MM és MC pickup-ok

[Rock60]

Én pont nemrég jártam úgy két új lemezzel, hogy mivel nem szóltak jól megmostam őket a vákuumossal, minden oldalt duplán. Tudom, minden új lemezt kellene, de sajnos kicsit lusta vagyok hozzá... Na ezután jártam úgy, hogy a hangszedő egy rakat trutyit kiásott még a barázdákból, és hiába keféltem, valamennyi szemmel láthatóan makacsan a tűhöz ragadt... ELEX-et kellett hívnom, hogy mentsen meg. Megmentett

Én is jártam már így. ( Régi lemezzel.)
Azóta, ha kétségeim vannak a lemez tisztaságáról, beröffentem a RÚt Kskacsát, amiben egy filléres hangszedő van és avval kapartatom ki a sarat...

[Adibadi30]

Minél "szofisztikáltabb" csiszolású egy tűprofil, annál nagyobb felületen érintkezik a barázdával. A legnagyobb felülettel a Microline (Micro Ridge) tűprofil érintkezik, majd a VdH és a Shibata. A Line contaktok (Ogura PH) is nagy felületen érintkeznek...

A Shibata-ról rendszeresen olvasni, hogy a keskeny profil miatt nagyon sok koszt képes összekaparni a barázda mélyéről, de a Vdh EMT Tsd15-nél és a Vdh DDT-nél nem tapasztaltam ilyesmit és az MR - ről sem keringenek ilyen hírek. ( A DDT-nek lehet, hogy más a profilja.)
Mi okozhatja ezt a különbséget, vagy ez a jellemző Shibatára sem igaz ?

Ismerősnél láttam olyat, Ortofon mc hangszedővel (talán Quintet...) hogy azt állította alaposan és rendszeresen tisztította a tűjét és ahogy kell kefélte a lemezeket. Nos egy alapos tűtisztítás után (szinte úgy kellett kivakarni a tűt a dzsuvából) 10 percig nézegette a tűt.... Nem akarta elhinni, hogy még ott van, mert nem nagyon látta, mert annyira kicsi lett a ráégett kosz hiányával. Akit érdekel majd megnézni adatlapban milyen tűről van szó.
Nálam eddig nem volt semmi ilyesmi gond. Főleg amióta mosom a lemezeket. Pedig Onzo "gumit" is használok....

Én pont nemrég jártam úgy két új lemezzel, hogy mivel nem szóltak jól megmostam őket a vákuumossal, minden oldalt duplán. Tudom, minden új lemezt kellene, de sajnos kicsit lusta vagyok hozzá... Na ezután jártam úgy, hogy a hangszedő egy rakat trutyit kiásott még a barázdákból, és hiába keféltem, valamennyi szemmel láthatóan makacsan a tűhöz ragadt... ELEX-et kellett hívnom, hogy mentsen meg. Megmentett

[SoundMania]

Minél "szofisztikáltabb" csiszolású egy tűprofil, annál nagyobb felületen érintkezik a barázdával. A legnagyobb felülettel a Microline (Micro Ridge) tűprofil érintkezik, majd a VdH és a Shibata. A Line contaktok (Ogura PH) is nagy felületen érintkeznek...

A Shibata-ról rendszeresen olvasni, hogy a keskeny profil miatt nagyon sok koszt képes összekaparni a barázda mélyéről, de a Vdh EMT Tsd15-nél és a Vdh DDT-nél nem tapasztaltam ilyesmit és az MR - ről sem keringenek ilyen hírek. ( A DDT-nek lehet, hogy más a profilja.)
Mi okozhatja ezt a különbséget, vagy ez a jellemző Shibatára sem igaz ?

Ismerősnél láttam olyat, Ortofon mc hangszedővel (talán Quintet...) hogy azt állította alaposan és rendszeresen tisztította a tűjét és ahogy kell kefélte a lemezeket. Nos egy alapos tűtisztítás után (szinte úgy kellett kivakarni a tűt a dzsuvából) 10 percig nézegette a tűt.... Nem akarta elhinni, hogy még ott van, mert nem nagyon látta, mert annyira kicsi lett a ráégett kosz hiányával. Akit érdekel majd megnézni adatlapban milyen tűről van szó.
Nálam eddig nem volt semmi ilyesmi gond. Főleg amióta mosom a lemezeket. Pedig Onzo "gumit" is használok....

