Márpedig matematikailag a különbségi csecsemő hang nem létezik ha nincs jelen a két szülő, ergo ha nem rögzítjük, nem sugározzuk ki a hangszóróból a szülőhangokat akkor nem fogjuk hallani a csecsemő hangot sem.
fordítsunk a logikán, ha ez a csecsemő hang létezik a szülők nélkül, akkor nincs is szükség az ő létezéséhez a két szülőhangra, de akkor az nem lebegés, nem különbségi hang.

lebegés

/én azért jó néven venném ha Cables mester is belátná, felvetése a realitás talaján értelmetlen/

Vendég

..... Hiszen ha ugyanazt érzékelnék, akkor a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét föl lehetne venni úgy, hogy egy jó ülőhelyen elhelyeznénk 2 mikrofont. .....

Nem csak, hogy fel lehetne, hanem fel is lehet. (Ezek a klasszikus, két mikrofonos felvételek. Hogy mást "hall" a mikrofon, az nem ebben jelentkezik.)

...... Kérdés az, hogyha 6kHz-na lebegés nem mozgatja meg a membránt, akkor vajon 90kHz-n és 84kHz-n a szintén kis intenzitású rezgések meg fogják? .......
Nem, nem fogják, már csak annál inkább sem, mivel a zenerögzítésre használt mikrofonok frekvenciaátvitele messze alul marad ezeknek az értékeknek, azaz már a mikrofon az első "szűk keresztmetszet" ami miatt ezek az ultrahangok rá sem kerülhetnek a felvételre, hogy a felvételi lánc egyéb elemeit ne is említsem.

.

Valahol elvész a hang, az biztos.

Hiszen akárhogy erőlködöm 1 azaz 1 hegedű hangját sem tudtam úgy visszaadni, nade nem csak én, őszintén szólva még olyan rendszert nem is hallottam, ami igazán jól visszaadta volna (értsd csukott szemmel van esély, hogy a konzervzenét az élővel összekeverem). Megtörtént uis, hogy élő koncert után egy nappal otthon hallgattam zenét, kisebb-nagyobb csalódottsággal, rá következő napon hallottam egy utcai "zenészt" hegedülni, és azt mondtam: "a fene egye meg, az élő zene teljesen más, hi-fi-ből csak nem olyan."

Azon még nem gondolkodtál, hogy az ember távolról is meg tudja állapítani a kiszűrődő hangok alapján, ha igazi hangszeren játszanak valahol?
Még csukott ajtón keresztül is. Számomra ez a hihetetlen.

Nem rögzíti. (Ezt írta fapaci is, aki hangmérnök, higgyük már el neki.)
De ha ön szerint rögzíti akkor, válaszoljon a korábban feltett kérdésemre.

Ráadásul, István már leírta korábban, hogy ezeknek a felharmonikusoknak, ebből eredően a két frekvencia különbségének is nagyon, nagyon alacsony az energiája. Olyan nagyon alacsony, hogy a zenerögzítéskor alkalmazott -egyébként elég érzékeny- kondenzátormikrofonok "membránját" sem képesek megmozgatni, tehát már ezért sem kerülhet rá a felvételre. (De nagy kár, hogy mára már felnőtt egy olyan Hi-Fi-s nemzedék, melynek tagjai soha életben nem készítettek saját maguk mikrofonos felvételeket, így nincs is tapasztalatuk, hogy egy mikrofon mennyivel másképpen "hall", mint az ember, lévén, hogy felvételkor egy csomó dolgot "meghall", amit az ember nem hallott, mert nem figyelt rá, egy csomó dolog pedig nem kerül rá a felvételre, mert a mikrofon a karakterisztikája, az érzékenysége, stb. miatt nem "hallja").
De, ahogy István is írta, aki ragaszkodok a tévhitéhez, azt úgysem lehet meggyőzni, tehát ön azzal a hittel gazdagabb, mint én, hogy a felvételeken ott van, és ráadásul még vissza is játszható a felharmonikusok közti különbség. Én pedig nem szeretném ettől a gazdagságától megfosztani.

.