[tunerman]

Ami hatásmechanizmusában eltér a szalagon tapasztalható jelenségtől, ahol a zaj a hordozón lévő mágneses szemcsék véletlenszerű elrendeződéséből fakad (fehérzaj-jellegű statisztikus zaj). Ha szélesebb sávot olvasunk le, a használt jel koherensen összeadódik, míg a véletlenszerű zajszemcsék kioltják egymást (statisztikai átlagolás). Ezért jobb a félsáv zajszintje, mint a negyedsávé vagy a kazettáé.

Van egy kevésbbé szakmai gondolatom evvel kapcsolatban nem tudom, helyes-e...
A szélesebb szalaghoz viszonyítva az emulzióban lévő szemcsék arányaiban kisebbek.
A keskenyebb szalaghoz arányítva a szemcseméret nagyobb, ez okozhat nagyobb, durvább zajt.
A szalagsebesség a legmeghatározóbb szerintem a zaj szempontjából - kisebb sebesség-nagyobb erősítés - a kazettás ezen paramétere azért (is) egy tragédia.

Nem szerencsés összevetni a mechanikus lemezjátszás problémáit a mágneses hangrőgzítés gondjaival.
TJ.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A szalagra rőgzítésnél a szabványos sebesség, a szalag/sáv szélessége és rőgzíthető mágnesezettségi szint is változik!
- CC: 4,76cm/s, 3,81mm, 160/200/250nWb
- R2R: 9,52/19,05/38,1/76,2cm/s, 6,35mm, 1/2/2,4/2,775mm, 180/250/320/514nWb

Ezért elvben csak egy pontosan meghatározott mágnesszalagos rendszert lehetne "referenciaként" megnevezni, és egy összevetésnél felhasználni.

[Rock60]

Minél "szofisztikáltabb" csiszolású egy tűprofil, annál nagyobb felületen érintkezik a barázdával. A legnagyobb felülettel a Microline (Micro Ridge) tűprofil érintkezik, majd a VdH és a Shibata. A Line contaktok (Ogura PH) is nagy felületen érintkeznek...

A Shibata-ról rendszeresen olvasni, hogy a keskeny profil miatt nagyon sok koszt képes összekaparni a barázda mélyéről, de a Vdh EMT Tsd15-nél és a Vdh DDT-nél nem tapasztaltam ilyesmit és az MR - ről sem keringenek ilyen hírek. ( A DDT-nek lehet, hogy más a profilja.)
Mi okozhatja ezt a különbséget, vagy ez a jellemző Shibatára sem igaz ?

[Rock60]

Ami hatásmechanizmusában eltér a szalagon tapasztalható jelenségtől, ahol a zaj a hordozón lévő mágneses szemcsék véletlenszerű elrendeződéséből fakad (fehérzaj-jellegű statisztikus zaj). Ha szélesebb sávot olvasunk le, a használt jel koherensen összeadódik, míg a véletlenszerű zajszemcsék kioltják egymást (statisztikai átlagolás). Ezért jobb a félsáv zajszintje, mint a negyedsávé vagy a kazettáé.

Van egy kevésbbé szakmai gondolatom evvel kapcsolatban nem tudom, helyes-e...
A szélesebb szalaghoz viszonyítva az emulzióban lévő szemcsék arányaiban kisebbek.
A keskenyebb szalaghoz arányítva a szemcseméret nagyobb, ez okozhat nagyobb, durvább zajt.
A szalagsebesség a legmeghatározóbb szerintem a zaj szempontjából - kisebb sebesség-nagyobb erősítés - a kazettás ezen paramétere azért (is) egy tragédia.

[juliush]

De van a tűgeometriának egy másik vetülete is!
Ha belegondoltok, a 33-as fordulatú LP-k belső barázdasebessége nagyjából 25cm/s. Ez 20kHz-es hang(összetevő) esetén 0,25 / 20 000 = 12,5 mikrométer hullámhosszt jelent, ennek tökéletes lekövethetőségéhez a fél hullámhossznál, azaz 6,25 mikrométernél kisebb sugarú geometria szükséges.
ELEX alábbi összehasonlító ábrájának "C" sorából tisztán látszik az egyes geometriák "r" sugara, és ebből következtethetünk a követési képességeikre magasabb frekvenciákon.

[juliush]

A barázda zaj azért alacsonyabb, mivel nagy felületen érintkezik az információ hordozó felülettel, ezért a barázdába beült szemcsék relatív aránya a jelhez kisebb. Hasonlatos, mint a magnetofon szalagoknál a Compact Kazetta és a negyedsávos-félsávos.....szalagok jel/zaj viszonya. A hordozón a jel és a szemcsék okozta zaj aránya javul a szélesebb szalaggal.

Ha végig gondolod ezt geometriai és fizikai szempontból, az érvelésed nem állja meg a helyét.
Mivel a tű a szárral együtt mozgó merev struktúra, a nagyobb érintkezési felület pont a szemcsékkel való találkozás geometriai valószínűségét növelné, vagyis a zaj emiatt növekedne, hiszen a nagyobb felület bárhol porszemmel találkozna, az automatikusan zajként jelenne meg.
Valójában azért alacsonyabb a zaj, mert
1. a kisebb sugarú tűk a barázdában mélyebben haladnak, így a felületi sérüléseket, amelyek a barázda oldalának felső részét érintik nagyobb valószínűséggel, hatékonyabban kerülik el, mint a hagyományos gömb (kúpos) és egyszerűbb elliptikus tűk, amelyek barázda falának egy viszonylag magasabb, szűkebb sávjában futnak,
2. a nagyobb érintkező felület alacsonyabb nyomóerőhöz, következésképp felületi súrlódáshoz vezet, ami nyilvánvalóan kisebb súrlódási zajt eredményez. Ami hatásmechanizmusában eltér a szalagon tapasztalható jelenségtől, ahol a zaj a hordozón lévő mágneses szemcsék véletlenszerű elrendeződéséből fakad (fehérzaj-jellegű statisztikus zaj). Ha szélesebb sávot olvasunk le, a használt jel koherensen összeadódik, míg a véletlenszerű zajszemcsék kioltják egymást (statisztikai átlagolás). Ezért jobb a félsáv zajszintje, mint a negyedsávé vagy a kazettáé.

[ELEX]

.....A szofisztikáltabb csiszolású tűprofilok kicsivel több részletet tudnak kiszedni a barázdákból, nomeg több barázdazajt is.....

... a kiölhetetlen IGD miatt nem szeretem és kerülöm ezeket. Szerintem képtelenség úgy beállítani őket, hogy ez megszűnjön....

....nos,IGD ide vagy oda.....

Picit ki szeretném igazítani ezeket az információkat.

Minél "szofisztikáltabb" csiszolású egy tűprofil, annál nagyobb felületen érintkezik a barázdával. A legnagyobb felülettel a Microline (Micro Ridge) tűprofil érintkezik, majd a VdH és a Shibata. A Line contaktok (Ogura PH) is nagy felületen érintkeznek, majd az elliptikusok, végül a kúposak. A legkisebb felületen a kis rádiuszú kúpos tű érintkezik a barázdával. Ennek sajnos olyan hatása van, hogy ugyanazzal a függőleges tűerűvel (tűnyomás mN-ban megadva vagy gr-ban egyszerűbben. Pl. 20 mN (2gr)) a kúpos tűprofil roncsolja legjobban a barázdát. Mégpedig a kis rádiuszú kúpos tű. A legkímélőbb profil az MR és a VdH.
Az kétségtelen, hogy nehezebb korrektül beállítani egy MR-t. Viszont, ha egyszer be van állítva rendesen, a belső barázda torzítása, a lemezzaj ennél a profilnál a legalacsonyabb. A vágófej vágótűjének profiljához ez áll legközelebb, meg az FG S (Fritz Gyger S), de az ma már nem létezik-sajnos.
A barázda zaj azért alacsonyabb, mivel nagy felületen érintkezik az információ hordozó felülettel, ezért a barázdába beült szemcsék relatív aránya a jelhez kisebb. Hasonlatos, mint a magnetofon szalagoknál a Compact Kazetta és a negyedsávos-félsávos.....szalagok jel/zaj viszonya. A hordozón a jel és a szemcsék okozta zaj aránya javul a szélesebb szalaggal.