Én sem akarok senkit megfosztani semmilyen véleményétől, sőt érdekel a más véleménye.
Érthető, hogy a mikrofon is és a kamera is nem azt hallja ill nem azt látja, mint az emberi fül ill. emberi szem.
Hiszen ha ugyanazt érzékelnék, akkor a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét föl lehetne venni úgy, hogy egy jó ülőhelyen elhelyeznénk 2 mikrofont. Vagy ha kamera ugyanúgy látna, akkor meg nem kellene semmiféle fénytechnika egy film forgatásához.
A szuper magas felharmonikusokra visszatérve: az hihető, hogy egy hangszer hangjának spektrális eloszlása olyan, hogy 90kHz körül minimális lesz az intenzitása, ebből következően a lebegés intenzitása is igen csekély.
Az állítás az, hogy a lebegés hallható, de mikrofonnal nem lehet fölvenni. Logikus.
Kérdés az, hogyha 6kHz-na lebegés nem mozgatja meg a membránt, akkor vajon 90kHz-n és 84kHz-n a szintén kis intenzitású rezgések meg fogják?

Valahol elvész a hang, az biztos.

Hiszen akárhogy erőlködöm 1 azaz 1 hegedű hangját sem tudtam úgy visszaadni, nade nem csak én, őszintén szólva még olyan rendszert nem is hallottam, ami igazán jól visszaadta volna (értsd csukott szemmel van esély, hogy a konzervzenét az élővel összekeverem). Megtörtént uis, hogy élő koncert után egy nappal otthon hallgattam zenét, kisebb-nagyobb csalódottsággal, rá következő napon hallottam egy utcai "zenészt" hegedülni, és azt mondtam: "a fene egye meg, az élő zene teljesen más, hi-fi-ből csak nem olyan."

Szerintem ez messze nem ilyen bonyolult. Ha jelen van a 6kHz-es jel két felharmonikus különbségeként, akkor hallható a koncertteremben is és a felvételen is és nem hat természetellenesen, teljesen mindegy, hogy valaminek a felharmonikusa, vagy szuper magas felharmonikusok különbsége.

Respektálva a többiek véleményét, annyit még hozzátennék, hogy szvsz. egy szimfonikus zenekar élőben történő hallgatásakor, amikor kb 50-60 hangszer is szólhat egyszerre, akkor bizony elképesztő mennyiségű interferenciát, lebegést és minden létező dolgot hallunk, amit félszáz (néhol különböző spektrumú) hullámforrás együtt tud kelteni fizikailag. DE EZ NEM BAJ! Sőt, az a csodálatos, hogy sok évszázados fejlődéssel elérték, hogy ezek a hangszerek ilyen számban és ilyen arányban együtt fülnek is filnek is kellemes (fil)harmonikus hangot adjanak!

Ének kórusoknál közismert jelenség az interferencia, ami hosszú utózengésű termekben való előadáskor keletkezhet hangos és sűrű spektrumú részletnél, és a helyszínen hallgatva olybá tűnik, mintha hamisan énekelnének, pedig nem. A felvételen is hallatszik, és még zavaróbb.

de melyik az a kórustag aki 90Khz-es hangot is kiad magából, mert itt ezen ultrahangtartományú interferenciális komponenseken folyik az okoskodás

Szerintem ez messze nem ilyen bonyolult. Ha jelen van a 6kHz-es jel két felharmonikus különbségeként, akkor hallható a koncertteremben is és a felvételen is és nem hat természetellenesen, teljesen mindegy, hogy valaminek a felharmonikusa, vagy szuper magas felharmonikusok különbsége.

Ének kórusoknál közismert jelenség az interferencia, ami hosszú utózengésű termekben való előadáskor keletkezhet hangos és sűrű spektrumú részletnél, és a helyszínen hallgatva olybá tűnik, mintha hamisan énekelnének, pedig nem. A felvételen is hallatszik, és még zavaróbb.

Vendég

Az almás "asszociációját" vitatom, mert ebben a kontextusban a 6 db alma különbség azonnal megjelenik a "koncertteremben" és ezt rögzíti is a fölvevő berendezés.

Nem rögzíti. (Ezt írta fapaci is, aki hangmérnök, higgyük már el neki.)
De ha ön szerint rögzíti akkor, válaszoljon a korábban feltett kérdésemre.

Látott már olyan felvételt, ahol ez ott is volt kimutathatóan, azaz olyan 6kHz-es jel, ami 84Khz-es és a 90kHz-es felharmonikusok különbségéből jelentkezett? És hogy lehet megkülönböztetni a felharmonikusok különbségéből eredő 6kHz-es jelet a zenei 6KHz-es jeltől?

Ráadásul, István már leírta korábban, hogy ezeknek a felharmonikusoknak, ebből eredően a két frekvencia különbségének is nagyon, nagyon alacsony az energiája. Olyan nagyon alacsony, hogy a zenerögzítéskor alkalmazott -egyébként elég érzékeny- kondenzátormikrofonok "membránját" sem képesek megmozgatni, tehát már ezért sem kerülhet rá a felvételre. (De nagy kár, hogy mára már felnőtt egy olyan Hi-Fi-s nemzedék, melynek tagjai soha életben nem készítettek saját maguk mikrofonos felvételeket, így nincs is tapasztalatuk, hogy egy mikrofon mennyivel másképpen "hall", mint az ember, lévén, hogy felvételkor egy csomó dolgot "meghall", amit az ember nem hallott, mert nem figyelt rá, egy csomó dolog pedig nem kerül rá a felvételre, mert a mikrofon a karakterisztikája, az érzékenysége, stb. miatt nem "hallja").
De, ahogy István is írta, aki ragaszkodok a tévhitéhez, azt úgysem lehet meggyőzni, tehát ön azzal a hittel gazdagabb, mint én, hogy a felvételeken ott van, és ráadásul még vissza is játszható a felharmonikusok közti különbség. Én pedig nem szeretném ettől a gazdagságától megfosztani.

.

Szerintem ez messze nem ilyen bonyolult. Ha jelen van a 6kHz-es jel két felharmonikus különbségeként, akkor hallható a koncertteremben is és a felvételen is és nem hat természetellenesen, teljesen mindegy, hogy valaminek a felharmonikusa, vagy szuper magas felharmonikusok különbsége.

Az almás "asszociációját" vitatom, mert ebben a kontextusban a 6 db alma különbség azonnal megjelenik a "koncertteremben" és ezt rögzíti is a fölvevő berendezés.
Az almák nem hangok, az almák részecske tulajdonsággal rendelkeznek,
míg a hangok hullám tuljadonságokkal, tehát interferálhatnak, összegződhetnek stb.

Eredetileg nem lebegésről volt szó, hanem különbségről. Különbség pedig csak akkor lehet, ha mind a két jel ott van. (Ha van két nagy láda almánk, az egyikben 84db alma van, a másikban 90, és azt mondom, hogy megeheti a különbséget, akkor meg tudja enni, ha ehhez a két ládához nem fér hozzá (nem kerül rá a felvételre) akkor hogyan eszi meg a különbséget?)
Tételezzük fel, hogy a 6kHz-es lebegés felkerül a felvételre. Látott már olyan felvételt, ahol ez ott is volt kimutathatóan, azaz olyan 6kHz-es jel, ami 84Khz-es és a 90kHz-es felharmonikusok különbségéből jelentkezett? És hogy lehet megkülönböztetni a felharmonikusok különbségéből eredő 6kHz-es jelet a zenei 6KHz-es jeltől? Mert ha nem lehet, akkor ott olyan 6kHz-es hangszerhangok keletkeznek, amik nincsenek a kottában, és a hangszeren nem is játszotta le senki.

.

Szerintem ez messze nem ilyen bonyolult. Ha jelen van a 6kHz-es jel két felharmonikus különbségeként, akkor hallható a koncertteremben is és a felvételen is és nem hat természetellenesen, teljesen mindegy, hogy valaminek a felharmonikusa, vagy szuper magas felharmonikusok különbsége.

Eredetileg nem lebegésről volt szó, hanem különbségről. Különbség pedig csak akkor lehet, ha mind a két jel ott van. (Ha van két nagy láda almánk, az egyikben 84db alma van, a másikban 90, és azt mondom, hogy megeheti a különbséget, akkor meg tudja enni, ha ehhez a két ládához nem fér hozzá (nem kerül rá a felvételre) akkor hogyan eszi meg a különbséget?)
Tételezzük fel, hogy a 6kHz-es lebegés felkerül a felvételre. Látott már olyan felvételt, ahol ez ott is volt kimutathatóan, azaz olyan 6kHz-es jel, ami 84Khz-es és a 90kHz-es felharmonikusok különbségéből jelentkezett? És hogy lehet megkülönböztetni a felharmonikusok különbségéből eredő 6kHz-es jelet a zenei 6KHz-es jeltől? Mert ha nem lehet, akkor ott olyan 6kHz-es hangszerhangok keletkeznek, amik nincsenek a kottában, és a hangszeren nem is játszotta le senki.

.

Szerintem ez messze nem ilyen bonyolult. Ha jelen van a 6kHz-es jel két felharmonikus különbségeként, akkor hallható a koncertteremben is és a felvételen is és nem hat természetellenesen, teljesen mindegy, hogy valaminek a felharmonikusa, vagy szuper magas felharmonikusok különbsége.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.