Ami a rossz tapasztalatot magyarázza, az a helytelen beállítás, a mai hangszedők sajnálatos rossz tulajdonsága, a magas emelés. 10 kHz fölött szinte minden mai MC hangszedő emel. Rossz esetben ez akár +6dB is lehet 20 kHz-en. Ennek első pillanatban kellemes hatása lehet, élénkebb, részletgazdagabb, csilingelőbb a hang. Viszont sok, főleg mai felvételen az "s,sz,z" hangok nagyon zavarók tudnak lenni, főleg a belső barázdákon, ahol már ez a frekvencia tartomány nagyon rövid hullámhosszú a barázdában. A hegedű hangja is elvékonyodik, elkezd visítani. És ezzel együtt természetesen a zaj is emelkedik.
Egy lineáris átvitelű hangszedő első pillanatban unalmas, lapos, tompa. Pedig sajnos ez van a barázdában, ez a korrekt, ez a valóság. Viszont egy ilyen hangszedővel sohasem fognak sziszegni a hangok, ha van részlet a felvételen, azt halljuk, ha nincs, nem halljuk. Nem akar mesterségesen részletgazdagságot produkálni (mint egy hangszínszabályzó).
Egy MR tűprofillal hihetetlenül csendes futás érhető el, a barázda zaj szinte eltűnik. A belső barázda torzítás szintén elhanyagolható mértékű lesz. VdH profil ma már szintén nem létezik. A VdH 1-es gyakorlatilag egy Fritz Gyger 2-es profil. A VdH 2-es egy igazi kuriózum volt. A VdH magasabb kategóriás hangszedőiben volt régen (Colibri).

[dixie-chicken]

Ilyenkor azért kicsit felszisszenek, hogy vannak gyártók, akik ennyi pénzért elliptikus csiszolást képesek csak adni.
Nem leszólni szeretném nyilván a hangszedőt, főleg, hogy sosem hallottam (meg valószínűleg nem mindenkinek a fixa idea-ja, hogy milyen a gyémánt csiszolása), csak ez nekem olyan mint mikor az új autókra 17M-ért felteszik a Nexen gumikat...

A szofisztikáltabb csiszolású tűprofilok kicsivel több részletet tudnak kiszedni a barázdákból, nomeg több barázdazajt is. A nem perfekt állapotú lemezekhez én jobban szeretem az elliptikus profilt. Egyébként önmagában a tűprofil nem jelent garanciát semmire...

Én a kiölhetetlen IGD miatt nem szeretem és kerülöm ezeket. Szerintem képtelenség úgy beállítani őket, hogy ez megszűnjön. Én előbb használnék egy AT95-öt ML tűprifillal, mint belépő MC-t elliptikussal. Ez nyilván egyéni szoc. probléma, de az én fülemet nagyon zavarja.

nos,IGD ide vagy oda,igy néz ki beszerelve a DS Audio HS001-sbe,a 901/III ...egy kritikám van:mint a DS Audio headshellhez kapott csavar+anyák,mint a 901/III csavarkészlete nem igazán használható,vlszinű a DS Audio sliccelése nagyon pontos,igy semmilyen "tolerancia" nincs már,hogy a készletekben kapott nagyobb anyák,használhatóak legyenek a 901/III-sal..

[DeProtector]

nu,egy kicsit meghazudtoltam magamat,és egy Shelter 901/III-as került a tatyóba,nagy volt a kisértés ...+ egy pár csecse shell is...DS Audio HS001,és Yamamoto HS-4

Ilyenkor azért kicsit felszisszenek, hogy vannak gyártók, akik ennyi pénzért elliptikus csiszolást képesek csak adni.
Nem leszólni szeretném nyilván a hangszedőt, főleg, hogy sosem hallottam (meg valószínűleg nem mindenkinek a fixa idea-ja, hogy milyen a gyémánt csiszolása), csak ez nekem olyan mint mikor az új autókra 17M-ért felteszik a Nexen gumikat...

A szofisztikáltabb csiszolású tűprofilok kicsivel több részletet tudnak kiszedni a barázdákból, nomeg több barázdazajt is. A nem perfekt állapotú lemezekhez én jobban szeretem az elliptikus profilt. Egyébként önmagában a tűprofil nem jelent garanciát semmire...

Én a kiölhetetlen IGD miatt nem szeretem és kerülöm ezeket. Szerintem képtelenség úgy beállítani őket, hogy ez megszűnjön. Én előbb használnék egy AT95-öt ML tűprifillal, mint belépő MC-t elliptikussal. Ez nyilván egyéni szoc. probléma, de az én fülemet nagyon zavarja.

[alto]

nu,egy kicsit meghazudtoltam magamat,és egy Shelter 901/III-as került a tatyóba,nagy volt a kisértés ...+ egy pár csecse shell is...DS Audio HS001,és Yamamoto HS-4

Ilyenkor azért kicsit felszisszenek, hogy vannak gyártók, akik ennyi pénzért elliptikus csiszolást képesek csak adni.
Nem leszólni szeretném nyilván a hangszedőt, főleg, hogy sosem hallottam (meg valószínűleg nem mindenkinek a fixa idea-ja, hogy milyen a gyémánt csiszolása), csak ez nekem olyan mint mikor az új autókra 17M-ért felteszik a Nexen gumikat...

A szofisztikáltabb csiszolású tűprofilok kicsivel több részletet tudnak kiszedni a barázdákból, nomeg több barázdazajt is. A nem perfekt állapotú lemezekhez én jobban szeretem az elliptikus profilt. Egyébként önmagában a tűprofil nem jelent garanciát semmire...

[Adibadi30]

nu,egy kicsit meghazudtoltam magamat,és egy Shelter 901/III-as került a tatyóba,nagy volt a kisértés ...+ egy pár csecse shell is...DS Audio HS001,és Yamamoto HS-4

Ilyenkor azért kicsit felszisszenek, hogy vannak gyártók, akik ennyi pénzért elliptikus csiszolást képesek csak adni.
Nem leszólni szeretném nyilván a hangszedőt, főleg, hogy sosem hallottam (meg valószínűleg nem mindenkinek a fixa idea-ja, hogy milyen a gyémánt csiszolása), csak ez nekem olyan mint mikor az új autókra 17M-ért felteszik a Nexen gumikat...

A specifikáció alapján ebben nem sima elliptikus van, hanem line-contact.

[dixie-chicken]

nu,egy kicsit meghazudtoltam magamat,és egy Shelter 901/III-as került a tatyóba,nagy volt a kisértés ...+ egy pár csecse shell is...DS Audio HS001,és Yamamoto HS-4

Ilyenkor azért kicsit felszisszenek, hogy vannak gyártók, akik ennyi pénzért elliptikus csiszolást képesek csak adni.
Nem leszólni szeretném nyilván a hangszedőt, főleg, hogy sosem hallottam (meg valószínűleg nem mindenkinek a fixa idea-ja, hogy milyen a gyémánt csiszolása), csak ez nekem olyan mint mikor az új autókra 17M-ért felteszik a Nexen gumikat...

végeredmény a lényeges..lehet a hangszedőben vlmilyen "fa@ányos tűprofil",aztán "falramászás"a hangja...én legalább is igy kezelem ezt a kérdést..

[DeProtector]

nu,egy kicsit meghazudtoltam magamat,és egy Shelter 901/III-as került a tatyóba,nagy volt a kisértés ...+ egy pár csecse shell is...DS Audio HS001,és Yamamoto HS-4

Ilyenkor azért kicsit felszisszenek, hogy vannak gyártók, akik ennyi pénzért elliptikus csiszolást képesek csak adni.
Nem leszólni szeretném nyilván a hangszedőt, főleg, hogy sosem hallottam (meg valószínűleg nem mindenkinek a fixa idea-ja, hogy milyen a gyémánt csiszolása), csak ez nekem olyan mint mikor az új autókra 17M-ért felteszik a Nexen gumikat...

[dixie-chicken]

Hű amit látok itt cca 115000yen körül van a shelter 501 és Zyx 50 az internetes oldalak szerint,viszont a shelter 901-est kb 164000yen…üzletet meg nem láttam,mármint hifist,de sztem a 901 a nyerő a MOi viszony látok hoz viszonyítva (Yodobashi üzletlánc)…HANa-k,se kép se hang meg az internetes oldalakon sem…Denon 103r pl annyira nem nyerő árakon van a MOi árakhoz viszonyítva..cca70000yen…ami meglep,olcsó a whisky,tömény alkohol…órák is drágák a haverom szerint…

nu,egy kicsit meghazudtoltam magamat,és egy Shelter 901/III-as került a tatyóba,nagy volt a kisértés ...+ egy pár csecse shell is...DS Audio HS001,és Yamamoto HS-4

[revox]

Bár nem kifejezetten a hangszedőről van most szó, hanem az illesztő transzformátorokról, amik közvetlenül követik őket.
Jó ideje van egy bekattanásom, a rendkívül alacsony kimenetű, 0.1 mV (5 cm/sec) alatti és a nagyon alacsony impedanciás, 1 Ohmos MC hangszedők.
Egy kedves barátomnál tapasztaltam meg egy ZYX Universe Optimum 1 Ohm hangszedő varázslatát. A fogadó trafó Kondo KSL-SFz volt 1 Ohmos bementén (mögötte is Kondo lánc FAL hangfalakkal nagyon nagy térben). Előtte a 4 Ohmos változat volt, ami szintén zseniális, de az 1 Ohmos verzió még rátett egy lapáttal. Még dinamikusabb, még eszköztelenebb, még simább, de nagyobb felbontása van az 1 Ohm-os hangszedőnek.
A Kondo KSL-SFz teljesen ezüst tekercselésű transzformátor, ami a Kondo alacsony kimenetű IO-J szintén ezüst tekercsű nagyon alacsony kimenetű hangszedőjéhez illeszkedett.
A nagyon alacsony generátor impedancia (1 Ohm) valami elképesztő energiát ad a hangnak, amit eddig más hangszedőkből nem hallottam. A Kondo ezüst a hang bársonyos simaságát, a legfinomabb rezdüléseit közvetíti. Sohasem bántó, éles, agresszív a hang.

A ma reggeli tesztelgetésem alanyai a Kondo KSL-SFz és az Ortofon T2000-es transzformátor volt Benz Micro Ebony TR hangszedővel SME 20/3 V-ös kar Nordost Odin phono kábellel, a phono előerősítő egy Conrad Johnson TEA-1 csöves előerősítő High gain (beépített MC transzformátorral) és Low gain opcióval. A két trafó erősítése 0.5 dB-n belül egyforma, így a hangerő különbséget nem kellett korrigálni.
A cél, megállapítsam az Ortofon milyen messze van a Kondo-tól.
A T2000-es Ortofon trafó különlegessége, hogy szintén teljesen ezüst tekercselésű és szintén a nagyon alacsony kimenetű Ortofon MC2000-es hangszedőhöz lett tervezve.

Nos, az Ortofon nagyon szépen helytállt. Mindenben picivel alul teljesített. Nem von be annyira a zenébe, nem ölel át az előadás annyira. Talán leheletnyivel nagyobb energiák szabadultak fel a Kondoból. De a különbség nem drámai, nincsenek osztálynyi különbségek. Soha rosszabbat! Sajnos a Kondo SFz-nél eddig csak rosszabbat hallottam, zömében sokkal.
Az mondjuk még közelebb hozná a T2000-est az SFz-hez, ha lenne egy Kondo KSL-VzII összekötőm a T2000 után. A Kondo SFz gyárilag beépített KSL-VzII-vel szerelt a kimeneti oldalán. Az összehasonlítás akkor lenne igazán korrekt.

Addig is minden együtt töltött perc mosolyt csal az arcomra akármelyik trafót is kötöm be a láncomba. A zenehallgatás velük mindig egy nagy élmény.

még van egy lépés az SFZ-ben. Amit árultam egyszer, abban KSL LP kábel volt. Én a phono és hangkar között próbáltam a kettőt (kábelt, nem trafóztam régebben se), a kis jel ellenére is ugyanaz a difi lejön,ami normál vonalszinten (még tisztább,még nyíltabb és energikusabb, pedig már VZ-vel is top trafó). Ha akartok még húzni rajta, ezt meg lehet lépni.

ha megmondom, mennyiért adtam el, megversz Abban az időben, valamiért nem vette ezeket senki. Okát nem tudom.... (kartól is ilyen LP kábel ment és persze ksl AI karkábel)

[ELEX]

Bár nem kifejezetten a hangszedőről van most szó, hanem az illesztő transzformátorokról, amik közvetlenül követik őket.
Jó ideje van egy bekattanásom, a rendkívül alacsony kimenetű, 0.1 mV (5 cm/sec) alatti és a nagyon alacsony impedanciás, 1 Ohmos MC hangszedők.
Egy kedves barátomnál tapasztaltam meg egy ZYX Universe Optimum 1 Ohm hangszedő varázslatát. A fogadó trafó Kondo KSL-SFz volt 1 Ohmos bementén (mögötte is Kondo lánc FAL hangfalakkal nagyon nagy térben). Előtte a 4 Ohmos változat volt, ami szintén zseniális, de az 1 Ohmos verzió még rátett egy lapáttal. Még dinamikusabb, még eszköztelenebb, még simább, de nagyobb felbontása van az 1 Ohm-os hangszedőnek.
A Kondo KSL-SFz teljesen ezüst tekercselésű transzformátor, ami a Kondo alacsony kimenetű IO-J szintén ezüst tekercsű nagyon alacsony kimenetű hangszedőjéhez illeszkedett.
A nagyon alacsony generátor impedancia (1 Ohm) valami elképesztő energiát ad a hangnak, amit eddig más hangszedőkből nem hallottam. A Kondo ezüst a hang bársonyos simaságát, a legfinomabb rezdüléseit közvetíti. Sohasem bántó, éles, agresszív a hang.

A ma reggeli tesztelgetésem alanyai a Kondo KSL-SFz és az Ortofon T2000-es transzformátor volt Benz Micro Ebony TR hangszedővel SME 20/3 V-ös kar Nordost Odin phono kábellel, a phono előerősítő egy Conrad Johnson TEA-1 csöves előerősítő High gain (beépített MC transzformátorral) és Low gain opcióval. A két trafó erősítése 0.5 dB-n belül egyforma, így a hangerő különbséget nem kellett korrigálni.
A cél, megállapítsam az Ortofon milyen messze van a Kondo-tól.
A T2000-es Ortofon trafó különlegessége, hogy szintén teljesen ezüst tekercselésű és szintén a nagyon alacsony kimenetű Ortofon MC2000-es hangszedőhöz lett tervezve.

Nos, az Ortofon nagyon szépen helytállt. Mindenben picivel alul teljesített. Nem von be annyira a zenébe, nem ölel át az előadás annyira. Talán leheletnyivel nagyobb energiák szabadultak fel a Kondoból. De a különbség nem drámai, nincsenek osztálynyi különbségek. Soha rosszabbat! Sajnos a Kondo SFz-nél eddig csak rosszabbat hallottam, zömében sokkal.
Az mondjuk még közelebb hozná a T2000-est az SFz-hez, ha lenne egy Kondo KSL-VzII összekötőm a T2000 után. A Kondo SFz gyárilag beépített KSL-VzII-vel szerelt a kimeneti oldalán. Az összehasonlítás akkor lenne igazán korrekt.

Addig is minden együtt töltött perc mosolyt csal az arcomra akármelyik trafót is kötöm be a láncomba. A zenehallgatás velük mindig egy nagy élmény.

[NJ_]

Igy igaz, kb. semmit.. :)

(De ha nagyon utána olvasnál, az AI ma már gyorsan megtalálja ezeket a teszteket amiket pl. Fremer elkövetett. En sem linket tettem ide, hanem csak utaltam rá, hogy volt ilyen, simán megtalálható a Neten.)
J

Minek ehhez az AI? Sima keresővel pont ugyanannyi idő megtalálni, vagy még kevesebb...

Nem állítanám, hogy én böngészek a legügyesebben, de azért csak elboldogulok egy Google-kereséssel. Viszont ebbe beletört a bicskám. A "Rega SAT Lyra Etna fremer" szavak kombinációjára keresve nem találtam meg az emlegetett tesztet.
Mit csinálok rosszul?
Ha valakinek megvan a link, megköszönném, ha bemásolná ide.

Ok, megkeresem és megosztom.
J

[NJ_]

erről lemaradtam, ez hol van? már a hivatkozott sztori. sokat nem változtat, csak ránézni

Igy igaz, kb. semmit.. :)

(De ha nagyon utána olvasnál, az AI ma már gyorsan megtalálja ezeket a teszteket amiket pl. Fremer elkövetett. En sem linket tettem ide, hanem csak utaltam rá, hogy volt ilyen, simán megtalálható a Neten.)
J

Minek ehhez az AI? Sima keresővel pont ugyanannyi idő megtalálni, vagy még kevesebb...

Megmondom minek ehhez az AI, így ebben a stílusban:
Ehhez, úgy ahogy én csinálom, és ahogy én gondolkodom, azért említettem az AI-t, mert tudom, hogy volt erről teszt, tudom, hogy megtalálható a Neten, de ahhoz nem volt kedvem, mondhatni lusta voltam, hogy megkeressem és linkeljem. Nekem, amióta a Google keresésben az AI “segédkezik”, a keresésben könnyíti az életem. Se több se kevesebb..
J

[jott/ment]

erről lemaradtam, ez hol van? már a hivatkozott sztori. sokat nem változtat, csak ránézni

Igy igaz, kb. semmit.. :)

(De ha nagyon utána olvasnál, az AI ma már gyorsan megtalálja ezeket a teszteket amiket pl. Fremer elkövetett. En sem linket tettem ide, hanem csak utaltam rá, hogy volt ilyen, simán megtalálható a Neten.)
J

Minek ehhez az AI? Sima keresővel pont ugyanannyi idő megtalálni, vagy még kevesebb...

Nem állítanám, hogy én böngészek a legügyesebben, de azért csak elboldogulok egy Google-kereséssel. Viszont ebbe beletört a bicskám. A "Rega SAT Lyra Etna fremer" szavak kombinációjára keresve nem találtam meg az emlegetett tesztet.
Mit csinálok rosszul?
Ha valakinek megvan a link, megköszönném, ha bemásolná ide.

[alto]

A hivatkozott példa (Rega vs SAT) azt mutatta, hogy egy nagyon jó hangszedő esetében 10x-es áron elérhető futómű x hangkar kombó sem garantál - az árakhoz mért - szignifikánsabb előnyt.

erről lemaradtam, ez hol van? már a hivatkozott sztori. sokat nem változtat, csak ránézni

Igy igaz, kb. semmit.. :)

(De ha nagyon utána olvasnál, az AI ma már gyorsan megtalálja ezeket a teszteket amiket pl. Fremer elkövetett. En sem linket tettem ide, hanem csak utaltam rá, hogy volt ilyen, simán megtalálható a Neten.)
J

Minek ehhez az AI? Sima keresővel pont ugyanannyi idő megtalálni, vagy még kevesebb...

[NJ_]

A hivatkozott példa (Rega vs SAT) azt mutatta, hogy egy nagyon jó hangszedő esetében 10x-es áron elérhető futómű x hangkar kombó sem garantál - az árakhoz mért - szignifikánsabb előnyt.

erről lemaradtam, ez hol van? már a hivatkozott sztori. sokat nem változtat, csak ránézni

Igy igaz, kb. semmit.. :)

(De ha nagyon utána olvasnál, az AI ma már gyorsan megtalálja ezeket a teszteket amiket pl. Fremer elkövetett. En sem linket tettem ide, hanem csak utaltam rá, hogy volt ilyen, simán megtalálható a Neten.)
J

[frici78]

Ismerős képek! :)

[ELEX]

Nagy titok, hogy kinek az inkognitója ELEX? :-) Nem vágom. Huszti Gábornak más a nickje.

Akkor pár legutóbbi kép hangszedők tűiről.
2023 óta ELEX nickname alatt alatt futok.
Budaörsön elérhető vagyok.
Ha igény van rá, mérőlemezes mérést is készítek hangszedőkről.